Hiába növekszik a Spotify, veszteséges

2017. július 24. - Pléh Dániel

A digitális zenei szolgáltatások egyik legjelentősebb problémáját üzleti modelljük jelenti.  Egyetlen streaming szolgáltatás sem tud jelenleg ugyanis nyereségesen működni Ez az olyan hatalmas cégek által tulajdonolt és működtetett szolgáltatások, mint az Apple Music vagy éppen a Google Music nem feltétlenül probléma, de olyan, a saját területén piacvezető cégeket, mint a Pandora, vagy a Soundcloud jár komolyan érint.

spotify-wall.jpg

A streaming piac vezetőjét, a svéd Spotify-t különös figyelem kiséri. két okból is. Egyrészt mivel a svéd cég valamilyen formában szeretne a nem is oly távoli jövőben tőzsdére lépni. Másrészt pedig azért, mert hosszú távon a svéd cég pénzügyi helyzete akár döntő faktor is lehet az Apple-el szembeni harcban.

A Spotify 2015-ös éve kapcsán azt írtuk, hogy „..folyamatosan meredeken növekednek a bevételei, azaz a minden áron való növekedés megvalósulni látszik. Sőt, a növekedés  növekedése is emelkedik, hiszen az előző év 45%-ot majdnem sikerült megdupláznia a svéd cégnek és 80%  körüli mértékben emelkedve , majdnem elérve a 2 milliárd eurós árbevételt! A legfontosabb problémát ugyanakkor nem sikerült leküzdeni. a svéd cég a lényegében duplázó bevételek mellett is veszteséges maradt, méghozzá nem is kicsit, közel 200 millió euró mértékben.( 173.1 millió euró)

Az alaptrendek a 2016-os évben is megmaradtak, legalábbis a svéd cég Luxemburgban leadott éves jelentése alapján.

spotify_results_2010-2016.jpg

A Spotify bevételei ugyanis meredek ütemben növekedtek és majdnem elérték a 3 milliárd dollárt, ami 52%-os növekedés az előző évhez képest. A dinamikus bevételnövekedés  ellenére is ugyanakkor a svéd cég masszívan veszteséges maradt továbbra is.

A 2016-os 539 millió eurós szörnyen hangzik, annyi pozitívum van azonban vele kapcsolatban, hogy alapvetően egyszer pénzügyi tétel, tételek miatt ekkora. A közel 540 millió dolláros veszteség nagyobb része, 337 millió dollár ugyanis az egyszeri pénzügyi tételek soron keletkezett, és tartalmazza a Spotify hiteleinek költségét valamint további egyszeri tételeket.

Pontosan ezért a tavalyi évben érdemesebb a svéd cég üzemi veszteségét nézni, amely nem tartalmaz ilyen egyszeri tételeket. Túl sok örömre persze itt sincsen ok, hiszen a svéd cég operatív, egyszeri tételek nélküli vesztesége is közel 340 millió euró volt, amely azonban csak 48%-al magasabb az előző évnél, azaz a veszteség kisebb mértékben nőtt, mint a bevételek!  

A Spotify népszerűsége valóban töretlenül növekszik. Idén júniusban az aktív felhasználók száma világszerte elérte a 140 milliót, ami azt jelenti, hogy a svéd cég 40 millió felhasználóval ( vagy ami talán beszédesebb: 40%-al) növelte aktív használóinak bázisát az elmúlt egy évben és 100 millióval az elmúlt szűk 3 év alatt!

spotify_subs_2012_2017.jpg

Az 50 milliós prémium felhasználói tábor pedig azt jelenti, hogy az aktív felhasználók közel 36%-a fizet és a svéd cég által nyújtotta szolgáltatásért, mai meghaladja a 2015-s 31-32%-ot!

A felszínen tehát minden szép és minden jó, mégis a svéd cég sem tudja legyőzni  a streaming cégek  és üzleti modelljük adta alapproblémát. A svéd cég ( és társai) állítása szerint a növekedés elér majd egy olyan szintet, amikor a tartalomköltségek már nem nőnek tovább olyan meredeken  ellenben a bevételekkel és így a Spotify nyereségessé válik, válna.

Egyre égetőbb kérdés azonban, hogy mikor is éri majd el ezt a szintet? 140 millió aktív és 50 millió fizető felhasználó egyre több zeneipari szakember szerint már akkora bázis, ahol érvényesülnie kellene ennek.

Túlzottan sok ideje márpedig a Spotify-nak sincsen. A svéd cég növekedés ugyanis alapvetően hitelből történik, ezeket a hiteleket pedig el kell kezdeni törleszteni, a fejlődéshez, az Apple-el való versenyhez pedig újabb és újabb forrásokra lesz ezzel párhuzamosan szükség. Így felszínen pozitív kép és trendek ellenére  Daniel Ek cégének  nincsne sok ideje arra, hogy öneltartóvá váljon!

TV vetélkedő Shazam alapon

Minden jel szerint a Planet of the Apps és az Apple megjelenése a saját gyártású videó tartalmakban egyfajta éttörést jelent. Áttörést nem csak abban az értelemben, hogy  technológiai cégek is megjelennek a tartalomgyártók között, hanem abban az értelemben is, hogy a tartalomipar és a vetélkedők egyre közelebb kerültek egymáshoz.

shazam_foxx.jpg

Ha azt vesszük,  az az ötlet, hogy egy kvíz műsorban a vetélkedő célja a zenék mihamarabbi felismerése legyen a játékosok feladata, akkor új és különösebben eredeti ötletről nem beszélhetünk. A Fox által képernyőre vitt ötlet egyetlen egy, ámde annál lényegesebb téren tér el ettől: a vetélytárs, akit le kell győzni a Shazam!

A szabály végtelenül egyszerű: a játékosok hallanak egy dalt, amelyet fel kell ismerniük. Amennyiben ezt gyorsabban teszik, mint a Shazam, akkor nyertek, ha nem, akkor veszítettek.  A győztes pedig nem kevesebb, mint 1 millió dollárt vihet!

 

A műsorvezető Jamie Foxx, azonban ettől még nem feltétlenül lenne különleges a vetélkedő…Ami  különlegessé teszi az az, hogy a Shazam is módosította alkalmazását, így az otthon, a képernyő előtt ülők is párhuzamosan játszhatnak a játékosokkal.  Az alkalmazást úgy alakították ki, hogy abban az esetben is tökéletesen működjön, amennyiben nem élőben, hanem felvételről nézik azt. Elsőre ez lehet feleslegesen hangzik, de az első adatok alapján a  vetélkedő nézettségének közel egyharmada időben eltolva zajlik…

Az, hogy a Shazam lényegében egy saját műsort kapott, nyilván drasztikusan növeli majd az alkalmazás  amúgy sem alacsony nézettségét. A kérdés azonban inkább az, hogy ezzel a megnövekedett népszerűséggel mihez tud majd kezdeni a Londoni székhelyű cég. Hosszú távon ugyanis csak az alapfunkcionalitással, azaz a zenefelismeréssel nem biztos, hogy meg tud majd maradni azon a piacon, ahol a vezető streaming szolgáltatók egyre több és több szolgáltatás nyújtva próbálnak erőltetve növekedni.

Új vezetés, új irány a Pandora-nál

A Pandora jövőjét fenyegető legnagyobb akadály minden bizonnyal elhárult akkor, amikor a menedzsment megállapodott arról, hogy a Syrius XM tulajdonrészt szerezhet a hajdan szebb napokat látott, de mai is kihagyhatatlan zeneipari szereplővel. A történet ugyanakkor ezzel még nem zárult le, sőt inkább csak most kezdődik el igazán.

PandoraApp.jpg

 Tim Westergreen hosszú éveken keresztül bátran, a kiadókkal, jogvédőkkel is vitatkozva vezetette a Pandora-t. Éveken át, mint interaktív rádiót, hogy aztán 2015-től kezdve egyre inkább a rádió és a streaming szolgáltatás ötvözetében lássa a jövőt.  

Ez az irány egyelőre nem bizonyult sikeresnek és úgy tűnik a Sirius Xm nem is ebben látja a jövőt, ( A Liberty tulajdonos John Malone mondását a streaming szolgáltatásokról ismerjük…sokkal inkább a Pandora rádiós jelenlétének erősítésében. Ez persze azonnal felveti azt a kérdést, melyet a befektetők éveken át fel is tettek: hogyan lesz nyereséges a Pandora pusztán a rádiós szolgáltatásából?

Persze jogosan merülhet fel a kérdés, hogy feltétlenül nyereségesnek kell-e lennie Pandoranak akkor, amikor  jelenleg egyetlen streaming szolgáltatás sem az valamint, hogy meg tud-e élni egy pusztán rádiós szolgáltatás egy olyan piacon, amelyen  temérdek streaming szolgáltatás van jelen!

A Sirius megjelenésével egészen biztosan erőre kap majd az autókban való megjelenés, és ha voksolnunk kellene, az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy a Pandora és a Sirius a jövőben együtt próbál majd ezen a tér piacvezetővé válni.  

Folytatódik a Youtube és a kiadók háborúja

A Youtube a legmeghatározóbb digitális zeneipari szereplők egyike, amelynek bevételei sokszorosan meghaladják az összes vetélytárs streaming szolgáltatásét, és amelynek csak a zenei videóit többen nézik meg naponta, mint bármely más zenei szolgáltatás használóinak a száma.

youtube_multiplatform.jpg

Valamikor tavaly tavasszal kezdődött meg az a támadás sorozat, amely teljesen egyértelműen a Youtube ellen irányul, és amelyet a nagy nemzetközi kiadók és jogvédő szervezetek vezetnek. A kiadók a tavasz folyamán két területen is támadásba lendültek, annak érdekében, hogy a jelenleginél jelentősen nagyobb mértékben részesüljenek a Youtube mesés reklámbevételeiből. Az egyik  a Youtube működését (is) meghatározó DMCA licenszek kérdése, a másik pedig magának a Youtube és a kiadók közötti szerződéseknek a meghosszabbítása.

Maga az ok, inkább az elsőben keresendő, ez az, amit a kiadók és egyre inkább az előadók is a Youtube-ban látják minden probléma okát. A probléma pedig a Valir gap néven elhíresült probléma. Ami röviden így foglalható össze:    A hirdetés alapú streaming szolgáltatások berkein belül nézett/ hallgatott zenei tartalmak száma tavaly megduplázódott,miközben az ilyen jellegű szolgáltatásokból befolyt bevételek mindössze 31%-al nőttek. Azaz az ilyen jellegű szolgáltatások úgy növekednek, hogy közben a sikerekből az előadók és a tartalomtulajdonosok mérsékelten részesülnek.   A zene pedig a Youtube népszerűségének egyik legfontosabb eleme.  Becslések szerint a Youtube teljes forgalmának több,mint a harmada  ugyanis zenei videókból származik, azaz a kiadók szeme előtt érthető okokból villognak a dollár jelek…

A Youtube minden kritikára harciasan és magabiztosan válaszolt,sőt mindezt megfejelve a közelmúltban egy  kutatás eredményeit is közölte. A RBR Economics nevű kutató cég a Youtube és a zenei tartalmak viszonyát vizsgálta.

Egyik kérdésük azt vizsgálta, hogy a Youtube zenei tartalmainak eltűnése esetében mi történne azzal az idővel, amit jelenleg a megkérdezettek erre szánnak.  

youtube_study_rbb_1_width-1000_1.png

Átlagosan a Youtube-on való zenehallgatási idő fele teljesen leveszne, azaz nem zenéhez kapcsolódó szolgáltatásokra migrálódna. Nagyjából az egy tizede migrálódna hozzáadott érték nélküli  ( eg. illegális) zenei szolgáltatásokra illetve zenebeszerzési forrásokra, nagyjából negyede  alacsonyabb vagy ugyanakkora értékű szolgáltatásokat kezdene el használni és mindössze 13-15% migrálna fel prémium zenei szolgáltatásokba.

A kutató cég ugyancsak elemezte  specifikusan a német piacot és a német piacon a dalok letiltásának hatásait. Kétféle meglehetősen bonyolult módszert alkalmaztak, alapvetően mindkettő azt az eredményt adta, hogy a dalok letiltása egyáltalán nem vagy csupán kis mértékben növelte meg azok stream számát, miután elérhetővé váltak a Youtube-on, és akkor is inkább a régebbi dalok ( 6 hónapnál régebbi) dalok esetében.

Természetesen a válasz sem váratott sokáig magára. A nemzetközi lemezipai szövetség, az IPFI rögtön jelezte, hogy ahelyett, hogy a Youtube és a Google saját szabályaik szerint játszana, rendezni kellene a Youtube működését (is) szabályozó jogi környeztet. Geoff Tayloy a brit lemezkiadó szövetségének vezetője pedig a tanulmáyy azon adat kapcsán ,amely szerint 19%-a az angol Youtube használóknak magasabb színvonalú, prémium streaming szolgáltatásra váltana a Youtube hiányában ,kiemelte, hogy ennek  akár a fele is igen komoly mértékben növelné a szigetországi előadók bevételeit.

A vita tehát  messze nem zárult le és előreláthatólag még hosszú ideig nem is fog. Akkor azonban, amikor a vita kimenetelét mérlegeljük, arról semmi estre sem árt megfeledkezni , hogy a zenekarok és zenei tartalmak marketingjében  a Youtube szerepe megkerülhetetlen. Az ugyanakkor abszolút elképzelhető, hogy a kiadók  az eddiginél szervezettebb módon a Youtube esetében is akadályozni fogják a friss tartalmak bekerülését az ingyenesen elérhető szolgáltatásokba vagy szolgáltatás részekbe, azaz lényegében egy a filmiparhoz hasonló rendszer jönne létre, ahol  meg lenne határozva hogy melyik szolgáltatás típusba mikor kerületnek bele az egyes friss tartalmak.

15 év szünet után ismét elkezdett növekedni a magyar zeneipar!

Nyugodtan nevezethetjük hagyományosnak a MAHASZ minden év első felében megjelentetett ,a magyar zeneipar előző évi adatait összefoglaló jelentését. Hosszú évek agonizálását követően az elmúlt években a világ zeneiparában végbemenő trendeket követve, a honi zeneipar is az éledezés jeleit kezdte mutatni.

2016-re ugyanis (végre) a magyar zeneipar is beért baba a fázisba, amelyben a fejlettebb piacok vannak, megspékelve mindezt némi hungarikummal..

magyar_slagerfm.jpg

Ami feltétlenül jó hí, hogy a magyar zeneipari bevételek, immáron második éve növekednek! Így a 2010-es évek elejéig tartó mélyrepülés után ha lassan is, de növekszik a magyar zeneipar. A növekedés motorja, mint a világ több részén, itthon is a digitális szegmens.

Az a digitális szegmens, amely ellentétben ugyanakkor a fejlettebb zenei piacokkal továbbra is elmarad méretében a fizikai  eladások által generált kiskereskedelmi árbevételtől, így a magyar zeneipari bevételek továbbra is legalább olyan mértékben mozgatják a CD eladások, mint a digitális bevételek. 

magyarzeneipar_2011_2016.jpg

A digitális szegmens persze szépen nőtt és immáron forgalomban értéke meghaladja az egy milliárd forintot  és amelyet a nemzetközi trendeknek megfelelően a streaming szolgáltatások uralnak, amelyek jelentősen 30%-al növekedtek az előző évhez képest. ( ami persze messze-messze elmarad attól, ami a fejlettebb piacokon vagy akár globálisan megfigyelhető..)

Ami ellenben abszolút összhangban van a nemzetközi trendekkel az az a lá carte letöltések meredek csökkenése. 2016-ban mintegy 40%-al csökkentek az egyedi zenevásárlásokból származó bevételek.

Sajnos ez egyben azt is jelenti, hogy a zenéért érdemben nem fizetnek okkal többen ma hazánkban mint 2-3 évvel ezelőtt.  ( alig 40 ezer ember fizet a streaming szolgáltatásokért..)Annyi történt csupán, hogy a zenéért fizetni hajlandó honfitársaink immáron  streaming szolgáltatásokért fizetnek. 

magyarzeneipar_digital_2011_2016.jpg

Érdekes módon amúgy maguk a fizikai értékesítések nem hogy nem csökkentek, hanem kis mértékben növekedtek 2016-ban. Még érdekesebb, hogy a fizikai szegmens egyetlen al-szemgn4ese sem csökkent az előző évhez képest. Az album eladások száma  nőtt, a vinyl eladásoké megduplázódott, de még a CD eladások is tulajdonképpen stagnáltak az előző, 2015-ös évhez képest.

A magyar zeneipar esetében is egyre hangsúlyosabban jelenik meg a nemzetközi  statisztikák és jogvédő szervezetek által egyre hangosabban  emlegetett value gap probléma. 2016 volt az első olyan év, amikor a MAHASZ külön is közzétette, a Youtube-on elérhető videókból származó reklám bevételt.  2016-ban összesen 1.2 milliárd (!!) olyan videót néztek meg a magyar internetezők, amely reklámbevételéből az előadók is részesültek. Ez az 1.2 milliárd videó  238 millió forint reklámbevételt „termelt”, azaz megtekintésenként alig 20 fillért, és akkor azokról a videókról- amelyek az 1.2 milliárdnak a sokszorosát teszik  ki- melyek esetében nincsen reklámbevétel megosztás  még nem is  beszéltünk. 

És hogy mindezek alapján akkor örülhetünk-e a 2016-os adatoknak? Egyfelől természetesen igen, hiszen az egyfontos és nem figyelmen kívül hagyható tény, hogy növekedtek a hazai zeneipari bevételek. Azonban ettől még tény, hogy a magyar zeneipar szerkezeti problémái nem oldódtak meg és amennyiben a fizikai eladások ismét csökkenésnek indulnak

A megszűnés szélén a Soundcloud

A Soundclud gondjairól és  élet-halál táncáról n idestova másfél éve folyamatosan írunk. A 2014-es pénzügyi év eredményei alapján ugyanis egyértelművé vált, hogy a berlini székhelyű cég fix ( azaz nem a tartalommal összefüggő) költségei  meredeken emelkedtek. Létszáma pedig tovább nőtt, immár 236 főre, mindez pedig lényegében egy  láthatóan nem fenttartható pályára helyezte a cég pénzügyeit.

soundcloud-ipad-biz-2016-billboard-650.jpg

Mindezen  az sem segített, hogy a Soundcloud, a menedzsment egy régi álmát megvalósítva minden erőt bevezetett annak érdekélben, hogy hagyományos streaming szolgáltatóként is ismert legyen. Mindez 2016 tavaszán meg is valósult, nagy kérdés, milyen áron.  

A Soundcloud igen súlyos pénzügyi gondokkal küzdött, küzd!   Költségei meredeken növekedtek a költségei,sőt a fix ( azaz nem a tartalommal összefüggő) költségei is meredeken emelkedtek. Létszáma pedig tovább nőtt, immár 236 főre.

A 2015-ös év pénzügy adatai alapján pedig a berlini cég sok mindenbe belefogott, de a működésének racionalizálásába nem. A cég minimális mértékben 10%-al növelte bevételeit, amelyek immár meghaladták a 20 millió dollárt , azonban közben költségei  tovább növekedtek, és így  vesztesége is 25%-ot  meghaladó mértékben nőtt az előző évhez képest.

Idén év elején lényegében  nyilvánvalóvá vált, hogy a Soundcloud számára  a Google - vagy bármilyen befektető- tűnik az egyetlen lehetőségnek a csőd elől való megmeneküléshez. A Berlini cég számára ugyanis az ide év befejezése újabb befektetések vagy éppen akvizíció nélkül már a menedzsment által elismerten sem volt  biztosított.

Akvizíció -egyelőre( lásd keretes írásunkat) nem történt, így a Soundcloud alapvetően nem váratlan módon, komoly lépések meghozatalára kényszerült a túlélés érdekében.  A berlini cég alkalmazottainak közel felétől , majdnem 200 főtől vélik meg és bezárja irodáit, kivéve a New Yorki-t illetve a Berlini központot.

A kérők hosszú sora

Az egyre szomorúbban alakuló Soundcloud sztori  abszolút más irányt vehetett volna, amennyiben a berlini cég és a Twitter meg tudnak állapodni 2015-ben.  megállapodás nem született, mintahogyan az azóta hírbe hozott Spotify-al vagy éppen a Google-al sem. A legtöbb esetben a megállapodást az gátolta meg, hogy a Soundcloud túlzottan sokra értékelte a cég értékét, amit a  potenciális vásárlók nem akartak/tudtak megadni.

Most persze másfajta helyzetről beszélhetünk, ami a berlini cég hozzáállását is megváltoztathatja. Márpedig érdeklődőkben msot sincsen hiány. Legjelentősebbnek pedig egy olyan cég számít, aki eddig nem volt a kérők között. Ez a cég pedig nem más, mint a Lev Blavatnyik által tulajdonolt francia gyökerű Deezer. Az a Deezer, amelyre alaposan rájár a rúd az utóbbi időben, így igen jól jönne neki a Soundcloud hatalmas felhasználói bázisa. ( bár kérdés, mit tudna vele kezdeni..)      Mint minden  nagyobb digitális zenei  akvizíciós lehetőség esetében felmerül az Apple neve, most sincsen ez másképpen. Az Apple zenei portfoliójába legalább annyira illik, illene a német szolgáltatás, mint amennyire a Twitter számára hasznos lehetett volna. A Soundcloud nem elsősorban a mainstream tartalmakra fókuszál, így önállósága abszolút nem is zavarná az Apple Music-ot, ellenben kiválthatná a  továbbra is a fókuszát kereső  Apple Music előadói platformot.

És persze ott vannak az érdeklődők között a különböző pénzügyi befektetők, akik szívesen rendbe hoznék a berlini céget, hogy aztán jó haszonnal tovább értékesítsék.

 

A lépés pontos hátteréről nem tudunk, még Alex Jung alapító leveléből sem, elképelhető, hogy egyesetleges jövőbeni befektető kérte a költségek lefaragását, de az is elképzelhető, hogy a Soundcloud annyira nehéz  pénzügyi helyzetben van, hogy csak ezen drasztikus lépések segítségével valósítható meg a rövid távú túlélés is. A hosszú távű viszont  a jelen állapot szerint , önállóan sehogy. És ezért nagy kár…

Mit keresne a Tesla a digitális zenebizniszben?

Nagyjából egy héttel ezelőtt futótűzkánt járta körbe a nemzetközi és a magyar online sajtót is a hír, hogy a Tesla zenei szolgáltatás indításán gondolkozhat. Az, hogy mindez mennyire illik bele  Elon Musk ambíciózus terveibe nem teljesen világos, de ettől még tény, hogy  a nagy major kiadók is elismerték a tárgyalások tényét!

tesla.jpg

Nyomban felvetődik persze a kérdés, hogy a Tesla számára miért nem elegendő, hogyha integrálja a már most is piacon levő streming szolgáltatások valamelyikét? A Musk-tól abszolút nem váratlan váladsz erre úgy hangzik, hogy hosszú távon a Tesla szeretné az autón belül élményt teljes mértékben maga uralni és kontrollálni.

A kiadók természetesen üdvözlik az érdeklődést, hiszen számukra alapvetően két fontos cél  létezik. Az egyik, a digitális zenét fogyasztók számának növelés, a másik pedig az olyan jellegű monopóliumok elkerülése mint amilyenné anno az iTunes vált. Amennyiben ezekben a Tesla tervei támogatni tudják őket, szívesen licenszelik zenéiket  Elon Musk cégének, de alapvetően bárkinek.

Mi lehet akkor tehát a Tesla igazi célja? Az valóban, hogy a teljes autón belüli élményt is kontrollálja. Elon Muskék terve ugyanakkor jó eséllyel nem egy az Apple Music-hoz vagy a Spotiy-hoz hasonló streaming szolgáltatás., sokkal inkább egy a rádió és a streaming szolgáltatás előnyeit ötvöző, komplex in-car entertainment szolgáltatás.

A hagyományos rádiózás utolsó mentsvára

Azt immáron évek óta tudjuk, hogy a jövőben autóink is a neten lógnak majd. Maga a technológiai megoldás egyelőre több lehetséges irányvonalat is magában foglal. Az egyik részeként az autók, egyfajta modemként saját maguk kapcsolódnak fel az internetre, és kezelőpultjuk egyben a fontosabb az utazást segítő, kényelmesebbé tevő felületté válik. A másik, elsősorban a már autós rendszereket is autóikba szerelő autógyártók által képviselt irányvonal pedig az okostelefonokat csatlakoztatja az autó rendszerekhez. Végül, de nem utolsó sorban az Apple, a maga szemtelen módján, saját maga szeretne egyfajta az autós-operációs rendszer szolgáltatóként belépni erre a piacra, az iOS in the Car segítségével.

Naponta több órát az autóban töltünk, így az autó a médiafogyasztás szempontjából is meghatározó terület. Az autóban lezajló médiafogyasztás 84 százaléka továbbra is az AM/FM rádiók adják, messze-messze megelőzve az iPod-okat, mp3 lejátszókat vagy éppen az internet alapú rádiókat.

Ez az, mai a jövőben gyökeresen változhat majd meg  az intelligens autós irányító rendszerek elterjedésével. Ezek előretörése révén kezd majd el igazán változni az, ahogyan az audio tartalmakat az autóban fogyasztjuk, ami maga után vonja majd az online rádiók, illetve a streaming szolgáltatások előretörését.

A folyamatot leginkább az vagy azok a gyártók és szolgáltatók kontrollálhatják majd, amelyek magukat az intelligens, a webre kapcsolódni tudó autó operációs rendszereket szállítják. A talán nem is olyan távoli jövőben  pedig ezek a cégek uralhatják majd az autóban való entertainment szolgáltatások piacát is.

 

Nem lesz azonban egyszerű dolga a Tesla-nak, hogyha valóban érdemi szereplő szeretne lenni ezen a piacon.  Ahhoz ugyanis, hogy a már jelenlegi s valamelyik streaming szolgáltatást használó  elhagyják  jelenlegi szolgáltatásukat, csak azért, hogy esetleg meglevő Teslajukban  más szolgáltatást hallgassanak  és így folyamatosan két szolgáltatásban kellene minden tartalmat, új zenét felvinniük, adminisztrálniuk.

Ehhez pedig  pusztán in-car entertainment megoldás nem lesz elég. Egy olyan zenei szolgáltatás kell építeni a Tesla-nak mai kellően egyedi, egyszerre rádió és mégis interaktív, az autóban könnyen használható  ,de nem csak az autóban használható. Ehhez szükséges lesz  nem csupán hatalmas zenei adatbázisra, tökéletes hangminőségre  hanem egyedi, unikális tartalmakra is, a tökéletes és kényelmesen kezelhető felhasználói felületen felül.

És ha mindez még meg is van, komoly kérdés, hogy mit tervez a többi autógyártó? A Tesla jelenleg messze nem tekinthető tömegterméknek. Így amennyiben a többiek megegyeznek esetleg egy követendő szórakoztatóipari platform alkalmazásában, bizony az a Tesla-t is kényszerhelyzetbe hozhatja ezen a téren.

Mozgolódások a streaming megoldásszállítói piacon is

Blogunk virtuális hasábjain túlnyomórészt B2C szolgáltatásokkal foglalkoztunk és foglakozunk.  természetesen ugyanakkor a digitális zenében is több olyan B2B szolgáltató tevékenykedik, amelyek a B2c szolgáltatások  tartalom kínálatában vagy éppen üzemeltetésében segédkeznek.

Ezen vállalkozások egyik legjelentősebbike a  londoni székhelyű 7 digital, amely több éves stratégiai célját   megvalósítva felvásárolta legnagyobb vetélytársát, a német kereskedelmi óriás  MediaMarkSaturn által tulajdonolt 24*7 digital-t.

juke-617.jpg

A tranzakció értelmében a 7 digital 2.45 millió euró értékben vásárol  a 24-7 digital részvényeiből és egyben átveszi a 24*7 korábbi tulajdonosának a Juke nevű streaming szolgáltatásának az üzemeltetését.  A trzanzakciónak köszönhetően idén valamivel több, mint 5, jövőre pedig közel 9 mlilió dollárral növekszik majd a 24*7 árbevétele.

7 Digital

A 2004-ben alakult 7 digital a világ zenei életének láthatatlan, ámde meghatározó szereplője, amely olyan cégeket támogat , mint a Panasonic,  az Onkyo,  az Electric Jukebox, a  Mariposa, Guvera, az OpenLIVE, vagy éppen a ROK Mobile, a Samsung és a HTC.

7digital_logo_0.jpg

Az elmúlt években a Londoni székhelyű cég egyre inkább kiterjesztette virtuális szárnyait a rádiós illetve a mobil zenehallgatás irányába is.

24*7

247-logo.jpgÉrdekes módon a 24-7 Entertainment még a 7Digital-nál is patinásabb, 2000-ben alakult vállalkozás, amely  a legfontosabb európai  zenei piacokon- Nagy Britannia, Németország, Spanyolorság, Dánia- rendelkezik irodákkal és 2010 óta a német kereskedelmi óriás Mediamarkt digitális zenei szolgáltatásait is  viszi, több európai országban.

 

Az persze kérdés, hogy a 7Digital számára miért is érte meg  és volt fontos annyira ez a tranzakció? Elsősorban természeten azért, hogy az egyre szűkülő streaming piacon (még) jelen levő szereplők miatt, az őket kiszolgáló B2B piac  lehetőségei is szűkülnek, és kicsiben ugyanaz a konszolidáció zajlik ezen a piacon is, mint a consumer streaming szolgáltatások esetében.  Ilyen helyzetben a legnagyobb vetélytárs felvásárlása komoly siker! És persze egy pillanatig se feledkezzünk meg arról sem, hogy a tranzakció révén a 7 Digital üzemelteti majd Németország egyik legjelentősebb online zenei szolgáltatását. ráadásul úgy, hogy a Mediamarkt egyben befektetőjévé is válik.

Semmi estre sem szabd persze szem előtt téveszteni a Mediamarkt szempontjait sem.  A white label szolgáltatók- mint például a 7digital- számára a telco-k piaca egyre szűkül, más piacok ugyanakkor a jövőben is komoly potenciállal kecsegtetnek majd.  Különösen azokban országokban- mint például németország, ahol a Cd eladások még mindig komoly szeltét jelentik a zenei bevételeknek.  Egy ilyen piacon, a legnagyobb Cd eladónak számító Mediamarkt  digitális szogáltatást üzemeltetni kulcspozíció!

És persze ha mindez nem lenne elegendő, ott lesznek még az új stremaing szolgáltatások. mert hiába racionalizálódik a streaming piac, hiába egyre nagyobbak a szereplők és koncentráltabbak az erőviszonyok , mindig lesznek olyan vállalkozók, akik hisznek majd a status quo megbontásában.  Számukra egy olyan szereplő, aki menedzselni tudja az országokon átívelő, komplex tartalmi és szerzői jogi kérdéseket, aranyat fog érni!

A UPC tulajdonosa mentette meg a világ vezető online rádióját

Nagyjából egy hónappal ezelőtt  írtunk a világ legjelentősebb online rádiójának, a Pandora-nak az ismét felerősödött hányattatásairól és arról a nagyon nehéz 30 napról, ami a cég előtt állt. A 30 nap – sőt kevéssel több is- letelt, valóban felettébb rázós volt ( ami a tőzsdei árfolyamot illeti biztosan) és valamilyen értelembe megoldás is született, nagy kérdés milyen.

pandora_newlogo_1.jpg

Szigorúan a híreket idézve: A Sirius XM és tulajdonosa a Liberty Global 480 millió dollár értékben  fektetett be a Pandora-ba Tőzsdei cég lévén, mindez részvényvásárláson keresztül zajlott le, azaz a Sirius XM 172.5 millió dollár értékben vásárol majd A sorozatú Pandora részvényeket , a fennmaradó részt pedig a piacon vásárolja majd meg, jövő év februárjáig. A tranzakció révén a Sirius XM mintegy 16-18%-os tulajdonosává válik a kaliforniai on-demand rádiónak és 3 új tagot delegálhat majd a rádió igazgatótanácsába. A befektető ugyancsak vállalta, hogy 18 hónapig nem fog további részesedést vásárolni a Pandora-ban illetve, hogy a jövőben  nem növeli részesedését 31% fölé az igazgatótanács tudta nélkül.

A Sirius XM

A Sirius  Satellite Radio tulajdonképpen egy holding, amely három részből áll, a Sirius Satellite Radio, XM Satellite Radio, és Sirius XM Radio cégekből.  A három cég közül a legidősebb az 1990-ben alapított Sirius Satellite Radio, amely aztán végül, 2003-ben kezdte meg a működését és alapvetően  a kábeltelevíziók üzleti modelljén alapuló rádiószolgáltatást nyújtott és nyújt.  Mindez lényegében hirdetésmentességet illetve minden tartalom teljes formájában való  megjelenítési lehetőségét ( pl. explicit tartalom kisípolás nélkül)  teszi lehetővé. A 2002-es indulás után 2004-re vált teljes Egyesült Államokban elérhetővé a szolgáltatás, majd pedig 2006-tól Sirius Internet Radio néven  előfizetői számára valamennyi rádiójuk tartalmát az interneten is elérhetővé tették.

sirius_svg.png

Az XM Satellite Radio tulajdonképpen a Sirius vetélytársának volt mondható, 2001-es indulása óta Ugyanazzal az üzleti modellel, hasonló számú csatornával és árazással működött. Így nem meglepő, hogy a két cég, hosszas tárgyalások után 2008-van egyesült, Sirius XM Radio néven. Az egyesült cég aztán majdnem csődbe is ment ugyanazzal a lendülettel, melytől csak a Liberty Media 500 mlilió dollárt meghaladó kölcsöne mentette meg, melynek révén a távközlési és média óriás 40%-os tulajdonosa lett az egyesült cégnek.

Az egyesülés utáni nehézségeken 2009-ben kezdett el túllendülni a cég, amikor is az újonnan eladott autóknál 60%-os piaci részesdéssel bírt, azaz 10-ből 6 eladott új autó  technikailag képes volt a műhold alapú rádióadás vételére ,köszönhetően annak, hogy olyan autógyártókkal kötöttek megállapodást, mint a General Motors, a Ford,a  Toyota,a Kia, a Bentley,a BMW, a Volkswagen, a Nissan,a Hyundai vagy éppen a Mitsubishi. Piaci adatok alapján 45%-uk aztán előfizetővé is vált. Ennek köszönhető, hogy az egyesülés idején meglevő 14-15 millió  előfizetőről 30 millió fölé emelkedett, 2018-ra pedig több, mint 100 millió gépjárműben lesz elérhető a cég szolgáltatása.

A befektetéssel egy időben a Pandora ugyancsak bejelentette, hogy  eladja az Eventbrite számára a 2015 végén megvásárolt online jegyértékesítő szolgáltatást. A Ticketfly-t 200 millió dollárért.

Eddig a hivatalos rész, nézzük mit is jelent ez a valóságban. Elsősorban azt, hogy a Pandora esetleges közvetlen  pénzügyi gondjai  és egy esetleges csőd veszélye elhárult, hiszen a tranzakciók eredményeként a Pandora közel 800 millió dollár készpénzzel gazdagította mérlegét.   Nyilván azt is jelenti, hogy hosszú távon a Pandora a Sirius XM  tulajdonává válhat. ( a hírek arról szólnak, hogy a Sirius  felvásárlási ajánlattal kereste meg a Pandora-t, azonban a 8 dolláros részvényenkénti árast elutasította Pandora menedzsmentje)  

Kérdés, hogy mennyi idő alatt, de túl ok kétségünk ne legyen afelől, hogy lényegében a Liberty ezzel a befektetéssel átvette a hatalmat a Pandora felett. A 3 új igazgatósági tag egyike, ugyanis a board elnöke , aki feltehetően maga a Liberty CEO-ja, Greg Maffei lesz.

Az a Gerorge Maffei aki egy közelmúltbeli  nyilatkozata kapcsán maga jegyezte meg, hogy „ nem tudom lehetnék-e ennél kevésbé optimista a streaming szolgáltatásokkal kapcsolatban” Mindez nem sok jót jelez előre, márha a Pandora esetleges hosszabb távú streaming piaci terveit nézzük…

S hogy mi is akkor Maffei és a Liberty terve? Alapvetően az, hogy a Sirius XM és a Pandora közötti szinergiákat kiaknázzák. Azon a játéktéren ugyanis, ahol a Pandora igazán erős, ott a Sirius jelentéktelen szereplőnek számít.  Ez pedig  hirdetések és a digitális interaktív rádiók piaca. A két cégben rejlő szinergiák  persze nem csupán a ebben merülnének ki.  Míg a Sirius alapvetően előfizetéses modellben működik, addig a Pandora pont a hirdetésekkel szponzorált modellben erős . Az azonban valószínűnek tűnik, hogy a mostani vezetéssel ellentétben maffei nem a streaming szolgáltatássá alakulásaban látja a jövőt...

S hogy mindezek alapján é ismeretében jó dealt kötött-e a Pandora? nehéz kérdés.. A befektetők egyelőre nem nagyon kedvelik a megállapodást, ebben persze komoly része van a Maffei és cége által adott, folyamatosan csökkenő értékelésnek… ( 15 ->10 -> 8 USD/ részvény) Az is bizonyos ellenben, hogy a Pandora pénzügyileg innentől fogva stabil, nem csak idén, jövő évben is.  Az persze egy ,másik kérdés, hogy ez a befektetés mit jelent a Pandora menedzsmentje, különös tekintettel Tim Westergreen alaptó számára…Jó eséllyel egy nagyon sok tekintetben más Pandora-t, mint amit ő  elképzelt és amire  mindent feltett az elmúlt egy évben…

Jön a HD Spotify!

A HD streaming  abszolút nem új keletű funkció a világ streaming szolgáltatásai között. Neil Young álma, a Pono lényegében már 5 évvel ezelőtt erről szólt. Ezt az álmot- persze teljesen más kontextusban- folytatta aztán a Deezer, majd pedig a TIDAL is.

spotify-hi-fi.jpg

A HD zenehallgatás ugyanakkor nem érte el a mainstream küszöböt, aminek több oka is van. Az egyik feltétlenül az, hogy egyre inkább  mobil eszközökön hallgatunk zenét, amely mobil eszközök nem mondhatóak éppen  a HD melegágyának. Másodsorban maguk a szolgáltatók sem feltétlenül támogatják  az elterjedésüket azzal, ahogyan  ezt a fajta elérési módot árazták, árazzák. Az amúgy is egyre inkább a specializálódás és az olcsóbb  árazás felé tolódó piacon, a havi 10 dolláros ár másfél, kétszereséért kínált HD streaming szolgáltatások igazi prémiumnak számítanak.  

Azzal tehát semmiképpen sem magyarázható a piacvezető Spotify lépése, hogy ezzel szeretne újabb tömegeket magához édesgetni.  Azzal sokkal inkább, hogy a kiadók nyomására mindenképpen csökkentendő ingyenes  szolgáltatási rész és a természetesen megmaradó prémium rész felett képezzenek egy szuper prémium  szegmenst is.

Ez pedig  nem kevesebből állhat majd, mint a már most megszokott prémium funkciókból- reklámmentesség, offline zenehallgatás- valamint olyan plusz funkciókból, mint a HD streaming vagy éppen a koncertjegyvásárlási lehetőség.Az éra pedig valahol 15 és 20 dollár között mozog majd, és a mér meglevő előfizetésekhez is opcionálisan aktiválható lesz.

Kész tényekről egyelőre kár lenne beszélni, hiszen a svéd cég egyelőre nem tesz többet, mint hogy teszteli, milyen pontokon, mennyien veszik igénybe a HD szolgáltatást.   A Spotify tehát biztosan nem változik majd HD streaming szolgáltatóvá, biztosan nem ez lesz az a funkció, amelynek segítségével  maga mögött szeretné tartani az Apple Music-ot, viszont biztosan olyan funkció lesz, amellyel az eddig ezért a Spotify-t mellőző audiofileket majd magához próbálja csábítani, akár más szolgáltatóktól is…