Jönnek a saját tartalmak az Apple Music-ra

2017. január 22. - Pléh Dániel

Az idei év várható zeneipari eseményeit taglaló posztunkban az egyik  robbanásszerűen fejlődő területként a saját gyártású tartalmakat jelöltük meg. A „Content is King”  állítás ugyanis 2017-ben is igaz, sőt minden eddiginél  igazabb.  A Netflix  példája egyre inkább ragadós és jellemző lesz a zeneiparban is: Aki tehát nem rendelkezik saját, exkluzív tartalommal az lemarad írtuk, és  január  minket látszik igazolni.

apple_music_foryou.png

A sajt tartalmak felé alapvetően az előadói kapcsolatokon keresztül „eljutó ” Apple már a tavalyi évben elkezdte a saját tartalmak gyártását, először csak videóklipek formájában, majd pedig James Corden Carpool Karaoke show-jának  felvásárlásával már zenéhez kapcsolódó, de nem szigorúan zenei tartalmak terén is.

A legfrissebb hírek szerint a Corden show csak a kezdet és az első lépés. A Cupertinoi cég ugyanis több, tapsasztalt producerrel folytat tárgyalásokat arról, hogy a zenéhez valamilyen formában kötődő, köthető, egész estés vagy közel olyan hosszúságú filmeket forgassanak az Apple részére.

A hírek szerint az Apple az év végén jelenne meg a tartalmakkal, elsősorban az Apple Music kínálatát bővítve velük. Ez egyben azt is jelenti, hogy ugyan az Apple megkereste a nagy Hollywood-i stúdiókat is azért, hogy vegyenek észt a majdani tartalmak marketingjében, de nem tervezi, hogy direktben versenyezni kezdene a Netflix-el, vagy az HBO-val. A célpont egyértelműen a Spotify!

Az Apple Music és a svéd cég zenei kínálata ugyanis lényegében megegyezik, így a harc és a hangsúly egyre inkább áttevődik az  extra tartalmak és szolgáltatásokra. Az sem véletlen, hogy az Apple a saját gyártású tartalmakra szavazott, hiszen a svéd cég épp nem rég jelentette be, hogy  jelenlegi formájában megszünteti videó ajánlatát és maga is áttér a saját gyártású tartalmakra.

Annak ellenére, mait az Apple mond és állít persze nagy kérdés, hogy valóban az Apple Music lesz „csak” a haszonélvezője egy ilyen jelegű lépésnek, vagy egy sokkal nagyobb és valójában a Netflix hatalmát letörni kívánó  projekt első lépéséről beszélünk.

Ha nem, akkor sem lesz könnyű dolga az Apple-nek. No nem az anyagiak miatt, hanem azért, hogy hogyan integrálja majd a saját gyártású tartalmakat az Apple Music-ba. Ne feledjük, a Youtube is tetet erre kísérletet, és mégis egyelőre a Youtube Red hatalmas kudarc.  

A Google lehet a Soundcloud megmentője

2016 minden bizonnyal a Soundcloud életének legnehezebb éve volt. 2013 végén a Soundcloud egy álom megválósítását tűzte ki célul maga elé, annak ellenére, hogy már akkor is roppant sikeres zenei szolgáltatás volt. A Soundcloud eltökélt  volt abban, hogy streaming cég legyen belőle, olyan streaming cég, ahol egyszerre találhatóak meg az ismert, mainstream jellegű tartalmak és a sokkal kevésbé ismert, underground tartalmak egyaránt.  

soundcloud_stations.jpg

 Az  irányváltás utáni nehéz évek messze legnehezebbike volt a 2016-os.  Az év jól indult, hiszen Január elején aztán úgy tűnt, hogy a berlini székhelyű cég nagy lépést tesz, tehet mind a hagyományos streaming piacra való belépés, mind a pénzügyi stabilitás irányába., hogy aztán áprilisban már valóban arról beszélhessünk, hogy a Soundcloud (is) streaming szolgáltató!

A streaming szolgáltatóvá válásnak ugyanakkor ára volt/van.  A Soudcloud igen súlyos pénzügyi gondokkal üzdsött, küzd!   Költségei meredeken növekedtek a költségei,sőt a fix ( azaz nem a tartalommal összefüggő) költségei is meredeken emelkedtek. Létszáma pedig tovább nőtt, immár 236 főre.

A bizonytalan pénzügyi helyzetet a tulajdonosok is érzékelték, így a Soundcloud tulajdonosai  tavaly nyár közepe óta teljesen nyitottak és maguk is keresik  a lehetőségét a cég értékesítésének. Akkor arról szóltak a hírek, hogy 1 milliárd dollár körüli összeget szeretnének kapni a cégért.

A Twitter egyes hírek szerint majdnem megvásárolta a Soundcloud-ot, de a jelöltek között megjelent az Apple neve, ősszel pedig  Spotify jelent meg, hogy aztán egyikből se legyen valóság ( lásd fent) Most pedig a Google-t emlegetik, mint esetleges vásárlót.

A Spotify nem veszi meg a Soundcloudot

Karácsony előtt jelentette be a Spotify – félhivatalosan- hogy eláll a berlini céggel folytatott tárgyalásoktól. Az egyik ok minden valószínűség szerint az ár. Az 1 milliárd dollár, amennyit a Soundcloud tulajdonosok látni szeretnének ugyanis túlzottan magas a svéd cég számára.  Másodsorban pedig egy olyan év során, amikor  előreláthatólag a fő feladat a tőzsdére lépés lesz, semmi szüksége Daniel Ekéknek egy akvizícióval járó bonyolult tárgyalássorozatra különös tekintettel a Soundcloud jogainak harmonizálására.

Pedig a Spotify és a Soundcloud tökéletesen kiegészítené egymást. A svéd cég egyszerű, könnyen kezelhető szolgáltatás,  amely alapvetően a népszerű, mainstream tartalmakra fókuszál. A Soundcloud ezzel szemben inkább az underground elektronikus előadók otthonának tekinthető. A hatalmas- közel 200 milliós, azaz a Spotify-nál  kétszer nagyobb ügyfélbázis kiváló pedig  alap lehet(ne) a továbblépésre , akár hirdetésekkel, akár a prémium modellbe való migrációval.

Így, bár valóban értékes akvizíció lehetett volna a Spotify számára a Soundcloud, egyelőre nem valósul meg a megállapodás és nem jön létre egy igazi streaming powehosue.

 

A (természetesen ) meg nem erősített hírek szerint a Google a Soundcloud tulajdonosok által elképzelt 1 milliárdos ( és amúgy mind a Twitter, mind a Spotify-t elriasztó)  értékelésnek és árnak alig a feléért, valahol 500 millió dollár körüli áron vásárolná meg a Berlini céget.

google-logo-2015.png

A Google számára a tranzakció azt jelenthetné, hogy immár nem csupán a Youtube-al, hanem a Google Music-Soundcloud párossal is meghatározó szereplő lehetne a digitális zenei szolgáltatások között, és persze azt se felejtsük el, hogy a 175 millió Soundcloud felhasználó  milyen kiváló lehetőséget jelent az alapvetően hirdetés alapú üzleti modellben működő Google univerzum számára.

Egyre sötétebb kilátások

A Soundlcoud 2014-es pénzügyi adatait vizsgálva mintegy évvel ezelőtt azt írtuk: 2016-ban egy rendkívül nehéz és buktatókkal teli év vár a berlini cégre, amely során egyszerre kell majd pénzügyi helyzetét stabilizálnia, megállapodnia a SONY-val és elindítania végre streaming szolgáltatását.

A streaming szolgáltatás elindult, az időközben beérkezett 2015-ös pénzügyi adatok alapján azonban bátran kijelenthető, hogy pénzügyi stabilizációnak nyoma sincsen!

soundcloud_2010_2015.jpg

A 2015-ös évben a Soundcloud  minimális mértékben 10%-al növelte bevételeit, amelyek immár meghaladták az 20 millió dollárt , azonban közben költségei  tovább növekedtek, és így  vesztesége is 25%-ot  meghaladó mértékben nőtt az előző évhez képest.

Ami igazán aggasztó, az pontosan ugyanaz, mint az előző években a Soudcloud fix ( azaz nem a tartalommal összefüggő) költségei továbbra is meredeken emelkednek. Létszáma  2015-ben tovább nőtt, immár 296 főre, mai 25%-os növekedés, a bérköltségek azonban ennél is többel, közel 50%-al emelkedtek, azaz sajnos a Soundcloud továbbra is roppant pazarló gazdálkodást folytat.

 

A Soundcloud számára pedig a Google- vagy bármilyen befektető- tűnik az egyetlen lehetőségnek a csőd elől való megmeneküléshez, és azt hiszem ezt most már a Soundcloud tulajdonosai is saját bőrükön érzik…A Berlini cég számára ugyanis az ide év befejezése újabb befektetések vagy éppen akvizíció nélkül már a menedzsment által elismerten sem biztosított. Úgy kellene tehát a Soundcloudnak túlélnie, hogy közben fejlessze, terjessze méregdrágán létrehozott  streaming szolgáltatását.

Földrengésszerű változásokat hozhat 2017 a zeneiparban

A 2016-os évet értékelő posztunkban  az év legfontosabb trendjének a piac koncentrálódását neveztük.  2016 végére közel értünk ahhoz az állapothoz, amikor is a 4-5 nagy médiacég , a Google, az Amazon, a Facebook, az Apple a zeneipari szolgáltatásokat is elkezdte uralni.

2017 alapvetően ennek a trendnek a folytatását ígéri, azaz minden eddiginél nagyon valóságértékkel bír az a kijelentés, hogy a 2017 év végi zeneipara lehet, rá sem ismerünk majd annyira más lesz, mint most az év elején.

social-media-mobile-apps.jpg

 A Spotify tőzsdére megy

Eredetileg a svéd cég már  tavaly, azaz 2016-ban szeretett volna tőzsdére lépni, ezt azonban megakadályozta az Apple Music színre lépése és sikere.  Daniel Ek cége a Deezer fiaskóját (is) szem előtt tartva így más utat választott, és egy minden eddiginél nagyobb összegű hitel felvétellel erősítette meg magát, hogy aztán jövőre tőzsdére próbáljon lépni.

A  valamikor jövő őszre prognosztizált piacra lépés több szempontból is kulcsfontosságú lesz és természetesen alapjaiban határozhatja meg a svéd cég jövőjét, de nem csupán a svéd cégre lehet majd kihatással.

Egy sikeres Spotify tőzsde kibocsátás megnövelheti a befektetők bizalmát a streaming szolgáltatások iránt ,ami még inkább kiélezheti a streaming piaci versenyt és újból növekedésnek indíthatja a szereplők számát. Amennyiben viszont sikertelen lesz a kibocsátás, úgy az hosszú távra leeheti a befektetők kedvét a digitális zenei szolgáltatásokba való befektetéstől.

Gazdára talál a TIDAL és a Soundcloud

A streaming piaci szereplő közül kettő is van, amely pénzügyi helyzete egész egyszerűen  nem teszi lehetővé ,hogy hosszabb távon működni tudjanak. Az egyik az exkluzív tartalmakra fókuszáló TIDAL, a másik pedig a mainstrem streaming szolgáltatássá válni akaró és a jelek szerit emiatt túl sok áldozatot hozó Soudcloud.

A TIDAL szinte egészen biztosan az Apple kezeiben landol majd, a Soundcloud sorsa ellenben kétségesebb no és persze izgalmasabb is, hiszen 150 milliós regisztrált  tábora komoly értékkel bír.

universal_streaming.jpg

Már nem csak egymással versengenek a zeneipar szolgáltatások

A zenefogyasztási szokások  drámai gyorsasággal változnak, erről a kiadók, a zenészek és a CD gyártók mellett egyre inkább az a lá carte letöltést kínáló szolgáltatók tudnának mesélni, sőt könnyen elképzelhető, hogy 1-2 éven belül már maguk a streaming szolgáltatók is. 

Azok a streaming szolgáltatók, amelyek jelenleg valóban a csúcson vannak, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne kellene félniük. A médiafogyasztásnak jelenleg több, mint a harmada zenei tartalomfogyasztást jelent, a videó tartalmak előtörésével ugyanakkor  ez egyre inkább változhat és csökkenhet.

A Spotify, az Apple Music  tehát nem csak egymással, hanem egyre inkább a többi közösségi és szórakoztató szolgáltatással, mint a Snapchat, a Buzzfeed vagy éppen az Instagram is küzd majd.

A média cégek lemezkiadókká és rádióadókká válnak

Részben az előző pontban említettek, részben pedig amiatt mert a zene, mint tartalomfogyasztási típus az egyik legnépszerűbb és emiatt a  szórakoztatóipari ökoszisztémákban egyre fontosabb szerepet betöltő része, egyre több és több médiacég válik majd nem csupán  szórakoztatóipari szolgáltatás tulajdonossá, hanem effektív tartalomelőállítóvá is. A „Content is King”  állítás ugyanis 2017-ben is igaz, sőt minden eddiginél  igazabb.  A Netflix  példája egyre inkább ragadós és jellemző lesz a zeneiparban is: Aki tehát nem rendelkezik saját, exkluzív tartalommal az lemarad.

 late-late-show-james-corden.jpg

A kiadók maguk is elkezdenek  digitális megoldásokba befektetni

„15 évvel ezelőtt kellett volna”- lehetne erre a replika, hiszen anno sokak szerint a Napster beperlése helyett a kiaknázása révén a kiadók teljesen más irányba terelhették volna a digitális zene fejlődését.

Mindez már történelem, így 2017-re jutottunk el odáig, hogy a kiadók digitális bevételei  illetve a Netfix által mutatott példa egyre inkább időszerűvé teszi a kérdést: melyik kiadó  lesz az,. amely elsőként, valóban kiaknázza majd előadóit és épít exkluzív zenei szolgáltatást vagy applikációt, létrehozva ezzel a zeneipar HBO-ját vagy Netflixét.

Ha tippelnünk kellene, a Universal-ra tennénk fel  virtuális zsetonjainkat. Lucian Grainge már 2016-ban is egyre határozottabban adta annak jelét, hogy mennyire ellenzi az ingyenes tartalmakat és mennyire máshogy gondolja a kiadók és a digitális szolgáltatók viszonyát, mint azt korábbi elődei tették. 

2017 sok tekintetben tehát más év lesz, mint az előzőek voltak. Annak ellenére, hogy ez lesz az az év, amikor-  a vezető rádió szolgáltató, a Pandora is streaming szolgáltatóvá válik, amikor várhatóan minden eddiginél nagyobb vita lesz a Youtube és a kiadók között és az év amikor a Facebook hivatalosan is belép a zeneiparba- 2017 valószínűleg sokkal inkább arról lesz majd emlékezetes, hogy  az év végére alapjaiban alakulnak majd át  a zeneipari szereplők és szerepeik. Egy év múlva valószínűleg már nem is feltétlenül lesz értelme streaming szolgáltatókról beszélni, sokkal inkább egymással a különböző formátumú  zenei tartalmak fogyasztásáért versengő szolgáltatókról.

2017 a Podcasting éve lehet

A Podcasting és a digitális zene különböző   üzleti modelljei tulajdonképpen egymással párhuzamosan fejlődtek az elmúlt 10 évben. A Podcasting, technológia értelemben  hasonló a rádióadáshoz,  azaz audio tartalom  megosztását teszi lehetővé, azzal a különbséggel, hogy  a podcastok jellegükből fakadóan erőseb on-demand jelleggel bírtak. A 2000-es évek közepén aztán egyre több Podcast jelent meg, egyre több témában, a fő problémát, a podastok felfedezését ugyanakkor csak 2005-ben az Apple oldotta meg, amikortól is az iTunes 4.9-es verziója már támogatta a podcastok feltöltését is.

podcast_apple.jpg

A podcastok kiszolgálása technológiai értelemben azóta nem is változott, így maga a formátum is lassú  növekedésen ment keresztül az elmúlt 10 évben, ami tulajdonképpen két részre bontható: egy közel 5 éven át tartó lassú lecsúszásból és egy nagyjából 2012 óta tartó erőteljesebb emelkedésből.

podcast_popularity.jpg

A kérdés, hogy ez a növekedés tartós marad-e és a Podcasting igazán mainstream formátummá válik, vagy hamarosan következik egy újabb trendforduló? Amint a Podcastok között végzett felmérés mutatja, egyértelműen beazonosíthatóak azok a pontok, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a negatív trendforduló ne következzen be.

Látható, hogy magukkal a Podcast létrehozási és hosting  megoldásokkal  elégedettek a Podcastelekők, amivel viszont nem azok, az a disztribúció,   a hallgatókkal való kapcsolattartás és a közösségi média integráció.

podcasting_survey.jpg

Mindez egy csapásra megváltozhat, ugyanis a Podcasting, az amúgy is terjeszkedési lehetőségeket kereső, kutató streaming szolgáltatások érdeklődési körébe került.

A sort a francia Deezer nyitotta, amely idestova 2 évvel ezelőtt kezdte le integrálni a Sticher tartalmait streaming szolgáltatásába, amivel nem titkoltan az volt a francia cég célja, hogy hogy  a napi rendszerességgel podcastokat hallgató 39 millió amerikai netező közül minél több embert tudjon megszólítani.

A Podcastolók tábora felé való nyitás következő  megvalósítója a Soundcloud volt, amely az Podcast funkciójával az audio funkcionalitásnak kiterjesztését, a szolgáltatás célcsoportjának növelése érdekben vállalta el. 

Az igaz robbanást azonban az hozhatja majd el, hogyha az igazán meghatározó streaming piaci szereplők is meglépik az ehhez hasonló mélységű integrációt. A Spotify ha csendben is, de bevezette a Podcast feltöltési lehetőséget, a Google Music pedig  ha hinni lehet a híreknek éppen teszteli a saját  zenei streaming szolgáltatásába integrált Podcast funkcionalitást.

És hogy ne maradjon ki a két talán legnagyobb szereplő sem, az Apple, TV IOS alkalmazásának legújabb verziójában felfedezhetőek voltak a nyomai egy esetleges Apple Podcast alkalmazásnak. Mindez persze még semmit nem jelent, hiszen a hivatalos verzióban nem található meg egyelőre a Podcast opció, de abban az Apple Music sincsen benne,. Tehát remélhető, hogy előbb vagy utóbb érkezik majd az Apple Podcasting alkalmazás TV-re ls minden más platformra is. És végül, de nem utolsó sorban a legfrissebb jelentkező a Facebook, amely Live Audio szolgáltatásával tulajdonképpen egy komplett Podcast platformot biztosít majd.

2017 könnyen lehet tehát, hogy a Podcasting éve lesz majd, Azzal ugyanis, hogy olyan  piaci szereplők, mint a Facebook, a Google, az Apple teszik zenei  és szórakoztató platformjaik integráns részévé a Podcastingot garantálja, hogy a mainstream felhasználók tízmilliói számára is népszerűvé váljon .

A Facebook a rádióipart is felforgathatja hamarosan!

A Facebook, mint a közösségi média domináns cége, mégis,  zeneipari kapcsolatai  minimálisnak minősülnek, minősülhettek korábban.  Mark Zuckerberg cégének  aktív zeneipari szereplőként való belépéséről fonák módon pont Mark Zuckerberg egy korábbi mondata alapján  spekuláltak sokan, sokáig.

A Facebook nem vásárolta meg a Pandora-t, se a Spotify-t, de még csak a prémium videómegosztót, a Vevo-t sem  és a a jelek szerint  inkább egyfajta prémium forgalomterelő szerepet töltött és töltene be. A Facebook zenei platform pontosan emiatt, a kezdeti sikereik ellenére nem is hozta el azt a sikert amit a Facebook és a partner zenei szolgáltatók reméltek.

facebook-en-vivo.jpg

Az eddigi távolságtartó magatartást ugyanakkor felülírni látszik a videó és az instant messaging piac vezető pozíciójáért indítandó küzdelem. A különböző hosszúságú videótartalmakért és az azokban való hirdetések elhelyezéséért folyó harc azonban újból a zenei videó tartalmak felé mozdíthatja el a világ legnagyobb social szolgáltatását! A Facebook vetélytársa ugyanis már messze nem csupán a Youtube, hanem a professzionális videótartalmak piacára berobbanó Snapchat is. Mindez pedig nem jelent mást, minthogy a közösségi szolgáltatások és a professzionális tartalomszolgáltatások közötti határ teljesen eltűnt, mivel fogyasztói oldalról egyre inkább elvárás a natív tartalomfogyasztás, magukban a közösségi szolgáltatásokban.

A Facebook saját videószolgáltatásával már megjelent a piacon, ennek live részét egyre többen használják is, rögzített részét( ami lényegében egy videómegosztó) pedig profi médiacégek használják, egyelőre.

A jövőben azonban feltételezhetően felhasználók millió kezdik majd el használni, így a kiadók minden egyes videólejátszás ( a tartalmakat egy a Youtube Content ID-hoz hasonló rendszer beazonosítja,) után kapnak majd bevételeket illetve a videók előtt elhelyezett reklámok által generált bevételekből is részesülnek majd.

Karácsony előtt aztán a Facebook bejelentette, hogy a Facebook Live Video párjaként elindítja Facebook Live Audio szolgáltatását. A szolgáltatás segítségével könyvfelolvasásokat, podcastokat vagy akár szöveges rádióadásokat lehet majd megosztani a Facebookon keresztül.

A Facebook lesz az új Youtube?

Mark Zuckerberg nem is nagyon titkolja, hogy a videófogyasztás kapcsán szeretné, hogyha a Facebook válna az új Youtube-á. Annak azonban egészen biztosan nem fog örülni, hogyha a 2017-es évben a jogi torzsalkodások  miatt lesz a Facebook az új Youtube.

Márpedig erre minden esély megvan, ugyanis egyre több és több a panasz már most is a Facebook Video szolgáltatása kapcsán. A helyzet olyannyira súlyos, hogy több, nagy lemezkiadó felsővezetője szerint is a Facebook-al való  megállapodás az egyik kulcskérdés a kiadók 2017-es menetrendjében. Minden kiadó - hanem is hivatalosan -  de hangoztatta, hogy mekkora probléma az, hogy a Facebook( ugyanúgy, mint anno a Google) a szükséges  licensz megállapodások nélkül indította el  a szolgáltatást.

A problémát amúgy a Facebook is érzékelte, érzékeli és gőzerővel folyik a zenei  csapat felállítása, a megállapodás ettől függetlenül nem lesz gyors és egyszerű, ahogyan azt mark Zuckerberg valószínűleg remélné.

De persze az eszköz messze nem csak erre és ennyire lesz majd használható. Hírességek élő kérdezz-felelek műsorokat, a rádiók komplett rádióadásokat vagy éppen közvetítéseket bonyolíthatnak majd le. És persze egy percnyi kétségünk se legyen, hamarosan az eszköz segítségével élő koncertek audio sugárzására is lehetőség lesz.   

Azt pedig, hogy lényegében bármilyen a Facebook által piacra vitt megoldás milyen hatással van az adott iparágra pont a Live Video funkció mutatta nagyon plasztikusan meg, amely pillanatok alatt a televíziós élő közvetítések vetélytársává vált. Jó eséllyel az audio funkció pillanatok alatt változtatja majd meg a podcast ipart, sőt mély nyomot hagyhat majd a már eleve  küzdő földi sugárzású rádióiparon is.

A Facebook tehát akár akarta, akár nem, a zeneipar részévé vált már 2016-ban, de ennek az eredményét és  hullámait majd csak 2017-ben fogjuk érzékelni, akkor ellenben felettébb zajosan.

 

2016 tanulsága: Az 5 nagy médiacég kezdi uralni a zeneipart is

Egy évvel ezelőtt, 2015 végén  2016 digitális zenei jóslatait megtéve alapvetően a (piac)vezető streaming szolgáltatásért folytatott ádáz harcot, míg a kisebb szereplők esetében a túlélésért folytatott harcot jósoltunk. Ez alapvetően be is igazolódott, méghogyha maga a 2016-os év több meglepetést is tartogatott.

music_apps_1.jpg

Szárnyaló Apple Music

Az Apple Music  pontosan abban a meredek ütemben növekszik, ahogyan az, egy  évi több százmillió hardvert eladó és arra a hardverra zenei szolgáltatást előretelepítő cégtől várható. Alig fél évvel az indulása után sikeresen elérte a 10 millió előfizetőt, és azóta is töretlen ütemben növekszik. Igaz a töretlen ütem pont akkora, mint a nagy vetélytárs Spotify-é,  ami azt jelenti, hogy  közelíteni egyelőre nem tud az Apple nagy vetélytársához.

A verseny tehát ebben az értelemben nem dőlt el  és még egy ideig nem is fog, ha a Spotify növekedési üteme képes tartani a tempót az Apple-ével. Ami ellenben eldőlni látszik az az, hogy hamarosan ez a két  szolgáltató külön versenyt vívhat majd az első helyért, a többiek pedig csak a dobogó harmadik fokáért küzdhetnek.

A Spotify kitart

Ha velejéig őszinték akarunk lenni, be kell valljuk, magunk sem gondoltuk volna, hogy a 2016-os évet is a svéd cég zárja , mint vezető streaming szolgáltatás. Mégis így történt, sőt jó eséllyel még 2017-et is a svéd cég zárja majd listavezetőként. 

Ha majd az év utolsó napján pezsgős pohárral a kezében visszatekint az elmúlt évre, azért nem biztos, hogy ennyire könnyed mosollyal teszi majd ezt a cég vezetője, Daniel Ek. Annak ugyanis, hogy a Spotify tudta tartani a versenyt az Apple-el hatalmas ára  volt, illetve pontosabb, ha úgy fogalmazunk, lehet.

Egyelőre azonban a svéd cég a napos oldalon van, 100 millió felhasználóval és 40 millió prémium előfizetővel pedig megkérdőjelezhetetlenül számít a streaming zenei szolgáltatások koronázatlan királyának.

 amazon_primemusic.jpg

Meglepetés streaming piaci szereplő: az Amazon

Amikor 2014-ben az Amazon, az Amazon Prime részeként egy limitált funkcionalitású, amolyan fapados streaming szolgáltatással lépett piacra a legtöbb piacra szereplő, sőt maguk a kiadók is  inkább értetlenkedve nézték az e-commerce óriás lépését.

Az Amazon aztán a Prime Video esetében megismert módszert másolva szép fokozatosan fejlesztette szolgáltatását, amely aztán a Park Associates kimutatása szerint 2015 végére a legnépszerűbb streaming szolgáltatássá vált a szélessávú internet hozzáféréssel rendelkező amerikai háztartások között.  A piackutató cég tavalyi adatai alapján 10%-os volt az Amazon Prime Music penetrációja, míg a Pandora csupán 6,  a Spotify pedig csupán 4%-al büszkélkedhetett.

Jeff Bezos cége  tehát fokozatosan, de egyre határozottabban haladt  a vezető szórakoztatóipari szerep felé. Zeneáruháza már letaszította trónról az iTunes-t, a Prime Music a legnépszerűbb streaming szolgáltatás (lehet) a tengerentúlon és megindulhat  a nemzetközi terjeszkedés felé,  a portfolio pedig  egy hagyományos streaming szolgáltatással is bővült a közelmúltban. A piacon, a kiadók körében és egyre több helyen, egyre gyakrabban elhangzó mondat pedig most már sokkal inkább az, hogy az Amazon által megteremtett, több lépcsős, többféle funkcionalitást és tartalmat kínáló modell lehet a kiút a streaming szolgáltatások további növekedése felé.

 

A kiadók sortüzében: A Youtube

A Youtube vitathatatlanul a legmeghatározóbb  digitális zenei  szolgáltatások közé tartozik és ezt a zeneipari szereplők, élükön a kiadókkal egyre inkább saját bőrükön kezdik érezni. Az embernek egyre többször van az az érzése, mintha a 2000-es évek végének Apple és a kiadók között  folyó, parttalan harcát látná megismételve.

Több zeneipari szereplő ugyanis elsősorban a Youtube-ot hibáztatja azért, amiért hiába nő drasztikusan a streaming szolgáltatásokat használók száma, a bevételek ezt elmaradó mértékben növekednek, azaz nyílik az a bizonyos olló és a streaming piac így  egyre inkább kettészakadóban van: a fizetős streaming szolgáltatásokért fizető mintegy 70 milió ember  több, mint 2 milliárd dollár árbevételt generált, miközben a nem fizető 900 millió alig 634 millió dollár, elsősorban hirdetési bevételhez segítette az előadókat.

A béke egyelőre még messze van, ugyanakkor mindkét fél számára fontos, hogy megállapodás szülessen előbb vagy utóbb. A Youtube számára azért, mert hosszú távon a kiadók tartalmaik licenszeltetésének esetleges szüneteltetésével, vagy akár csak késleltetésével elemi károkat tudnak okozni a Youtube számára a Facebook-al folytatott egyre élesebb háborúban.

És persze a kiadók számára sem opció, hogy véglegesen összerúgják a port a Youtube-al. Egészen addig biztosan nem, amíg a zenekarok és zenei tartalmak marketingjében  a Youtube szerepe megkerülhetetlen.

facebook-en-vivo.jpg

A Facebook valóban beléphet a zeneiparba

Nagyon sokan szerették volna, de Mark Zuckerberg idestova 5 éve elhangzott mondatai ellenére, a Facebook nem vásárolta meg a Pandora-t, se a Spotify-t, de még csak a prémium videómegosztót, a Vevo-t sem  és a jelek szerint  inkább egyfajta prémium forgalomterelő szerepet töltött és töltene be. A Facebook zenei platform pontosan emiatt, a kezdeti sikereik ellenére nem is hozta el azt a sikert amit a Facebook és a partner zenei szolgáltatók reméltek.

Az eddigi távolságtartó magatartást ugyanakkor felülírni látszik a videó és az instant messaging piac vezető pozíciójáért indítandó küzdelem. A különböző hosszúságú videótartalmakért és az azokban való hirdetések elhelyezéséért folyó harc azonban újból a zenei videó tartalmak felé mozdíthatja el a világ legnagyobb social szolgáltatását! A Facebook vetélytársa ugyanis már messze nem csupán a Youtube, hanem a professzionális videótartalmak piacára berobbanó Snapchat is.

A Facebook különböző, határterületeken keresztül, de egyre határozottabban van jelen , mint zenei szolgáltatás ( is) .  Üzenetküldő szolgáltatása a Facebook Messenger lehet a legnagyobb zenei  tartalommegosztó alkalmazás, Live video névre hallgató szolgáltatása nem titkoltan a Youtube vetélytátsa szeretne lenni,   a karácsony előtti héten bejelentett  Live Audio szolgáltatás révén pedig az egész  földi sugárzású rádiópart fenekestül forgathatja majd fel.

Mindezek ha nem is teljesen direkt, de indirekt módon egyértelműen zenei szolgáltatások, így a Facebook, ha publikusan nem is, nem publikusan 2016-ban belépett a zeneiparba, ami 2017-ben igen sok felfordulást okozhat majd!

 

A videó minden középpontjában

Egy évvel ezelőtt azt írtuk: 2015-ös év azon felül, hogy erősen átalakította a streaming szolgáltatások piacát és erővonalait, megmutatta, mik lehetnek azok az irányok, amerre a digitális zenei szolgáltatások haladnak majd az elkövetkezendő években. Az egyik irány egészen biztosan a videó tartalomfogyasztás erősödése lesz, azaz hamarosan akkor, amikor streaming szolgáltatásokról beszélünk majd, akkor audio és videó streamingről egyszerre beszélünk.

2016 valóban sok tekintetben a videóról szólt. A piacon már jelen levő szereplők- mint a Youtube vagy éppen a Twitter-  meglevő jelenlétükön próbáltak erősíteni, a Spotify az év során  stratégiát váltott,  az Apple ha finoman is, de egyre határozottabban jelenik meg saját gyártású(!!) videó tartalmakkal a Facebook pedig  belépett az aggregátori  piacra nem is akárhogyan.

A különböző hosszúságú videótartalmakért és az azokban való hirdetések elhelyezéséért folyó harc  egyre több szereplős, és messze nem csupán  szórakoztató, hanem közösségi szolgáltatások is helyet kapnak benne. Ez pedig nem jelent mást, minthogy a közösségi szolgáltatások és a professzionális tartalomszolgáltatások közötti határ teljesen eltűnt, mivel fogyasztói oldalról egyre inkább elvárás a natív tartalomfogyasztás, magukban a közösségi szolgáltatásokban. 2016-ban felsorakozott szinte az összes szereplő, akinek az érdekeit érintik a videó tartalmak, az igazi tűzijáték azonban majd 21017-től  2017-től várható.

Az életükért küzdő független szereplők

Abban a piaci helyzetben és azon a piacon, ahol az Apple, a Facebook, a Google és az Amazon szeretne egymással vetekedni sok babér a független szereplők számára nem teremhet. Alapvetően ez igaz is, fonák módon mégis a vezető streaming szolgáltatás a független Spotify, a legnépszerűbb online rádió pedig az ugyancsak független és nem mellékesen a streaming piac felé tartó Pandora.  

Ennek ellenére tény, hogy valamennyi a piacon még jelen levő független szereplő esetében 2016-ban felmerült az akvizíció lehetősége. És ahogyan azt a Time Warner- At&T akvizíció jelzi, a szórakoztatóipari egyesülések, felvásárlások ideje nem hogy nem járt le, még csak most kezdődik majd el igazán.

Ennek ellenére az a jóslatunk, amely szerint 2016-ban  olyan, nagyobb streaming szolgáltatások is bajba kerülnének ,mint a TIDAL, a Deezer vagy a Soundcloud, hamis volt, szerencsére. Ettől még tény ugyanakkor, hogy amennyiben a Soundcloud nem képes olyan üzleti modellt találni, amely a működését finanszírozza, vagy amennyiben a TIDAL nem képes az exkluzív tartalmakra épülő üzleti modelljét egyensúlyba hozni bevételeivel, akkor valóban a 2017-es év áldozatai lehetnek majd.

A zeneipar 1 milliárd dolláros feketebáránya

A Youtube a világ zeneiparának meghatározó szereplője, tetszik- nem tetszik egyes szereplőknek. A kiemelt figyelem pedig ebben az iparágban nem mindig  jelent egyet a szerencsével…Több zeneipari szereplő ugyanis elsősorban a Youtube-ot hibáztatja azért, amiért hiába nő drasztikusan a streaming szolgáltatásokat használók száma, a bevételek ezt elmaradó mértékben növekednek, azaz nyílik az a bizonyos olló és a streaming piac így tulajdonképpen egyre inkább kettészakadóban van: a fizetős streaming szolgáltatásokért fizető mintegy 70 milió ember  több, mint 2 milliárd dollár érbevétel generált, miközben a nem fizető 900 millió alig 634 millió dollár, elsősorban hirdetési bevételhez segítette az előadókat.

youtube_generation.jpg

A Youtube kapcsán az egyik legtöbbet kritikai éllel hangoztatott adat az, hogy a Content ID bevezetése, azaz 2007-óta mintegy 3 milliárd dollárt fizetett ki a jogtulajdonosoknak. Az év végére illetve a  jövő évre újabb adatot kaptak a kritikusok, melyről vitázhatnak. A Youtube  közleménye  egyik vezetőjének, Robery Kyncl-nek a blogbejegyzése alapján  ugyanis csak az idei évben 1 milliárd dollárt fizetett az előadóknak és a jogtulajdonosoknak, és ebben az összegben a Youtube Red, azaz a prémium előfizetéses szolgáltatásból származó bevétel.

Az, hogy ez sok vagy kevés természetesn4 megközelítés kérdése.  Ha azt nézzük, hogy 2015-ben mintegy 600 millió dollárt fizetett a Youtube, akkor egyértelműen  növekedésről beszélhetünk. Ha abból indulunk ki, hogy idén   piackutatási adatok alapján az amerikai 63%-a hallgatott zenét a Youtube-on, úgy az, hogy a legjelentősebb zenehallgatási forrás mindösszesen a világ zeneipari bevételeinek 4%-át adja, akkor valóban  megállhatja a helyét a Youtube-ot érő rengeteg kritika. Akkor pedig. Hogyh pedig  azt is figyelembe vesszük, hogy a vezető streaming szolgáltatás, a svéd Spotify  tavaly, azaz 2015-ben  1.6 milliárd dollárt fizetett ki jogdíjként, az felveti az egyenlő elbánás kérdését.

A béke egyelőre még messze van, ugyanakkor mindkét fél számára fontos, hogy megállapodás szülessen előbb vagy utóbb. A Youtube számára két okból is. Egyrészt mert  közeledik a kiadói megállapodásainak megújítása, amely eleve hosszas folyamatnak igérkezett, de  most már biztosan kijelenthető, hogy az lesz és hogy az alkudozásnak pedig részét képezi majd az, hogy a kiadók és a jogtulajdonosak magasabb részesedést kapjanak a hirdetési bevételekből. Ennek érdekében pedig abszolút elképzelhető, hogy a kiadók  az eddiginél szervezettebb módon a Youtube esetében is akadályozni fogják a friss tartalmak bekerülését az ingyenesen elérhető szolgáltatásokba vagy szolgáltatás részekbe, azaz lényegében egy a filmiparhoz hasonló rendszer jönne létre, ahol  meg lenne határozva hogy melyik szolgáltatás típusba mikor kerületnek bele az egyes friss tartalmak.

Másodsorban pedig a Youtube számára kiemelkedő fontosságú, hogy ne engedje azt, hogy a kiadók kizárják tartalmaik egy részét, hiszen az erősíteni azt a már elindult trendet amely a jelek szerint 2016 első féléve úgy tűnik fordulópontot hozott a zenefogyasztási szokásokban: több dalt hallgattak ugyanis meg az Egyesült Államokban, mint ahány zenei videót megnéztek.  ( itt nyilván a zenei videó fontos peremfeltétel..) 2015-ről 2016-ra a Top 5 audio stream több, mint megduplázódott, addig a video streamek csak is mértékben növekedtek.  Azaz a  legnagyobb slágereket az amerikai fogyasztók  egyre inkább az audio stremaing szolgáltatásokon keresik és ott is hallgatják.

És persze a kiadók számára sem opció, hogy véglegesen összerúgják a port a Youtube-al. Egészen addig biztosan nem, amíg a zenekarok és zenei tartalmak marketingjében  a Youtube szerepe megkerülhetetlen.

Piacon a Napster és az online rádió házassága

A médiafogyasztási szokások – ugyan nem biztos, hogy a Mészáros Lőrinci értelemben- de valóban változnak, és ennek az egyik egyértelmű vesztese a rádió hallgatás lesz, lehet. Ahogyan azt a tengerentúli adatok immáron évek óta mutatják, hogy  valóban máshogy kezdtek el zenét hallgatni  az amerikaiak.

 iheartradio-allaccess-napster.png

A zenemegismerés, új zenék felfedezése szempontjából immáron az internet a legfontosabb médium, nem sokkal megelőzve a rádiót. Hogyha nem a médiumokra fókuszálunk, hanem a valódi forrásra, akkor a legfontosabb forrás továbbra is a barátok jelentik, szorosan megelőzve a földi sugárzású rádióadókat. A zenemegismerés platformja ugyanakkor egyre inkább a mobiltelefonok felé terelődik, így  a földi sugárzású rádiók háttérbe ,az olyan digitális szolgáltatások, mint a Pandora vagy éppen a Youtube pedig előtérbe kerülnek.

A Pandora vezető helye a rádiók között megkérdőjelezhetetlen, ugyanakkor a Clear Channel és az iHeart radio az elmúlt években igen komoly erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a megváltozott környezetben is helytálhassanak. 

iheartradio_live_player.pngEzen erőfeszítések megkoronázása lesz majd, amikor januárban elindul  az  iHeart Radio Plus és az iHeart Radio All Access névre hallgató szolgáltatások , amelyek nem csak nevükben lesznek roppant hasonlóak a Pandora által már elkezdett streaming  felé vezető úton létrehozott szolgáltatásokhoz.

Az iHeartRadio Plus segítségével az egyes számok közötti reklámokat ugorhatjuk majd t, illetve korlátlan számú zeneszámot lájkolhatunk egy adott időszak alatt. iHeart Radio all acces pedig lényegében egy streaming szolgáltatás, igen közel a szabványosnak mondható 10 dollár= hónap előfizői áron. 

A szolgáltatás különlegessége, hogy a Clear Channel  vélhetően  a költségeket és az átfutási időt  figyelembe véve  úgy döntött nem maga építi fel a streaming megoldását, hanem bérli azt. Az igaz meglepetés azonban ebben az estében akitől: az a kölcsön adó, aki nem más, mint a Napster. Maga a megállapodés ugyanakkor nem  standard white label megállapodás ( erre a Napster jogai nincsenek is meg) emiatt bizonyos kompromisszumokat kellett kötnie a rádiónak.

A kompromisszum viszont feltételezhetően mindkét félnek megérte. A Napster  és tulajdonosa a Rhapsody számára azért, mert újabb stratégiai megállapodást kötött és így tovább növekedhet és növelheti előfizetőszámát.

A Clear Channel számára pedig azért, mert az, hogy a Clear Channel létrehozta és piacra viszi a két szolgáltatást fontos mérföldkő. Először jelenik meg ugyanis a piacon egy olyan szolgáltatás, amely ötvözi a rádiók és a streaming szolgáltatások elérhetőségét.

Lényegében ezen is múlik majd a szolgáltatás sikere: Amennyiben sikeresen kapcoslja össze a rádiókat és az on-demand szolgáltatást, amennyiben a rádió, mint zenemegismerési eszköz könnyen átjárható lesz az  on-demand streming szolgáltatás felé, ahol szabadon hallgathatjuk majd meg a megismert zenéket, akkor a Clear Channel a nagy testvér Pandora hátán, de lényegében vele párhuzamosan akár komoly sikereket is elérhet.

Rádióval ötvözött streaming szolgáltatás lehet 2017 slágere

Lassan egy éve, hogy a Pandora tőzsdei árfolyama a mélybe zuhant és ezzel lényegében párhuzamosan a cég bejelentette, hogy  az Rdio megvásárlása nyomán 2016-ban streaming szolgáltatással lép a piacra.

2016-ból már csak pár hét van hátra, a szolgáltatás pedig eleddig nem jelent meg a piacon, de a Mikulás a csokitélapókon felül egy új streaming szolgáltatást is hozott, a Pandora –Premium-ot.

pandora_newlogo_1.jpg

A kaliforniai rádió célja az új szolgáltatás csomaggal egyértelmű. Szeretné  felvenni a versenyt a piacokat jelenleg sok tekintetben domináló streaming szolgáltatásokkal, amire minden esélye meg is lehet, hiszen azok- mármint a streaming szolgáltatások- pont azzal küzdenek, amiben a Pandora a legerősebb: a zenemegismerés támogatásával.  Hiába a sok tízmilliós dal bázis, ugyanis, hogyha annak csak egy töredékét hallgatjuk. A zenemegismerése pedig az egyik legjobb, és bizonyítottan bevált módszer az, amit a Pandora idestova 10 évvel ezelőtt ki talált és megszerettetett sok millió emberrel.

A sikerhez tehát tulajdonképpen egyelten dologra lesz szüksége  a Pandora-nak: sikeresen kapcsolja össze a rádiókat és az on-demand szolgáltatást, amennyiben a rádió, mint zenemegismerési eszköz könnyen átjárható lesz az  on-demand streming szolgáltatás felé, ahol szabadon hallgathatjuk majd meg a megismert zenéket.

 

 A mikulás napján tartott  termék-bemutató alapján erre minden esély meg is van! A Pandora vezetőit kérdezve, a terület, ahol sokkal többet szeretnének nyújtani, mint a Spotify, az a személyre szabott ajánlók, és ebben az új szolgáltatás nem is gyengélkedik!

pandora_player.png

Lejátszási listáinkhoz egyetlen mozdulattal adhatunk majd hozzá olyan dalokat, amelyek a listában szereplő elemekhez hasonlítanak. A keresés  illetve a böngészés is a korábban hallgatott zenéink alapján áll majd elő. Maga az alkalmazás nagyon sok ötletet, megoldás, sőt kis értékben a megjelenését is átvette a tavaly megvásárolt Rdio-nak, de ez nem is baj.

Ami pedig az átjárhatóságot illeti. Első látásra  úgy tűnik, a Pandora megoldotta leckét. A rádióból ugyanis közvetlenül rakhatunk zenéket saját playlistjeinkbe, megoszhtatjuk őket és természetesen  maguk az ajánlások is figyelembe veszik majd a rádióban hallgatott dalokat.

A streaming szolgáltatás úgy  kellett a ádió megújításával küszödő Pandora számára, mint egy falat kenyér. Most már csak egyetlen kérdés maradt megválaszolásra: a 80 millió aktív felhasználója közül menyit tud majd rávenni a kaliforniai rádió arra, hogy ne más, hanem a saját srtreaming szolgáltatást használja. Ha 20-30%ot tá tud venni, akkor a Pandora premium ugyanolyan  repülőrajtot vehet majd, mintahogyan azt az Apple Music tette. Amennyiben nem sikerül majd rávenni a migrációra az ingyenes részt már most is aktívan használókat, úgy viszont valóban a 2017-es év egyik fő akvizíciós célpontja lehet majd a kaliforniai cég.  Bő egy év múlva okosabbak leszünk.

Feleannyi Apple Music mint Spotify előfizető

Idén év elején, alig fél évvel az indulása után érte el az Apple streaming szolgáltatása, az Apple Music a 10 millió felhasználós határt. Akkor azt írtuk, hogy az Apple,  havi, nagyságrendileg 1 millió fővel való bázis növekedése rövid távon nem valószínű, hogy elég lesz a nagy vetélytárs Spotify megelőzéséhez.  Hiába növekedett ugyanis  igen meredeken az Apple Music használók száma, az Apple Music növekedési üteme lényegében párhuzamos volt a Spotify-éval, ami egyben azt is jelenti, hogy a Spotify minden hónapban több előfizetőt adott hozzá a bázisához, mint az Apple.

spotify_vs_applemusic.jpg

Az év vége felé közeledve újabb mágikus határt ért el az Apple szolgáltatása. Immáron 20 millióan fizetnek elő az Apple Music-ra! A kérdés természetesen ismételten adja magát: hogyan viszonyul mindez a Spotify növekedéséhez?

A választ azonban már messze nem ennyire egyértelmű. Ha azt vesszük alapul, hogy a svéd cégnek hét évbe tellett, amíg elérte a 20 millió előfizeti tábort, akkor az, hogy az Apple mindezt alig másfél év alatt tette meg, egyértelműen kirajzolva ki van jobb pozícióban.

spotify-apple_music_v2_1.jpg

Ha azonban azt vesszük figyelembe, hogy ugyanazon időszak alatt milyen meredeken növekedett a két szolgáltatás, akkor már messze nem ilyen egyértelmű a kép. Az elmúlt 18 hónapban ( ami alatt az Apple 20 millió előfizetővel gyarapodott) a Spotify is pontosan ilyen mértékben volt képes növekedni.

A verseny tehát ebben az értelemben nem dőlt el  és még egy ideig nem is fog, ha a Spotify növekedési üteme képes tartani a tempót az Apple-éval. Ami ellenben eldőlni látszik az az, hogy hamarosan ez a két  szolgáltató külön versenyt vívhat majd az első helyért, a többiek pedig csak a dobogó harmadik fokáért küzdhetnek.