Spotify-Apple Music háború a tengerentúlon

2018. február 19. - Pléh Dániel

Alig telt el 10 nap azóta, hogy a Spotify  legújabb   előfizető szám adatáról írtunk, megérkezett az Apple Music hasonló adata is. A svéd cég a tavalyi év tavaszán érte el a mérföldkőnek számító 50 millió fizető ügyfelet, hogy aztán alig 10 hónap alatt  újabb 20 millióval növelve azt elérje a 70 milliós számot.

spotify-apple_music_v3.jpg

Az Apple Music ezzel szemben „csupán” 36 millió előfizetőről tudott és tud beszámolni, azaz ha innen nézzük, még mindig nagyon messze van  piacvezető vetélytársától.

A Wall Street Journal által megszelőztetett információk alapján ugyanakkor a kép ennél vegyesebb , ugyanis a világ vezető zenei piacának számító tengerentúli piacokon  a hírek szerint az Apple Music növekedési üteme  bőven meghaladja a svéd vetélytársáét. Olyannyira, hogy a gazdasági napilap szerint  ha ez a különbség megmarad, akkor valamikor a nyáron az Egyesült Államokban az Apple Music akár le is hagyhatja majd a Spotify-t előfizetőszámban.

spotify_apple_subs.jpg

A természetesen meg nem erősített információk alapján tavaly év végén az Apple Music mintegy  21,  svéd vetélytársa, a piacvezető Spotity pedig 23.2 millió előfizetővel rendelkezett a tengerentúlon.

Hogyha ezekből az adatokból illetve a havi 2 illetve 5%-os növekedési ütemből indulunk ki 2018-as előfizetőszám becslésünkkor, akkor valóban  az prognosztizálható, hogy valamikor a nyár elején a tengerentúlon az Apple Music beelőzheti majd a Spotify-t!  

(Zárójelben jegyezzük ,meg, hogy  e fenti adatok természetesen csak a két cég streaming szolgáltatásira vonatkoznak. Amennyiben az Apple esetében az iTunes a lá carte letöltéseket illetve a Beats Radio bevételeket is belevesszük, úgy már jelenleg is messze megelőzi a Spotify-t az Apple. Fonák módon ugyanakkor  az ilyen jellegű összegzés esetében az idei évben várhatóan csökkenni(!!) fognak az Apple bevételei, a meredeken csökkenő iTunes zenei  bevételek miatt)  

Harc az ügyfelekért

Az, hogy mennyire nem   mellékes, ki is a piacvezető az Egyesült államok digitális zenei piacán jól mutatja, hogy lényegében a WSJ cikke után azonnal a Spotify bejelentette minden eddigi legnagyobb promócióját, hogy-hogy hogy-nem  az Egyesült Államokra specializálva.

spotify_valentine_2018.jpg

spotify_promoeffect_usa.jpgA Valentin napra időzített  promóció lényege, hogy a Spotify ingyenes verzióját használó zenekedvelők 2 hónapos ingyenes prémium hozzáférést kapnak. Az akció célja kettős. Egyrészt direkt módon növelni a prémium előfizetők számát  a 2 hónapos ingyenes periódus lejárta után. ( A Spotify az ingyenes használóinak kb. negyedét-harmadát konvertálja fizető felhasználókká) Indirekt módon pedig a promóciók  megnövelik a svéd cég prémium bázisának növekedési ütemét. Becslések szerint a svéd cég jelenlegi tengerentúli 2-3 % közötti növekedése a promóciók alatt 7%-ra hízik.  S hogy ez miért nem mellékes tény? Azért, mert azáltal, hogy 2-3 hónapig a Spotify 2 helyett 7%-al növekszik jó eséllyel kitolhatja azt az időpillanatot, amikor a tengerentúlon beleőzi az Apple. Minél tovább sikerült ezt kitolnia a svéd cégnek, annál erősebben érvényesülhet az iTunes elhagyók hatása és lassulhat az Apple Music növekedése.

Amennyiben pedig ez megtörténik  úgy a két cég kommunikációja   markánsan eltérhet majd. Az Apple feltételezhetően egyre inkább a tengerentúli számára kedvező adatokat kommunikálja majd, a Spotify pedig a számára kedvező globális számokat. Globálisan ugyanis igaz az, amit a svéd céggel foglalkozó posztunkban írtunk: a Spotify vezető szerepe megkérdőjelezhetetlen hiszen globálisan a növekedés  annyi, amennyi az Apple Music-é.

A globális vezetés amúgy végtelenül érdekes, és pusztán a számok alapján nem  is feltétlenül logikus. Az Apple Music ugyanis több, mint 100 országban érhető el, míg a Spotify csupán 61-ben, azaz pusztán  az elterjedtség alapján az Apple Music kellene, hogy a vezető legyen.  Az üzleti modell és az Apple stratégiája ugyanakkor ezt nagyban torzítja. Az iPhone és az Apple zenei ökoszisztémájának  hardver elmei ugyanis egyelőre globálisan  sokkal kevésbé elterjedtek, mint  a többi mobileszköz és platform.

A zene szerepe pedig sokáig ( sőt  valószínűleg még most is) a hardvereladásoknak a katalizálása. Az Apple mindenkori zenei szolgáltatásának elsődleges feladata az, hogy az Apple eszközeinek értéket növelje. Az iTunes a közelmúltban már nem volt erre képes, a streaming szolgáltatások előretörésével pedig az Apple sok, értékes vásárlót vesztett emiatt. És ugyan az Apple Music esetében az Apple ezt felülírta és a szolgáltatást elérhetővé tette Androidon is, de ettől még egyértelműen inkább iOS platformokon népszerű az Apple Music.  A népszerűséget és az előfizetőszámot nagyban befolyásolja az is, hogy   szemben a Spotify-al az Apple Music nem kínál ingyenes, hirdetések által szponzorált verzió és elérést.  Ezt szeretik a kiadók, globálisan viszont egyértelműen az Apple Music hátrányára van ez a megközelítés.

Tavasszal tőzsdére megy a Spotify

A 2016-os év egyik legnagyobb szenzációja volt az az inkább pletyka ,mint bejelentés, amely szerint a streaming piac vezetője, a Spotify hamarosan a New Yorki tőzsdén jelenhet meg. A svéd cég számára a parketten való megjelenés egyszerre lenne lehetőség és brutális kötelezettség. Lehetőség,...

 

A hír ennek ellenére sokkal rosszabbkor talán nem is jöhetett volna a svéd cég számára, nagyjából egy hónappal a tervezett tőzsdére lépés előtt.  Akkor, amikor pont azt a optimumot kellene Daniel Ek csapatának megtalálnia, hogy milyen adatok kommunikálásával, hangsúlyozásával tudná a roppant érzékeny befektetők bizalmát elnyerni. Ahhoz, hogy a befektetők higgyenek a svéd cég hosszú távú sikerében és ne csupán egy akvizíciós sztorinak gondolják azt, Daniel Ek-nek és csapatának be kell bizonyítania, hogy képes folyamatosan növelni fizető ügyfeleinek számát, emellett úgy tud növekedni, hogy a jövedelmezősége is javul (  vagy azt is mondhatnánk, hogy úgy növekszik végre, hogy nem veszteséges) , nem csupán egyetlen területen működik és  minél kevésbé van kiszolgáltatva más cégeknek ( pl. az zenei kiadóknak)

Nem véletlen tehát, hogy a Spotify és az Apple is egyszerre kezdett nagyon komoly promóciókba. Kimondva kimondatlanul ugyanis aki az amerikai piacot uralja, az a világot is uralja.   És ez még akkor is igaz lehet, ha a számok nem ezt fogják mutatni. Ez pedig felettébb rossz hír  a Spotify számára.

BRÉKING: Idén érkezhet Magyarországra a Youtube prémium streaming szolgálatása

A Youtube—ot a magyar internetezők túlnyomó  többsége ingyenes videó streaming szolgáltatásként ismeri. A  nagyobb és fejlettebb nyugati illetve tengerentúli piacokon  ugyanakkor a Youtube már ennél több. Jóval több. Egyrészt TV szolgáltatásának Youtube TV-nek köszönhetően, másodsorban pedig a prémium audio és videó tartalmakat is kínáló Youtube Red révén.

youtube-red-outside-us-free-trial-banner.jpg

A Youtube Red a   videómegosztó hosszú időn ( éveken át) várt szolgáltatása, amely  a gyakorlatban nem is egy, hanem két szolgáltatást jelent.

A Youtube Music a zenekedvelők érdeklődésére tarthat majd számot, hiszen segítségével lehetőség lesz a hirdetések nélküli zene hallgatásra, akár videók nélkül is audio only üzemmódban, a videók lementésére, offline használatra illetve arra is, hogy a zenéket, más alkalmazás használata mellett, amolyan background üzemmódban hallgassuk. A Youtube Music szorosan integrálva van a Youtube másik bejelentetett szolgáltatásával, a Youtube Red-el. A Youtube Red maga a prémium szolgáltatás, ami ellentétben a Youtube Music-kal, nem csupán zenei tartalmakra fókuszál, hanem minden a Youtube-in megtalálható tartalomra. Ami ajánl az egyetlen ámde fontos dolog: a hirdetésektől való megszabadulás lehetősége illetve addicionális kényelmi funkciók mint például a Youtube Music esetében már említett offline playback.

Forradalmasíthatja a zenefogyasztást a Youtube saját streaming szolgáltatása

Október végén, a legutolsó pletykáknak megfelelően elindult a Youtube előfizetéses szolgáltatása, ami egyből két szolgáltatást jelentett. A Youtube Music a zenekedvelők érdeklődésére. A Youtube Red pedig a nem zenei tartalmak rajongóira számít. Eleddig annyit tudtunk ,hogy a Youtube prémium verziójában lehetőség lesz sok más mellett audio only üzemmódban is zenéket hallgatni, azaz végeredményben klipeket hallgatni.

 

Maga a Youtube Red  különösen sikeresnek nem mondható, hiszen  a prémium szolgáltatásnak 1 évvel az indulása után mindössze másfél millió előfizetője ( és még egy millió olyan felhasználó, aki az ingyenes hónapját tölti) volt. Persze ennek az egyik  fundamentális oka, hogy a szolgáltatás eddig csupán alig 5 országban volt elérhető. ( Egyesült Államok, Nagy Britannia, Ausztrália,Mexikó és Dél-Korea)  

Mindez azonban 2018-ban minden  el szerint alapjaiban változik majd meg, ha hinni lehet a Youtube tartalmi vezetőjének , Susan Wojcicki-nek, a Re-Code  a  Code Media Summit konferencián tartott beszédének.  

 

Wojcicki két fontos kijelentést is tett. Az egyik vonatkozott a Youtube Red nemzetközi terjeszkedésére, amely kapcsán kijelentette, hogy a Google/Alpabet/Youtube hármasnak sikerült  megkötnie a szükséges megállapodásokat., így az év során, fokozatosan egyre több és több, a jelenleginél érdemben több országban jelenik majd meg a szolgáltatás.  

Az eddig megismert nemzetközi terjeszkedési/megjelenési tervek alapján oedig, amennyiben a Wojcicki-ból „kierőszakolt” 100-as nagyságrend valóban igaz, úgy 2018-ban  a magyar zenekedvelők számára is elérhetővé válik a Youtube Music, azaz többé nem lesz gond az offline zenehallgatás,az audio only  illetve a background üzemmódban  való zenehallgatás.  

Wojcicki második kijelentése nekünk, magyarok számára kevésbé, nemzetközileg és a Youtube   zenei szolgáltatásainak jövője szempontjából ugyanakkor felettébb érdekes. A vezető ugyanis a Youtube Red-et egyértelműen, mint elsődlegesen  zenei szolgáltatást írta le és jellemezte.  („YouTube Red is a service that is really a music service. We have an amazing collection of music; we have all these music videos.” ) Mindez pedig akkor, amikor a pletykák attól szólnak, hogy a Youtube Remix néven egy tisztán audio streaming fókuszú szolgáltatás indítását tervezi,  különösen érdekes.  Azt jelezheti ugyanis, hogy a Youtube valójában nem egy teljesen új  streaming szolgáltatást indítana, hanem csupán az egyre inkább mostoha gyerekként kezel Google Music-ot  márkázná át, Youtube márka alá. Tény, sok mindent megmagyarázna ez a lépés, és kis jóindulattal az a tavaly év végén tett kitételt is teljesítené ,hogy a jövőben csupán egyetlen  zenei szolgáltatása lesz a  Google-nak. Mégis, azt a zavarta, ami jelenleg a Youtube ingyenes jellege és a fizetős zenei szolgáltatás között feszül nem oldaná meg…

Rakétaszerű növekedésbe kapcsolt a kínai zeneipar

Kína, mint a világ legnépesebb országa, természetesen a digitális zenei szolgáltatások számára is ideális terep. Piackutatási információk alapján már most is mintegy 470 millió kínai hallgat zenét online. Persze a legális piac még fejletlen, 2014-ben mindösszesen 91 millió dollárt tett ki, mivel az illegális letöltő oldalak szerepe igen jelentős( egyelőre még) a hatalmas kínai piacon.

kina.jpg

A piac ugyanakkor döbbenetes ütemben növekszik, nem utolsó sorban azért, mert 2017-ben már 450 millió dollárt is meghaladták a zeneipari bevételek a távol keleti országban. Persze még ennek ellenére is a hatalmas piac messze nem hozza azokat a bevételeket, amiket mérete alapján  hozhatna.  Amint az a lenti 2016-os kimutatáson létszik is, a kínai piac erőteljese növekedése ellenére is csupán 12-dik a világ zenei piaci között, és olyan, sokkal kisebb, de fejlettebb digitális piacok ,mint a holland is megelőzik!

ifpi_orszagok.jpg

A ( végre megindult) növekedés elsősorban annak köszönhető, hogy   az ország vezető internetszolgáltatói sorra kötöttek exkluzív megállapodásokat a világ vezető  zenei kiadóival és kezdték el  építgetni saját streaming birodalmaikat. A többes szám nem is feltétlenül indokolt , hiszen a fő szereplő és a piacot domináló cég a Tencent. Az internetszolgáltató 3  zenei szolgáltatása- QQ Music, Kugou Music és Kuwo Music-  révén összesen a  kínai piac közel 80%-át birtokolja. Mindezt alapvetően irreálisan magas kiadói megállapodások révén ( is) érte el a Tencent, és ez az, ami a kínai hatóságoknak is szemet szúrt, aminek következében a gyakorlat és az len jellegű megállapodások megszüntetésére szólítottak fel!

Az egyre csak növekvő Tencent birodalom

A kínai telekommunikációs óriás, a Tencent tulajdonképpen egy furcsa  akvizíció révén jutott be a zeneiparba. Maga az egyesülés sok tekintetben meglepő volt, hiszen a vezető kínai zenei szolgáltató a China Music vetette fel az egyesülés lehetőségét a zenei téren fele akkora Tencent zenei érdekeltségével.

Az egyesülés révén, az immáron 3 streaming zenei szolgáltató a- QQ Music, a Kugou Music és Kuwo Music-  felhasználó havi szinten megközelíti a 700 milliót(!!) és ezáltal totálisan dominálják a kínai zenei piacot.

A Tencent azonban messze nem csak a kínai piacra koncentrál. Joox néven ugyanis egy  kifejezetten a dél-ázsia piacokra fókuszáló streaming szolgáltatást is piacra vitt. A Joox pedig igen-in sikeresen szerepel ezeken a piacokon.

del_azsia_zene_1.jpg

Amin az a fenti  illusztráción látható is, mind a 4 fontos  dél-ázsiai piacon a Joox számít  piacvezetőnek, megelőzve az Apple Music-ot is a Spotify-t is. Ez pedig azt jelenti, hogy ezek  Globális  streaming szolgáltatók, melyeknek alapérdekük a növekedés, a térségben igen komoly  ellenállásba ütközhetnek majd.

Mindez persze alapjaiban nem fogja befolyásolni a kínai piacot, sőt inkább  segíteni fogja a növekedést azáltal, hogy  olcsóbbá válhat a tartalom a Tencent vetélytársai számára is. Vetélytársból pedig akad, elég hogyha csak az elektronikus kereskedelemben világuralomra törő Alibaba-t említjük..

Az egyre versengőbb kínai  legális zenei piac kulcsfontosságú lehet abban, hogy a világ  legnépszerűbb országa  komoly zenei piaccá is váljon.  Nyilván egy ekkora piac esetében a 450 millió dolláros árbevétel csekély, a növekedési ütem ( 2016-ban 20% felett)  ellenben felettébb bíztató.

Egy akkor piacon, mint a kínai ugyanis ezek, a nem feltétlenül kiemelkedően magas számok is  óriási mennyiségű új felhasználót jelenthetnek.  Egy olyan piac, mint kínai- ahol amúgy is a legfontosabb az internetezők bevonzása legális szolgáltatásokba- jelenleg  talán nem is a bevétel, hanem a felhasználószám a fontosabb.

A regisztráltak monetizálása terén pedig kiemelkedően jól operál a Tencent és a többi szereplő., ugyanis a streaming funkciókon kívül más, ingyenesen igénybe vehető funkciókat is kínál, mint például koncertjegy vásárlási lehetőség vagy exkluzív tartalomletöltési lehetőség.

Az, hogy a kínai piacot mennyire és milyen mértékben a helyi szereplők dominálják , több szempontból sem mellékes a fontos globális szereplők számára. Egyrészt egy olyan hatalmas piac, mint a kínai az ő terviekben is meghatározó szerepet töltene be ( elég ha csak arra gondolunk, hogy az Apple évek óta  a kínai piachoz próbálja igazítani az iPhone funkcionalitást, árazást, megjelenést.) Másodsorban pedig  maguk a kínai piacon nevelkedett és megerősödött szereplők középtávon komoly veszélyt jelenthetnek a nagy globális szereplőkre is akár.  Elég, ha arra gondolunk, hogy a Tencent 3 zenei szolgáltatásában meglevő  prémium ügyfélszáma alapján a harmadik- negyedik legjelentősebb streaming szolgáltató jelenleg a világon már most!

Kivéreztetheti a Youtube a Vevo-t

Amikor zenei videókról beszélünk, akkor mindenkinek a Youtube neve ugrik be, és a jelenlegi globális status quo alapján ezt nem is nagyon lehet vitatni. A Youtube árnyékában, a tengerentúlon ugyanakkor évek óta gyarapodik, növekszik a VEVO. Az a VEVO, amely  szerepe egyre kevésbé megkérdőjelezhető. A ComScore adatai alapján 2016 októberben  az összes  Youtube videómegtekintés 43%-a VEVO videó volt  és mintegy 97 millió amerikai nézett meg legalább egy VEVO videóklipet, ami a 320 milliós amerikai népességet alapul véve nem kevesebbet kent, minthogy minden negyedik tengerentúli a hónapban legalább egyszer találkozott a VEVO-val.

vevo_logo_2013.gif

A sikereket pedig  tavaly ősszel tovább folytatta a prémium zenei videószolgáltató, elsősorban Lady Gaga új klipjének köszönhetően. A látogatottsági és videómegtekintési  sikerek minden jel szerint aztán a pénzügyi eredményekben is megmutatkoztak( végre)

2017-ben ugyanis az előző évhez képest meredeken, 30%-al növekedtek a VEVO bevételei, amelyek így már elérték a 650 millió dollárt. A növekedés alapvetően két okra vezethető vissza. Egyrészt a bevételekhez hasonló 30%-os mértékben nőtt, 19-ről 25 milliárdra a videómegtekintések száma.  Másodsorban pedig annak, hogy a hirdetők a Youtube botrányok következtében új helyet kerestek hirdetési dollárjaiknak.

vevo_views_2010-2017.jpg

A pénzügyi sikerek mellett ugyanakkor a VEVO jövője kétséges, ismét. Egyrészt  meg nem erősített hírek szerint a cég mégsem indítja majd el sokáig tervezett prémium, saját tartalmakra építő Youtube Red vetélytárs szolgáltatását.  Emiatt pedig az év végén az,  tavalyi  bevétel emelkedést elősegítő a vezérigazgató, Erik Huggers  távozott a cégtől.  

A belső bizonytalanságnál is erősebb ugyanakkor a külső bizonytalanság. Ez egyrészt tetten érhető abban, hogy a VEVO a mai napig befektetésként működik, ahol a fő tulajdonosok a nagy lemezkiadók illetve egy  arab befektetési alap. Pontosan ez a struktúra lehet az oka annak is, hogy a VEVO végül mégsem indítja el fizetős szolgáltatását.  Elsősorban azért nem ( a hírek szerint) mert a tulajdonosok nincsenek arról meggyőződve, hogy  a befektetés, amit mindez igényelne meg tudna térülni abban a struktúrában, amelyben jelenleg a VEVO működik.  Jelenleg – kissé leegyszerűsítve- a szolgáltatás bevételeinek felét a jogtulajdonosoknak fizeti ki, 30% pedig a Google-t illeti meg. Azaz a VEVO  10-20%-os  marginnal  működik, ami még a köztudottan alacsony marginú streaming piacon is kirívóan alacsonynak számít.  

De talán az alacsony marginnál is jelentősebb probléma a Youtube  és a VEVO  kapcsolata az, amely ismételten és immáron sokadszorra kérdésessé tette az amúgy láthatóan egyre sikeresebb  prémium zenei videó szolgáltatás jövőjét.

Youtube-Vevo háború a láthatáron?

Sok minden megváltozott  Youtube kapcsán az elmúlt szűk egy élvben, alapvetően nem pozitív irányban. A Facebook  igen okmoly terveket sző annak érdekében, hogy komolyan megtörje a Youtube videós dominanciáját. Ha mindez pedig nem lenne elég, a Youtube közvetve,  audio streaming szolgáltatás tervének bejelentésével leismerte, hogy a Youtube Red nagyon nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.  

2018 tehát egy az eddigieknél sokkal nagyobb téttel bíró év lesz a  videómegosztó számára. Olyan év, amikor már akkora kapitális hibákat, mint eddig már nem követhet el.

A megváltozott piaci helyzethez való alkalmazkodás első lépése a már említett streaming szolgáltatás indítása. A második pedig minden jel szerint a Vevo bedarálása . Nem nagyon lehet ugyanis másképpen értelmezi azt, hogy  a Youtube megváltoztatja azt, ahogyan a hivatalos elődaói csatornáit kezeli.

 

A változás lényege, hogy a hivatalos csatorna lesz előtérbe helyezve, mind a rajongói, mind a másfajta ( pl. a Vevo által létrehozott) csatornák rovására. Mindez azt nem jelenti, hogy a többi csatorna megszűnik, azonban a keresésben, ajánlókban minden esetben az egyetlen hivatalos csatorna jelenik majd meg.

 

Az idei év első harmadában lejáró- így megújítandó- együttműködés jövője ugyanis  messze nem tűnik biztosítottnak.  Egyszerre nőtt ugyanis túl nagyra a VEVO és került a Youtube is  az eddigieknél lényegesen szorongatottabb helyzetbe ahhoz, hogy azt lehessen mondani, hogy a Youtube a jövőben is megengedheti, hogy a zenei videók egy jelentős részét más,  márka alatt nézzék meg a zenekedvelők.

Az egyetlen, megmaradó kérdés így inkább most már csupán az, hogy hogy dönt a Youtube, illetve a VEVO tulajdonosai? Hagyják, hogy a Youtube lépései révén lényegében szép lassan elhalni a szolgáltatás, a csökkenő látogatószám és az emiatt csökkenő hirdetési bevételek miatt. Vagy esetleg, amíg még lehet megpróbálják értékesíteni a VEVO-t. Jelentkező éppenséggel lenne, de egyáltalán nem biztos, hogy a Google/Alphabet duó számára ez lenne a legmegfelelőbb megoldás..

70 millió Spotify előfizető

2018-ban az év fő eseménye a Spotify számára cég tőzsdére lépése lesz  majd.  A tőzsdére lépés, illetve a tőzsdei szereplés szempontjából az egyik kulcs tényező  minden valószínűség szerint a Spotify fizető ,azaz prémium ügyfélszámának alakulása lehet majd.

spotify_subs_70mill.jpg

A tavalyi év tavaszán érte el a svéd cég a mérföldkőnek számító 50 millió fizető ügyfelet, hogy aztán alig 10 hónap alatt  újabb 20 millióval növelve azt elérje a 70 milliós számot.

50 millió fizető felhasználója ellenére bajban lehet a Spotify

Tavaly szeptemberben érte el a Spotify a 40 millió előfizetőt, hogy aztán alig 2 hónappal ezt követően az Apple Music jelentette be, hogy feleannyi, azaz 20 millió felhasználója van. S hogy mindez miért fontos? Azért, mert a streaming piac lényegében kettészakadt, a vezető pozícióért...

 

Az, hogy ezt a Spotiy megtette 2017 végéig azt jelzi, hogy a növekedési üteme ( egyelőre) pontosan megegyezik azzal ,ami előrejelezhető, és nem is nagyon mutatja a kifulladás jeleit. Mindez jó hír Daniel Ek, és felettébb rossz hír az Apple számára, hiszen azt jelenti, az Apple nem nagyon tud közelebb kerülni svéd vetélytársához.

20 éve nem látott optimizmus a világ zeneiparában 2018 kapcsán

2017 végére, 2018 elejére évek, sőt évtizedek óta nem látott állapotba kerül a világ zeneipara. Valami hasonlóba, mint amilyenben utoljára az előző évezredben, még az „átkozott” Napster megjelenése előtt volt. A fejlettebb piacok, mint például a tengerentúli, de alapjában véve a világ zeneipara, globálisan is 2-3 éve  növekedésben van, ez pedig  optimizmussal kell, hogy eltöltsön minden érdekeltet. Különösen, mivel minden jel szerint 2018 sem lóg majd ki a sorból, azaz cirka egy év múlva egy újabb növekedést hozó év végét regisztrálhatjuk majd.

Bevételi oldalon tehát úgy tűnik olyan nyugalom telepedhet a világ zeneiparára, mint nagyon régen.  Mindez azonban messze nem jelenti azt, hogy eseménytelen év ár a világ zeneiparára!

music_industry_2018.jpg

 Nehezebbé váló tehetségmenedzsment

Ugyan a kiadók örülhetnek annak, hogy  nőnek a zeneipari bevételek, így az ő bevételeik is, azonban a növekedésnek úgy tűnik ára lesz kiadói oldalon.  A tehetségek ugyanis egyre keresettebbek, immáron nem csupán a hagyományos zenei kiadók, hanem a saját tartalmakra ácsingozó tech cégek által is.  A növekvő kereslet pedig nem mást okoz majd, minthogy a tehetségek válogathatnak  és a számukra legkedvezőbb ajánlatot fogadják majd el. Ez pedig a legtöbb esetben az lesz, aki többet fizet.

A  klasszis előadókért és az exkluzivitásért folytatott harcnak még egy fontos következménye lesz: A  nagy kiadók egyre inkább  a top tehetségek és sztárok megfizetéséért tesznek majd meg mindent! A közepes előadók már nem lesznek számukra annyira érdekesek, így ezek az előadók egyre inkább nyitottak lesznek majd arra, hogy kiadványaik független kiadóknál vagy akár olyan szolgáltatóknál, mint a Spotify jelenjenek majd meg!

 Komoly Google lépések zenei téren

Azt, hogy a Google-nak tennie kell valamit zenei ajánlatai kapcsán már évek óta szajkózzák digitális zenei szakemberek és mi magunk is . A keresőóriás ennek ellenére nem sokat tett, illetve sokat tett, de azt átgondolatlanul.  Így   nem is akkora meglepetés, hogy igazán sem a Google Music, sem a Youtube Red nem hozta azt a sikert, amire a tulajdonos számított.

google_music-121218.jpg

Mindez akár még nem is lenne akkora gond ( hiszen a zenei bevételek a Google méretéhez képest elhanyagolhatóak) azonban a többi vetélytárs streaming szolgáltatás felettébb sikeres évet tudhat maga mögött. Mind a Spotify, mind az Apple Music szépen növekszik, az Amazon Prime Music-ról nem is beszélve.  Sokáig  erre az lehetett a válasz, hogy igen, de az ingyenes streaming piacon a Youtube ingyenes verziója olyan mértékben dominál, hogy ez  akár mindegy is lehet(ne). A fejlett piacokon ugyanakkor a Youtube zenei része egyértelműen csökken, így a Youtube és tulajdonosa a Google/Alphabet sok tekintetben hasonló helyzetben van, mint 4-5 évvel ezelőtt az Apple, az iTunes kapcsán.  Az elkerülhetetlen, meredek csökkenés már látható, kérdés, addig sikerül-e a helyettesítő termékkel  piacra lépni és sikerre vinni.

 

Az első Apple Music bundle

Az Apple Music alapvetően szépen növekszik, az Apple egyértelműen hosszú távú, saját gyártású tartalmakat is tartalmazó stratégiájában központi szerepet szán  a szolgáltatásnak. Mégis az Apple Music tisztán második helyezett a Spotify mögött és a trendek alapján ez rövid távon nem is fog változni.

A méregdrága iPhone X kapcsán már felmerült, hogy az Apple esetleg hozzácsomagolna a telefonhoz szolgáltatásokat, melyeket a telefon tulajdonosok ingyenesen használhatnának. Ez eddig nem történt meg, de 2018-ban  ez is megváltozhat. Az egyre  élesedő streaming piaci verseny, a Spotify vezető pozíciója  arra késztetheti az Apple-t, hogy az Apple Music-ot ne csupán önállóan, értékesítse, hanem valamely termékével egybe csomagolva ingyenesen is elérhetővé tegye. Az iPhone esetében logikus lett volna, de nem tette, a Home Pod esetében legalább ennyire logikus lenne a lépés…

spotify-danilelek.jpg

 

Tőzsdére megy a Spotify, de  ezzel nem oldódik meg a  sorsa

 Minden jel szerint 2018-ban valóban tőzsdére megy majd a streaming piac vezetője, a Spotify. Maga az időpont a tőzsdére lépésre ugyanakkor  majdhogynem ideálisnak tűnik. Azok a befektetők ugyanis, akik szeretnék kivenni a részüket a streaming piac várható brutális és még hosszú éveken át tartó növekedéséből, jelenleg nem sok mindenből választhatnak. A Pandora egyre kevésbé opció, a borús kilátások miatt, így csupán a Vivendi (a Universal Music tulajdonosa) és a Spotify marad, ahová befektethetnek, ez pedig  azt is jelentheti, hogy a Spotify részvény lehet majd 2018 egyik sztárrészvénye.

De, (és ez a „de” egy elég  hangsúlyos „de”) a Spotify-nak nagyon ügyesnek  kell majd lennie,. abban, ahogyan interpretálja majd tőzsdei szereplését. Daniel Ek-nek és csapatának be kell bizonyítania, hogy képes folyamatosan növelni  fizető ügyfeleinek számát, emellett úgy tud növekedni, hogy a jövedelmezősége is javul (  vagy azt is mondhatnánk, hogy úgy növekszik végre, hogy nem veszteséges) , nem csupán egyetlen területen működik és  minél kevésbé van kiszolgáltatva más cégeknek ( pl, az zenei kiadóknak)

 A net neutrality hiánya a zeneipart is érinti

Tavaly november végén, december elején hozta meg az amerikai szenátus azt a döntését, amely  az Obama adminisztráció net neutrality-t védő döntéseit törölte el. A net neutrality eltörlése okmoly hatással lehet  nagyon sok területre és ebből a digitális zenei szolgáltatások sem fognak kimaradni.

Az olyan nagy szereplők, mint az Amazon, a Google,  vagy az Apple számára mindez inkább lehetőséget jelkent majd, mint korlátozást. Lehetőséget arra, hogy szolgáltatásaikat  telco cégek  ügyfeleinek millióhoz juttassák el azzal az üzenettel, hogy a szolgáltatás nem számít bele a megszorított, lecsökkentett adatforgalmi keretbe. Ez a lehetőség egy európába évekkel ezelőtt már lezajlott együttműködési hullámot indíthat majd el a telco és a streaming cégek között.

Mindez ugyanakkor a független szolgáltatók, mint a Pandora vagy a Spotify számára komoly veszélyt jelent és jelentősen ronthatja a helyzetüket abban a harcban, amit  végtelen pénztárcájú  tech cégekkel folytatnak a streaming piacon.

 

Tovább konszolidálódik a száguldó streaming piac

2018 is jó év lesz a zeneipar számára abból a szempontból, hogy globálisan szinte bizonyosan növekedni fognak a bevételek, szinte kizárólag a továbbra is bőven két számjegyű mértékben növekvő streaming szolgáltatási bevételeknek. A net neutality terén történt változások csak az egyik, de fontos szeletét teszik ki azoknak a hatások

A jelenlegi 10 dollár körüli havi díjért ugyanis egyre csökken az érdeklődő ügyfelek száma, így újabb és újabb országokban, újabb és újabb tartalammal megjelenve tartható csak fent a jelenlegi agresszív növekedés. Ebben a versenyben ugyanakkor a kisebb büdzséjű, a költségekre érzékenyebb, nem feltétlenül globális, független szereplők  nehezen tudják felvenni a versenyt a tech óriásokkal.  Így az olyan  független szereplők, mint a Spotify, a TIDAL, a Deezer vagy éppen a Soundcloud számára 2018 sem lesz egyszerű év. Újabb csődök, akvizíciók várhatnak rájuk és ránk is.

amazon-prime-music-hero.jpg

 Az Amazon lesz 20218 nagy nyertese

2017 egyik lejelentősebb változása a  digitális zenében az volt, hogy nyilvánvalóvá vált, hogy az Amazon több szintű streaming szolgáltatás modellje igen sikeres! Ennek köszönhetően az első helyért harcoló Spotfiy-Apple kettős mögé megkérdőjelezhetetlenül  felzárkózott Jeff Bezos cége.  

Semmi jel nem utal arra, hogy az Amazon növekedése lassulna, sőt egyedüli szereplőként olcsóbb streaming szolgáltatás ajánlatával  zenekedvelő ügyfelek millióinak bizalmát nyerheti el 2018-ban is.  Mindez pedig akár azt is okozhatja, hogy az Apple-Spotify duónak az lv második felében mér inkább hátrafelé kell majd kacsingatnia, mint az első helyről beszélnie…

Óvatos Facebook

2018 a Facebook számára nagyon nehéz év lesz, de messze nem digitális zenei téren. 2017 végén még sose volt olyan közel a zeneiparhoz  Mark Zuckerberg és cége, mint a nemrég lezárult év végeztével. Ez persze nem jelenti azt, hogy 2018-ban azt várhatjuk a Facebooktól, hogy saját zenei szolgáltatásokkal lép majd a piacra.

Sokkal valószínűbb a továbbra is óvatos, elsősorban az üzenetküldésben való zeneküldésre és a videó tartalmakra fókuszáló  zenei stratégia. Persze ezt se becsüljük le! A tető alá hozott kiadói megállapodásoknak köszönhetően ugyanis a Facebook a közösségi zenei térben mozgó sok, egyre inkább a helyét kereső szolgáltatás számára is komoly veszélyt jelenthet, hiszen könnyen elképzelhető, hogy a Facebook a Snapchat esetében megismert módszert alkalmazva indít támadást ellenük, felhasználóikért.

 

2018 tehát rég nem látott rózsaszín év lesz a zeneipar, bizonyos szereplői számára. Egy olyan év, amikor  globálisan növekvő bevételek mellett  akár minden szereplő boldog lehetne, de biztosan nem lesz az.  Nem lesznek aszok az egymással ádáz harcot vívó  streaming piaci szereplők, nem lesznek azok az ingyenzenével továbbra is viaskodó jogvédők sem. De a zenekedvelők viszont lehet igen, és ez a legfontosabb!

Önálló streaming szolgáltatást indíthat a Youtube idén

Amikor 2015-ben hosszas-hosszas pletykák, találgatások után végül valóban elindult a Youtube streaming zenei szolgáltása Red, a Youtube prémium streaming szolgáltatása,  nem alap nélkül írtuk azt, hogy a streaming piacot alapjaiban átformáló lépésről lehet szó.  Egyrész maga az alkalmazás valóban a piacon egyedülálló színvonalat és megoldásokat képviselt, képvisel, másodsorban pedig azért, mert a Youtube zeneipari marketingben elfoglalt helye  több, mint megkérdőjelezhetetlen. A piac ugyanakkor nem értékelte ennyire a Youtube szolgáltatását, szolgáltatásait így a Youtube Red hamar kudarcba fulladt. ami a tulajdonos Google-t  egyre kevésbé zavarta, hiszen  egyre határozottabb jelleget kapott, kapnak a Tv-s tartalmak   és egyre többször merül fel egy általunk és több alkalommal feszegetett kérdés, azaz, hogy mihez is kezd a Google a különböző zenei márkáival?

youtube_icons.jpg

Mindezt egybe vetve nem meglepő az az információ, ami  tavaly az év legvégén kezdet el digitális zenei ipari körökben keringeni – és persze amelyeket a Youtube azóta sem nem erősített meg, se nem cáfolt- és amely szent a Youtube  egy kizárólag audio streamingre fókuszáló streaming szolgáltatás indítását tervezi  2018 első fél, de lehet  inkább  első negyed évében, Youtube Remix néven!

A március indulás több szempontból is felettébb ambiciózusnak tűnik ( lásd keretes írásunkat) mág akkor is, ha tudjuk, hogy sokkal inkább  a  jogi feltételek megteremtése az, ami időigényes lehet, sem mint a technikaiak megteremtése.

Barát-ellenség – a Youtube és a kiadók

A Youtube és a kiadók viszonya az elmúlt években sok mindennek mondható, csak éppen harmonikusnak nem. Mindennek az oka elsősorban az, hogy a videómegosztót okolják a jogvédő szervezetek és a kiadók egy része is azért, mert az ingyenes streaming szolgáltatásokból nem folyik elég bevétel be, miközben  rengetegen használják őket.  

youtbe_vs_labels.jpg

A hűvösebb viszony ellenére természetesen a felek egymásra utaltsága maximálisnak mondható , így fonák módon meglepőnek abszolút nem mondható, hogy a videómegosztó  már tavaly megállapodott a Warner Music-kal, idén  januárban pedig a Universal  illetve a SONY megállapodást is sikerült tető alá hozni.  A kiadói megállapodások tehát elvileg nem jelenthetnek majd akadályt az első negyedéves indulás tervezésekor.

 

A szolgáltatás egy az egyben szeretne majd versenyezni a Spotify-al, az Apple Music-kal és a többi klasszikus streaming szolgáltatással. Azaz  egy alapvetően  audio streaming szolgáltatásról beszélünk, szemben a Youtube RED-el, ami egyszerre akart audio és videó streaming szolgáltatás is lenni.  

A Youtube lépése és a sietség is abszolút érthető. A Youtube Red kudarcával párhuzamosan ugyanis a többi vetélytárs streaming szolgáltatás felettébb sikeres évet tudhat maga mögött. Mind a Spotify, mind az Apple Music szépen növekszik, az Amazon Prime Music-ról nem is beszélve.  Sokéig  erre az lehetett a álasz, hogy igen, de az ingyenes streaming piacon a Youtube ingyenes verziója olyan mértékben dominál, hogy ez  akár mindegy is lehet(ne). A fejlett piacokon ugyanakkor a Youtube zenei része egyértelműen csökken, így a Youtube és tulajdonosa a Google/Alphabet sok tekintetben hasonló helyzetben van, mint 4-5 évvel ezelőtt az Apple, az iTunes kapcsán.  Az elkerülhetetlen, meredek csökkenés már látható, kérdés, addig sikerül-e a helyettesítő termékkel  piacra lépni és sikerre vinni. Az Apple-nek sikerült, kérdés a Youtube sikerrel- jár-e?

 

Ingyenes streaming szolgáltatással támad vissza a Pandora

Borzasztó 2017-es éven van túl, az amúgy még mindig a legnépszerűbb zenehallgatási módnak számító tengerentúli on-demand rádió, a Pandora. Az év során tulajdonost váltó továbbra is aktív felhasználókat vesztő cég aztán az év végén komoly bejelentést tett, érezhetően amolyan utolsó , do or die alapon.

PandoraApp.jpg

 

 

 

Az ajánlat igazán figyelemreméltó. A kaliforniai cég ugyanis nem kevesebbet ajánl, mint azt, hogy ingyenes on-demand rádió szolgáltatásának  felhasználói a Pandora Premium streaming szolgáltatásának előnyeit is élvezhetik, egyelten feltétellel. Ez pedig csupán annyi, hogy minden egyes alkalommal, amikor a streaming szolgáltatást szeretnék használni, előtte meg kell tekinteniük egy videót.

A Pandora zenei ökoszisztémája

 

Pandora Radio: természetesen a szolgáltatás csomag magja a jövőben is a rádió lesz ,amely azonban prémium szolgáltatás  indulásával egy időben  a hirdetésekkel tarkított  ingyenes verzió is érdemi változáson ment keresztül. Egyrészt maguk a felhasználók több kontrollt kapnak afelett, hogy  milyen hirdetéseket lássanak

Pandora Plus: Pandora Plus névre hallgat majd a rádió prémium verziója. ehetővé teszi a  Pandora hallgatói számára, hogy 5 dolláros havidíj ellenében, a hirdetésmentességen felül  korlátlan alkalommal léptethetnek át dalokat, offline is hallgathassák a rádiószolgáltatást  illetve az egyes számokat ismételten meghallgathassák. 

Pandora Premium névre hallgat majd a klasszikus streaming funkcionlaitás( is)   nyújtó szolgáltatás, amely 10 dolláros havi díjért lesz elérhető, és természetesen tartalmaz majd mindent, amit a másik két szolgáltatás.

A gyakorlatban ez úgy működik majd, hogy abban az esetben, hogyha a szolgáltatásban egy konkrét albumra, dalra vagy playlistre keresünk- azaz kilépünk a rádió keretrendszerből- akkor kell megtekintenünk egy harminc másodperces videó hirdetés, melyet 15 másodperc után átugorhatunk, ha kedvünk tartja.

A lépés, tulajdonképpen bármelyik aspektusból megközelítve is logikus és hasznos lépés. Az ügyfelek számára biztosan nagy előrelépés, hiszen ezt a funkciót( azaz, hogy egy kiválasztott dalt is le tudjanak játszani lényegében a szolgáltatás kezdete, a 2000-es évek közepe óta kérik a Pandora-hallgatók. A Pandora számára is hasznos a lépés hiszen a lépéssel egyrészt  egy nagyon erős és működő megoldást találhatnak arra, hogy hogyan tereljék a hatalmas ingyenes bázisukat a fizetős szolgáltatás felé, másodsorban pedig a bevételi túlnyomó részét adó hirdetések számára újabb megjelenési felületet generált.

pandora_songplay.jpg

Az izgalmasabb kérdés ugyanakkor az, hogy mindez miért éri, érheti meg azoknak a kiadóknak, amelyek pontosan az ilyen jellegű ingyenes hozzáféréseket szeretnék tűzzel-vassal kiírtani a világ digitális zenei  univerzumából?

A válasz nem teljesen meglepő: Ebben az esetben a Pandora-t hasonlóan kezelik, mint földi sugárzású rádiókat. Azaz az ingyenes elérés ezen formáját egyfajta előadói reklámként kezelik. S hogy mindez hogyan működhet? Pontosan ott és azon tartalmak, zenék esetében, amelyek az amúgy is ingyenes on-demand rádióban nem is elérhetőek, azaz a friss, ropogós tartalmak esetében. Ezeket a kiadók a Pandora streaming szolgáltatásában már elérhetővé tették, így az, hogy elérik őket akár ingyen is, értelmezhető marketing befektetésnek.  

És persze egy pillanatra se feledjük, hogy ezzel a lépéssel a Pandora egy olyan funkciót vezet be azokon a piacokon amelyeken elérhető amelyet egyetlen streaming szolgálta vetélytársa sem tud jelenleg nyújtani!  Kérdés, ez mire lesz elég?

Évtizedek óta nem látott siker az USA zenei piacain

Minden jel arra utal, hogy a tengerentúli zenei piacokon elindult brutális, rakétaszerű emelkedés nem csupán átmeneti hanem valóban egy komoly trendről van szó, azaz minden jel szerint hosszú távon igaz lehet, hogy a 2016-ban elkezdődött folyamatok ugyanis érdemi változás nélkül folytatódtak, azaz a streaming, mint egy jófajta doppingszer pumpálja egyre felfelé a tengerentúli zeneipari bevételeket.

music_streaming_1.jpg

A Nielsen szokásos negyedéves, immáron a teljes 2017-es évre vonatkozó elemzése alapján ugyanis folytatódott az első félév mentelése   és éves szinten is megmaradt a kétszámjegyű növekedés!

usa_nielsen_2017total.jpgA Nielsen  2017-es évet összefog és összefoglaló adatai alapján az elmúlt évben összes több,mint 600 milliárd zeneszámot ( ebben benne van tehát  mint az a lá carte letöltés, az audio streamek és a videó streamek is)   néztek vagy hallgattak meg  az Egyesült Államokba, ami mintegy 12%-os emelkedés az előző évhez viszonyítva.

Az átlagosan is kétszámjegyű növekedés sok különböző tényező átlagaként  állt össze, érdemes ezekre is vetni egy pillantást, hiszen  ezek segítésével sokkal jobban megérthetőek a piaci folyamatok.

 Amint látható lényegében egyetlen szegmens, a streaming szolgáltatások azok, amelyek növekedni tudtak  tavaly az Egyesült Államokban, még mindig  brutális 50%-ot bőven meghaladó mértékben. Persze ha azt nézzük, hogy 2015-ben és 2016-ban  a növekedés a 100%-ot is meghaladta, akkor a 63%-os növekedés bizony már lassulásnak is mondható.  

usa_nielsen_2017.jpg

(Persze arról nem szabad megfeledkezni, hogy 2015-ben az extrém növekedés motorja a Spotify megjelenése, 2016-ban pedig az Apple Music elindulása volt, mindkettő érezhető mértékben lendítette fel a tengerentúli piacokat. )

A streaminget leszámítva ugyanakkor minden korábban fontos zenei szegmens csökkenésben van, nem is kicsiben. Az, hogy a CD  vásárlások száma csökkent nem meglepő, inkább az, hogy még mindig van honnan csökkennie az eladási adatoknak.  Újabb, de egyre határozottabb trend, hogy az a lá carte letöltések ( melyek anno az iTunes révén a digitális bevételekkel szinte egyenlőek voltak) is meredek csökkenésnek indultak. Ebbe a trendbe illeszkedik a dal illetve az album letöltések  20% körüli illetve azt meg is haladó csökkenése.

usa_nielsen_2017totalshare.jpgÉrdemes arra tényre is felfigyelni, hogy a Nielsen adatai alapján  az összes  stream-ben jelentős többségben vannak az audio streamek, azaz továbbra is és egyre inkább igaz, hogy a tengerentúlon az audio stream  kezdi kiszorítani a video stream megoldásokat, azaz nevén nevezve a Youtube-ot

2018-nak tehát immár  sorban a harmadik  növekvő év zárásával indul neki  a tengerentúli zeneipar, ami felettébb biztató. Halkan és sok zárójel között egyezzük meg, hogy érdekes év lehet  az idei a tengerentúlon., hiszen nem várható olyan nagy jelentőségű szereplő megjelenése, mint amilyen a Spotify vagy az Apple Music volt, a streaming növekedési üteme pedig csökkenni látszik.  Kérdés, hogy mindez  2018-ban is leég lesz-e a más területeken jelentkező csökkenés ellensúlyozására. Nem biztos…  

Tényleg a csőd határára sodródhat a TIDAL

A TIDAL-ról már több alkalommal kijelentettük, hogy óriási bajban van és közel lehet a végzet, azaz a csőd. Legutób 2016 végén irtuk ezt, akkor az előző év üzemi eredményére hivatkozva  irtuk azt, hogy Jay-Z streaming szolgáltatásánka, ha nem is napjai, de a hónapjai meg vannak számlálva.

tidal_mobile.jpg

Nem igy történt, sőt nyjából egy évvel ezelőtt  az amerikai távközlési óriás, a  SPRINT és Jay-Z közösen bejelentették, hogy az előbbi 30%-os részesedést vásárolt a TIDAL-ban. Az egyharmadnyi részesedés ára a hírek szerint 200 millió dollár volt ( ezzel  600 millió dollárra értékelve Jay-Z szerelem-szolgáltatását) igy a tavalyi év során meglepő is let volna, amennyiben pénzügyi gondokról hallunk.

A mostani hir(?)  ismételten a 2016-os forrásból, a norvég Dagens Næringsliv újságtól származik. ( a norvég lapok, a TIDAl norvég kötődése miatt szeretik követni és elemezni a cég sorsát)   A norvég  újság információi szerint a TIDAl 2016-ban is veszteséges maradt , a SPRINT akvizició kapcsán pedig az újság szerint a TIDAl azt jelezte, hogy  200 millió dollár 12-18 hónapra elegendő  működés finanszirozásához.

Elkelt a TIDAL

A TIDAL-t itt, blogunk hasábjain a tavalyi év során legalább két alkalommal már eltemettük, amikor pedig nem a szolgáltatás végéről írtunk, akkor a fő téma azt volt, ki lesz a vásárló. Felmerült a Samsung, majd később az Apple neve is. Olyannyira, hogy a 2017-es év lehetséges eseményeit taglaló...

 

A kettő persze nem feltétlenül kapcsolható össze. Azaz attól, hogy a TIDAl veszteséges, nem biztos, hogy következik, hogy hónapokon belül csődbe juthat. Az ellenben igaz és  cég hosszú távú kilátásait fundamentiálsan befolyásolhatja, hogy minden jel szerint Jay-Z vállalkozása véglegesen lemaradóban van a streaming piacot egyre erőteljesebben uraló Apple- Amazon duótól  illetve a piacvezető svéd Spotify-tól. Az elmúlt 2 év akvizciós hulláma alapján mindegy pedig nem túl sok jót jelez előre...

Bár  ha abba gondolunk bele, hogy a TIDAL 4 millió előfizetőjét, az Apple a Jay-Z által fizetett összeget alapul véve 450-480 millió dolláros áron szerezhetné meg, ami még a vásárló kiléte miatti prémiummal együtt sem valószínű, hogy meghaladná az 1 milliárd dollárt, ami pedig az Apple számára aprópénz. Márcsak az a kérdés, hogy az Apple-t még mindig érdekli-e a TIDAL?