Megmenekülhet a Soundcloud

2017. augusztus 12. - Pléh Dániel

Nincs 2 hete, hogy arról írtunk, hogy  a Soundcloud napjai  meg vannak számlálva, és a régóta látott trendek betetőzéseként,  akvizíció vagy újabb befektetések hiányában a berlini cég hónapokon belül kénytelen lehet  lehúzni a rolót, annak ellenére is, hogy alkalmazottainak közel felétől megvált.

soundcloud-ipad-biz-2016-billboard-650.jpg

Minden jel szerint- ha publikusan ezt nem is tette meg- de a helyzet súlyosságával tisztában volt a cég menedzsmentje is, ugyanis gőzerővel dolgoztak azon, hogy új befektetőket vonjanak be, a  tegnap esti (péntek) információk alapján  sikerrel.

Ezen ponton érdemes amúgy megállni egy pillanatra. A Soundcloud iránt ugyanis korában is érdeklődtek, igen komoly befektetők. A Twitter dealt az akkor még tisztázatlan jogi helyzet akadályozta meg, a többi befektetést azonban alapvetően az, hogy a berlini cég jóval magasabbra értékelte magát, mintahogyan azt az esetleges befektetők tették.

Ez alapjaiban változhatott meg ( a hírek szerint a két cég 300 millió dolláros értéken fektet be a Soundcloudba, ami alig a harmada annak, amire a berlini cég értékelte magát még ez év elején is..) és nyithatta meg az utat a befektetők bevonása előtt.

soundcloud_newceo.jpg

Az egyik a Raine Group, amely egy ún. butik bank, amely többek között a Vice media-ban is részesedéssel bír, a másik pedig a szingapúri Temasek Holdings. Az új befektetésnek ugyanakkor ára van, illetve lesz, ez biztosan kijelenthető, annak ellenére, hogy Alex Jung ( lelépő)  vezérigazgató szerint mindezzel a berlini cég függetlensége is megmentetett.  A Soundcloud az új befektetés legfontosabb részeként  lényegében teljesen új vezetést kap. vezérigazgatónak a korábbi VIMEO CEO és tapasztalt szórakoztatóipari szakembernek számító Kerry Trainor lép majd, míg operatív vezérigazgató helyettesi pozícióba közeli kollégája, Michael Weissman  kerül majd. Alex Jung az igazgatótanácsban kap majd szerepet, a másik alapító Eric Wahlforss pedig a termékfejlesztésért lesz felelős.

A befektetés megmentette az azonnali  ellehetetlenüléstől a berlini céget, de a fő kérdés továbbra is megmaradt: Mi lesz ezek után a Soundcloud-al?  Ahhoz többségi tulajdon sem feltétlenül kell, hogy egy cég  irányultságát alapvetően megváltoztassák az új befektetők ( lásd Pandora..) a többségi tulajdon birtokában pedig mindez gyerekjáték lesz.

A problémák ugyanakkor nem mennek el, azokat az új menedzsmentnek is  valahogyan kezelnie kell majd. A befektetés persze sok minden megold, de nem mindent.. A Soundcloud jelenlegi formájában ugyanis alapvető üzleti gondokkal küzd, amelyeket valamilyen formában meg kell oldani. Minden esély meg van rá, hogy az új befektető és az új vezetés  fundamentálisan szabja majd át mind a stratégiát, mind a költségeket, annak érdekében, hogy a berlini cég a lehető leghamarabb olyan állapotba kerüljön, hogy eladható, továbbadható legyen!

Természetesen  Alex Jung és  társai feltételezhetően azért választották  ezeket a befektetőket, mert reménykednek benne, hogy így valamilyen formában legalább fennmaradhat a cég függetlensége.  Ez azonban egyáltalán nem biztos, hogy valóban így is lesz. A Temasek ugyanis nem számít ismeretlen befektetőnek digitális zenei téren.  Az Alibaba streaming szolgáltatásának egyik finanszírozója és több befektetés is van a másiok kínai  óriáscéggel, a Tencent-el. Azt pedig tudjuk, hogy a kínai cégek mennyire érdeklődnek a nyugat európai streaming szolgáltatások iránt…

Kínai tulajdonba kerülhet a Spotify

A streaming piac vezetője, egyértelműen a svéd Spotify, ugyanakkor ennek az elsőségnek, egyre borsosabb ára van, ezt valószínűleg mostmár a Spotify irodákban is kezdik felismerni. Daniel Ek-re és cégére már lassan 4 éve felettébb nagy nyomás nehezedik a befektetői részéről annak érdekében, hogy tőzsdére lépjen és ennek köszönhetően a befektetők elkezdjék a befektetett tőke fokozatos kivonását. 

spotify-ipo.jpg

A svéd cég amolyan köztes megoldást talált ki minderre: valamilyen formában az idén valóban megjelenik majd a New Yorki parketten a Spotify, azonban nem részvénykibocsátás, hanem úgynevezett direct listing révén. Ez esetben a cég  meglevő részvényeivel  ( tehát nem újakkal, szemben az IPO-val)  lehet kereskedni a parketten, azonban a publikus kibocsátás kimarad, azaz befektetőknek nem kell előre megvásárolniuk a részvények egy bizonyos hányadát, meghatározott áron.

Azt, hogy a Spotify  ( a formájától függetlenül)tőzsdére megy-e több dolog  határozhatja meg. Az egyik maga a tőzsde környezet, ami nem túl kedvező IPO szempontból. Egyrészt fekete felhőként lebeg  bármilyen potenciális digitális zenei tőzsdei kibocsátás felett a Deezer szörnyű emlékképe , másodsorban az idei év legjobban várt  IPO-ja, a Snapchat (egyelőre)  méretes kudarc, harmadrészt pedig a jelenlegi egyetlen tőzsdén is jelen levő  digitális zenei befektetés, a Pandora sehogy nem tud szépen kinéző történet lenni a befektetők számára.

A tőzsdére menetel- ( ha egyáltalán megvalósul bármilyen formája) ugyanakkor már önmagban is egyfajta kényszerűség. A 2000-es évek közepén, amikor Daniel Ek befeketői prezentációját gyártotta és tartotta, egészen biztosan nem az a végkifejlet szerepelt benne, hogy „és majd tőzsdére visszük a céget a kedves befektetőkkel együtt” Sokkal inkább az, hogy a Spotify-t megvásárolja majd valamelyik, akkori média óriás.

Az akkori médiaóriások ( Nokia, HTC, Sony, Microsoft) már vagy drámaian meggyengültek vagy lényegében kiszálltak a digitális zenből ( ahogyan azt a Microsoft tette: szépen, csendben..) A jelenlegi médiaóriások ( és egyben a Spotify legnagyobb ellenfelei)- az Apple, a Google, az Amazon-  mind rendelkeznek már streaming szolgáltatással ( vannak akik nem is eggyel) és az extrém eseteket leszámítva nem valószínű, hogy bármelyikük megvásárolná a Spotify-t azon az értéken ( 8 milliárd dollár) amennyire a svéd cég taksálja magát. Esetleg szba jöhetne a facebnook, de amennyire óvatos ( még mindig) Mark Zuckerberg ezen a téren, sokkal valószínűbb, egyfajta videó  tartalom központú  disztribúciós együttműködés például a Vevo-val.

Hogy ki, kik lehetnek akkor  esetleges, potenciális Spotify vásárlók? Alapvetően távol keleti telecom és médiaóriások!

tencent_penguin.jpgA kínai telco óriás könnye lehet, hogy megelőzi majd a Spotify-t a tőzsdére menetelben, de ettől elvonatkoztatva is vezető szolgáltatása a QQ Music a világ vezető streaming szolgáltatásai közé tartozik, már most is! A kínai cég minden lépéséből érződik, hogy szeretné leérni, hogy  hasonló elbánásban és figyelemben részesüljön, mint a nála sokszor kisebb nyugati streaming szolgáltatók. Ebben a folyamatban a Spotify megvásárlása nyilván statement jellegű lenne. A pénz nem lehet gond gond, egy 200 milliárd dolláros árbevételű cég esetében…

 

alibaba.jpgAz Alibabát elsősorban az e-commerce kapcsán ismerjük itt nyugaton, de az is ismert tény, hogy az Alibaba-nak komoly zenei tervezi vannak, hiszen  nemrég zenei üzletág indítását jelentette be! A zenei termék már eleve integráltan jelenik majd meg az Alibababa Taboa návre keresztelt szolgáltatásában. Egy újabb integráció nem lenen nagy gond, és ugyanaz, ami a Tencent-e igaz, igaz  kínai vetélytársára is!

baidu_logo.jpg

A Baidu sem mondható ismeretlennek a digitális zenei téren, a Baidu Music indulása óta, bár cégméretben  messze elmarad az előbbi két  cégtől. A Spotify segítségével a Baidu egyszerre tudná  kivédeni az Apple általi fenyegetettséget a kínai piacon és emelné globális szereplővé a Baidut.

 

wandagroup-logo.pngDalian Wanda: A surranó pályán könnyen befuthat győztesként a zeneipari befektetésekkel nem, azonban komoly szórakoztatóipari portfolióval rendelkező  Wanda group, amely számára sem az akvizíció, sem a nyugati terjeszkedés nem idegen. A pénz náluk sem lenne akadály, hiszen árbevételük meghaladja a 100 milliárd dollárt…Ugyanakkor az is igaz, hogy a Wanda group rendelkezik a legkevesebb zeneipari tapasztalattal és kötődéssel. 

 

Persze a legvalószínűbb kimenetelnek továbbra is a direct listing alapú megoldást tűnik, azonban hogyha bármilyen oknál fogva ez meghiúsul és a egyértelművé válik, hogy a Spotify hosszabb ideig sem tud tőzsdére lépni, úgy az akvizíció kérdése igenis napirendre kerülhet. Ha pedig ez megtörténik, úgy jobb ha mindenki felkészül egy távol-keleti vevőre

 

 

Egyetlen egy Google zenei szolgáltatás marad

Idestova másfél éve, 2015 decemberében indult el a Yotu8be nagyon nagyon rég óta várt, prémium zenei szolgáltatása, a Youtube Red, ami egyből két szolgáltatás is lett. A Youtube Music a zenekedvelők érdeklődésére tarthat számot, hiszen segítségével lehetőség van a hirdetések nélküli zene hallgatásra, akár videók nélkül is audio only üzemmódban, a videók lementésére, offline használatra illetve arra is, hogy a zenéket, más alkalmazás használata mellett, amolyan background üzemmódban hallgassuk. A Youtube Music szorosan integrálva van a Youtube másik szolgáltatásával, a Youtube Red-el. A Youtube Red maga a prémium szolgáltatás, ami ellentétben a Youtube Music-kal, nem csupán zenei tartalmakra fókuszál, hanem minden a Youtube-on megtalálható tartalomra, sőt egyre inkább saját gyártású tartalmakra is.

youtubered_android.png

Az elmúlt 18 hónap ugyanakkor sok mindennek mondható, csak sikeresnek nem a Youtube prémium szolgáltatásával kapcsolatban, annak ellenére, hogy igen érdekes és innovatív funkcionalitást kapott, hogy a zenei adatbázisa a Youtube-nak messze a legnagyobb

és hogy szerepe megkérdőjelezhetetlen és megkerülhetetlen. Mindeközben a Google korábbi, kizárólag  audio fókuszú streaming szolgáltatása a Google Play All Access sem remekel(t).

Pusztán ezeket alapuló véve teljesen érthető a hír, - aminek az előszele már februárban érezhető volt, amikor napvilágot látott, hogy Youtube és a Google Music csapatait már a 2016 végén  integrálták, így egy csapat kezeli az összes zenei alkalmazást- hogy a Google a jövőben egyetlen egy zenei alkalmazást nyújt majd ügyfeleinek. Lyor Cohen a Youtube zenei vezetőjének egy múlt heti konferencián elhangzott beszéde alapján a fő cél, hogy az ügyfelek számára egyértelmű legyen, hogy  mi a Google által kínált zenei szolgáltatás.

Nem biztos persze, hogy a gyakorlatban mindez annyira látványos lesz, mintahogyan az első olvasatban tűnik. A Youtube Red és a Google Music ugyanis már most is rengeteg szálon kapcsolódik egymáshoz, hogy mást ne említsünk a Youtube Red előfizetés automatikusan Google All Access előfizetést is jelent.

Az igazi kérdés tehát az, hogy a jövőben hogyan vezeti majd a Google az ügyfeleket különböző zenei platformjain, amelyek, ha a márkákat levesszük takarnak egy ingyenes videó, egy prémium videó first és egy prémium audio first szolgáltatást.

A platformok egyesítése, elvben azt is jelentené, hogy a Google-nak el kell majd döntenie, hogy két  prémium szolgáltatása- a Youtube Red és a Google Play Music- közül melyiket zárja be és integrálja a másikba. Ez nem tűnik valószínűnek, hiszen több lenne vele a gond, mint amennyi előny lenne belőle. Egyre több helyről hallott spekuláció ugyanakkor, hogy a Google az Amazon által alkalmazott megoldást alkalmazná, azaz a szolgáltatások megmaradnának, akár a jelenleginél jobban differenciált árazással, csak egy ernyő brand alatt futnának és  lennének elérhetőek az egyes almárkák.

Nyilván kérdéses, hogy ez a megoldás mennyit segítene, de a lényeg talán nem is ez, hanem az, hogy a Google tegyen valamit annak érdekélben, hogy a jelenleg felettébb hektikus zenei portfoliója egyszerűsödjön. Hiszen mind az Apple, mind az Amazon egyre sikeresebbnek mondható ezen a téren, addig a Google messze nem, sőt inkább csak botrányok kapcsán merül fel a neve.  

 

Az Amazoné a legjobban növekvő streaming szolgáltatás

Az Amazon zenei szolgáltatását, szolgáltatásait indulásuk óta körbeveszi egyrészt idegenkedés, másrészt pedig kíváncsi figyelem. Idegenkedés, hiszen ellentétben a vetélytársakkal, az Amazon nem a standard. 10 dolláros előfizetéses modellben hitt és hisz.Mindez sokáig nem nagyon zavart senkit, azonban az Amazon fokozatos és egyre határozottabb  építkezése egyértelműen arra utalt, hogy Jeff Bezos cégének komoly tervei vannak.

amazon-prime-music-hero.jpg

Minden jel szerint ezen tervek eredményei meg is mutatkoznak, hiszen korábban több kutató cég streaming népszerűségi listáján ért el előkelő helyet  az Amazon, hogy aztán most egy újabb, minden eddiginél részletesebb elemzés támassza ezeket alá.

A Midia Research 2016 óta folyamatosan elemzi a streaming alkalmazások használatát, amely alapján immáron bizonyos mutatók esetében az Amazon az Apple Musicot is megelőzve a második legjelentősebb streaming szolgáltatásnak számít!

A hetente az alkalmazást aktiváló ügyfelek tekintetében a Spotify a vezető, de ebben természetesen benne vannak az ingyenes szolgáltatás részt  kipróbáló ügyfelek is, így az Amazon második helye nem kevesebbet jelent, minthogy a prémium streaming szolgáltatások közül az Amazon  alkalmazását aktiválják a legtöbben!

Az előfizetők számát tekintve globálisan mintegy 135-136 millió ember fizet jelenleg a streaming szolgáltatásokért. Ennek mintegy  közel fele ( immáron 60 millió ember) a Spotify-nál található, a második helyen az Apple áll 28 millió előfizetővel, a harmadik helyezett viszont az Amazon 16 millió előfizetővel. Az Amazon-t messze lemaradva követi a  kínai QQ Music illetve a francia Deezer.

streaming_top3.jpg

Az Amazon teljesítménye önmagában is megsüvegelendő, különösen akkor, ha hozzátesszük, hogy mindezt úgy érte el, hogy csupán négy országban- Egyesült Államok, Japán, Németország, Egyesült Királyság- érhető el az Amazon Prime és ebből következően az Amazon streaming zenei szolgáltatásainak zöme is. Ezekben az országokban pedig a Prime előfizetők 35% egyben Prime Music  ügyfél is, ami kiemelkedően maga konverziós arány, de még messze nem kell, hogy azt jelentse, innen már nincsen növekedési lehetőség.

Hiszen mire is kellene rávenni az ügyfeleket? Arra, hogy kezdjenek el használni egy ingyenesen használható szolgáltatást! A növekedésnek van egy másik útja is, ez pedig a Prime előfizetők számának növelése, hiszen ez esetben  a jelenlegi konverzióval számolva is nőne a zenei szolgáltatásokat igénybe vevők száma.  

Hivatalosan  megerősített számokat az Amazon-tól megszokott módon nem nagyon várhatunk, így a streaming piaci ellenfeleknek meg kell elégedniük  az elemző cégek számaival. Nagy hibát követnének ugyanakkor el, hogyha figyelmen kívül hagynék azokat, mert minden jel egy irányba mutat: az Amazon szép csendben , de határozottan  lépdel a streaming piaci vezető szerep felé!

Személyre szabható zenei élménnyel támad a Google Music

A Google egyszerre sikeres és egyszerre sikertelen  digitális zenei téren, attól függően, hogy honnan közelítjük meg a témát. adja magát logikusan az igen válasz a Youtube által, azonban ha a Google Musicot nézzük, akkor már egyáltalán nem biztos, hogy igen lenne a válasz. Ezt valahol érezheti a Google, nem véletlen, hogy idén az év elején arról szóltak a hírek, hogy a cég összevonta digitális zenei szolgáltatásaiért felelős csapatokat

google-music-app2.jpg

A Google kevésbé sikeres terméke a Google Music, amely hagyományos streaming szolgáltatásként nem túl sikeres, annak ellenére, hogy a Google nem kevés energiát fektet a szolgáltatás fejlesztésébe és a többi Google zenei szolgáltatással való harmonizációba.

A streaming szolgáltatások- így a Google Music számára is- az egyik legnehezebb és legégetőbben megoldandó terület az újfajta zenék megismerésének támogatása. A Google első lépése ezen a téren a rádió jellegű tartalmak integrálása volt, még 2 évvel ezelőtt, a második pedig most következett el, és alapvetően a Spotify napi frissítésű listáira próbál válasz lenni.  A New release radio névre hallgató  adó funkcionalitást tekintve ugyanazt nyújtja, mint a Spotify: a hallgató korábban kedvelt előadói alapján állít össze az új megjelenésekből egy rövid listát.

google20play_mobile_width-900-796x796.pngA funkció globális megjelenése előtt a Google tesztelte az új funkciót a Samsung- al tető alá hozott együttműködésben már tesztelte, és az ott kapott , alapvetően pozitív visszajelzések ismeretében  döntött a piacra vitel mellett.

Az új funkció természetesen jó, ezt elvitani nem lehet, mintahogyan azt sem, hogy  mindez a Songza által nyújtott  lehetőségek egy újabb okos kihasználást jelentik. Mégis, adja magát ( még mindig) a kérdés: Mit is szeretne pontosan a Google a Google Music-kal? Hiába integrálták a Youtu8be  és a Google All Access csapatait, hiába  van integrálva a Youtube Red-del is, az embernek folyton az az érzése, minthogyha  másodlagos szerepe lenne csupán a Google nagy zenei birodalmában. Ha pedig ez valóban így van, akkor hosszú távon a Google számára egyetlen logikus lépés létezik,létezhet: a szolgáltatás bezárása.

7 milliárd dolláros a világ elektronikus zenei forgalma

A világ  digitális zeneiparáról és az abban zajló legfontosabb trendekről  az IPFI éves jelentése alapján  idén is írtunk már.  Speciális ámde nagyon érdekes terület az elektronikus zene, amelynek sajt éves jelentése van, melyet  a International Music Summit (IMS). ra időzítve jelentetnek meg.

dj-turntables.jpg

A legfontosabb tény: a világ elektronikus zenei ipara a 2015-ös évhez képest  3%-al növekedett. (ebben mind a digitális, mind  a fizikai, a fesztivál bevételek benne vannak. )  A többi zenei stílushoz hasonlóan masszív növekedés volt a dance  streaming bevételekben, szépen növekedtek a fesztivál bevételek is, különösen a 25 év alattiak körében   

edm_revenues.jpg

Az elektronikus zene digitális terjesztésében alapvetőn két, klasszikusnak semmi estre sem nevezhető szolgáltatás játszotta illetve játssza a fő szerepet. Az egyik a lét és nem lét szélén egyensúlyozó Soundloud, a másik pedig az ebben a küzdelemben már egyszer tulajdonképpen vesztő Beatport. 

A Beatport – amúgy roppant népszerű- streaming szolgáltatásának megszűnése  szerencsére nem jelentette  azt, hogy a Beatport alap terméke az a lá carte elektronikus zenei áruház megszűnt volna.   Olyannyira nem szűnt meg, hogy szemben a globális trendekkel a beatport elektronikus zenei letöltései növekedni tudtak!

edm_beatport.jpg

Az elektronikus zene sok tekintetben más, mint a többi zenei stílus, amiben azonban egyre inkább közelít a rocksztárokhoz, együttesekhez, az, az élő megjelenések jellege, száma és a belőlük származó bevételek. Ennek (is) köszönhetően napjaink vezető edm celebjei egyrészt előkelő helyezéseket érnek el a legjobban kereső zenészek között. Bevételeik pedig  mindezen felül még nőnek is.

Az elektronikus zene népszerűsége egyre nő ,így az alapvetően nem szegmens alapon felosztott zeneipari bevételek között zenei stílus lapján ez nevezhető a jövő egyik legfontosabb szegmensének. Mindez akkor, amikor a standard, 10 euró/hó alapú előfizetési modellek növekedési lehetőségei egyre szűkülnek, alapjaiban határozhatja meg a zeneipar digitális bevételinek növekedését.

Hiába növekszik a Spotify, veszteséges

A digitális zenei szolgáltatások egyik legjelentősebb problémáját üzleti modelljük jelenti.  Egyetlen streaming szolgáltatás sem tud jelenleg ugyanis nyereségesen működni Ez az olyan hatalmas cégek által tulajdonolt és működtetett szolgáltatások, mint az Apple Music vagy éppen a Google Music nem feltétlenül probléma, de olyan, a saját területén piacvezető cégeket, mint a Pandora, vagy a Soundcloud jár komolyan érint.

spotify-wall.jpg

A streaming piac vezetőjét, a svéd Spotify-t különös figyelem kiséri. két okból is. Egyrészt mivel a svéd cég valamilyen formában szeretne a nem is oly távoli jövőben tőzsdére lépni. Másrészt pedig azért, mert hosszú távon a svéd cég pénzügyi helyzete akár döntő faktor is lehet az Apple-el szembeni harcban.

A Spotify 2015-ös éve kapcsán azt írtuk, hogy „..folyamatosan meredeken növekednek a bevételei, azaz a minden áron való növekedés megvalósulni látszik. Sőt, a növekedés  növekedése is emelkedik, hiszen az előző év 45%-ot majdnem sikerült megdupláznia a svéd cégnek és 80%  körüli mértékben emelkedve , majdnem elérve a 2 milliárd eurós árbevételt! A legfontosabb problémát ugyanakkor nem sikerült leküzdeni. a svéd cég a lényegében duplázó bevételek mellett is veszteséges maradt, méghozzá nem is kicsit, közel 200 millió euró mértékben.( 173.1 millió euró)

Az alaptrendek a 2016-os évben is megmaradtak, legalábbis a svéd cég Luxemburgban leadott éves jelentése alapján.

spotify_results_2010-2016.jpg

A Spotify bevételei ugyanis meredek ütemben növekedtek és majdnem elérték a 3 milliárd dollárt, ami 52%-os növekedés az előző évhez képest. A dinamikus bevételnövekedés  ellenére is ugyanakkor a svéd cég masszívan veszteséges maradt továbbra is.

A 2016-os 539 millió eurós szörnyen hangzik, annyi pozitívum van azonban vele kapcsolatban, hogy alapvetően egyszer pénzügyi tétel, tételek miatt ekkora. A közel 540 millió dolláros veszteség nagyobb része, 337 millió dollár ugyanis az egyszeri pénzügyi tételek soron keletkezett, és tartalmazza a Spotify hiteleinek költségét valamint további egyszeri tételeket.

Pontosan ezért a tavalyi évben érdemesebb a svéd cég üzemi veszteségét nézni, amely nem tartalmaz ilyen egyszeri tételeket. Túl sok örömre persze itt sincsen ok, hiszen a svéd cég operatív, egyszeri tételek nélküli vesztesége is közel 340 millió euró volt, amely azonban csak 48%-al magasabb az előző évnél, azaz a veszteség kisebb mértékben nőtt, mint a bevételek!  

A Spotify népszerűsége valóban töretlenül növekszik. Idén júniusban az aktív felhasználók száma világszerte elérte a 140 milliót, ami azt jelenti, hogy a svéd cég 40 millió felhasználóval ( vagy ami talán beszédesebb: 40%-al) növelte aktív használóinak bázisát az elmúlt egy évben és 100 millióval az elmúlt szűk 3 év alatt!

spotify_subs_2012_2017.jpg

Az 50 milliós prémium felhasználói tábor pedig azt jelenti, hogy az aktív felhasználók közel 36%-a fizet és a svéd cég által nyújtotta szolgáltatásért, mai meghaladja a 2015-s 31-32%-ot!

A felszínen tehát minden szép és minden jó, mégis a svéd cég sem tudja legyőzni  a streaming cégek  és üzleti modelljük adta alapproblémát. A svéd cég ( és társai) állítása szerint a növekedés elér majd egy olyan szintet, amikor a tartalomköltségek már nem nőnek tovább olyan meredeken  ellenben a bevételekkel és így a Spotify nyereségessé válik, válna.

Egyre égetőbb kérdés azonban, hogy mikor is éri majd el ezt a szintet? 140 millió aktív és 50 millió fizető felhasználó egyre több zeneipari szakember szerint már akkora bázis, ahol érvényesülnie kellene ennek.

Túlzottan sok ideje márpedig a Spotify-nak sincsen. A svéd cég növekedés ugyanis alapvetően hitelből történik, ezeket a hiteleket pedig el kell kezdeni törleszteni, a fejlődéshez, az Apple-el való versenyhez pedig újabb és újabb forrásokra lesz ezzel párhuzamosan szükség. Így felszínen pozitív kép és trendek ellenére  Daniel Ek cégének  nincsne sok ideje arra, hogy öneltartóvá váljon!

TV vetélkedő Shazam alapon

Minden jel szerint a Planet of the Apps és az Apple megjelenése a saját gyártású videó tartalmakban egyfajta éttörést jelent. Áttörést nem csak abban az értelemben, hogy  technológiai cégek is megjelennek a tartalomgyártók között, hanem abban az értelemben is, hogy a tartalomipar és a vetélkedők egyre közelebb kerültek egymáshoz.

shazam_foxx.jpg

Ha azt vesszük,  az az ötlet, hogy egy kvíz műsorban a vetélkedő célja a zenék mihamarabbi felismerése legyen a játékosok feladata, akkor új és különösebben eredeti ötletről nem beszélhetünk. A Fox által képernyőre vitt ötlet egyetlen egy, ámde annál lényegesebb téren tér el ettől: a vetélytárs, akit le kell győzni a Shazam!

A szabály végtelenül egyszerű: a játékosok hallanak egy dalt, amelyet fel kell ismerniük. Amennyiben ezt gyorsabban teszik, mint a Shazam, akkor nyertek, ha nem, akkor veszítettek.  A győztes pedig nem kevesebb, mint 1 millió dollárt vihet!

 

A műsorvezető Jamie Foxx, azonban ettől még nem feltétlenül lenne különleges a vetélkedő…Ami  különlegessé teszi az az, hogy a Shazam is módosította alkalmazását, így az otthon, a képernyő előtt ülők is párhuzamosan játszhatnak a játékosokkal.  Az alkalmazást úgy alakították ki, hogy abban az esetben is tökéletesen működjön, amennyiben nem élőben, hanem felvételről nézik azt. Elsőre ez lehet feleslegesen hangzik, de az első adatok alapján a  vetélkedő nézettségének közel egyharmada időben eltolva zajlik…

Az, hogy a Shazam lényegében egy saját műsort kapott, nyilván drasztikusan növeli majd az alkalmazás  amúgy sem alacsony nézettségét. A kérdés azonban inkább az, hogy ezzel a megnövekedett népszerűséggel mihez tud majd kezdeni a Londoni székhelyű cég. Hosszú távon ugyanis csak az alapfunkcionalitással, azaz a zenefelismeréssel nem biztos, hogy meg tud majd maradni azon a piacon, ahol a vezető streaming szolgáltatók egyre több és több szolgáltatás nyújtva próbálnak erőltetve növekedni.

Új vezetés, új irány a Pandora-nál

A Pandora jövőjét fenyegető legnagyobb akadály minden bizonnyal elhárult akkor, amikor a menedzsment megállapodott arról, hogy a Syrius XM tulajdonrészt szerezhet a hajdan szebb napokat látott, de mai is kihagyhatatlan zeneipari szereplővel. A történet ugyanakkor ezzel még nem zárult le, sőt inkább csak most kezdődik el igazán.

PandoraApp.jpg

 Tim Westergreen hosszú éveken keresztül bátran, a kiadókkal, jogvédőkkel is vitatkozva vezetette a Pandora-t. Éveken át, mint interaktív rádiót, hogy aztán 2015-től kezdve egyre inkább a rádió és a streaming szolgáltatás ötvözetében lássa a jövőt.  

Ez az irány egyelőre nem bizonyult sikeresnek és úgy tűnik a Sirius Xm nem is ebben látja a jövőt, ( A Liberty tulajdonos John Malone mondását a streaming szolgáltatásokról ismerjük…sokkal inkább a Pandora rádiós jelenlétének erősítésében. Ez persze azonnal felveti azt a kérdést, melyet a befektetők éveken át fel is tettek: hogyan lesz nyereséges a Pandora pusztán a rádiós szolgáltatásából?

Persze jogosan merülhet fel a kérdés, hogy feltétlenül nyereségesnek kell-e lennie Pandoranak akkor, amikor  jelenleg egyetlen streaming szolgáltatás sem az valamint, hogy meg tud-e élni egy pusztán rádiós szolgáltatás egy olyan piacon, amelyen  temérdek streaming szolgáltatás van jelen!

A Sirius megjelenésével egészen biztosan erőre kap majd az autókban való megjelenés, és ha voksolnunk kellene, az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy a Pandora és a Sirius a jövőben együtt próbál majd ezen a tér piacvezetővé válni.  

Folytatódik a Youtube és a kiadók háborúja

A Youtube a legmeghatározóbb digitális zeneipari szereplők egyike, amelynek bevételei sokszorosan meghaladják az összes vetélytárs streaming szolgáltatásét, és amelynek csak a zenei videóit többen nézik meg naponta, mint bármely más zenei szolgáltatás használóinak a száma.

youtube_multiplatform.jpg

Valamikor tavaly tavasszal kezdődött meg az a támadás sorozat, amely teljesen egyértelműen a Youtube ellen irányul, és amelyet a nagy nemzetközi kiadók és jogvédő szervezetek vezetnek. A kiadók a tavasz folyamán két területen is támadásba lendültek, annak érdekében, hogy a jelenleginél jelentősen nagyobb mértékben részesüljenek a Youtube mesés reklámbevételeiből. Az egyik  a Youtube működését (is) meghatározó DMCA licenszek kérdése, a másik pedig magának a Youtube és a kiadók közötti szerződéseknek a meghosszabbítása.

Maga az ok, inkább az elsőben keresendő, ez az, amit a kiadók és egyre inkább az előadók is a Youtube-ban látják minden probléma okát. A probléma pedig a Valir gap néven elhíresült probléma. Ami röviden így foglalható össze:    A hirdetés alapú streaming szolgáltatások berkein belül nézett/ hallgatott zenei tartalmak száma tavaly megduplázódott,miközben az ilyen jellegű szolgáltatásokból befolyt bevételek mindössze 31%-al nőttek. Azaz az ilyen jellegű szolgáltatások úgy növekednek, hogy közben a sikerekből az előadók és a tartalomtulajdonosok mérsékelten részesülnek.   A zene pedig a Youtube népszerűségének egyik legfontosabb eleme.  Becslések szerint a Youtube teljes forgalmának több,mint a harmada  ugyanis zenei videókból származik, azaz a kiadók szeme előtt érthető okokból villognak a dollár jelek…

A Youtube minden kritikára harciasan és magabiztosan válaszolt,sőt mindezt megfejelve a közelmúltban egy  kutatás eredményeit is közölte. A RBR Economics nevű kutató cég a Youtube és a zenei tartalmak viszonyát vizsgálta.

Egyik kérdésük azt vizsgálta, hogy a Youtube zenei tartalmainak eltűnése esetében mi történne azzal az idővel, amit jelenleg a megkérdezettek erre szánnak.  

youtube_study_rbb_1_width-1000_1.png

Átlagosan a Youtube-on való zenehallgatási idő fele teljesen leveszne, azaz nem zenéhez kapcsolódó szolgáltatásokra migrálódna. Nagyjából az egy tizede migrálódna hozzáadott érték nélküli  ( eg. illegális) zenei szolgáltatásokra illetve zenebeszerzési forrásokra, nagyjából negyede  alacsonyabb vagy ugyanakkora értékű szolgáltatásokat kezdene el használni és mindössze 13-15% migrálna fel prémium zenei szolgáltatásokba.

A kutató cég ugyancsak elemezte  specifikusan a német piacot és a német piacon a dalok letiltásának hatásait. Kétféle meglehetősen bonyolult módszert alkalmaztak, alapvetően mindkettő azt az eredményt adta, hogy a dalok letiltása egyáltalán nem vagy csupán kis mértékben növelte meg azok stream számát, miután elérhetővé váltak a Youtube-on, és akkor is inkább a régebbi dalok ( 6 hónapnál régebbi) dalok esetében.

Természetesen a válasz sem váratott sokáig magára. A nemzetközi lemezipai szövetség, az IPFI rögtön jelezte, hogy ahelyett, hogy a Youtube és a Google saját szabályaik szerint játszana, rendezni kellene a Youtube működését (is) szabályozó jogi környeztet. Geoff Tayloy a brit lemezkiadó szövetségének vezetője pedig a tanulmáyy azon adat kapcsán ,amely szerint 19%-a az angol Youtube használóknak magasabb színvonalú, prémium streaming szolgáltatásra váltana a Youtube hiányában ,kiemelte, hogy ennek  akár a fele is igen komoly mértékben növelné a szigetországi előadók bevételeit.

A vita tehát  messze nem zárult le és előreláthatólag még hosszú ideig nem is fog. Akkor azonban, amikor a vita kimenetelét mérlegeljük, arról semmi estre sem árt megfeledkezni , hogy a zenekarok és zenei tartalmak marketingjében  a Youtube szerepe megkerülhetetlen. Az ugyanakkor abszolút elképzelhető, hogy a kiadók  az eddiginél szervezettebb módon a Youtube esetében is akadályozni fogják a friss tartalmak bekerülését az ingyenesen elérhető szolgáltatásokba vagy szolgáltatás részekbe, azaz lényegében egy a filmiparhoz hasonló rendszer jönne létre, ahol  meg lenne határozva hogy melyik szolgáltatás típusba mikor kerületnek bele az egyes friss tartalmak.