Áldozatokat hozott a Spotify a túlélés érdekében

2017. április 22. - Pléh Dániel

Amikor tavaly tavasszal  két éve először írtunk arról, hogy a nagy  lemezkiadók ( Az Apple támogatásával az ingyenes zenei elérések drasztikus korlátozásáért kezdenek kampányolni, a Youtube mellett a Spotify volt az első, ami felmerült, mint az új doktrína egyik potenciális áldozata.

spotify_finger.jpg

Azóta eltelt 2 év, a kiadók továbbra is szeretnék, hogyha csökkenne az ingyenesen elérhető zenei tartalmak mennyisége és egyre több adat is azt sugallja, hogy a streaming szolgáltatásokból származó bevételek sokkal magasabbak is lehetnének. A nyomás ellenére a Spotify él és virul, és továbbra is piacvezető.

Ez persze nem jelenti azt, hogy a kiadók ne kopogtatnának folyamatosan Daniel Ek ajtaján a változás érdekében.  Sőt lényegében arról, hogy 2015-ben a kiadók véget vethetnek az ingyenebédnek, azaz drasztikusan korlátozhatják az ingyenesen elérhető zenei szolgáltatásokat, pontosan a Spotify kapcsán értesültünk először, amikor a svéd cég kiadói szerződéseinek megújításáról írtunk.

A svéd cég és a kiadók között a tárgyalások azóta tovább folytatódtak,és úgy tűnik a több, mint 2 évnyi tárgyalás végül meghozta az eredményét, hiszen  Daniel Ek bejelentése alapján a Spotify és a legnagyobb kiadó, a Universal között megszületett az egyezség, melyet feltételezhetően rövid távon követ majd a megállapodás immár a többi kiadóval is.  Ami tipikusan kompromisszumos eredmény, azaz mindegyik fél engedett a megállapodás érdekében, így az mindenkinek és senkinek sem jó egyszerre.

Mindenkinek jó, hiszen a Spotify alapvető célja az volt, hogy alacsonyabb jogdíjat fizethessen, a kiadóknak pedig, hogy valamilyen formában honorálják, részesítsék előnyben a prémium előfizetőket a nem fizetőkkel szemben.

Azzal pedig, hogy a svéd cég belegyezett abba, hogy az ingyenes részét használók a friss tartalmakat csak 2 hét elteltével hallhatják  majd, azaz a prémium felhasználók valóban előnyben részesülnek majd. ,amit persze úgy is fogalmazhatunk, hogy a Spotify belement abba, a régóta hangoztatott alapelvének megváltoztatásába, hogy a freemium és a prémium ügyfelek ugyanazt az élményt élvezhetik.

Ha kicsit mélyebbre ásunk elemzésünk során, akkor az azért leszögezhető, hogy Daniel Ek és cége sok tekintetben kényszerhelyzetben volt. A svéd cég sorsát sok tekintetben befolyásoló tőzsdei tervek kedvezőbb kiadói megállapodások nélkül ugyanis értelmetlenek.

A kiadói megállapodások, azaz a kiadói díjak csökkentése ugyanakkor nem egyszerű. Egyrészt mert a kiadók oldalán erre minimális a hajlandóság, másrészt pedig ért, mert  amennyiben a Spotify esetében lényegesen mérséklődnénk a jogdíjak, úgy a vetélytársak és joggal kérnék az ő esetükben is azok mérséklését, ami már igen csak fájdalmas lenne a kiadók számára. Ezt  ügyesen „”cselezi ’ ki az a megoldás, amelynek értelmében a Spotify valóban könnyítéseket kap a jogdíjakból, de csupán bizonyos növekedési célok elérése esetén.

És ugyan mindezek alapján úgy tűnhet, mintha a Spotify egy kényszer megállapodást kötött volna, ez távolról sem igaz. A svéd cég függősége a kiadóktól ugyanis előreláthatólag csökkenni fog. Csökkenni fog márt önmagában attól, hogy a svéd cég ügyfélbázisa egyre nő. De attól is, hogy egyre inkább nem csupán zenei ,hanem saját gyártású videótartalmakkal is jelentkezik majd, hogy egyre inkább maga is kiadóvá válik és persze azzal is, hogy a népszerűségének a növekedésével egyre nagyobb marketing szerepe lesz.

És erre szüksége is lesz, mert persze a megállapodás a Universal részéről sem totális győzelem. Hosszabb távon a Universal természetesen tovább szeretné csökkenteni majd a Spotify ingyenesen igénybevehető részének értékét,  például az által, hogy abban csak kis lemezek jelenhetnének majd meg.

És végül de nem utolsó sorban érdemes átgondolni, mit is jelent a megállapodás a zeneipar számára. Mindenekelőtt azt, hogy érezhetően megváltozott a viszony a kiadók és a szolgáltatók között. Ma már nem csupán egy olyan hatalmas cég, mint az Apple lehet képes arra, hogy egyenlő félként tárgyaljon a kiadókkal. Az pedig, hogy a jelenleg piacvezető Spotify és a kiadók a jövőben együtt dolgoznak majd azért, hogy minél több streaming előfizető legyen, jelzi, hogy akár egy szebb, új világ is kezdődhet a világ zeneiparába!

Zenés gifküldő alkalmazás a Napster atyjától

Arról több alkalommal írtunk már itt a blogban is, hogy ugyan jelenleg teljes a streaming szolgáltatások uralma, de ez feltételezhetően ugyanúgy nem lesz örökéletű, mint ahogy az alá carte leöltések uralma sem volt az.

Hogy milyen szolgáltatástípus lesz majd az, amely elsöpri a streaming szolgáltatások uralmát egyelőre nehezen megjósolható, de nem lenne meglepő, hogyha az üzenetküldő szolgáltatásokhoz kapcsolódna.

tunemoji.jpg

Ezen a területen- azaz az üzenetküldéshez kapcsolódó zenei szolgáltatások terén-  egyszerre versenyzik egymással a Facebook, az Apple, a Spotify  vagy a Snapchat és olyan kisebb, de roppant népszerű szolgáltatások, mint a Flipagram,  vagy a Music.ly

Erre az amúgy is versengő területre kíván betörni Sean Parker Napster alapító és Spotify befektető ( sok más mellett)  és a TuneMoji nevű alkalmazás.

Maga az alkalmazás roppant egyszerűn működik, animált GIF-ek alá rakhatunk zenei  aláfestést, amelyet aztán használhatunk kedvünkre amikor üzeneteket küldünk. A Tunemoji ereje pontosan webben az egyszerűségen rejlik. Nem akar több lenni, mint ami. Egyszerűen csak segíteni szeretne minél viccesebb és interaktívabb, ugyanakkor egyéni üzeneteket küldeni.

 

Nagy előnye a TuneMoji-nak, hogy jogilag teljesen rendezett a helyzete, azaz a Universal Music-kal és a Warner Music-kal már élő megállapodása van a zenei tartalmak licenszelésére.

Persze az kérdés, hogy abban a versenyben, ahol ma már a legnagyobb médiacégek is  részt vesznek, saját megoldásaikra fókuszálva , mennyire lehet verseny és életképes egy független megoldás. Ez nem most fog kiderülni, hanem később, amikor már valóban minden az üzenetküldés körül forog majd. Addig lehet, lesz ideje megerősödni a TuneMoji-nak.

Irányt váltva próbál a felszínen maradni a Deezer

2014-ben, azaz alig három évvel ezelőtt még arról elmélkedtünk, hogy a Deezer megelőzheti-e a Spotify-t.  Akkor ez valóban reális lehetőség volt, hiszen a publikus adatok alapján ,a francia cég 130 országra kiterjedő offenzívája kifizetődőnek tűnt.

deezer_flow.png

Az ezt követő szűk másfél aztán egyértelművé tette, hogy erre semmi esély sincsen, alapvetően nem túl sikeres tengerentúli operációnak illetve egy új vetélytárs, az azóta a második , azaz a kihívó szerepét átvevő Apple Music megjelenése miatt.

Az igazén súlyos ütés azonban nem a tengerentúlon, hanem saját hazájában érte a Deezert amikor is 2015 végén, a tőzsdére készülve  kiderült, hogy a francia cég előfizetői adatai nem teljesen fedik a valóságot…Az azóta eltelt bő egy év meglehetősen nagy csendet hozott a francia cégnél , ami a történtek és a streaming piac drasztikus átformálódása miatt érthető is.

Most azonban  Deezer új erőre kap(..) és egy utolsó erőfeszítés keretében megpróbál visszakapaszkodni oda, ahol volt. Ehhez mindenképpen meg kell oldani  azt, hogy a korábbi előfizetők a tengerentúlon és máshol egyedi a többiek által nehezen másolható szolgáltatásra fizethessenek elő. Ez lenne a Deezer Flow. Ami alapvetően nem más, mint egy rádiószolgáltatás.

 

A francia cég ezzel sok tekintetben a nagy vetélytárs Spotify útját  követi, azaz több próbál lenni, mint egyszerű streaming szolgáltató. A Deezer Flow nem tesz mást, mint a korábban hallgatott zenéink alapján állít össze egy  olyan listát, amelyben minket érdeklő dalok találhatóak. Ha feltétlenül hasonlítani akarnánk valamihez, akkor a Spotify titkos fegyvere, a Discover Weekly az, ami leginkább ehhez hasonlítható. Célja pedig, hogy folyamatosan élvezhessünk olyan zenéket, amik jó eséllyel az ízlésünknek is megfelelnek.

A Flow tulajdonképpen a Deezer által megkezdett változási folyamat negyedik végső pillére

  • A Deezer Elite a high-end zenekedvelők részére nyújt majd igazán minőségi streaming élményt
  • A Sticher az alapvetően talk rádió hallgatók igényeit elégíti majd ki
  • A Deezer Cricket pedig az Amazon fapados streaming szolgáltatásával próbál  versenyre kelni

és  pontosan azt a szegmenst célozza majd meg, amelyet eddig a francia cég alapvetően nem: az átlagos zenehallgatókat.

A francia cég  előtt álló út – aminek a végén ismételten a meghatározó piaci szereplő pozíciója áll- ettől persze még roppant meredek és buktatókkal teli! Maga az amerikai piac is, más, mint volt.  Két évvel ezelőtt még felettébb sokszereplős és versengő volt, 2016-ra viszont  még ahhoz képest is átalakult és bonyolultabb lett. Ma, 2017-ben a Deezernek nem az Rdio-val, a Songza-val, a Spotify-al a Beats Music-kal kell megküzdenie, hanem az Apple-el és az Apple Music-kal ,a Youtube Red-el, a Pandora-val, az Amazon Prime Music-kal kell megküzdenie. Egytől egyig nála erősebb szereplők.

Felrobbantak az amerikai zenei piacok

Az  elmúlt években  nagy utat jártak be az amerikai  zenei bevételek. Ha létezne ilyen kategória, akkor az, aki arra az útra fogadott volna, ami végül bekövetkezett, az feltételezhetően jó pénz nyert volna  ezen a virtuális játékon.

music-subscriptions.jpg

2012-ben még minden idők legerősebb karácsonyát produkálták az online zeneáruházak, hogy aztán az ezt követő években az alá carte letöltések a CD-hez hasonló mélyrepülésbe kezdjenek, ezzel újból csökkenésbe taszítva a zeneipari bevételeket.

A növekedés finoman fogalmazva is lassan indult be, és lényegében egy úja, hatalmas piaci szereplő kellett hozzá, az Apple. Az Apple Music ugyanakkor kiváltotta azt a piac fellendítő hatást, amiben a legtöbb zenepiaci szereplő reménykedett.

Az első teljes évre vonatkozó adatokat nemrég tette közzé a Nielsen, és ezek alapján azt lehet mondani, hogy a tengerentúli zeneipar kilábalt a gödörből és ismét emelkedésnek indult, egyértelműen a streaming szolgáltatásoknak köszönhetően!

Mit kilábalt, olyan mértékű  növekedésnek indult, mint amilyet utoljára a 90-es években láttunk. A közel kétszámjegyű ( egyes számítási módok szerint 10,5%, mások szerint 9.3%-os növekedés a több évnyi csökkenés után  lényegében azt jelenti, hogy szinte felrobbant az amerikai zeneipar.

service_growth_usa_2016.jpg

Pedig a tradícionálisan gyengélkedő szegmensek teljesítménye cseppet sem javult, sőt. A CD eladások soha nem látott mértékben 22%-al estek vissza, a sokáig csodatevőnek tartott vinyl ugyan növekedett, de éppen csak ( 6%) és a hajdan szebb napokat megélt digitális letöltések és 20%-ot meghaladó mértékben csökkentek!

A megmentő- nem is akármilyen megmentő- ismét a streaming szolgáltatások voltak! A prémium streaming szolgáltatások 114%al ( azaz több mint duplázódva!) az ingyenes hirdetés alapú szolgáltatások pedig 26%-al nőttek!

Így azon felül, hogy a streaming illetve streaming jellegű szolgáltatások maradtak az egyetlen olyan szegmens, ami érdemben képes növekedni , ennek következtében pedig egyre nagyobb és nagyobb szeletet kihasítani a teljes zeneipari bevételekből.

subscibers_usa_2016.jpg

A streaming rakétaszerű növekedése logikusan, a havidíjas szolgáltatások igénybevevőinek számát is meglökte. A 2015 év évgi mintegy 11 millióhoz képest tavaly évé végén több, mint 22 millióan fizettek a streaming szolgáltatásokért a tengerentúlon.

music_revenues_usa_2016_1.jpgA tengerentúli adatok ugyanakkor egy komoly, egyre komolyabb problémára is felhívják a figyelmet. Mert hiába duplázódott a  prémium szolgáltatásokért fizetők száma, továbbra is sokkal-sokkal többen élvezik az ingyenes szolgáltatások adta (korlátozott) élményt. Mindez pedig a bevételeken is  markánsan tükröződik. Míg a streaming szolgáltatások prémium szekciója közel 2.5 milliárd dollárt termelt, addig a hirdetés alapú szolgáltatások illetve a prémium szolgáltatások ingyenes részei mindössze 500 milliót.

A közeljövő nagy kérdése tehát, hogy mihez kezd majd a zeneipar ezekkel az ingyenes vagy félig ingyenes szolgáltatásokkal. Amennyiben megpróbálja őket ellehetetleníteni, úgy a világ zeneipara hatalmas háború előtt állhat, amelyben a résztvevők a kiadók és a Youtube lenne, elsődlegesen, az eredmény pedig  nem biztos, hogy az lenne, amit a kiadók szeretnének. Amennyiben az Amazon példáját követve, egyre többféle, funkciót és tartalmat kínáló, többféle árazású  streaming szolgáltatás jelenik meg, úgy elképzelhető, hogy a nem fizető tömegek egy részét át lehet majd csábítani ezekbe az újfajta streaming szolgáltatásokba, tovább növelve az ebből befolyó beveteleket.

 

Kezd meghatározó lenni az Apple Music az Apple bevételeiben

Az Apple számára a tartalom hosszú éveken át kulcsfontosságú volt. 2004 és 2010-11 között az iTunes nem csupán a digitális, hanem lényegében a teljes zenefogyasztást  dominálta és átalakította. Így a digitális zene sokáig egy végtelenül egyszerű, egy ismeretlenes egyenlet volt Cupertinoban.

applemusic_family.png

A tartalombevételek akkor sem képezték az Apple  rakétaszerűen növekvő bevételeinek nagyon nagy hányadát,. De mindez 2011 után  végképp csökkenésnek indult, amikor is az iTunes bevételek, ha lassan ,de biztosan elkezdtek csökkenni.

Ennek a folyamatnak a betetőzéseként írtuk azt, hogy Zenei stratégiát kell váltania az Apple-nek, hiszen az iTunes letöltések növekedési üteme már 2012-ben elkezdett csökkenni. és ezzel párhuzamosan  az Apple-nek több, egyszerre jelentkező hatásra kellett választ adnia zenei stratégiájában.

A válasz végül a Beats Music alapjaira építkező Apple Music lett, 2014-ben. Az az Apple Music, amely nagyon rövid idő alatt a második legnagyobb streaming szolgáltatássá vált, 20 millió előfizetővel.

apple_music_users.jpg

Kérdés persze, hogy mindez mekkora siker, az Apple standardjai szerint mérve. Ha azt nézzük, hogy az Apple bázisnak hány százaléka használja az Apple Music-ot, akkor  nagy kudarc. Hiszen mindössze 3%-a az iOS eszköztulajdonosoknak egyben Apple Music használó is.

Érdekesebb- ás talán pontosabb is-  ugyanakkor a kép, hogyha az elmúlt évben 18%-al növekvő  szolgáltatási szegmens  ( amely jelenleg az Apple legmeredekebben növekvő területe..)egyes részeit nézzük.

Az Apple szolgáltatási bevételeit nem meglepő módon az alkalmazásokból és az App Store-ból szárma bevételek dominálják, ezt azonban már a zenei bevételek követik, melyek összességében a legjelentősebb szolgáltatási bevételt jelentik, az összes bevétel közel egy harmadát adva.

apple_servicerev.jpg

 

Ha innen közelítjük meg, akkor a 3%-os penetráció inkább lehetőséget jelent, mint sikertelenséget. Hiszen az Apple-nek nem kell mást tennie, minthogy saját ügyfélbázisán hatékonyabban értékesíti az Apple Music-ot. Amennyiben az Apple bázis 10%-a használná a szolgáltatást, az máris azt jelentené, hogy nem a nagy vetélytárs Spotify a piacvezető, hanem az Apple. Márpedig a 10% elérése abszolút nem tűnik lehetetlennek tudva, hogy  az iTunest mintegy 800 millióan használták, legalább egyszer…

Így szeretne a Spotify rádió lenni

Jogosan merül fel a kérdés, hogy miért is akarna a Spotify rádió lenni?  Két, sok tekintetben eltérő ,mégis egy irányba mutató indítékból Az első a streaming szolgáltatások  zenei adatbázisának problémája. Napjainkban  minden magát komolyan vevő streaming szolgáltatás sok tízmilliós zenei adatbázist kínál előfizetői számára, amelynek azonban csak a töredékét, a megfelelő 5-10%.ot hallgatják tömegesen. Emiatt(is) a Spotify az olyan országokban, ahol jelen van egy erős on-demand rádiószolgáltató,bizony küszködik. Az már külön pech,hogy a legjelentősebb rádiós szolgáltatás a világ egyik vezető zenei piacának számító USA vezető zenei szolgáltatója is egyben, ahol így a Spotify bizony küszködik… és így nem nagyon maradt más választása, minthogy  valamilyen formában megpróbálja azt nyújtani, amit a Pandora.

spotify-wall.jpg

A Pandora legyözése, vagy akár csak kihívása persze ugyanúgy, ugyanazon módon  nem csak, hogy nem lehetséges ( amint azt amúgy az Apple példája is mutatja) hanem drága is lenne. Ezért felettébb megfontolt módon a svéd cég nem is ezt az utat választotta, hanem, saját lejátszási lista megoldásából alakította ki rádió megoldását és hozott létre tulajdonképpen rádióadókat.

 

spotify-originals-am-pm.jpg

Az AM/PM névre hallgató rádió lejátszási listában olyan előadók találhatóak meg, mint  Tinie Tempah, Wolf Alice vagy éppen Jean Michel Jarre. Mindegyik előadó naponta 2 lejátszási listában jut vezető szerephez, azaz lényegében napszakonta egyszer.

A Secret Genius névre hallgató lista inkább hasonlít egy tradícionális rádióadóhoz, hiszen zenék és szöveges részek váltogatják egymást bennük . Az első epizódokban olyan híresebb vagy kevésbé híresebb zenészek jelennek meg, mint Nick Van Eede, Ed Drewett  vagy James Blake.

Discover weekly

A rádióval való versengés másik lehetséges megközelítése, amikor a zenemegismerésre helyezi a hangsúlyt egy szolgáltató.  A  streaming szolgáltatások esetében ez különösen fontos kérdés, hiszen hatalmas és  drága zenei adatbázisaik túlnyomó része kihasználatlan.

discover_weekly_desktop_0.png

A Discover weekly-t akár egy hetente jelentkező személyre szabott rádióműsornak, zenei ajánlónak is tekinthetjük, amely minden hétfőn egy újabb adag olyan zenével jelentkezik, amit a Spotifyon belüli zenehallgatási történetünk alapján érdekesnek gondol számunkra. Az ajánlat egy hétig érhető el, hogy aztán a következő hétfőn újabb ajánlatcsokor érkezzen. Fundamentálisan a Discover Weekly is a frissebb tartalmakra épít, hiszen 6 hónapnál nem régebbi zenék közül válogat.

Release radar

spotify_release_radar.jpg

A release radar sok tekintetben a a Discover weekly párjának tekinthető, hiszen ugyanazon az elven működik, célja azonban az újdonságok bemutatása.   Ennek az elvnek megfelelően a Release Radar más megközelítést kell, hogy alkalmazzon, mint a Discover, hiszen  egy-egy előadó 6 havonta nem ad ki új lemezt az esetek túlnyomó többségben. Ebből adódóan itt a hallgató zenei ízléséből indul kio az algoritmus és azokból próbálja az adott hallgató zenei ízlésnek legmegfelelőbbeket kicsipegetni . A release radar is heti frissítésű, minden pénteken ( a zeneipari megjelenések új dátumához igazodva) kapnak a Spotify előfizetők újabb  ajánlót a újdonságokból.

 Saját napi mix

A rádiós  vonalat tovább göngyölítve, fejlesztve fejlesztette ki a Spotify  az egyes felhasználókra szabott daily mix nevű funkcióját, ami lényegében egy végtelen playlistet jelent, playlisteket jelentenek, attól függően, hogy az adott felhasználó mennyit használta előtte a szolgáltatást, azaz mennyi adat gyűlt róla és ízléséről össze.

spotify-daily-mix-1024x346.jpg

Amennyiben csak egy listát prezentál a Spotify, úgy abban elegyednek majd a felhasználó által korábban hallgatott zenék ás az újak.  Sok zenét hallgató, régebbi Spotify felhasználók számár pedig nem is egy,m hanem több, a saját zenei ízlésükhöz igazodó tematikus vagy akár előadóhoz kapcsolódó Daily Mixek is elérhetőek.

Ami talán a legfontosabb és legjelentősebb különbség a Spotify korábbi rádiót imitáló lejátszási lista funkcióihoz képest az az, hogy a napi mixek mind a fizetős és a prémium felhasználók számára elérhetőek illetve maguk a felhasználók is módosíthatják majd őket azáltal, hogy bizonyos dalokat kitilthatnak majd belőlük.

Mindhárom lépés alapvetően egyetlen célt szolgál: a Spotify esetében is minél hangsúlyosabb legyen a zenemegismerési elem, annak érdekében, hogy egyre kevésbé ,mint streaming szolgáltató és egyre jobban, mint egy zenehallgatást, megismerést és megosztást szolgáló  helyeként éljen a köztudatban.

Fonák módon, ha ezt nézzük,  ezekkel a rádió-szerű, mégis valamilyen mértékben kurált listákkal, a Spotify sokkal inkább megvalósítja azt. amit az Apple szeretett volna az Apple Music-kal, és ami mostanra lényegében exkluzív tartalmakban merül ki.  

Közösségi videódiszkó a Youtube köpenye alól

A streaming szolgáltatások napjainkban már egyre kevésbé csak audio streaming szolgáltatások. Az előfizetőkért és a nagyobb bevételekért folytatott ádáz harcban ugyanis ma már az audio tartalom mellett video tartalmakat, koncertjegyeket, rádiót  és sok egyéb szolgáltatást is próbálnak nyújtani a streaming cégek.

vevo_logo_2013.gif

A helyét a bonyolult piacon kereső Vevo a közelmúltban több  irányba is elindult annak érdekében, hogy több legyen, mint a Youtube  zenei videókból álló kistestvére. Ennek érdekében a Vevo  komoly erőkkel dolgozott az elmúlt hónapokban az előfizetéses verziójának kidolgozásán.

A napokban újabb ezúttal tisztán funkcionális fejlesztést jelentett be  a Vevo. A Watch party névre hallgató funkciót legjobban talán közösségi videónézésnek lehetne fordítani. Lényege, hogy az ugyanazt a videót nézők valós időben csetelhetnek majd egymással, illetve a „szobában” közösen módosíthatják majd, hogy melyik zeneszám is legyen a következő. A végső döntés a szoba tulajdonosánál lesz és ő tudja majd magát a beszélgetés folyamatos is moderálni.  Az új közösségi funkció  megjelenésével egy időben  playlisteket is összeállíthatunk majd, így nem kell videóról videóra ugrálnunk, hogyha a közösségi élményt élvezni szeretnénk.

vevo_watch_party_macbook.png

Hogy a modell ismerős lenne? Nem véletlenül, hiszen szűk 5-6 évvel ezelőtt pont tavasszal volt a slágertéma egy közösségi zenehallgatási szolgáltatás, a Turntable.fm. Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy miért gondolja úgy a Vevo, hogy ami 3 éve nem sikerült, az most sikerülhet? Alapvetően egyetlen de nagyon nyomos érv miatt. A Vevo már most rendelkezik azzal a bázissal, amit a Turntable.fm,mint friss startup csak  megcélzott.  Egy ekkora, több százmilliós bázison pedig ha maga a funkció valóban jó, akkor működnie is kell majd.

A vevo mindenesetre bízik a funkcióban és abban, hogy a zenekedvelők, valóban használják majd a közösségi funkciót, így hosszabb távon azt tervezik, hogy  elérhetővé tennék majd  az előadók számára is, hogy saját közösségeket építsenek.

vevo-new_mobilapp.jpgAz új funkció először a vevo.com  oldalon, majd pedig a mobilalkalmazásokban is elérhető lesz. Azokban a mobilalkalmazásokban, amelyek újabb ráncfelvarráson mennnek majd keresztül, annak érdekében, hogy a lehető leginkább személyre szabott tartalmat ajánlják majd használóiknak.  Ha kicsit gonoszak akarnánk lenni, akkor azt mondanék, hogy a Vevo Mobil app nyitóoldala erősen Spotify-os lesz majd…Az adott napszakhoz vagy előadókhoz  kapcsolódó ajánlatokat, korábban megnézett videók újbóli megnézési ehetőségét  nyújtja majd az új nyitóoldal.

Mindezeknek a célja egyetlen egy, de annál fontosabb  dolog: A Vevo önálló entitásának és szerepének erősítése, és az oldalon eltöltött idő növelése. Mindkettő kulcsfontosságú lesz annak érdekében, hogy az amúgy  igen komoly látogatottsággal bíró szolgáltatás kilépjen a Youtube árnyékából.

Kínai streaming cég lehet a következő zenei IPO

Európában illetve a tengerentúlon  élő zeneipari szakemberek hajlamosak  alapvetően ebben a két  nagy zenei piacban gondolkozni, pedig a világ digitális zeneiparának növekedési területei bizony nem ezek a piacok. 

qqmusic_main.png

Hanem az olyan piacok, mint például a kínai, amely éves szinten 30%-al növekszenek és 2015-ben tavaly már elérték a 2.1 milliárd dollárt. Ezen a piacon pedig a nagy kínai médiacégek, mint az Alibaba , a Baidu vagy éppen Xiaomi ugyanúgy, mint a Spotify, vagy az Apple Music a vérre menő harcot vívnak a vezető pozícióért. Aki  pedig Kínában megszerzi a legnépszerűbb szolgáltatás címét, az hossz ú időre a világ legjelentősebb streaming szolgáltatója lehet, elég ha csak a QQ Music-nak a példájára gondolunk, amely már így is  a második legnépszerűbb Android zenei alkalmazás, világszerte!

 És ugyan a nyugati világ számára a központi kérdés jelenleg az, hogy a Spotify vajon idén valóban tőzsdére megy-e  vagy dacolva a kockázatokkal inkább vár egy újabb évet, addig  a QQ Music. Valamint másik két kínai streaming szolgáltató, a Kugou Music és Kuwo Music tulajdonosa bizony elképzelhető, hogy előbb lép a Wall Street-i parkettre, mint a svéd cég.

Megállíthatatlan  kínai zeneipari óriás

A tőzsdére lép alapját alapvetően  egy tavaly év végi egyesülés hozta meg. Maga az egyesülés sok tekintetben meglepő volt, hiszen a vezető kínai zenei szolgáltató a China Music  vetette fel az egyesülés lehetőségét a zenei téren fele akkora Tencent zenei érdekeltségével.

tencent.jpg

Xie Guomin a piacvezető China Music  vezetője az ajánlatát azzal indokolta, hogy ugyan zenei téren  valóban  messze megelőzik az internetszolgáltató óriás zenei  divízióját, tőke tekintetében ugyanakkor nem vehetik fel a versenyt, így jobbnak látják az egyesülést.

És valóban az egyesülés  egy olyan zenei óriást teremtett, amely a kínai piacon biztos egyeduralkodó, de a világ digitális zenei szolgáltatásai közül is a legnépszerűbbeket  magánál tudhatja.

A két cég zenei szolgáltatásainak aktív felhasználószáma  a három  streaming szolgáltatásban- QQ Music, Kugou Music és Kuwo Music-  havi szinten megközelíti a 700 milliót(!!) , mindezen felül pedig jelentősen segítheti eredményességüket az, hogy a kiadókkal létrejött megállapodásokat már  az egyesülés előtt megosztották egymással.

Ennek a hatása pedig a tőzsde  és a befektetői értékelés szempontjából  kiemelkedően  fontos, annak ellenére, hogy például a QQ Music , szemben a Spotify-al már az egyesülés előtt nyeresége tudott lenni, nem kis mértékben annak köszönhetően. Hogy a streaming funkciókon kívül más, ingyenesen igénybe vehető funkciókat is kínál, mint például koncertjegy vásárlási lehetőség vagy exkluzív tartalomletöltési lehetőség, melyeknek köszönhetően a felhasználók többet költenek. Persze az is sokat segít, hogy a QQ Music. Egy 700 milliós felhasználós telco óriáson belül létezik, ez azonban önmagában nem lenne elég. A sikerhez az is kell, hogy a Tencent valóban integrálta zenei szolgáltatását többi szolgáltatásával.

 

Mindez amennyiben valóban megtörténik több szempontból is történelmi lenne. Egyrészt mert  ez esetben kínai cég lenne a Pandora után a második tisztán zenei fókuszú vállalkozás,. amely megjelenne a tengerentúli börzéken, ezzel jelezve egyrészt, hogy a streaming és digitális zenei szolgáltatások igenis életképesek lehetnek, csak megfelelő méretű piac és modell kell hozzá.

50 millió fizető felhasználója ellenére bajban lehet a Spotify

Tavaly szeptemberben  érte el a Spotify a 40 millió előfizetőt, hogy aztán  alig 2 hónappal ezt követően az Apple Music jelentette be, hogy feleannyi, azaz 20 millió felhasználója van.

spotify_50.jpg
S hogy mindez miért fontos? Azért, mert a streaming piac lényegében kettészakadt, a vezető pozícióért egyértelműen a svéd cég és az Apple harcolnak. ( hogy ez mindig így lesz-e az persze már egy másik kérdés..)

A Spotify újabb ezúttal kerek mérföldkőhöz érkezett, hiszen immáron 50 millió felhasználóról számolhatott be Daniel Ek cége. A növekedési ütem impresszív, hiszen azt jelenti, hogy alig 1 év alatt nőtt 30 millióról 50 millióra felhasználó szám, azaz egy év alatt közel sikerült megduplázni a Spotify használók számát!

spotify_subs_50mill.jpg

Azt is jelenti ugyanakkor, hogy minden jel szerint a növekedési ütem elérhette a maximumát. Ha sikerül egy ideig tartani ezt, az azt jelentheti, hogy 2017-ben a svéd cég további mintegy 20 millió új felhasználóval bővülhet majd, és megközelítheti a 70-75 milliós  határt.

S hogy mi akkor mégis a gond? Alapvetően az, hogy a svéd cég a jelek szerint elérte növekedési ütemének maximumát, azaz innen már csak lefelé vezet, vezethet az út, miközben   az Apple Music egyre erősödő ütemben növekedhet majd, illetve a piacon megjelennek olyan, nehezen figyelmen kívül hagyható vetélytársak, mint az online rádió piacot uraló Pandora, vagy az Amazon illetve a zenei szolgáltatásait úgy tűnik  integráló Google.

100 millió ember fizet streaming szolgáltatásokért a világon

Tavaly amikor a világ zeneiparának 2015-ös évét összefoglaló jelentést elemeztük kiemeltük, hogy a sok pozitív jel ellenére a fő trend(sajnos) az, hogy ugyan a digitális bevételek immáron  ellensúlyozni tudják a fizikai eladások csökkenéséből származó bevételkiesést, azonban a zenéért egyre kevesebben hajlandóak valójában fizetni is.

music-streaming.jpg

Pontosan ezért nagyon fontos mérföldkő az, amit valamikor a 2016-2017 évforduló környékén érhetett el a világ zeneipara: Nevezetesen, hogy immáron 100 millió ember hajlandó fizetni a streaming szolgáltatásokért!

premium_streaming_subs.jpg

Maga a streaming piac az elmúlt években komoly racionalizálódáson, centralizáción ment keresztül. Így ha rápillantunk, hogy a 100 millió streaming szolgáltatásért fizető felhasználó, milyen szolgáltatásokat is használ, akkor azt látjuk, hogy van egy a piacit domináló szereplő, a Spotify, amely a piac 42-43%-át birtokolja. Van egy kihívó, az Apple Music, amely a piacvezető-höz képest kb 50%-al van lemaradva ( de így is magabiztosan második), hogy aztán a harmadik és a negyedik helyezett  tőle messze lemaradva küzdjön a dobogó harmadik helyéért.

S hogy mit is jelent ez a 100 millió, mennyire  lehet neki örülni? Abból a szempontból feltétlenül, hogy érezhetően és egyértelműen megélénkült az érdeklődés a digitális zenei szolgáltatások iránt befektetői szempontból. Abból a szempontból is bizalomkeltő, hogy a növekvő fizető ügyfélszám növekvő bevételeket jelent majd a kiadók és végül az előadók számára is. A másik oldalról megközelítve ugyanakkor a digitális zenei szolgáltatások nem nőttek meredekebben 2016-ban mint az előző években. A 100 millió ember pedig  felettébb alacsony hányada a világ teljes zenét fogyasztó közösségének.

Hogy érzékeltessük ugyanakkor azt, hogy ez a 100 millió mennyire kevés, elég hogyha egy pillantást vetünk a legnépszerűbb tengerentúli zenei szolgáltatások listájára. A listát vezető szolgáltatás egy ingyenes on-demand rádió, melyet a megkérdezettek mintegy egy harmada használt az elmúlt hónapban legalább egy alkalommal.  

usa_musicservices_statista.png

Őt mesze lemaradva követi a Spotify, melyet a megkérdezettek alig egy ötöde használt az előző hónapban. Figyelemre méltó, hogy a harmadik helyezett ugyancsak egy online rádió, az iHeart radio , melyet egy még mindig alapvetően  ingyenes szolgáltatás a Soundcloud követ.

És csak ezeket a szolgáltatásokat követően, az ötödik helytől következnek az olyan klasszikus fizetős streaming szolgáltatások, mint az Apple Music vagy a Google streaming szolgáltatása.

A 100 millió fizető zenekedvelő megléte tehát önmagában  nem ad okot örömtüzek gyújtására, azt azonban jelzi, hogy amennyiben a kereslet és a kínálat találkozik akkor az emberek igenis hajlandóak fizetni. A feladat tehát adott: úgy kell alakítani, finomítani a streaming szolgáltatások üzleti modelljét, hogy azok valóban a zenekedvelők nagy tömegei számára is elfogadhatóak legyenek.