A magyar zenei piacról legutóbb, amikor írtunk, szinte csupa jó hírt volt alkalmunk leírni, hiszen 15 évnyi szünet után a tavalyi évben ismét növekedtek hazánkban a zeneipai bevételek. A növekedés motorja sok más piachoz hasonlóan a digitális szegmens volt. Az a digitális szegmens amely szépen nőtt és immáron forgalomban értéke meghaladja az egy milliárd forintot és amelyet a nemzetközi trendeknek megfelelően a streaming szolgáltatások uralnak, amelyek jelentősen 30%-al növekedtek az előző évhez képest. ( ami persze messze-messze elmarad attól, ami a fejlettebb piacokon vagy akár globálisan megfigyelhető..) Ugyanakkor a zenéért fizetők száma nem növekedett, csak ,más platformért fizetnek, azaz a magyar zeneipar szerkezeti problémái nem oldódtak meg.
A fent említett szerkezeti problémák egyik legjelentősebbike, hogy a kis fizetőképes kereslet miatt nagy lenne az igény az ingyenes, de legális zenei szolgáltatásokra. Ezt a piacot most a Youtube jelenti, ami a Google-nak biztosan előnyös, a magyar zeneiparnak már nem annyira biztos.
Ami teljesen hiányzik ugyanakkor a magyar zenei palettáról, az a Pandora-hoz hasonló on-demand rádiók, mely egyrészt a zenemegismerésben segítenek, másrészt pedig hozzászoktatják a kevésbé zeneőrülteket is a streaming jellegű szolgáltatásokhoz. Ez a fajta zenehallgatási típus az olyan fejlett zenei piacokon, mint az Egyesült Államok az egyik legnépszerűbb zenehallgatási formának számít, pontosan a fent leírtak miatt.
A magyar rádiós piac íz elmúlt években, évtizedben csipetnyit se lépett a digitalizáció felé ( illetve csipetnyit igen, azzal, hogy napjainkban a játszott dal illetve a rádió lineáris streamje online is elérhető már)
Persze az is igaz, hogy erre nem is feltétlenül olt szüksége a rádióknak, hiszen ahogyan azt a TNS-Hoffman felmérése mutatja, a 2017. április-júniusi időszakban az elmúlt hónapokhoz képest közel 200 ezer fővel növekedett a rádiók napi elérése, ami így elérte az 5,7 milliós hallgatottságot, ami azt jelenti, hogy országos szinten naponta 67%, míg hetente 92% hallgat rádiót. Mindez ráadásul több, piacvezető szereplőnél komoly bevétel növekedéssel is párosult.
Persze nem mindenki járt jól a rádiós piacon az elmúlt hónapokban, az előző évhez képest bekövetkezett földrengésszerű változásokkal. A fenti ábrán tökéletesen látható, hogyan, mennyire alakult át a magyar rádió piac és tűnt el a piacvezető Class FM, vette át a helyét a Petőfi és a Kossuth rádió.
A vesztes Class Fm frekvenciája elvesztése után kényszerből (is) az interneten keresett menedéket, és ott folytatta a „sugárzást”, hogy aztán ez év nyarán a magyar piacon elsőként, apró, de nagyon fontos és jelentős lépést tegyen az interaktív rádiózás irányába.
Idén júniustól ugyanis a Class Fm, standard, jelenleg csak online elérhető adásán felül 3, tematikus csatornát is elérhetővé tett. A magyar és angol slágerek, valamint a friss, ropogós slágerek mind- mind összemixelve érhetőek el, az egyes dalokat pedig kedvelhetjük, vagy akár meg is oszthatjuk.
Mindez (sajnos ) még fényévekre van még akár a Pandora, akár a prémium streaming szolgáltatások- mint a Spotify vagy a Google Music- funkcionalitásától és perszonalizációs képességeitől, a mobil megjelenről nem is beszélve.
Ettől függetlenül azonban örülnünk kell annak, hogy a Class Fm- mégha valószínűleg kényszerből is- meglépte ezt. lépéssel pedig talán kissé jobban fel hívja a digitális szolgáltatásban rejlő lehetőségekre a többi piaci szereplő figyelmét is.