Tavasszal tőzsdére megy a Spotify

2018. január 14. - Pléh Dániel

 A 2016-os  év egyik legnagyobb szenzációja volt az az inkább pletyka ,mint bejelentés, amely szerint a streaming piac vezetője, a Spotify hamarosan a New Yorki tőzsdén jelenhet meg. A svéd cég számára a parketten való megjelenés egyszerre  lenne lehetőség és brutális kötelezettség. Lehetőség, hiszen a Spotify-ban résztulajdonos  lemezkiadók   számára befektetésük realizálását vetíti előre, csakúgy, mint az elmúlt években  18 befektetői kör során  összesen 1 milliárd  dollárt befektető cégek.  számára.

spotify_russia.jpg

Mindez aztán nem történt meg  sem 2016-ban sem 2017-ben. Két éve a svéd cég inkább újabb hitelt vett fel annak érdekében, hogy a tőzsdére lépés nélkül is finanszírozni tudja működését. A tavalyi év végén pedig  a Spotify és a kínai telekommunikációs óriás, a Tencent ugyanis bejelentették, hogy a Tencent zenei cége, a Tencent Music Group valamint a Spotify kölcsönösen részesedést vásárolnak a másikban. Az egyelőre hivatalosan egyik fél által sem megerősített megállapodás értelmében mindkét cég 10%-os tulajdonrészt szerez a másikban. Mivel jelenleg- bármennyire meglepő- a Spotify a magasabb értékelt cég, ezért a különbözetet a Tencent tulajdonában álló Tencent Music Group  készpénzben kifizeti a svéd partnere számára. A svéd streaming szolgáltató értékét jelenleg valahol 16-20 milliárd dollár közé teszik , miközben a Tencent Music 10 milliárd dollár van értékelve a befektetők által. A két cégben  tervezett 10%-os részesedés közötti különbség tehát 600 millió és 1 milliárd dollár között van, ez az az összeg, amelyet a Spotify  kaphat kínai társától.

Ha igazak a Wall Street-ről szivárgó hírek, akkor mindezt ( azaz, hogy a Spotify ismét nem lépett tőzsdére az adott évben) 2019-ben már nem kell majd leírnunk. A Spotify ugyanis beadta  a kérelmét a tőzsdefelügyelethez annak érdekében, hogy 2018-ban megjelenhessen részvényeivel a parketten. A hivatalos bejelentésre még várni kell, minden bizonnyal azért, mert Daniel Ek és a menedzsment előbb szeretné bebiztosítani, hogy maga a start sikeres lesz és a befektetők pozitívan fogadják majd az immár közel 20 milliárd dollárra(!!) értékelt cég  parkettre lépését!

Tőzsdén részvénykibocsátás nélkül

A Spotify úgy lép tőzsdére, hogy kicsit mégsem teszi azt meg. Az IPO ( aza Initial Public offering) azaz a részvénykibocsátás helyett ugyanis egy másik megoldást, az ún. direct listinget választotta a svéd cég. Utóbbi esetben a cég  meglevő részvényeivel  ( tehát nem újakkal, szemben az IPO-val)  lehet kereskedni a parketten, azonban a publikus kibocsátás kimarad, azaz befektetőknek nem kell előre megvásárolniuk a részvények egy bizonyos hányadát, meghatározott áron. A kereskedés ugyanakkor ugyanúgy zajlik, mint a normál parketten ( hiszen annak része a részvény ez esetben is) azaz a Spotify értéke bizony ez esetben is megmérettetik.

A direct listing alapvetően tehát kevésbé költséges és kockázatos piacra lépési lehetőség, amely során a kibocsátás és a kereskedés a részvénnyel  elkülönülnek egymástól. Kockázata is van persze, hiszen a kibocsátási árfolyam a kereskedés során alakul ki, így az akár jóval alacsonyabb is lehet, mint egy rendes IPO esetében.

 

A pozitív fogadtatáshoz  feltétlenül szükség lesz egy hosszú távon hihető  befektetői sztorira. A Pandora tőzsdei története, sikerei aztán elég csúfos bukása ( eddig) fontos intő példa lehet a svéd cég számára.

Ahhoz, hogy a befektetők  higgyenek a svéd cég hosszú távú sikerében és ne csupán egy akvizíciós sztorinak gondolják azt,  Daniel Ek-nek és csapatának be kell bizonyítania, hogy képes folyamatosan növelni  fizető ügyfeleinek számát, emellett úgy tud növekedni, hogy a jövedelmezősége is javul (  vagy azt is mondhatnánk, hogy úgy növekszik végre, hogy nem veszteséges) , nem csupán egyetlen területen működik és  minél kevésbé van kiszolgáltatva más cégeknek ( pl, az zenei kiadóknak)

Ha Daniel Ek-ék által egyre határozottabban követett stratégia valóban működik, akkor mához 3-5 évre a Spotify-ról már nem mint egy streaming szolgáltatóról, hanem mint egy komplett zenei platformról beszélünk majd! Egy olyan platformról, amelynek a zenehallgatás csak egy részét képviseli majd, de mellette megtalálhatóak lesznek a zenéhez kapcsolód videó tartalmak, koncertek, merchandising és akár komolyabb közösségi elemek is.

 

Mindent egy lapra tesz fel a Spotify

A streaming piac az egyik legköltségesebb start-up formának számít, erről talán az a közel tucatnyi független cég tudna őszintén mesélni, amelyek az elmúlt évek során csődbementek a magas költségek miatt.A célja minden start-upnak, így a zeneieknek is az exit, azaz vagy az...

Ha az előbb azt írtuk, a Pandora a rossz példa, lehet, a Spotify számára, akkor jó példát is említhetünk, a Netflix személyében. Amiatt, hogy a Netflix ereje talán leginkább saját tartalmaiban és magában a platformjában  van, könnyedén túlélte a részvényárolyam azt is, hogy jelen állapot szerint a legnagyobb   tartalombeszállító 2019-től  kivonja majd tartalmait a szolgáltatásból. Képzeljük el ugyanezt, mondjuk a Universal Music-kal és bármelyik zenei szolgáltatóval….

Maga az időpont a tőzsdére lépésre ugyanakkor  majdhogynem ideálisnak tűnik. Azok a befektetők ugyanis, akik szeretnék kivenni a részüket a streaming piac várható brutális és még hosszú éveken át tartó növekedéséből, jelenleg nem sok mindenből választhatnak. A Pandora egyre kevésbé opció, a borús kilátások miatt, így csupán a Vivendi (a Universal Music tulajdonosa) és a Spotify marad, ahová befektethetnek.

Ez pedig nem kevesebb jelenthet a streaming piac svéd vezetője számára, minthogy ha ügyesen választja meg ha hangsúlyokat, figyel arra, hogy hol tud olcsón növekedni és hol kell  a költségekre figyelnie, akkor akár egy nagyon sikeres 1-2 év is állhat előtte.

 

Az év amely alapjaiban formálta át világ digitális zenei térképét

Egy évvel ezelőtt, amikor 2017-re vonatkozó jóslatainkat megtettük, azt állítottuk, hogy 2017 földrengésszerű változásokat hozhat majd a világ zeneiparában, és az év végére egy olyan digitális zeneipari ökoszisztémát ismerhetünk majd meg, mind amit még sosem.

Ha ez utóbbi nem is feltétlenül igaz 100%-ban, az tény, 2017 alapjaiban rendezte át a világ digitális zeneiparát, elsősorban akvizíciók, felvásárlások révén. És így az év vége felé egyre egyértelműbben ki lehet jelenteni, hogy csak a legnagyobbak, legügyesebbek, legeltökéltebbek maradhatnak  életben ezen a piacon. Bár újabb és újabb szereplők lépnek be, jelennek meg, de 3rről majd a 2018-as jóslatokra fókuszáló posztunkban…

Elkelt a TIDAL

2017 első komolyabb fejleményét Jay-z egyéni vállalkozása a TIDAL okozta azzal, hogy januárban 30%--os tulajdonosa lett a T-Mobile-al többször szóba hozott  tengerentúli  telco óriás, a Sprint. Az egyharmadnyi részesedés ára a hírek szerint 200 millió dollár volt ( ezzel  600 millió dollárra értékelve Jay-Z szerelem-szolgáltatását) ás a megállapodás részeként a  TIDAL elérhetővé válik a  távközlési cég 45 millió előfizetője számára ( feltételezhetően bizonyos csomagokban ingyenesen)  sőt, a Sprint előfizetők bizonyos exkluzív tartalmakhoz akár előbb is hozzáférhetnek majd, mint a többi TIDAL előfizető.  

A megállapodás ugyan a TIDAL alap gondjaira nem kínált, kínál megoldást, arra azonban jó( ígéretnek tűnt) hogy a szuper-prémium audio streaming terméket az addiginál jóval több ügyfélhez juttassa el.

Csendes Apple év—decemberig

Zenei téren nehéz lenne igazán sikeresnek nevezni az Apple és az Apple Music 2017-es évét. A fő cél, megelőzni a piacvezető Spotify-t idén sem sikerült, és valljuk meg, olyan nagyon sokat nem is tett érte az Apple.

shazam-applewatch.jpg

2017 ugyanis az Apple életében inkább szólt a saját gyártású tartalmakról  ( kezdve a saját X-faktor klónnal, James Corden vetélkedőjén át)  és az ebbe a versenybe ( is) való bekapcsolódásról, mint az Apple Music szerepének ( további) erősítéséről .

Ezen a sok tekintetben langyos víznek számító éven  aztán csak december változtatott, az viszont sok tekintetben! Az Apple ugyanis a Shazam felvásárlásával  jelezte,komolyan gondolja, a totális  streaming piaci hatalomátvételt . Amikor majd ugyanis  Shazam alkalmazást integrálják az Apple Musicba/ Apple Musickal, az utóbbi ezáltal valóban teljes közeli zenei élményt nyújthat majd. Zenefelismeréssel,  exkluzív tartalmakkal, hatalmas zenei adatbázissal, Beats Radio-val  és videós tartalmakkal.

Csendben piacvezetővé vált az Amazon streaming szolgáltatása

Éveken keresztül, amikor a streaming szolgáltatók versenyéről beszéltünk akkor eleinte a Spotify-Deezer páros, majd pedig a Spotify-Apple-Google hármas került szóba.  Mindeközben (a surranó pályán ) egyigazi óriás zeneipari óriássá is vált!  Ez pedig az Amazon.

Az Seeattle-i cég  fokozatos és egyre határozottabb  építkezése egyértelműen arra utalt, hogy Jeff Bezos cégének komoly tervei vannak zenei területen is. Minden jel szerint ezen tervek eredményei meg is mutatkoznak, hiszen korábban több kutató cég streaming népszerűségi listáján ért el előkelő helyet  az Amazon,  amely azután többször is megerősítést nyert, sőt!

Egyes kutatások szerint a megkérdőjelezhetetlen  első Spotify és második Apple Music mögött a harmadik helyre  az Amazon streaming szolgáltatása, szolgáltatásai kerültek.  Amiben az igazán sokkoló az, hogy 3 év azaz 2014 óta, amikor is a tizenegyedik helyen voltak, sikerült felzárkózniuk és minden jel szerint sokkal inkább az első két helyezettet veszélyeztetik, mint őket veszélyeztetné bárki…

Kockáztat a Spotify, de bejön neki

2017 elején a Spotify esélyeit, évét latolgatva azt írtuk, hogy „ a  valamikor jövő őszre prognosztizált  tőzsdére lépés több szempontból is kulcsfontosságú lesz és természetesen alapjaiban határozhatja meg a svéd cég jövőjét, de nem csupán a svéd cégre lehet majd kihatással "

spotify-wall.jpg

Magának a svéd cégnek a szempontjából a tőzsdére lépés egyfajta tőkebevonásnak (is) tekinthető, azaz előbb  vagy utóbb valamilyen formában szükségessé válik, ez biztos.  Daniel Ek a kockázatosabb utat választotta, minden jel szerint. Előbb még 2016-ban  nagyon kemény feltételekkel giga hitelt vett fel, hogy aztán 2017-ben végül a tőzsdére lépés egy speciális verziója mellett döntsön

A Spotify 2017-ben is rengeteg területen, temérdek innovációval jelent meg, többek között ennek is köszönhetően továbbra is magabiztosan vezeti a streaming szolgáltatói piacot, az Apple minden erőfeszítése ellenére.

Ennek ellenére Daniel Ek és a Spotify jövője továbbra is bizonytalan,  és 2018-ban is bizonytalan marad, alapvetően üzleti okokból.  Addig ugyanis, amíg a az üzleti modell ,amit a svéd cég kínál  féloldalú,- azaz az ügyfelek kedvelik, de  veszteséges -  addig mindig veszélyben lesz, és mindig  kell ,hogy rendelkezzen B tervvel.

A streaming átveszi a hatalmat és növekedésbe rántja a nagy zenei piacokat

2017 egy fundementális és nagyon fontos változást is hozott a világ zeneiparában. Mondhatni  eldöntött egy hosszú évek óta a levegőben levő kérdést. Azt a kérdést, amely tulajdonképpen 1999, a Napster indulása a levegőben lógott. A válasz pedig az, hogy igen, méghogyha anno az iTunes nem is volt elegendő hozzá, a streaming szolgáltatások ( és itt a többes szám fontos ás indokolt!) minden jel szerint elegendőek lehetnek ahhoz, hogy mintegy 20 éves álom után ismét növekedésbe fordítsák a világ zeneiparát.

mobile-616012_960_720.jpg

Immáron 100 millió ember fizet  a streaming szolgáltatásokért, amelyek brutális 60%-os mértékben növekedtek az előző ( amúgy ugyancsak brutális növekedést hozó évhez képest) és ennek köszönhetően a streaming szolgáltatások, amelyek immáron a  digitális  bevételek legnagyobb hányadát adják és annak ellenére növekszenek, hogy az a lá carte letöltések meredeken, közel 20%-al csökkentek.

Ettől még a jövőt illetően egy nagyon fontos kérdés persze megmaradt:  Hogyan fogják a streaming szolgáltatások elérni és fizetésre bírni az átlag zenefogyasztókat? Ahhoz ugyanis, hogy a világ zeneiparával kapcsolatos olyan optimista  becslések, minthogy azok  2030-ra megközelíthetik a 30 milliárd dollárt beteljesüljenek feltétlenül szükség lesz arra, hogy a streaming szolgáltatásokat ne csupán 100 millióan, hanem közel egy milliárd ember használja majd és fizessen értük.

A világ legnagyobb  online rádiója is bajba és eladósorba kerül

2017 arról egészen biztosan emlékezetes marad majd, hogy jól ismert, bejáratott, 100 milliók által használt és digitális zenei szolgáltatások jövője kérdőjeleződött komolyan meg amiatt, hogy a streaming ipart is a nagy négyes ( Apple, Google, Amazon, Facebook)  kezdte el uralni.

pandora-music-ipad.jpeg

Ennek ellenére az azért a meglepetés erejével hatott, hogy a világ vezető on-demand rádióját, a Pandora-t, az erősödő verseny és a jövőkép gyengülése okán, a befektetők lényegében 1év alatt az érdekesből a bóvli kategóriába taszították. 

Az értékvesztés pedig azzal is járt, hogy a kaliforniai cégnek  tőkeinjekcióra és új tulajdonosra volt szüksége. A megmentő pedig az a cég lett, aki  2015-ben is szerette volna már akvirálni a céget, most 2017-ben kisebbségi tulajdont szerzett, sokkal olcsóbban.

Önmagában azonban az új tulajdonos ritkán jelent megoldást a fundamentális üzleti problémákra és ezt a Pandora példája is ékesen mutatja. Különösen, mivel az új (kisebbségi) tulajdonos számára abszolút nem lenne gond, ha a Pandora mélyrepülése tovább folytatódna. Ez ugyanis megteremthetné a lehetőséget ara, hogy az új tulajdonos  valahogy  egyesíteni tudja a Sirius és a Pandora egymást jól kiegészítő, komplementer  hallgatói bázisát. 2016-ban ez több, mint 300 milliárd dollárba került volna. 2017-ben a Sirius 480 millió dollár értékben kisebbségi jogokat szerzett magénak. Amennyiben a Pandora részvények ára tovább esik – nagyjából a mostani felére- akkor megérheti a Siriusnak a teljes hatalomátvétel….

Egyre intenzívebb harc a Youtube és a kiadók között

Lehet, hihetetlenül hangzik,de ha 2017 vesztesét kéne  megjelölnünk, az minden valószínűség szerint a Youtube lenne! A  videómegosztó ugyanis egyszerre került nyomás alá  politikai és üzleti téren is, az ilyen kétfrontos háború pedig ritkán vezet jóra.

A kiadók számára továbbra is a Youtube ellenség, aki támogatja az ingyenes zenei hozzáférést és ezáltal elősegíti azt, hogy a zenei tartalmak monetizálása egyre inkább  féloldalas és egyenlőtlen. Több zeneipari szereplő ugyanis elsősorban a Youtube-ot hibáztatja azért, amiért hiába nő drasztikusan a streaming szolgáltatásokat használók száma, a bevételek ezt elmaradó mértékben növekednek, azaz nyílik az a bizonyos olló és a streaming piac így tulajdonképpen egyre inkább kettészakadóban van: a fizetős streaming szolgáltatásokért fizető mintegy 100 milió ember  több, mint 2 milliárd dollár árbevételt generált, miközben a nem fizető 900 millió alig 634 millió dollár, elsősorban hirdetési bevételhez segítette az előadókat.

A Youtube persze megkerülhetetlen szereplő és az is marad ( még egy ideig bizonyosan)  így ez a vita  alapvetően a pénzről szól. Az ugyanakkor abszolút elképzelhető, hogy a kiadók  az eddiginél szervezettebb módon a Youtube esetében is akadályozni fogják a friss tartalmak bekerülését az ingyenesen elérhető szolgáltatásokba vagy szolgáltatás részekbe, azaz lényegében egy a filmiparhoz hasonló rendszer jönne létre, ahol  meg lenne határozva hogy melyik szolgáltatás típusba mikor kerületnek bele az egyes friss tartalmak.

Sokkal nagyobb gond ellenben a Youtube számára, hogy  eleddig egyeduralkodó szerepe a videó piacon akár veszélyben is lehet.  Több óriás szereplő, benne az Apple-el és a Facebook-al ugyanis a Youtube-hoz hasonló videmegosztó szolgáltatás indítását tervezi. Az Apple a professzionális tartalmakra fókuszálva, a facebook ellenben a közösségi tartalmakat is megengedően törne a Youtube babérjaira. A különböző hosszúságú videótartalmakért és az azokban való hirdetések elhelyezéséért folyó harc azonban újból a zenei videó tartalmak felé mozdíthatja el a világ legnagyobb social szolgáltatását és ez bizony  a Youtube számára is sok nagyon komoly kérdést vet fel, miközben a tengerentúlon úgy tűnik a streaming szolgáltatások már népszerűbbek, mint a Youtube és a trend az idei évben is folytatódott. 

A Youtube szerencséje, hogy a világ zeneipara egyre inkább nem csak az Egyesült Államokról szól és ennek köszönhetően a Youtube továbbra is kihagyhatatlan szereplő a zenei marketingben. A mechanizmus leegyszerűsítve a következő: az egyre nagyobb súlyú Latin-Amerikai  zenekedvelők azok, akik slágert csinálnak egy-egy dalból a Youtube-on,  melyekért aztán a streaming szolgáltatásokban az Észak-Amerikai és európai társaik fizetnek. De amennyiben az amerikai trendek több, nagyobb piacon is megjelennek, úgy akár komoly bajba is kerület a világ ( jelenleg még)  piacvezető videószolgáltatása….

A szakadék széléről táncolt vissza a Soundcloud

2017 nagy vesztese, a Pandora mellett egyértelműen a Soundcloud. A hosszú évek óta gyűlő probléma töegc2017- nyarára elérte azt a szintet, hogy a berlini cég megszűnése valóban kézzelfogható közelségbe került.

soundcloud-ipad-biz-2016-billboard-650.jpg

2017 elején lényegében  nyilvánvalóvá vált, hogy a Soundcloud számára  a Google - vagy bármilyen befektető- tűnik az egyetlen lehetőségnek a csőd elől való megmeneküléshez. A Berlini cég számára ugyanis a 2017-es év befejezése újabb befektetések vagy éppen akvizíció nélkül már a menedzsment által elismerten sem volt  biztosított.

A Soundcloud iránt  korábban is érdeklődtek, igen komoly befektetők. A Twitter dealt az akkor még tisztázatlan jogi helyzet akadályozta meg, a többi befektetést azonban alapvetően az, hogy a berlini cég jóval magasabbra értékelte magát, mintahogyan azt az esetleges befektetők tették. Ez alapjaiban változhatott meg  2017 elején és nyithatta meg az utat a befektetők bevonása előtt.

A nyertes(?) végül a Raine Group, amely egy ún. butik bank, amely többek között a Vice media-ban is részesedéssel bír, illete a szingapúri Temasek Holdings lettek.  Az új befektetésnek ugyanakkor ára volt! A Soundcloud az új befektetés legfontosabb részeként  lényegében teljesen új vezetést kapott. Vezérigazgatónak a korábbi VIMEO CEO és tapasztalt szórakoztatóipari szakembernek számító Kerry Trainor lépett, míg operatív vezérigazgató helyettesi pozícióba közeli kollégája, Michael Weissman  került. Alex Jung az igazgatótanácsban kap majd szerepet, a másik alapító Eric Wahlforss pedig a termékfejlesztésért lesz felelős.

A befektetés megmentette az azonnali  ellehetetlenüléstől a berlini céget, de a fő kérdés továbbra is megmaradt: Mi lesz ezek után a Soundcloud-al?  A problémák ugyanakkor nem mennek el, azokat az új menedzsmentnek is  valahogyan kezelnie kell majd. A Soundcloud jelenlegi formájában ugyanis alapvető üzleti gondokkal küzd, amelyeket valamilyen formában meg kell oldani. 

A Facebook még mindig nem lépett be a zeneiparba

A Facebook esetleges zeneiparba való belépése évek óta téma, lényegében az lemúlt 2-3 évben minden évben felmerült, hogy esetleg az lesz az az év, amikor ez megtörténik. De nem történt. Nem vásárolta meg a Pandora-t, se a Spotify-t, de még csak a prémium videómegosztót, a Vevo-t sem  , pedig a világ zeneipara, az élükön a kiadókkal hosszú évek óta vár arra a pillanatra, hogy a Facebook, mint  eleinte a social media, ma már talán az egész internet legmeghatározóbb szereplője  igazán komolyan és érdemben belép a  zeneipari szereplők közé.

facebook-music-stories.png

2017-ben sem történt meg, de talán kijelenthetjük ( némi óvatossággal persze) hogy még sose volt olyan közel a zeneiparhoz  Mark Zuckerberg és cége, mint a tegnap lezárult év végeztével.  A Facebook nagyon régóta lebegtetett belépése a zeneiparba ha megvalósul,akkor a zenei videók piacán valósulhat majd meg,.

A különböző hosszúságú videótartalmakért és az azokban való hirdetések elhelyezéséért folyó harc azonban újból a zenei videó tartalmak felé mozdíthatja el a világ legnagyobb social szolgáltatását! A Facebook vetélytársa ugyanis már messze nem csupán a Youtube, hanem a professzionális videótartalmak piacára berobbanó Snapchat is. Ez a helyzet pedig még egy olyan óriást, mint a Facebook is lépéskényszerbe hozhatott….

A Facebook már a nyáron elindította Facebook Watch néven saját Youtube vetélytársnak szánt szolgáltatását, amely azonban elsősorban jogi problémák miatt eddig inkább csak  felkért, profi használókat tudhatott felhasználói között. Az év legesleg végén bejekentett első kiadói megállapodás ugyanakkor  eltakaríthatja az útból a legjelentősebb akadályt, ez pedig sokat jelenthet majd a zeneipar számára és nagyon sokat a Youtube számára. Érdekesebb és talán kevésbé egyértelmű ugyanakkor, hogy  a Universal megállapodással a Facebook a közösségi zenei térben mozgó sok, egyre inkább a helyét kereső szolgáltatás számára is komoly veszélyt jelenthet, hiszen könnyen elképzelhető, hogy a Facebook a Snapchat esetében megismert módszert alkalmazva indít támadást ellenük..

2016 végén a az évet értékelve azt írtuk, „abban a piaci helyzetben és azon a piacon, ahol az Apple, a Facebook, a Google és az Amazon szeretne egymással vetekedni sok babér a független szereplők számára nem teremhet.” 2017 fényesen be is bizonyította mindezt és a digitális zene egyértelműen az Apple és a többi óráscég játszóterévé vált.  Fogyasztói, zenekedvelői szempontból ez nem biztos hogy rossz, de komoly kérdés, hogy ezek az gigacégek be tudják-e váltani az olcsó és könnyen elérhető zene ígéretét emberek 100 millió számára?

 

A Spotify tényleg kínai tulajdonba kerül

Alig  pár hónappal ezelőtt írtunk arról, hogy megvan az esélye annak, hogy a streaming piac koronázatlan királya, a Spotify  akár hamarabb  kerül új tulajdonos kezébe, mint azt gondolnánk. Annak, hogy a svéd céget eladják, több, ésszerű oka is lenne. Az egyik maga a piac, ahol a vetélytársak mind-mind végtelen zsebű óriáscégek. A másik maga a startup filozófia. A 2000-es évek közepén, amikor Daniel Ek befeketői prezentációját gyártotta és tartotta, egészen biztosan nem az a végkifejlet szerepelt benne, hogy „és majd tőzsdére visszük a céget a kedves befektetőkkel együtt” Sokkal inkább az, hogy a Spotify-t megvásárolja majd valamelyik, akkori média óriás.

spotify_earpods.jpg

Az akkori médiaóriások ( Nokia, HTC, Sony, Microsoft) már vagy drámaian meggyengültek vagy lényegében kiszálltak a digitális zenből ( ahogyan azt a Microsoft tette: szépen, csendben..) A jelenlegi médiaóriások ( és egyben a Spotify legnagyobb ellenfelei)- az Apple, a Google, az Amazon-  mind rendelkeznek már streaming szolgáltatással ( vannak akik nem is eggyel) és az extrém eseteket leszámítva nem valószínű, hogy bármelyikük megvásárolná a Spotify-t azon az értéken  amennyire a svéd cég taksálja magát.

A potenciális vevők így elsősorban terjeszkedni kívánó nem különben óriáscégnek számító kínai jelöltekre szűkült. Azt azonban senki, mi is sem gondoltuk, hogy a tranzakció- mégha kicsiben is- ilyen hamar létrejön.

 

Kínai streaming cég lehet a következő zenei IPO

Európában illetve a tengerentúlon élő zeneipari szakemberek hajlamosak alapvetően ebben a két nagy zenei piacban gondolkozni, pedig a világ digitális zeneiparának növekedési területei bizony nem ezek a piacok. Hanem az olyan piacok, mint például a kínai, amely éves szinten 30%-al növekszenek és 2015-ben tavaly már elérték a 2.1 milliárd dollárt.

A Spotify és a kínai telekommunikációs óriás, a Tencent ugyanis bejelentették, hogy a Tencent zenei cége, a Tencent Music Group valamint a Spotify kölcsönösen részesedést vásárolnak a másikban. Az egyelőre hivatalosan egyik fél által sem megerősített megállapodás értelmében mindkét cég 10%-os tulajdonrészt szerez a másikban.  Mivel jelenleg- bármennyire meglepő- a Spotify a magasabb értékelt cég, ezért a különbözetet a Tencent tulajdonában álló Tencent Music Group  készpénzben kifizeti a svéd partnere számára.

Mindez elsőre apróságnak hangzik, kicsit jobban megvizsgálva ugyanakkor a két cég értékét látható, hogy Daniel Ek ennek révén egy fontos és nehéz pillanatban komoly befektetéshez is jutott. A svéd streaming szolgáltató értékét jelenleg valahol 16-20 milliárd dollár közé teszik , miközben a Tencent Music 10 milliárd dollár van értékelve a befektetők által. A két cégben  tervezett 10%-os részesedés közötti különbség tehát 600 millió és 1 milliárd dollár között van, ez az az összeg, amelyet a Spotify  kaphat kínai társától. Érzékeltetésképpen: ez a összeg nagyjából akkora, mint amekkora a svéd cégbe érkezett legnagyobb befektetés volt eddig…

 A kínai óriás zenei hálózat  

A Tencent, mint az egyik legnagyobb kínai vállalat tavaly kezdett el igazán jelentősen terjeszkedni média területen, ott is elsősorban zenei téren, amikor is többségi részesedést vásárolt a China Music Corp.-ban. A két cég zenei szolgáltatásainak aktív felhasználószáma  a három  streaming szolgáltatásban- QQ Music, Kugou Music és Kuwo Music-  havi szinten megközelíti a 700 milliót(!!) ami nem hogy kínai, de világ szinten is vezetőnek mondható!

tencent_network.jpgUgyanakkor ennek a mintegy 700 millió felhasználónak ( akik közül több,mint 500 millió mobilon használja valamelyik szolgáltatást) csupán alig 2-3%-a fizet a szolgáltatásokért, miközben az, hogy a Tencent rendezze viszonyát és tartalmainak helyzetét a nagy nemzetközi lemezkiadókkal, hatalmas összeget emészthetett fel.

A Tencent nem titkolt célja, hogy a lehető leghamarabb tőzsdére lépjen zenei portfóliójával, valahogy úgy, ahogy an azt tette  a hangoskönyveket forgalmazó  China Literature névre hallgató céggel, amelye a Hong-Kongi tőzsdére való bevezetés első napján 90%-ot emelkedve 12 milliárd dolláros értéken kezdett el a tőzsdén forogni.

 

Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy miért is éri meg a két cégnek ez a kissé szokatlan megoldás? A legfontosabb  és publikusan is ismert ok az, hogy együtt két cég erősebben, hatékonyabban tárgyalhat majd a nagy nemzetközi kiadókkal illetve a Tencent nagy mértékben támaszkodhat a Spotify már meglevő, de a kínai cégből szinte teljesen hiányzó előadói menedzsment tudására és megoldásaira.

Érdekesebb kérdés lehet, hogy a nagyobb Spotify számára miért is van ráció ez ilyen jellegű mini-akvizícióban? Bizonyosan nem a nála kisebb Tencent Music miatt, ez leszögezhető. Sokkal inkább annak tulajdonosa, az 500 milliárd dollárra értékelt- azaz a Facebooknál is nagyobb- telekommunikációs tulajdonos. A Tencent révén ugyanis a Spotify egy olyan támogatóra talált, aki független  a vetélytársaitól, azonban mégis lényegében ugyanazzal a feneketlen pénzeszsákkal bír, mint azok. Ez pedig  a roppant kényes Wall Street-i befektetők számára is biztos(abb) hátteret mutathat.

Mindezen felül a jelenlegi stratégiai helyzet az, hogy a Tencent azokban a cégekben, melyekben tulajdonjogot szerzett, nem különösebben szeretne azok működésébe beleszólni, így ez azt is jelentheti, hogy a svéd cég terveztt tőzsdére lépését sem gátolná meg új, kínai résztulajdonosa.

És végül de nem utolsó sorban - ugyan egyelőre nem szerepel a közvetlen terveikben, de ez szinte bizonyosan változni fog, az új előfizetők utáni  hajszában- a Tencent igen jó segítség lehet majd abban az esetben, hogyha a svéd cég szeretne belépni a hatalmas potenciállal kecsegtető kínai zenei piacokra.

Természetesen mint minden ilyen jellegű részesedés vásárlás esetében a végcél feltételezhetően a teljes  tulajdonjog megszerzése. ( lásd  a Pandora esetében a Liberty tervei…)  Azonban minden jel szerint a Spotify ma már van olyan jelentős  piaci szereplő, hogy ne lehessen egyben, gyorsan   bekebelezni, hanem ennek ígéretéért cserébe is komoly feltételeket szabhasson.

Újabb lépéssel került közelebb a saját zenei szolgáltatáshoz a Facebook

A Facebook esetleges zeneiparba való belépésről lassan összeszámolni nem tudjuk annyi alkalommal, annyi lehetséges opciót felvonultatva írtunk. Mindennek ellenére a Facebook eleddig maximum, mint forgalomterelő jelent meg a zeneiparban. Nem vásárolta meg a Pandora-t, se a Spotify-t, de még csak a prémium videómegosztót, a Vevo-t sem  , pedig a világ zeneipara, az élükön a kiadókkal hosszú évek óta vár arra a pillanatra, hogy a Facebook, mint  eleinte a social media, ma már talán az egész internet legmeghatározóbb szereplője  igazán komolyan és érdemben belép a  zeneipari szereplők közé.

facebook-music-taylor-swift.jpg

A különböző hosszúságú videótartalmakért és az azokban való hirdetések elhelyezéséért folyó harc azonban újból a zenei videó tartalmak felé mozdíthatja el a világ legnagyobb social szolgáltatását, mindez pedig lényegében azt jelentheti, hogy a Facebook is zeneipari szereplővé válik, és ennek most már csalhatatlan jelei is látszódnak!

A Facebook már a nyáron elindította Facebook Watch néven saját Youtube vetélytársnak szánt szolgáltatását, amely azonban elsősorban jogi problémák miatt eddig inkább csak  felkért, profi használókat tudhatott felhasználói között.

Küszöbön az Apple-Facebook-Youtube háború

A nyár közepén jelentek meg az első olyan álláshirdetések, amelyek arra utaltak, hogy az Apple, új zenei stratégiájának részeként, az előadók kiemelt kezelése során zenei videók készítésébe is fog majd. Nyilván Pharrel, vagy éppen Eminem nem bánja, ha aktuális videóklipjüket az Apple legyártja, annak keretében, hogy tartalmaik exkluzívan jelenjenek meg az Apple Music-ban.

 

A Youtube esetében alkalmazott tartalomfelismerő rendszerhez hasonló megoldás kiépítése gőzerővel zajlik a Facebooknál is, de ez csak a probléma egyik részére jelent megoldást.  Maguknak a felismert tartalmaknak a kezelésére a  nagy nemzetközi kiadókkal kell megállapodnia Mark Zuckerberg cégének. Ez ügyben sikerült megtenni az első hatalmas lépést karácsony előtt ugyanis a Facebook és a Universal Group sikeresen megállapodott a közösségi oldalra feltöltött videók zenei tartalmainak jogosításáról.

A megállapodás részleteiről nem sokat árult el a két cég, azt azonban tudni lehet,elsősorban a Universal bejelentéséből,  hogy a megállapodás érinteni  fogja a felhasználók által feltöltött videókban elhangzó zenéket, illetve megteremti a lehetőségét új, innovatív zenei szolgáltatások kialakítására is.

Hogy milyen új innovatív zenei szolgáltatásokról lehet szó, arról persze mélyen hallgat mindkét fél, de joggal feltételezhetjük, hogy a Facebook egyrészt a Messenger zenei szerepét szeretné erősíteni, másodsorban pedig szeretne maga is az előadók, zenekarok számára komplett megoldást nyújtani tartalmaik reklámozására és a rajongókkal való kapcsolattartásra.

Az sem véletlen persze, hogy mindezt a Universal Music jelentette be. A világ vezető lemezkiadója számára ugyanis a Facebookal között megállapodás kiváló eszköz és lehetőség arra, hogy a Youtube-ot még nagyobb nyomás alá helyezze. Hiszen számukra nem létezhet rosszabb hír annál, minthogyha a facebook és a kiadók között élő és esetleg az övéknél  több jogot biztosító szerződések jönnek létre!

Folytatódik a Youtube és a kiadók háborúja

A Youtube a legmeghatározóbb digitális zeneipari szereplők egyike, amelynek bevételei sokszorosan meghaladják az összes vetélytárs streaming szolgáltatásét, és amelynek csak a zenei videóit többen nézik meg naponta, mint bármely más zenei szolgáltatás használóinak a száma. Valamikor tavaly tavasszal kezdődött meg az a támadás sorozat, amely teljesen egyértelműen a Youtube ellen irányul, és amelyet a nagy nemzetközi kiadók és jogvédő szervezetek vezetnek.

 

A Facebook tehát  még most sem lép be a zeneiparba abban a formában, ahogyan azt sokan igazán szeretnék. Nem indít saját zenei fókuszú streaming szolgáltatást, nem tervezi brutális elérését arra használni, hogy dalok vagy előfizetések millióit értékesítse. Ellenben egyszerre több szereplőt is   kihívások elé állít. A Facebook-Youtube háborúról már mi is  több alkalommal írtunk és ma már  nem is  titkolt célja a Facebook-nak, hogy a videó területen (egyelőre) hegemónival bíró Youtube piacára  betörjön.  Érdekesebb és talán kevésbé egyértelmű ugyanakkor, hogy  a Universal megállapodással a Facebook a közösségi zenei térben mozgó sok, egyre inkább a helyét kereső szolgáltatás számára is komoly veszélyt jelenthet, hiszen könnyen elképzelhető, hogy a facebook az Instragram esetében megismert módszert alkalmazva indít támadást ellenük..

Kínai térhódítás a közösségi zenében

Napjaink zeneiparának sztárjai a streaming szolgáltatások, efelől túlzottan nagy kétsége senkinek nem lehet. Azon a piacon, ahol az Apple-nek, a Google-nak és az Amazon-nak egyszerre vannak komoly tervei, és az sem kizárt, hogy csatlakozik hozzájuk a Facebook ,nem szólhat másról az élet, mint a nagyon kemény már-már kegyetlen küzdelemről.

musical_ly.png

Sokszor említettük ugyanakkor már azt is, hogy bizony van élet az amerikai cégeken és a streaming szolgáltatásokon kívül is. Több példát is fel lehetne hozni ennek bizonyítására, de talán a legevidensebb a kínai Musical.ly.  Az alkalmazás segítségével saját magunk hozhatunk létre rövid videóklipeket –maximum 15 másodperc hosszúságban. A Shanghaiból indult cég napjainkra naponta több, mint 10 millió, elsősorban tini  használóval büszkélkedhet, teljes felhasználói tábora pedig meghaladja a 100 millió főt.  

Egészen biztosan ezek a számok voltak azok, amelyek felkeltették a Pekingi székhelyű,  kínai léptékkel és óriáscégnek számító, és több média érdekeltséggel bíró ByteDance Technology Co. érdeklődését. Ami ,még sokat számíthatott a tranzakció eldöntésekor, az az, hogy a Musical.ly igen komoly  bázis épített ki az Egyesült Államokban, arról nem is beszélve, hogy teljes zenei adatbázisa abszolút legális, azaz érvényes szerződésekkel rendelkezik a  nagy zenei kiadókkal  azok tartalminak  a szolgáltatásban való felhasználására.

Jogosan merül fel a kérdés, hogy ha mindez így van, akkor a Musical.ly miért vált akvizíció tárgyává, miért nem növekedett tovább egyedül? A válasz  mint sokszor, ezúttal is a számokban rejlik. Hiába hatalmas ugyanis a bázis, minden jel azt mutatja, a növekedése megállt, azaz a Musical.ly elérhette potenciális  bázisának a csúcsát, a további növekedéshez pedig arra ( is) lenne szükség, hogy a jelenleginél jóval tágabb  legyen az alkalmazást használók demográfiai eloszlása.

A kínai tartalom óriásbirodalom

A Bytedance itt Európában kevéssé ismert cég, pedig valódi óriás vállalatnak mondható!  Értékét jelebleg nagyjából 20 milliárd dollárra taksálják, idei árbevétele pedig leérheti a 2.5 milliárd dollárt. A cég tulajdona ugyanis a vezetői kínai hírportál , a Jinri Toutiao. A ByteDance Technology különlegessége az is, hogy úgy tud piacvezető lenni egy területen, hogy közben egyik kínai giga telco cég - a Tencent, a Baidu vagy az Alibaba-  sincsen mögötte.  A Toutiao talán leginkább a magyar oldalak közül a Startlaphoz hasonlítható, azaz az oldalon összegyűjtve jelennek meg a  több, mint 100 forrásból származó  hírek és videók.

bytedance-empire.png

Nem a Musical.ly lesz ugyanakkor az egyetlen akvizíciója. A napokban megvásárolt News Republic vagy az általunk is említett Flipagram ugyancsak a kínai média és hír óriás portfolióját erősíti.

Annak a hír és média óriásnak, aki a Musical.ly akvizíció révén egy nagyon fontos és biztos lábat nyit majd a jelenleg a Kínáinál sokkal jelentősebb  amerikai piacokon.

 

Az új tulajdonos számára pedig ez a tény, azaz, hogy a Musical.ly jó eséllyel a legfontosabb szegmensében elérhette  növekedési potenciáljának maximumát   messze nem biztos, hogy bármifajta visszatartó erővel bír.Annak pedig komoly üzenetértéke van, hogy egy a maga piacán vezető, a fiatalok körében népszerű szolgáltatást nem a Szilícium völgyi óriások, hanem egy kínai cég vásárolja meg…

Itthon is elérhetó immár az Amazon streaming szolgáltatása

Sokkal tökéletesebb karácsonyi ajándékot nem nagyon kaphattak volna a magyar zenekedvelők  annál minthogy a tengerentúli piacokat sok tekintetben alapjaiból kiforgató  streaming szolgáltatás- ha lassabban is, mint ahogyan azt reméltük-  a magyar piacon is megjelenjen.   

amazon-music.jpg

Márpedig ez történt meg azáltal, hogy az Amazon, 28 újabb országra kiterjesztette Amazon Music szolgáltatását, köztük  Magyarországra is. A terjeszkedés a második komolyabb lépés a szolgáltatás nemzetközivé tételében. Az eredetileg az Egyesült Államokban elérhető szolgáltatás első körben Nagy Britanniában Németországban, Svájcban, Ausztriában és japánban vált elérhetővé mielőtt ez a jelentősebb terjeszkedési kör lezajlott volna.  

S hogy mit is kínál az Amazon? Valami olyasmit, ami a különösen költségérzékreny kelet-európai piacokon akár a tengerentúlinál is jelentősebb robbanást okozhat a streaming szolgáltatások igénybevételében.

Az Amazon Music Unlimited névre hallgató szolgáltatás ugyanis a gyakorlatban nem is egy, hanem két szolgáltatást takar. Az egyik egy  tulajdonképpen szabványosnak mondható havi 1500-2000 Forint ellenében elérhető streaming szolgáltatás, a másik ugyanakkor egy „csak”  az Amazon Echo révén elérhető és irányítható  új, innovatív szolgáltatás lehet  ami  olcsóbb lesz, ugyanakkor mobil telefonról nem lesz elérhető.

Sajnos a 28  országban egyelőre a harmadik, talán legfontosabb és leginkább felforgató elem, az Amazon Prime és az ahhoz kapcsolódó ingyenes zenei hozzáférés  hiányzik.  Ugyanakkor az Amazon stratégiája ismert ezen a téren: Előbb viszi el az egyszerűbb szolgáltatásait, amelyet aztán kis idővel később követi az atombomba, a Prime.

Minden egyben Amazon módra

A különböző szolgáltatások  összecsomagolása és kedvezőbb áron  való kínálása (  angol nevén a bundling)  idestova 20 éve foglalkoztatja  a technológiai illetve a tartalomipart.

Az Amazon Prime  által kínál ajánlat roppant egyszerű volt a kezdetekben:  havi díj ellenében az Amazon az Egyesült Államok területén 2 napon belül ingyenes házhozszállítást kínélt a Prime előfizetők számára. Ez bővült aztán ki 2011-ben az Amazon Video-ban való ingyenes kölcsönzési lehetőséggel, majd pedig következett az Amazon Prime Music.  

amazon-prime-tips.jpg

A 2015-ben indított Amazon Prime Music eleinte nem kavarta fel különösebben a digitális zeneipar vízét, ami egyrészt köszönhető annak, hogy nem szabványos streaming szolgáltatásról  volt/van szó.

Az Amazon Prime Music ugyanis az Amazon Prime előfizetők számára szól, akik a szolgáltatást is igénybe vehetik, ingyenesen, a 99 dolláros havidíjuk részeként, azaz lényegében a streaming szolgáltatás az amúgy is elég bő Amazon Prime előfizetéses struktúra értékét hivatott növelni.

Pontosan amiatt, hogy nem klasszikus értelemben vett streaming szolgáltatásról beszélünk, az Amazon különösebben nem zavartatta magát attól a ténytől, hogy a világ vezető lemezkiadója, a Universal nem fogadta el a feltételit, s így olyan előadók hiányoztak eleinte a katalógusból, mint a Bon Jovi, Elvis Presley, Stevie Wonder, a U2, Jay-Z, Kanye West, Katy Perry, vagy éppen Lady Gaga.

Az Amazon aztán, ahogyan az várható volt, a Prime videó esetében bevált stratégiát követte: fokozatosan bővülő, de az önálló szolgáltatásokkal ( a videó esetében a Netflix-el például) nem vetekedő, alapvetően a korábbi címekre fókuszáló  tartalom kínálat. Ennek keretében jelentek meg az on-demand rádiók a szolgáltatásban .

Következő nagy lépésként pedig az Amazon bejelentette, hogy megállapodott a Universal Music-kal, így végre a Universal tartalmak is elérhetőek lesznek a szolgáltatásban. No persze nem az összes, csak a két cég által közösen kiválogatott albumok, és nem a megjelenéssel egy időben, hanem fél év késéssel.

Jeff Bezos csapata lassan, fokozatosan építkezve bővítette azt, amit a Prime Music kínált az üzleti modell pedig láthatóan kifizetődött. Az Amazom Pime Music ugyanis először a legjobban növekvő, szép lassan pedig az egyik legnépszerűbb streaming szolgáltatássá vált a tengerentúlon!

A Prime Music sikerének egyik ( legfőbb) titka pont az volt, hogy ráérzett a  hagyományos streaming szolgáltatások két gyenge pontjára is ( nagyon nagy, kihasználhatatlan tartalom kínálat és magas ár) és ezeken javítva, kompromisszumokat téve jelent meg a piacon.

Itt azonban még nem volt, nem lehetett és lehet megállás egy olyan cég számára, amely végcélja egy komplett szórakóztatóipari portfolió kialakítása, ahol egy helyen, egyszerre kaphatunk kedvező áron    TV, videó és zenei tartalmakat. A jövő komplett szórakoztatóipari, előfizetés alapú szolgáltatásai valahogy így nézhetnek majd ki.

 

A Prime és a Prime  Music egyelőre tehát nem, a másik két Amazon streaming szolgáltatás ellenben elérhető immár  Magyarországon is. Egy hagyományosnak tekinthető, közel 40 millió dalhoz havi 1500 Ft körüli összegért leérést biztosító, illetve egy alapvetően otthoni zenehallgatásra alkalmas, az Amazon Echo eszközt igénylő, ellenben szuper olcsó, alig 500 Ft havidíjért igénybe vehető szolgáltatást.

Az Ikea is belép a zeneiparba

Amikor  zeneipari szereplőkről beszélünk ,írunk általában és alapvetően   olyan cégekről  esik szó, amelyek  platformot és esetleg hardvert,  vagy platformot és hardvert együtt biztosítanak. Közös jellemzője, a streaming piaci szereplőknek, hogy eddig, alapvetően a mobil eszközökre és mobil zenehallgatásra fókuszáltak.

Mindez akkor kezdett el megváltozni, amikor szép sorban, az összes, amúgy a streaming piacon is érdekeltséggel bíró óriáscég- az Apple, az Amazon és a Google-  elkezdett az Iot az intelligens otthonok és ennek részeként a home entertainment  területek felé (is) elmozdulni.

sono-ikea.jpg

Így  ma már, amikor streaming piacról beszélünk, akkor messze nem csupán a streaming szolgáltatókat értjük, érhetjük alatta, hanem azokat a cégeket is, amelyek  a streaming szolgáltatásokhoz kapcsolódó  hardver megoldásokat ( is) nyújtják.

És amennyiben elfogadjuk ezt a megközelítést, úgy az Ikea és a Sonos bejelentése alapján, az Ikea is zeneipari szereplőnek számíthat majd hamarosan. A két cég ugyanis az Ikea oldalán és révén  jelentette be, hogy a jövőben együttműködik annak érdekében, hogy  előremutató otthoni zenehallgatási megoldásokkal lépjenek piacra. Egyelőre sokkal többet a konkrét megoldásokról nem árultak el, csak annyit, hogy az első bútorok (?) majd valamikor 2019-ben lesznek elérhetőek és megvásárolhatóak a nagyközönség által.

Intelligens zenedoboz

A SONOS-t 2002-ben alapította John MacFarlane, Craig Shelburne, Tom Cullen and Trung Mai, valamint MacFarlane, azzal a céllal, hogy vezeték nélküli audio berendezéseket hozzanak létre. Az első termék 2004-ben vált valóságág, és a Digital Music System néven debütált a CES-en és aratott zajos sikert!

sonosplay5.jpg

A sikert követően a cég hamarosan egy erőstő családdal egészítette ki  a Digital Music System-et, hogy aztán a 2010-es évek elejétől kezdve fokozatosan integrálja az egyre erősödő digitális szolgáltatásokat.2012-ben az Amazon felhő alapú szolgáltatásának támogatásával indult a sorozat, hogy aztán folytatódjon a Deezer-el , később pedig az Apple Music-kal és az Amazon streaming szolgáltatásával.

Közben persze a termékfejlesztés sem állt meg, sőt a megváltozott világ és környezet igényeihez alkalmazkodva a lokális  minél jobb minőségű zenelejátszástól egyre inkább a a streaming szolgáltatásokkal valamint  intelligens hang alapú asszisztensekkel való integrációra kezdte el helyezni a hangsúlyt.

 

Az együttműködés annyiban meglepő, hogy amíg az IKEA alapvetően egy tömegterméknek számít, annak megfelelő árazással, addig a SONOS sokkal inkább mondható prémium, már-már high-end terméknek.

 

A nyilatkozat hivatalosan „zenei és hangzásvilágbeli” témákat említ. Ami azért érdekes, mert a Sonos-ról alapvetően, mint hardvergyártóról szokás említést tenni, de azért a cég ma már ennél több., elsősorban az Amazon Alexa integrációjának köszönhetően. Azáltal ugyanis, hogy a SONOS rendszerei képesek kommunikálni az Amazon intelligens asszisztensével, az egyszerű, minőségi zenét szolgáltató bútoroknál jóval  komolyabb megoldások is elképzelhetőek, mint az  audio integráció a háztartási eszközökkel, biztonságtechnikai eszközökkel.

Ugyan prémium brand, de a SONOS ,mint partner azért is lehet érdekes az ezen a téren lehetőségeket kereső IKEA számára , mivel a legfontosabb zenei  szolgáltatásokkal illetve intelligens asszisztensekkel már most is együtt  tud működni, így ezzel nem kell majd az IKEA-nak bajlódnia. A SONIS pedig ezáltal bebocsátást nyerhet az IKES éves szinten 780 millió vásárlójához...

BRÉKING: Megvásárolja az Apple a Shazamot!

A streaming piacon egyre ádázabb harc folyik a szereplők között az ügyfelekért és piacszerzésért. A harc egyre keményebb, nem utolsó sorban azért, mert minden jel szerint azon ügyfelek száma, akik a jelenlegi árazás mellett hajlandóak igénybe venni ezeket a szolgáltatásokat közel lehet a maximumához.

A piacvezető jelenleg a svéd Spotify és minden jel arra utal, hogyha nem áll be drasztikus változás  a szolgáltatások növekedési ütemében, akkor  a második helyezett Apple Music rövid  távon nem lesz képes letaszítani a trónról  svéd riválisát.

shazam-applewatch.jpg

A ha nem, áll be drasztikus változás persze egy ilyen környezetben nehezen vehető garantáltnak és biztosnak,. különösen egy olyan vállalat esetében,mint az Apple amely lényegében bármely zeneipari szereplőt megtudná vásárolni, ha éppen úgy adódik kedve. És minden jel szerint 2017 decemberében, 2015  2014, a Beats Music akvizíció után ismét úgy adódott kedve…

Több helyről meg erősített hírek szerint ugyanis az Apple  megvásárolja a zenefelismerési piacon piacvezetőnek számító Shazamot! Az információk szerint az Apple mintegy 400 millió dollárt fizet a Londoni székhelyű cégért.

A Shazam- amelyről pont  a közelmúltban írtuk azt, hogy a Google  hang asszisztensébe épített zenefelismerés lehet a veszte  - 1999-es indulása óta szépen ,fokozatosan növekedett, mígnem  mostanában már a saját piacának abszolút meghatározó szereplője volt.

A betelefonálós szolgáltatástól a világhírig

A Shazam abszolút nem fiatal cég, 1999-ben alapította három kaliforniai és egy angol diák, Chris Barton, Philip Inghelbrecht, Avery Wang és Dhiraj Mukherjee. A 2002-ben, 2580-an néven csak az Egyesült Királyságban elérhető első verzió nem tudott többet, minthogy a 2580-as számot tárcsázva, 30 másodperc után a szolgáltatás felismerte a hallott dallamot és SMS-ben elküldte azt a telefonálónak. A későbbi verzió(k) már linkeket is tartalmaztak, majd havi díj ellenében korlátlan számú hívást lehetett kezdeményezni.

shazam-facts.jpg

Az igazi változást azonban 2008 és az iPhone megjelenése hozta! A Shazam 2.0 az App Store indulásával egy időben jelent meg, központi funkcionalitása megmaradt, annyi változott csupán, hogy az eredményt nem SMS-ben kapta meg a telefontulajdonos, hanem magában az alkalmazásban jelent meg. Az iOS verzió már a kezdetektől lehetővé tette a beazonosított dalok iTunes-ból való megvásárlását. A 2009-ben megjelent Android verzió az Amazon áruházával volt összekötve, hasonló módon.

A Shazam sikere az eredeti ötlet mellett egyértelműen üzleti modelljében van. Maga az alkalmazás ingyenes, azonban az ingyenes verzió csak havi 5 dalfelismerést tesz lehetővé. A prémium verzió- melynek díja évi 6 dollár- korlátlan számú dalfelismerést tesz lehetővé.

A Shazam 2011-ben bővített szolgáltatását, amely onnantól kezdve már nem csupán zenéket, hanem a háttérben hallható reklámokat vagy éppen TV sorozatokat is képessé vált felismerni.

 

Ez a piac ugyanakkor egy meglehetősen szűk, jól körülhatárolható  piac, nem véletlen, hogy a Shazam az elmúlt években maga is komolyan foglalkozott annak lehetőségével, hogy saját maga  a streaming szolgáltató irányba mozduljon el. A streaming szolgáltatások- mint például az Apple Music- számára pedig a zenefelismerés mindig is egy olyan terület volt, amit szerettek volna saját szolgáltatásaik részeként ajánlani, nem csak partner együttműködésként a Shazammal.  

Az amit a Shazam kínál és tud ugyanakkor  nem valami olyasmi, amit pillanatok alatt, kevés költséggel ki lehet fejleszteni és meg lehet tanulni, így nagyon más opció, mint az akvizíció nem kínálkozott előttük.  Az igaz lökést azonban  feltételezhetően nem ez, hanem pontosan az adta meg, az olyan óriáscégek ,mint az Apple számára, hanem amiről novemberi posztunkban is írtunk, ez pedig a mesterséges intelligencia segítségével működő asszisztensek.

 

Mit jelenthet az Apple-Beats Music akvizíció a zeneipar számára

Az Apple, sokáig kényelmes digitális zenepiaci helyzete valamikor a tavalyi év közepén kezdett el romlani. A streaming szolgáltatások előretörése, az a lá carte piac csökkenése miatt ma már egyértelműen látszik, hogy az Apple-nek is drasztikusan át kell alakítania zenei stratégiáját és magát az iTunes-t is!

Specifikusan, az Apple esetében több más olyan tényező is lehet, amelyek végül az akvizíció mellé állították a menedzsmentet. Ezek közül a legfontosabbnak pedig semmi köze nincsen a zenéhez. Ez pedig a Shazam virtuális valóság megoldása, amelynek segítségével a telefontulajdonosok hétköznapi tárgyakat fotózhatnak le és integrálhatnak rövid videókba. Ha és amennyiben az Apple-nek valóban komoly tervei vannak ezen a téren, akkor ahhoz ez egy igen jó eszköz lehet majd.

Persze a fő elem és az elsődleges hasznos az lehet majd, amikor a Shazam alkalmazást integrálják az Apple Musicba/ Apple Musickal és ezáltal valóban telejs közeli zenei élményt nyújthat majd a  Beats Music alapjaira épülő szolgáltatás. Zenefelismeréssel,  exkluzív tartalmakkal, hatalmas zenei adatbázissal, Beast Radio-val  és videós tartalmakkal.

Saját zenei tehetségkutatót indít a Spotify

A streaming zenei piacok  és szolgáltatók  egyre erősödő versengésének  egyik következménye, hogy az exkluzív tartalmaknak hosszú évek után ismételten nagyon komoly jelentőség lett. A cunamit a TIDAL indította el, amely lényegében  csak  az exkluzív tartalmakra építette fel üzleti modelljét.

spotify-wall.jpg

Őket követte az Apple Music, amely sok más tényező mellett, az exkluzív tartalmakban (is) bízva szeretné letaszítani a trónról a piacvezető Spotify-t.

Mindeközben a svéd cégnek sokkal inkább magukkal az előadókkal voltak gondjai akik kevesellték a lejátszások után nekik járó díjakat. Ennek következtében pedig  több, meghatározó zenekar tartalmai csak késve vagy egyáltalán nem voltak elérhetőek a svéd cég szolgáltatásában. Innen nézve nyugodtan nevezhetjük megkésettnek a Spotify lépését, hogy zenei tehetségek keresésébe fogott. De  ahogy a mondás tartja, jobb későn, mint soha.

Különösen, hogyha a tehetségkutató a Spotify már meglevő eszközeit használja, támogatja  saját gyártású  nem csupán audio tartalmak megjelenését és különösebb extra befektetést nem is igényel. Mert mit is ajánl a Rise névre hallgató  tehetségkutató?

spotify-rise.jpeg

Annyit, hogy 1-2 havonta  bemutat 4 új, figyelemre méltó előadót, akiket aztán a szolgáltatás különböző pontjain illetve partnerei révén is  promotál majd a svéd cég. Ennek keretében a hírek szerint  a Spotify  külön fesztiválokat szervez majd a feltörekvő előadói számára, és természetesen a velük, róluk készült  videó tartalmak és megjelennek majd a svéd cég  videóplatformján.  

A Daniel Ek által alapított és vezetett cégnek több célja is lehet a tehetségkutató indításával. Egyrészt lehetséges ( bár a Spotify által bőszen tagadott) cél, hogy  lemezkiadóvá  (is) váljon a Spotify.  Amennyiben ez így lenne, az alatt természetesen nem azt kell érteni, hogy a svéd cég  sorozatszám  jelentetné meg az újabb és újabb  előadók és zenekarok tartalmait. Sokkal inkább egy olyanfajta kiadót érdemes elképzelni, mint amelyben a nagy vetélytársa, Apple is gondolkozott, gondolkozik. Kis számú, de exkluzív előadó számára nyújtott full service kiadói szolgáltatás.

Sokkal valószínűbb azonban, hogy a svéd cég fő célja az, mai a leglogikusabb lenne: a program segítségével kinevelni olyan előadókat, amelyek  a Spotify-hoz kötődnek, és amelyek  segíthetnek az egyelőre még meglehetősen küszködő saját tartalmakra fókuszáló üzletág fellendítésében is. És persze, azok az előadók, melyeket a Spotify maga „nevel” ki, jó eséllyel lojálisabbak lesznek majd a svéd céghez, mint azok, amelyek nem.

Továbbra is a rádió a fő zenemegismerési forrás

A földi sugárzású rádióadók  a 20.században a zenemegismerés és a zenei marketing legfontosabb eszközei voltak. Nem véletlenül: emberek millió hallgattak otthonaikban illetve az autókban rádiót, munkába ,menet, otthon vagy akár munkában.

radio_tuning.jpg

A streaming szolgáltatások az elmúlt 3-5 évben döbbenetes fejlődésen mentek keresztül, ugyanakkor ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a világ vezető zenei piacának számító Egyesült Államokban minden téren a streaming uralkodna.  

Ha megnézzük az egyes szolgáltatásokban eltöltött időt, akkor valóban a streaming mondható a vezető szolgáltatástípusnak, közel 30%-al növekedve 2015 óta.  Az egyértelmű vesztes is  kirajzolódik, ez pedig az alcarte letöltés, mely majdnem a felére csökkent  mindössze 2 év alatt.

nielsen_2017_1.jpg

Nem lehet ugyanakkor nem, észre venni, hogy a változások egy területet, a földi és műholdas rádiózást szinte érintetlenül hagyták. Mindez még plasztikusabban látszik, hogyha a zenei szokások egy speciális ámde nagyon fontos területét, a zenemegismerést vesszük górcső alá.  

Első látásra feltűnik, hogy  meglepően diverzifikáltak a források. A listát a földi sugárzású rádió vezeti, melyet kicsit lemaradva követnek a barátok, majd pedig jönnek az online szolgáltatások (amelyek alatt nyilván elsősorban a streaming szolgáltatások értendőek) illetve közvetlenül mögöttük a közösségi média. Az ötödik illetve hatodik helyen pedig  ugyancsak rádiók, csak éppen  azok digitális verziói, azaz az online illetve a műholdas rádiók  állnak.

A streaming előretörése tehát szembetűnő, ugyanakkor a Nielsen felmérése is jelzi, hogy van egy nagyon komoly hegy, amit az áttöréshez meg kell, kellene másznia a streaming szolgáltatásoknak. A válaszadók 45%-a ugyanis jobban preferálja az ingyenes streaming szolgáltatásokat, szolgáltatás részeket és alig 29%-uk  mondta magét streaming szolgáltatás előfizetőjének.

 

Így hallgatnak zenét az amerikaiak

Az Edison piackutató cég, immáron hagyománnyá váló módon,minden évben elvgézi felmérését, amelynek keretében a tengerentúli internetezők zenehallgatási és közösségi média használati szokásait térképezik fel. Az idei jelentést ugyanakkor különösen nagy érdeklődés előzte meg, a 2014-ben az amerikai piacon bekövetkezett földindulásszerű változások miatt. Az alábbiakban a felmérés legfontosabb pontjaiból szemezgetünk.

A nem előfizetők közel fele- 49%-a azért nem fizet elő, mert túl drágánk tartja a streaming szolgáltatások árát, 38% elégedett volt az ingyenes lehetőségekkel, 33% pedig azt állította, hogy nem hallgatna elég zenét ahhoz, hogy megérje számára egy all you can eat jellegű szolgáltatás.

nielsen_discovery_2017.jpg

Ha röviden  össze akarjuk foglalni a Nielsen  riportjának eredményét, akkor az mondható, hogy minden ellenkező híresztelés ellenére, a hagyományos, földi sugárzású rádiózás még mindig tartja magát és ugyan a térvesztése teljesen egyértelműen érzékelhető a tengerentúlon, az kijelenthető, hogy még mindig messze van az a pillanat, amikor a földi sugárzású rádiók ténylegesen  elvesztik erejüket. Messze van, de a trendek alapján látható és jó eséllyel nagyon sok köze lesz ahhoz, ahogyan az autózási szokásaink megváltoznak majd.