Komoly vetélytársat kap a Spotify a tőzsdén

2018. július 13. - Pléh Dániel

Az egy hónappal ezelőtt blogunkban megszelőztetett és megelőlegezett információknak megfelelően a kínai streaming óriás, a Tencent  a  múlt héten hivatalosan is  bejelentette az amerikai tőzsdefelügyeletnél, hogy zenei szolgáltatásokkal foglalkozó divíziója, a Tencent Entertainment kivál8ik az anyacégből és tőzsdére lép.

tencent_moble.jpg

A beadott adatok alapján a kínai cég 30 milliárd dolláros értékelésen tervei a részvénykibocsátást, amely ellentétben svéd vetélytársával és tulajdonostársával hagyományos, bankok által menedzselt részvénykibocsátás lesz.

A befektetők több szempontból is legalább annyira várják a kínai cég piacra lépését, mint anno piacvezető végét. A bizakodás és a várakozás egyik motorja maga a kínai zenei piac, amely éves szinten 30%-al növekszeik és 2015-ben tavaly már elérték a 2.1 milliárd dollárt.

A másik ok pedig maga a cég, a Tencent Music Entertainment, amely három streaming  szolgáltatásban- a QQ Music,  Kugou Music és Kuwo Music- összesen 700 millió  kínainak nyújt zenei élményt!

A  kínai telco óriás, a Tencent által birtokolt cég olyan hatalmas növekedési potenciállal kecsegető piacokon van jelen, mint az indiai vagy a kínai illetve a Spotify-ban birtokolt részesedése révén a világ legjelentősebb zenei piacain is ott van.

tencent_revenues_1.jpgA Spotify-al ellentétben mindeközben a kínai streaming óriás pénzügyileg is egészséges képet mutat. Az elmúlt években nagyjából megduplázta az érbevételét és az idei 2018-as évben minden eddiginél dinamikusabb növekedést várnak az elemzők és a cég is.

A meredek növekedéssel párthuzamosan ugyanakkor a kínai cég eredményességét is képest (volt) növelni, azaz nyereséges működés mellett növekszik. persze mindennek a fő oka magában az anyacégben és annak kiterjedt szolgáltatás portfoliójában keresendő. A kínai telco óriás sok más mellett olyan brutálisan népszerű szolgáltatás tulajdonosa, mint a Wechat. A sok százmillió felhasználói bázis a különböző szolgáltatásokban pedig sokkal-sokkal könnyebbé teszi az új ügyfelek bevonását.

És persze a nagy major zenei kiadókat sem szabd kihagyni, amikor egy komoly streaming szereplő tőzsdére lépéséről beszélünk. Ennek az oka a Tencent Music esetében fonák módon maga a Spotify! A fontosabb globális  kiadói szereplők- a Universal, a Sony, EWMI- ugyanis a svéd cégben tulajdonosok, a svéd cég és kínai vetélytársa ugyanakkor pont a közelmúltban vásároltak  10%- ot meghaladó részesedést egymásban!

Keleti streaming óriás robbanhat be a Wall Streetre

Amikor a világ zenei piacairól beszélünk, mi magunk is hajlamosak vagyunk beleesni abba a hibába, hogy alapvetően a nyugati piacokra gondolunk és fókuszálunk. A bevételeket tekintve ez valószínűleg igaz is lehet, a felhasználók számát tekintve azonban bizonyosan nem!Pedig a világ digitális...

 

A Tencentel kapcsolatos optimizmus az elmúlt hónapokban még erősödött is, ami jól érzékelhető a cég értékelésén is.  Tavaly szeptemberben még  10 milliárd dollár alatti értékén értékelték a kínai zenei óriást, hogy aztán ez idén júniusra 25 milliárd dollárra ugorjon,míg  maga a kibocsátás már 30 milliárd dolláros értéken történhet majd meg.

Ha valóban ezen az értéken történik majd meg a tőzsdére lépés és addig nem változik- pozitív irányba- jelentősen a Spotify értéke- akkor mindez azt is jelenti majd, hogy a világ legdrágább tőzsdén forgó cége nem a svéd cég, hanem kínai vetélytársa lehet majd. Figyelembe véve, hogy milyen piacokon van jelen a Tencent és hogy azok milyen növekedési kilátásokkal bírnak, ez az értkelés, tulajdonképpen reálisnak is mondható.

Beyonce új albuma az egekbe repítette a TIDAL-t

 A TIDAL ugyan a streaming piacon versenyez, de  hagyományos streaming szolgáltatásnak nehezen lenne nevezhető. És a legérdekesebb, hogy alapvetően  maga a TIDAL sem  szeretne olyan lenni, mint a Spotify vagy az Apple.

tidal-for-all-jay-z_1.jpg

A TIDAL egyszerre streaming, videó és  HD streaming szolgáltatás, amely ráadásul masszívan épít a tulajdonos jay-z zenész baráti körének exkluzív tartalmaira. Mindez olyannyira igaz, hogy a TIDAL-al kapcsolatos híreket lényegében két csoportra lehet osztani. Egyik csoportjuk a cég megszűnéséről, kifizetetlen számlákról, vagy esetleges akvizícióról szól. Másik- alapvetően amúgy kisebb- része pedig arról, hogy az exkluzív tartalom segítségével milyen sikereket árt el a szolgáltatás.

Ezúttal, ismételten ez utóbbin van a sor, köszönhetően  Jay-Z és neje, Beyoncé június második felében meglepetésszerűen  megjelentetett albumának. A június 16-án megjelent album ugyanis közel 10 napig exkluzívan, csak  Jay-Z házi streaming szolgáltatásában, a TIDAL-ban volt elérhető.

tidal_appstore_2018.jpg

A hatás pedig azonnal érzékelhető volt! Az addig finoman fogalmazva sem túl dicsőségesen szereplő alkalmazás ( amely az album megjelenését előzően az összesített listában az első 500 legnépszerűbb alkalmazás között sem volt megtalálható) hirtelen felugrott a 35. helyre , hogy aztán kicsit még tovább emelkedve 28.hellyel érje el a csúcsot. Amint látható a fenti ábrán is,  ahogy az album elérthetővé vált a népszerű streaming szolgáltatások ( Apple Music, Spotify) előfizetői számára is, úgy kezdett el csökkenni a TIDAL népszerűsége.

Mindez még plasztikusabban  megfigyelhető, amennyiben  csak a zenei alkalmazások adatait nézzük. ott ugyanis a TIDAL a 40. helyen serénykedett, hogy aztán az exkluzív tartalom hatására felugorjon előbb a harmadik, majd pedig a második helyre!

tidal_appstoremusic_2018.jpg

Annak az oka, hogy a TIDAL ilyen gyorsan és meredeken tudta növelni az alkalmazás letöltőinek számát  és, hogy az exkluzív tartalmat ilyen hatékonyan tudta használni, alapvetően  az az oka, hogy több más streaming szolgáltatáshoz hasonlóan a TIDAL is ajánl ingyenes próbahónapot.  Azaz azok, akik még nem voltak TIDAL felhasználók és olthatatlan vágyat éreztek arra, hogy meghallgassák a Beyoncé házaspár új alvumét, ők ezt ingyen megtehették.

Az exkluzív tartalom tehát valóban működik a TIDAL számára, azonban az is plasztikusan kiderült, hogy abban a pillanatban, ahogy  megszűnik az exkluzivitás, úgy a varázserő csökken, a felhasználók pedig visszatérnek a megszokott, jól bevált  streaming szolgáltatóikhoz.

A sikerhez tehát arra lenne szükség, hogy a TIDAL ismertsége, az exkluzív tartalmak nélkül is nagyobb legyen, illetve, hogy az exkluzív tartalmak segítségével megszerzett új felhasználókat  magánál is tudja tartani. Az igazság pillanata tehát majd valamikor július második felében érkezhet el, amikor is kiderül, hogy az exkluzív tartalom segítésével behúzott új felhasználók közül hányan lesznek hajlandóak fizetni is a HD streaming szolgáltatásért kétszer-négyszer annyit, mint amennyibe a Spotify vagy az Apple Music kerül.

A Spotify összeveszhet a nagy zenei kiadókkal

Azt, hogy a Sptoify és a nagy lemezkiadók viszonya felhőtlen lett volna valaha nem igazán állíthatjuk. Másfajta viszony ez, mint az Apple esetében, más, mint milyen a Google és  kiadók közötti, de messze nem felhőtlen. Igaz ez annak ellenére, hogy a kiadók a svéd cég tulajdonosai is egyben.

spotify_screen.jpg

Az elmúlt időszakban a fő konfliktusforrást egyrészt a Spotify ingyenesen elérhető része, illetve  a kiadók részére fizetendő jogdíj mértéke jelentette.

Alapvetően mindét esetben – ha kompromisszumok árán is- de végül megbékéltek a felek, nem utolsósorba azért, mert egy hajban eveznek, hiszen végül is, mindegyikük érdeke az, hogy a Spotify sikeres legyen, és ezt ők is tudják.

Az azonban régóta a levegőben lógott, hogy a Spotify előbb vagy utóbb, az előadókkal való szorosabb együttműködés  illetve az exkluzív tartalmakért folytatott egyre  hangosabb és markánsabb harc jegyében közvetlenül maga kezd el leszerződni az előadókkal.

Mindez addig feltehetően nem különösebben zavarná a nagy major zenei kiadókat, amig csak kisebb, kevésbé jelentős előadókról van szó.  A svéd cég alapvetően  ezt az elvet továbbra sem sérti meg- hiszen elsősorban független  előadókkal tárgyal-  de ettől még könnyen lehet, hogy kivívja magának a kiadók haragját.

Lehet-e a Spotify a digitális zene Netflixe?

A Spotifyt a befektetők nem is olyan rég meglepően magas, 30 milliárd dolláros értékre taksálták a tőzsdei kibocsátás során. Abban, hogy a befektetők ennyire optimisták voltak egy veszteséges és olyan céggel kapcsolatban, amely az Apple-el, a Youtube-al és az Amazon-al versenyez elsődlegesen az...

 

Mert miről is van szó és mit is ajánl Daniel Ek? Struktúráját tekintve tulajdonképpen a kiadói megállapodásokhoz teljesen hasonló konstrukcióról van szó. A svéd cég előleget fizet az előadóknak annak érdekében, hogy szerződjenek vele, a lejátszások után pedig a bevétel 50%-a illeti meg őket.

S hogy miért nem beszélhetünk akkor mégis klasszikus, a major kiadókkal szembe menő szerződésekről? Elsősorban azért, mert azok messze nem kizárólagosak, azaz alapvetően csak a Spotify-ra vonatkoznak, és igy megengedik a szerződő feleknek, hogy más szolgáltatókkal hasonló szerződéseket kössenek. Mindez azt is jelenti, hogy a Spotify- ellentétben a kiadókkal, a szerződések révén nem szeret terjesztési jogot a tartalmakra!

 

Saját zenei tehetségkutatót indít a Spotify

A streaming zenei piacok és szolgáltatók egyre erősödő versengésének egyik következménye, hogy az exkluzív tartalmaknak hosszú évek után ismételten nagyon komoly jelentőség lett. A cunamit a TIDAL indította el, amely lényegében csak az exkluzív tartalmakra építette fel üzleti modelljét. Őket követte az Apple Music, amely sok más tényező mellett, az exkluzív tartalmakban (is) bízva szeretné letaszítani a trónról a piacvezető Spotify-t.

És akkor nézzük meg, miért is kezdett mindebbe bele a svéd cég  kimondva- kimondatlanul a partner kiadók territóriumára tévedve vele? A fundamentális és közvetlen ok nyilván a költségcsökkentés. A Spotify a vele közvetlenül szerződött előadók számára ugyan valóban jelentős ) több ezer eurós  aláírási pénzt fizet, a lejátszásonkénti dij, azonban alacsonyabb ,mint amit a kiadóknak kellene fizetnie. És persze papíron nincsen kimondva az exkluzivitás, de joggal feltételezhető, hogy egy a Spotify által közvetlenül leszerződtetett előadó esetén a többi streaming szolgáltató mesze nem lesz olyan lelkes…  

A svéd cég persze ennél jóval komplexebb tervekben és lépésekben gondolkozik. És ugyan a kiadó szó amolyan  tiltott szó a Spotify publikus  megnyilvánulásaiban, igazából mindenki, különösen a befektetők ezt várják hosszú távon  Daniel Ek-től és cégétől.

Abban ugyanis, hogy a Spotify-t  meglehetősen magasan, 30 milliárd dollárra értékelték a Wall Street-i befektetők  legnagyobb  súllyal az esik latba, hogy a Spotifyban egy a nagy lemez kiadók  kiváltó, a rajongókat és a zenekarokat közvetlenül összekötő  platformot látnak. Ahhoz pedig, hogy a Spotify beteljesíthesse ezt, előbb vagy utóbb, valamilyen módon közvetlenül kell menedzselnie az előadókkal való viszonyát illetve  exkluzív tartalmakkal kell jelentkeznie. Egyik sem teljesen új és idegen terület, azonban attól, amit a Spotify jelenleg kommunikál felettébb távol állnak

 

Komoly zenei szereplő lehet a Snapchatből

Az, hogy a digitális zenei szolgáltatások körében előbb vagy utóbb( de egyre inkább előbb) nem csak a ma már szabványosnak mondható streaming szolgáltatások, hanem egyre inkább a közösségi és a zenei szolgáltatások  ötvözetei kerülhetnek túlsúlyba, irtunk már, többször is.

snapkit.jpg

Abszolút nem véletlen, hogy az  üzenetküldési piacon  jelenlevő onnan induló vállalkozások. mit például a Snapchat, a La-la, vagy éppen a Lime- egyre erőteljesebben  kezdtek szórakoztatóipari funkciókat beépíteni üzenetküldő megoldásaikba. És persze az sem a véletlen műve, hogy a közösségi média  óriása, a Facebook  illetve a saját közösség építésén dolgozó Apple és a Spotify  is sietett  összepárosítani a streaming és az üzenetküldési funkciókat.

 

A zeneipar következő nagy harcterülete,a messaging

Jelen pillanatban a klasszikus streaming szolgáltatások robusztus növekedésének időszakát éljük éppen. Nem árt ugyanakkor megfeledkezni arról, hogy egy termék a legritkább esetben népszerű ugyanolyan mértékben életciklusa során. Elég, hogyha csak a legális zenei szolgáltatások sorát megnyitó a lá carte letöltésre, mint termékre gondolunk, amely közel 10 évnyi emelkedés és növekedés után pontosan az elmúlt 1-2 évben kezdett a CD-hez hasonló meredek esésbe.

A terjeszkedés és az egymás piacaira való belépés azonban itt nem állt, áll meg. A Snapchat- nyilván sok tekintetben kényszerből vezérelve- ugyanis óriás lépést tehet a zeneipar felé (is)! Az egyelőre, nem hivatalosan Snapkit néven futó projekt ugyanis nem kevesebb kínál majd a harmadik feles fejlesztőknek, minthogy a platform minden fontosabb elemét ( melyeket Kit-eknek  neveztek el)- azaz a Bitmoji,a Story,  a Login, valamint a Creative, -   egy alkalmazás interfészen keresztül  maguk is felhasználhatják.  Az elsőre ( és másodikra is) talán érthetetlennek hangzó megoldás, tulajdonképpen nem más, mint  Facebook által évekkel ezelőtt  bevezetett social login megoldás némiképp leporolt és újragondolt verziója.

Mindezen felül pedig, egy nagyon komoly és jelentős stratégia irányváltás a  dél-kaliforniai cég életben is! A Snapchat ugyanis hosszú éveken át abszolút kizárta  az életéből a harmadik feles fejlesztőket és a velük való együttműködés lehetőségét.

Ez fog alapjaiban módosulni a Snapkit  megjelenésével, hiszen a Snapkit lehetővé teszi majd, hogy Snapchat-es adatainkkal lépjünk be harmadik feles alkalmazásokba, anélkül, hogy ott is regisztrálnunk  kellene, miközben  az adatok elvesztésétől vagy kikerülésétől való félelem is kisebb, hiszen a Snapchat a Facebooktól eltérően jóval kevesebb adatot tárol ügyfeleiről.

Hogy hol kapcsolódik mindez a digitális zenéhez? Úgy, hogy az első csoport partner cég/szolgáltatás jó részt  digitális zenei szolgáltatásokból került ki!Nézzük is sorban, ki, mire használhatja majd a Snapchatet:

Bandsintown: snapchat_bandsintown.pngA koncertekre kilátogató regisztráltak  személyre szabható Snapchat történetekben  jelezhetik majd, hogy részt vettek az eseményen, mindez automatikusan, azaz a Snapchat app minden fontosabb információt beolvas majd a Bandsintown alkalmazásból és  le is generálja majd a Snapchat történetet.  

Eventbrite:  Az egyelőre még fejlesztés alatt álló integráció elkészültével és az alkalmazásban való megjelenésével az Eventbrite app tulajdonosok közvetlenül az Eventvbrite  alkalmazásba tudnak majd Snapchat  storykat elindítani és megnézni.

Pandora:  A legnagyobb név a zenei partnerek közül egyértelműen a kaliforniai on-demand rádió. Az együttműködés és a SnapKit-ben való részvételnek köszönhetően a Pandora hallgatók közvetlenül a Snapchatra tudják közvetlenül megosztani ( akár egy másik A Snapchat felhasználónak közvetlenül, vagy egy csoportnak vagy mindenkinek egy Snapchat story részeként) amit éppen hallgatnak vagy kedvelnek a rádió szolgáltatásban. A másik fél, aki a megosztást megkapja pedig magából a Snapchat audio kártyából elindítva meg is hallgathatja majd a küldött dalt, egy rövid hirdetés meghallgatása után.

 snapchat_pandora.png

A lépés a fent említett irányváltáson felül azért is igen fontos lépés, mert segíthet a Snapchatnek abban, hogy egyre több helyen, egyre inkább platformként jelenjen meg. persze a lépés azt is jelezheti, hogy hosszú távon, csak úgy, mint évekkel ezelőtt a Facebook, a Snapchat sem maga szeretne tartalom központ és tartalomszolgáltató lenni, az ezzel kapcsolatos költségeket meghagyná az ehhez értő szereplőknek, hanem sokkal inkább forgalom terelő szerepet szeretne betölteni.

 

Alapjaiban módosítja koncertnézési szokásainkat a Snapchat

A Snapchatről eddig elsősorban, mint a jövőben a zenei tartalomfogyasztásunkat is alapjaiban megváltoztató üzenetküldési piac egyik meghatározó szereplőjéről írtunk. A kaliforniai cég pontosan ezen konvergencia jegyében egyre nagyobb hangsúlyt fektet arra, hogy a tartalomszolgáltatók is meg tudjanak jelenni a platformon, ami így már messze nm csupán rövid életű üzentek küldésére alkalmas.

És ez azért akkor, amikor az üzenetküldés egyre fontosabb és egyre inkább  központi szerepet játszik a zenei tartalmak fogyasztásában és megosztásában, és ezáltal megismerésében, nem biztos, hogy hosszú távon is elegendő lesz…

Jön a nagy Apple szolgáltatási bundle

2019 minden bizonnyal meghatározó év lehet majd az Apple életében, némi túlzással azt is írhatnánk, hogy jó eséllyel jövő ilyenkor már majd egy olyan Apple-ről beszélhetünk, amely nagyon sok mindent elhagy abból, amit anno Steve Jobs létrehozott.   

apple-music-dj.jpg

Kezdésként minden jel  szerint jövő év elején megszűnik majd az iTunes zeneáruház, azaz az Apple is végérvényesen a streaming szolgáltatásra, az Apple Music-ra helyezi majd a hangsúlyt és szépen csendben, de határozottan  oda tereli majd a jelenleg még zenéket vásárlókat.

Az Apple mint cég már persze az elmúlt években is sokat változott. Bevételinek továbbra is meghatározója a hardver, egész pontosan az iPhone különböző verziói, azonban meredeken emelkednek a szolgáltatásokból származó bevételek is!   Amelybe persze beletartozik az Apple Music-on felül az iTunes zeneáruház, a videó letöltések, és persze maga az App Store is! A trend olyannyira erős, hogy  egyre több és több elemző pedzegeti, hogy a szolgáltatások lehetnek majd az a terület, ami megmentheti az Apple-t ( majd akkor)  amikor az iPhone eladások tényleg elkezdenek hanyatlani.

A szolgáltatások növekvő súlyának szerepet jelzi a másik tegnap felröppent információ, ami tulajdonképpen  egy nagyon régi App-el kapcsolatos piaci pletyka megvalósulása lehet. nem másról van szó ugyanis, mint arról, hogy az Apple egy kombinált tartalmi előfizetésen dolgozhat! A hírek szerint a csomagban helyet kaphat majd az Apple tervezett előfizetés alapú hír szolgáltatása,  TV-s tartalmaira való előfizetés és természetesen Apple Music elérés is.

 

Ismét kulcs szerepe lehet a zenének az Apple életében

Arról lehet vitatkozni, hogy az Apple-t hardver, szoftver vagy esetleg valamilyen más fókuszú cégnek tekintjük. Az Apple s változó fókuszának köszönhetően a digitális zene és zenei szolgáltatások szerepe is változott a cég életében , több alkalommal is. A 2000-es évek közepén, amikor az Apple lényegében megteremtette a legális zeneletöltést, az Apple számára a tartalom hosszú éveken át kulcsfontosságú volt.

Az előfizetési csomag leginkább és direkt módon majd az Amazon hasonló ajánlatával, az Amazon Prime-al  vetélkedik majd, természetesen a házhozszállítási és egyéb, alapvetően e-commerce jellegű, az Amazon által kínált előnyök nélkül.   Árazásról jelenleg még nincsen információk, de amennyiben az Apple versenyképes szeretne  lenni az Amazon áraival, úgy havi 10-12 dolláros árnál többet nem nagyon kérhet majd  előfizetési díjként.

De messze nem az ár a legnagyobb kérdőjel. A szolgáltatás csomag három eleméből 1, de lehet, inkább 2 jelenleg még nem is létezik. Ahhoz pedig, hogy az ajánlat versenyképes lehessen, ezekre is égető szüksége lesz majd a Cupertinoi cégnek.

Természetesen  ha valóban megjelenik majd a piacon az Apple kombinált előfizetéses ajánlata, az hatalmas lökést adhat majd az Apple Music-nak, különösen a tengerentúlon, ahol már most is a vezető streaming szolgáltatásnak számít.

És az Apple szolgáltatási bundle megoldása a már most is meredeken növekvő és egyre fontosabb Amazon zenei szolgáltatásokkal együtt jó eséllyel csökkenti majd az audio streaming piac átláthatóságát, hiszen egyik cég sem kommunikálja majd pontosan, hány előfizetője is van, és azok közül hány  használja is  a streaming zenei szolgáltatást.

Lehet-e a Spotify a digitális zene Netflixe?

A Spotifyt a befektetők nem is olyan rég  meglepően magas, 30 milliárd dolláros értékre taksálták  a tőzsdei kibocsátás során. Abban, hogy a befektetők ennyire optimisták voltak egy veszteséges és olyan céggel kapcsolatban, amely az Apple-el, a Youtube-al és az Amazon-al versenyez elsődlegesen az volt az oka, hogy a a Spotifyban egy a nagy lemez kiadók  kiváltó, a rajongókat és a zenekarokat közvetlenül összekötő  platformot látnak.

 spotify_nokia.jpg

Egy olyan platformot, ahol nem csupán a nagy zenei kiadók  előadói és tartalmai érhetőek el, hanem  zene videók, feltörekvő zenekarok és exkluzív tartalmak is.   Az exkluzív tartalmakra külön érdemes figyelni, hiszen a digitális tartalomipar egyik  legforróbb témájáról beszélünk!

Az exkluzív tartalom az ugyanis ami unikálissá tud tenni egy szolgáltatást. Azt, hogy  ez mennyire így van  legjobban talán a TIDAL léte, története mutatja meg. De ebbe az irányba tereli a streaming szolgáltatókat az is, hogy egyre inkább elmosódni létszik a határ az audio és a videó tartalmak között.

A „Content is King”  állítás ugyanis 2017-ben is igaz, sőt minden eddiginél  igazabb.  A Netflix  példája egyre inkább ragadós és jellemző lesz a zeneiparban is: Aki tehát nem rendelkezik saját, exkluzív tartalommal az lemarad.

 

Működik az exkluzív tartalom TIDAL számára?

Megalakulásakor a TIDAL egyik legtöbbet és leghangosabban kommunikált célja az volt, hogy a szolgáltatást támogató felettébb neves előadói gárda tartalmai előbb vagy utóbb exkluzívan jelenjenek meg a szolgáltatásban, ezzel is elősegítve annak a népszerűsítését.

A kérdés tehát úgy is feltehető: lehet-e a a Spotify a digitális zeneipar Netflixe? Alapvetően a válasz erre   igen is, meg nem is. A Spotify és a kiadók kapcsolata  sok tekintetben se veled,se nélküled viszony volt, ( bár sokkal kevésbé heves, mint az Apple vagy a Youtube viszonya a kiadókkal)  amely alapvetően nélkülözte a hangos veszekedéseket, a minél eredményesebb tőzsdei piacra menetel érdekében.

A Spotify azonban megjelent a tőzsdén, minden különösebb probléma nélkül, ettől kezdve pedig  egyensúlyoznia kell a kiadókkal való jó viszony és a stratégiai-befektetői érdekek között. A kiadókkal ugyanis nem veszhet össze  Daniel Ek ( addig) amíg a Spotify-on elérhető tartalmak 99%-a tőlük származik. A stratégia és befektetői érdeke azonban ezzel homlokegyenest ellenkező, mivel a svéd cég még jelenleg is bevételinek közel 70%-át fizeti ki a tartalomtulajdonoknak, azaz a kiadóknak!

Befektetői oldalról tehát sokkal inkább preferált lenne az, hogyha a Spotify platformján gyarapodnának az olyan jellegű tartalmak, amelyek vagy saját gyártásúak vagy független forrásból származnak, a lényeg, hogy jóval alacsonyabb legyen a bekerülési költségük.

netflix_s_domestic_streaming_business_n.jpg

Ismerősen hangzó történet? Nem véletlenül. Kacskaringós pályafutásának során a  Netflix is hasonló fejlődésen ment keresztül. 2010 előtt, már az előfizetéses DVD kölcsönző szolgáltatás elhagyása után, a Netflix alapvetően  a nagy stúdiók tartalmaira építő on-demand szolgáltatás volt, a Spotify-éhoz teljesen hasonló gondokkal. A Netflix ekkor döntött úgy, hogy saját tartalmakat kezd el gyártani és ez a stratégia látványosan működött és működik. A margin javult, miközben a szolgáltatás népszerűbb, mint valaha.  Amihez persze kellett az is, hogy a saját gyártású tartalmak olyanok legyenek, amilyenek.

A Spotifynak tehát nem elég, hogy úgy kellene növelnie a saját tartalmak mértékét a szolgáltatásában, hogy azok jó minőségűek le én népszerűek legyenek, de közben fent kell tartania a jó viszonyt vagy annak legalább a látszatát a major zenei kiadókkal is. Klasszikus kötéltánc és nem egyszerű feladat vár Daniel Ekre!

A globális zeneipar közelít a kétszámjegyű növekedéshez

A nemzetközi hanglemezipar szövetség, az IPFi éves jelentése hosszú- hosszú éveken át sokkal inkább volt értelmezhető panaszáradatként, mint  egy optimista iparági szervezet jelentéseként. Az elmúlt években azonban érezhetően változott a hangnem és ennek egy,ámde roppant egyszerű oka van: a zeneipari bevételek világszerte szép növekedésnek indultak!

ifpi_2018.jpg

Mindez olyannyira iga, hogy lassan elfogynak a jelzők arra, ami a világ zeneiparában történik, hiszen 2015 és 2016 után, 2017 is olyan év volt, amikor a világ zeneipari bevételei meghaladták az előző évit. A tavalyi évben a növekedés világszinten végül 8.1%-os volt melynek köszönhetően globálisan 17 milliárd dollárosnak mondható a szigorúan vett zeneipar mérete.

ipfi2018_sectors.jpg

Természetesen az előző évekhez hasonlóan, ez a közel kétszámjegyű növekedés is sok apróbb elem egyensúlyából állt össze, a növekedés motorja pedig még mindig a streaming! A streaming szolgáltatások világszerte brutális 41%-ot meghaladó mértékben növekedtek 2017-ben is! Mindeközben azonban a másik digitális szegmens, az alá carte letöltések  klasszikus haldokló termék mintázatot követve, 20%-ot meghaladó mértékben csökkentek.  

A streaming növekedésének köszönhetően meredeken megnőtt a prémium előfizetők, azaz azok száma, akik fizetnek is a streaming szolgáltatásokért.  2017-ben ez a szám elérte a 176 milliót, és csak 2017-ben 76 millióval növekedett! A digitális szegmens növekedése egyben azt is jelenti, hogy immáron globálisan is a digitális szolgáltatásokból szármaszó bevételek adják a zeneipari bevételek nagyobb részét!

Azt, hogy az alá carte leöltések csökkenése mennyire meredek  talán az mutatja a legplasztikusabban,hogy  ezzel párhuzamosan a fizikai formátumok alig 5%-ot meghaladó mértékben csökkentek.

Dél-Amerika és Ázsia

Az elmúlt egy év történései igen plasztikusan jelezték azt a trendet, ami az elmúlt időszakban  kezdett kibontakozni, azaz azt, hogy a világ zeneipari növekedését szolgáltatásokat tekintve a streaming táplálja, regionálisan azonban már messze nem az igazán fejlettnek mondható piacok viszik előre a zeneipari növekedést.

ifpi_markets_2018.jpg

Európa: Amint az a fenti ábrán is látható, a tradicionálisnak mondható piacok, mint az az európai 5 %-  alatti növekedést produkáltak. Mindez azért aggasztó, mert az előző év közel 10%-os növekedésnél  drasztikusan alacsonyabb, azaz mintha az európai piacok a lassulás jeleit mutatnák. A kép azért ennél árnyaltabb, mert a streaming szolgáltatások 30%-ot meghaladó mértékben nőttek, azonban a digitális letöltések és a CD eladások csökkenése ebben a régióban jelentősebb volt.

Ázsia: A nagyon heterogén, egyszerre Japán, Ausztráliát és sok-sok népes, de digitális kevéssé fejlett országot magába foglaló régió egyszámjegyű növekedése ennek a sok heterogén piacnak az együtteséből alakult ki. és hiába növekedett 35%-ot meghaladó mértékben a kínai piac, hogyha a volumenében óriási japán zenei piacok csökkentek  A Távol- Keleti piacokon jelenleg még meglevő minimális méretű fizetőképes kereslet ugyancsak látszik a régió növekedésén, de egyben ez a potenciális az, amire a fél  világ nagy lehetőségként tekint.

Latin-Amerika: Közép és Dél-Amerika számít jelenleg a világ digitális zeneipari motorjának! Olyannyira igaz mindez, hogy a jelek ara utalnak, hogy a térség igazi növekedése még hátra van! Ennek legmarkánsabb jele, hogy 2017-bern a 2016-os növekedést több,mint megduplázva közel 18%-al emelkedtek a dél-amerikai piacok! Az emelkedés motorja természetesen itt is a közel 50%!-al emelkedő streaming szolgáltatások voltak, amely képes volt ellensúlyozni a bezuhanó( több,mint 40%-al csökkenő) fizikai eladásokból származó bevételek csökkenését is.

Észak-Amerika: Az,hogy a világ legjelentősebb zenei piaca az amerikai kétszámjegyű növekedést volt képes produkálni maga a csoda.   Bér ezt a csodát akár Apple Music-nak is nevezhetnénk …Hiszen  az Apple streaming szolgáltatásának igen erős tengerentúli növekedése (is) kellett ahhoz, hogy közel 50%-al növekedjenek ezen a hatalmas piacon a streaming szolgáltatásokból származó bevételek, amelyek így kényelmesen ellensúlyozni tudták a fizikai eladások illetve az a lá carte letöltések csökkenését.

 

2017 tehát ismét egy alapvetően sikeres év volt a  világ zeneiparában, amihez ha hozzá tesszük, hogy 2015 és 2016 után volt ismét növekedésben a világ zeneipara, akkor valami olyasmit látunk, láthattunk, amit idestova 20 éve nem.  

ifpi_2000_2017_revenues.jpg

A rengeteg örömteli esemény és fejlemény ellenére azt is látni kell, hogy volumenét tekintve az örömteli felzárkózás ellenére a 20127-es globális zeneipari bevételek, a növekedés ellenére is csak a 2008-as, válság előtti szintekre való visszajutást tették lehetővé.

Régóta nem látott optimizmus uralkodik azonban a világ zeneiparában- még a nagy kiadók között is-  azt illetően, hogy a streaming által vezérlet növekedés folytatódhat az elkövetkezendő években is., és így a 1200-es évek elejének 25 milliárd dollár közeli globális zeneipari volumene a 2020-as évek elejére, legrosszabb esetben közepére ismét elérhető lesz.

A Youtube tényleg rárúgja az ajtót a streaming piacra

 Lassan egy hónap telt el azóta, mióta a Youtube bejelentette, hogy újragondolja  prémium és nem prémium zenei szolgáltatásait  és klasszikus  Spotify/ Apple Music vetélytárs streaming szolgáltatást indít.

youtube-music-1000x500.jpg

A múlt havi, korlátozott, amolyan béta jellegű indulást követően a héten, a Cannes-i reklámkonferenciára időzítve, a Youtube bejelentette a publikus indulást is, azaz a Youtube Music  az eredetileg bejelentett 5 piac (Egyesült Államok, Ausztrália, Új-Zéland, Mexikó és Dél-Korea) mellett már az induláskor a tervezett második körös országokban- Ausztria, Kanada, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Írország, Olaszország, Norvégia, Oroszország, Spanyolország, Svédország, Svájc és Egyesült Királyság- is elérhető lesz!

Az üzleti modellt tekintve a Youtube tulajdonképpen egy az egyben másolja majd svéd vetélytársát: a Spotify-hoz hasonlóan a Youtube Music-nak is lesz ingyenesen igénybevehető szolgáltatási része, amely azonban funkcionalitásában érdemben kevesebbet nyújt és ad majd, mint a szokásosnak mondható, havi 10 dollárért  lesz elérhető a prémium verzió.

Igy alakul át a Youtube streaming portfoliója

A Spotify-hoz hasonlóan a Youtube Music-nak is lesz ingyenesen igénybevehető szolgáltatási része, amely azonban funkcionalitásában érdemben kevesebbet nyújt és ad majd, mint a szokásosnak mondható, havi 10 dollárért elérhető prémium verzió.

youtube_red_pricing_1.png

A Youtube Red sem tűnik meg, csak átalakul és nevet vált. Új neve Youtube Premium lesz és havi 12 dollárba kerül majd. cserébe automatikusan jár hozzá a Youtube Music előfizetés is. Mindez tehát két dolgot mindenképpen jelent: Egyrészt azt, hogy a Google lényegében beárazta az exkluzív videó tartalmakhoz illetve a reklámmentes videónézéshez fűződő lehetőségét, havi 2 dolláros áron. Másrészt pedig azt, hogy tisztán csak videó tartalmakra nem lesz lehetőség előfizetni, azaz aki videókat akar nézni reklámok nélkül vagy exkluzív videó tartalmakat szeretne élvezni, annak muszáj lesz a Youtube streaming szolgáltatására is előfizetnie ,és az eddigi 10 helyett, immáron 12 dollárt kell ezért havonta fizetnie.

Önmagában az a tény, hogy a második körös országokban is már a publikus induláskor is  elérhető lesz az új szolgáltatás jelzi a Youtube eltökéltségét, de talán ennél is jobban mutatja mindezt az, hogy mennyi mindent is zsúfoltak az alkalmazásba!

 

Óriási kudarc a Youtube streaming szolgáltatása

A napokban lesz egy éve, hogy a Youtube végre megjelent a piacon régóta várt prémium streaming szolgáltatásábal, ami egyből két szolgáltatás is lett. A Youtube Music a zenekedvelők érdeklődésére tarthat majd számot, hiszen segítségével lehetőség van a hirdetések nélküli zene hallgatásra, akár videók...

Itt egyből álljunk is meg egy pillanatra, ugyanis nem elírás, a Youtube Music valóban kínál majd letölthető asztali klienset is, amely a böngészőtől függetlenül  működik majd.  A kínálat pedig az előzetes információknak megfelelően felettébb széles körű! A prémium verzió, amely egyszerre kínál majd a használat alapján egyre finomodó, személyre szabott zenei ajánlókat, szerkesztők által szerkesztett, rendszeresen frissülő playlisteket, online rádiót, zene letöltési lehetőséget, háttérben való zene hallgathatósági opciókat és természetesen rengeteg-rengeteg exkluzív tartalmat!

Az alkalmazás funkcionalitásról még ejtünk szót, de nézzük, tartalom tekintetében mit is ajánl a Youtube! A kiadókkal között megállapodások értelmében a klasszikus értelemben vett, hivatalosnak mondható zenei adatbázisa ( bár erre vonatkozólag nem közölt adott a cég) feltételezhetően  a Spotify által is kínált 30 millió dal méretű lehet.

Bezárja streaming szolgáltatását a Google!

Amikor a Google digitális zenei téren elért eredményeiről beszélünk, akkor folyamatosan kettős beszédet kellett alkalmaznunk az elmúlt években. Egyrészről egy végtelenül sikeres, a világ zeneiparában abszolút meghatározó, sőt az új, streaming dominálta világban talán a legmeghatározóbb termék, a Youtube birtokosa, másodsorban pedig évek óta fejleszt, módost, finomít egy streaming szolgáltatást, a Google Music-ot, amely, valljuk meg, igazán előfizetői bázisa alapján fel sem került térképre.

 

Ennél jóval nagyobb azonban a nem hivatalos katalógus mérete, amely tartalmazza a  rajongók által feltöltött bootleg tartalmakat, koncertfelvételeket, ritkaságokat, exkluzív tartalmakat.  Nyilván ez az a zenei adatbázis, amely amolyan szürke zónában tanyázik és amelyről a Youtube és a kiadók folyamatosan vitatkoznak, de egyben ez az az adatbank-is, amely miatt az a kép kialakulhatott, hogy ami nincs fent a Youtubeon, az nem is létezik...

A hatalmas  zenei adatbázisok a lehetőség mellett persze egyben problémát is jelentenek a streaming szolgáltatók számára , hiszen a fogyasztók számára amolyan láthatatlan értéket jelentenek csupán. Ennek feloldására helyeznek egyre jelentősebb hangsúlyt a streaming szolgáltatók az ajánlásokra, a szerkesztett playlistekre.

Ezen a területen a Youtube nem nagyon mutat újat, sőt ha szigorúak vagyunk azt is mondhatnánk, hogy csak gyengén követi azt, amit a Spotify vagy akár az Apple Music már megléptek 1-2-3 éve. Az, hogy globális illetve, hogy tematikus playlistek  tucatjai lesznek elérhetőek a szolgáltatásban, hogy lehetőség lesz előadó alapú rádió jellegű streamingre,  vagy hogy a legnépszerűbb tartalmak- legyen az audio vagy video-  azonnal elérhetőek lesznek egy dedikált listában.

youtube-google-maps.jpgVan egy terület ahol viszont a Youtube Music nagyon nagyot robbanthat majd, ez pedig a személyre szabott tartalomajánlás. Gondoljunk csak bele, minden egyes felhasználó esetében hosszú évek, sok-sok száz- ezer videóklipje alapján  tud már a kezdetektől zenéket ajánlani számunkra.

Mindezt  pedig maximálisan kis is szeretné használni a Youtube. Amennyiben a beállításoknál ezt engedélyezzük, úgy az alkalmazás- platformtól függetlenül- folyamatosan monitorozza, a napszakot, helyzetünket, hogy mit hallgattunk , milyen idő van a tartózkodási helyünkön és ez alapján  dinamikusan változik majd a Youtube Music nyitóoldala.

A Youtube Music kapcsán az egyik  fő kérdés persze az, hogy mi akart lenni, ingyenes videó vagy fizetős audio szolgáltatás? Érdekes módon, a Youtube Music termékfejlesztési vezetője, T. Jay Fowler elmondása alapján a cél inkább az audio fókusz és a fentiekben már említett személyre szabhatóság.  

A Youtube és a Google ugyanis rengeteg információval rendelkezik rólunk ( akár tetszik, ez, akár nem) és a Youtube Music egyértelmű célja, hogy ezeket az információkat beépítse ajánlási logikájába. Mindezt olyan mélységig tervezik megvalósítani Fowler elmondása szerint, hogy az, hogy milyen jellegű tartalmat ( audio vagy videó, az audion belül albumok vagy elsősorban rádiók vagy egyedi dalok) ajánl az is egyedi  és személyre szabott lesz.

A másik fő kérdés pedig az, hogy  mennyire gondolja komolyan a Youtube, hogy  betör a streaming piacra?Amennyiben tehát a Youtube tényleg komolyan gondolja- amire több határozott jel is van-  és a Youtube Music nem csupán azért jött létre, hogy a major  kiadókkal  való viszonyt szinten tartsa, úgy  bizony igen-igen komoly vetélytársa lehet a jelenlegi két piacvezető szolgáltatásnak.  

Hiszen a Youtube név önmagában  szinte egyenlő a zenei tartalommal és az ismertséggel se lehet gondja. Egyetlen egy dologról kell meggyőznie a jelenleg a  Youtube videó szolgáltatását ingyen használókat: A Youtube Music megér havi 10 dollárt!

 

A blockchain lenne a zeneipar jövője?

Az elmúlt, lassan közel 20 évben rengeteg cikk, post született arról, mi is lehet a zeneipar megmentője. A trend különösen a 2000-es évek elején, a CD korszak leáldozásának kezdetén volt erőteljes, amikor mindenki valami újban,újfajta üzleti modellben kereste a megoldást ( vagy  jogi megoldásokban…)   Napjainkra szinte teljes konszenzus alakult ki arról, hogy a megmentő a streaming, azaz a havi díjas előfizetésen alapuló, korlátlan elérést biztosító, előfizetéses modell lehet.

blockchain.jpg

Erre- mármint ,hogy valóban a streaming lehet  a megmentő- sok jel utal-  hogy mást említsünk,  jelenlegi trendek, de persze a hosszútávú előrejelzések is. Persze ha egy cseppet távolabbra tekintünk, akkor sokkal inkább egymást váltó, eleinte növekvő, majd csökkenő, azaz a marketing által definiált termékéletciklust követő trendekről beszélhetünk, lassan 150 éve...Ezt elfogadva ugyanakkor jogosan felvethető az a kérdés is, hogy mi lesz majd az előfizetéses szolgáltatások utáni mozgató rugója a zeneiparnak?  

Arról, hogy amennyiben lesz, mi is lesz ez, természetesen megoszlanak a vélemények, de az egyik, erőteljes vonulat  feltétlenül a blockhain alapú technológiákra teszi le a voksát!

A blockhain- pártolói szerint-  segíthetne megoldani az összes a zeneipar digitalizálódása során felmerült problémát azáltal, hogy segítségével kiiktatható minden közvetítő a zenészek és a rajongók közül. A közvetítők ugyanis a zenekedvelők által fizetett összeg jelentős részét maguknál tartják, így a zenészeknek kevesebb jut, mint juthatna.

streaming_share_brutto.jpg

Ennek a paradoxonnak a feloldását ígérik tehát a digitális zeneiparba igyekvő blockhain szolgáltatók, akik persze többen is vannak.

Emusic

Ha  az eMusic név sokak számára ismerősen cseng, az nem véletlen. A 2000-es évek második felének egyik meghatározó szolgáltatójáról beszélünk,amely eleinte egy az iTuneshoz hasonló zeneáruház működtetett, hogy aztán sok tekintetben kényszerből is a havi díjas modell felé mozduljon el, nem túl sok sikerrel…

Az eMusic a blockchain hype-ra ráugorva a kétségkívül meglepő probléma megoldását  saját blockhchain rendszerének alkalmazásában látja.  A cég nem kevesebbet állít, minthogy platformja, egyszerre  kínál megoldást a független előadók, a nagyobb major kiadók és maguk az online zeneértékesítési platformok számára is.  

emusic_blockhain01.jpg

 Ami  az üzleti modellt illeti az eMusic, általa megfogalmazottan igazságos osztozkodást szeretne a zenekedvelők által fizetett bevételeken, azaz 50% az előadókat és a zeneszerzőket, a második 50% pedig a forgalmazókat illeti, illetné meg.

emusic_blockhain02.jpg

 

Az eMusic saját blockhain platformjához kapcsolódóan jó eséllyel majd egy saját fizetőeszközt is, kibocsát, egy  ICO ( Initial Coin Offering)  keretében.

A fő kérdés, az eMusic tervei kapcsán az, hogy mint integrált megoldás, képes lesz-e, mint zenei megoldás népszerűvé válni? Önmagéban azért, mert blockhain alapú technológiát alkalmaz és mert ezt ( szerint) az előadók jobban  meg lesznek fizetve, mint most, senki nem fogja az eMusic szolgáltatását választani. Azért fogják használni, ( márha) mert  rengeteg zene, jó áron megtalálható  a szolgáltatásban, mert erős a márkája és mert jó a felhasználói felülete. Ha ez mindez teljesül, akkor már az csak hab a tortán, hogy az előadók is jobban járnak, mint más szolgáltatások esetében. 

Musicoin

A Musicoin az eMusic-hoz képest sok tekintetben más modellt választott, bár persze  az alapmegközelítés az ő esetükben is a decentralizációra helyezi a hangsúlyt.  Nagy  különbség azonban az eMusic által alkalmazott "for profit" megközelítéssel szemben,hogy a Musicoin non-profit elven működik, legalább is ami a zenei részt illeti.

A rendszer saját kriptopénzét, a MUSIC-ot bárki elkezdheti bányászni, a kibányászott coin-ok jelentős részével azt tesz, amit akar, azonban a bányászatból származó kriptopénzek egy része a Musicoin rendszerében is felhasználható, így biztosítva az “ingyenes” lejátszást a felhasználóknak és az előadóknak a kifizetést. Jelenleg minden lejátszás után 1 MUSIC jár, amelynek persze a  valós értéke változó, attól függ, milyen is a kriptopénz árfolyama.

Hatalmas különböség  az eMusic terveztt megoldásával szemben, hogy  a Musicoin a keletkezett bevételt teljes egészében elérhetővé teszi a zenészek számára, azaz sebben az értelemben valóban non-profit módon működik. Nyilván a cég számára a "for profit" rész  a kriptopénz használatban és annak árfolyam növekedésben van/ lehetne.

 musicoin_modell.png

Az indulás, azaz tavaly január óta eddig 6 000 zenész szavazott bizalmat a platformnak, azaz bőven van még hová fejlődniük, a célkitűzések pedig, ambíciózusak, 2019-ig egymillió zenekedvelő felhasználót szeretnének elérni.

A Musicoin esetében is igaz  sok tekintetben, amit az eMusic esetében leírtunk.  Amennyiben a Musicoin, mint zenei szolgáltatás szeretne sikeres lenni, akkor  ahhoz zenei tartalmakban  kell erősnek lennie. Amennyiben, mint kriptovaluta szolgáltató szeretne sikeres lenne, ahhoz fundamentálisan más kell majd. Amennyiben pedig a kettő egyszerre szeretne lenni, akkor is elsősorban, a zenei szolgáltatóként való  sikeresség tűnik nehéz feladatnak. nagyon nehéznek…

 

Jaak

Talán a Jaak jutott a legtovább a blokchain gyakorlati alkalmazásában zenei szolgáltatások esetében., bár azt is meg kell jegyeznünk, hogy ők a  digitális zeneterjesztésben meglevő egy második problémára, a metaadatok rendberakására fókuszálnak, nem az előadói bevételekre.

jaak2.jpg

Minőségi digitális zenei felhasználói élményt ma már  viszonylag könnyebben lehet építeni, az előadói jogokhoz, riportoláshoz szükséges megfelelő, mindenki – kiadók, jogvédők- által elfogadott  metaadat és riporting adatbázis építése azonban sokakon kifog. 

A Jaak célja, hogy egy blockchain alapú, decentralizált,  bárki által szerkeszthető központi adatbázist hozzon létre. A cég  első, tavaly ősszel indult pilot projektjéhez pedig olyan szereplőket tudott megnyerni, mint a Warner Music,  vagy éppen a BMG. A pilot alapját a cég KORD névre hallgató megoldása jelenti, amely képes feltárni a különböző, elszórt és szigetszerűen kezelt  adatbázisokban levő, egymással ellentmondásban álló   metaadat problémákat.

Egyelőre a Jaak nem tervezi, hogy a nagy digitális szolgáltatókkal ,mint az Apple, vagy a Spotify  kezdjen együttműködésbe, bár  biztosak benne, hogy amikorra majd kiforrottá válik a megoldásuk, az ezen óriás szolgáltatók számára is érdekes lehet majd  a megoldás.

A kérdés, amit a Jaak-nak a pilot projektek és fejlesztései révén meg kell válaszolnia az az, hogy  a zenei jogok és metaadatok problémáját feltétlenül egy dencentalizált adatbázis tudja-e megoldani?

Amint a fenti 3 példából is jól látható, a blockchain techológiáknak számos alkalmazási lehetősége lehet a digitális zenében.  De az is egyértelműnek tűnik, hogy egyelőre még meglehetősen gyerekcipőben járnak  ezek a megoldások, és sok, fontos kérdésre kell, kellene választ adniuk ahhoz, hogy a zenekedvelők  millió használják őket.

Zenei videókkal tör be a zeneiparba a Facebook

A Facebook esetleges zeneiparba való belépésről lassan összeszámolni nem tudjuk annyi alkalommal, annyi lehetséges opciót felvonultatva írtunk. Mindennek ellenére a Facebook eleddig maximum, mint forgalomterelő jelent meg a zeneiparban. Nem vásárolta meg a Pandora-t, se a Spotify-t, de még csak a prémium videómegosztót, a Vevo-t sem  , pedig a világ zeneipara, az élükön a kiadókkal hosszú évek óta vár arra a pillanatra, hogy a Facebook, mint  eleinte a social media, ma már talán az egész internet legmeghatározóbb szereplője  igazán komolyan és érdemben belép a  zeneipari szereplők közé.

facebook-mtv.png

2017, azaz tavaly év vége óta azonban egyre több és egyre egyértelműbb jelei voltak annak, hogy a Facebook, valamilyen formában de a hosszú-hosszú várakozás után, valóban belép a világ digitális zenei piacára.

A kétségek aztán pár hete, szűk fél évvel ez előbbieket követően eloszlóban vannak! A Facebook ugyanis hivatalosan is bejelentette, hogy egy a Musical.ly-hez tökéletesen hasonló zenei-videós megoldással jelenik meg több piacon is.

 

A világ legnagyobb zenei játszótere Kínából

A zene az egyik legnépszerűbb tartalomtípus, sok féle formában, sokféle módon fogyasztjuk, jelenleg leginkább streaming szolgáltatások berkein belül , de a jövőben várhatóan egyre többször más formában is. Sőt, a zene tovább demokratizálódik majd és egyre könnyebben készíthetnek majd abszolút amatőrök is rövidebb, hosszabb zenés tartalmakat.

A Facebook Sync Live névre keresztelt megoldás szinte ponton úgy működik ,mint az azóta kínai tulajdonba került  Musical.ly , azaz  egy élő videó alá kiválaszthatjuk, hogy milyen zenei aláfestést is szeretnénk, ahol aztán a kiválasztott zenei és  az általunk  eljátszott mozdulatok alkotnak egységet.( márha..)

 

Az első és evidensnek tűnő gondolat természetesen az lehet, hogy Mark Zuckerberg cége ezzel a lépéssel a Musical.ly babérjaira szeretne törni. Ez is lehet egy cél, de a fő cél, természetesen ez esetben is a Youtube szarvainak letörése, még ha ez esetben nem is annyira egyértelmű is a párhuzam.  Jelenleg a streaming vagy streaming jellegű szolgáltatások közül ugyanis egyedül a Youtube az, ami érdemi közösségi funkciókat nyújt.  

Ebbe az irányba egy másik, a Facebook Sync Live   indulásával egy időben tett bejelentés jelenti a markánsabb elmozdulást. Ez alapján ugyanis mostantól a Facebookra feltöltött videók alatt a zenék  is hallhatóak lesznek.   A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a jövőben amikor a Facebookra feltöltünk egy videót, akkor értesítést kapunk majd arról, hogy az alatta hallható zenei tartalom ( már amennyiben van persze) a Facebook érvényben levő megállapodásai alapján felhasználható-e. Amennyiben igen, úgy a videó a zenével együtt jelenik majd meg, amennyiben nem, akkor pedig hang nélkül.

Folytatódik a Youtube és a kiadók háborúja

A Youtube a legmeghatározóbb digitális zeneipari szereplők egyike, amelynek bevételei sokszorosan meghaladják az összes vetélytárs streaming szolgáltatásét, és amelynek csak a zenei videóit többen nézik meg naponta, mint bármely más zenei szolgáltatás használóinak a száma. Valamikor tavaly tavasszal kezdődött meg az a támadás sorozat, amely teljesen egyértelműen a Youtube ellen irányul, és amelyet a nagy nemzetközi kiadók és jogvédő szervezetek vezetnek.

 

Az, hogy a feltöltött videók a jövőben immár zenét is tartalmazhatnak majd nyilvánvalóan növeli majd a videók minőséégt, ezáltal pedig a megtekintett videók számát és összességében az eltöltött időt a Facebook oldalain.  Egy a (jelenleg még) a hirdetésekből élő cég számára pedig ez a legfontosabb.

Természetesen sokan vitatják, vitathatják, még most is, hogy akkor a Facebook valóban  zeneipari szereplő lett-e? Ők feltételezhetően akkor ismernék ezt el, amennyiben klasszikus, Spotify vetélytárs szolgáltatással lépne piacra Zuckerberg.  Ez azonban komoly hiba lenne! Persze a Facebook, csak úgy, mint Szilícum-völgyi társai, az Apple, az Amazon vagy éppen a Google-  rendelkezik azzal a tőkével, ami ehhez szükséges.  A Facebook, ellentétben azonban a fent említett cégekkel, se nem, hardver, se nem előfizetés , se nem tranzakciós üzletben érdekelt vállalkozás, hanem az online és mobil hirdetésekben érdekelt. Ebbe  képe pedig nem illik bele egy prémium streaming szolgáltatás.

Sok más, a Facebook fő terültét, azaz a kapcsolattartást, üzenetküldést támogató zenei propozició megjelenése ugyanakkor nem csak hogy elképzelhető, hanem valószínű!