Minden amit Beats Radio-ról tudni akartál

2017. február 25. - Pléh Dániel

Az Apple Music indulásakor, a sikerhez vezető legfontosabb tényezők között említettük , hogy az Apple Music nemzetközi terjeszkedése gyorsan haladjon és az Apple a lehető leggyorsabban és legerőteljesebben legyen képes terjeszteni azt a fajta zenemegismerési  elképzelést, amit az Apple Music képvisel és amiben a Beats Radio kulcsszerepet játszik.

apple_music_beats1_1.jpg

Önmagában a rádió központba helyezése okos ötlet, lássuk, hogy ezzel amúgy az Apple nem tesz mást, mint az ingyenesen elérhető zeneelérés kérdését oldja meg egy huszárvágással. Amely huszárvágással egy mozdulattal vissza is próbál repíteni minket a 70-es évekbe, amikor a lineáris, broadcast jellegű rádiózás a csúcson volt. Iovine és társai a szakemberek által kiválasztott tartalmakon alapuló rádióval nem mást mondanak, minthogy majd ők definiálják, ki milyen zenét szeressen

Nem véletlen, hogy  az Apple terveiben a Beats Radio annak ellenére játszik kulcsszerepet, hogy alap üzleti modellje sok mindennek mondható, csak modernnek nem.  A gyakorlatban a Beats Radio mégis innovatív, akár ha azt vesszük, hogy valóban globális rádióról beszélünk, akár ha a műsorstruktúráját vesszük alapul vagy azt, hogy egy valóban interaktív rádiót szeretne az Apple építeni.

Ezen a szintéren próbál nyeri a Beats Radio

 Az Apple a Beats 1-al ugyanis olyan nagyágyúkkal ( is) verseng, mint a Pandora, vagy az iHeart Radio.( márha persze a nem csupán lineáris rádióként i sugárzású adókról beszélünk, beszélnénk

pandora_android.jpgPandora: A Pandora szűk egy évized alatt az on-demand rádiók megkérdőjelezhetetlen piacvezetőjévé vált.  Sikere alapvetően nem a nagy zenei adatbázisnak, hanem a music Genom projekt névre hallgató meta-adat projektnek és az annak köszönhető pontos ajánlási  algoritmusának köszönhető. Hazai pályán a Pandora nehezen tűnik verhetőnek…Más kérdés, hogy ahhoz, hogy a Pandora ne csupán rádió legyen, a kaliforniai cégnek is komplex és  kockázatos lépéseket kell tennie.

iheartradio_icon.pngiHeart Radio: Az iHeart Radio a Panora árnyékában, megannyi problémával küzdve,  kezd egyre meghatározóbb szereplő lenni, ( immáron 70 millió regisztrált felhasználóval)  egyelőre  elsősorban az Egyesült Államokban.

 

itunes-radio-logo.jpgiTunes radio: Az, hogy a Pandora hazai pályán mennyire nehezen verhető, az Apple saját bőrén érezhette meg. A 2014-ben, nem titkoltan a Pandora ellen létrehozott iTunes Radio  az Apple ritka, nagy kudarcainak egyike és plasztikusan mutatta meg, hogy  az Appl név és egy már létező szolgálati modell másolása nem feltétlenül vezet sikere.

 

lastfm_icon.jpgLast.fm: Az, hogy a Beat Radio Európában is meghatározó lehet, alapvetően annak köszönhető, hogy  a Pandora-val egy idős, és az európai zenei piacokat a streaming szolgáltatások megjelenése előtt uraló Last.Fm új tulajdonosa, a CBS szorításban lényegében megszűnt.

 

Mindezek alapján inkább az volt meglepő, hogy a Beats 1 Radio  csak olyan lassan terjeszkedett az igazi világuralom felé, mintahogyan. Ettől még tény, miden különösebb bejelentés nélkül, mostantól a Beats Radio immáron  Magyarországon is elérhető! Azaz itthon is élvezhetjük majd a 3 városból, Los Angelesből, New Yorkból valamint Londonból sugárzott félig hagyományos, félig webes rádiót.  A rádió arca Zane Lowe Los Angelesből, , de csatlakozik majd hozzá bro Darden in New York-ban és Julie Adenuga London-ból.

A Beats  radio titkai

Első hallásra a Beats radio-val valami totális őrültséggel próbálkozik az Apple: az egyre gyarapodó on-demand szolgáltatások korában egy alapvetően lineáris szolgáltatással próbálkozik a piacon.

A Beats Radio ugyanis egy lineáris rádió, benne igazi rádióipari nagyágyúkkal, mint műsorvezetőkkel. Természetesen az Apple akkora hibát nem követne el, hogy ne próbálná meg kihasználni annak az előnyét, hogy ez a bizonyos lineáris rádió egy mobilalkalmazáson  és magán az Apple Music platformon belül van.

beats_radio.jpg

Mindez azt jelenti, hogy  minden a DJ-k által lejátszott dal esetében megtalálhatjuk a legfontosabb interaktív funkciókat, azaz indíthatunk az adott dallal magunk rádiót, letölthetjük/ megvásárolhatjuk azt a dalt, vagy  az Apple Music-on belül  lejátszási listáinkhoz adhatjuk.

 Maga a Beats Radio fő adója, a Beats 1  ingyenes, ugyanakkor a többi, tematikus adó hallgatásához már  Apple Music előfizetés szükséges hozzá. 

Ugyan az eredeti elképzelés az volt, hogy a Beats Radio mindenhol ugyanazt a műsorkínálatot nyújtja majd, ez a valóságban nem feltétlenül igaz. Az immáron nálunk, Magyországon is leérhető verzió kínálata például (sajnos) érezhetően szűkösebb., mint a tavaly nyáron elindult tengerentúli verzióé-.

beats_radio_hun.jpg

 

A Beats Radio fontossága két dologban lelhető fel. Az egyik, amit már az előbbiekben említettünk:  ez a rádió hivatott azt bemutatni, hogy az Apple hogyan is képzeli el a zenemegismerést. A gépekkel szemben emberek által működtetve, vezérelve. Másodsorban pedig a Beats Radio nemzetközi terjeszkedésével az Apple próbál az első, világ szinten is elérhető  digitális rádiószolgáltatássá válni, amely nem mellesleg szorosan kapcsolódik a streaming szolgáltatáshoz is.

A Vevo lehet a mérleg nyelve a Facebook-Youtube háborúban

Ha online videónézésről beszélünk., mindenkinek egyből a Youtube jut az eszébe, alapvetően joggal. A Youtube árnyékában, a tengerentúlin ugyanakkor évek óta gyarapodik, növekszik a Vevo, amelynek pontosan a Youtube árnyéka jelentette a legnagyobb problémát.

vevo_musiceyes-710x434.png

Pedig a Vevo szerepe egyre kevésbé megkérdőjelezhető. A Nielsen felmérése   ComScore adatai alapján októberben   az összes  Youtube videómegtekintés 43%-a Vevo videó volt  és mintegy 97 millió amerikai nézett meg legalább egy Vevo videóklipet, ami a 320 milliós amerikai népességet alapul véve nem kevesebbet kent, minthogy minden negyedik tengerentúli a hónapban legalább egyszer találkozott a Vevo-val.

Amit fentebb az Egyesült Államokra vonatkozóan megállapítottunk fokozottan igaz  világ szinten! A Vevo-hoz köthető videómegtekintések száma  az elmúlt években dinamikusan emelkedett  és tavaly ősszel már elérte a 19 milliárd videómegtekintést, világszerte mintegy 400 millió felhasználó által.

A mihez tartás véget, ez mintegy négyszerese a piacvezető Spotify felhasználószámának. Azaz a Vevo bázisa igen erős. Egy problémája van a kiadók által alapított  prémium videószolgáltatónak: mindezt a zenekedvelők ingyen tehetik meg!

vevo_views_2010-2016.jpg

 

Ingyen, de hirdetések által  megszakítva, és pontosan ez a fő problémája a Vevo-nak jelenleg, a túlzott Youtube-hoz kötődés mellett. A hirdetés alapú szolgáltatások pedig egyre kevésbé támogatottak, mit támogatottak, megtűrtek a kiadók által.

Az. hogy miért azt pedig pont a Vevo esete illusztrálja talán a legjobban. A 19 milliárd videómegtekintést alapul véve  a Vevo-nak havi közel 500, éves szinten pedig 5 milliárd dollár hirdetési bevételt kellene generálnia. A valóság ezzel szemben valahol 5-600 millió dollár között van, azaz a Vevo a videómegtekintéseinek igen alacsony számát képes csak monetizálni.

A helyzettel  a Vevo vezetősége is tisztában van, nem véletlen, hogy az elmúlt 8-10 hónapban – nem kis mértékben tulajdonosi nyomásra – komoly erőkkel dolgozott egy előfizetéses verziójának kidolgozásán.

A tervezett előfizetéses modell több lépcsős lenne, akár, mint a Youtube Red, vagy a Spotify esetében, azaz az ingyenes Vevo nem tűnik majd el, sokkal valószínűbb, hogy a prémium verzióban több funkciót kínál majd a szolgáltatás.

A funkciók mellett pedig megjelenhetnek majd akár a saját gyártású tartalmak, annak érdekében, hogy a Vevo, mint önálló oldal is felvehesse a versenyt az egyre több saját gyártású tartalmakat kínáló vetélytársaival.

Az előfizetéses szolgáltatás mellett a Vevo számára egy másik fontos lehetőség és mérlegelendő. Ez pedig a Youtube-tó való totális szétválás. A Vevo- amennyiben valóban sikerül újabb tökét bevonnia- 1 éven belül képes lehet  elválni, jelenleg is vele szimbiózisban élő, sok tekintetben vetélytársától, a Youtube-tól.

Hogy ki lehetne az ideális partner? Valószínűleg a videó ajánlatába pénzt ész nélkül invesztálni Facebook. Az a Facebook,amely 5 évvel  ezelőtt, kis híján a Vevo tulajdonosa lett  és amely számára  egy olyan látogatott oldal, mint a Vevo sokkal értékesebb ma, mint volt 3 éve. Pénze ugyanakkor bőven van a Facebook-nak és amennyiben zenei téren is igazából szeretne szembe menni a Youtube-al, ahhoz bizony szüksége lesz a Vevo-ra. Az integráció és a forgalomterelés meg szinte már rutinszerűen működhetne.

Akár melyik megoldás is valósul meg, az egyértelmű, hogy a Vevo számára csak a függetlenedés az egyetlen megoldás.  Ezek után az igazi kérdés az lesz, hogy a Vevo mit tud majd felmutatni, ami egyedivé teszi és ami arra ösztönzi majd a zenekedvelőket, hogy ne a Spotify-t, ne az Apple Music-ot  vagy éppen ne az Amazon  Prime Music-ot válasszák.

 

Mindent egy lapra tesz fel a Spotify

A streaming piac az egyik legköltségesebb  start-up formának számít, erről talán az a közel tucatnyi független cég tudna őszintén mesélni, amelyek az elmúlt évek során csődbementek a magas költségek miatt.

A célja minden start-upnak, így a zeneieknek is az exit, azaz vagy az értékesítés vagy  a tőzsdére lépés. Erre ugyanakkor az elmúlt években nem nagyon került sor, egyrészt a Facebook tőzsdére lépésnek (akkori) kudarca miatt, aztán a Pandora miatti befektetői aggodalmak, míg végül a Deezer tavalyi sikertelen tőzsdére lépési kísérlete jelezte: a zenei start-upok számára a tőzsdére lépés nem biztos, hogy a megfelelő megoldás.

spotify-wall.jpg

Más helyzetben van a piacvezető cég, a svéd Spotify. Daniel Ek-re és cégére már lassan 4 éve felettébb nagy nyomás nehezedik a befektetői részéről annak érdekében, hogy tőzsdére lépjen és ennek köszönhetően a befektetők elkezdjék a befektetett tőke fokozatos kivonását. 

Tőkére azonban továbbra is szüksége volt a Spotify-nak, nem utolsó sorban az Apple streaming piacra lépése és az Apple Music növekedése valamint  a Youtube Red megjelenése miatt.

A megoldás ugyanakkor felettébb költséges és kockázatos lett: A tavalyi hitelkonstrukció különbözik a korábbiaktól, ugyanis  a két befektető, a TPG kockázati tőke társaság és a Dragoneer Investment Group hedge fund átváltható hitelt biztosít a megegyezés részeként pedig komoly engedményeket kapnak majd a Spotify tervezett elsődleges részvénykibocsátásakor. 

Évente 5 százalékos kamat terheli a hitelt, majd félévente 1 százalékponttal emelkedik a kamat, amíg tőzsdére nem megy a cég, maximum 10 százalékig. Ezt a kamatot nem készpénzben fizeti ki a társaság a tőzsdére lépésig, hanem a hiteltartozást növeli majd az összege.

Ez a kockázatos megoldás tulajdonképpen a minél hamarabbi tőzsdére menetelben tette  érdekelté a svéd céget, amely most azonban több forrás szerint is újabb egy évvel  eltolni tervezi a cég tőzsdére vitelét, fonák módon pont annak érdekében, hogy majd a tőzsdén  minél eredményesebben szerepelhessen.

Az eredményesebb szerepéshez pedig alapvetően  két dologra van szükség: jó termékre ( ez megvan és a Spotify aktívan fejleszti is a szolgáltatást) illetve működőképes üzleti modellre. Működőképes üzleti modellhez pedig a Spotify-nak elsősorhan a kiadói szerződésein kellene változtatnia. Jelen formájukban uyganis a kiadók a Spotify bevételeinek 70-72%-át kapják meg, így nem meglepő, hogy a svéd cég 2 milliárd dolláros árbevétel mellet sem tud nyereségessé válni ( ami a tőzsde szempontjából nem éppen elhanyagolható kérdés és feltétel)

Nem véletlen tehát, hogy a Spotify gőzerővel dolgozik azon, hogy újratárgyalja ezeket a szerződéseket ,sőt a hírek szerint pontosan ez áll a tőzsdére menetel esetleges újabb eltolása mögött is. A cél ugyancsak egyértelmű: leérni azt a kifizetési szintet, amelyet például az Apple ki alkudott magnak, és ami 12-15%-al alacsonyabb lenne, mint a most érvényben levő.

Ennek- azaz a késlekedésnek-  azonban  brutális ára lehet a másik, a hitelezői oldalon. Becslések szerint különböző feltételek lapaján  1 évnyi késlekedés ( azaz egy 2018 őszi tőzsdére menetel) mintegy 400 millió dollárjába kerül majd a svéd cégnek.  Mi az mai ezt ellensúlyozhatja? Egyértelműen a cégérték növekedése! A Spotify értékét jelenleg valahol 8 milliárd dollár körül taksálják az elemzők. Daniel Ek ellenben azt reméli, hogy az elkövetkezőend 15 hónap fejlesztései valamint az újratárgyalt kiadói megállapodásokból adódó kedvezőbb üzleti modell révén ez felkúszhat majd 11-13 milliárd dollárra.

Ha mindez valóban sikerül, akkor Daniel Ek minden célja teljesül és jó eséllyel a Spotify sikeres tőzsdei kibocsátást tudhat majd maga mögött,kielégítve ezzel befektetői igényeit és elérve ezzel egyik fő célját. Ha ellenben valhol megbicsaklik a projekt, akkor jövő ilyenkorra a svéd cég, tőzsdei kibocsátás hiányában igen nehéz anyagi helyzetben találhatja majd magát…

A szakadék szélén a Soundcloud

A Soundcloud számára az elmúlt 2 év valóságos Canossa –járás volt. A hagyományos streaming szolgáltatássá válás és a nagy nemzetközi hanglemezkiadókkal való tárgyalás annyi kompromisszumot és nehéz percet igényelt, amit nehéz lehet elviselni, ugyanakkor meg lett az eredménye, hiszen a Soundcloud 2016 tavaszán belépett a hagyományos streaming szolgáltatók piacára.

soundcloud-ipad-biz-2016-billboard-650.jpg

A streaming szolgáltatóvá válásnak ugyanakkor ára volt/van.  A Soundcloud igen súlyos pénzügyi gondokkal küzdött, küzd!   Költségei meredeken növekedtek a költségei,sőt a fix ( azaz nem a tartalommal összefüggő) költségei is meredeken emelkedtek. Létszáma pedig tovább nőtt, immár 236 főre.

A 2015-ös év pénzügy adatai alapján pedig a berlini cég sok mindenbe belefogott, de a működésének racionalizálásába nem. A cég minimális mértékben 10%-al növelte bevételeit, amelyek immár meghaladták az 20 millió dollárt , azonban közben költségei  tovább növekedtek, és így  vesztesége is 25%-ot  meghaladó mértékben nőtt az előző évhez képest.

Ami igazán aggasztó, az pontosan ugyanaz, mint az előző években a Soundcloud fix ( azaz nem a tartalommal összefüggő) költségei továbbra is meredeken emelkednek. Létszáma  2015-ben tovább nőtt, immár 296 főre, ami 25%-os növekedés, a bérköltségek azonban ennél is többel, közel 50%-al emelkedtek, azaz sajnos a Soundcloud továbbra is roppant pazarló gazdálkodást folytat.

Ez a pazarlás, megterhelve a streaming szolgáltatások költségével pedig nem nagyon vezethet, vezethetett máshová, mint amerre a Berlini cég egyre gyorsuló tempóban halad: a csőd felé. A Financial Times hétvégi híre pedig mindent  alaposan felerősítette. A Londoni pénzügyi napilap szerint ugyanis  sorban távoznak a vezetők a Soundcloud éléről, aminek az oka pedig az, hogy a cég  egyre közeledik a fizetésképtelenség felé.  Az újság által idézett ( persze nem nevesített) német befektető szerint a Soundcloud menedzsment most már szinte könyörög az újabb befektetői körért és az azzal jár újabb friss és forró készpénzért.

A probléma ugyanakkor nem is feltétlenül a befektetési hajlandósággal van, sokkal inkább azzal ,mennyire cégüket értékelik a Soundcloud tulajdonosai. A Twitter egyes hírek szerint majdnem megvásárolta a Soundcloud-ot, de a jelöltek között megjelent az Apple neve, ősszel pedig  Spotify jelent meg,  pár héttel ezelőtt pedig a Google-t emlegették, mint esetleges vásárlót.

Egy dolog most már szinte biztosan kijelenthető: A Soundcloud számára  a Google - vagy bármilyen befektető- tűnik az egyetlen lehetőségnek a csőd elől való megmeneküléshez. A Berlini cég számára ugyanis az ide év befejezése újabb befektetések vagy éppen akvizíció nélkül már a menedzsment által elismerten sem biztosított.

Egyesíti zenei szolgáltatásait a Google

Idestova 3 évvel ezelőtt, amikor  a biztossá kezdett vélni, hogy a Google streaming zenei szolgáltatást indít , a jövőbeni siker egyik zálogaként az integrációt jelöltük meg. „Addig, amíg a Google zenei szolgáltatása, a Youtube, a  Google közeli Vevo gyakorlatilag független, sok tekintetben egymással versengő szolgáltatásként működnek, addig  lehet, hogy a 2 évvel ezelőttiekből tanulva  képes lesz megelőzni a piacra lépéssel  legnagyobb vetélytársait az azonban nagyon kicsi az esélye annak, hogy egy az Apple és az iTunes 10 évvel ezelőtti forradalmához hasonló sikert érjen el …”

google-play-music-main_1.jpg

Az azóta eltelt közel 4 év a fenti mondtat szinte minden részletét igazolta. A Google, hiába fektetett rengeteg pénzt és energiát a Google Music- ba, hiába mondható napjaink talán legjobb streaming szolgáltatásának. Piaci szerepe és népszerűsége minimálisnak mondható. A Youtube esetében a népszerűséggel nincsen baj ( bár egyre inkább lehet..)  annál inkább a partnerekkel illetve a prémium üzleti modell sikerességével.

Az üzleti realitás pedig úgy tűnik, még a Google íratlan belső szabályait is felül tudja írni. A Youtube és a Google Music csapatait már a tavalyi év végén  integrálták, így most már egy csapat kezeli az összes zenei alkalmazást.

 A következő lépés, maguknak az alkalmazásoknak az integrációja egyelőre még várat magára, de a hírek szerint nem is olyan sokáig, mint  első hallásra feltételeznénk. A környezet mindenestre feltétlenül ebbe az irányba tolná a Google-t. Az átlagos felhasználók ugyanis egyre kevesebb új alkalmazást töltenek le, azaz mintha múlóban lenne az alkalmazás boom.

De ami  még talán ennél is erősebb érv, az maguknak a zenei alkalmazásoknak a népszerűsége.  A népszerűséget szem előtt tartva  a Youtube továbbra is a legnépszerűbb alkalmazások között van ( nem csak zenei, hanem  minden  témát figyelembe véve) miközben a Google Play Music szinte észrevehetetlen. Egy pillanatra félre téve a népszerűséget és csak a stratégiára koncentrálva, a stremaing zenei szolgáltatások  egyre inkább audio+video szolgáltatásokká szeretnének válni. Azaz amennyiben a Google is szeretne hozzájuk csatlakozni, akkor  vagy elkezdi  saját Youtube konkurensét felépíteni, vagy integrálja a két már meglevő szolgáltatását.

Egy hatalmas megoldandó feladat persze még ekkor is a keresőóirás előtt áll: El kell majd döntenie, hogy két  prémium szolgáltatása- a Youtube Red és a Google Play Music- közül melyiket zárja be és integrálja a másikba.

Ellenben ha ezt megteszi és létrejön az összevont  Google szintű zenei szolgáltatás, azt már majd nem lehet nem komolyan venni,m és nem lehet majd nem egy lapon emlegetni a Spotify-Apple duóval.   Elég ha csak a Youtube számaira vetünk egy pillantást:

havi 1 milliárd látogató, akik összesen 6 milliárd óra videót néznek meg. Természetesen ebben nem csak az zenei videók vannak benne, de a zene a legfontosabb tartalomtípus, amely 38 %-át teszi ki az összes videómegtekintésnek, azaz havi szinten mintegy 2.3 milliárd óra zenei videót néznek meg a Youtube-on jelenleg.

Már nem a Youtube a legnépszerűbb streaming szolgáltatás

A zenei tartalmak fogyasztása alapvető változásokon  ment és megy keresztül az elmúlt 10-15 évben. A változás olyan szinten drámai, hogy a 2000-es évek elején még meghatározó  CD-t a mélybe taszító  letöltések, mára már ugyancsak a mélybe zuhantak, és helyüket a streaming szolgáltatások foglalták el.

youtube_multiplatform.jpg

Napjainkban ugyanakkor már a streaming jellegű hozzáféréseken belül és egyre erősebben érződik a differenciálódás. Az elmúlt években a domináns zenehallgatási formát a rádió illetve a videó jelentette, pontosan ennek ( is) köszönhetően lett a Youtube a zeneipar oly fontos szereplője és mostanra olyan nagy problémája, amekkora.  ( lásd még value gap..)

A változás azonban úgy tűnik tovább pörög, legalább is, hogyha az alkalmazások népszerűségét, használatát nézzük.

usa_stream_audio-video.jpg

A megbízhatónak mondott BuzzAngel éves jelentése általánosságban elemezte a különböző streaming típusok népszerűségét. A piackutató cég adatai szerint 2016-ban az előző évhez képest  az audio streamek száma átlagosan 83%-al növekedtek az előző évhez képest, ráadásul úgy, hogy a fizetős audio streamek száma 124%-al nőtt, míg a hirdetések által szponzoráltak csak 14,5%-al.Mindeközben az video streamek száma  alig növekedett, az előző évi 168 milliárdról 181 milliárdra nőtt csupán.

Mindez pedig nem kevesebbet jelent, minthogy az újkor digitális zene történetében először többet hallgatunk zenei tartalmat,minthogy néztünk volna. Ez pedig nagyon rossz hír a Youtube számára…

Hogyha nem a meghallgatott dalok számát , hanem az eltöltött időt nézzük (ami a média szolgáltatások esetében talán mérvadóbb, de mindenképpen fontosabb) akkora MusicWatch elemzéséből érdemes kiindulnunk.

streaming_share_usa.jpg

Az eltöltött időt nézve a piacvezető továbbra is a Youtube, igaz éppen csak megelőzve a tengerentúlon roppant népszerű Pandora-t. Ha viszont összegezzük a szolgáltatásokban letöltött időt, akkor már hasonló eredményt kapunk, mint a BuzzAngel felmérésben. A streaming szolgáltatások összesítve 29%, a Youtube 27%, a Pandora  pedig 28% -át tette ki a zenehallgatási időnek.

Mindez  azt mutatja, hogy a streaming tartalmakon belül egyelőre még nem dőlt el a verseny, nincsen egyetlen olyan  formátum, amely kielégítené az összes zenekedvelői igényt. Az viszont biztos, hogy aki nyerni szeretne ebben a versenyben, annak minél több igényt kell kielégíteni, hogy  minél több időt töltsenek el nála a látogatók.

Elkelt a TIDAL

A TIDAL-t itt,  blogunk hasábjain a tavalyi év során  legalább két alkalommal már eltemettük, amikor pedig nem a szolgáltatás végéről írtunk, akkor a fő téma azt volt, ki lesz a vásárló. Felmerült a Samsung, majd később az Apple neve is. Olyannyira, hogy a 2017-es év lehetséges eseményeit taglaló írásunkban azt írtuk, hogy a TIDAL szinte egészen biztosan az Apple kezeiben landol majd.

Ugyan az évnek még nincsen vége, de  jó eséllyel ebben tévedtünk. Hétfőn ugyanis az amerikai távközlési óriás, a  SPRINT és Jay-Z közösen bejelentették, hogy az előbbi 30%-os részesedést vásárolt a TIDAL-ban.

sprint_tidal-100705233-large.jpg

Az egyharmadnyi részesedés ára a hírek szerint 200 millió dollár volt ( ezzel  600 millió dollárra értékelve Jay-Z szerelem-szolgáltatását) ás a megállapodás részeként a  TIDAL elérhetővé válik a  távközlési cég 45 millió előfizetője számára ( feltételezhetően bizonyos csomagokban ingyenesen)  sőt, a Sprint előfizetők bizonyos exkluzív tartalmakhoz akár előbb is hozzáférhetnek majd, mint a többi TIDAL előfizető.  

A megállapodás egy fontos- bár kevesebbet hangoztatott része- egy dedikált marketing alap létrehozásáról szól. Ez a 75 millió dolláros alap kizárólag a TIDAL exkluzív tartalmainak marketing támogatásáról szól, és ezt teszi majd lehetővé, hogy  SPRINT előfizetők bizonyos tartalmakat exkluzív élvezhetnek majd.

Hogy a TIDAL számára miért kulcsfontosságú a tranzakció, az egyértelmű. Így, hogy a SPRINT nem szerzett többségi tulajdont a cégben, JAY-z  kontrollja megmarad, a 200 millió dollár pedig egy fontos a túléléshez  elengedhetetlen pénzügyi injekció.

A kérdés innentől fogva már csak az, hogy miért érte, érhette meg a befektetés a harmadik legnagyobb tengerentúli mobil szolgáltatónak? Alapvetően  márka okokból. Az igazán erős  streaming márkák a tengerentúlon már foglaltak egy harmadik vagy éppen negyedik szintű szolgáltatóval pedig pontosan  márka érték okokból nem biztos, hogy megéri összeállni.

Hacsak nem sikerül az egészet egy akvizíció kabátjába bújtatni, mintahogyan a SPRINT tette. Természetesen a befektetés jelentősen magasabb, mint egy hagyományos bundle esetében fizetendő összeg lett volna, ugyanakkor sokkal több szabadságot is ad. Arról nem is beszélve, hogy lehetőséget biztosít a SPRINT számára további befolyása szerzésére vagy éppen egy esetleg nagyobb, teljes akvizíció eseten busásan részesedik majd belőle.

Jönnek a saját tartalmak az Apple Music-ra

Az idei év várható zeneipari eseményeit taglaló posztunkban az egyik  robbanásszerűen fejlődő területként a saját gyártású tartalmakat jelöltük meg. A „Content is King”  állítás ugyanis 2017-ben is igaz, sőt minden eddiginél  igazabb.  A Netflix  példája egyre inkább ragadós és jellemző lesz a zeneiparban is: Aki tehát nem rendelkezik saját, exkluzív tartalommal az lemarad írtuk, és  január  minket látszik igazolni.

apple_music_foryou.png

A sajt tartalmak felé alapvetően az előadói kapcsolatokon keresztül „eljutó ” Apple már a tavalyi évben elkezdte a saját tartalmak gyártását, először csak videóklipek formájában, majd pedig James Corden Carpool Karaoke show-jának  felvásárlásával már zenéhez kapcsolódó, de nem szigorúan zenei tartalmak terén is.

A legfrissebb hírek szerint a Corden show csak a kezdet és az első lépés. A Cupertinoi cég ugyanis több, tapsasztalt producerrel folytat tárgyalásokat arról, hogy a zenéhez valamilyen formában kötődő, köthető, egész estés vagy közel olyan hosszúságú filmeket forgassanak az Apple részére.

A hírek szerint az Apple az év végén jelenne meg a tartalmakkal, elsősorban az Apple Music kínálatát bővítve velük. Ez egyben azt is jelenti, hogy ugyan az Apple megkereste a nagy Hollywood-i stúdiókat is azért, hogy vegyenek észt a majdani tartalmak marketingjében, de nem tervezi, hogy direktben versenyezni kezdene a Netflix-el, vagy az HBO-val. A célpont egyértelműen a Spotify!

Az Apple Music és a svéd cég zenei kínálata ugyanis lényegében megegyezik, így a harc és a hangsúly egyre inkább áttevődik az  extra tartalmak és szolgáltatásokra. Az sem véletlen, hogy az Apple a saját gyártású tartalmakra szavazott, hiszen a svéd cég épp nem rég jelentette be, hogy  jelenlegi formájában megszünteti videó ajánlatát és maga is áttér a saját gyártású tartalmakra.

Annak ellenére, mait az Apple mond és állít persze nagy kérdés, hogy valóban az Apple Music lesz „csak” a haszonélvezője egy ilyen jelegű lépésnek, vagy egy sokkal nagyobb és valójában a Netflix hatalmát letörni kívánó  projekt első lépéséről beszélünk.

Ha nem, akkor sem lesz könnyű dolga az Apple-nek. No nem az anyagiak miatt, hanem azért, hogy hogyan integrálja majd a saját gyártású tartalmakat az Apple Music-ba. Ne feledjük, a Youtube is tetet erre kísérletet, és mégis egyelőre a Youtube Red hatalmas kudarc.  

A Google lehet a Soundcloud megmentője

2016 minden bizonnyal a Soundcloud életének legnehezebb éve volt. 2013 végén a Soundcloud egy álom megválósítását tűzte ki célul maga elé, annak ellenére, hogy már akkor is roppant sikeres zenei szolgáltatás volt. A Soundcloud eltökélt  volt abban, hogy streaming cég legyen belőle, olyan streaming cég, ahol egyszerre találhatóak meg az ismert, mainstream jellegű tartalmak és a sokkal kevésbé ismert, underground tartalmak egyaránt.  

soundcloud_stations.jpg

 Az  irányváltás utáni nehéz évek messze legnehezebbike volt a 2016-os.  Az év jól indult, hiszen Január elején aztán úgy tűnt, hogy a berlini székhelyű cég nagy lépést tesz, tehet mind a hagyományos streaming piacra való belépés, mind a pénzügyi stabilitás irányába., hogy aztán áprilisban már valóban arról beszélhessünk, hogy a Soundcloud (is) streaming szolgáltató!

A streaming szolgáltatóvá válásnak ugyanakkor ára volt/van.  A Soudcloud igen súlyos pénzügyi gondokkal üzdsött, küzd!   Költségei meredeken növekedtek a költségei,sőt a fix ( azaz nem a tartalommal összefüggő) költségei is meredeken emelkedtek. Létszáma pedig tovább nőtt, immár 236 főre.

A bizonytalan pénzügyi helyzetet a tulajdonosok is érzékelték, így a Soundcloud tulajdonosai  tavaly nyár közepe óta teljesen nyitottak és maguk is keresik  a lehetőségét a cég értékesítésének. Akkor arról szóltak a hírek, hogy 1 milliárd dollár körüli összeget szeretnének kapni a cégért.

A Twitter egyes hírek szerint majdnem megvásárolta a Soundcloud-ot, de a jelöltek között megjelent az Apple neve, ősszel pedig  Spotify jelent meg, hogy aztán egyikből se legyen valóság ( lásd fent) Most pedig a Google-t emlegetik, mint esetleges vásárlót.

A Spotify nem veszi meg a Soundcloudot

Karácsony előtt jelentette be a Spotify – félhivatalosan- hogy eláll a berlini céggel folytatott tárgyalásoktól. Az egyik ok minden valószínűség szerint az ár. Az 1 milliárd dollár, amennyit a Soundcloud tulajdonosok látni szeretnének ugyanis túlzottan magas a svéd cég számára.  Másodsorban pedig egy olyan év során, amikor  előreláthatólag a fő feladat a tőzsdére lépés lesz, semmi szüksége Daniel Ekéknek egy akvizícióval járó bonyolult tárgyalássorozatra különös tekintettel a Soundcloud jogainak harmonizálására.

Pedig a Spotify és a Soundcloud tökéletesen kiegészítené egymást. A svéd cég egyszerű, könnyen kezelhető szolgáltatás,  amely alapvetően a népszerű, mainstream tartalmakra fókuszál. A Soundcloud ezzel szemben inkább az underground elektronikus előadók otthonának tekinthető. A hatalmas- közel 200 milliós, azaz a Spotify-nál  kétszer nagyobb ügyfélbázis kiváló pedig  alap lehet(ne) a továbblépésre , akár hirdetésekkel, akár a prémium modellbe való migrációval.

Így, bár valóban értékes akvizíció lehetett volna a Spotify számára a Soundcloud, egyelőre nem valósul meg a megállapodás és nem jön létre egy igazi streaming powehosue.

 

A (természetesen ) meg nem erősített hírek szerint a Google a Soundcloud tulajdonosok által elképzelt 1 milliárdos ( és amúgy mind a Twitter, mind a Spotify-t elriasztó)  értékelésnek és árnak alig a feléért, valahol 500 millió dollár körüli áron vásárolná meg a Berlini céget.

google-logo-2015.png

A Google számára a tranzakció azt jelenthetné, hogy immár nem csupán a Youtube-al, hanem a Google Music-Soundcloud párossal is meghatározó szereplő lehetne a digitális zenei szolgáltatások között, és persze azt se felejtsük el, hogy a 175 millió Soundcloud felhasználó  milyen kiváló lehetőséget jelent az alapvetően hirdetés alapú üzleti modellben működő Google univerzum számára.

Egyre sötétebb kilátások

A Soundlcoud 2014-es pénzügyi adatait vizsgálva mintegy évvel ezelőtt azt írtuk: 2016-ban egy rendkívül nehéz és buktatókkal teli év vár a berlini cégre, amely során egyszerre kell majd pénzügyi helyzetét stabilizálnia, megállapodnia a SONY-val és elindítania végre streaming szolgáltatását.

A streaming szolgáltatás elindult, az időközben beérkezett 2015-ös pénzügyi adatok alapján azonban bátran kijelenthető, hogy pénzügyi stabilizációnak nyoma sincsen!

soundcloud_2010_2015.jpg

A 2015-ös évben a Soundcloud  minimális mértékben 10%-al növelte bevételeit, amelyek immár meghaladták az 20 millió dollárt , azonban közben költségei  tovább növekedtek, és így  vesztesége is 25%-ot  meghaladó mértékben nőtt az előző évhez képest.

Ami igazán aggasztó, az pontosan ugyanaz, mint az előző években a Soudcloud fix ( azaz nem a tartalommal összefüggő) költségei továbbra is meredeken emelkednek. Létszáma  2015-ben tovább nőtt, immár 296 főre, mai 25%-os növekedés, a bérköltségek azonban ennél is többel, közel 50%-al emelkedtek, azaz sajnos a Soundcloud továbbra is roppant pazarló gazdálkodást folytat.

 

A Soundcloud számára pedig a Google- vagy bármilyen befektető- tűnik az egyetlen lehetőségnek a csőd elől való megmeneküléshez, és azt hiszem ezt most már a Soundcloud tulajdonosai is saját bőrükön érzik…A Berlini cég számára ugyanis az ide év befejezése újabb befektetések vagy éppen akvizíció nélkül már a menedzsment által elismerten sem biztosított. Úgy kellene tehát a Soundcloudnak túlélnie, hogy közben fejlessze, terjessze méregdrágán létrehozott  streaming szolgáltatását.

Földrengésszerű változásokat hozhat 2017 a zeneiparban

A 2016-os évet értékelő posztunkban  az év legfontosabb trendjének a piac koncentrálódását neveztük.  2016 végére közel értünk ahhoz az állapothoz, amikor is a 4-5 nagy médiacég , a Google, az Amazon, a Facebook, az Apple a zeneipari szolgáltatásokat is elkezdte uralni.

2017 alapvetően ennek a trendnek a folytatását ígéri, azaz minden eddiginél nagyon valóságértékkel bír az a kijelentés, hogy a 2017 év végi zeneipara lehet, rá sem ismerünk majd annyira más lesz, mint most az év elején.

social-media-mobile-apps.jpg

 A Spotify tőzsdére megy

Eredetileg a svéd cég már  tavaly, azaz 2016-ban szeretett volna tőzsdére lépni, ezt azonban megakadályozta az Apple Music színre lépése és sikere.  Daniel Ek cége a Deezer fiaskóját (is) szem előtt tartva így más utat választott, és egy minden eddiginél nagyobb összegű hitel felvétellel erősítette meg magát, hogy aztán jövőre tőzsdére próbáljon lépni.

A  valamikor jövő őszre prognosztizált piacra lépés több szempontból is kulcsfontosságú lesz és természetesen alapjaiban határozhatja meg a svéd cég jövőjét, de nem csupán a svéd cégre lehet majd kihatással.

Egy sikeres Spotify tőzsde kibocsátás megnövelheti a befektetők bizalmát a streaming szolgáltatások iránt ,ami még inkább kiélezheti a streaming piaci versenyt és újból növekedésnek indíthatja a szereplők számát. Amennyiben viszont sikertelen lesz a kibocsátás, úgy az hosszú távra leeheti a befektetők kedvét a digitális zenei szolgáltatásokba való befektetéstől.

Gazdára talál a TIDAL és a Soundcloud

A streaming piaci szereplő közül kettő is van, amely pénzügyi helyzete egész egyszerűen  nem teszi lehetővé ,hogy hosszabb távon működni tudjanak. Az egyik az exkluzív tartalmakra fókuszáló TIDAL, a másik pedig a mainstrem streaming szolgáltatássá válni akaró és a jelek szerit emiatt túl sok áldozatot hozó Soudcloud.

A TIDAL szinte egészen biztosan az Apple kezeiben landol majd, a Soundcloud sorsa ellenben kétségesebb no és persze izgalmasabb is, hiszen 150 milliós regisztrált  tábora komoly értékkel bír.

universal_streaming.jpg

Már nem csak egymással versengenek a zeneipar szolgáltatások

A zenefogyasztási szokások  drámai gyorsasággal változnak, erről a kiadók, a zenészek és a CD gyártók mellett egyre inkább az a lá carte letöltést kínáló szolgáltatók tudnának mesélni, sőt könnyen elképzelhető, hogy 1-2 éven belül már maguk a streaming szolgáltatók is. 

Azok a streaming szolgáltatók, amelyek jelenleg valóban a csúcson vannak, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne kellene félniük. A médiafogyasztásnak jelenleg több, mint a harmada zenei tartalomfogyasztást jelent, a videó tartalmak előtörésével ugyanakkor  ez egyre inkább változhat és csökkenhet.

A Spotify, az Apple Music  tehát nem csak egymással, hanem egyre inkább a többi közösségi és szórakoztató szolgáltatással, mint a Snapchat, a Buzzfeed vagy éppen az Instagram is küzd majd.

A média cégek lemezkiadókká és rádióadókká válnak

Részben az előző pontban említettek, részben pedig amiatt mert a zene, mint tartalomfogyasztási típus az egyik legnépszerűbb és emiatt a  szórakoztatóipari ökoszisztémákban egyre fontosabb szerepet betöltő része, egyre több és több médiacég válik majd nem csupán  szórakoztatóipari szolgáltatás tulajdonossá, hanem effektív tartalomelőállítóvá is. A „Content is King”  állítás ugyanis 2017-ben is igaz, sőt minden eddiginél  igazabb.  A Netflix  példája egyre inkább ragadós és jellemző lesz a zeneiparban is: Aki tehát nem rendelkezik saját, exkluzív tartalommal az lemarad.

 late-late-show-james-corden.jpg

A kiadók maguk is elkezdenek  digitális megoldásokba befektetni

„15 évvel ezelőtt kellett volna”- lehetne erre a replika, hiszen anno sokak szerint a Napster beperlése helyett a kiaknázása révén a kiadók teljesen más irányba terelhették volna a digitális zene fejlődését.

Mindez már történelem, így 2017-re jutottunk el odáig, hogy a kiadók digitális bevételei  illetve a Netfix által mutatott példa egyre inkább időszerűvé teszi a kérdést: melyik kiadó  lesz az,. amely elsőként, valóban kiaknázza majd előadóit és épít exkluzív zenei szolgáltatást vagy applikációt, létrehozva ezzel a zeneipar HBO-ját vagy Netflixét.

Ha tippelnünk kellene, a Universal-ra tennénk fel  virtuális zsetonjainkat. Lucian Grainge már 2016-ban is egyre határozottabban adta annak jelét, hogy mennyire ellenzi az ingyenes tartalmakat és mennyire máshogy gondolja a kiadók és a digitális szolgáltatók viszonyát, mint azt korábbi elődei tették. 

2017 sok tekintetben tehát más év lesz, mint az előzőek voltak. Annak ellenére, hogy ez lesz az az év, amikor-  a vezető rádió szolgáltató, a Pandora is streaming szolgáltatóvá válik, amikor várhatóan minden eddiginél nagyobb vita lesz a Youtube és a kiadók között és az év amikor a Facebook hivatalosan is belép a zeneiparba- 2017 valószínűleg sokkal inkább arról lesz majd emlékezetes, hogy  az év végére alapjaiban alakulnak majd át  a zeneipari szereplők és szerepeik. Egy év múlva valószínűleg már nem is feltétlenül lesz értelme streaming szolgáltatókról beszélni, sokkal inkább egymással a különböző formátumú  zenei tartalmak fogyasztásáért versengő szolgáltatókról.