A UPC tulajdonosa mentette meg a világ vezető online rádióját

2017. június 23. - Pléh Dániel

Nagyjából egy hónappal ezelőtt  írtunk a világ legjelentősebb online rádiójának, a Pandora-nak az ismét felerősödött hányattatásairól és arról a nagyon nehéz 30 napról, ami a cég előtt állt. A 30 nap – sőt kevéssel több is- letelt, valóban felettébb rázós volt ( ami a tőzsdei árfolyamot illeti biztosan) és valamilyen értelembe megoldás is született, nagy kérdés milyen.

pandora_newlogo_1.jpg

Szigorúan a híreket idézve: A Sirius XM és tulajdonosa a Liberty Global 480 millió dollár értékben  fektetett be a Pandora-ba Tőzsdei cég lévén, mindez részvényvásárláson keresztül zajlott le, azaz a Sirius XM 172.5 millió dollár értékben vásárol majd A sorozatú Pandora részvényeket , a fennmaradó részt pedig a piacon vásárolja majd meg, jövő év februárjáig. A tranzakció révén a Sirius XM mintegy 16-18%-os tulajdonosává válik a kaliforniai on-demand rádiónak és 3 új tagot delegálhat majd a rádió igazgatótanácsába. A befektető ugyancsak vállalta, hogy 18 hónapig nem fog további részesedést vásárolni a Pandora-ban illetve, hogy a jövőben  nem növeli részesedését 31% fölé az igazgatótanács tudta nélkül.

A Sirius XM

A Sirius  Satellite Radio tulajdonképpen egy holding, amely három részből áll, a Sirius Satellite Radio, XM Satellite Radio, és Sirius XM Radio cégekből.  A három cég közül a legidősebb az 1990-ben alapított Sirius Satellite Radio, amely aztán végül, 2003-ben kezdte meg a működését és alapvetően  a kábeltelevíziók üzleti modelljén alapuló rádiószolgáltatást nyújtott és nyújt.  Mindez lényegében hirdetésmentességet illetve minden tartalom teljes formájában való  megjelenítési lehetőségét ( pl. explicit tartalom kisípolás nélkül)  teszi lehetővé. A 2002-es indulás után 2004-re vált teljes Egyesült Államokban elérhetővé a szolgáltatás, majd pedig 2006-tól Sirius Internet Radio néven  előfizetői számára valamennyi rádiójuk tartalmát az interneten is elérhetővé tették.

sirius_svg.png

Az XM Satellite Radio tulajdonképpen a Sirius vetélytársának volt mondható, 2001-es indulása óta Ugyanazzal az üzleti modellel, hasonló számú csatornával és árazással működött. Így nem meglepő, hogy a két cég, hosszas tárgyalások után 2008-van egyesült, Sirius XM Radio néven. Az egyesült cég aztán majdnem csődbe is ment ugyanazzal a lendülettel, melytől csak a Liberty Media 500 mlilió dollárt meghaladó kölcsöne mentette meg, melynek révén a távközlési és média óriás 40%-os tulajdonosa lett az egyesült cégnek.

Az egyesülés utáni nehézségeken 2009-ben kezdett el túllendülni a cég, amikor is az újonnan eladott autóknál 60%-os piaci részesdéssel bírt, azaz 10-ből 6 eladott új autó  technikailag képes volt a műhold alapú rádióadás vételére ,köszönhetően annak, hogy olyan autógyártókkal kötöttek megállapodást, mint a General Motors, a Ford,a  Toyota,a Kia, a Bentley,a BMW, a Volkswagen, a Nissan,a Hyundai vagy éppen a Mitsubishi. Piaci adatok alapján 45%-uk aztán előfizetővé is vált. Ennek köszönhető, hogy az egyesülés idején meglevő 14-15 millió  előfizetőről 30 millió fölé emelkedett, 2018-ra pedig több, mint 100 millió gépjárműben lesz elérhető a cég szolgáltatása.

A befektetéssel egy időben a Pandora ugyancsak bejelentette, hogy  eladja az Eventbrite számára a 2015 végén megvásárolt online jegyértékesítő szolgáltatást. A Ticketfly-t 200 millió dollárért.

Eddig a hivatalos rész, nézzük mit is jelent ez a valóságban. Elsősorban azt, hogy a Pandora esetleges közvetlen  pénzügyi gondjai  és egy esetleges csőd veszélye elhárult, hiszen a tranzakciók eredményeként a Pandora közel 800 millió dollár készpénzzel gazdagította mérlegét.   Nyilván azt is jelenti, hogy hosszú távon a Pandora a Sirius XM  tulajdonává válhat. ( a hírek arról szólnak, hogy a Sirius  felvásárlási ajánlattal kereste meg a Pandora-t, azonban a 8 dolláros részvényenkénti árast elutasította Pandora menedzsmentje)  

Kérdés, hogy mennyi idő alatt, de túl ok kétségünk ne legyen afelől, hogy lényegében a Liberty ezzel a befektetéssel átvette a hatalmat a Pandora felett. A 3 új igazgatósági tag egyike, ugyanis a board elnöke , aki feltehetően maga a Liberty CEO-ja, Greg Maffei lesz.

Az a Gerorge Maffei aki egy közelmúltbeli  nyilatkozata kapcsán maga jegyezte meg, hogy „ nem tudom lehetnék-e ennél kevésbé optimista a streaming szolgáltatásokkal kapcsolatban” Mindez nem sok jót jelez előre, márha a Pandora esetleges hosszabb távú streaming piaci terveit nézzük…

S hogy mi is akkor Maffei és a Liberty terve? Alapvetően az, hogy a Sirius XM és a Pandora közötti szinergiákat kiaknázzák. Azon a játéktéren ugyanis, ahol a Pandora igazán erős, ott a Sirius jelentéktelen szereplőnek számít.  Ez pedig  hirdetések és a digitális interaktív rádiók piaca. A két cégben rejlő szinergiák  persze nem csupán a ebben merülnének ki.  Míg a Sirius alapvetően előfizetéses modellben működik, addig a Pandora pont a hirdetésekkel szponzorált modellben erős . Az azonban valószínűnek tűnik, hogy a mostani vezetéssel ellentétben maffei nem a streaming szolgáltatássá alakulásaban látja a jövőt...

S hogy mindezek alapján é ismeretében jó dealt kötött-e a Pandora? nehéz kérdés.. A befektetők egyelőre nem nagyon kedvelik a megállapodást, ebben persze komoly része van a Maffei és cége által adott, folyamatosan csökkenő értékelésnek… ( 15 ->10 -> 8 USD/ részvény) Az is bizonyos ellenben, hogy a Pandora pénzügyileg innentől fogva stabil, nem csak idén, jövő évben is.  Az persze egy ,másik kérdés, hogy ez a befektetés mit jelent a Pandora menedzsmentje, különös tekintettel Tim Westergreen alaptó számára…Jó eséllyel egy nagyon sok tekintetben más Pandora-t, mint amit ő  elképzelt és amire  mindent feltett az elmúlt egy évben…

Jön a HD Spotify!

A HD streaming  abszolút nem új keletű funkció a világ streaming szolgáltatásai között. Neil Young álma, a Pono lényegében már 5 évvel ezelőtt erről szólt. Ezt az álmot- persze teljesen más kontextusban- folytatta aztán a Deezer, majd pedig a TIDAL is.

spotify-hi-fi.jpg

A HD zenehallgatás ugyanakkor nem érte el a mainstream küszöböt, aminek több oka is van. Az egyik feltétlenül az, hogy egyre inkább  mobil eszközökön hallgatunk zenét, amely mobil eszközök nem mondhatóak éppen  a HD melegágyának. Másodsorban maguk a szolgáltatók sem feltétlenül támogatják  az elterjedésüket azzal, ahogyan  ezt a fajta elérési módot árazták, árazzák. Az amúgy is egyre inkább a specializálódás és az olcsóbb  árazás felé tolódó piacon, a havi 10 dolláros ár másfél, kétszereséért kínált HD streaming szolgáltatások igazi prémiumnak számítanak.  

Azzal tehát semmiképpen sem magyarázható a piacvezető Spotify lépése, hogy ezzel szeretne újabb tömegeket magához édesgetni.  Azzal sokkal inkább, hogy a kiadók nyomására mindenképpen csökkentendő ingyenes  szolgáltatási rész és a természetesen megmaradó prémium rész felett képezzenek egy szuper prémium  szegmenst is.

Ez pedig  nem kevesebből állhat majd, mint a már most megszokott prémium funkciókból- reklámmentesség, offline zenehallgatás- valamint olyan plusz funkciókból, mint a HD streaming vagy éppen a koncertjegyvásárlási lehetőség.Az éra pedig valahol 15 és 20 dollár között mozog majd, és a mér meglevő előfizetésekhez is opcionálisan aktiválható lesz.

Kész tényekről egyelőre kár lenne beszélni, hiszen a svéd cég egyelőre nem tesz többet, mint hogy teszteli, milyen pontokon, mennyien veszik igénybe a HD szolgáltatást.   A Spotify tehát biztosan nem változik majd HD streaming szolgáltatóvá, biztosan nem ez lesz az a funkció, amelynek segítségével  maga mögött szeretné tartani az Apple Music-ot, viszont biztosan olyan funkció lesz, amellyel az eddig ezért a Spotify-t mellőző audiofileket majd magához próbálja csábítani, akár más szolgáltatóktól is…

Nagyban múlik a Homepod sikere az Apple Music-on

Az Apple  már-már hagyományosnak mondható fejlesztői konferenciáján jelentette be 2 évvel ezelőtt az Apple Music indulását.  Az ügyesen menedzselt kiszivárogtatásoknak köszönhetően ez alkalommal igazán nagy  zenei bejelentésre nem számítottunk.

apple-homepod.jpg

Arról persze lehetne vitatkozni, hogy a Homepod bejelentése mennyire tekinthető fontos digitális zenéhez kapcsolódó bejelentésnek Ettől még tény, hogy az Apple bejelentette régóta pletykált,  Amazon Echo konkurensnek szánt megoldását.

A Homepod névre hallgató eszköz  pontosan ugyanazokkal a fő funkciókkal  rendelkezik, mint a piacon már jelenlevő Google vagy Amazon termékek, a hangminősége pedig állítólag osztályon felüli.

Maga a megközelítés ugyanakkor más, mint a Google vagy az Amazon esetében. Az utóbbi célja ugyanis egyértelműen az, hogy az Echo a lehető legszélesebb körben elterjedt legyen , ennek érdekében pedig az árazását is  alacsonyan tartotta az Amazon. Az Apple ezzel szemben  a Homepod-ot is egy ökoszisztémának tekinti, egy zárt ökoszisztémának,gyönyörű, mégis minimalista  dizájnal, és kétszer akkora árral, mint az Echo….

Nem tudja utolérni az Apple Music a Spotify-t

Ahhoz, hogy a Homepod valóban erős platform lehessen minden zártságával együtt , és ne okozzon  elháríthatatlan okot a zenekedvelőknek az, hogy csak Apple Music-kal működik, nyilván kell az, hogy az Apple Music önmagában is vezető streaming piaci szereplő legyen.

Ha azt vesszük, hogy alig 2 év alatt   tisztán második pozícióba küzdötte fel magát az Apple streaming szolgáltatása, akkor a cél még akár teljesülhet is.

ststista_applemusic.png

Az első helyezettet ugyanakkor nem tudja egyelőre  illetve továbbra  sem megközelíteni az Apple.  Spotify görcsösen ragaszkodik az első helyéhez, bármit tesz az Apple a svéd cég képes ugyanannyival növekedni. ( ami nyilván a nagyobb felhasználói tömeg miatt könnyebb is amúgy..)

Mindez ugyanakkor a Homepod ökoszisztéma  oldaláról nézve duplán rossz jel. Hiszen az Apple Music kizárólagosság miatt  minden Spotify előfizető kiesne a potenciális használók közül. Vagy a platform nem lehet zárt…

Ha magát a zenei szolgáltatást nézzük, ott is érezhető ez a fajta megközelítésbeli különbség. Amíg az Amazon  zenei szolgáltatását egy az egyben az Echo-ra is szabta, addig az Apple nem tett mást, mint hogy integrálta az Apple Music-ot a Homepod-be is.

A zárt platform megközelítés előrejelzi, hogy jó eséllyel más streaming szolgáltatások nem jelenhetnek majd meg  a Homepodon, azaz  egy  az Apple Music által dominált zenei platformmal ismerkedhetünk majd meg.

A Homepod tehát digitális zenei értelemben illetve a Home Automation értelemben is egy nagyon óvatos lépés. Nagy kérdés, hogy  a mér most is üzleti értelemben felnőtt korát élő digitális zenében, ez a lassú, óvatos megközelítés mire lesz elég….

Rakétaüzemmódban a világ zeneipara!

A nemzetközi lemezipari szövetség, az IFPI éves rendszerességek közzé teszi a világ lemeziparának előző évéről szóló értékelését. Az elmúlt évek  általában pozitívumokkal megspékelt, de reálisan értékelve meglehetősen borús jelentések voltak.

ifpi2017_v2.jpg

A tavalyi jelentéssel kapcsolatban  írtuk azt, hogy „2015 volt ugyanis az az év globálisan, amikor a zeneipari bevételek növekedtek,  ( kis mértékben 3.2 %-al 15 milliárd dollárra) és mindezzel párhuzamosan a világ zeneipari bevételeit elkezdte uralni a streaming digitális   szolgáltatásokból származó bevétel.”Ha a 2015-ös évről ezt írtuk, akkor mindez 2016-ra fokozottan igaz!

ifpi2017_numbers.jpg

A világ zeneipari bevételei régen nem látott mértékben, közel 6%-al növekedtek! A növekedés motorját teljesen egyértelműen és letagadhatatlanul a digitális bevételek okozzák , azon belül is a streaming szolgáltatások.

ifpi_streamgrowth.jpgImmáron 100 millió ,ember fizet  a streaming szolgáltatásokért, amelyek brutális 60%-os mértékben növekedtek az előző ( amúgy ugyancsak brutális növekedést hozó évhez képest) és ennek köszönhetően a streaming szolgáltatások, amelyek immáron a  digitális  bevételek legnagyobb hányadát adják és annak ellenére növekszenek, hogy az a lá carte letöltések meredeken, közel 20%-al csökkentek.

A streaming bevételek olyannyira brutálisan növekszenek, hogy a digitális bevételek segítségükkel a világ 25 zenei piacán  a teljes zeneipari bevételek többségét teszik ki, világ szinten pedig közel 8 milliárd dollárral járultak hozzá a zeneipari bevételekhez.

Hogy mi hajtja ilyen magasságokba a streaminget? Elsősorban és mindenekelőtt a verseny!A streaming piacon 2013 és 20215 között nagyon ritkán látott koncentráció ment végbe. Ennek eredményeképpen a piacon 3-5  feneketlen zsebű, óriás médiacég ( Apple, Amazon, Google, ) és 1-2 független cég harcol, soha nem látott keménységgel, és ritkán látott mértékű innovációval.  A Spotify, az Apple- de a sort folytathatnánk- minden pénzt megmozgat annak érdekében, hogy növekedjen, és ez sikerül is!

 

A fejlődés igazi motorjai

Egyre inkább érvényesül a digitális zenében is az a tétel, hogy a  igazán erős növekedési területek Ázsiában vagy éppen Latin-Amerikában, esetleg Afrikában találhatóak. Napjainkban az anno lenézett területek azok, amelyek a digitális zene  növekedésének a motorját jelentik.

iifpi_continents.jpg

 Ázsia és Óceánia  esetében is érvényesült a világ-trend,. Azaz a streaming masszívan, 45%-al növekedett, miközben z a lá carte bevételek közel 10%-al zsugorodtak. Az ázsiai piacok érdekessége, hogy egyszerre van jelen a világ legnagyobb  zenei piacának számító, ugyanakkor rengeteg gonddal küszködő és éppen ezért éppen, hogy csak növekvő Japán, valamint az első 15-be éppen, csak bekerülő, ellenben irdatlan tempóban növekvő Kína.

Európa is sok tekintetben elaprózodott és különböző piacokól áll, melyek esetében a streaming szolgáltatások adaptációja jelentősen eltér. Ennek ellenére a streaming láthatóan alapjaiban kezdte el formálni a konzervatívabb európai piacokat is.

Immáron negyedik éve  Latin-Amerika mutatja fel a legnagyobb növekedési ütemet a digitális  zene terén. 2016-ban olyannyira, hogy a digitális szegmens önmagában 32%-al olt képes növekedni.

De talán a legérdekesebb és a globális növekedés erősödését leginkább mayarázó  növekedést  a világ második legnagyobb piacának számító Észak-Amerikai produkálta. A közel megduplázódó (!!)  streaming bevételek, bőven ellensúlyozni tudták a fizikai eladások ismét meredek esését illetve az á la carte vásárlások csökkenését is.

 

Ez a meredek növekedés persze nem jelenti azt, hogy visszatértek volna az internet előtti aranyidők., és ezt feltétlenül érdemes szem előtt tartani!A 2000, azaz a Napster évek kezdete óta  a világ zeneipari bevételei közel 40%-ot zuhantak., hogy aztán a jelek szerint 2014-ben elérjék a mélypontot.  A visszapattanás és szép növekedés innen indult el  és remélhetőleg folytatódik is.  

ifpi2017_wwmusicrev_99_16.jpg

Az, hogy a világ zeneipara egy új kezdet közelébe ért, egyre magabiztosabban jelenthető ki. A kérdés persze az, hogy ez valóban egy új kezdet lesz-e. A kiadók bevételeiben ma már a digitális bevételek meghatározóak  melynek következtében egyre többet és egyre merészebben mernek befektetni ezen a területen ( is).

Ahhoz azonban, hogy az elmúlt 12 növekedése valóban hosszú távú legyen és ne forduljon a növekedés üteme  csökkenőbe majd pedig tűnjön el maga a növekedés is, a zeneipari szereplőknek rengeteget kell még dolgozniuk. Egyrészt azon, hogy a jelenlegi  szabványosnak mondható 10 dollár/hó  árú előfizetési modell kifulladása után hogyan , mivel közelítik majd meg a mainstream zenekedvelőket. Másrészt pedig egyre   nagyobb és egyre inkább  növekvő, magát felfújó probléma a zeneiparban csak érték –ollóként nevezett jelenség.

Koncertekkel bővül az Amazon előfizetéses szolgáltatása

Az Amazon zenei stratégiájáról sok minden lehet mondani, de azt semmi esetre sem, hogy a vetélytársakat próbálja követni. Az iTunes Music Store , verhetetlen a lá carte  dal és album letöltő szolgáltatását végül más megközelítéssel lemásoló aztán  (talán) meg is előző  Amazon Mp3. Vagy a streaming hype-ot szinte teljesen kihagyó és a streaming piacra csak 2014-ben az  Amazon korlátozott tartalomkínálatú, de Prime előfizetői számára ingyenes streaming szolgáltatással lépett a piacra . Az Amazon Prime Music valóban nem egy klasszikus értelemben vett streaming szolgáltatás, hiszen az Amazon Prime előfizetők számára szól, akik a szolgáltatást is igénybe vehetik, a 99 dolláros havidíjuk terhére, azaz lényegében a streaming szolgáltatás az amúgy is elég bő Amazon Prime előfizetéses struktúra értékét hivatott növelni.

amazon_primemusic.jpg

Jeff Bezos cége innen indult, ( a vetélytársak cseppet lekicsinylő mosolya és a kiadók értetlenkedése mellett) hogy aztán a szolgáltatást fokozatosan fejlesztve váljon egyre komolyabb szereplővé. Olyannyira, hogy aztán egyes felmérések szerint az Amazon streaming szolgáltatása váljon a legnépszerűbbé a tengerentúlon!

Az Amazon csak ezek után indította el, három elemből álló streaming szolgáltatás együttesét. Az Amazon Music Unlimited ugyanis a különböző ügyfelek számára különböző módon, különböző árképzéssel lesz elérhető.  Az Amazon Prime ügyfelek számára a jelenlegi szolgáltatáson hatalmasat javítva, 7.99  dollár ellenében érhetik majd el a teljes több tízmillió dalból álló zenei adatbázist.  A nem Prime  ügyfelek sem leszek kizárva a szolgáltatásból ( ez a lépés jelenti az Amazon tényleges belépését a streaming piacra) ők az iparági standardnak számító 9.99 dolláros áron érik majd el a szolgáltatást. És végül, de nem utolsósorban az  Amazon , a mintegy 4 millió Amazon Echo tulajdonos számára speciális 3.99 dolláros áron teszi majd elérhetővé a szolgáltatást.

amazon_prime.jpg

Mindennek tudatában  érdemes kétszeresen is óvatosan kezelni azt a tényt, hogy az Amazon  Nagy- Britanniában a Prime előfizetők által elérhető szolgáltatások sorát újabb elemmel, koncertekkel bővíti. A Prime Live Events névre hallgató szolgáltatás az Amazon Prime előfizetők számára kínál majd ingyenes belépést egy kisebb koncertsorozatra. Hiába tűnik ugyanis első látásra és olvasásra felettébb retronak a felállás, amelyben Blondie, Alison Moyet, a Texas valamint Katie Melua kapott helyett, az Amazon nem véletlenül és nem spórolásból nem kezdett- gigasztárokkal.

A szigetországi  zenekedvelők Primer előfizetők mintegy 28%-a egyben Amazon Prime előfizető is , jelzi, hogy növekedésre bizony van bőven tér, pláne ha hozzátesszük, hogy a streaming szolgáltatásokat használók és a koncertekre járók közötti átfedés mintegy 45%-os!

Visszatérve az előadókra, Jezz Bezos cége valóban nem véletlenül kezdett ezekkel az előadókkal. Az Amazon nem tud(??) de méginkább nem akar ugyanazon a pályán focizni, ahol a Spotify és az Apple rúgdossa egymást.  A mainstream, talán kicsit idősebb zenefogyasztók számára az Amazon többszintű megközelítése lehet a nyerő, szmben az Y, Z  generációra fókuszáló Spotify-al.

Saját Soundcloud-ot építhet a Spotify

A Spotify sokáig a Soundcloud egyik lehetséges vásárlójaként szerepelt.  A svéd cég aztán több ok miatt nem vásárolta meg a berlini underground zenei startupot, amely folytatta küzdelmét, miközben a svéd cég teljesen más szinten, más célokért küzd.

spotify-logo-black.jpg

A tőzsdére lépést ügyes lépéssel elkerülő Spotify  a közelmúltban több érdekes akvizíciót is végrehajtott. Ezek egyike során megvásárolta az angol Sonaltyc nevű startupot. Az angol cég nagyon röviden és nagyon leegyszerűsítve ugyanazt tudja, mint amit a Google analytics és a Shazam ötvözete::  képes beazonosítani különböző zenei tartalmakat és ezen felül pedig ajánlani is képes  újabbakat, a korábban meghallgatottak alapján.

Shazam és Google Analytics egy helyen

A Sonalytics egy  felettébb friss, alig 1 éves startup. Három fontos területen kínál megoldásokat, alapvetően b2B szereplők számára: a zenefelismerésben, a személyre szabható ajánlásokban és a beazonosított zenei tartalmak  felhasználásában.  

sonanalytics.jpg

A vállalkozás az elmúlt hónapokban több szabadalmat is beadott, melyek közül  volt olyan, amelyet  elmondásuk szerit „meghatározó streaming szolgáltatóknál” volt lehetőségük tesztelni is. ( Arról már nem szólnak a hírek, hogy ez esetleg a Spotify volt-e..)

Ami az igazán érdekes, hogy Daniel Ek-ék mire szeretnék majd használni a Sonanalyitcs tudását és szabadalmait. A teljesen logikusnak tűnő megoldásokon, mint például a személyre szabott ajánlatok tovább finomítása, mire  szeretné majd használni a Sonanalyitcs tudását.

Lehet azonban, hogy Daniel Ek és csapata valami sokkal merészebbre is felhasználja a tudást. A Sonanalyitcs zenebeazonosító tudása és algoritmusa révén ugyanis megnyílhat az út a Spotify számára, hogy a felhasználók maguk is tölthessenek fel zenei tartalmakat, vagy akár mixeket.  

Ne feledjük, hogy az Apple idestova egy éve rendekezik  a technológia tudással amelynek révén a Dj mixek és egyéb user generated tartalmak is részét képezhetnék az Apple Music-nak. Amennyiben a Spotify is képes lenne  a Sonalytics technológiája alapozva valami hasonlóval piacra lépni, onnantól kezdve a Soundcloud-ra érdemben már nem is lenne szüksége.  

Az persze, hogy ez meg is történik-e majd még hatalmas kérdőjel, amely függ a Spotify tervein felül attól is, hogy a Soundcloud sora és nem utolsó sorba ára végül milyen szinten állapodik meg és függ attól is, hogy a Spotify tudja-e és akarja-e rendezni a jogi részét is annak, hogy felhasználói tartalmak is megjelenjenek a szolgáltatásában.

Tőzsdére megy a Spotify és mégsem

A tavalyi év egyik legnagyobb szenzációja volt az az inkább pletyka ,mint bejelentés, amely szerint a streaming piac vezetője, a Spotify hamarosan a New Yorki tőzsdén jelenhet meg. A svéd cég számára a parketten való megjelenés egyszerre lehetőség és brutális kötelezettség. Lehetőség, hiszen a Spotify-ban résztulajdonos  lemezkiadók   számára befektetésük realizálását vetíti előre, csakúgy, mint az elmúlt években  18 befektetői kör során  összesen 1 milliárd  dollárt befektető cégek.  számára.

spotify_screen.jpg

A parkettra lépés aztán elmaradt,az év során pedig már arról szóltak a hírek, hogy  svéd cég inkább újabb hitelt vett fel annak érdekében, hogy a tőzsdére lépés nélkül is finanszírozni tudja működését.  A tavaly tavaszi konstrukció ugyanakkor különbözik a korábbiaktól, ugyanis  a két befektető, a TPG kockázati tőke társaság és a Dragoneer Investment Group hedge fund átváltható hitelt biztosít a megegyezés részeként pedig komoly engedményeket kapnak majd a Spotify jövő évre tervezett elsődleges részvénykibocsátásakor. A hitel összegét részvényekre válthatja majd a két hitelező, a kibocsátási árfolyamhoz képest 20 százalékos diszkonttal. A részvénykibocsátás után egy évvel pedig félévente 2,5 százalékponttal nő a diszkont mértéke. A hitel feltételei pedig sok tekintetben kényszerhelyzetbe hozták a Spotify-t: ahhoz, hogy ne kelljen nagyon sokat fizetnie és ne járjon nagyon rosszul minél hamarabb tőzsdére kell majd mennie.

A Wall Street Journal által megszelőztetett információk alapján valamilyen formában az idén valóban megjelenik majd a New Yorki parketten a Spotify, azonban nem részvénykibocsátás révén.

Tőzsdén részvénykibocsátás nélkül

A Spotify úgy lép tőzsdére, hogy kicsit mégsem teszi azt meg. Az IPO ( aza Initial Public offering) azaz a részvénykibocsátás helyett ugyanis egy másik megoldást, az ún. direct listinget választotta a svéd cég. Utóbbi esetben a cég  meglevő részvényeivel  ( tehát nem újakkal, szemben az IPO-val)  lehet kereskedni a parketten, azonban a publikus kibocsátás kimarad, azaz befektetőknek nem kell előre megvásárolniuk a részvények egy bizonyos hányadát, meghatározott áron. A kereskedés ugyanakkor ugyanúgy zajlik, mint a normál parketten ( hiszen annak része a részvény ez esetben is) azaz a Spotify értéke bizony ez esetben is megmérettetik.

A direct listing alapvetően tehát kevésbé költséges és kockázatos piacra lépési lehetőség, amely során a kibocsátás és a kereskedés a részvénnyel  elkülönülnek egymástól. Kockázata is van persze, hiszen a kibocsátási árfolyam a kereskedés során alakul ki, így az akár jóval alacsonyabb is lehet, mint egy rendes IPO esetében.

 

A svéd cég értéke szépen emelkedik ugyanakkor, márha a reuters által citált becslések igazak! Jelenlegi értéke, nem utolsó sorban a Universal Music-kal megkötött megállapodásnak köszönhetően immáron 13 milliárd dollár.

Egy dolog biztos: a svéd cégnek valóban óvatosnak kell lennie, jelenleg ugyanis  alapvetően a befektetők inkább kritikusak és szkeptikusak,  a streaming zenei szolgáltatásokkal kapcsolatban, mint optimisták.  A Spotify a legígéretesebb kísérlet ezen a téren, de elég megnézni  Pandora példáját ahhoz, hogy tudjuk  a befektetőknek néha ez sem elég…

Súlyos stratégiai Apple Music vereség

Az Apple Music indulásakor illetve az azóta eltelt időben is bizonyította, hogy megközelítésében  (is) más akar lenni,mint a többi streaming szolgáltató. A zenemegismerés terén a központi, irányított zenemegismerést, ingyenesség helyett a fizetős , prémium élményt helyezte előtérbe és mindezen felül  minél több exkluzív tartalom megszerzésén iparkodott.

apple_music_platforms_1.jpg

Az exkluzív tartalmak illetve a saját gyártású tartalmak egyre fontosabbá válása az Apple stratégiájának központi eleme volt. Jimmy Iovine és Eddy Cue lelki szemei előtt egy olyan Apple Music  volt, amely a legnagyobb sztárok lemezmegjelenéseinek , premierjeinek  elsődleges helye.

Mindez persze  nem olcsó mulatság, pláne nem akkor, amikor mindezt alapvetően nemcsak az Apple, hanem egy másik piaci szereplő, a TIDAL is  a maga követendő stratégiájának gondolta. Az, hogy Drake, Frank Ocean, vagy éppen Chance új albuma először és exkluzívan az Apple Musicon jelent meg, súlyos pénzekbe került a cég számára.  

Ez a gyakorlat az elmúlt egy évben a piac szereplők között zajló viták kereszttüzébe került, nem meglepő módon. A sokkal inkább a termékfejlesztésben hívő Spotify minden létező fórumon  vitatta az Apple és a TIDAL eljárását, a jelek szerint sikerrel.  

 

A Spotify saját exkluzív tartalmai

Persze az elmúlt 12 hónapban  a Spotify sem tétlenkedett  exkluzív tartalmak terén. Előbb videó tartalmak vásárlásába fogott, majd pedig azt hátrahagyva saját maga fogott videó tartalmak gyártásába.    

selenagomez_spotify.png

 

Az exkluzív album megjelenések terén ugyanakkor  valóban bajban volt Daniel Ek cége, hiszen az előadók inkább preferálták a sokat fizető Apple-t vagy részben  tulajdonukat, a TIDAL-t.

Ezen a téren ért el pont  az Apple megrendszabályozásával egy időben nagy eredményt a Spotify, Selena Gomez  új klipjét (Bad Liar)ugyanis  a Spotify-on debütáltatta.

 

Azt ugyan nem  publikusan senki nem ismeri el, de  ennek köze lehet ahhoz is, hogy hosszas tárgyalások után a svéd cég és a nagy lemezkiadók megállapodásra jutottak a kiadói tartalmak Spotify-on való megjelenéséről.

A kiadók ellenállása pedig még az olyan behemótok, mint az Apple számára sem egykönnyen legyőzhető akadály, így az Apple bevallottan szép lassan eláll majd az exkluzív  tartalmakra építő modelljétől. Mindez persze csak részben és elsősorban a zenei audio tartalmakra lesz persze igaz. A saját gyártású videó tartalmak terén nem hogy folytatódhat, hanem erősödhet a verseny, amelyben az Apple és egyre aktívabb részt evő lesz. A Carpool Karaoke vagy éppen a planet of ther apps  igazából csak az előfutárát jelentik annak a kibontakozó versenynek, ami  a streaming szolgáltatásokhoz kapcsolódó videó tartalmakról fog szólni.

 

Kétségbeesett befektető keresében a világ legnagyobb online rádiója

Mintha egy időgépbe ült volna véletlenül bele, szinte pont azt éli át a Pandora, mint 2015 végén. A befektetők idegesek, a jövő több,mint kétséges a részvényárfolyam pedig zuhan. A helyzet annyiban mégis más, hogy ellentétben 2015-el, most  meglepetésszerűen érkezett a sokkhatás és az azt követő villámparádé.

pandora_2015.jpg

Abba ugyanis ha lassan is, de beletörődtek a befektetők, hogy a Pandora eredeti szolgáltatása, az Apple Music és az egyre erősödő tengerentúli streaming verseny miatt  ha nagyon lassan is, de vesztet az aktív felhasználóiból.

Amire sokkal inkább kiváncsi volt mindenki. beleértve a befektetőket is- az az év elején elindult streaming szolgáltatás első érdemi adatai voltak. Később szó lesz róla, de még igazén ez sem kellett volna feltétlenül akkora sokkot okozzon, mint amekkora végül lett…

Lassan beinduló streaming

Alapvetően, ha a Pandora nem teszi meg azokat a bejelentéseit, amelyeket megtett, önmagában a negyedéves jelentése nem is biztos, hogy  komoly elmozdulást okozott volna a részvény árfolyamában.

Az árbevétel kissé elmaradt a vártól ( 316 millió 318 millió helyett) a nagyobb bajok ugyanakkor a költség oldalon jelentkeztek. A 132 millió dollárt meghaladó negyedéves veszteség 15%-al os növekedést jelent az előző év hasonló időszakához képest, mai egyértelműen a streaming szolgálttás indításával köthető össze.

pandora_2017q1listeners.jpg

A hallgatottság ugyancsak nem sok örömre adott okot, hiszen az előző évhez képest 2.3 millióval csökkent, ami nem az első ilyen időszak, és egyértelműen azt jelzi, hogy kb. 2 millió hallgató elpártolt a Pandora-tól, feltehetően a streaming szolgáltatások javra.

S hogy hogyan is halad a streaming szolgáltatás felépítésével a cég?  A befektetői tájékoztatóan említettek alapján  500 ezren kezdték meg az egyelőre még ingyenes tesztidőszakot, ami azt jelzi, meglehetősen lassan indul be az aktív használók migrációja a prémium szolgáltatásokra.

A sokkot ugyanis maga a cég okozta azzal, hogy bejelentette, 150 millió dollár értékben hitelt vett fel a KKR befektető cégtől, melynek két tagja egyben igazgatósági tag is lett. A hitelfelvétel pedig nem kevesebbet jelent, minthogy a kaliforniai rádió a streaming szolgáltatás elindításával pillanatok alatt  nehéz anyagi helyzetbe került..

A 150 millió dolláros hitellel a jelenlegi  pénzügyi adatokat figyelembe véve 3-4 hónap időt nyert csupán magának a cég, ( elég ha azt említjük, hogy 2017 folyamán a streaming szolgáltatás kapcsán 280 millió dollár kell majd fizetni a kiadóknak) azaz az év elején még komoly streaming piac terveket szövögető vállalat hirtelen csődveszélybe került.

A mentőöv?

Egyes hírek szerint a Pandora első körben nem magát értékesítené, hanem az alig 18 hónappal ezelőtt megvásárolt Tickefly-t. Hivatalosan azért, hogy a streaming szolgáltatására koncentrálhasson, a gyakorlatban, feltételezhetően sokkal inkább az érte kapható pénz miatt..

tickefly.png

Anno a Ticketfly jó befektetésnek tűnt, hiszen segítségével a Pandora a zenehallgatáson alapuló hatalmas  adatbázisát  lokális koncertjegyértékesítésre is elkezdhette használni. Tény ugyanakkor, hogy méretében a Ticketfly messze nem közelíti meg a piacvezető Livenationt, így az általa generált bevételek  még a Pandora-hoz képest is jelentékenynek mondhatóak.

A hitelfelvétel során ugyanis a Pandora abból indult ki, hogy  30 napon belül végleges befektetők talál magának, így a hitelnek csak minimális  részét kell igénybe vennie.A kaliforniai cég magabiztos és biztosra veszi, hogy a 30 napos határidőn belül  vevőt talál magának ( lásd keretes írásunkat).

Kiváró vevőjelöltek

 A Pandora kapcsán  lassan 2 éve folyamatosan felmerül annak a lehetősége, hogy új tulajdonosra talál. Ami nem meglepő, hiszen tőzsdei cégről van szó, egy igen versengő szektorban, ráadásul egy olyan szektorban, ahol a maga szegmensében piacvezetőnek számít , viszont teljes mértékben hiányzott  ajánlatából a streaming szolgáltatási rész.

sirius_svg.png

A lehetséges vevők között felmerült az Apple, a Samsung neve is, de a legkitartóbbnak  )( és a leglogikusabb vevőnek) a Liberty Media tűnt. A Pandora azonban bízott magában és sorra visszautasította a közeledéseket.

Most a helyzet az ellenkezőjére változott: A megállapodás sokkal sürgetőbb lehet  Tim Westergreen és cége számára, mint az esetleges vásárlók számára.BVér, a ny Podt információi alapján  a Liberty és a  Pandora között újraindultak a tárgyalások, egyelőre még messzinek tűnik a megállapodás. A kérdés leginkább az, hogy  a vásárlók értékelik-e annyira a Pandora  hatalmas felhasználói bázisát, hogy megfizessék  érte azt a prémiumot, amire a befektetők, és elsősorban a menedzsment számít.

 

Könnyen elképzelhető ugyanakkor, hogy a Pandora 30 nap alatt nem talál magának vevőt, és ez lehet, a menedzsment céljaival is összhangban van. A KKR befektetés illetve esetleg a Ticketfly eladása ugyanis akár hosszabb távon is biztosíthatja a cég finanszírozáshoz szükséges tőkét, ez idő alatt pedig reményeik szerint   erőre kaphatna a streaming szolgáltatás is, s így  teljesen más helyzetbe kerülhetne a cég, minden tekintetben.

Élő koncertek a Twitteren

A Twitter és eleve a közösségi szolgáltatások  a zeneipar egyik nagy kiaknázatlan lehetőségét jelenti, ezzel mindenki tisztában van, talán csak maguk az érintettek nem ( annyira) , bár a Twitter esetében sokkal inkább arról beszélhetünk, hogy az eddigi kísérletek kudarcot vallottak.

twitter_headphone.png

Pedig az indulás ígéretes volt: az első nagyon sikeres próbálkozást a lemezipar és a jogvédők állították meg , a második próbálkozás, a Twitter Music azonban már eleve kudarcra volt ítélve, ugyanis zenei élményhez tehát túl sok korláton és kattintáson át vezetett az út, így a Twitter Music-ot, idestova két éve a Twitter kisebb gondolkodás után  be is zárta, így a twitterezők ismét jól használható zenei megoldás nélkül maradtak.

A Twitter azonban nem adta fel zeneipari terveit, mutatja ez, hogy anno kis híján  a Soundcloud tulajdonosa lett a cég, vagy éppen az, ahogy hosszú idő után az audio card révén sikerült integrálnia a fontosabb szolgáltatásokat a Twitter feedbe és posztokba. 

A (TV)platformmá válás útján való nagyon fontos lépés az,. amit a Twitter a héten jelentett be. Ennek értelmében  több, mint egy tucat producerrel, Tv társasággal, tartalomszolgáltatóval állapodtak meg abban, hogy tartalmaim valamilyen formában megjelennek majd az Twitter oldalán illetve alkalmazásában. A partnerek között oylan nevek vannak, mint  Ben Silverman, a WNBA, a BuzzFeed News  vagy a Live Nation. A tartalmak egy jelentős része saját gyártású, exkluzívan a Twitter számára készítendő tartalom lesz.

twitter_livenation.jpg

Az együttműködések közül mégis talán a legérdekesebb és legizgalmasabb az, amelyet a Livenation-el hozott tető alá a Twitter. A megállapodás értelmében a közösségi oldalon is élőben lesznek követhetőek olyan előadók koncertjei, minta  Tain,a  Portugal The Man,  az August Alsina  vagy Marian Hill.

A zenei központi szerepet játszik már most is a Twitter életében, hiszen a 10 legnépszerűbb Twitter fiókból 7 zenész. Az igény is megvan, volna rá, hiszen igen, a Twitter felhasználók igenis szeretnék azt., hogyha a zenehallgatás élményét helyben kínálja a szolgátatás felhasználók számára, akár  streaming szolgáltatások embeddelt tartalmai révén, akár élő koncertek segítségével.

A Twitter bevallottan Tv szeretne lenni, a maga módján, így az persze kérdés, hogy ebbe a koncepcióba mennyire hangsúlyosan férnek majd bele a zenei tartalmak, szolgáltatások.