Megduplázta előfizetői számát az Amazon streaming szolgáltatása

2018. április 20. - Pléh Dániel

A digitális zenei stremaing piaci erősen értékelése egyre nehezebbé válik, alapvetően egyetlen, ámde annál fontosabb ok miatt:  A meghatározó szereplők egyre nagyobb hányada tartja mély titokban azt, hogy hányan használják szolgáltatását.

amazon-cloud-music.jpg

Pontosan ezért kell nagyon megbecsülni az olyan pillantokat, mint amely a  Billboard-nak megadatott pár héttel ezelőtt és amely során Steve Boom az Amazon Musicért felelős vezérigazgató- helyettes részleteket is elárult arról, hogyan is teljesit a szolgáltatás illetve, arról, milyen elvek mentén is fejlesztette, fejleszti az Amazon zenei ajánlatát.

Az utóbbi kapcsán talán a legérdekesebb és feljegyzésre méltó az, hogy most először hangott el maga az Amazon részéről, az, hogy streaming zenei szolgáltatásaik stratégiájának kialakitásakor  kifjztten céljuk volt, hogy a többi szabványos streaming szolgáltatáshoz képest mást, eltérőt nyújtsanak.

Más jellegű szolgáltatásásokat akartak nyújtani már a kezdetektől fogva, és pontosn emiatt éptették fel úgy és aban a sorrenden az Amazon  streaming zenei univerzumot ahogy. Ezért jelent meg elsőként az Amazon Prime kiegészitéseként a sok tekintetben korlátozott szolgáltatást nyújtó , azonban ingyens Amazon Prime Music, majd pedig később az Amazon Music Unlimited és annak intelligenes asszisztensekre optimalizált, olcsóbb verziója.

Ez utóbbi nem véletlen vagy nem csupán egy kisérlet, mint ahogy Boom szavaiból kiderült. A többi vetélytárssal ellentétben az Amazon a smart speaker és asszisztensek piacát a streaming piacon nem egy majdani lehetőségként, hanem egy jelenbeli értékelhető keresletként közelitette meg.Mindez pedig kifizetődött, ez teljesen egyértelmű!

Mert ugyan számadotkat nem közölt az Amazon (becslések majd később) at azonban bejekentete, hogy az elmúlt 6 hónap során, több, mint megkétszereződött  streaming zenei szolgáltatásainak felhasználóbázisa! Mindennek pedig két fundamentális oka van: Az egyik magának az Amazon Prime-nak a terjeszkedése és meredek növekedése, a másik pedig pontosan a fent emlitett tény,azaz  az Amazon Alexa Smart  home asszisztensének terjedése.

Mindez érezhetően alakitja  az Amazon zenei szolgáltatsainak felhasználói bázisának  felépitését is! Amely sokkal ikább hasonlt a tradicionális zenekedvelőkhöz, mint a mobil centrikus, inkább fiatalokból álló streaming szolgáltatások felhasználói bázisához.  Boom is megerősitett, hogy az Amazon streaming porfoliójának használói inkább új streaming felhasználók.  Ennek (is) köszönhető, hogy például a country dalok lejátszási száma két és félszerese a többi streaming szolgáltatásabn megszokott átlagnak...

Hogy mégis menyi az annyi, azaz hány felhasználója lehet az Amazon streaming szolgáltatásainak? Sok becsléssel, nem kevés feltételezéssel,  de  megpróbálunk adni egy tippet rá!

A  kiindulási alapot maga az Amazon bejelentése adja, amely úgy fogalmaz, hogy ’’több tizmillió fehasnáója van immáron a cég streaming univerzumának. Ez ugye 20 millió felhasználót legalább feltételez, amit altámasztanak  tavaly év végi  piackutatási adatok is. Feltételezve továbbá azt is, hogy a két időpont között nagyjából egyenletesen növekedett  az Amazon streaming portfolió, azt jeleti, hogy hvi nayjából 400 ezer új felhaszálóval kalkulálhatunk, amit alkalmazva a ide év hátralevő részére, 24 milló Amazon streaming előfizetőt kapunk!   

Sok? Kevés? Annyiban biztosan kevés, hogy ha nem történik nagy változás, akkor az Amazon 2018 végén is meseze elmarad majd a piacvezető Spotify- Apple Music párostól.  De persze azt is jelenti, hogy messze-messze megelőzi majd – jelen tudásunk szerint- az összes nyugati streaming szolgáltatást.

 

 

A jövő héten bejelenti a Spotify autós hardware megoldását?!

Amikor a Spotify  tőzsdére vezető útja során  megtartotta befektetői prezentációját, az egyik legfontosabb üzenet amit Daniel Ek és a többi vezető közvetített az volt,hogy a Spotify  zenei szolgáltató cég és nem is nagyon szeretne ennél több lenni. 

A piac azonban nem biztos, hogy abba az irányba megy, hogy ezt megtehesse a svéd cég. A streaming szolgáltatások egyre inkább kéz a kézben járnak a hardverekkel illetve egyre inkább zenei ökoszisztémák kialakításában gondolkoznak.

spotify_car.jpg

Ezért aztán az iparági pletykák szerint könnyen elképzelhető, hogy alig 1  hét múlva  tartandó kellő erővel beharangozott eseményén a svéd cég mégis saját hardvert jelenthet majd be.

A saját hardver megfogalmazás  ugyanakkor ebben az esetben kissé túlzó, hiszen  A pletykák szerint alapvetően egy , az  Amazon   hang alapú asszisztensén alapuló, autós  hifi eszközről lehet szó, ahol a hardvert magát a Spotify szállítja, a hang alapú vezérlést ellenben az Amazon rendszerén alapszik majd.

spotify_carplayer.pngMagáról a termékről Spotify előfizetők a Reddit-en már fotókat is közöltek illetve többek számára az alkalmazáson belül fel is ugrottak ajánlatok a „majdani termékkel” kapcsolatban. Ezek alapján  havi 13 dollárért lenne elérhető a Spotify előfizetést illetve az autón belüli adatforgalmat is magában foglaló termék, amely előre fizetve 155 dollárért is elérhető lenne.

Az autós irányvonal több szempontból is érdekes és figyelemreméltó. Egyrészt, mivel az autó lehet a következő terület, ahol a streaming átveheti az uralmat. Az autókban az audio tartalom fogyasztást továbbra is az AM/FM rádió dominálja, ami többek között azzal is magyarázható, hogy a autók átlagéletkora 10 év körül van , azaz a legtöbb autó messze-mesze nem nevezhető connected car-nak. Érezhetően csökkent viszont a CD lejátszók használata és növekedett – duplájára- az online rádiók hallgatása. A változás tehát az autóban való zenefogyasztás terén is visszavonhatatlanul megkezdődött!

Ebből változásból érthetően a streaming szolgáltatók, így a Spotify sem szeretne kimaradni. Céljuk egyértelmű: a mindig, mindenhol való zenehallgatás lehetőségét (ami a streaming szolgáltatások lényege) az autókban is meg kell teremteni. maga a megoldás és a megjelenés módja ugyanakkor  abszolút más irányt  sejtetett, mint a saját hardver, hiszen a svéd cég sokkal inkább az autógyártók saját  platformjainak részeként  próbálta pozícionálni a Spotify-t, mint zeneszolgáltatót.

Hardver kapcsán pedig sokkal inkább egy apró, pici hordozható iPod-Shuffle vetélytárs tűnt a megoldásnak. A Mighty névre hallgató,  apró kis lejátszó alapvetően semmi lényegesben nem különbözik korábbi elődeitől.  Lekerekített , meglehetősen minimalista forma, 8Gb tárhely. Mindez pedig kb. 25000 forintért- ami magasabb, nem is kevéssel, mint anno a Shuffle volt, de a tárhely is  magasabb.

A Mighty ezek miatt talán még nem is lenne érdekes, ami azzá teszi az az, hogy a Spotify-nak annyira megtetszett a cég Kickstarter kampánya, hogy a szorosabb együttműködés mellett döntöttek, és elvileg majd valamikor a jövőben  a hardver és a Spotify alkalmazás  integráltan működne együtt.

Saját hardverekkel készülhet a Spotify

Az Apple zenei szolgáltatások terén elért masszív és vitathatatlan sikereinek egyik oka minden kétséget kizáróan az, hogy nem csupán egy zenei szolgáltatást ( anno az iTunes) kínált, hanem ez komplett, a teljes zenehallgatási élmény kezelésére megoldást nyújtó, hardvert, szoftvert, tartalmat és szolgáltatást egyaránt biztosító ökoszisztémát.

Persze  az, hogy a Spotify esetleg valóban először az autóban jelenik meg  hardver megoldásával, nem jelenti azt, hogy a többi elképzelés- a Snapchat szemüvegéhez hasonló okosszemüveg vagy a egyértelműen a zenehallgatásra fókuszáló hordozható eszköz ne valósulhatna majd meg. Alig egy hét múlva mindenesetre kiderül, mit tartogat  a svéd cég.

A CD korszak óta nem látott növekedés a tengerentúli zeneiparban

Az elmúlt napok  abszolút érthető okokból a Spotify tőzsdére lépéséről szóltak. Persze a digitális zeneiparban más események is történtek,  ráadásul fontosak.

A Spotify jelenlegi és jövőbeni befektetői bizonyosan örülni fognak annak, hogy minden jel szerint maga a piac kiváló állapotban van. Olyan állapotban, amilyenben 25 éve nem volt példa a zeneiparban.

us-map-states-2018.jpg

A 2017-es év hivatalos adatai alapján, az első fél éves adatok és előrejelzéseknek megfelelően,  ugyanis az Egyesült Államok zeneipare ismét nőni tudott, méghozzá  brutális 16,5% -os mértékben, 8.72 milliárd dollárra!

Ami a meredek emelkedésen felül talán még optimistábbá teheti az elemzőket és az iparági szereplőket az az a tény, hogy maga nem csak, hogy növekedett az USA zeneipara, hanem maga a növekedés mértéke is meghaladta a 2016-ban mértet. (16,5 % vs 11,5%) A 16.5%-os növekedés   minden idők második legjelentősebb iparági növekedés a tengerentúlon, alig marad el a CD  arany-korszakban, 1994-ben mért 20.5%-is rekordtól.

Volumenben az elmúlt 2 év meredek növekedése ( melynek során összesen 2 milliárd dollárral nőttek a zeneipari bevételek) révén mostanra küzdött vissza magát a tengerentúli zeneipar a válság előtti, 2008-as szintekre.

usa_riaa_2017.jpg

A növekedés motorját, természetesen a streaming szolgáltatások jelentik, melyek átlagosan 43%-al növekedtek 2017-ben az előző évhez képest és a belőlük származó bevételek pedig  meghaladták a 5.6  milliárd dollárt, azaz  a streaming szolgáltatások teszik ki a tengerentúli  zenei bevételek két harmadát!

Magán a streaming szegmensen belül a prémium, azaz a fizetős streaming szolgáltatások nőttek  a legjelentősebb mértékben 65%-al növelve bevételeiket. A Spotify ingyenesen elérhető tartalmai, a Youtube ingyenes része és a többi, hirdetés alapú streaming szolgáltatás is szépen,  35%-al növekedtek, míg az interaktív rádiókhoz kapcsolód bevételek, elsősorban a Pandora kiadói szerződésmódosításai miatt elég jelentősen 26%-al csökkentek.

subscibers_usa_2017.jpg

Az előfizetéses streaming szolgáltatások bevételei természetesen nem vagy nehezen tudtak volna növekedni abban az esetben, hogyha az előfizetők száma nem növekszik. természetesen növekedett, méghozzá meredeken, közel 50%-al, ami azt jelenti, hogy több, mint 13 millió új streaming szolgáltatás előfizetőt köszönhetünk a tavalyi év során az Egyesült Államokban.

Abban se nagyon érzéklehető változás, hogy a digitális szegmensen belül folytatódott a letöltések vesszőfutása. Mind az album, mind a dal letöltések meredeken 22 illetve 26%*-al csökkentek. Volumenét tekintve és egyre inkább érezhető az immáron 2 éve folyamatosan csökkenő trend, hiszen 2017-ben mindössze 1.3 milliárd dollárt tettek ki az album illetve dal letöltésekből származó bevételek.

Fonák módon, ma már (inkább) azt lehet  kijelenteni, hogy az á la carte letöltések  jelentik a tengerentúli legrosszabbul teljesítő szegmensét, ugyanis a hosszú éveken át  ezt a pozíciót  őrző  fizikai eladások elérték  a mélypontjukat és tulajdonképpen alig csökkentek .( -4%)

usa_share_2017.jpgA streaming előretörése természetesen magát az egyes zeneipari szegmensek részesedését és markánsan átalakította. 2017 végére ugyanis oda jutott az amerikai zeneipa, hogy a teljes zeneipari bevételek 65%-a ( azaz lényegében a két harmada)  streamingből származik, és a fennmaradó egy harmadon osztozik, nagyjából egyenlő mértékben  a fizikai eladásokból származó illetve az a lá carte letöltésekből származó bevétel.  A digitális  bevételek pedig a teljes zeneipari bevételek 80%-át teszik ki.

Röviden tehát a tengerenúlon, a nagy zenei piacok közül talán elsőként  kijelenthető, hogy befejeződött a digitális átállás a zeneiparban. Mivel a streaming jelen pillanatban  úgy és olyan  tempóban növekszik az Egyesült Államokban, mintha nem lenne más és zeneelérési lehetőség.  Amíg ez valóban így lesz, addig mindenki boldog. A közgazdaságtan  csúnya törvényei szerint azonban elérkezik majd az a pont, amikor a növekedés előbb csökkenni kezd, majd pedig akár le is áll. Addig kellene újból felpörgetni a zeneipari innovációt annak érdekében, hogy akkor ne legyen majd olyan sokk, mint amilyen a 2000-es évek elején – közepén érte a zeneipari szereplőket.  

Jönnek a zenei videók az Apple Music-ra

Önmagában a streaming szolgáltatásokról is elmondható, hogy növekedési kényszerben vannak, ez a növekedési kényszer pedig egyre több és egyre újabb piacokra is elviszi,elsodorja őket. Ez  még az olyan, amúgy bevétel és pénzügyi eredményesség kényszerben abszolút nem szenvedő szolgáltatásokat, mint az Apple Music is arra kényszeríti(?), hogy újabb és újabb területeken jelenjen meg. Az Apple Music pedig  egyre kevés szeretne csupán zenei streaming szolgáltatás maradni, idestova két éve írtunk, tavaly  pedig már egészen konkrét jelei is voltak.

apple-music-android-nexus.jpg

Idén pedig az iOS 11.3-as verziójának megjelenésével az Apple újabb lépést tett afelé, hogy az Apple Music sokkal több legyen, mint egy egyszerű zenei streaming szolgáltatás. Illetve ha őszinték akarunk lenni, nem is  maga az Apple Music, hanem az iOS Music App az, amely bővült egy új füllel, a zenei videókat tartalmazó füllel.

Persze nem az Apple-ről lenne szó, amennyiben nem korlátozná az elérhető videókat, vagy nem gondolná azt, hogy ő jobban tudja mi is kell az embereknek, mint ők maguk.. így tehát a videók fülön nem egy nagy, a Youtube-hoz  vagy akár csak a Vevo kínálatához hasonló videó repertoár, hanem, az Apple által gondosan kiválogatott, alapvetően  legfrissebb videókra alapuló  válogatás lesz látható és elérthető.

apple-music-videos.jpg

Az Apple állítása szerint maga a videókatalógus amúgy „hatalmas”  és az Apple Music előfizetők- ugyanis csak ők érhetik majd el a videókat- személyre szabott videó ajánlókat láthatnak majd,  magukat a videókat pedig   kedvük szerint rendezhetik lejátszási listákba vagy kedvelhetik őket, annak érdekében, hogy az ajánló algoritmus ajánlásai finomulhassanak.

 

Jönnek a saját tartalmak az Apple Music-ra

Az idei év várható zeneipari eseményeit taglaló posztunkban az egyik robbanásszerűen fejlődő területként a saját gyártású tartalmakat jelöltük meg. A „Content is King" állítás ugyanis 2017-ben is igaz, sőt minden eddiginél igazabb. A Netflix példája egyre inkább ragadós és jellemző lesz a...

A lépéssel tehát tovább bővül az Apple Music, még több féle tartalmat ajánl majd, azonban mindezt szigorúan csak az előfizetők számára. Ez pedig azt jelenti, hogy az Apple Music ajánlata a havidíjért cserébe valóban nőni fog, azonban ezzel  még mindig nagyon messze lesz attól, hogy mondjuk a Youtube alternatívájaként emlegesse magát.  Így pedig valljuk meg, nem sok értelme van az egésznek…

Közel 30 milliárd dollárra értékelte a piac a Spotify-t

Alig telt el 24 óra azóta, hogy a Spotify a valaha  legjobban várt zeneipari tőzsdére lépéseként ( ami talán csak a Facebook parkettre lépésével volt várakozást tekintve összevethető)   megjelent a New Yorki börzén.

spotify_wallstreet.jpg

A  piacra lépést nagyon sok tekintetben kétségek, kételyek övezték , révén úgy, ahogy a Spotify tőzsdére lépett, nem nagyon szokás tőzsdére lépni. Az IPO ( aza Initial Public offering) azaz a részvénykibocsátás helyett ugyanis egy másik megoldást, az ún. direct listinget választotta a svéd cég. Utóbbi esetben a cég  meglevő részvényeivel  ( tehát nem újakkal, szemben az IPO-val)  lehet kereskedni a parketten, azonban a publikus kibocsátás kimarad, azaz befektetőknek nem kell előre megvásárolniuk a részvények egy bizonyos hányadát, meghatározott áron. A kibocsátási  ár hiánya azt is jelenti, hogy nem lesz előre meghatározott ár, azt a kereslet és a kínálat  szabja majd meg. A kereskedés elméletben persze  ugyanakkor ugyanúgy zajlik, mint a normál parketten. ( hiszen annak része a részvény ez esetben is)

spotify_stock_price180404.jpg

A gyakorlatra aztán a tegnapi nap mutatott, inkább vegyes példát. A Spotify részvény -órákkal a kereskedés megkezdése után -   nagyon magas, 169 dolláros részvényenkénti nyitóáron kezdte meg a kereskedést, amely közel 30  milliárd dollár értékelte a svéd céget.  A kereskedés végére ez az ár 149 dollárra csökkent, ami egy hagyományos  tőzsdei  részvénykibocsátás esetén ez a tény- a napon belül közel 10%-os árfolyam esés- mindennek lenne mondható, csak pozitívumnak nem.  

 

ipos.jpgA Spotify esetében ugyanakkor jelentősen árnyalja- pozitív irányban- ezt az, hogy a záróár még így is jelentősen meghaladja a Spotify által   az elmúlt 3 hónapra jelzett 132 dolláros legmagasabb árfolyamot. Ez alapján a cég értéke 26-27 milliárd dollárra tehető. Jegyezzük meg, hogy  ezzel ugyan ,messze elmarad az elmúlt évek kibocsátásainak értékétől, de brutálisan meghaladja a jelenleg egyetlen a Wall Street-en elérhető streaming szolgáltatás, a Pandora piaci kapitalizációját!

Az első nap egyben arra is választ adott, hogy a jelenlegi Spotify befektetők menyire akarnak vagy éppen nem akarnak megszabadulni részvényeiktől. A viszonylag kis forgalom és kevés kötés arra utal, hogy egyelőre kivárnak. Különösen igaz ez a nagy nemzetközi lemezkiadókra, amelyek az elmúlt évek során tartalmaik licenszelésért cserébe részesedést kaptak a svéd cégben.

 

Nézd meg a teljes Spotify tőzsdei sztorit felölelő írásainkat is

spotify-danilelek_1.jpgÍgy megy tőzsdére a Spotify

Daniel Ek és cége nem a szabványosnak mondható, befektetési bankok által vezetett, a kibocsátás tekintve drágább, de sok tekintetben biztonságosabb tőzsdére lépést választotta. Mindennek értelmében a cég ajánlott kibocsátási ár , befektetési is bankok és meghatározott ideig, meghatározott számú részvényt el nem adható befektetési bankok nélkül lép majd a parkettre. Tovább

 

....................................................................................................................................................................

spotify-logo-black.jpg Ezt ígéri a befektetőknek a Spotify

A Spotify régóta várt tőzsdére lépése kapcsán , az amerikai tőzsdefelügyeletnek leadott adatok alapján rengeteg a cég stratégiájával és helyzetével kapcsolatos információt is megtudhattunk.Nézzük tehát, hogy tisztán a számokat nézve mit is igér a Spotify a befektetőknek! Tovább

....................................................................................................................................................................

spotify_earpods.jpgMáris kitört az őrület a Spotify részvényekkel kapcsolatban

Ugyan a hivatalos kereskedés a svéd cég réstényeivel csak április 3-án indul el, a Spotify részvények piaca már ,most is él, csak persze egy sokkal kisebb ,zártabb körben, mint majd…Ezen a piacon pedig már m ost is pörögnek az részvényvásárlások és vételek.. jelenleg 125 dolláros részvényenyénti áron. Tovább

Rövid távon, tehát, a hatalmas érdeklődést ellenére egyelőre nem láttuk azt a fajta őrületet, amire sokan számítottak. Hosszabb távon pedig nyilván az határozza majd meg az árfolyamot, hogy mennyire  a Spotify mennyire képes meggyőzni a befektetőket arról, mi is a stratégai szerepe, hogyan tid megküzdeni a nála jóval nagyobb tech óriások streaming szolgáltatásaival és mindebből hogyan is lesz egy koherens jövőkép. Ahhoz ugyanis, hogy a befektetők  higgyenek a svéd cég hosszú távú sikerében és ne csupán egy akvizíciós sztorinak gondolják azt,  Daniel Ek-nek és csapatának be kell bizonyítania, hogy képes folyamatosan növelni  fizető ügyfeleinek számát, emellett úgy tud növekedni, hogy a jövedelmezősége is javul.

Ilyenek a Spotify esélyei a tőzsdén

Eljött tehát a nagy nap, holnap, április 3-án több évnyi várakozás után  ha minden jól megy elkezdhetünk kereskedni a Spotify részvényekkel a Wall Street-en.  A meglehetősen volatilis piac, a Facebook botrány és az egyértelműen gyengélkedő tech részvény piac okán kérdés, hogy  mindezt  jókor teszi-e a svéd cég, de a folyamat annál hosszabb, kötöttebb ls bonyolultabb, mintsemhogy piaci reakciókra alapozva megállítható lenne. Amúgy is hosszú távon a Spotify részvény sikerét sokkal inkább  saját mutatói és sikere szabja majd meg.

spotify_samsung.jpg

Ahhoz ugyanis, hogy a befektetők  higgyenek a svéd cég hosszú távú sikerében és ne csupán egy akvizíciós sztorinak gondolják azt,  Daniel Ek-nek és csapatának be kell bizonyítania, hogy képes folyamatosan növelni  fizető ügyfeleinek számát, emellett úgy tud növekedni, hogy a jövedelmezősége is javul.

A svéd cég a közelmúltban tartotta meg azt a befektetői napot, ami a hivatalos roadshow-t volt hivatott helyettesíteni. Az itt lehangzottak alapján nézzük meg, mik a svéd cég stratégiai céljai, mit ajánl a befektetőknek és ezeknek mennyi a realitása!

Nézd meg a teljes Spotify tőzsdei sztorit  felölelő írásainkat is

spotify-danilelek_1.jpgÍgy  megy tőzsdére a Spotify

Daniel Ek és cége nem a szabványosnak mondható, befektetési bankok által vezetett, a kibocsátás tekintve drágább, de sok tekintetben biztonságosabb tőzsdére lépést választotta. Mindennek értelmében a cég ajánlott kibocsátási ár , befektetési is bankok és meghatározott ideig, meghatározott számú részvényt el nem adható befektetési bankok nélkül lép majd a parkettre. Tovább

 

....................................................................................................................................................................

spotify-logo-black.jpg Ezt ígéri a befektetőknek a Spotify

A Spotify régóta várt tőzsdére lépése kapcsán , az amerikai tőzsdefelügyeletnek leadott adatok alapján rengeteg a cég stratégiájával és helyzetével kapcsolatos információt is megtudhattunk.Nézzük tehát, hogy tisztán a számokat nézve mit is igér a Spotify a befektetőknek! Tovább

....................................................................................................................................................................

spotify_earpods.jpgMáris kitört az őrület a Spotify részvényekkel kapcsolatban

Ugyan a hivatalos kereskedés a svéd cég réstényeivel csak április 3-án indul el, a Spotify részvények piaca már ,most is él, csak persze egy sokkal kisebb ,zártabb körben, mint majd…Ezen a piacon pedig már m ost is pörögnek az részvényvásárlások és vételek.. jelenleg 125 dolláros részvényenyénti áron. Tovább

 

A Spotify fő szolgáltatása nem a zenei adatbázis, hanem a zenemegismerés lesz

A svéd céget sokszor érte az a kritika- különösen régebben illetve vetélytársaitól- hogy semmi más ,mint egy hatalmas zenei adatbázisban való  keresési lehetőség. A svéd cég mindent megtett és megtesz annak érdekében, hogy ezt cáfolja, de fontos momentum volt a befektetői  bemutatón, hogy ezt ki is emelték é magukat nem mint adatbázis hozzáférési szolgáltatás, hanem, mint zenemegismerési szolgáltatás definiálták, kiemelve, hogy a Spotify teljes zenehallgatási mennyiségének 30%-a immár algoritmus alapokom történik

Mobilitás és a feltörekvő piacok jelentik a fő fókuszt 

Az ismert adatok alapján a Spotify számára kulcsfontosságú, hogy nemzetközileg mire lesz képes, mennyire tudja majd növelni  előfizetőszámát.  Hogy ez mennyire kulcs kérdés, azt jelzi, hogy a Spotify adatai alapján jelenleg világszerte mintegy 1.3 milliárd fizetési kapcsolattal rendelkező mobiltelefon van, melyeknek csak mindössze alig 12%-a fizet zenei tartalomért, ennek a fele pedig a Spotify-hoz köthető.   Daniel Ek  erre alapozva tervezi és ígéri azt, hogy egyszer 1 milliárd ember fizet majd a zenéért…ehhez pedig Daniel Ekék, olyan nagy, de nehéz piacokon szeretnének sikeresek lenni, mint Oroszország, India vagy éppen a jelenleg nagyon fejletlen digitális ökoszisztémával rendelkező Afrika. 

Fontos az ingyenes felhasználók monetizálása

Jelenleg a Spotify szinte teljemértékben előfizetési bevételekre koncentrál és azok mértékétől függ. Ezen alapjaiban szeretne változtatni a cég pénzügyi vezetője, Barry McCarthy. A célpont pedig elsősorban az Egyesült Államok ,18 milliárd dolláros hirdetési piaca. A Spotify pedig, a Pandora-hoz hasonlóan magabiztos abban, hogy a platformján elhelyezett. tematikus hirdetések kiemel hatékonysággal tudnak, tudnának működni. 

Fiatalok a Spotify felhasználók

Az egyik leggyakrabban  elhangzott ( és újfajta)  mérőszám a Spotify részéről a ”lifetime value” azaz az egy felhasználó teljes életciklusára vonatkozó bevétel. Daniel Ek , Barry McCarthy és a többi porondra lépő Spotify vezető  nem győzte hangsúlyozni, mennyire fiatal a felhasználói bázis ( az ügyfelek 72%-a 34, 43%-a pedig 24 év alatti)

McCarthy hozzátette, nagyjából egy évbe kerül, amíg egy ingyenesből prémiummá váló felhasználó megszerzésének költségét behozzák. Ennél fogva a Spotify elemi érdeke, hogy egy felhasználó a lehető legtovább az előfizetőjük maradjon.

Big data mint tőzsdei érték

Több,  meglepő adat is elhangzott a jelen levő Spotify vezetők szájából, amely alátámasztja a svéd cég elmúlt években tett lépéseinek sikerességét big data téren. Daniel Ek elmondása alapján 200 petabyte-nyi  felhasználói és zenehallgatási adattal rendelkezik a Spotify, ez pedig nagyjából az ötszöröse annak, mint azt őt követő ( meg nem nevezett) vetélytárs.

Ek hangsúlyozta, hogy a Spotify nem szeretne hardvereket gyártani, csupán egyelten egy dologra szeretne koncentrálni, ez pedig az előadók és a rajongók összekapcsolása és a zenei tartalmak értékesítése.

A platform függetlenség problémája

A bemutató alapján nyilvánvaló, hogy a Spotify abszolút tisztában van azzal, hogy kikkel is áll szemben. Ek és a többi vezető is boncolgatta azt a kérdést, hogy a Spotify platformfüggetlensége előny vagy hátrány?

Nyilván jelentős erőt képvisel, nem véletlen, hogy a Spotify (a Deezerrel együtt) komolyan lobbizik az Európai Uniónál, hogy legalább európában nehezítse meg némileg a platform tulajdonos cégek dolgát.

Az is tény ugyanakkor, hogy azt otthoni , hang alapú intelligens asszisztensek és a fő otthoni platform  pozícióért folyó küzdelemben a nagy tech óriások tulajdonképpen egymást megoldásait és szolgáltatásait blokkálják, míg a Spotify a kiskapun keresztül, amolyan surranó pályán mindegyik platfomon jelen van.

A Spotify nem szeretne zenei kiadó lenni

Daniel Ek  nem győzte hangsúlyozni, hogy a Spotify nem  szeretne a mai  kiadók vetélytársává válni.  Mi magunk is írtunk erről a témáról és tény, hogy a svéd cég egyik – ha nem a legjelentősebb problémája abból adódik, hogy minden megkeresett dollárból  70-80 centet a tartalomtulajdonosoknak kénytelen tovább utalni.

Ek elmondása szerint ennek ellenére nem céljuk, a kiadók szerepének átvétele, nem akarnak forradalmat kirobbantani az előadók és a kiadók viszonyában, sokkal inkább  katalizátorok szeretnének lenni a zeneipar átalakulásában. 

Átfutva ezt a  hét területet, egyértelmű, hogy a svéd cég, tőzsdei léte során ezekre, az ezekhez kapcsolódó számok kommunikálására helyezi majd a fő hangsúlyt. Azaz a növekedés, a plaform  szerep illetve az ingyenes felhasználók monetizálásának hangsúlyozása lesz a fő cél,  és még véletlenül sem az eredményességen.

Mindez tetten érhető abban is, hogy a svéd cég, amolyan felkészülésként a tőzsdei létre közzé is tette az erre az évre vonatkozó legfontosabb  előrejelzéseit:

 

1. Ügyfélszám és aktív ügyfelek

Valószínűleg mind a Spotify, mind a befektetők teljes egyetértésben jelentenék ki, hogy a svéd cég megítélése szempontjából kulcsfontosságú, hogy milyen ütemben képes növekedni, azaz felhasználói bázisát  és aktív használóit növelni.

spotify_userbase_2015_2018.jpg

A  streaming  piacvezető cég által a tőzsdére menetel előtt megjelentetett adatok alapján az év végére a teljes bázis mérete ,meghaladhatja majd a 200 millió főt, míg a fizető felhasználók , azaz a prémium ügyfelek száma megközelíti, de nem fogja elérni a 100 milliót.   

A 2017 év végi záróadatokhoz képest ezt 234 millió fős emelkedést jelent majd a prémium ügyfelek tekintetében, ami pontosan ugyanannyi, mint az előző évi bázis. Viszont mivel magának a bázisnak a mérete  emelkedett, ezért százalékos mértékben a 2017-es növekedéshez képest kisebb növekedés várható, 2018-ban a prémium ügyfeleknél. A havi aktív felhasználók terén 44 milliós növekedést várnak a svéd cég szakemberei , ami magasabb., mint az előző évi 36 millió, százalékosan pedig kis jóindulattal megegyezik azzal.

Annak ellenére, hogy a havi aktív felhasználói tábor meredekebben nő majd, mint az előfizetői a Spotify vezetők optimisták, ugyanis a havi aktív felhasználók egyre nagyobb aránya válik végül prémium felhasználóvá. ( 2015-ben ez az érték még csupán 321% volt, 2017-ben lelenben már megközelítette az 50%-ot)   A teljes bázis erőteljesebb növekedése egyben azt is jelzi, hogy valóban komolyak a cég törekvései azt illetően, hogy jelentősen megerősítse az ingyenes felhasználók monetizálását és a rajtuk elért bevételek nagyságát is.

2. Bevételek és üzleti eredmény

A fő hangsúly a növekedésen van, de egy tőzsdei cég nem kerülheti el, hogy asz üzleti eredményeiről is  említést tegyen, és ezalól a Spotify sem kivétel.  

A 2018-ra vonatkozó előrejelzések alapján az évet  ha kevéssel is, de 5 milliárd dollár feletti árbevétellel zárhatja majd a streaming cég., ami 20%-ot  bőven meghalad növekedést jelez előre.  A margin valahol 23-25% körül alakul majd, míg a teljes évre vonatkoztatva  marad a veszteséges működés, azonban a veszteség mértéke alacsonyabb lesz nominálisan is, mint 2017-ben, ami azt jelenti, hogy a bevételekhez viszonyítva jelentősen csökkenhet majd a svéd cég vesztesége.

spotify_results_2015_2018.jpg

Ami talán ennél is optimitábbá teheti a Spotify  kedvelőit és  növelheti a befektetők és a potenciális befektetők bizalmát, az a fenti ábrán is látható trend: A folyamatosan, szépen növekvő bevételek mellett a költségek aránya a bevételekhez viszonyítva csökken, azaz ha lassan is, de a Spotify elérkezett, elérkezhetett ahhoz a ponthoz, ahol valóban képes lehet kinőni az amúgy nagyon magas költségeit.

Alig 24 óra múlva kiderül, hogy  maguk a befeketetők hogyan is látják a Spotify esélyeit és hogy  a  hagyományostól eltérő  parkettre lépés  előnyére vagy hátrányára válik a svéd cégnek.  

A startup akitől az Apple a Beats Radio ötletét lopta

Arra, hogy a földi sugárzású rádiózás fokozatosan  egyre mélyebb gödörben van és amiatt, hogy a 21.századi technológiai változások és az új piaci szereplők által támasztott kihívásoknak nem vagy kevéssé képes megfelelni, egyre több- és több példa látható, de talán a legplasztikusabb, a legfrissebb, a legnagyobb amerikai rádióhálózat, az iHeart Radio csődje.  

dash_radio2.jpg

A hagyományos rádiózást többen, többféleképpen próbálták és próbálják megújítani, adaptálni a megújult technológia lehetőségekhez és tartalomfogyasztási szokásokhoz. Megközelítésükben azonban ezek a kísérletek alapvetően különbözőek.

A Pandora- illetve egyre inkább a  klasszikus streaming piaci szereplők- Spotify, Apple Music, Amazon, Google- az on-demand funkciók s az interaktivitás erősítésén keresztül közelítik meg a rádió, mint  platform  megújítását.

Másfajta megközelítést választott a Scott Keeney DJ által létrehozott Dash Radio.  Keeney és társai továbbra is hisznek a lineáris  rádió tartalom fogyasztásban, azonban egy helyre próbáltak gyűjteni egyedi, különböző stílusokat elérhetővé tevő rádióadókat.  Olyan rádióadókat, amelyek nem létező rádiók, hanem tulajdonképpen egyei, válogatott  zenei válogatások.

A rádiók tulajdonosai pedig ismert DJ-k, sztárok, vagy  márkák,. Akik saját rádiójukban azt játszanak, amit szeretnének.  Amikor a rádió tulajdonosa online van, akkor maga cserélheti a számokat, élőben. Amikor nincs online- hiszen 24 órában ez lehetetlen is lenne-  akkor pedig az általa korábban lejátszott dalok szólnak, véletlenszerűen.

Fontos különbség  az interaktív rádiókkal szemben, hogy az elhangzott dalokat a hallgatónak nincsen lehetősége átugrani, kedvelni, azaz  egy adott adón belül azt hallgathatja, amit az adó tulajdonosa játszik.  

Nyilvánvaló, hogy egy ilyen, limitált interaktivitást és  felhasználói testreszabási lehetőséget biztosító  megoldás esetében nagyon sok múlik azon, hogy a rád tulajdonosa mennyire híres, mennyire elismert.  Keeny rádiós múltja ebben sokat segített, segíthetett és nyilván ennek ( is) betudható, hogy olyan sztárok, mint Snoop Dogg is vállalták a felkérést és saját rádiót indítottak.

A Dash tehát egy ígéretes ötlet , mégis nem igazán erről vált híressé. Sokkal inkább arról, hogy a Dash Radio megjelenése után alig hónapokkal  jelent meg , indult el az Apple Music és az Apple Music részeként a Beats Radio.  

Minden amit Beats Radio-ról tudni akartál

Az Apple Music indulásakor, a sikerhez vezető legfontosabb tényezők között említettük , hogy az Apple Music nemzetközi terjeszkedése gyorsan haladjon és az Apple a lehető leggyorsabban és legerőteljesebben legyen képes terjeszteni azt a fajta zenemegismerési elképzelést, amit az Apple Music...

 

Az  a Beat Radio, amely koncepciójában kísértetiesen hasonlít a  a Dash Radio-ra. Nyilván az Apple nem ellopta Keeny ötletét- bár bőven meríthetett belőle- az ellenben tény, hogy az Apple, mint óriás cég belépése a piacra alapvetően változtatta meg a Dash Radio sikerének lehetőségeit.

A másik problémát az ötleti modell jelenti. Keeny nem hisz a 30 másodperces reklámokban, így szemben  a hagyományos rádiókkal, szemben a Spotify ingyenes verziójával és szemben  a Pandora-val a Dash Radio nem tartalmaz reklámokat semmilyen formában. S mivel előfizetési díja sincsen ezért az üzleti modell meglehetősen féloldalas. Szerepel ugyan benne bevételi oldal is, de csupán a szponzorált, márkázott rádiók  bevételeiből. Igaz ugyanakkor, hogy a költségek is mesze nem akkorák, mint a Spotify vagy éppen a Pandora esetében.

Ez lehet a fő oka annak, hogy az Apple piacra lépése ellenére a Dash Radio most is él és jelen van a piacon. Persze a jövője illetve az, hogy a vitathatatlanul változás előtt álló rádiós piacon lesz-e számára hely, nagy kérdés.

 

Becsődölt a legnagyobb amerikai rádióhálózat

A földi sugárzású rádióadók  a 20.században a zenemegismerés és a zenei marketing legfontosabb eszközei voltak. Nem véletlenül: emberek millió hallgattak otthonaikban illetve az autókban rádiót, munkába ,menet, otthon vagy akár munkában. A rádiókat ezért szerették az emberek, szerették a kiadók, szerették a zenészek, szerette mindenki.

radio.jpg

A rádiók megingathatatlannak tűnő szerepén az első  lyukat az MTV ( Music Television) ütötte a 80-as évek elején , de mindez elenyésző mértékű ahhoz képest, amekkora változást az internet, általa pedig a megváltozott zenefogyasztási szokások és szolgáltatások okoztak és okoznak a rádiós iparág számára.

Az internet adta lehetőségekkel élve ugyanakkor előbb a shoutcast technológia által  előbb a lineáris webes sugárzás, majd később a Pandora által a teljesen interaktív, on-demand rádiózás is megjelent a weben. Az újfajta, a hagyományos földi sugárzású rádióadóknál lényegesen bővebb funkcionalitást kínáló, azoknál interaktívabb on-demand rádiók, élen a Pandora-val elképesztő tempóban növelték népszerűségüket, alapvetően a földi sugárzású rádiók rovására.

Mindennek „köszönhetően” a rádió, mint médium  fontos szerepe ugyan általánosan megmaradt, zenei stílusonként ugyanakkor már sok tekintetben más a helyzet. Az olyan underground  zenék ,mint a hip-hop vagy az elektronikus zene esetében a rádió  hátul kullog a fontos források között.

De nem csupán a zene az a terület, ahol komoly kihívásokkal áll szemben a rádiózás. A hírek, a közlekedési információk, a talk radio tartalmak esetben mind-mind  megtalálható egy olyan digitális szereplő, akik az adott területen sokkal interaktívabb, hely specifikusabb tartalmat kínál.

iheartradio-bi.jpg

Mindennek a fentebb elméletben felvázolt iránynak a gyakorlati megtestesülését és igazolását láthattuk a napokban a szemünk előtt realizálódni, sajnos. Az Egyesült Államok legnagyobb rádióhálózata, a Clear Channel ugyanis kénytelen volt végül csődöt jelenteni!

A csőd  okát az összesen 20 milliárd dollárt(!!) kitevő hitelállomány jelenti, amelyet a cég lényegében 10 éve 2008 óta görget maga előtt.

Szövevényes kivásárlás

Napjainkban lehet, hogy hihetetlenül hangzik, de igaz, a 2000-es évek közepéig a Clear Channel tőzsdei cég volt. A hosszú éveken át a Mays  család formális majd informális kontrollja alatt álló, a 2000-es évek közepén hatalmasra hízó médiavállalkozás megvásárlását 2006-ban kezdeményezte két magán tőke alap, a Thomas H. Lee Partners és a Bain Capital.

Feltételezhetően a tranzakció trendben le is bonyolódott volna, ha 2007-2008 fordulóján nem rázza meg a világot a tőzsdei válság és  a Lehmann Brothers csődje.     Nem így történt,  és a  tranzakciót hitelező hat  bank ( a Citigroup , a Morgan Stanley, a Credit Suisse Group,  a Royal Bank of Scotland Group, a Deutsche Bank AG valamint a  Wachovia Corp WB.N)  visszavonta  támogatását a tranzakció mögül.

Hosszas huzavona után végül 2008 júliusában sikerült a feleknek megállapodniuk és végül az eredetinél magasabb részvényenkénti áron  valósult meg a tranzakció.

Az a tranzakció, amelyet a vásárlók hitelből fedeztek ( ún Leverage buyout- LBO jellegű tranzakció  keretében) a hitel fedezete pedig lényegében maga a megvásárolandó cég, a Clear Channel volt.

 

Meglehetősen hamar, valamikor 2010-ben  nyilvánvalóvá vált, hogy amennyiben a  közben a nevét Clear Channel-eől iHeart Media-vá változtató cég  nem tud valamit kezdeni  a rá nehezedő adóssággal, úgy nem várhat más rá ,mint a csőd…

Mégis a Texasi cég  közel 8 éven át  húzta és volt képes törleszteni, a hol magasabb, hol alacsonyabb éppen aktuális törlesztő részleteket. Tavaly aztán már a cég pénzügyi jelentésébe is bekerült, hogy az elkövetkezendő ( 2017 áprilisában kezdődő) 12 hónap pénzügyi értelemben történő befejezése kockázatokat rejthet magában.

És minden jel arra utal, hogy ez esetben egy önmagát beteljesítő jóslattal álltunk, állunk szemben, ugyanis ez év februárjában a cég  nem volt képes törleszteni az aktuális részleteket, így kénytelen volt csődvédelembe menekülni. 

Az iHeart Media csődje egyrészt az üzleti fundamentumok alapján sem mondható meglepetésnek ( erről majd kicsit később)  másodsorban pedig egy olyan időszakban következik be, amikor amúgy is rájár a rúd az amerikai rádió piaci szereplőkre. Az iHeart Media mögötti második legnagyobb rádiós hálózat,  a Cumulus Media még tavaly év végé előtt jelentett csődöt, a CBS  pedig lényegében kilépett a rádiós piacról azáltal, hogy csatornáit egyesítette az Entercom Communications csatornáival.

A gigantikus iHeart Media birodalom

Az iHeart Media a legjelentősebb tengerentúli rádióhálózatnak számít. A cég őrületes építkezését az 1996-os törvényi szabályozás megváltozása( amely lehetővé tette korlátlan méretű rádióhálózatok létrehozását) után kezdte meg és mostanra  Egyesült Államok-szerte összesen mintegy  800  rádióállomást tulajdonol, köztük olyan jelentőseket is, mint a New York-i Z100 in vagy a Real 103.5 KISS FM Chicagoban.

iheart_radios.jpg

A céget 2011- óta egy igazi iparági marketing zseni Bob Pittmann, korábban MTV, valamint AOL vezető vezeti.  Pittmann fő célja a kényszerű válságmenedzsment mellett az volt ( lett volna), hogy az iHeart Radio-t digitális szolgáltatásként kezelje és próbálja értékesíteni.

Ennek a célnak  alárendelve, az iHeartMedia  digitális területen is erős hídfőállásokat alakított ki. Az iHeart radio révén a teljes 800 rádióból álló giga rádió hálózat valamennyi tagja hallgatható az interneten és mobil telefonon egyaránt,  később pedig ez a funkcionalitás kibővült egy a Pandorahoz hasonló, a felhasználók által létrehozható és személyre szabható rádióadók létrehozási lehetőségével és egy igazán minőségi  iPad alkalmazással. Mindez aztán 2016-ban tovább bővült, az  iHeart Radio Plus és az iHeart Radio All Access névre hallgató szolgáltatásokkal. Az iHeartRadio Plus segítségével az egyes számok közötti reklámokat ugorhatjuk majd át, illetve korlátlan számú zeneszámot lájkolhatunk egy adott időszak alatt. iHeart Radio all acces pedig lényegében egy streaming szolgáltatás, igen közel a szabványosnak mondható 10 dollár=/hónap előfizetői áron. 

Pittmann digitális központú stratégiája azonban csak részben járt sikerrel.  Az iHeart Media streaming alkalmazásai a Spotify és a Pandora mögött a harmadik leghasználtabbak voltak tavaly év végén ( igaz messze lemaradva az előbbi kettőtől) azonban mindez  hirdetésértékesítésben csak minimális mértékben jelent meg.

 

Ahhoz, hogy jobban megértsük, mekkora bajban is van az iHeart Media, érdemes egy pillantást vetni a cég bevételeire illetve arra, mekkora hiteleket is kell, kellene törleszteni.

iheart_revenues_2012_2016.jpg

Amint ábránkon látható, az elmúlt években a cégcsoport bevétele egy meglehetősen szűk sávban mozgott  alapvetően 6.2-6.3 milliárd dollár körül. A nyereség pedig ennek is csupán a töredéke,  szinte minden évben  1.5 milliárd dollár alatt volt és csupán 2016-ban kezdett el igazán érzékelhetően emelkedni.

iheart_hitel_2012_2016.jpg

Mindeközben a 20 milliárd dollár gigahitel költségei éves szinten  1,5-1.8 milliárd dollár között voltak és folyamatosan nőttek, mind nominálisan, mind a bevételek százalékában.  Ezeket a múltbéli terheket ha nem is könnyen, de  teljesítette a rádió, ami viszont előtte állt, az lényegében egyenértékű volt a lehetetlennel.

iheart_hitel_2017_2021.jpgHiszen amíg az elmúlt években a felvett hitel kamatait törlesztette elsősorban a cégcsoport, addig 2017-től kezdődően 6 éve alatt  szinte az egész 20 milliárd dolláros hitelállományát vissza kellene fizetnie, közel felét- 8 milliárd dollárt-  pedig egy évben 2019-ben.

Nem véletlen, hogy a cég vezetése éveken át, több alkalommal, több körben és jogi lejárásban próbálta kijárni, hogy érvénytelenítsék az őket terhelő hitelt. Sikertelenül.

Tisztán   pénzügyi megfontolásokból megközelítve tehát, tulajdonképpen akár az is állítható, hogy  jó pillanatban  jelentett csődöt a cégcsoport. A csőd legfontosabb jellemzője, hogy az egyben a cég adósságának átrendezésére is esélyt ad. Adósságból pedig bőven van. Az iHeart Media adósainak listája meglehetősen hosszú és népes lista, sokféle szereplővel, melyek között megtalálhatóak jogvédő szervezetek, kiadók, sőt   vetélytárs szolgáltatók is.  

A lista, a teljesség igénye nélkül:

SoundExchange 6.4 millió dollár

ASCAP 1.4 millió dollár

BMI 1.4 millió dollár

Warner Music Group 3.9 millió dollár

Universal Music Group 1.3 millió dollár

Nielsen 20 millió dollár

Önzetlen megmentőjelölt?

Miután az iHeart Media elmaradt az aktuális törlesztő részlet megfizetésével a tengerentúli törvények szerint 30 napja volt, hogy egyezségre jusson hitelezőivel. Ezen folyamat közben jelentkezett be a Liberty Global, az iHeart Media egyik legjelentősebb vetélytársának, a SiriusXM-nek a tulajdonosa.

sirius_svg_1.png

A sok más cég mellett a magyar UPC-t, a Forma 1-t és részben a vezető amerikai on-demand szolgáltatót, a Pandora-t is  tulajdonában tudó cég az iHeart Media 40%ért kínált 1 .16 milliárd dollárt(..) Az ajánlat részét képezte volna az is, hogy a Liberty finanszírozza a rádió működési költségeit az után, hogy az a csődvédelembe menekült.

Minden jel szerint az ajánlatot végül visszautasította az iHeart Media menedzsmentje, de persze ettől még jól mutatja mindazt, hogy  John Malone Liberty tulajdonos csapata valóban menyire is komolyan gondolja azt, hogy nem streaming szolgáltatásokkal, hanem egy  komplett rádiós portfolió segítségével is meghatározó szerepet játszhat majd a következő évek tengerentúli zenei piacán…

 

A hírek szerint a formálódó csődegyezség értelmében a meglevő hitelállomány jelentős része eltűnhet majd, miközben a rádió alapvetően ugyanúgy folytathatná működését, mint eddig, persze bizonyos keretek között.

Ha pedig jobban belegondolunk, nem is biztos, hogy véletlen, hogy olyan sokan sündörögnek az iHeart Media körül. Amennyiben ugyanis sikerülne megszabadulnia az őt terhelő hatalmas adósság  jelentősebb részétől, akkor a cég piaci részesedése ( 270 milliónál is több hallgatót érnek el)  illetve digitális jelenléte révén komoly akvizíciós célpontja is lehet olyan cégeknek, amelyek a világ legnagyobb zenei piacának számító Egyesült Államokban akarnak versenyezni, a Spotify-jal vagy éppen az Apple Music-kal.

A csőd persze komoly kérdéseket vet fel azt  illetően, hogy meddig és milyen formában maradhat életképes a hagyományos rádiózás, jelen formájában, az olyan fejlett piacon, mit az amerikai ?  A tengerentúli rádiós piac jelenleg mintegy 16 milliárd dolláros.  Előrejelzések szerint mindez 2021-re  is csak minimálisan változik majd és alig éri el a 17 milliárd dollárt. Ebben a környezetben kellene a hagyományos  földi sugárzású rádióknak alkalmazkodniuk  az egyre erősődö versenyhez és átalakítaniuk üzleti modelljüket egy  sokkal inkább digitális és interaktívabb modellé. Nehéz lesz…

Közutálat tárgya lesz a Youtube

Ahogyan azt tavalyi év legvégén magunk is megírtuk , a Youtube egy kizárólag audio streamingre fókuszáló streaming szolgáltatás indítását tervezte, tervezi  2018 első fél, de lehet  inkább  első negyed évében, Youtube Remix néven!

youtube_company.jpg

Az eddig megismert információk alapján, a szolgáltatás egy az egyben szeretne majd versenyezni a Spotify-al, az Apple Music-kal és a többi klasszikus streaming szolgáltatással. Azaz egy alapvetően  audio streaming szolgáltatásról beszélünk, szemben a Youtube RED-el, ami egyszerre akart audio és videó streaming szolgáltatás is lenni.  

A Spotify rivális streaming szolgáltatással a Youtube és anyacége a Google/ Alphabet egyszerre két kérdésre és kihívásra próbál választ adni. Egyrészt arra, hogy a fejlett piacokon a Youtube zenei része egyértelműen csökken, másrészt pedig arra, hogy  a kiadók és jogvédő szervezetek egyértelműen a Youtube-ot tartják az előadói bevételek csökkenésének felelősének.

 

Önálló streaming szolgáltatást indíthat a Youtube idén

Amikor 2015-ben hosszas-hosszas pletykák, találgatások után végül valóban elindult a Youtube streaming zenei szolgáltása Red, a Youtube prémium streaming szolgáltatása, nem alap nélkül írtuk azt, hogy a streaming piacot alapjaiban átformáló lépésről lehet szó. Egyrész maga az alkalmazás valóban a piacon egyedülálló színvonalat és megoldásokat képviselt, képvisel, másodsorban pedig azért, mert a Youtube zeneipari marketingben elfoglalt helye több, mint megkérdőjelezhetetlen.

Az elsőt kis mértékben, a másokat ellenben maximálisan  szem előtt tartva  egy az SWSW-n adott interjú alapján úgy tűnik a Youtube döntő lépésre szánta el magát, annak érdekében, hogy  a hamarosan induló  fizetős streaming szolgáltatása valóban sikeres  legyen!

lyor-cohen-sxsw-march-2018-billboard-1548.jpg

Mindennek azonban ára lesz, méghozzá jó eséllyel hatalmas felhasználói felháborodásban  megtestesülő ára. A Youtube ugyanis nem kevesebbet tervez- Lyor Cohen elmondása szerint- , minthogy  drasztikusan megnöveli a zenei videók előtt/közben és akár alatt megjelenő reklámok számát, nemi titkoltan azért, hogy az ingyen zenei videónézés élményét jelentősen rontva terelje a felhasználókat a Youtube Remix prémium verziója felé.

Cohen közvetve utalt arra is, hogy a hirdetések megnövelése nem globális, azaz nem minden felhasználót érintő lesz. Az alapján, amit a konferencián elmondott, legvalószínűbbnek az tűnik, hogy a Youtube-ot mint zenei szolgáltatást használók ( azaz azok, akik sok-sok zenei videóklipet néznek meg egymás után, érdemi interakció nélkül) fognak majd a jelenleginél jelentősen több reklámot  látni. Ők ugyanis egyrészről a Youtube legjelentősebb, potenciális fizető felhasználó táborát jelentik. Ezt a tábort, amelyet a jelek szerint a cég akár erőszakosan is, de szeretne az új, prémium szolgáltatása felé terelni.

Mindez jelentős változás a cég  eddig hozzáállásához képest és ebben nem kis szerepe van magának Cohennek. Ő győzte ugyanis meg  kollégáit és a Google/Alphabet menedzsmentet, hogy fontos gesztusokat tenni a zeneipari szereplők, elsősorban a kiadók és az előadók felé.

Az üzleti megfontolások pofonegyszerűnek tűnhetnek. Egyrészt a több hirdetés több bevételt is jelent majd, ez nyilvánvaló. Másrészt, a hirdetések által a prémium verzióba áthajtott zenekedvelők előfizetési díjai és extra bevétel. azaz az amúgy barátságtalan lépés tisztán pénzügyi oldalról tekintve win-win szituációt jelez előre a Youtube számára.

Persze afelől ne legyen szemernyi kétségünk se, hogy ez a lépés egyszerre született üzleti megfontolások és a fent említett politikai megfontolások alapján, sőt inkább az utóbbiak alapján. 2017 végére ugyanis lejutottunk oda, hogy a Youtube jövője szempontjából elkezdett igenis fontossá válni az, hogy milyen viszonyban van a lemezkiadókkal és a zenészekkel.

Persze akár a politika, akár az üzleti megfontolásokat vitatni is lehetne. Ugyan a több hirdetés jó eséllyel még több bevételt jelent majd, nem lehet nem figyelembe venni azt is, hogy a felhasználói oldalon az elégedetlenség mit jelenthet majd a Youtube számára. Mindez egy olyan időszakban, amikor egyre gyakoribbak a tech cégek rémálmainak számító PR katasztrófák.

Folytatódik a Youtube és a kiadók háborúja

A Youtube a legmeghatározóbb digitális zeneipari szereplők egyike, amelynek bevételei sokszorosan meghaladják az összes vetélytárs streaming szolgáltatásét, és amelynek csak a zenei videóit többen nézik meg naponta, mint bármely más zenei szolgáltatás használóinak a száma. Valamikor tavaly tavasszal kezdődött meg az a támadás sorozat, amely teljesen egyértelműen a Youtube ellen irányul, és amelyet a nagy nemzetközi kiadók és jogvédő szervezetek vezetnek.

 

Összességében a Youtube lépése nagyon jól  harmonizál azzal a ténnyel, hogy a cég most már nem nagyon hibázhat zenei szolgáltatásaival.  A Google Music- bár  adatok nem nagyon ismertek róla-  a piackutatások alapján inkább tűnik csúnya kudarcnak, mint sikernek. Ugyanez elmondható, sőt hatványozottan mondható el, a videó és audio szolgáltatásokat ötvözni kívánó, ámde a nemzetközi terjeszkedéssel lassan haladó és emiatt egyértelműen kudarcot vallott Youtube Red-ről.  Mindezzel párhuzamosan ugyanis a többi vetélytárs streaming szolgáltatás felettébb sikeres évet tudhat maga mögött. Mind a Spotify, mind az Apple Music szépen növekszik, az Amazon Prime Music-ról nem is beszélve.  A fejlett piacokon pedig a Youtube zenei része egyértelműen csökken, így a Youtube és tulajdonosa a Google/Alphabet sok tekintetben hasonló helyzetben van, mint 4-5 évvel ezelőtt az Apple, az iTunes kapcsán.  Az elkerülhetetlen, meredek csökkenés már látható, kérdés, addig sikerül-e a helyettesítő termékkel  piacra lépni és sikerre vinni. Ehhez a sikerhez pedig az eddig alkalmazott módszerek bizonyosan nem lesznek elegendőek, erre úgy tűnik a Youtube és a Google vezetése is ráeszmélt.

A Shazam lehet az Apple titkos fegyvere

A 2017-es év  végének kétségtelenül legnagyobb meglepetése és egyben leg  meghatározóbb híre  az volt, amikor az Apple bejelentette, hogy felvásárolja a zenefelismerési piac piacvezetőjének számító Shazam-ot!

Az Apple- Shazam házasság  sok tekintetben  valóban egy  az egekben köttetetett házasság. Adva van ugyanis egy kiváló szolgálttás, amelynek a játétere azonban  felettébb beszűkült az elmúlt  nagyjából egy évben és adott egy feneketlen pénztárcával rendelkező, fiatalnak mondható streaming szolgáltatás, amely a világ ura szeretne lenni és amely számára kulcsfontoságú  lenne, hogy egyre több és több mindent tudjon ajánlani  előfizetői számára. Ehhez pedig  tökéletes eszköz lehet a Shazam!

shazam-app-icon-ios.jpg

A zenefelismerés pedig egyre inkább alap szolgáltatás, méghogyha nem is a mainstream, ismert streaming szolgáltatások körében. Az olyan, távol -keleten piacvezetőnek számító szolgáltatások, mint a KuGou  a ,QQ Music  vagy a KKBOX  mind-mind  kínál zenefelismerést a streaming mellett. Sőt,  piaci pletykák szerint a hajdan szebb napokat látott Deezer is valami hasonló kifejlesztésén dolgozik.

Mindeközben a Shazam-nál

Az idő rövidsége miatt feltételezzük  még az akvizíció előtt eldöntött és elkezdett folyamat végén a Shazam iOS alkalmazása jelentős ráncfelvarráson átesve megújult! Az átalakulás magát az algoritmus és  core működést nem érinti, sokkal inkább az a célja, hogy a Shazam a lehető legtöbb információt nyújtsa az alkalmazás tulajdonosoknak a megtalált dalról.

shazam_newapp.jpg

A fő változás ennek megfelelően a találati képernyőn  érzékelhető. Az a  találati képernyő, amely megjelenésében is átalakult, immáron a találatot transzparens háttérként felhasználva modernebb megjelenést kapott.  Maga az oldal elrendezése nem változott, azonban  több helyen is bővült! A felső részen  lesznek megtalálhatóak a fontosabb navigációs elemek, melyeknél új elem a dalszöveg.  Ezt választva az adott dal dalszövege  magában a Shazam alkalmazásban  is olvasható, elérhető lesz.

A képernyő alsó részének fő funkciója megmaradt , itt van továbbra is lehetőség az adott dal összekapcsolására a fontosabb streaming szolgáltatásokkal. Határozottan jelzi ugyanakkor az Apple megjelenését, hogy a legjobb, legfrekventáltabb helyen immáron az Apple termékei, az Apple Music és az iTunes vannak…

És persze arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy ezen a piacon a Shazam számít a piacvezetőnek, de messze nem az egyetlen szereplőnek. Független szereplők, mint a Soundhoud mellett  tágabb  home entertainmernt aktivitásaik részeként olyan óriások ,mint a Google is megjelentek   ezen a piacon.

Meglepő lehet, de az Apple számára nagyon fontos területen érkezik ezáltal segítség! Ez a terület pedig a big data és annak  digitális zenei felhasználása. Ezen a területen a Spotify több évnyi előnnyel rendelkezik, hiszen már 2014-ben komoly akvizíciókat hajtott végre ezen a téren, míg az Apple  egyrészt ekkor még inkább az iTunes-ra koncentrált, másodsorban pedig az algoritmuson alapuló zenemegismerés helyett eleve a humán zenei ajánlókban hitt ( és hisz a mai napig) .

Márpedig az Apple a Shazamot ezen a téren nagyon sok területen  használhatja majd. Kiindulásként vegyük azt, hogy az, hogy milyen zenéket próbálnak felismertetni felhasználók milliói kiválóan előrejelezheti azt, hogy egy adott dal népszerűsége hogyan alakul. Ez pedig egy az exkluzív tartalmakra koncentráló és   21.századi modern kiadói terveket szövögető médiacég számára felbecsülhetetlenül értékes információ lehet.

Mindezen felül és ennél jóval előremutatóbban, a Shazam kulcs szerepet játszhat majd az Apple intelligens  és hang alapú megoldásainál  a zenei tartalmak és szolgáltatások integrálásában is.  Ez a terület az elkövetkezendő években robbanásszerű fejlődés előtt áll, és amennyiben ebben a zene nem kap megfelelő és kellően hangsúlyos helyet, akkor az  magára az Apple Music-ra is súlyos következményekkel lehet. Cupertinoban tehát virítani kell ezen a téren hamarosan valami nagyot és ennek a motorja  jó eséllyel ugyancsak a Shazam lehet majd.

Természetesen  a Shazam akvizíció  alapvetően  fogja majd átalakítani a Shazamot és magát az Apple Music-ot is. A legrövidebb távú, de valószínűleg egyben leglátványosabb változás a Spotify eltűnése lehet majd.  Jelenleg a svéd cég az egyik kiemelt streaming szolgáltatás, amelyre a felismert zenék hivatkoznak, azaz akár azonnal  egy már létező lejátszási listánkba is helyezhetjük azokat. Ezzel egy idejűleg feltételezhetően a Shazam akár el is veszítheti önálló alkalmazás mivoltát és az Apple Music részévé válhat, amely ezáltal nagy lépést tesz majd  abba az irányba, hogy komplett audio élményt nyújtson előfizetői számára.  

Ehhez persze a Shazam akvizíciója még messze nem lesz elegendő, sőt igazából  ahhoz sem, hogy az Apple valóban igaszán személyre szabott zenei élményt nyújtson. Ehhez majd még feltételezhetően akvizíciók során keresztül vezet út.