Átveheti az uralmat a streaming Nagy-Britanniában is

2017. szeptember 20. - Pléh Dániel

A  tengerentúli zeneipart az elmúlt 3 évben alapjaiban formálták , alakították át  a streaming szolgáltatások. A 2012-ben még alapvetően az egyedi letöltések és az iTunes által dominált amerikai zenei piac, 2017-re egy totálisan a streaming szolgáltatások által uralt piaccá vált.

Minden jel szerint egy újabb jelentős. talán a méreténél is jelentősebb- piacon,  Nagy- Britanniában is alapvető változásokat okoz a streaming szolgáltatások előretörése. A helyi  kiadói szövetség, a BPI ( British Phonogrpahic Industry)  2016-os adatai ( lásd lentebb) alapján 2017-ben minden valószínűség szerint  immáron a streaming szolgáltatásokból származó bevételek lesznek a  legjelentősebbek a kiadók bevételeiben!

uk_musicindustry.jpg

Azt, hogy a streaming milyen mértékben tör előre a szigetországban,  legjobban talán az az adat mutatja, amely szerint a felnőtt populáció 11%-a előfizetője valamelyik streaming szolgáltatásnak!

Extra jó év

2016-ban a brit zeneipari bevételek megközelítették az egy milliárd fontot, ami kis mértékű növekedést jelent az előző évhez képest, de ez is fontos, hiszen a fejlett piacokon a CD és az a lá carte bevételek egyidejű csökkenése miatt legtöbbször, legtöbb helyen csökkenés figyelhető meg.

Ez az alaptrend 2016-ban  Nagy Britanniában is megfigyelhető volt, azaz az a lá carte letöltések meredeken, 22%-al csökkentek, azonban a CD eladások  kis jóindulattal stagnáltak, mai jól mutatja, mennyire konzervatív sok tekintetben a szigetországi lakosság. Mindezzel párhuzamosan a streaming sok más piachoz hasonlóan hasított, csak 2016-ban 60%-ot meghaladó mértékben nőtt az előző évhez képest.

ukmusic_2016.jpg

A streaming növekedése  ellenére egyelőre még a legfontosabb bevételi forrása a kiadóknak a CD eladásokból származott, csupán ezt követték a streaming szolgáltatások, melyek azonban mér megelőzték az a láé carte letöltéseket.

A digitális átalakulás ugyanakkor hosszabb út elé néz, mint a hipe-radaptív skandináv piacokon vagy akár a tengerentúli piacok tették. Mindezt  jelzi, hogy a fizikai formátumok részesdése igen lassan csökken csak, miközben például az a lá carte letöltések esetében   ugyanaz a meredek csökkenés figyelhető meg, mint más piacokon.  

 

Ennek köszönhetően a streaming bevételek, tovább szárnyalnak és a 2017-es év első felében a már elve erősnek számító- közel 70%-os streaming bevétel növekedést mutató-  2016-os évhez képest is további közel 50%-al növekedtek a streaming bevételek a szigetországban 2017/18 első felében, 2014-óta pedig közel az ötszörösére nőttek!

uk_music_sectors.jpg

Ez a növekedés pedig a teljes angol zeneipart ember emlékezet óta nem látott, kétszámjegyű, 10%-ot meghaladó emelkedése tolta 2017 első félévében és ahogy posztunk elején is írtuk elhozhatja azt a nem várt pillanatot, hogy a sok tekintetben konzervatív brit piaokon is a streaming lesz a legjelentősebb zenei platform.

A brit piacokkal kapcsolatban ugyanakkor továbbra is ott lebeg az a kérdés, hogy meddig növekedhet majd a streaming? A 25 év alattiak körében 25%-os a streaming szolgáltatások használata, ugyanakkor az ilyen szolgáltatásokat nem használók közel fele azt mondta, hogy drágának találja őket.  Ahhoz, hogy a streaming egy adott szintnél tovább tudjon majd nőni minden kétséget kizáróan  számukra is reális alternatívát kell majd kínálni.

A Class.Fm teheti meg az első aprócska lépést az on-demand rádiózás felé itthon

A magyar zenei piacról legutóbb, amikor írtunk, szinte csupa jó hírt volt alkalmunk  leírni, hiszen 15 évnyi szünet után a tavalyi évben ismét növekedtek hazánkban a zeneipai bevételek. A növekedés motorja sok más piachoz hasonlóan a digitális szegmens volt. Az a digitális szegmens amely szépen nőtt és immáron forgalomban értéke meghaladja az egy milliárd forintot  és amelyet a nemzetközi trendeknek megfelelően a streaming szolgáltatások uralnak, amelyek jelentősen 30%-al növekedtek az előző évhez képest. ( ami persze messze-messze elmarad attól, ami a fejlettebb piacokon vagy akár globálisan megfigyelhető..) Ugyanakkor a zenéért fizetők száma nem növekedett, csak ,más platformért fizetnek, azaz a magyar zeneipar szerkezeti problémái nem oldódtak meg.

old-radio-dial.jpg

A fent említett szerkezeti problémák egyik  legjelentősebbike, hogy a kis fizetőképes kereslet miatt nagy lenne az igény az ingyenes, de legális zenei szolgáltatásokra.  Ezt a piacot most a Youtube  jelenti, ami a Google-nak biztosan előnyös, a magyar zeneiparnak már nem annyira biztos.

Ami teljesen hiányzik ugyanakkor a magyar zenei palettáról, az a Pandora-hoz hasonló on-demand rádiók, mely egyrészt a zenemegismerésben segítenek, másrészt pedig hozzászoktatják a kevésbé  zeneőrülteket is a streaming jellegű szolgáltatásokhoz. Ez a fajta zenehallgatási típus az olyan fejlett zenei piacokon, mint az Egyesült Államok az egyik legnépszerűbb zenehallgatási formának számít, pontosan a fent leírtak miatt.

A magyar rádiós piac íz elmúlt években, évtizedben  csipetnyit se lépett a digitalizáció felé ( illetve csipetnyit igen, azzal, hogy  napjainkban a játszott dal illetve  a rádió lineáris streamje online is elérhető már)   

hun_radiomarket.png

Persze az is igaz, hogy  erre nem is feltétlenül olt szüksége a rádióknak, hiszen ahogyan azt a TNS-Hoffman felmérése mutatja, a 2017. április-júniusi időszakban az elmúlt hónapokhoz képest közel 200 ezer fővel növekedett a rádiók napi elérése, ami így elérte az 5,7 milliós hallgatottságot, ami azt jelenti, hogy országos szinten naponta 67%, míg hetente 92% hallgat rádiót. Mindez ráadásul több, piacvezető szereplőnél komoly bevétel növekedéssel is párosult.

hun_radiomarket_2016.png

Persze nem mindenki járt jól a rádiós piacon az elmúlt hónapokban, az előző évhez képest  bekövetkezett  földrengésszerű változásokkal.  A fenti ábrán tökéletesen látható, hogyan, mennyire alakult át a magyar rádió piac  és tűnt el a piacvezető Class FM, vette át a helyét a Petőfi és a Kossuth rádió.

A vesztes Class Fm  frekvenciája elvesztése után kényszerből (is) az interneten keresett menedéket, és ott folytatta a „sugárzást”, hogy aztán  ez év nyarán a magyar piacon  elsőként, apró, de nagyon fontos és jelentős lépést tegyen  az interaktív rádiózás irányába.

classfm_player.jpg

Idén júniustól ugyanis a Class Fm,  standard,  jelenleg csak online  elérhető adásán felül 3, tematikus csatornát is elérhetővé tett.  A magyar és angol slágerek, valamint a friss, ropogós slágerek  mind- mind összemixelve érhetőek el, az egyes dalokat pedig kedvelhetjük, vagy akár meg is oszthatjuk.

 

Mindez (sajnos ) még fényévekre van még akár a Pandora, akár a prémium  streaming szolgáltatások- mint a Spotify vagy a Google Music- funkcionalitásától és perszonalizációs képességeitől, a mobil megjelenről nem is beszélve.

Ettől függetlenül azonban örülnünk kell annak, hogy a Class Fm- mégha valószínűleg kényszerből is- meglépte ezt.  lépéssel pedig talán  kissé jobban fel  hívja a digitális szolgáltatásban rejlő lehetőségekre a többi piaci szereplő figyelmét is.

Ezek lehetnek a jövő zenei szolgáltatásai

A digitális zeneipart- sőt egyre inkább a teljes zeneipart- egyre inkább a streaming szolgáltatások uralják.  Az alig 10 éve  piacra került szolgáltatás típus egyre inkább mainstreamnek számít és napjainkban mintegy 100 millió ember fizet értük és sok százmillió használja ingyenes verzióikat.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy a streaming szolgáltatások lesznek a  zenefogyasztás urai  10 év múlva is, elég ha csak arra gondolunk,  mennyi ideig  volt a CD meghatározó platform és milyen hamar tűnt el, de talán még eklatánsabb példa a 2000-es évek második felének elején megjelent a lá carte letöltés, amely az Apple általi piacra vitele után bő 10 évvel, ma már lényegében halottnak tekinthető.

Érdemes tehát egy pillantást vetni arra, mik is lehetnek azok a területek, megoldások,  amelyek majd a streaming szolgáltatások helyét átveszik(?) pár év múlva.

 Üzenetküldés és  botok: Arról, hogy a messaging milyen tempóban és ütemben  jelenik meg, mint a digitális zenei szolgáltatások vetélytársa(?) már korábban is több alkalommal írunk.  A legtöbb szolgáltatás működésre ezen a területen meglehetősen hasonló: chatelés közben teszik lehetővé, hogy a chat partnerek zenei tartalmakat cseréljenek egymás között. A fő fókusz ugyanakkor az üzenetküldésen van és nem a tartalmak cserélésén. A szolgáltatások egy mások csoportja már kifejezetten a zenei tartalmak megosztását helyezte előtérbe.

thebot.jpgA messaging ugyanakkor egy másik területen is alapjaiban formálja, formálhatja át azt, ahogyan a zeneipar működik. Ez pedig az előadók és a rajongók közötti kapcsolattartás. A különböző közösségi csatornák használata napjainkban már abszolút bevett része a zenei digitális marketingnek. A következő szintet  az egyre népszerűbb üzenetküldő  szolgáltatásokban való megjelenés és interakció jelenti majd.

Ennek a területnek a figyelemre méltó szereplői az olyan start-upok, mint például a The Bot platform, amely a Facebook Messenger-en belüli kommunikációra koncentrál.  Állításuk szerint  a chat botok ma 20-szor hatékonyabbak , mint az e-mail kampányok és mindemellett sokkal olcsóbbak is. ( Axwell példáját említik leggyakrabban, ahol is egyetlen egy egyszerű üzenettel 5000 dollárvértékű merchandisingot értékesítettek)

Jogdíjak és riportolás : Napjainkban, amikor  digitális szolgáltatások  egész sora van jelen a világon,  az eladók illetve a kiadók számára annak  nyomonkövetése, hogy melyik tartalmuk, hol, hogyan teljesít. A műfaj úttörőjét, a Kobalt Musicot már korábban bemutattuk, idén a MIDEM-en pedig a Soundchart névre hallgató start-up aratott sikert ebben a témában.

soundchart.png

A Soundchart sok tekintetben ugyanazt nyújtja, mint a Kobalt, azaz valós idejű analitikát nyújt a zenészeknek.   Ahogyan a Start-up létrehozó fogalmaztak céljuk, az volt, hogy egy teljesen rosszul és hektikusan működő folyamatot automatizáljanak. Mindez nem kevesebbet jelent, minthogy a Soundchart ígérete szerint valós idejű információt ad arról, hogy egy adott dal milyen playlistekbe került bele , hányszor és hol játszották, milyen közösségi visszhangja van. Terveik és reményeik szerint az üzleti modelljük mind az egyedi előadók, mind a kis kiadók, de akár a nagy major kiadók számára is működőképes lehet.

Zenei videó készítő:  A videó tartalmak már most is  szorosan követik népszerűségben a streaming szolgáltatásokat és a 80-as évekhez hasonlóan ismételten kihagyhatatlan szerepe lett a zenei videónak a zenei tartalmak marketingjében.

Zenei videót ma már egyre olcsóbban, gyakorlatilag egy telefon segítségével le lehet forgatni , ezt emeli újabb szintre a The Rotor névre hallgató startup, amely automatikus videókészítési lehetőséget kínál.  A platform segítségével kb. 20 perc alatt létrehozható  maga klip. Nem kell mást tenni, mint feltölteni magát a zenét valamint, 1-2 képet, beállítani a kívánt vizuális megjelenési stílust  és a platform, a benne levő fotók  alapján  elkészíti magát a klipet.   A jövőben, a tervek szerint a platform  már csupán a zene alapján is képes lesz létrehozni magát a klipet.

Az elsőre talán meredeken hangzó koncepció működik. Egyrészt mert magukról a klipekről nem lehet megmondani, hogy azokat nem forgatták.. ennek köszönhetően pedig a nagy kiadók is szeretik és lelkesen használják a platformot.

 

Mesterséges intelligencia a tehetségkeresésben: Ahogy egyre inkább digitalizálódik  a zenefogyasztás és a zene létrehozás, úgy demokratizálódik is, mai  nagyon szép és jó, ugyanakkor az igazi tehetségek megtalálását egyre nehezebbé teszi, hiszen ma már mintegy 7.5 millió előadót ismerünk….

instrumental.jpg

Ennek könnyítésére hívja segítségül mesterséges intelligencia alapú megoldását az Instrumental névre hallgató csapat.  A Talent AI névre keresztelt megoldás három közösségi szolgáltatást ( YouTube, Facebook  és Twitter) böngész és az ott fellelhető trendek alapján jelzi, hogyha érdekes, értékes előadót talált.  

Háttérzene: Az, hogy az éttermekben milyen zene szól és annak mi a forrása, a streaming szolgáltatások számára is a jövőbeni növekedés egyik nagy lehetséges növekedési területe. Nem véletlen, hogy a Spotify is egyre inkább kacsingat ezen terület felé ( is) .  A terület specialitása ugyanakkor, hogy az értékesítés nem  működhet úgy, mint  „normális” streaming térben, ahol a márka értékét növelve , folyamat innovációval és kommunikációval lehet bevonzani az új ügyfeleket. Az ügyfelek itt éttermek, bárok, azaz hagyományos értelemben vett értékesítést kell folytatni.

atmosphere.png

Ezt ismerte fel az Atmosphere névre hallgató csapat, amely tanácsadás mellett kínálja héttérzene megoldásáé, ami ígéretük szerint a megrendelő  zene ízlésnek, elképzelésnek leginkább megfelelő zenét játssza majd. A zenéket nem algoritmusok, nem véletlen generátor, hanem független zenei szakértők állítják össze minden esetben.

Természetesen ahhoz, hogy az itt bemutatott  startupok közül bármelyik befusson a Spotifyhoz hasonló utat, nagyon sok minden kell ,hogy együttesen teljesüljön. Azt ellenben mutatja, hogy a zene digitalizálódása megállíthatatlannak tűnik  

 

Zenei szolgáltatást indít a Disney?

A digitalizáció és ennek következtében alapjaiban megváltozó zenefogyasztási szokásaink  markánsan fogják átalakítani a zeneipart, erről már korábban is írtunk. Megváltozik majd a kiadók szerepe, máshogyan alakul majd a zeneipari marketing és más szolgáltatásokat is használunk majd, akár a mostanihoz , azaz a streaming szolgáltatásokhoz képest is. A megváltozott piac, egyben megváltozott szereplőket is jelenthet majd. Korábban  kihagyhatatlannak itt szereplők tűnhetnek el és egészen újak tűnhetnek fel.

disney.jpg

 Az egyik ilyen szereplő, egy igazi szórakoztatóipari óriás, a Disney lehet. Az alapvetően a filmiparból ismert céget már korábban is  mint a zeneipar egyik lehetséges szereplőjét emlegették. S hogy ennek mi az oka?  Fundamentálisan az, hogy a zenekedvelők egyre kevesebb klasszikus értelemben vett zenei tartalmat fogyasztanak, a fiatalok körében pedig a zene és a zenei tartalmak egyenlővé váltak az ingyenességgel. Pontosan ezért a Disney, amely szépen csendben szoktatja hozzá celebritásaihoz a gyerekeket, majd a kamaszokat és a fiatal felnőtteket, ingyenes tartalmakon keresztül. Azok, akik Selena Gomezen vagy Myle Cyruson nőttek fel, sokkal nagyobb eséllyel vásárolnak majd felnőttként a prémium tartalmaikból.

A Disney mint  márka tehát bőven van olyan erős, hogy akár zenei szolgáltatást is indíthatna, mégsem tett ezt eddig. Hogy mi indította be újból a spekulációkat? Alapvetően  egy olyan lépés, amely sokkal inkább szól a Netflixnek, mint a zeneiparnak. A Disney ugyanis bejelentette, hogy 2019-től kivonja tartalmait a legnépszerűbb  videó streaming szolgáltatásból, mivel saját streaming szolgáltatást indít.

Több tekintetben logikus lépés lenne, ha a Disney egy ilyen szolgáltatásban nem csupán videó tartalmakat, hanem zenét is elhelyezne. A céghez közel álló források szerint jelenleg nincsen folyamatban ilyen projekt, de nem elképzelhetetlen, hogy a jövőben a zenei piacra is belépjen a szórakoztató ipari óriás.

Ráadásul mindehhez nagyon messzire sem kellene mennie, hiszen már most is több zenei szakember dolgozik a cégnél. Ken Bunt, a Disney Music Group vezérigazgatója korábban tető alá hozott stratégiai együttműködéseket a Youtubeal, a Facebookal és több más média óriással, Michael Abrams a Disney stratégia vezérigazgató helyettese korábban a Livenation digitális aktivitásaiért felel, Courtney Holt média stratégiáért felelős vezérigazgató helyettes  pedig korábban a Myspace Music vezetője, azt megelőzően pedig az MTV digitális stratégiáért felelős vezetője volt.

A Disney célja  egy  audio streaming szolgáltatással nyilvánvalóan az lenne, hogy  létrehozzon egy a gyermek  tartalmakra fókuszáló zenei szolgáltatást. Mindezt ráadásul úgy tehetné, hogy igazából jelenleg nincs is ilyen a piacon hasonló szolgáltatás. Kérdés persze, hogy ki fizetne azért, hogy csak gyerek  zenéket hallgasson? De pont ezért lehet mégis a Disney az ideális megoldás, a más gyermek tartalmaival és a nagyon erős márkaértékével.

Saját hardverekkel készülhet a Spotify

Az Apple zenei szolgáltatások terén elért masszív és vitathatatlan sikereinek  egyik oka minden kétséget kizáróan az, hogy nem csupán egy zenei szolgáltatást ( anno az iTunes) kínált, hanem ez komplett, a teljes zenehallgatási élmény kezelésére megoldást nyújtó, hardvert, szoftvert, tartalmat és szolgáltatást egyaránt biztosító ökoszisztémát.

spotify_hardver.png

De nem kell időben olyan messzire visszamennünk, hogy lássuk, a streaming szolgáltatások egyre inkább kéz a kézben járnak a hardverekkel.  A streaming piac sötét lovának számító Amazon streaming szolgáltatása szorosan integrálva van a cég Echo névre keresztelt intelligens  asszisztensével.

iPod Shuffle klón Spotify előfizetőknek 

Anno, a 2000-es évek elején felülmúlhatatlannak tűnő áttörésnek tűnt a kütyük világában, maikor az Apple megjelent az iPoddal, az első igazán egyszerűen használható és tömegesen elterjed zenelejátszóval. Az iPodt aztán egy sor  készülék követte, hogy aztán az egész zenelejátszó forradalmat elsöpörjék az okostelefonok.

Az okosteleonok uralma és tündöklése  a mai napig tart, azonban egyre egyértelműbb, hogy bizonyos tevékenységekhez, szegmensekhez nem az okostelefon a megoldás, hanem kisebb eszközök.

Így a sport kapcsán az okosórák illetve a wearable kategória egyéb eszközei kezdenek egyre népszerűbbek lenni, és egy lelkes kezdeményezés nyomán,  megszűnő iPod Shuffle/Nano párosnak is lehet utódja.

mighty-2.jpg

A Mighty névre hallgató,  apró kis lejátszó alapvetően semmi lényegesben nem különbözik korábbi elődeitől.  Lekerekített , meglehetősen minimalista forma, 8Gb tárhely. Mindez pedig kb. 25000 forintért- ami magasabb, nem is kevéssel, mint anno a Shuffle volt, de a tárhely is  magasabb.

A Mighty ezek miatt talán még nem is lenne érdekes, ami azzá teszi az az, hogy a Spptify-nak annyira megtetszett a cég Kickstarter kampánya, hogy a szorosabb együttműködés mellett döntöttek. és elvileg a hardver és a Spotify alkalmazás  integráltan működne együtt.  na ettől még messze vagyunk hiszen a Mightynak saját alkalmazása van  így, azt össze kell hangolni a hivatalos Spotify  appal, be kell mindkettőbe lépni stb. Magán a Mighty alkalmazásán is van még mit javítani, de hát azért egy Kickstarter kampányból, 300 ezer euróból épített és legyártott valamiről beszélünk.

Ha ezeket vesszük alapul, abszolút nem  ördögtől való gondolat az amiben a jelek szerint a piacvezető Spotify gondolkozik. Egy a svéd cég oldalán ,megjelent állhirdetés alapján ugyanis úgy tűnik, mintha a Spotify  (is) hardverek piacra vitelében gondolkozna. A többes szám indokolt ugyanis a hirdetés azt sugallja, a svéd cég több területen, többféle hardverrel is piacra lépne.

Az egyik minden jel szerint egy wearable  termék lesz, amely azt az űrt szeretné betölteni, amely jelenleg még meg van az okosórák és az egyéb hordozható eszközök piacán. Sokkal inkább hasonlítana a végül csak tervként létező Pebble Core-ra, mint a nem rég végül megjelent Mighty-ra. és egyértelműen a zenehallgatásra fókuszálna. érdemes felidézni, hogy a Spotify már évekkel ezelőtt elkezdett koncentrálni  arra, hogy zenei tartalmakat nyújtson a sportolni vágyók számára. Ez bővülhetne az új hardverrel.

A másik tervezett hardver egy az Amazon Echo-hoz hasonlító asszisztens lenne, amely aszon felül, hogy fontos eszköz kell(ene) hogy legyen az Apple-el és az Amazon-al való versengésben, abban is fontos szerepet játszhat majd, hogy a Spotify  ne csak a mobil, hanem az otthoni zenehallgatásban is kihagyhatatlan helyet töltsön be.

A harmadik hardver a hírek szerint egy a Snapchat szemüvegéhez hasonló okosszemüveg lesz. Ennek is meg lesz a helye a Spotify tervezett hardver-tartalom univerzumában: a svéd cég videós törekvéseinek fontos támogatója lehet majd., amennyiben megvalósul.

Mert persze egy álláshirdetés még nem jelenti azt, hogy mindez meg is valósul majd. A tartalom üzlet az egyik legköltségesebb, ennél talán csak a hardvergyártás az, ami több tökét igényel. ( igaz messze magasabb a haszonkulcs is)  Mégha a tőke valahonnan meg is lesz, nagy kérdés, hogy az ezen a téren abszolút kezdőnek számító Spotify képes lesz, lenne-e versenyre kelni az ezen a téren  évtizednyi tapasztalattal rendelkező  versenyzőkkel. Az Amazonnak egyelőre úgy tűnik sikerült, de ez nem garancia semmire. Azt ellenben jelzi a pletyka, hogy  minden jel szerint stratégia szinten a Spotify szakít azzal , hogy fő célja a minél több  hardveren való megjelenés és a minél több hardverrel való kompatibilitás.

Megmenekülhet a Soundcloud

Nincs 2 hete, hogy arról írtunk, hogy  a Soundcloud napjai  meg vannak számlálva, és a régóta látott trendek betetőzéseként,  akvizíció vagy újabb befektetések hiányában a berlini cég hónapokon belül kénytelen lehet  lehúzni a rolót, annak ellenére is, hogy alkalmazottainak közel felétől megvált.

soundcloud-ipad-biz-2016-billboard-650.jpg

Minden jel szerint- ha publikusan ezt nem is tette meg- de a helyzet súlyosságával tisztában volt a cég menedzsmentje is, ugyanis gőzerővel dolgoztak azon, hogy új befektetőket vonjanak be, a  tegnap esti (péntek) információk alapján  sikerrel.

Ezen ponton érdemes amúgy megállni egy pillanatra. A Soundcloud iránt ugyanis korában is érdeklődtek, igen komoly befektetők. A Twitter dealt az akkor még tisztázatlan jogi helyzet akadályozta meg, a többi befektetést azonban alapvetően az, hogy a berlini cég jóval magasabbra értékelte magát, mintahogyan azt az esetleges befektetők tették.

Ez alapjaiban változhatott meg ( a hírek szerint a két cég 300 millió dolláros értéken fektet be a Soundcloudba, ami alig a harmada annak, amire a berlini cég értékelte magát még ez év elején is..) és nyithatta meg az utat a befektetők bevonása előtt.

soundcloud_newceo.jpg

Az egyik a Raine Group, amely egy ún. butik bank, amely többek között a Vice media-ban is részesedéssel bír, a másik pedig a szingapúri Temasek Holdings. Az új befektetésnek ugyanakkor ára van, illetve lesz, ez biztosan kijelenthető, annak ellenére, hogy Alex Jung ( lelépő)  vezérigazgató szerint mindezzel a berlini cég függetlensége is megmentetett.  A Soundcloud az új befektetés legfontosabb részeként  lényegében teljesen új vezetést kap. vezérigazgatónak a korábbi VIMEO CEO és tapasztalt szórakoztatóipari szakembernek számító Kerry Trainor lép majd, míg operatív vezérigazgató helyettesi pozícióba közeli kollégája, Michael Weissman  kerül majd. Alex Jung az igazgatótanácsban kap majd szerepet, a másik alapító Eric Wahlforss pedig a termékfejlesztésért lesz felelős.

A befektetés megmentette az azonnali  ellehetetlenüléstől a berlini céget, de a fő kérdés továbbra is megmaradt: Mi lesz ezek után a Soundcloud-al?  Ahhoz többségi tulajdon sem feltétlenül kell, hogy egy cég  irányultságát alapvetően megváltoztassák az új befektetők ( lásd Pandora..) a többségi tulajdon birtokában pedig mindez gyerekjáték lesz.

A problémák ugyanakkor nem mennek el, azokat az új menedzsmentnek is  valahogyan kezelnie kell majd. A befektetés persze sok minden megold, de nem mindent.. A Soundcloud jelenlegi formájában ugyanis alapvető üzleti gondokkal küzd, amelyeket valamilyen formában meg kell oldani. Minden esély meg van rá, hogy az új befektető és az új vezetés  fundamentálisan szabja majd át mind a stratégiát, mind a költségeket, annak érdekében, hogy a berlini cég a lehető leghamarabb olyan állapotba kerüljön, hogy eladható, továbbadható legyen!

Természetesen  Alex Jung és  társai feltételezhetően azért választották  ezeket a befektetőket, mert reménykednek benne, hogy így valamilyen formában legalább fennmaradhat a cég függetlensége.  Ez azonban egyáltalán nem biztos, hogy valóban így is lesz. A Temasek ugyanis nem számít ismeretlen befektetőnek digitális zenei téren.  Az Alibaba streaming szolgáltatásának egyik finanszírozója és több befektetés is van a másiok kínai  óriáscéggel, a Tencent-el. Azt pedig tudjuk, hogy a kínai cégek mennyire érdeklődnek a nyugat európai streaming szolgáltatások iránt…

Kínai tulajdonba kerülhet a Spotify

A streaming piac vezetője, egyértelműen a svéd Spotify, ugyanakkor ennek az elsőségnek, egyre borsosabb ára van, ezt valószínűleg mostmár a Spotify irodákban is kezdik felismerni. Daniel Ek-re és cégére már lassan 4 éve felettébb nagy nyomás nehezedik a befektetői részéről annak érdekében, hogy tőzsdére lépjen és ennek köszönhetően a befektetők elkezdjék a befektetett tőke fokozatos kivonását. 

spotify-ipo.jpg

A svéd cég amolyan köztes megoldást talált ki minderre: valamilyen formában az idén valóban megjelenik majd a New Yorki parketten a Spotify, azonban nem részvénykibocsátás, hanem úgynevezett direct listing révén. Ez esetben a cég  meglevő részvényeivel  ( tehát nem újakkal, szemben az IPO-val)  lehet kereskedni a parketten, azonban a publikus kibocsátás kimarad, azaz befektetőknek nem kell előre megvásárolniuk a részvények egy bizonyos hányadát, meghatározott áron.

Azt, hogy a Spotify  ( a formájától függetlenül)tőzsdére megy-e több dolog  határozhatja meg. Az egyik maga a tőzsde környezet, ami nem túl kedvező IPO szempontból. Egyrészt fekete felhőként lebeg  bármilyen potenciális digitális zenei tőzsdei kibocsátás felett a Deezer szörnyű emlékképe , másodsorban az idei év legjobban várt  IPO-ja, a Snapchat (egyelőre)  méretes kudarc, harmadrészt pedig a jelenlegi egyetlen tőzsdén is jelen levő  digitális zenei befektetés, a Pandora sehogy nem tud szépen kinéző történet lenni a befektetők számára.

A tőzsdére menetel- ( ha egyáltalán megvalósul bármilyen formája) ugyanakkor már önmagban is egyfajta kényszerűség. A 2000-es évek közepén, amikor Daniel Ek befeketői prezentációját gyártotta és tartotta, egészen biztosan nem az a végkifejlet szerepelt benne, hogy „és majd tőzsdére visszük a céget a kedves befektetőkkel együtt” Sokkal inkább az, hogy a Spotify-t megvásárolja majd valamelyik, akkori média óriás.

Az akkori médiaóriások ( Nokia, HTC, Sony, Microsoft) már vagy drámaian meggyengültek vagy lényegében kiszálltak a digitális zenből ( ahogyan azt a Microsoft tette: szépen, csendben..) A jelenlegi médiaóriások ( és egyben a Spotify legnagyobb ellenfelei)- az Apple, a Google, az Amazon-  mind rendelkeznek már streaming szolgáltatással ( vannak akik nem is eggyel) és az extrém eseteket leszámítva nem valószínű, hogy bármelyikük megvásárolná a Spotify-t azon az értéken ( 8 milliárd dollár) amennyire a svéd cég taksálja magát. Esetleg szba jöhetne a facebnook, de amennyire óvatos ( még mindig) Mark Zuckerberg ezen a téren, sokkal valószínűbb, egyfajta videó  tartalom központú  disztribúciós együttműködés például a Vevo-val.

Hogy ki, kik lehetnek akkor  esetleges, potenciális Spotify vásárlók? Alapvetően távol keleti telecom és médiaóriások!

tencent_penguin.jpgA kínai telco óriás könnye lehet, hogy megelőzi majd a Spotify-t a tőzsdére menetelben, de ettől elvonatkoztatva is vezető szolgáltatása a QQ Music a világ vezető streaming szolgáltatásai közé tartozik, már most is! A kínai cég minden lépéséből érződik, hogy szeretné leérni, hogy  hasonló elbánásban és figyelemben részesüljön, mint a nála sokszor kisebb nyugati streaming szolgáltatók. Ebben a folyamatban a Spotify megvásárlása nyilván statement jellegű lenne. A pénz nem lehet gond gond, egy 200 milliárd dolláros árbevételű cég esetében…

 

alibaba.jpgAz Alibabát elsősorban az e-commerce kapcsán ismerjük itt nyugaton, de az is ismert tény, hogy az Alibaba-nak komoly zenei tervezi vannak, hiszen  nemrég zenei üzletág indítását jelentette be! A zenei termék már eleve integráltan jelenik majd meg az Alibababa Taboa návre keresztelt szolgáltatásában. Egy újabb integráció nem lenen nagy gond, és ugyanaz, ami a Tencent-e igaz, igaz  kínai vetélytársára is!

baidu_logo.jpg

A Baidu sem mondható ismeretlennek a digitális zenei téren, a Baidu Music indulása óta, bár cégméretben  messze elmarad az előbbi két  cégtől. A Spotify segítségével a Baidu egyszerre tudná  kivédeni az Apple általi fenyegetettséget a kínai piacon és emelné globális szereplővé a Baidut.

 

wandagroup-logo.pngDalian Wanda: A surranó pályán könnyen befuthat győztesként a zeneipari befektetésekkel nem, azonban komoly szórakoztatóipari portfolióval rendelkező  Wanda group, amely számára sem az akvizíció, sem a nyugati terjeszkedés nem idegen. A pénz náluk sem lenne akadály, hiszen árbevételük meghaladja a 100 milliárd dollárt…Ugyanakkor az is igaz, hogy a Wanda group rendelkezik a legkevesebb zeneipari tapasztalattal és kötődéssel. 

 

Persze a legvalószínűbb kimenetelnek továbbra is a direct listing alapú megoldást tűnik, azonban hogyha bármilyen oknál fogva ez meghiúsul és a egyértelművé válik, hogy a Spotify hosszabb ideig sem tud tőzsdére lépni, úgy az akvizíció kérdése igenis napirendre kerülhet. Ha pedig ez megtörténik, úgy jobb ha mindenki felkészül egy távol-keleti vevőre

 

 

Egyetlen egy Google zenei szolgáltatás marad

Idestova másfél éve, 2015 decemberében indult el a Yotu8be nagyon nagyon rég óta várt, prémium zenei szolgáltatása, a Youtube Red, ami egyből két szolgáltatás is lett. A Youtube Music a zenekedvelők érdeklődésére tarthat számot, hiszen segítségével lehetőség van a hirdetések nélküli zene hallgatásra, akár videók nélkül is audio only üzemmódban, a videók lementésére, offline használatra illetve arra is, hogy a zenéket, más alkalmazás használata mellett, amolyan background üzemmódban hallgassuk. A Youtube Music szorosan integrálva van a Youtube másik szolgáltatásával, a Youtube Red-el. A Youtube Red maga a prémium szolgáltatás, ami ellentétben a Youtube Music-kal, nem csupán zenei tartalmakra fókuszál, hanem minden a Youtube-on megtalálható tartalomra, sőt egyre inkább saját gyártású tartalmakra is.

youtubered_android.png

Az elmúlt 18 hónap ugyanakkor sok mindennek mondható, csak sikeresnek nem a Youtube prémium szolgáltatásával kapcsolatban, annak ellenére, hogy igen érdekes és innovatív funkcionalitást kapott, hogy a zenei adatbázisa a Youtube-nak messze a legnagyobb

és hogy szerepe megkérdőjelezhetetlen és megkerülhetetlen. Mindeközben a Google korábbi, kizárólag  audio fókuszú streaming szolgáltatása a Google Play All Access sem remekel(t).

Pusztán ezeket alapuló véve teljesen érthető a hír, - aminek az előszele már februárban érezhető volt, amikor napvilágot látott, hogy Youtube és a Google Music csapatait már a 2016 végén  integrálták, így egy csapat kezeli az összes zenei alkalmazást- hogy a Google a jövőben egyetlen egy zenei alkalmazást nyújt majd ügyfeleinek. Lyor Cohen a Youtube zenei vezetőjének egy múlt heti konferencián elhangzott beszéde alapján a fő cél, hogy az ügyfelek számára egyértelmű legyen, hogy  mi a Google által kínált zenei szolgáltatás.

Nem biztos persze, hogy a gyakorlatban mindez annyira látványos lesz, mintahogyan az első olvasatban tűnik. A Youtube Red és a Google Music ugyanis már most is rengeteg szálon kapcsolódik egymáshoz, hogy mást ne említsünk a Youtube Red előfizetés automatikusan Google All Access előfizetést is jelent.

Az igazi kérdés tehát az, hogy a jövőben hogyan vezeti majd a Google az ügyfeleket különböző zenei platformjain, amelyek, ha a márkákat levesszük takarnak egy ingyenes videó, egy prémium videó first és egy prémium audio first szolgáltatást.

A platformok egyesítése, elvben azt is jelentené, hogy a Google-nak el kell majd döntenie, hogy két  prémium szolgáltatása- a Youtube Red és a Google Play Music- közül melyiket zárja be és integrálja a másikba. Ez nem tűnik valószínűnek, hiszen több lenne vele a gond, mint amennyi előny lenne belőle. Egyre több helyről hallott spekuláció ugyanakkor, hogy a Google az Amazon által alkalmazott megoldást alkalmazná, azaz a szolgáltatások megmaradnának, akár a jelenleginél jobban differenciált árazással, csak egy ernyő brand alatt futnának és  lennének elérhetőek az egyes almárkák.

Nyilván kérdéses, hogy ez a megoldás mennyit segítene, de a lényeg talán nem is ez, hanem az, hogy a Google tegyen valamit annak érdekélben, hogy a jelenleg felettébb hektikus zenei portfoliója egyszerűsödjön. Hiszen mind az Apple, mind az Amazon egyre sikeresebbnek mondható ezen a téren, addig a Google messze nem, sőt inkább csak botrányok kapcsán merül fel a neve.  

 

Az Amazoné a legjobban növekvő streaming szolgáltatás

Az Amazon zenei szolgáltatását, szolgáltatásait indulásuk óta körbeveszi egyrészt idegenkedés, másrészt pedig kíváncsi figyelem. Idegenkedés, hiszen ellentétben a vetélytársakkal, az Amazon nem a standard. 10 dolláros előfizetéses modellben hitt és hisz.Mindez sokáig nem nagyon zavart senkit, azonban az Amazon fokozatos és egyre határozottabb  építkezése egyértelműen arra utalt, hogy Jeff Bezos cégének komoly tervei vannak.

amazon-prime-music-hero.jpg

Minden jel szerint ezen tervek eredményei meg is mutatkoznak, hiszen korábban több kutató cég streaming népszerűségi listáján ért el előkelő helyet  az Amazon, hogy aztán most egy újabb, minden eddiginél részletesebb elemzés támassza ezeket alá.

A Midia Research 2016 óta folyamatosan elemzi a streaming alkalmazások használatát, amely alapján immáron bizonyos mutatók esetében az Amazon az Apple Musicot is megelőzve a második legjelentősebb streaming szolgáltatásnak számít!

A hetente az alkalmazást aktiváló ügyfelek tekintetében a Spotify a vezető, de ebben természetesen benne vannak az ingyenes szolgáltatás részt  kipróbáló ügyfelek is, így az Amazon második helye nem kevesebbet jelent, minthogy a prémium streaming szolgáltatások közül az Amazon  alkalmazását aktiválják a legtöbben!

Az előfizetők számát tekintve globálisan mintegy 135-136 millió ember fizet jelenleg a streaming szolgáltatásokért. Ennek mintegy  közel fele ( immáron 60 millió ember) a Spotify-nál található, a második helyen az Apple áll 28 millió előfizetővel, a harmadik helyezett viszont az Amazon 16 millió előfizetővel. Az Amazon-t messze lemaradva követi a  kínai QQ Music illetve a francia Deezer.

streaming_top3.jpg

Az Amazon teljesítménye önmagában is megsüvegelendő, különösen akkor, ha hozzátesszük, hogy mindezt úgy érte el, hogy csupán négy országban- Egyesült Államok, Japán, Németország, Egyesült Királyság- érhető el az Amazon Prime és ebből következően az Amazon streaming zenei szolgáltatásainak zöme is. Ezekben az országokban pedig a Prime előfizetők 35% egyben Prime Music  ügyfél is, ami kiemelkedően maga konverziós arány, de még messze nem kell, hogy azt jelentse, innen már nincsen növekedési lehetőség.

Hiszen mire is kellene rávenni az ügyfeleket? Arra, hogy kezdjenek el használni egy ingyenesen használható szolgáltatást! A növekedésnek van egy másik útja is, ez pedig a Prime előfizetők számának növelése, hiszen ez esetben  a jelenlegi konverzióval számolva is nőne a zenei szolgáltatásokat igénybe vevők száma.  

Hivatalosan  megerősített számokat az Amazon-tól megszokott módon nem nagyon várhatunk, így a streaming piaci ellenfeleknek meg kell elégedniük  az elemző cégek számaival. Nagy hibát követnének ugyanakkor el, hogyha figyelmen kívül hagynék azokat, mert minden jel egy irányba mutat: az Amazon szép csendben , de határozottan  lépdel a streaming piaci vezető szerep felé!

Személyre szabható zenei élménnyel támad a Google Music

A Google egyszerre sikeres és egyszerre sikertelen  digitális zenei téren, attól függően, hogy honnan közelítjük meg a témát. adja magát logikusan az igen válasz a Youtube által, azonban ha a Google Musicot nézzük, akkor már egyáltalán nem biztos, hogy igen lenne a válasz. Ezt valahol érezheti a Google, nem véletlen, hogy idén az év elején arról szóltak a hírek, hogy a cég összevonta digitális zenei szolgáltatásaiért felelős csapatokat

google-music-app2.jpg

A Google kevésbé sikeres terméke a Google Music, amely hagyományos streaming szolgáltatásként nem túl sikeres, annak ellenére, hogy a Google nem kevés energiát fektet a szolgáltatás fejlesztésébe és a többi Google zenei szolgáltatással való harmonizációba.

A streaming szolgáltatások- így a Google Music számára is- az egyik legnehezebb és legégetőbben megoldandó terület az újfajta zenék megismerésének támogatása. A Google első lépése ezen a téren a rádió jellegű tartalmak integrálása volt, még 2 évvel ezelőtt, a második pedig most következett el, és alapvetően a Spotify napi frissítésű listáira próbál válasz lenni.  A New release radio névre hallgató  adó funkcionalitást tekintve ugyanazt nyújtja, mint a Spotify: a hallgató korábban kedvelt előadói alapján állít össze az új megjelenésekből egy rövid listát.

google20play_mobile_width-900-796x796.pngA funkció globális megjelenése előtt a Google tesztelte az új funkciót a Samsung- al tető alá hozott együttműködésben már tesztelte, és az ott kapott , alapvetően pozitív visszajelzések ismeretében  döntött a piacra vitel mellett.

Az új funkció természetesen jó, ezt elvitani nem lehet, mintahogyan azt sem, hogy  mindez a Songza által nyújtott  lehetőségek egy újabb okos kihasználást jelentik. Mégis, adja magát ( még mindig) a kérdés: Mit is szeretne pontosan a Google a Google Music-kal? Hiába integrálták a Youtu8be  és a Google All Access csapatait, hiába  van integrálva a Youtube Red-del is, az embernek folyton az az érzése, minthogyha  másodlagos szerepe lenne csupán a Google nagy zenei birodalmában. Ha pedig ez valóban így van, akkor hosszú távon a Google számára egyetlen logikus lépés létezik,létezhet: a szolgáltatás bezárása.