Az, hogy a kínai zenei piac kapcsán mennyire más léptékekről beszélhetünk, már az Alibaba zenei tervei kapcsán szembesülhettünk. Piackutatási információk alapján már most is mintegy 470 millió kínai hallgat zenét online, igaz a legális szolgáltatások bevételei mindösszesen 91 millió dollárt tettek ki.
A kínai piac méretéről és a benne rejlő lehetőségekről erősebben a Baidu Music bejelentése tett tanúbizonyságot. A hatalmas , magát 150 millió előfizetőjével a világ legnagyobb streaming szolgáltatásának tartó cég ugyanis bejelentette, hogy egyesül a Taihe Entertainment Group-al, amely Kína két legjelentősebb lemezkiaódját, a Taihe Rye Music (TR Music) valamint Ocean Butterflies nevű kiadót takarja.
|
A Baidu kanyargós története A Baidu maga messze nem a tartalomiparból ismert név, hanem, sokkal inkább,mint a Google legjelentősebb vetélytársa, elsősorban persze Kínában. Másodsorban pedig a lemezkiadók és a különböző nemzetközi jogvédő szervezetek egyik ádáz ellensége, azáltal, hogy keresési találataiban hosszú ideig az illegális forrásokra mutató ,linkeket is megjelenítette. A Baidu szerepe különösen fontos volt a Kínai zeneipar legalizálásban,hiszen az ottani piacot magabiztosan uralta, a Google-t messze megelőzve. A keresőszolgáltatások illegális tartalmak találati listákban való megjelenítése pedig minden keresőszolgáltatás esetében a lemezipar egyik legfontosabb kérdése volt éveken át. A Baidu esetében mindez egyszerre volt a pereskedés elleni védelme, illetve egy új területre való belépés, azáltal, hogy a legális találatok esetében a tartalom hirdetések által finanszírozott, a kiadók pedig egy minimum összeget mindenképpen megkapnak, afelett pedig osztoznak a Baidu-val a hirdetési bevételeken. A Baidu azóta kifejlesztett saját prémium szekcióját is, ahol havi mintegy 1.6 dollárnak megfelelő összegért hirdetésmentességet valamint jobb hangminőséget garantál az előfizetők számára. |
Önmagában egy vezetői streaming szolgáltató és egy kiadó együttműködése fundamentálisan alakíthatja majd át a távol-keleti ország zenei piacát, exkluzív tartalmak, promóciók és egyéb együttműködések révén.
A tranzakció- amely talán leginkább a Warner Music-Deezer tranzakcióhoz hasonlítható- nem is elsősorban a kínai piacok felé kacsingató Apple Music elleni védekezés, sokkal inkább az egyre erősödő kínai legális szolgáltatók közötti versenyben való pozíciói megszilárdításának tervét jelezheti.
A verseny márpedig valóban egyre erősödik, a világ többi streaming szolgáltatójához képest döbbenetes tempóban és mértékkel. A kínai zenei piacok éves szinten 30%-al növekszenek és tavaly már elérték a 2.1 milliárd dollárt. Ezen a piacon pedig a nagy kínai médiacégek, mint az Alibaba , a Baidu vagy éppen Xiaomi ugyanúgy, mint a Spotify, vagy az Apple Music a végleges tartalomért harcolnak. Más kérdés, hogy egyre inkább úgy tűnik, aki Kínában megszerzi a legnépszerűbb szolgáltatás címét, az hossz ú időre a világ legjelentősebb streaming szolgáltatója lehet. Akár tetszik ez a nyugati vetélytársaiknak, akár nem.
