Kínai kézbe kerülhet a világ legnagyobb lemezkiadója?

2017. november 17. - Pléh Dániel

Rengeteget változott a világ zeneipara az elmúlt 10 évben, szolgáltatások jöttek-mentek, de az igazán  brutális az, ahogyan a kiadói terült átalakult.  Alig 10 évvel ezelőtt még 4 major kiadóról beszélhettünk, az EMI-ról, a Sony- BMG-ről, a Universal-ról valamint a Warner  Music-ról. Mára ez a kép alapjaiban változott meg.

Az EMI a Universal tulajdonába került, a Warner Music egy orosz milliárdosé, aki a Deezert is magának tudhatja, a SONY BMG külön vált és új tulajdonosai vannak.  Kimondható tehát, hogy  a zeneipar digitalizálódása alapjaiban változtatta meg a kiadók szerepét, tulajdonosi struktúráját .

universal-music.jpg

Ami nem változott az az, hogy a piacvezető kiadó továbbra is a Universal Music. Az a Universal Music, amely Lucian Grange vezetése alatt aktív formálója annak, hogyan is alakul a streaming piac és az a Universal Music, amely  ádáz ellensége az ingyenes zenei tartalmaknak  és a freemium modellnek .

A cég kilátásai több, mint jónak mondhatóak, ami a 2000-es évek elejének történései, a kiadók által vízionált Armageddon, majd pedig a CD eladások valóban bekövetkező drasztikus csökkenése után ha nem is hihetetlen, de megsüvegelendő.

A GoldMan Sachs, általunk is idézett elemzése alapján 2030-ra  a világ zeneiparának értéke elérheti majd a 41  milliárd dollárt, aminek közel ¾-e 31 milliárd dollár  a streaming szolgáltatásokból  folyhat majd be.

A befektetési bank szerint a streaming bevételek esetében  minden lejátszott oldalon monetizált bevétel 50-60% a kiadókhoz kerül majd, melynek következtében  jelentősen megemelték a Universal Musicra  vonatkozó értékbecslésüket ( is)  23-25 milliárd dollárra.

Egy ennyire optimista környezetben pedig adja magát a kérdés, hogy mihez kezd a tulajdonos ( jelen esetben a francia telekommunikációs óriás a Vivendi) a kezében levő gyémánttal?  Fontos kérdés mindez, hiszen 2015-ben egyértelműen az  olt a cég álláspontja, hogy a Vivendi  jövőbeni stratégiáját alapvetően két média érdekeltsége, a Canal + valamint Universal Music jelenti majd, így azok értékesítés fel sem merülhet.

Az egyik, teljesen logikus opció a tőzsdére lépés lehet. ( és alapvetően a Goldman elemzése is ezt a célt szolgálta) Zárójelben jegyezzük meg, azzal a gyémánttal, amelynek tőzsdére vitelétől 2 évvel ezelőtt még kategórikusan elzárkózott a cég menedzsmentje. Olyannyira kategorikusan, hogy képesek voltak az egyik tőzsdére lépést  sürgető befektetőt kivásárolni inkább… Akkor 9 milliárd dollár volt a lemezkiadó becsült értéke…

 Nem mindenki ért ugyanakkor ezzel a megközelítéssel egyet . Bizonyos befektetési bankok ugyanis arra szeretnék rávenni a tulajdonos Vivendit és vezetőjét, Vincent Bollore-t hogy legalább egy kis, nem döntő  hányadát értékesítse a kiadónak.  Csak az összehasonlítás végett: a Universal 10-15%-nak értékesítése révén 3-3.5 milliárd dollárhoz juthatna a tulajdonos, ez pedig nagyjából az az összeg, amennyiért anno a Warner Music gazdát cserélt. Érdeklődőben pedig nincs és nem lenne hiány:

Alibaba és a többi kínai óriás

alibaba.jpgAmikor a világ zeneiparáról beszélünk, akkor az esetek túlnyomó többségében a világ legfontosabb, maximum 10 országot magában foglaló zenei piacairól szoktunk beszélni . A streaming szolgáltatások sok tekintetben kétségbeesett terjeszkedése illetve a mobil penetráció világszinten egyenetlen növekedése ugyanakkor megmutatta, hogy a világ jövőbeni zenei térképe sok tekintetben más lehet majd. Ezen az új zenei térképen pedig az olyan nagy népességű országok, mint Kína kiemelt pontok lesznek majd! A kínai szórakoztató és elektronikus kereskedelmi cégek erejét jelzi, hogy nemrég az is felmerült, hogy a Spotify-t  megvásárolják.

Magának, az Alibaba-nak pedig köztudottan komoly zenei tervezi vannak, hiszen  nemrég zenei üzletág indítását jelentette be! A zenei termék már eleve integráltan jelenik majd meg az Alibababa Taboa névre keresztelt szolgáltatásában. A pénz nem jelentene problémát a  kínai óriáscég számára, amely a Universal- akár kis részének birtoklásával- jelentősen javíthatná  tárgyalási pozícióit akkor, amikor zenei szolgáltatásaihoz keres tartalmat.

Az Alibaba mellett rendszeresen felmerül  a Tencent neve is. A kínai telco óriás könnye lehet, hogy megelőzi majd a Spotify-t a tőzsdére menetelben, de ettől elvonatkoztatva is vezető szolgáltatása a QQ Music a világ vezető streaming szolgáltatásai közé tartozik, már most is! A kínai cég minden lépéséből érződik, hogy szeretné elérni, hogy  hasonló elbánásban és figyelemben részesüljön, mint a nála sokszor kisebb nyugati streaming szolgáltatók. Ehhez kiváló megoldás lenne, ha maga is tulajdonolna egy kiadót.  Persze mindez hátrányokkal is jár, ahogyan azt   Andy Ng, zenei tartalmakért felelős vezérigazgató helyettes ki is fejtette: „egy kiadó megvásárlása esetén  onnantól a többi kiadó  versenytárnak tekintete minket, ami stratégiailag nem célunk ” Az ellenben igenis elképzelhető a Tencent  vezetők szerint, hogy kisebb mértékben, pontosan a stratégiai jelleggel befektessenek egy kiadóba, kisebb mértékben.

Digitális Megabizniszek

A zeneiparon keresztülvonuló változások egyik fontos elem, a kiadók szerepének megváltozása. Napjainkban mér messze nem csupán  a tradícionális kiadók  töltenek, tölthetnek be kiadói szerepet, illetve messze nem a kiadói feladatoki messze túl mutatnak a hanghordozók és a digitális megjelenések kezelésén.

apple-amazon-google-group-800x266.jpg

És az sem véletlen, hogy például az Apple már évekkel ezelőtt  akvirált egy kiadót, bár az akvizíció ellenére az kevéssé valószínű, hogy az Apple klasszikus kiadóvá váljon, sok kezelt előadóval, zenekarral. Sokkal valószínűbb, hogy korlátozott számú, de annál híresebb ,meghatározó előadó esetében kezeli majd azok jogait és képviseli érdekeit, miközben elképesztően innovatív, egyedi termékeket hoznak együtt létre. Pontosan, mint a U2 esetében

A Universal, mint a világ vezetői kiadója, tehát érdekes, értékes lehet, az olyan média és szórakoztatóipari behemótok, min az Apple, az Amazon vagy a Google számára is, bár a többi kiadó magukra haragítása az akvizícióval az ő esetükben is igaz lehet.

Befektetők, telekommunikációs cégek

Az, hogy  pénzügyi befektetők számára miért érhetné meg akár a kisebb tulajdonrész vásárlás, a Goldman értékbecslése alapján nem szorul magyarázatra. Más kérdés, hogy az értéknövekedés csak egy dolog. A Universal bevétel termelő képessége (EBIDTA) jelenleg 12 % körül mozog, azaz közel 10 év, mire a cégbe való befektetés megtérülhet…Opportunisták és gyors megtérülést kedvelők tehát kizárva!

Természetesen annak se zárjuk ki a lehetőségét, hogy egy nagy telco cég dönt úgy, hogy szüksége van a világ legnagyobb lemezkiadójára. Az, hogy telco cégek média befektetéseket eszközölnek  nem ritka, elég ha csak az AT&T Time Warner akvizícót felidézzük. Más kérdés, hogy   a cégek figyelme inkább a videó felé fordult, mint a zene felé…

Bármelyik opció is valósul meg, az alapvető változásokat hozhat majd a Universal Music életében. Tőzsdei cégként  a piac rezdüléseire sokkal inkább figyelve, sok tekintetben óvatosabb üzletpolitikát folytatva kellen  tevékenykedniük. Egy új tulajdonos pedig ki tudja mit változtatna meg a kiadón…

A csodálatos, streaming által uralt jövő

Azt, hogy a streaming mennyire és milyen mértékben formálja napjaink zeneiparát talán legjobban az az adat fejezi ki, hogy a 2012-ben még a tengerentúli piacokon  vezetőnek számító egyedi letöltések, mára a CD eladásoknál is kisebb részét teszi ki a  zenei bevételeknek, miközben a streaming vált a legjelentősebb bevételi forrásnak.

futureofmusic.jpeg

Gyakran felmerülő kérdés azonban, hogy mi várható hosszú távon? Egyre több és több jel utal arra, hogy a streaming szolgáltatások az irántuk alapvetően fogékony zenekedvelők jelentős részét már megszólították , a mainstream  tömeg megszólításához pedig másfajta üzleti modell kellhet.  

A Strategy Analytics elmező cég szerint  2022-ben szinte kizárólag streaming szolgáltatásokat használunk majd, melynek köszönhetően a streaming szolgáltatásokból származó bevételek megközelítik majd a 10 milliárd dollárt, és ennek köszönhetően a zeneipari bevételei is a jelenlegi 4-ről 12-13 milliárd dollárra növekednének.

streaming_2015-2022.jpg

A kutató cég ugyanakkor azt jósolja, hogy az ingyenes hirdetések által szponzorált streaming szolgáltatások nem fognak eltűnni, azaz az a kettőség, amit a kiadók olyannyira kritizálnak, velünk marad , annak ellenére is, hogy közben a prémium streaming szolgáltatások masszívan növekednek majd.

musicindustry_2030.jpgLényegesen optimistább ennél ugyanakkor a Goldmann Sachs elemző cég, amely lényegében nem kevesebbet jósol és állít,minthogy 2030-ra megközelíthetik a 30 milliárd dollárt majd a világ zeneipari bevétele, természetesen a streaming szolgáltatásoknak köszönhetően.  Hogy lássuk, mennyire optimista az elemző cég: 2016-ban a világ zeneiparának forgalma 4.5 milliárd dollár volt,  azaz az elemző cég azt várja, hogy kicsi több, mint 10 év alatt meghétszereződnek majd a zeneipari bevételek.

A rakétaszerűen növekvő bevételek természetesen növekvő ügyfélszámot is feltételeznek! A Goldman  előrejelzés szerint a jelenleg mintegy 160 millió, a streaming szolgáltatásokért fizető zenekedvelői tábor 2030-ra 850 milliósra növekszik majd, azaz több, mint ötször annyian fizetnek majd  zenei szolgáltatásokért világszerte, mint most.

Abban mindkét elemző cég egyetért, hogy a 2020-as évekre a streaming szolgáltatások totálisan átveszik majd a hatalmat a zeneiparban, mind a bevételek, mind a marketing  területén. A Goldman becslése szerint a 41 milliárdos zeneipari bevételekből 34 milliárd dollár, azaz közel 90% a streaming szolgáltatásokból származik majd.  A 34 milliárd dolláron belül 28 származhat prémium streaming szolgáltatásokból és 6 hirdetés alapúakból, azaz a Goldman sem számol azzal, hogy hosszú távon kikopnának a hirdetés alapú szolgáltatások. A volumenből ítélve azzal ellenben igen, hogy az  ezek révén realizált bevételek lényegesen növekedni tudnak majd.

Az, hogy a jódlat helyes volt-e hosszú ideig nem fogjuk tudni még eldönteni. Abban ellenben nagyon is sokat segít, hogy eloszlasson minden ,esetleg még most is meglevő kételyt azt illetően, hogy a streaming mennyire lesz meghatározó az elkövetkezendő 5-10 évben.

Megállíthatatlan az Amazon növekedése

A streaming piaci versenyről  rengeteget írtunk, írunk mi is itt a blogban, de alapvetően az első két helyezett egyre ádázabb küzdelméről. A piac azonban ennél jóval komplexebb, egyrészt a sokak által lesajnált, mégis  óriási táborral rendelkező ázsiai szolgáltatók, másrészt pedig a sok tekintetben rejtetten működő Amazon zenei szolgáltatások miatt.

A Media Research legújabb kutatása és piacelemzése ugyanakkor tiszta vizet önthet a pohárba! Az elemző cég becslése szerint jelenleg mintegy 162 millió ember fizet streaming szolgáltatásokért világszerte. Mindez pedig alig félév alatt 30 millió új előfizetőt jelent.  

amazon-prime-music-hero.jpg

Elemzésük szerint ugyanis a  TOP 5 streaming szolgáltató és felhasználószámuk a következőképpen fest:

ww_streaming_top6.jpg

Afelől senkinek nincsen kétsége, hogy a piacvezető továbbra is a tőzsdére készülő Spotify, és az Apple Music második helye is vitathatatlannak tűnik. A dobogó harmadik fokára ugyanakkor az Amazon streaming szolgáltatása, szolgáltatásai kerültek. 

Amiben az igazán sokkoló az, hogy  3 év azaz 2014 óta, amikor is a tizenegyedik helyen voltak, sikerült felzárkózniuk és minden jel szerint sokkal inkább az első két helyezettet veszélyeztetik, mint őket veszélyeztetné bárki…

A verseny kimenetele persze sok mindentől függ,  leginkább attól, kinek menni pénze van. Ha pedig innen közelítjük meg a jövőt, akkor bizony pont a piacvezető, a Spotify  jövője a legnagyobb kérdés. Hiszen az olyan cégek,  mint az Apple vagy az Amazon streaming szolgáltatásokat egy sokkal nagyobb cél részének tekintik. Nem a megtérülés tehát a cél, hanem a piachódítás, ebben pedig lényegében végtelen pénztárcák segítik őket.

Az Amazon pedig több szempontból is kiemelkedik ebből a mezőnyből. A  e-commerce felől egyre inkább a szórakoztató szolgáltatások felé mozgó cég zenei téren tulajdonképpen az Apple 2000-es évek közepén megvalósított stratégiáját követi. Amíg Steve Jobs-ék akkor az iTunes/iPod/iPhone hármas köré szervezték tartalomszolgáltatásaikat, addig az Amazon lényegében ugyanezt teszi az otthoni szórakoztató eszközeivel ( Fire TV,Amazon Echo) és  szolgáltatásaival.

A többi streaming szolgáltatóval szemben Jeff Bezos csapata radikálisan más megközelítést alkalmaz akkor, amikor célcsoportot keresett, keres szolgáltatásai számára. A streaming szolgáltatásokért fizetők túlnyomó többsége  a 25-34 éves korosztályból kerül ki. Erre  lő mindenki, a Spotify-tól az Apple Music-ig. Ebből a korosztályból ugyanakkor  aki hajlandó és szeretne fizetni a zenéért, már mindenki meg is teszi, így nem új előfizetőket hoznak be a szolgáltatások, hanem sokkal inkább egymástól  szipkázzák el azokat.

Forradalmi streaming szolgáltatás érkezhet az Amazontól ősszel

Amikor 2014-ben az Amazon egy korlátozott tartalomkínálatú, de Prime előfizetői számára ingyenes streaming szolgáltatással lépett a piacra a legtöbb vetélytárs mosolygott nem létező bajsza alatt. Az Amazon aztán két év szívós munkával magát a szolgáltatást is jelentősen javította és a streaming piac is egyre inkább szaturálódott., így 2016 őszére vannak olyan kimutatások melyek alapján az Amazon Prime Music tekinthető jelenleg a világ legjelentősebb streaming szolgáltatásának.

 

Az Amazon ezzel szemben a többieket próbálja megszólítani. Ez a csoport méretét tekintve hatalmas, ugyanakkor  tagjai nem szívesen fizetnek a zenéért, biztosan nem  havi 10 dollárt. Számukra lehet kiváló megoldás az a struktúra, amelyet az Amazon évekkel ezelőtt kitalált és azóta is alkalmaz. A Prime előfizetők számára egy ingyenes, de egyre fejlődő zenei szolgáltatás nyújt majd, a nem prime előfizetők számára pedig ott lesz majd a hagyományos árazású és óriási zenei adatbázishoz való elérést  kínáló szolgáltatás vagy az egyfajta home entertainment megoldásként értelmezhető Echo alapú, olcsóbb szolgáltatás.

Az elmúlt egy év pedig tulajdonképpen az akkor feltett kérdésünkre „A nagy kérdés ugyanakkor az, hogy minderre a vetélytársak hogyan reagálnak majd? Elindul-e a világ streaming ipara az olcsóbb szolgáltatások felé ( a  kiadók ellenállását legyűrve) vagy esetleg egyre több, különböző árazású streaming szolgáltatást kínál majd minden szereplő? vagy esetleg megpróbálják az Amazon elképzelését figyelmen kívül hagyva továbbra is a 10 dollár ellenében hatalmas zenei adatbázisokhoz való hozzáférést nyújtó szolgáltatásokat erőltetni…” is választ adott. A válasz és az, hogy továbbra is szinte minden szereplő 10 dollárért próbálja értékesíteni szolgáltatást szinte kikövezi az utat az Amazon előtt ahhoz, hogy hamarosan átvegye az uralmat a streaming szolgáltatások között is.

20 éve nem látott csoda a tengerentúli zeneiparban

Az  elmúlt években  nagy utat jártak be az amerikai  zenei bevételek. 2012-ben még minden idők legerősebb karácsonyát produkálták az online zeneáruházak, hogy aztán az ezt követő években az alá carte letöltések a CD-hez hasonló mélyrepülésbe kezdjenek, ezzel újból csökkenésbe taszítva a zeneipari bevételeket. A növekedés finoman fogalmazva is lassan indult be, és lényegében egy úja, hatalmas piaci szereplő kellett hozzá, az Apple. Az Apple Music ugyanakkor kiváltotta azt a piac fellendítő hatást, amiben a legtöbb zenepiaci szereplő reménykedett.

mobile-616012_960_720.jpg

Ez a hatás pedig minden jel szerint nem csupán átmeneti volt, hanem hosszan tartó lehet. A tavalyi, teljes évre vonatkozó becslések és adatok után, az idei évi első félévének adatai sem jeleznek semmifajta lassulást!

A 2016-ba elkezdőtött folyamatok ugyanis érdemi változás nélkül folytatódtak, azaz a streaming, mint egy jófajta doppingszer pumpálja egyre felfelé a tengerentúli zeneipari bevételeket.  

A tavalyi évről azt írtuk, hogy „olyan mértékű  növekedésnek indult, mint amilyet utoljára a 90-es években láttunk. A közel kétszámjegyű ( egyes számítási módok szerint 10,5%, mások szerint 9.3%-os növekedés a több évnyi csökkenés után  lényegében azt jelenti, hogy szinte felrobbant az amerikai zeneipar.” Az idei esetében tovább kell fokoznunk a szuperlatívuszokat, de erről majd később.

service_growth_usa_2017h1_1.jpg

A  prémium streaming szolgáltatások az előző év meredek emelkedéstől ugyan kissé elmaradva, de 61%-al növekedtek az előző évhez viszonyítva. Magabiztosan, de a prémium streamingtől messze elmaradva 37%-al növekedtek a hirdetés alapú streaming szolgáltatások bevételei is.

A streaming bevételek tehát meredeken növekednek, ami persze adódhatna az Apple prémium  jellegéből is. De szerencsére nem ez a helyzet, ezt pedig a  felhasználószám alakulása mutatja a legjobban.  

Amely az előző év hasonló időszakéhoz képest brutális 50%-os növekedést mutat, 2015-höz képest pedig lényegében megháromszorozódott a streaming szolgáltatásokért fizetők száma az USA-ban, ez pedig alapvetően az Apple Musicnak köszönhető.

 subscibers_usa_2017h1_1.jpg

Persze nem minden területen növekszik a tengerentúli zeneipar, de ez nem meglepő. A streaming növekedésével párhuzamban és attól abszolút nem függetlenül az á la carte letöltések  meredeken, 23%-al  zuhantak és immár alig ötödét teszik ki a tengerentúli zeneipari bevételeknek. Mindez alig 2 évvel az után, hogy a legjelentősebb zeneipar bevételi forrásnak számított, megelőzve a CD-t is.

Most már nyugodt szívvel kijelenthető, hogy a streaming alapjaiban alakította át a tengerentúli zeneipari struktúrát és szegmenseket. A streaming uralja immáron a zeneipari költéseket, ha pedig hozzá vesszük az egyedi letöltésekből származó bevételeket  is, akkor azt mondhatjuk, hogy a zeneipari bevételek több, mint 80%-a immáron a digitális területről származik. A digitális transzformáció tehát lényegében befejeződött.

Az Apple Music helyrerántotta a tengerentúli zenei bevételeket

Egy évvel ezelőtt azt írtuk, hogy bajban lehet a világ zeneipara, ugyanis a streaming szolgáltatásokat igénybevevők számának meredek növekedése megállni látszott, annak ellenére, hogy a bevételek meredeken emelkedtek. Ennek pedig az volt a következménye, hogy az amerikai zeneipari bevételek továbbra is csökkennek, méghogyha egészen minimális mértékben is.

 

És úgy tűnik a transzformáció egyben azzal is jár, hogy a teljes zeneipari bevételek növekednek, immáron második évben folyamatosan, egyre növekvő ütemben. Az első félévben ugyanis 17%(!!) -al növekedett az Egyesült Államok zeneipara a fentieknek köszönhetően, amely utoljára a zeneipar boldog 90-es éveiben volt példa.

Persze hosszú még az út, és ugyan optimisták, de a zeneipari szereplők sem hurrá optimisták, hiszen a jelenlegi növekedés ellenére is csupán töredék a zeneipari bevételek annak, amelyek a CD boom csúcsán voltak.  De ettől még tény, a tengerentúli adatok egyértelműen bizonyítják, hogy a digitális szolgáltatások és a streaming képesek bevételt termelni úgy, hogy az ügyfelek is kedvelik, használják őket!

Rakétaszerűen nő a Youtube kistestvére

Cikkünk alanyának, a Vevo-nak nagyon sok nevet adtunk már az elmúlt években. Hívtuk már a zenei videók Tinderének, 21.századi Music TV-nek, legfrissebben pedig a zenei videók HULU-jaként emlegetik a zeneiparban. A Vevo  mint klasszikus befektetés működik ( részletesebben lásd erről keretes írásunkat) így az, hogy  mennyi látogatója van és hogy mekkora hirdetési bevételt képes generálni, alapvetően befolyásolja sikerét és jövőjét is.

vevo-tv-600x369.jpg

Márpedig a Vevo  amúgy nem túl hosszú történelmének legsikeresebb hónapjait éli, és az elsősorban egyelten előadónak, Taylor Swiftnek köszönhető! A Spotify örök ellenségének (is) mondható énekesnő új videója vevo-n debütált is hamar elképesztő nézettségeket produkált! Alig két hét alatt 270  millióan nézték meg a Vevo oldalain!

Youtube kistestvér kiadói pénzből

A Vevo alapjában véve egy tisztán zenei videókból álló, prémium zenei videóklip szolgáltatás, melyet a Universal Music Group, Sony Music, a Google valamint az Abu Dhabi Media hozott létre 2009-ben, nem titkoltan amolyan prémium Youtube-ként.A  tisztán zenei videókból álló, prémium zenei videóklip szolgáltatás, létre hívása óta fokozatosan növekedett egészen odáig, hogy 2014-re a zenei videók fogyasztását domináló szolgáltatássá vált, amely Youtube méltó vetélytársának  volt tekinthető.

vevo_logo_2013.gif

A Vevo-t közel 10 éves karrierje során a folyamatos innováció jellemezte. A prémium videómegosztó életciklusa elején a Facebook megosztásokra fókuszált  , hogy aztán a videó fogyasztás növekedésére regálva méginkább azok ösztönzésére fókuszáljon ,  majd a zenemegismerés élményét egyszerűsítse, míg végül abszolút elmozduljon  a saját gyártású videó tartalmak és a prémium videószolgáltatás irányába.

A céget egész története során végigkisérték az akvizíciókról illetve lehetséges partnerekről szóló pletykák. A  Vevo kapcsán korábban a Facebook vagy maga a Google is felmerült, mint esetleges új befektető, hogy aztán a lehetséges vásárlók köre tovább bővült az Amazon-al, a Pandora-val is kapcsolatba hozott Yahoo-val, a Dreamworks-el valamint a Verizon-al.

 

Az olyan a tradícionális TV-zéshez hasonlító megoldások, mint a Swift esetében is használt premier, minden jel szerint  nagyon jól működnek együtt a megváltoztatott hirdetési stratégiával. Amelynek a lényege, hogy a Vevo  egyre inkább, mint TV társaság próbálja értékesíteni  a hirdetési lehetőségeit, azzal szemben, ahogy korábban tette, amikor  webes videószolgáltatóként definiálta magát és  hirdetési lehetőségeit is.

A TV-k esetében megszokott  árazás, hatékonyság mérés illetve az, hogy a klasszikus branded content hirdetések helyett  a Vevo szigorúan videó hirdetéseket értékesít  megtette hatását és csak  idén 200 millió dollár hirdetési bevételt hozott eddig a cégnek.

A premiereket pedig külön értékesítik, oly módon, hogy maguk is  előre fizettetnek jelentős összeget a hirdetőkkel annak érdekében, hogy azok hirdetései garantáltan megjelenhessenek a premierek előtt.

A Vevo növekvő népszerűsége ugyanakkor  egyre aktuálisabbá tesz egy másik kérdést: nevezetesen a Google-al és a Youtube-al való viszonyt. A Vevo  és a Youtube jelenleg lényegében szimbiózisban él, Ami egyszerre jelent hatalmas előnyt és végtelenül sok kötöttséget a prémium videó oldal számára. A Vevo- amennyiben valóban sikerül újabb tökét bevonnia- 1 éven belül képes lehet  elválni, jelenleg is vele szimbiózisban élő, sok tekintetben vetélytársától, a Youtube-tól.

Hogy ki lehetne az ideális partner? Valószínűleg a videó ajánlatába pénzt ész nélkül invesztálni Facebook. Az a Facebook,amely 5 évvel  ezelőtt, kis híján a Vevo tulajdonosa lett  és amely számára  egy olyan látogatott oldal, mint a Vevo sokkal értékesebb ma, mint volt 3 éve. Pénze ugyanakkor bőven van a Facebook-nak és amennyiben zenei téren is igazából szeretne szembe menni a Youtube-al, ahhoz bizony szüksége lesz a Vevo-ra. Az integráció és a forgalomterelés meg szinte már rutinszerűen működhetne.

A Mixcloud is megpróbálja a lehetetlent

A Soundcloud példája annyira friss, hogy itt lebeghet mindannyiunk szeme előtt, rossz példaként. Az alapvetően sikeres berlini cég a streaming szolgáltatóvá válás álmát kergetve majdnem csődbe ment, hogy aztán csak egy tulajdonos váltás mentse meg attól, hogy ez be is következzen.  Úgy tűnik mégis, hogy a berlini cég (rossz) példája nem igazán volt elrettentő erejű.

mixcloud-2-ios-header-001-1020.jpg

A londoni székhelyű Mixcloud ugyanis megkötötte első major kiadói szerződését, a Warner Music-kal, ami  bevallottan  csupán asz első  lépés egy komplett(ebb) on-demand szolgáltatás kialakításához vezető úton.

Itt a Soundcloud régóta várt streaming szolgáltatása

2013 végén a Soundcloud egy álom megválósítását tűzte ki célul maga elé, annak ellenére, hogy már akkor is roppant sikeres zenei szolgáltatás volt. A Soundcloud eltökélt volt abban, hogy streaming cég legyen belőle, olyan streaming cég, ahol egyszerre találhatóak meg az...

 A Mixcloud jelenleg a interaktív rádiókra vonatkozó licenszek alapján működik, ami azonban  sok olyan korlátozást tartalmaz, amely hátráltatja a szolgáltatás működését. A kiadókkal való közvetlen szerződés tehát nem elsősorban azért szükséges, mert a Mixcloud klasszikus streaming szolgáltatás indítana, hanem sokkal inkább ahhoz, hogy fontos funkciókat implementálhasson a szolgáltatásba.

Soundcloud más Londonból

A Mixcloudot Cambridge-i egyetemei diákok alapították 2008-ban, tulajdonképpen mint egyetemi rádiót, ahol a mixtape rajongók oszthatták meg egymással kedven válogatásaikat. Működési modelljét tekintve a  szolgáltatás kisértetiesen hasonlít  berlini testcégére, a Soundcloudra. magukat a  tartalmak a felhasználók töltik el, akik az esetek jelentős részében DJ-k, a feltöltött zenék pedig hosszabb  mixek. Üzleti modelljét tekintve  pedig alapvetően hirdetésekből próbál megélni, de a közelmúltban különböző prémium funkciókat is bevezetett.

mixcloud-600.jpg

 

A Mixcloud az elmúlt 10 évben mesze nem olyan látványosan és meredeken növekedett, mint a Soundcloud, ennek megfelelően felhasználószámában is elmaradt berlini  párjától. A Mixcloudnak jelenleg 17 millió felhasználója van ,zenei adatbázisa ellenben óriási, 12 millió(!!) mix érhető el a szolgáltatás berkein belül.  

 

A Mixcloud célja semmiképpen sem egy a Spotify-hoz hasonló 10 dolláros előfizetési díjért hatalmas zenei adatbázishoz való hozzáférést nyújtó szolgáltatás. Minden jel szerint a Londoni cég szeretné megtartani fő fókuszát, azaz a DJ mixek és a podcastok forrása szeretne maradni.

Nagy kérdés, hogy ezért valóban megéri-e a méregdrága kiadói megállapodásokat megkötni, amelyek kifizetése mellett kérdéses, hogy a Mixcloud képes lesz-e megőrizni függetlenségét.

Egyre komolyabb a Youtube tengerentúli piacvesztése

Immáron lassan másfél éve tart a nagy zenei kiadók és a Youtube háborúja, amely mi  másról, mint a pénzről szól. Nem segíti a Youtube helyzetét, hogy a tengerentúlon úgy tűnik a streaming szolgáltatások már népszerűbbek, mint a Youtube és a trend az idei évben is folytatódott.  ( lásd keretes írásunkat)

Youtube_ipad.jpg

A Youtube szerencséje, hogy a világ zeneipara egyre inkább nem csak az Egyesült Államokról szól és ennek köszönhetően a Youtube továbbra is kihagyhatatlan szereplő a zenei marketingben. A mechanizmus leegyszerűsítve a következő: az egyre nagyobb súlyú Latin-Amerikai  zenekedvelők azok, akik slágert csinálnak egy-egy dalból a Youtube-on,  melyekért aztán a streaming szolgáltatásokban az Észak-Amerikai és európai társaik fizetnek.

Bajok az USA-ban

Ugyan világszinten a Youtube továbbra is dominál, a tengerentúlon egyre egyértelműbb és markánsabb a háttérbe szorulása. A Buzz Angel piackutató cég adatai szerint az idei első félévben a videó streamek száma 6.1 /-al növekedve 105 milliárdra nőtt, ezzel párhuzamosan ugyanakkor a prémium streamek száma brutálisan közel 70%-ot növekedve 141 milliárdra nőtt. Ehhez pedig még hozzá illik venni a nem prémium streamek számát is ( ide tartozik például a Pandora is..)  amelyek ugyancsak növekedtek, igaz csupán 28%-al. Összességében tehát az audio streamek száma az első félévben megközelítette a 180 milliárd  meghallgatást.

usa_audiovideostream_2017.jpg

Így az a folyamat, amely 2016-ban jelent meg plasztikusan először, 2017-re masszívan felgyorsult és az első féléves adatok alapján azt lehet mondani, hogy az összes stream közel kétharmada(!!) immáron audio stream volt.

A Youtube az elmúlt 5 évben  mintegy 500 millió fővel növelte felhasználói bázisát ( ami persze csak részben  jó adat, hiszen Youtube videókat regisztráció nélkül is meg lehet nézni)  miközben a Facebook 1, a Whatsapp pedig 1.2 milliárddal.  A növekedés lassulása tehát érzékelhető, de ettől még a Youtube egy  masszív platform. Misem példázza ezt jobban, minthogy az elmúlt évek gigaslágerei esetében az 1 milliárd videómegtekintéshez  egyre kevesebb időre volt szükség. Ugyancsak jelzi, hogy a Youtube ereje teljében van az a mutató, amely az engagement hivatott mérni. Az értéket úgy kapjuk meg, hogy az 1 milliárd videómegtekintést elért videók  havi  megtekintésszámát elosztjuk a Youtube felhasználói bázisával.Ez a mutató 2012 óta, az 50%-al megnövekedett  felhasználószám ellenére alig csökkent, ami valóban azt jelzi, hogy a gigaslágerekhez  ma is kihagyhatatlan elem a Youtube.

A Youtube tehát nagyon messze van még attól, hogy komoly bajban legyen, mondjuk ezt a valóban figyelemreméltó tengerentúli adatok ellenére. A Facebook egyre komolyabb videós tervei és a  tengerentúli, fejlett piacokon megjelent trendre azonban feltétlenül reagálnia kell majd a videó-óriás cég vezetésének.

Végső Apple támadás a Spotify ellen

 A streaming piacot a svéd Spotify uralja és fogja még uralni minden jel szerint egy ideig, annak ellenére, hogy gigaméretű világcégek szeretnék letaszítani a trónról. Ezen giga cégek közül az egyik- és talán a legjelentősebb az Apple- amely jókora késéssel ,de annál nagyobb eltökéltséggel eredt a piac után.

apple_music_couch.jpgAz Apple Music- hiszen róla van szó- jelentős késéssel jelent meg a piacon, ehhez képest ma már, immáron 30 millió előfizetővel tisztán másodiknak mondható. ( bár itt érdemes egy pillanatra megállni és megjegyezni, hogy az Amazon nem publikált, csak becsült számai alapján elképzelhető, hogy más a helyzet..)

Az Apple célja nem titkoltan az, hogy az Apple Music piacvezető legyen és előreláthatólag az elkövetkezendő hetekben, hónapokban mindent elsöprő rohamra indul majd  svéd vetélytársának utolérése érdekében a Cupertinoi csapat!

Az egyik területe ennek  bizonyosan a videó tartalmak lesznek! Az Apple bevallottan 1 milliárd dollárt tervez exkluzív, saját gyártású videó tartalmakra költeni, amely már-már aprópénz ahhoz képest, amennyit a Netflix költ, de jelentősen kevesebb, még az Amazon vagy éppen az HBO által költött összegeknél is.   Az Apple tudna költeni többet is efelől ne legyen kétségünk, így az alacsonyabb költésnek sokkal inkább az  lehet a mozgatórugója, hogy nem a fenti cégekkel akar-egyelőre- versenyezni az Apple, sokkal inkább a Spotify-al szemben szeretne további versenyelőnyt kiharcolni. Erre utal az is, hogy az exkluzív tartalmak az Apple Music-ban lesznek elérhetőek, arra pedig valljuk meg kicsi az esély, hogy az Apple  streaming zenei szolgáltatásából akartnak audio és videó streaming szolgáltatást kreálni. A zenei tartalmak terén már régóta dolgozik ezen az Apple, mind az exkluzív tartalmak, mind magának a zenei adatbázisának mérete által, de ez úgy tűnik nem elegendő, így jöhet az újabb lépés, a videó.

Operatívabb és könnyen elképzelhető, hogy gyorsabb  pozitív hatású lehet az, hogy  az Apple minden jel szerint eredménnyel győzködte a kiadókat ( ami az elmúlt 2 év eseményeit tekintve minimum disszonáns amúgy..) amelynek köszönhetően az Apple mindössze 55%-os jutalékot kell majd fizessen a kiadóknak. Az így keletkezett többletbevételt pedig visszaforgathatja majd Tim Cook és csapata, melynek köszönhetően az Apple-nél is megjelenhet majd a 10 hónap áráért kapható éves Apple Music előfizetés.

Talán a legjelentősebb fejlesztés – technológia értelemben- az lesz, hogy az Apple Music végre rendes Siri támogatást kap majd.  Mindez nem kevesebbet jelent, minthogy az IOS 11 megjelenésével az Apple Music hanggal is irányítható lesz. tehát például az olyan  hangutasítások, minthogy Siri, játssz nekem tetsző zenét hatására a telefontulajdonos kedvenc zenéinek egyik lesz majd hallható.  Azt pedig rögzíti majd az Apple intelligens asszisztense, hogyha egy zenét kedvelünk és szerint finomítja majd zenei profilunkat.

De tovább haladva a személyre szabott, rádió jellegű zenehallgatási élmény felé, a Sirit megkérhetjük majd arra is, hogy egy adott hangulatnak megfelelő zenéket játsszon, sőt az előadókról is kérhetünk majd tőle további információkat.

apple-music-what-friends-are-listening-to.jpgVégül, de nem utolsó sorban az Apple ismét kísérletet tesz majd arra, hogy javítson a jelenleg nulla közeli közösségi élményen zenei szolgáltatásaiban.  A WWDC-n bejelentett újdonságnak köszönhetően amennyiben az Apple Music-on belül  elkezdünk követni egy másik felhasználót, úgy láthatóvá válik majd, hogy az illető éppen mit hallgat.

Hogy mindez elég lehet ahhoz, hogy az Apple megváltoztassa a momentumot és először csökkentette a különbséget, majd pedig megelőzze svéd vetélytársát? Nem valószínű, de lehet, a cél nem is (csak) ez, hanem az, hogy a svéd céget tovább hajszolják a már így is őrületes fejlesztési versenyben, annak érdekében, hogy minél hamarabb fusson ki forrásaiból.

A Spotify lesz a Microsoft zenei szolgáltatója!

A Microsoft több alkalommal próbálkozott megvetni a lábát a zeneiparban, de ha őszinték akarunk lenni, ez  igazán sosem sikerült.  Nagyon hamar megjelentek, mint digitális zenei szolgáltató, hogy aztán csúfos kudarcot valljanak, többször is. Ha van cég, amely neve sokszor előkerül a digitális zeneterjesztés helyzetéről szóló beszélgetések, elemzések során, az a Microsoft.

groove-music-on-windows-10.jpg

 És persze a Microsoft név kapcsán legtöbbször nem sikerek, hanem a DRM és a DRM alapú, a zenefogyasztást elképesztő módon  korlátozó infrastruktúra jut szinte mindenkinek az eszébe. Persze maga a redmondi cég is próbálkozott zeneáruházakkal, többel is, de ma már mind az MSN Music, mind a Urge Music store a múlt homályába vész. Legújabb kísérletük a három éve indított XBOX Music sem nagyon tudott meghatározó szereplővé válni  a roppant telített és sokszereplős streaming piacon.Ennek jele volt amikor tavaly decemberben a Microsoft megszüntette az ingyenes, hirdetésekkel megszakított verziót, így mindenki, aki ki szerette volna próbálni, elő kellett fizessen…

A Groove Music -ká átkeresztelt Xbox Music sem hozta el ugyanakkor a várva várt áttörést, így a redmondi cég lépéskényserbe került. Vagy újabb irdatlan összegek befektetésével megpróbálja mégegyszer ( utoljára?) utolérni  azokat, vagy szembenéz a sikertelenséggel.

groove_music_pass_spotify.png

Az utóbbihoz van sokkal közelebb az, ami végül történt: a Microsoft beismerve saját sikertelenségét valaki olyanhoz fordult, aki ezen a téren bizonyította sikeres. Ez pedig  nem más, mint a streaming piac vezetője, a Spotify.  A Microsoft bejelentése alapján október elsejétől már nem lehet újonnan előfizetni a Groove Music-ra , az év végén pedig teljesen leállítják a szolgáltatást.

A Microsoft  mindezzel együtt bejelentette, hogy a Spotify-t ajánlja jelenlegi előfizetőinek, akik egyben egy eszközt is kapnak majd arra, hogy tartalmaikat átmentsék a svéd cég szolgáltatásába.

Hogy meglepetésnek mondható-e, hogy a Spotify-ra esett a Redmondiak választása? Nem igazán. A Spotify és a Microsoft ugyanis az XBOX kapcsán már korábban is gyümölcsöző együttműködést folytatott. A Spotify vezeti a streaming piacot, így elve nem nagyon lett volna ok más partner után nézni. Pláne, hogy a listán második egy Apple nevű cég…

A lépéssel minden valószínűség szerint végleg véget ér a Microsoft és a digitális zene hosszú, de felemás kapcsolata. Ami nem is feltétlenül baj, lehet, mindenkinek jobb és szerencsésebb, ha a Redmondi cég arra fókuszál, amiben valóban erős és innovatív.

Gigantikus Spotify megállapodás

A Spotify a streaming piac vezető szereplője és minden számítás szerint még meglehetősen hosszú ideig az is marad majd. A svéd cég ugyanakkor alapvetően audio streaming szolgáltatókánt ismert- méghogyha ezen változtatni is szeretne- és mind méretben, mind üzleti modelljét tekintve egyelőre nem hasonlítható még nála is sikeresebb videóstreaming cégekhez. A video és az audio streaming szolgáltatások közönsége ugyanakkor rengeteg átfedést tartalmaz, így ha jobban belegondolunk, a Spotify és a Hulu megállapodása logikus.

hulu-spotify-icons-ios.jpg

Mielőtt azonban belemennénk a megállapodás értékelésébe, nézzük miről is szól maga a deal! A megállapodás értelmében a Spotify illetve a tengerentúlon Netflix után másik legnépszerűbbnek mondható videó streaming szolgáltatás, a Hulu, egyetlen előfizetés áráért lesz elérhető a tengerentúli egyetemisták számára.  A konkrét ár az első 3 hónapban 4.99 dollár, utána pedig 9.99 dollár lesz, ami  a Spotify 9.99 és a Hulu 7.99 dolláros havi előfizetési díját tekintve bizony egy igen erős ajánlatnak tekinthető, hiszen lényegében azt jelenti, hogy a Hulu-t ingyen kapják meg az előfizetők.

hulu-poster_student-1811.jpgAz ilyen jellegű  csomagok nem ritkák, de az esetek túlnyomó többségében a telco cégek szokták  kötni őket valamilyen  tartalomszolgáltató partnerrel, annak érdekében, hogy egyes csomagjaik értékét azzal növeljék, hogy az azt igénybe vevő ügyfelek a tartalomszolgáltatást ingyen kapják meg.  A Spotify lépése tehát nem feltétlenül új szerű ebben az értelemben, abban a tekintetben ugyanakkor nagyon is, hogy ezúttal ő maga ajánlja a diszkontot ügyfelei számára!

Magán az ajánlat erősségén felül persze feltétlenül érdemes elhelyezni a megállapodást a Spotify hosszabb távú stratégiájában is. A svéd cég egyik kiemelt stratégiai célja ( mondhatni a harmadik a profitabilitás és a tőzsdére lépés után) hogy  a videó tartalmakban is meghatározó szerepre tegyen szert. Itt persze nem egy a Netflix vagy éppen a Hulu-i mércével mért szerepre kell gondolni, sokkal inkább arra, hogy a Spotify versenyképes legyen ezen a téren (is), legalább annyira, mint amennyire legnagyobb vetélytársai az Apple vagy éppen az Amazon azok.

Mindez ugyanakkor, még a streaming audio-nál is drágább mulatság. A Netflix 6, a Hulu 2.25 millárd dollárt tervezi saját gyártású tartalmakba fektetni, és akkor még az Apple,méretéhez viszonyítottan nevetséges 1 milliárd dollárjáról nem is tettünk említést. A Hulu ezért ideális partner abban Ek és cége számára, hogy a drága videó tartalomelőállítási költségénél jelentősen olcsóbban jusson  a Spotify előfizetőkhöz.

„Természetesen” az akció egyelőre csak az USA-ban érhető el, de ez esősorban a Hulu korlátai miatt van így. Amennyiben azonban a Spotify valóban kitart az ilyen jellegű együttműködések mellett, akkor azok előbb vagy utóbb Európában, sőt Kelet-Európában is a megjelenhetnek ,majd. Várjuk!