Free Music!

Ledobta az atombombát a Tik-Tok a zenei háborúban

2024. március 17. - Pléh Dániel

Lassan több, mint másfél hónapja robbant ki a globális zeneipar évek ( sőt talán egy évtized) óta legnagyobb összefeszülése a Tik-Tok és a Universal Music között. A felek  álláspontja azonban (egyelőre?) nem hogy közeledett volna egymáshoz, inkább, mintha távolodnának és tovább eszkalálódna a vita.   

Bizonyosan nem mutat a megállapodás irányába, hogy a Tik-Tok immáron 163 országban tette elérhetővé a hozzáadás a zenei alkalmazáshoz opciót, melynek segítségével bármilyen a Tik-Tok- ban hallott zenei tartalmat hozzáadhatunk a Tik-Tok saját streaming zenei szolgáltatásához.  ( azon országokban ahol elérhető)

tiktok_mobile2_2.jpeg

A Bytendance ( a Tik-Tok tulajdonosa) számára természetesen a fő cél, a sajt streaming zenei alkalmazás felé való forgalom terelés, de ennek ellenére maga  a funkció a többi meghatározó streaming audio szolgáltatáshoz is elérhető, azaz a Spotify vagy  az Apple Music felhasználók is el tudják menteni a számokat, de számunkra a folyamat bonyolultabb és több lépésből álló lesz.   

A lépés, azokban az országokban, ahol a Bytendance már jelen van audio streaming szolgáltatásával, ott egyértelműen  annak erősítését célozhatja. De a lépés igazi célja nem ez!  Sokkal inkább egy újabb funkciót bevezetni az alkalmazásba, ahol fájóan megjelenik a Universal tartalmak hiánya.  

 Mindezzel párhuzamosan a Universal sem tétlenkedik.  A Tik-Tok.-al érvényben levő szerződése alapján február eleje óta mintegy 37 ezer(!!) kérelmet nyújtott be Tik-Tok videók eltávolítására azért, mert azok Universal Music zenét tartalmaztak. A legtöbb ilyen videó az audio tartalmat módosította.. felgyorsította, lelassította stb. A kérés összesen, 120 millió videót érintett, azaz 120 millió Tik-Tok videó alól tűnt el emiatt a lépés miatt a zene!

Felmérések szerint ez, azaz a módosított zenei tartalmak a Tik-Tok zenék több, mint harmadát teszik ki,az összes Tik-Tok videó  85%-a pedig tartalmaz zenéket is. Évente 8-9 miliárd videót töltenek fel a kínai közösségi szolgáltatásba, ami azt jelenti évente közel 3 milliárd videó tartalmaz módosított zenei tartalmakat!  Ha ezt veszük alapul, akkor a Universal által érintett 120 millió videó elenyésző mértékű…

Ezek a videók ugyanakkor feltölthetőek voltak, azaz átmentek a Tik-Tok ellenőrző algoritmusán ( mivel nem egyeztek teljesen semmilyen az adatbázisban szereplő tartalommal) A Tik-Tok-Universal csörte értelmében ugyanakkor mintegy 3 millió dal esetében ennyiben egy Tik-Tok videó közűlük használna zenét, akkor az nem is feltölthető!

Egy döntés ami mindent megváltoztathat

A kínai cég ugyanakkor egy a Universal vitánál sokkal-sokkal nagyobb problémával is kénytelen szembenézni.  Ez pedig az Egyesült Államok-beli működésének betiltása. Ha valakinek ismerősen hangzik mindez, az nem véletlen, Donald Trump elnökségének végén szerette volna betiltatni a kínai céget a tengerentúlon.   A kínai cég  (joggal) hihette azt, hogy Trump távozásával ez a veszély közel nullára csökkent.

Megmenekülhetett a Tik-Tok

Napjainkban a zenei streaming szolgáltatások uralma ellenére egyre erősebben jelenik meg a zenei tartalom a közösségi szolgáltatásokban, elsősorban a chat szolgáltatásokban is. Ennek a piacnak a szinte egyeduralkodója a kínai Tik-Tok, a néhai Musical.ly hamvain felépült alkalmazás...

 

A napokban a felső házban kétpárti konszenzussal elfogadott törvényjavaslatot Biden elnök is alá fogja írni, az azonban kérdéses, hogy a szenátusban mi várható? Amennyiben ott is megszavazzák a törvényt, még az sem fog azonnali betiltást jelenteni.  Maga a javaslat ugyanis felszólítja a Tik-Tok tulajdonosát, hogy szüntettesse meg  tulajdonrészét  a Tik-Tok amerikai leányvállalatában vagy távolítsa el  cég tartalmait, szolgáltatásait a tengerentúli alkalmazásboltokból.

A helyzet az elmúlt 6 hétben semmivel sem vált egyszerűbbé. Az ilyen jellegű viták túlnyomó  többsége  el sem jut a tényleges lépésig ( pl. tartalomlevétel), arra meg pláne nem volt még példa, hogy mindkét fél egyfajta chicken game-t játszva, a másik teljes kapitulálására játsszon.

A Universal abban a hitben van, hogy tartalmainak hiánya, előbb vagy utóbb jelentkezik majd a Tik-Tok népszerűségében is. Lehet, ez a stratégia igaz is lesz, hiszen a februári adatok alapján a Tik-Tok felhasználói elkötelezettsége régiótól függően 3-6%-al csökkent.  

A Tik-Tok számára a  másik nagy veszélyt az jelenti,jelenteti, hogyha más kiadók is követnék a Universal Music-ot. Erre egyelőre minimális az esély. A Universal Music  ( és amúgy minden kiadó ) számára a legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy minden jel szerint a kínai cég sokkal előrébb tart  mesterséges intelligencia alapú megoldásával, mint ahogyan azt bárki gondolta eddig.  Mindez pedig jelentheti azt, hogy az az egyenlet, amelyben eddig minden iparági szereplő gondolkodott, és amelyben a szolgáltatók és a kiadók  más és más okból, de egymásra voltak utalva, már rövid távon sem biztos, hogy igaz.tiktok_mobile2_2.jpeg

 

Unikornisként adná el magát a Soundcloud

2017-ben nagyjából pontosan az évnek ugyanezen szakaszában került  a csőd közvetlen közelébe a berlini underground streaming szolgáltatás, a Soundcloud.  A folyamatosan növekvő létszám, a felelőtlenül cselekvő ,menedzsment együttesen okozták ezt a helyzetet.

soundcloud_black_icon.jpg

Az érkező új menedzsment aztán fájdalmas lépések sorát meghozva megmentette a csődtől a berlini céget. a korábbi VIMEO CEO és tapasztalt szórakoztatóipari szakembernek számító Kerry Trainor és az általa összekovácsolt  befektetői csoport szép lassan rendbe rakta a cég pénzügyeit, majd pedig hozzálátott az új Soundcloud stratégia megvalósításához.

Bár, ha jobban szemügyre vesszük ez sokkal inkább visszatérés volt. Visszatérés  a cég eredeti koncepciójához,  azaz Soundcloud az audio  Youtube-ja narratívára hajazó megközelítésre és  ahhoz, hogy a berlini cég célja az előadók számára olyan plusz eszközöket adni, ( hallgatói információk és analitika, extra tárhely)  amely miatt azok számára megéri évi 70-100 dollárt fizetni.

2023-ra a berlini cég eljutott oda, hogy  a maga területén abszolút kihagyhatatlan szereplő, azzal pedig különösen sokat tett az előadók számára, hogy az újfajta,  tiszttességesebb kifizetési modelleket megcélzó mozgalom élére állt!

És ugyan méretében, előfizetőszámában nem mérhető össze  a piacvezető Spotify-jal, vagy az Apple Music-kal, de ennek ellenére meghatározó szereplőnek mondható.

Ezért is meglepő, hogy a Sky által megszelőztetett hírek szerint a tulajdonosok a cég értékesítését tervezik az idei évben, 1 milliárd dollar körüli áron, azaz a Soundcloud unikornisként találna új tulajdonosra!

Hogy mindez sikerül-e az több mindentől függ. Maga az üzleti környezet továbbra sem mondható éppen kedvezőnek.  Az olyan hosszú távú befektetések, mint amilyen az audio streaming szolgáltatások, jelenleg nem túlzottan attraktívak a befeketetők számára.

Amit a Spotify csak szeretne azt a Soundcloud már elérte

 

A Spotify a tőzsdére lépése óta kerget egy álmot: a nyereséges működés álmát. A Soundcloud esetében 2017-ben a csőd közelében nem hogy ez, de ennél sokkal kevesebb sem merülhetett fel reális tervként.Akkor, éves 100 millió euró körüli bevételre közel ugyanakkora mértékű veszteség jutott. Ezt sikerült a menedzsmentnek hosszas munkával ledolgoznia, úgy, hogy közben a bevételek is 100-ról közel 300 millió euróra tudtak nőni.

soundcloud_2010_2023.jpg

A nyereséges működés immáron 8 hónapos időszakra tekinthet vissza, és nyilván nagyon fontos szempont lesz majd akkor, amikor a potenciális vásárlókkal megkezdődnek a tárgyalások.

És ugyan a Soundcloud pénzügyi helyzete tulajdonképpen kedvezőbb ,mint a Spotify-é, nagy kérdés, hogy ez elegendő lenne-e ahhoz, hogy  tisztán pénzügyi alapon valaki kifizesse ezt az összeget.

A hogy nem tisztán pénzügyi alapon lehet-e valaki akinek megérne 1 milliárd dollárt a berlini cég?

Az egyre erősebb közösség  zenei funkciók és a hagyományos streaming szolgáltatások mellett alternatív streaming zenei piacon való megjelenés okán, nem elképzelhetetlen, hogy valamelyik nagy major kiadó lát, látna fantáziát a berlini cégben.

Mégis ha nekünk kellene tippelnünk ,akkor a Sirius XM-re tippelnénk. Alapvetően a podcating kapcsán, de a Soundcloud és a  Siris által tulajdonolt Pandora között már most is létező és működő együttműködés van. A Sirius Xm pedig pont az idei év elején jelentette és mutatta be nagyratörő zene portfolió terveit. Ebből a portfolióból pedig pont egy nagy elérésű,streaming zenei szolgáltatás hiányzik még.

És hát ne feledkezzünk meg a lehetséges vevőket latolgatva magártól a Spotify-ról sem. 2016-ban Daniel Ek és csapata nagyon közel járt ahhoz, hogy a Soundcloud tulajdonosa legyen.  Ez végül nem történt meg, és 2024-ben nem biztos, hogy a Spotify-nak pont erre lenne pénze, de az is igaz, hogy ami 2016-ban igaz volt, az 2024-ben is az: a Soundcloud adhatná meg azt a lökést a Spotify-nak, amellyel igazán közösségi zenei szolgáltató is lehetne.

 

Valójában mi is a tét a Universal Music -Tik-Tok háborúban?

Amikor a 2024-es év lehetséges, legfontosabb digitális zeneipari fejleményeit elemeztük, a Tik-Tok-ról, egy, a nyugati streaming zenei szolgáltatások számára igazán 2024-ben realizálódó veszélyként írtunk.   

Mindez alapjaiban változhat meg azáltal, hogy mindkét fél által megerősített hírek szerint a felek között érvényben levő megállapodás január 31-i lejárta után a Universal tartalmai nem lesznek elérhetőek a közösségi óriás oldalain!

tiktok.png

A két fél  kiadó bejelentését követően hosszadalmas nyilatkozat háborúba kezdett, de a lényegen ez már vajmi keveset változtat. A legjelentősebb kiadó tartalmai február 1 óta fokozatosan, de egyre nagyobb számban tűnnek el a Tik-Tok-ról,nagyjából 30 nap alatt. Ennyi ideje van a kínai óriáscégnek arra, hogy valahogy rávegye és meggyőzze a Universal vezetőit, hogy szükségük van a platformra.

Nem lesz könnyű dolga, ugyanis az a narratíva, hogy a Tik-Tok egy kiváló marketing eszköz az előadók számára, egyre kevésbé állja meg a helyét.No nem azért, mert ne lenne az, sokkal inkább azért, mert annál sokkal több ma már.  Pontosan a nyugati streaming zenei szolgáltatók késlekedése miatt volt képes a Tik-Tok a közösségi zenehallgatásban olyan pozíciót kialakítani magának, amely révén ma már sok tekintetben az audio streaming szolgáltatások vetélytársának számíthat.

Ezzel nem lenne semmi gondja a Universal Music-nak, ha a kínai cég is hajlandó lenne arra, hogy hasonló volumenű és struktúrájú megállapodást kössön a kiadóval. Erre azonban- eddig- nem volt hajlandó a Tik-Tok, mereven ragaszkodva ahhoz, hogy ő „csupán” közösségi zenei szolgáltató.

Így pedig tulajdonképpen ugyanabban a pozícióban találta magát, mint amiben a Youtube volt hosszú éveken át:azaz a kiadók és közvetve egyre inkább az előadók is azt érzik,éreztetik, hogy  a platform bevételeiből ők is sokkal nagyobb részt szeretnének.   

Fonák módon a Universal Music nem nagyon tud veszíteni az ügyön. A klasszikus streaming zenei platformok ( melyeken megjelenő tartalmakat a nagy nemzetközi kiadók adják és ezáltal kontrollálják)  és a hangsúlyos közösségi funkciókkal bíró közösségi zenei oldalak ( ahol a tartalmak jelentős része független eladóktól, kiadóktól származik) között egyre nő a távolság.

Abban, hogy ez a jövőben nőjön, ne csökkenjen a Universal Music fundamentálisan érdekelt. Hiszen a tradícionális platformok esetében jól kidolgozott jogdíj konstrukció révén, amíg ezek a platformok növekednek, addig a kiadók bevételei is nőni fognak.  Hosszú távon persze ez a stratégia roppant kockázatos, hiszen lassan, de biztosan eljön majd a Tik-Tokon nevelkedett sztárok kora is majd.  

Akik ezzel biztosan rosszul járnak, azok a Universal nem szupersztár előadói illetve maguk a független előadók. Akik számára reális feltételek kialkudása a kínai óriáscéggel minden eddiginél nehezebb lesz majd a jövőben.

Azért persze a Tik-Tok-nak illetve tulajdonoának, a Bytedance-nek is fájni fog a Universal lépése. Lehet, hogy most azt gondolják a kiadó csúcsmenedzseri, hogy Taylor Swiftből elég pénzt lehet termelni a Spotfy-on, az Apple Music-on, a TIDAL-on, és a többi tradícionális modell szerint működő audio streaming szolgáltatásban, de nem biztos, hogy ez hosszú távon is elmondható lesz. Abban pedig biztosak lehetünk, hogy a Tik-Tok-ot érintő botrány és feszültség megfogja nehezíteni a Bytedance audio streaming szolgáltatása kapcán is a kiadói kapcsolatokat. Márcsak azért is, mert a Univerdal Musicnak semmi, de semmi érdeke nem fűzödik ahhoz, hogy egy a jelenlegi streaming szolgáltatókétól markánsan eltérő üzleti modellel működő, ad abszurdum náluk kevesebbet fizető globális szolgáltató tűnjön fel a globális piacokon!  

Ilyen lehet 2024 a zeneiparban

 A zeneipar- sok tekintetben mint maga a világgazdaság- nagyon hektikus 2-3 évet tudhat maga mögött.  A koronavírus járvány a digitális szolgáltatások használatának felrobbanását, ugyanakkor az élő zenei események szinte teljes ( szerencsére átmeneti) megszűnését hozta magával. A vírus okozta lezárások utáni visszaépülés szerencsére gyors volt a koncertiparban, a magas infláció ugyanakkor a tech cégeket- mint az audio streaming szolgáltatók- igencsak fájdalmasan érinti. 

A gazdasági  gondok ugyanakkor nem csak a cégeket, hanem   a fogyasztókat is markánsan érintették, így az  streaming zenei szolgáltatások hirtelen egy olyan listán ( az elhagyható költségek listája) találták magukat, amelyen nem szerették volna. Mindez pedig. ha nem is látványosan- de már érzékelhető az audio  streaming szolgáltatások előfizető számában is. 

2024 tehát egy évek, sőt talán egy évtizede nem látott átalakulásokkal átszőtt év lehet a globális zeneiparban.

musicindustry_coldplay.png

Az előadók ébredése

Az előadók a zeneipar értéklánc legfontosabb szereplői, hiszen ők állítják elő magát a tartalmakat. Ennek ellenére a fogyasztók számára oly kedves előfizetés alapú modellek esetében az előadók nem járnak jól.

A 2020-as években az előadók helyzete, szerepe változni kezdett, és ez a folyamat 2024-ben tovább gyorsul majd! Az előadók egyre  inkább média piaci szereplők lesznek majd,mintsem csupán tartalomgyártók. Az, hogy a zenéik megjelennek a Spotify-on, vagy az Apple Music-ban, csak egy szelete a munkájuknak. Azt is mondatnánk, hogy az audio streaming szolgáltatásokban való megjelenés már csak a marketing mix egy eleme. Annak a marketing mixnek, amiben fontos- egyre fontosabb- helyet kapnak  a közösségi média szolgáltatások, a merchandise, no és persze a koncertek.

Amiben 2024 egy újabb fontos lépést jelent majd ebben az evolúcióban az az, hogy mindezt az előadók egyre gyakrabban saját márka alatt teszik majd, egyre markánsabb márka image-t felépítve. A folyamat akár oda is kifuthat mér majd, hogy az olyan gigasztárok, mint Taylor Swift bizonyos exkluzív tartalmaikat maguk értékesítik majd.

Az algoritmusok halála

2024 minden bizonnyal az AI éve lesz. ( márha nem  2023 volt az) Ami sok más mellett azért is érdekes, mert 2023 egyre inkább azt bizonyította, hogy az algoritmikus zenei ajánlás messze nem váltotta be a hozzá fűzött ígéreteket.

Hogy 2024-ben lesz-e ezen a téren drámai, pozitív változás?  Nem valószínű, sőt 2024 sokkal inkább szólhat arról, hogy az egyre fejlettebb algoritmusok, egyre inkább olyan zenéket ajánlanak majd, amelyik pénzügyileg a platformnak a legjobb. Az eredmény?   Javuló pénzügyi mutatók a streaming zene szolgáltatóknál, és egyre elégedetlenebb felhasználók, zenekedvelők.

Mindez pedig megnyithatja majd a teret olyan új  digitális zenei szolgáltatásoknak, amelyek jobb ajánlatokat nyújtanak, amelyek jobban segítik az új zenék megismerését.

 

A mesterséges intelligencia több gondot okoz, mint előnyt ad

A mesterséges intelligencia fundamentálisan formálja és fogja átformálni szinte minden területét életünknek. Ezalól a tartalomipar sem kivétel. Az AI által kreált fake dalok  már 2023-ban is okoztak bőven gondot, de 2024-ben még többet fognak okozni.  

A jelenleg nagyon kevéssé szabályozott terület ugyanakkora gondokat okozhat majd  a zeneiparnak, mintahogyan azt anno magának az internetnek a megjelenése tette. Annyi ilyen jellegű tartalom készül majd, hogy akár az is elképzelhető, hogy saját streaming szolgáltatást kapnak majd.

A Tik-Tok ráijeszt a nyugati zeneiparra

Barátból ellenség, majd vetélytárs.  Talán így lehetne legjobban jellemezni  a kínai cég és a nagy zeneipari szereplők kapcsolatát. Eleinte, mint egy egyszerű közösségi platformot, a tartalommarketing részének kezelték, majd amikor rengeteg zenei tartalom jelent meg rajta, rendezetlenül, akkor  ellenséggé vált. Amikor pedig kiderült, hogy a Tik-Tok  maga is audio streaming szolgáltatáson dolgozik, és ez a szolgáltatás lehet az a hely, ahol a közösségi és zenei funkciók egyesülnek, akkor hirtelen vetélytárs lett belőle.

tiktok.png

Az eleinte Resso, majd a Tik-TOK music, mind megközelítésében, mind a Tik-Tok.al való intergációja révén valami teljesen újat tud nyújtani. Olyat, amit a jelenlegi nyugati streaming audio szolgáltatások nem. Utóbbiak szerencséje, hogy a Bytendance egyelőre csak kisebb piacokon teszteli a megközelítést. 2024-ben ez megváltozhat, nagyon nagy felfordulást okozva a jelenleg sok tekintetben megmerevedett  streaming zenei piacokon. 

Az autókban is elbukik a rádiózás

A rádiózás haláltusájáról mi magunk is több alkalommal írtunk itt blogunk oldalain. A   fejlett zenei piacokon háromból két ember online hallgat zenét. Nagyon erősen törtek fel a prémium streaming szolgáltatások és a podcasting is, nem meglepő módon mindkettő a hagyományos rádió hallgatás rovására. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor rádióhallgatás legfontosabb területe az elmúlt 4 évtizedben egyértelműen az autó volt, és most is az.  Az autókban az audio tartalom fogyasztást továbbra is az AM/FM rádió dominálja. egyre nagyobb kérdés ugyanakkor, hogy meddig. Maga az autóipar is drasztikus átalakulásban van ugyanis, egyre inkább technológiai iparággá alakul. Az új autók egyre inkább szoftver és harvder együttesét jelentik, egyre digitalizáltabb vezetéstehnikai és in car entertainment megoldásokkal. A folyamat évek óta zajlik, úgy tűnik azonban 2024-ben érheti majd el egy erőteljesebb lökést kaphat, aminek a vesztese egyértelmű: a klasszikus AM/FM rádiózás.

A Facebook megveszi a Spotify-t

Az idei évre vonatkozó jóslataink közül a legmerészebb, ehhez nem férhet kétség.  2024-ben ugyanakkor biztosan folytatódni fog a médiapiaci konszolidáció, és az is biztosan kijelenthető, hogy a Spotify(sem) maradhat veszteséges, különösen nem tőzsdei vállalkozásként. Az olyan cégek, melyek számára egy telefontulajdonosok és zenekedvelők százmilliói által használt szolgáltatás boldog gazsédi lennének, felettébb hosszú.  

És ugyan a leglogikusabb lépés az lehetne, hogy a svéd cég valamelyik vetélytársa  próbálna egy akvizíció által behozhatatlannak tűnő előnyre szert tenni a sok tekintetben megmerevedett audio streaming piacon, jóval valószínűbb, hogy mindezt egy a piacon jelenleg nem jelenlevő szereplő teszi majd meg.   S hogy ez miért lenne a Facebook? Fundamentálisan azért, mert 2024-re olyan szintet  érhet majd el a közösségi és zenei szolgáltatások konvergenciája, hogy nem vagy nagyon- nagy veszteségek árán fenntartható   marad csak az a megközelítés, amit a facebook képvisel, immáron több, min egy évtizede ezen a területen. És valljuk be, kevés olyan szolgáltatás, van, ami jobban egészítené ki egymást, mint a Facebook és a Spotify…Igaz ez a felhasználók, a felhasználói élmény szintjén és igaz üzleti oldalon is.   

 

Streaming zenei adót vezetnek be Franciaországban

Az audio streaming szolgáltatásokat zenekedvelők milliói használják rendszeresen. A népszerűség ugyanakkor nem járt ( eddig?) fentartható üzleti modellel.  A legtöbb streaming zenei szolgáltatás veszteséges. Az olyan globális tech óriások, mint az Apple, az Alphabet vagy éppen az Amazon esetében ezek a veszteségek menedzselhetőnek ( tűnnek) azonban a Spotify, vagy a Deezer esetében ezek már jóval komolyabb kérdéseket vetnek fel.  

Egy ilyen alap gazdasági helyzetben igen fájó lépés az, amikor egy állam maga rég bele a streaming zenei szolgáltatásokba. Nem nagyon lehet ugyanis másképpen értelmezni azt, amit a francia kormány nevében maga Macron elnök jelentett be, és amelynek értelmében a zenei streaming alkalmazásokra 1.75%.os adót vetnének ki, melyet a Nemzeti Zenei központ ( CNM) támogatására fordítanák

A döntést „ természetesen” valamennyi streaming szolgáltató ellenezte. A Spotify francia vezetője, Antoine Monin egyenesen innovációellenesnek nevezte a lépést, mai ráadásul markánsan rontja a Spotify jelenleg sem túl stabil pénzügyi helyzetét a francia piacon.   

Jelenleg bevételeinek 70%-át a jogtulajdonosoknak, 20%-át forgalmi adóként az államnak , 3%-át digitális szolgáltatási adóként ugyancsak az államnak, 5%-át pedig videó szolgáltatóként  fizeti az államnak, ezen felül kellen még 1.75% streaming zenei adót is fizetnie. Viszonylag könnyen kisszámítható, hogy pusztán üzletileg ez azt jelentené, hogy a Spotify-nak nem éri meg a francia piacon működnie- ahogyan azt Monin sugallta is!  

Maga a francia piacról- ami a hatodik legjelentősebb globális- való kivonulás nem reális opció a svéd cég számára ( a sokkal jelentéktelenebb Uruguay-ból sem vonultak végül  ki) az áramelés ugyanakkor abszolút reális opció.

A francia kormány lépése azért ( is) fájdalmas, mert a szektor valamennyi szereplője ( kivéve az Amazont) egyetértett abban, hogy együttesen, együttműködve vállalni tudnák a  CNM magasabb támogatását. 

Annak nincsen realitása, hogy  a meghatározó streaming audio szolgáltatók elhagyják a francia piacot, de szinte bizonyosan a fogyasztókra hárítják majd az adót, ami nagyjából 10%-os áremelkedést jelenthet majd, illetve ezen szolgáltatók francia befektetésienek ( pl. fesztivál szponzorációk)  jelentős visszavágását is magával hozhatja, így végül kormány egyoldalú lépése ezzel szemben inkább magának a francia zeneiparnak és tágabb értelemben a kultúrának okozhat majd gondokat.  

Vesztésre áll a BBC a nemzetközi streaming óriásokkal szemben

 Napjaink zenefogyasztását a különböző audio streaming szolgáltatások ( Spotify, Apple Music, Youtube ,Amazon, stb.)  dominálják.   Így bárkinek, aki mellettük, valamiyen szinten velük szemben szeretne jelenlétet kialakítani, igen csak nehéz dolga volt és van.

bbc-music-app.jpg

A BBC helyzete talán még speciálisabb volt. A BBC-t  leggyakrabban, mint a közszolgálat digitális transzformációjának éllovasát szokták emlegetni, nem is ok nélkül, hiszen az iPlayer a digitális televíziózás  etalon szolgáltatásának mondható.   Kevésbé ismert ugyanakkor, hogy a BBC zenei téren is úttörőnek számít sok tekintetben.  A Spotify, az Apple Music, az Amazon streaming portfoliója ugyanúgy, ugyanazon elv alapján kezdi elvenni a rádió hallgatókat a hagyományos rádióadóktól, mintahogyan azt  a Netflix és társai teszik a TV esetében.

Erre próbált választ adni a 2018-ban indított BBC sounds, amely egy helyre gyűjtötte  a live és on-demand rádió, zenei és podcast tartalmak révén. És ami  talán még fontosabb: mindezt valóban személyre szabottan, a hallgatók ízlését fokozatosan megismerve tette és teszi.

Nézzük meg, most a számok alapján, hogyan is muzsikál a BBC zenei platformja?

A szolgáltatást heti szinten aktívan használók száma az előzőévi 3.8-ról 4.4 millióra nőtt, ami azt jelenti, hogy mintegy 16%-al nőtt a BBC Sound heti hallgatószáma. A britek nem csak többször használták az appot, hanem hosszabb ideig is, hiszen heti szinten 13,3 helyett 15.3 millió órát hallgatták a zenei tartalmakat, ami nem kevesebbet jelent, minthogy heti szinten közel 2.5 órát használták azt.

uk_music_apps.jpg

Markánsan képet kapunk, hogyha ezeket a számokat a teljes brit piaci adatokba helyezzük.   2022-ben összesen 159 milliárd stream történt az Egyesült Királyságban, míg a BBC Sounds ebből 1,64 milliárdot tudhat a magáénak. Azaz tisztán stream alapon a BBC zenei alkalmazása egy alig t9bb, int 1%-os, marginális piaci szereplőnek számít.   

Mindez akkor sem sokkal szebb, hogyha nem a lejátszások darabszámát, hanem az előfizetőket nézzük. Ez alapán a BBC Sounds messze lemaradva  az ötödik legjelentősebb piaci szereplőnek mondható. Heti szinten  nagyjából 10, napi szinten  mintegy 5%-os piaci részesedéssel.

Mentőöv a BBC-nek

A Value gap néven elhíresült probléma lényege, hogy a streaming szolgáltatók ( elsősorban a Youtube) óriási üzletet csinálnak azzal, hogy mások tartalmait közzéteszik, miközben ezekért a tartalmakért viszonylag keveset fizetnek.

A Brit az eddig legjelentősebb piac, ahol ennek kapcsán  parlamenti vizsgálat is indult, melynek célja, hogy megvizsgálja, az audio streaming szolgáltatások üzleti modelljét, hiszen  a ilyen jellegű szolgáltatások több milliárd fontos árbevételt generálnak a szigetországban, miközben az előadók ennek az árbevételnek alig 13-án osztoznak.

Magát a BBC-t illetve a BBC Sound helyzetét persze minden nem fogja megoldani, ugyanakkor előidézhet egy olyan helyzetet, amely révén a meghatározó streaming zenei szolgáltatók  kénytelen lesznek áraikat tovább emelni, ami akár az alternatív megoldások felé is terelheti majd a fiatal briteket.  

 

Mi lehet tehát a gondja a BBC Sounds-nak, mi az az ok, ami  miatt nem képes kapitalizálni a BBC audio tartalmait?

Segíthet megérteni mindezt, ha a BBC saját éves jelentésében szereplő adatoknak kicsit a mélyére ásunk!Látható, hogy a BBC Sounds heti hallgatóinak túlnyomó többsége 35 év feletti, azaz a fiatalok körében nem sikerült elérni áttörést. ( olyannyira nem, hogy ugyan 2021/22-höz képest nőtt a 35 év alattiak száma, az előző évben- azaz 2021-22-ben 2020-21.hez viszonyítva-  ez csökkent! )

bbc_sound_listeners.jpg

Az életkori megoszlás problémáját még jobban érzékelteti, hogyha a teljes BBC Sound hallgatói bázist vesszük górcső alá.  

A 4.4 millió hallgatóból 3.8 millió, azaz a teljes bázis több, mint 85%-a 35 évnél idősebb, azaz kimondható, hogy a BBC Sound-ot alapvetően az idősebbek használják,azok a fiatalok, akik számára az audio streaming szolgáltatások természetes zenefogyasztási megoldásnak tűnnek, nemigen.

Ez tehát a BBC fő gondja, azaz, hogy azok a fiatalok, akik a legfogékonyabbak  az online zenefogyasztásra, nem nagyon használják a platformot. Ezen lehet változtatni, de nem rövid idő alatt, és minden valószínűség szerint kizárólag technológia fejlesztésekkel nem!

Hatalmas bajban a Spotify?

A Spotify immár  6 éve tőzsdei cég, így azt gondolhatnánk, hogy a finanszírozása is megoldódott, azaz elmúltak azok az idők, amikor a svéd cég- mint még startup-   folyamatosan újabb és újabb befektetéseket volt kénytelen bevonni annak érdekében, hogy folytathassa növekedését. Ez azonban nem feltétlenül van így, ezt sugallja legalább is az, ami a svéd cégnél az elmúlt hetekben  történt.

spotify_app_getty.jpg

A Spotify már az év elején takarékossági intézkedésekbe kezdett. A 2022 év végén 10 ezer fő felett csúcsosodó létszám csökkentésébe szinte azonnal belefogott Daniel Ek által vezetett menedzsment és mintegy 600 főtől  ( ez akkor a teljes létszám alig több, mint 5%-a volt) váltak meg.   

A lépés  már akkor is tudhatóan a várhatóan sokkal nehezebbé váló 2023-as üzleti környezetre való felkészülés jegyében történt.

Azt, hogy 2023 mennyire sikerült jól vagy rosszul a Spotify-nak, azt majd csak az éves jelentésük ismeretében lehet megmondani. Azt azonban, hogy a költségeket mennyire érezték elszaladni  menedzsment szinten a svéd cégnél jelezte, hogy az év közben további 200 emberrel csökkentették az alkalmazottak számát.   

Aki azt hitte, hogy ezzel véget is ért a Spotify karcsúsodása, az nagyot tévedett! December elején ugyanis Daniel Ek körlevélben jelentette be, a cég minden eddigi legnagyobb leépítését, melynek értelmében újabb 1500 munkavállalótól válik mag a Spotify.  2024 elejére így a foglalkoztatottak száma a 2021 végi szintre esik vissza.

spotify_letszam.jpg

Ahhoz, hogy kicsit jobban megértsük, mi is volt a mozgatórugója ennek a drasztikus lépéssorozatnak, érdemes 2018 tavaszára visszamennünk.

Akkor a befektetőknek tartott konferencián  a Spotify menedzsment, hosszabb távon 25% felett bevétel növekedést, valamint 30%  feletti nyereséghányadot ígért.    

spotify_ebidta_plans.jpg

2022, amikor a cég vezetősége ismételten a befektetők elé állt, megerősítették hitüket abban, hogy a 30% feletti nyereséghányad elérhető. Sőt, Ek maga ekkor egy olyan cégről vizionált, amely középtávon  100 milliárd dolláros bevételt és 40% feletti eredményt képes produkálni. (A legutóbbi negyedévben 40% helyett ez az érték 26,4% volt.)

Ettől a Spotify most nagyon messze van, sőt ha a startup-ok érdekeltségét mérő P/S érték ( ami a cég tőzsdei kapitalizációjának és árbevételének a hányadosa)   alapján nézzük, akkor látszik, hogy az a 2021-es csúcsról mekkorát csökkent és 2023 közepén érte el a mélypontját.

spotify_ps.jpg

A magasabb P/S érték azt sugallja, hogy a piac komoly növekedési potenciált lát a cégben. A meredek csökkenése egyértelműen azt jelezte, hogy 2022-ben  a befektetők hirtelen elvesztették az optimizmusukat a svéd cég kapcsán.

Ez nem egyedi eset volt  a magas kamatok, a magasa infláció miatt a legtöbb tech cég befektetői értékelése érdemben csökkent-  de tény, hogy a svéd cég esetében a befektetések megtérülése is aggasztotta a fektetőket.  

A radikális költségcsökkentés az egyik ismert módja a P/s érték javításának, és persze a befektetők is kedvelik.  És az álom, melyet Daniel Ek felvázolt, jelenleg  nagyon messze van a valóságtól, és nagy kérdés, hogy abban, hogy ezt elérje a Spotify valóban ennek az 1500 embernek az eltávolítása a legjobb lépés?

Így próbál a felszínen maradni a legnagyobb amerikai rádió

A rádiózás- mármint, amit megismertek szüleink 40-50-60 évvel ezelőtt- már évekkel ezelőtt is az egyik legnagyobb gondban levő média típus volt.   A fejlett zenei piacokon háromból két ember online hallgat zenét. Nagyon erősen törtek fel a prémium streaming szolgáltatások és a podcasting is, nem meglepő módon mindkettő a hagyományos rádió hallgatás rovására.

siriusxm_newapp.jpg

Nem meglepő tehát, hogy a rádiózást már mi magunk is sokszor, véglegesen leírtuk. Az pedig, hogy  hagyományos értelemben vett rádiózás, valamilyen formában még fennmaradt és nem tűnt el teljesen az elsősorban annak köszöntő hogy az autókban lassan, lassabban megy végbe a  digitalizáció.

Ennek az egyik oka, hogy maguk a rádiók is kisebb-nagyobb zenei birodalmak építésbe fogtak, ahol a hagyományos rádióadók mellett más zenei szolgáltatások, tartalmak is helyet kapnak már.  Maga a üzleti modell változatlan, azaz a  hirdetések jelentik a legmeghatározóbb bevételi forrást.   

A túlélés persze messze nem biztosított továbbra sem, ehhez innovációra van/ lenne szükség. A Sirius Xm ennek részeként  vásárolta meg az ( akkor még) piacvezető on-demand rádiót a Pandora-t, és ennek részeként kezdet nagyon erőteljes terjeszkedésbe a Podcast tartalmak terén is.

Na de mi is a Sirius Xm

A Sirius  Satellite Radio tulajdonképpen egy holding, amely három részből áll, a Sirius Satellite Radio, XM Satellite Radio, és Sirius XM Radio cégekből.  A három cég közül a legidősebb az 1990-ben alapított Sirius Satellite Radio, amely aztán végül, 2003-ben kezdte meg a működését és alapvetően  a kábeltelevíziók üzleti modelljén alapuló rádiószolgáltatást nyújtott és nyújt.  Mindez lényegében hirdetésmentességet illetve minden tartalom teljes formájában való  megjelenítési lehetőségét ( pl. explicit tartalom kisípolás nélkül)  teszi lehetővé. A 2002-es indulás után 2004-re vált teljes Egyesült Államokban elérhetővé a szolgáltatás, majd pedig 2006-tól Sirius Internet Radio néven  előfizetői számára valamennyi rádiójuk tartalmát az interneten is elérhetővé tetté

z XM Satellite Radio tulajdonképpen a Sirius vetélytársának volt mondható, 2001-es indulása óta Ugyanazzal az üzleti modellel, hasonló számú csatornával és árazással működött. Így nem meglepő, hogy a két cég, hosszas tárgyalások után 2008-van egyesült, Sirius XM Radio néven. Az egyesült cég aztán majdnem csődbe is ment ugyanazzal a lendülettel, melytől csak a Liberty Media 500 mlilió dollárt meghaladó kölcsöne mentette meg, melynek révén a távközlési és média óriás 40%-os tulajdonosa lett az egyesült cégnek.

Az egyesülés utáni nehézségeken 2009-ben kezdett el túllendülni a cég, amikor is az újonnan eladott autóknál 60%-os piaci részesdéssel bírt, azaz 10-ből 6 eladott új autó  technikailag képes volt a műhold alapú rádióadás vételére ,köszönhetően annak, hogy olyan autógyártókkal kötöttek megállapodást, mint a General Motors, a Ford,a  Toyota,a Kia, a Bentley,a BMW, a Volkswagen, a Nissan,a Hyundai vagy éppen a Mitsubishi. Piaci adatok alapján 45%-uk aztán előfizetővé is vált. Ennek köszönhető, hogy az egyesülés idején meglevő 14-15 millió  előfizetőről 30 millió fölé emelkedett, 2018-ra pedig több, mint 100 millió gépjárműben lesz elérhető a cég szolgáltatása.

 

A folyamat azonban nem, állhat meg akkor, amikor a vetélytárs szolgáltatók is folyamatosan ezt teszik.  A hagyományos rádióknak egyszerre kellene két problémát megoldaniuk: versenyre kelni az audio streaming szolgáltatókkal és szélesíteniük üzleti modelljüket.  

A Sirius XM, megújult logóval, megújul márkával és egy új audio streaming platformmal próbál válaszolni erre a kihívásra.

Maga a platform egy aggregált platform, azaz egyszerre kínál elérést podcastokhoz, a Pandora által nyújtott on-demand rádió élményhez és klasszikus rádiós tartalmakhoz egyaránt. Az integrált alkalmazás- amely december közepétől lesz letölthető-   mind tartalmi mind funkcionális oldalon megpróbál majd felzárkózni a nagy tech óriások által biztosított színvonalhoz.

Bár a felzárkozás ebben az esetben nem biztos, hogy a legmegfelelőbb szó , a Sirius Xm ugyanis arról lemondott, hogy direktben,. Egy-az egyben versenyezzen a streaming piac domináns szereplőivel.  Sokkal inkább szeretne egyfajta kiegészítő platform lenni.

Funkcionalitás

Nézzük, technikai oldalon mi az amit ajánl a tengerentúli rádió-óriás:

Személyre szabott tartalmak: Az alkalmazás tulajdonosok 4 szekcióban- zene, podcastok, sport és ajánlatok neked- találkozhatnak majd személyre szabott tartalmakkal 

Tartalom ajánlás: újjászervezett és átalakított műsor, csatorna és előadói  oldalak segítik majd a tájékozódást a különböző tartalmak között.

siriusxm_newapp2.jpg

Átalakított zenelejátszó: A Sirius oly módon alakított át zenelejátszóját, hogy az valamennyi tartalom típus sok tekintetben különböző elvárásait is támogatni tudja. Könnyebben lehet majd a podcastokban a különböző adásrészek között navigálni, könnyebb lesz a lejátszást megosztani, más készülékre kihelyezni. 

Továbbfejlesztett keresés: A keresés továbbra is alapvető fontosságú, így az, hogy könnyen, gyorsan tudjunk keresni a nagy Sirius tartalom birodalom egyes elemeiben, minden eddiginél fontosabb.

Egy tartalom adatbázis: Ahhoz, hogy a tartalomajánlás, a keresés illetve bármilyen egyéb felhasználó oldali funkció ( például tartalmak mentése) működhessen, a Siriusnak integrálnia kellett a különböző szolgáltatásaiban elérhető zenei tartalmakat, egy nagy adatbázisba.

Tartalom

Ha valahol nagyon erős lehet a Sirius ajánlata, az a tartalom. A Spotify közel 1 milliárd dollárt arra, hogy erőd talk rádió tartalmakat tudjon nyújtani ( podcastok formájában) a Sirius Xm esetében ez már eleve adottság volt, de most  további befektetéseket hajtottak végre ( ezen a téren  is ) így most már olyan sztárok tartalmait, műsorait élvezhetjük a Sirius Xm különböző platformjain, mint Howard Stern, James Corden, Kelly Clarkson,  Shaggy and Smokey Robinson,  vagy Dolly Parton.

A saját tartalmak színvonalának további bővítésén felül az sem mellékes, hogy a legjelentősebb rádióadó, két meghatározó partnerrel is bővíteni tudta tartalmait terjesztő hálózatát. Az egyik a Hilton, szálloda óriás, a második pedig maga az Amazon, amely  némileg meglepő módon Podcast terveivel ellentétesen integrálja a Sirius tartalmakat saját podcast platformjába.

 

............................................................................................................................................................................

A rádiók azonban még mindig itt vannak velünk, és egy ideig még itt is maradnak majd, az audio streaming szolgáltatók  minden erőfeszítése ellenére.  Az olyan nagy piacokon, mint az amerikai a hagyományos állomások, egyen zenei birodalmaknak is tekinthetőek.   És minden jel szerint- egyelőre még- van, marad helyük a straming zenei és tech óriások által dominált piacokon is. Hogy meddig, az nagyban függ attól is, hogy az olyan jellegű, újfajta statégia, mint amit a Sirius Xm is követ, mennyire lesz majd sikeres.

Nekimentek a zenei kiadók az X-nek

A közösségi zenei szolgáltatások és a zenei kiadók helyzete sosem volt éppen harmonikusnak mondható.  Alapvetően még az internet hőskorában hozott döntés értelmében tárhelyszolgáltatónak minősülnek, a felhasználók által feltöltött tartalmak esetében.  

twitter_mobilescreen.jpeg

Nem véletlen tehát, hogy a közösségi média egyeduralkodója,  a Facebook például közel 10 éven át várt arra, hogy valóban zeneipari szereplő legyen.

A közelmúltban a kiadók célkeresztjében  elsősorban a Tik-Tok volt, de mellettük a Twitter. még Elon Musik bevásárlása előtt-  és a kiadók viszonya sem volt feszültségektől mentes.

A kiadók ugyanis elsőre még finomabb formában jelezték,de hogy a Youtube-al és a Facebook-al szemben a Twitter a legalapvetőbb tartalomlevételi szabályoknak sem felelt meg.  Az RIAA ( Recording Associaton of America), az amerikai MAHASZ által megosztott adatok szerint több,mint 2 millió alkalommal jelezték a cég felé, hogy a Twitteren elérhető tartalmakkal kapcsolatban panaszuk van, ennek a tizede pedig olyan zeneszámokkal volt kapcsolatban, amelyek meg sem jelentek még!

2021-ben- még- nem jutott el jogi lépésekig  a folyamat, idén azonban már igen! Az NMPA ( Az Egyesült Államok Zeneműkiadói Szövetsége) 17 tagjától,mintegy 1700 dalt sorol fel, melyek esetében véleményük szerint a Twitter megsértette szerzői jogaikat. A Nashville-i bíróságon  beadott kérelemben a zeneműkiadók azt sérelmezték, hogy a Twitter semmilyen lépéseket nem tett a jogsértések elkerülése érdekében.

Fonák módon a tartalomtulajdonosok kiemelik, hogy a Twitter- ellenben az Instagram-al vagy a Tik-Tok-al nem rendelkezik olyan megállapodással amelyek a platformon, a platformra feltöltött tartalmakban elhangzó zenék utáni jogdíjfizetést rendezné.

Ez az alaphelyzet már az előtt kialakult, mielőtt Elon Musk megvásárolta volna a platformot, de tény, hogy Musk érkezése és intézkedései sem sokat javítottak a helyzeten.   Az, hogy a Twitter felhasználók 2 órás videókat is feltölthetnek, vagy az, hogy Musk maga emberiség elleni bűntettek minősítette a DMCA-t ( ).

musk_twitter.png

Az az azóta már X néven futó platform, hivatalosan is visszatutasítota a vádakat és mindegyik vádpont  ejtését kérte a bíróságtól.

Ennek ellenére az új Twitter/X CEO egyik első, Musk által delegált feladata a zenei tartalmak helyzetének rendezése lesz. Az idő márpedig fogy, nem is feltétlenül  a  kilátásba helyezett per miatt, hanem azért, mert a vetélytársak- Tik-Tok, Instagram- esetében a zenei tartalmak egyre hangúlyosabb szerepet kapnak, egyre többen immár a zenei tartalmak miatt ( is) látogatják őket.  

A Deezer és a Universal együtt reformálná meg a zeneipart?


A Deezer valamikor a 2010-es évek közepén a Spotify-jal azért harcolt, hogy melyikük legyen majd az a cég, amely a tengerentúli piacokra belépve a független zenei streaming piac vezető ereje legyen.  Ma már tudjuk, hogy ez a svéd cégnek sikerült. A Deezer „szekere” valamikor 2015-2016 táján futott kátyúra.

A francia cég kálváriája a tőzsdére lépésével kezdődött, amikor a Spotify-t üldöző cégről a tőzsdére meneteli folyamat közepén kiderült, hogy a telekommunikációs cégekkel érvényben levő szerződéseik alapján kommunikált ügyfelek egy jelentős része inaktív, azaz nem volt a Deezer felhasználójának mondható.

deezerscreen1250-1250x500.jpg

Ebből a mély gödörből aztán a francia cég hosszas és hosszadalmas küzdelem árán tudott csak kikecmeregni. Ennek részeként  a francia cég sok tekintetben stratégiát váltott és az új stratégia  minden jel szerint működőképesnek is bizonyult az elmúlt években.

Ennek a sok tekintetben  külön utas stratégiának lehet a része az is, hogy a Deezer, a legnagyobb globális lemezkiadóval, a Universal Music-kal együttműködve tervezi alapjaiban átírni azt a jogdíj logikát, amely mentén jelenleg működnek az audio streaming szolgáltatások is.

De nézzük, miben is áll majd- az elsőre Franciaországban, majd több másik, olyan országban is bevezetendő modell, ahol a Deezer jelen van.   

Professzionális előadók támogatása: Az érdemi rajongó táborral is hallgatottsággal rendelkező előadók esetén  a jelenlegi jogdíj dupláját kapják majd. S hogy mi illetve ki számít majd érdemi rajongó táborral rendelkező előadónak? Szerencsére a tervek alapján nem csak az igazi sztárok! hanem bárki, aki egy adott hónapban legalább 1000 meghallgatást generál legalább 500 különböző hallgató által. A Deezer adatai alapján a teljes előadói bázisának mindösszesen 2%-a ilyen!

Érdekes tartalmak támogatása: Az érdekes, sok lejátszást, sok lájkot begyűjtő tartalmak felülreprezentálása  listákban.  

Csalások megelőzése: Az audio streaming piacon egyre nagyobb gondot jelentenek a csalások, azaz az olyan tartalmak, amelyek nem bírnak valós művészi értékkel, csak a  ( mesterségesen generált  ) lejátszások jogdíjak miatt jöttek létre.

A lépés, méghogyha nem is a legjelentősebb streaming zenei szolgáltatóról van is szó jelentős, hiszen a ledrasztikusabb változást jelenti a jogdíjkifizetésekben az elmúlt 10 évben. Az, hogy egy szolgáltató felvállalja, hogy  minden megtesz a kamu streamek ellen, jó, nagyon jó!

Az már ellenben sokkal kevésbé az, hogy az előadók között streamek alapján akarnak megkülönböztetést tenni . Hogy miért nem? Azért, mert 2020 és 2022 között, a kiadó nélküli előadók  audio streaming szolgáltatásokban generált bevételei 60%-al nőttek, miközben a nagy kiadók tartalmai csupán 30%-al. 2022-re így a globális zeneipari bevételek 8%-a immár azoktól a független előadóktól- akik amúgy az összes előaód 80%-t reprezentálják-  származott, akik havonta 1000 meghallgatásnál kevesebbet produkálnak. Ettől függetlenül maga a lépés valóban jelentős.  Az 1000 lejátszás feletti előadók számára közel 30%-os bevételnövekedést jelenthet majd!

A kiadók elsődleges és legfontosabb feladata, hogy megtalálják, gondozzák és reklámozzák a tehetséges új előadókat. Egy előadó számára egy ilyen modell, ahol 80%-ot nem ő kap meg, nem túl vonzó. Egy ettől való, jó irányba tett lépés a megállapodás, amely persze nem fogja megoldani a zeneipar összes jelenlegi problémáját!

süti beállítások módosítása