Közösségi videódiszkó a Youtube köpenye alól

2017. március 27. - Pléh Dániel

A streaming szolgáltatások napjainkban már egyre kevésbé csak audio streaming szolgáltatások. Az előfizetőkért és a nagyobb bevételekért folytatott ádáz harcban ugyanis ma már az audio tartalom mellett video tartalmakat, koncertjegyeket, rádiót  és sok egyéb szolgáltatást is próbálnak nyújtani a streaming cégek.

vevo_logo_2013.gif

A helyét a bonyolult piacon kereső Vevo a közelmúltban több  irányba is elindult annak érdekében, hogy több legyen, mint a Youtube  zenei videókból álló kistestvére. Ennek érdekében a Vevo  komoly erőkkel dolgozott az elmúlt hónapokban az előfizetéses verziójának kidolgozásán.

A napokban újabb ezúttal tisztán funkcionális fejlesztést jelentett be  a Vevo. A Watch party névre hallgató funkciót legjobban talán közösségi videónézésnek lehetne fordítani. Lényege, hogy az ugyanazt a videót nézők valós időben csetelhetnek majd egymással, illetve a „szobában” közösen módosíthatják majd, hogy melyik zeneszám is legyen a következő. A végső döntés a szoba tulajdonosánál lesz és ő tudja majd magát a beszélgetés folyamatos is moderálni.  Az új közösségi funkció  megjelenésével egy időben  playlisteket is összeállíthatunk majd, így nem kell videóról videóra ugrálnunk, hogyha a közösségi élményt élvezni szeretnénk.

vevo_watch_party_macbook.png

Hogy a modell ismerős lenne? Nem véletlenül, hiszen szűk 5-6 évvel ezelőtt pont tavasszal volt a slágertéma egy közösségi zenehallgatási szolgáltatás, a Turntable.fm. Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy miért gondolja úgy a Vevo, hogy ami 3 éve nem sikerült, az most sikerülhet? Alapvetően egyetlen de nagyon nyomos érv miatt. A Vevo már most rendelkezik azzal a bázissal, amit a Turntable.fm,mint friss startup csak  megcélzott.  Egy ekkora, több százmilliós bázison pedig ha maga a funkció valóban jó, akkor működnie is kell majd.

A vevo mindenesetre bízik a funkcióban és abban, hogy a zenekedvelők, valóban használják majd a közösségi funkciót, így hosszabb távon azt tervezik, hogy  elérhetővé tennék majd  az előadók számára is, hogy saját közösségeket építsenek.

vevo-new_mobilapp.jpgAz új funkció először a vevo.com  oldalon, majd pedig a mobilalkalmazásokban is elérhető lesz. Azokban a mobilalkalmazásokban, amelyek újabb ráncfelvarráson mennnek majd keresztül, annak érdekében, hogy a lehető leginkább személyre szabott tartalmat ajánlják majd használóiknak.  Ha kicsit gonoszak akarnánk lenni, akkor azt mondanék, hogy a Vevo Mobil app nyitóoldala erősen Spotify-os lesz majd…Az adott napszakhoz vagy előadókhoz  kapcsolódó ajánlatokat, korábban megnézett videók újbóli megnézési ehetőségét  nyújtja majd az új nyitóoldal.

Mindezeknek a célja egyetlen egy, de annál fontosabb  dolog: A Vevo önálló entitásának és szerepének erősítése, és az oldalon eltöltött idő növelése. Mindkettő kulcsfontosságú lesz annak érdekében, hogy az amúgy  igen komoly látogatottsággal bíró szolgáltatás kilépjen a Youtube árnyékából.

Kínai streaming cég lehet a következő zenei IPO

Európában illetve a tengerentúlon  élő zeneipari szakemberek hajlamosak  alapvetően ebben a két  nagy zenei piacban gondolkozni, pedig a világ digitális zeneiparának növekedési területei bizony nem ezek a piacok. 

qqmusic_main.png

Hanem az olyan piacok, mint például a kínai, amely éves szinten 30%-al növekszenek és 2015-ben tavaly már elérték a 2.1 milliárd dollárt. Ezen a piacon pedig a nagy kínai médiacégek, mint az Alibaba , a Baidu vagy éppen Xiaomi ugyanúgy, mint a Spotify, vagy az Apple Music a vérre menő harcot vívnak a vezető pozícióért. Aki  pedig Kínában megszerzi a legnépszerűbb szolgáltatás címét, az hossz ú időre a világ legjelentősebb streaming szolgáltatója lehet, elég ha csak a QQ Music-nak a példájára gondolunk, amely már így is  a második legnépszerűbb Android zenei alkalmazás, világszerte!

 És ugyan a nyugati világ számára a központi kérdés jelenleg az, hogy a Spotify vajon idén valóban tőzsdére megy-e  vagy dacolva a kockázatokkal inkább vár egy újabb évet, addig  a QQ Music. Valamint másik két kínai streaming szolgáltató, a Kugou Music és Kuwo Music tulajdonosa bizony elképzelhető, hogy előbb lép a Wall Street-i parkettre, mint a svéd cég.

Megállíthatatlan  kínai zeneipari óriás

A tőzsdére lép alapját alapvetően  egy tavaly év végi egyesülés hozta meg. Maga az egyesülés sok tekintetben meglepő volt, hiszen a vezető kínai zenei szolgáltató a China Music  vetette fel az egyesülés lehetőségét a zenei téren fele akkora Tencent zenei érdekeltségével.

tencent.jpg

Xie Guomin a piacvezető China Music  vezetője az ajánlatát azzal indokolta, hogy ugyan zenei téren  valóban  messze megelőzik az internetszolgáltató óriás zenei  divízióját, tőke tekintetében ugyanakkor nem vehetik fel a versenyt, így jobbnak látják az egyesülést.

És valóban az egyesülés  egy olyan zenei óriást teremtett, amely a kínai piacon biztos egyeduralkodó, de a világ digitális zenei szolgáltatásai közül is a legnépszerűbbeket  magánál tudhatja.

A két cég zenei szolgáltatásainak aktív felhasználószáma  a három  streaming szolgáltatásban- QQ Music, Kugou Music és Kuwo Music-  havi szinten megközelíti a 700 milliót(!!) , mindezen felül pedig jelentősen segítheti eredményességüket az, hogy a kiadókkal létrejött megállapodásokat már  az egyesülés előtt megosztották egymással.

Ennek a hatása pedig a tőzsde  és a befektetői értékelés szempontjából  kiemelkedően  fontos, annak ellenére, hogy például a QQ Music , szemben a Spotify-al már az egyesülés előtt nyeresége tudott lenni, nem kis mértékben annak köszönhetően. Hogy a streaming funkciókon kívül más, ingyenesen igénybe vehető funkciókat is kínál, mint például koncertjegy vásárlási lehetőség vagy exkluzív tartalomletöltési lehetőség, melyeknek köszönhetően a felhasználók többet költenek. Persze az is sokat segít, hogy a QQ Music. Egy 700 milliós felhasználós telco óriáson belül létezik, ez azonban önmagában nem lenne elég. A sikerhez az is kell, hogy a Tencent valóban integrálta zenei szolgáltatását többi szolgáltatásával.

 

Mindez amennyiben valóban megtörténik több szempontból is történelmi lenne. Egyrészt mert  ez esetben kínai cég lenne a Pandora után a második tisztán zenei fókuszú vállalkozás,. amely megjelenne a tengerentúli börzéken, ezzel jelezve egyrészt, hogy a streaming és digitális zenei szolgáltatások igenis életképesek lehetnek, csak megfelelő méretű piac és modell kell hozzá.

50 millió fizető felhasználója ellenére bajban lehet a Spotify

Tavaly szeptemberben  érte el a Spotify a 40 millió előfizetőt, hogy aztán  alig 2 hónappal ezt követően az Apple Music jelentette be, hogy feleannyi, azaz 20 millió felhasználója van.

spotify_50.jpg
S hogy mindez miért fontos? Azért, mert a streaming piac lényegében kettészakadt, a vezető pozícióért egyértelműen a svéd cég és az Apple harcolnak. ( hogy ez mindig így lesz-e az persze már egy másik kérdés..)

A Spotify újabb ezúttal kerek mérföldkőhöz érkezett, hiszen immáron 50 millió felhasználóról számolhatott be Daniel Ek cége. A növekedési ütem impresszív, hiszen azt jelenti, hogy alig 1 év alatt nőtt 30 millióról 50 millióra felhasználó szám, azaz egy év alatt közel sikerült megduplázni a Spotify használók számát!

spotify_subs_50mill.jpg

Azt is jelenti ugyanakkor, hogy minden jel szerint a növekedési ütem elérhette a maximumát. Ha sikerül egy ideig tartani ezt, az azt jelentheti, hogy 2017-ben a svéd cég további mintegy 20 millió új felhasználóval bővülhet majd, és megközelítheti a 70-75 milliós  határt.

S hogy mi akkor mégis a gond? Alapvetően az, hogy a svéd cég a jelek szerint elérte növekedési ütemének maximumát, azaz innen már csak lefelé vezet, vezethet az út, miközben   az Apple Music egyre erősödő ütemben növekedhet majd, illetve a piacon megjelennek olyan, nehezen figyelmen kívül hagyható vetélytársak, mint az online rádió piacot uraló Pandora, vagy az Amazon illetve a zenei szolgáltatásait úgy tűnik  integráló Google.

100 millió ember fizet streaming szolgáltatásokért a világon

Tavaly amikor a világ zeneiparának 2015-ös évét összefoglaló jelentést elemeztük kiemeltük, hogy a sok pozitív jel ellenére a fő trend(sajnos) az, hogy ugyan a digitális bevételek immáron  ellensúlyozni tudják a fizikai eladások csökkenéséből származó bevételkiesést, azonban a zenéért egyre kevesebben hajlandóak valójában fizetni is.

music-streaming.jpg

Pontosan ezért nagyon fontos mérföldkő az, amit valamikor a 2016-2017 évforduló környékén érhetett el a világ zeneipara: Nevezetesen, hogy immáron 100 millió ember hajlandó fizetni a streaming szolgáltatásokért!

premium_streaming_subs.jpg

Maga a streaming piac az elmúlt években komoly racionalizálódáson, centralizáción ment keresztül. Így ha rápillantunk, hogy a 100 millió streaming szolgáltatásért fizető felhasználó, milyen szolgáltatásokat is használ, akkor azt látjuk, hogy van egy a piacit domináló szereplő, a Spotify, amely a piac 42-43%-át birtokolja. Van egy kihívó, az Apple Music, amely a piacvezető-höz képest kb 50%-al van lemaradva ( de így is magabiztosan második), hogy aztán a harmadik és a negyedik helyezett  tőle messze lemaradva küzdjön a dobogó harmadik helyéért.

S hogy mit is jelent ez a 100 millió, mennyire  lehet neki örülni? Abból a szempontból feltétlenül, hogy érezhetően és egyértelműen megélénkült az érdeklődés a digitális zenei szolgáltatások iránt befektetői szempontból. Abból a szempontból is bizalomkeltő, hogy a növekvő fizető ügyfélszám növekvő bevételeket jelent majd a kiadók és végül az előadók számára is. A másik oldalról megközelítve ugyanakkor a digitális zenei szolgáltatások nem nőttek meredekebben 2016-ban mint az előző években. A 100 millió ember pedig  felettébb alacsony hányada a világ teljes zenét fogyasztó közösségének.

Hogy érzékeltessük ugyanakkor azt, hogy ez a 100 millió mennyire kevés, elég hogyha egy pillantást vetünk a legnépszerűbb tengerentúli zenei szolgáltatások listájára. A listát vezető szolgáltatás egy ingyenes on-demand rádió, melyet a megkérdezettek mintegy egy harmada használt az elmúlt hónapban legalább egy alkalommal.  

usa_musicservices_statista.png

Őt mesze lemaradva követi a Spotify, melyet a megkérdezettek alig egy ötöde használt az előző hónapban. Figyelemre méltó, hogy a harmadik helyezett ugyancsak egy online rádió, az iHeart radio , melyet egy még mindig alapvetően  ingyenes szolgáltatás a Soundcloud követ.

És csak ezeket a szolgáltatásokat követően, az ötödik helytől következnek az olyan klasszikus fizetős streaming szolgáltatások, mint az Apple Music vagy a Google streaming szolgáltatása.

A 100 millió fizető zenekedvelő megléte tehát önmagában  nem ad okot örömtüzek gyújtására, azt azonban jelzi, hogy amennyiben a kereslet és a kínálat találkozik akkor az emberek igenis hajlandóak fizetni. A feladat tehát adott: úgy kell alakítani, finomítani a streaming szolgáltatások üzleti modelljét, hogy azok valóban a zenekedvelők nagy tömegei számára is elfogadhatóak legyenek.

Spotify vetélytárs a legnagyobb online rádiótól

Régóta, nagyon régóta nyílt titok volt, hogy a tengerentúli on-demand rádiós piacot- és ezáltal amúgy közvetve a streaming zenei szolgáltatások piacát is- domináló Pandora streaming szolgáltatás indítását tervezi.

Hosszú- a tervezettnél jóval hosszabb – várakozást követően aztán szerdán, végre  publikusan is elindult a szolgáltatás, és  immáron teljessé vált a kaliforniai cég on-demand rádió és streaming portfoliója.

pandora-sleep-timer.jpg

Az „új- Pandora” bevallottan a 2015 év végén akvirált Rdio megoldásaira és felhasználói felületeire épül és azt próbálja a Pandora szívét és agyát képező Music Genome eredményivel és tudásával ötvözni!A kaliforniai rádió célja az új szolgáltatás csomaggal egyértelmű. Szeretné  felvenni a versenyt a piacokat jelenleg sok tekintetben domináló streaming szolgáltatásokkal, amire minden esélye meg is lehet, hiszen azok- mármint a streaming szolgáltatások- pont azzal küzdenek, amiben a Pandora a legerősebb: a zenemegismerés támogatásával.  Hiába a sok tízmilliós dal bázis, ugyanis, hogyha annak csak egy töredékét hallgatjuk. A zenemegismerése pedig az egyik legjobb, és bizonyítottan bevált módszer az, amit a Pandora idestova 10 évvel ezelőtt ki talált és megszerettetett sok millió emberrel.

Az eredmény? Egy letisztult megjelenésű, ugyanakkor túlzottan sok új funkciót nem mutató alkalmazás…De lehet, erre nincs is szükség. A Pandora ereje ugyanis nyilvánvalóan nem, ebben van, hanem abban, ahogyan új zenéket ajánl és ismertet meg a használóival. A kérdés tehát inkább az, hogy a prémium funkciókat mennyire sikeresen tudta ebbe az alap narratívába beilleszteni. Erre pedig a válasz az, hogy roppant ügyesen!

A Pandora zenei ökoszisztémája

 

Pandora Radio: természetesen a szolgáltatás csomag magja a jövőben is a rádió lesz ,amely azonban prémium szolgáltatás  indulásával egy időben  a hirdetésekkel tarkított  ingyenes verzió is érdemi változáson ment keresztül. Egyrészt maguk a felhasználók több kontrollt kapnak afelett, hogy  milyen hirdetéseket lássanak

Pandora Plus: Pandora Plus névre hallgat majd a rádió prémium verziója. ehetővé teszi a  Pandora hallgatói számára, hogy 5 dolláros havidíj ellenében, a hirdetésmentességen felül  korlátlan alkalommal léptethetnek át dalokat, offline is hallgathassák a rádiószolgáltatást  illetve az egyes számokat ismételten meghallgathassák. 

Pandora Premium névre hallgat majd a klasszikus streaming funkcionlaitás( is)   nyújtó szolgáltatás, amely 10 dolláros havi díjért lesz elérhető, és természetesen tartalmaz majd mindent, amit a másik két szolgáltatás.

A My Music fül alatt lényegében a teljes (korábban már a Pandora-t használók számára létfontosságú ) korábbi  zenehallgatási történelem, az összes létrehozott rádióadóval, like-al elérhető. A Browse fül alatt lesz elérhető minden személyre szabott ajánló, azaz a zenehallgatási történetünk alapján  ajánlott új megjelenéseket, előadókat, lejátszási listákat.

pandora_premium.jpg

És pontosan ez az a terület, ahol a Pandora brutálisan erős.  12 év alatt, 250 millió  Pandora accountot hoztak létre, 75 milliárd dalt lájkoltak, és ha mindez nem lenne elég a Music Genome projekt immáron 17 éve zajlik és ad hozzá finom  jellemzőket minden egyes dalhoz a cég zenei adatbázisában.

És hogy hogyan integrálta a prémium funkciókat a már meglevő és alapvetően jól működő rádió alapú platformba? Tulajdonképpen zökkenőmentesen, észrevétlenül, mégis hasznosan.  Amikor egy dalt lájkolunk például a rádiókban, azonnal hozzáadhatjuk valamelyik lejátszási listánkhoz, vagy a korábban lájkolt és eleddig meg nem hallgatható dalokat most ismét meghallgathatjuk, magukban is.

De a Pandora a rádiós verzióját nem használók számára is kínál csemegéket. Amikor például létrehozunk egy lejátszási listát, akkor felajánlja, hogy kiegészíti olyan dalokkal, amelyek érdekesek lehetnek számunkra.

A Pandora persze ettől még ( egy ideig) hirdetési termék marad, így kiemelten fontos lesz számára, hogy az oldalon  minél több időt töltsenek el a zenekedvelők. Ennek eszköze lehet majd az Autoplay funkció, amely egy playlist vagy album végeztével is játszik majd zenét.

 Szerda óta rengeteg kritika érte a Pandora-t, hogy 2017-ben, ha egyáltalán indít streaming szolgáltatást valaki, azt miért alapvetően olyan funkciókkal teszi, amelyek már elérhetőek a piacon, hiszen ezáltal nem lesz versenyképes. A Pandora célja ugyanakkor nem is ez. Sokkal inkább az, hogy az eddig a streaming funkciók elérése érdekében  kényszerből  más szolgáltatót ( is) választó Pandora használókat visszacsalogassa. TimWestergreen CEO terve nem kevesebb ,mint hogy idén, az év végéig 6-9 millió ilyen ügyfelet konvertáljon át prémium ügyféllé.Ha 20-30%ot rá tud venni, akkor a Pandora premium ugyanolyan  repülőrajtot vehet majd, mintahogyan azt az Apple Music tette.

Azt pedig egy pillanatra se felejtsük el, hogy ehhez a Pandora-nak minden alapja adott. Ha az audio szolgáltatásokat nézzük, messze a legnépszerűbb és legtöbbet használt szolgáltatásról beszélünk a tengerentúlon, a kiindulási alapja tehát a Pandora-nak roppant kedvező, kedvezőbb, mint a legtöbb piacon levő streaming szolgáltatásnak.

 

Saját X-faktor-klónnal jelentkeztik Apple Music

Az egyre erősödő streaming piac harc, szép lassan már nem csupán audio hanem audio, video és saját gyártású tartalmak harcává kezd bővülni. A Netflix  példája egyre inkább ragadós és jellemző lesz a zeneiparban is: Aki tehát nem rendelkezik saját, exkluzív tartalommal az lemarad írtuk, és  január  minket látszik igazolni.

Az Apple, már korábban a nyár során maga is rálépett erre az ösvényre, amikor James Corden Carpool Karaoke show-ját  felvásárolta, de a sor ezzel nem állt meg.

planet-of-the-apps.jpeg

A saját gyártású tartalmak irányába való erőteljes elmozdulás következő lépéseként az Apple Planet of the Apps néven indít vetélkedőt ,amelynek előzetesét be is mutatta a sajtó képviselőinek.

Maga a show egy zenei vetélkedő és egy tech-show keveréke szeretne lenni, megspékelve rengeteg hírességgel.  A vetélkedő tétje 10 millió dollár és egy kiemelt hely az Apple alkalmazásboltjában, Akik pedig vetélkednek, azok nem énekesek, hanem alkalmazásfejlesztők. A zsűritagok pedig hírességek, akik saját maguk is komoly elismerést szereztek már a startup businessben.

Maga a lebonyolítás teljesen megegyezik azzal, amit a zenei tehetségkutatók esetében megszoktunk már: az alkalmazásfejlesztők bemutatják ötletüket a zsűrinek, amelyre 60 másodpercük van, a zsúri pedig dönt, és amelyik  zsűritagnak –amelyek között ott lesz Will.I.am vagy Jessica Alba-   tetszik, az, az adott fejlesztői gárda mentorává válik majd, a végső prezentációra való felkészülésben.

 

Ami megkülönbözteti majd az Apple show-ját a lineáris televízióadásokat elöntő vetélkedőktől, az pontosan maga a disztribúció lesz. A Planet of the Apps ugyanis csak és kizárólag az Apple Music-ban lesz elérhető! Úgyhogy aki majd  élvezni szeretné a fejlesztők versenyét, annak  elő kell fizetnie az Apple zenei szolgáltatására.. (A show producere szerint azért maga a show is kap majd egy külön alkalmazást, ami rengeteg egyedi, exkluzív tartalmat is nyújt majd. )

A kérdés innentől kezdve pedig már inkább az, hogy  hány új előfizetőt lesz képes bevonzani a show? Mennyire lesz képe igazolni majd a műsor azt, hogy megéri érte regisztrálni és fizetni? Egyáltalán, képes lesz-e a  pusztán az Apple ökoszisztémáján belül elérhető  műsor ugyanolyan ismertséget és hype-ot kiváltani, mint egy hagyományos TV műsor.

Ha netán nem annak pedig igen komoly következményei lehetnek, nem is csak és elsősorban az Apple Music-kra vonatkoztatva, hanem a teljes Apple tartalomiparra terveket illetően.

Minden második tengerentúli streaming használó az Amazon szolgáltatását használja

Az Amazon zenei szolgáltatásának, szolgáltatásainak megítélése nem egyszerű, hiszen a cég notóriusan ritkán közül  felhasználó számokat és ha tetszik is, azok maximum a felhasználószám növekedéséről szólnak, nem abszolút számokról.

Éppen ezért  bírnak fokozott jelentőséggel a különböző piackutató cégek által végzett kutatások. Ezek alapján ugyanis hiába nem szerepel az Amazon Music a hivatalos  streaming piaci szereplők felsorolásban, könnyen elképzelhető, hogy közben az egyik, ha nem a legmeghatározóbb szereplő!

amazon-prime-music-hero.jpg

A legfrissebb kutatás, a zeneipari téren amúgy is aktív Park Associates-től érkezett. A piackutató cég tavalyi kutatását megismételve, a tengerentúl szélessávú interneteléréssel rendelkező háztartások streaming szolgáltatások terén meglevő fogyasztását vizsgálta.

park_usastreaming-2016.jpgAmint látható, az Amazon már 2015-ben is piacvezető volt –az akkor még egyedüli szolgáltatásként elérhető, korlátozott élményt nyújtó Amazon Prime Music-kal- 2016-ban azonban brutálisan, 50%-al növekedve immáron  minden hetedik tengerentúli szélessávú interneteléréssel rendelkező háztartásban jelen van, mai nem kevesebbet jelenthet, mint hogy minden második tengerentúli streaming előfizető Amazon  Prim Music előfizető.

A Park kimutatása alapján a Spotify is szépen növekedett, megközelítve az Amazon-t, 4-ről 7%-ra növelte részesedését a tengerentúli internettel rendelkező háztartásokban.  A Pandora előfizetéses  rádiója- amely reklámmentességet kínál-t kis mértékben csökkent , mai jól mutatja,. Mennyire szüksége van a rádiópiacon amúgy vezető Pandora-nak egy valódi streaming szolgáltatásra.

Az Apple illetve a Youtube streaming szolgáltatása is szépen nőtt, de összességében jelentősen elmaradnak mind az Amazontól, mind a Spotify-tól, illetve az Apple kapcsán kijelenthető, hogy az Apple Music  meredek növekedése nem a tengerentúlon, hanem a világ többi részén zajlik.

A nehézség a piackutató cég adatainak értelmezésével az, hogy egyrészt háztartásokkal számol, másrészt pedig csak növekedési adatokat tett közzé. Ennek ellenére fontos támpontokat ad.

Amennyiben igaznak vesszük azt, hogy  mintegy 100 millió szélessávú internet eléréssel rendelkező háztartás van az Egyesült Államokban, melyeknek a harmada fizet elő valamilyen  streaming szolgáltatásra, ez azt jelenti, hogy mintegy 33-35 millió  streaming előfizető származik a tengerentúlról. Ennek a bázisnak pedig közel a fele az Amazon előfizetője.

Ezt a gondolat menetet folytatva látható, hogy az Apple Music és a Spotify meglepően ugyanazon a pályán focizik, mindkettő most alapvetően  nem amerikai előfizetők bevonásából növekszik. Kifejezetten meglepő adat, hogy a Park Associates mutatói alapján kettőjüknek együtt is alig több, mint 10 millió tengerentúli előfizetője van….

Minden amit Beats Radio-ról tudni akartál

Az Apple Music indulásakor, a sikerhez vezető legfontosabb tényezők között említettük , hogy az Apple Music nemzetközi terjeszkedése gyorsan haladjon és az Apple a lehető leggyorsabban és legerőteljesebben legyen képes terjeszteni azt a fajta zenemegismerési  elképzelést, amit az Apple Music képvisel és amiben a Beats Radio kulcsszerepet játszik.

apple_music_beats1_1.jpg

Önmagában a rádió központba helyezése okos ötlet, lássuk, hogy ezzel amúgy az Apple nem tesz mást, mint az ingyenesen elérhető zeneelérés kérdését oldja meg egy huszárvágással. Amely huszárvágással egy mozdulattal vissza is próbál repíteni minket a 70-es évekbe, amikor a lineáris, broadcast jellegű rádiózás a csúcson volt. Iovine és társai a szakemberek által kiválasztott tartalmakon alapuló rádióval nem mást mondanak, minthogy majd ők definiálják, ki milyen zenét szeressen

Nem véletlen, hogy  az Apple terveiben a Beats Radio annak ellenére játszik kulcsszerepet, hogy alap üzleti modellje sok mindennek mondható, csak modernnek nem.  A gyakorlatban a Beats Radio mégis innovatív, akár ha azt vesszük, hogy valóban globális rádióról beszélünk, akár ha a műsorstruktúráját vesszük alapul vagy azt, hogy egy valóban interaktív rádiót szeretne az Apple építeni.

Ezen a szintéren próbál nyeri a Beats Radio

 Az Apple a Beats 1-al ugyanis olyan nagyágyúkkal ( is) verseng, mint a Pandora, vagy az iHeart Radio.( márha persze a nem csupán lineáris rádióként i sugárzású adókról beszélünk, beszélnénk

pandora_android.jpgPandora: A Pandora szűk egy évized alatt az on-demand rádiók megkérdőjelezhetetlen piacvezetőjévé vált.  Sikere alapvetően nem a nagy zenei adatbázisnak, hanem a music Genom projekt névre hallgató meta-adat projektnek és az annak köszönhető pontos ajánlási  algoritmusának köszönhető. Hazai pályán a Pandora nehezen tűnik verhetőnek…Más kérdés, hogy ahhoz, hogy a Pandora ne csupán rádió legyen, a kaliforniai cégnek is komplex és  kockázatos lépéseket kell tennie.

iheartradio_icon.pngiHeart Radio: Az iHeart Radio a Panora árnyékában, megannyi problémával küzdve,  kezd egyre meghatározóbb szereplő lenni, ( immáron 70 millió regisztrált felhasználóval)  egyelőre  elsősorban az Egyesült Államokban.

 

itunes-radio-logo.jpgiTunes radio: Az, hogy a Pandora hazai pályán mennyire nehezen verhető, az Apple saját bőrén érezhette meg. A 2014-ben, nem titkoltan a Pandora ellen létrehozott iTunes Radio  az Apple ritka, nagy kudarcainak egyike és plasztikusan mutatta meg, hogy  az Appl név és egy már létező szolgálati modell másolása nem feltétlenül vezet sikere.

 

lastfm_icon.jpgLast.fm: Az, hogy a Beat Radio Európában is meghatározó lehet, alapvetően annak köszönhető, hogy  a Pandora-val egy idős, és az európai zenei piacokat a streaming szolgáltatások megjelenése előtt uraló Last.Fm új tulajdonosa, a CBS szorításban lényegében megszűnt.

 

Mindezek alapján inkább az volt meglepő, hogy a Beats 1 Radio  csak olyan lassan terjeszkedett az igazi világuralom felé, mintahogyan. Ettől még tény, miden különösebb bejelentés nélkül, mostantól a Beats Radio immáron  Magyarországon is elérhető! Azaz itthon is élvezhetjük majd a 3 városból, Los Angelesből, New Yorkból valamint Londonból sugárzott félig hagyományos, félig webes rádiót.  A rádió arca Zane Lowe Los Angelesből, , de csatlakozik majd hozzá bro Darden in New York-ban és Julie Adenuga London-ból.

A Beats  radio titkai

Első hallásra a Beats radio-val valami totális őrültséggel próbálkozik az Apple: az egyre gyarapodó on-demand szolgáltatások korában egy alapvetően lineáris szolgáltatással próbálkozik a piacon.

A Beats Radio ugyanis egy lineáris rádió, benne igazi rádióipari nagyágyúkkal, mint műsorvezetőkkel. Természetesen az Apple akkora hibát nem követne el, hogy ne próbálná meg kihasználni annak az előnyét, hogy ez a bizonyos lineáris rádió egy mobilalkalmazáson  és magán az Apple Music platformon belül van.

beats_radio.jpg

Mindez azt jelenti, hogy  minden a DJ-k által lejátszott dal esetében megtalálhatjuk a legfontosabb interaktív funkciókat, azaz indíthatunk az adott dallal magunk rádiót, letölthetjük/ megvásárolhatjuk azt a dalt, vagy  az Apple Music-on belül  lejátszási listáinkhoz adhatjuk.

 Maga a Beats Radio fő adója, a Beats 1  ingyenes, ugyanakkor a többi, tematikus adó hallgatásához már  Apple Music előfizetés szükséges hozzá. 

Ugyan az eredeti elképzelés az volt, hogy a Beats Radio mindenhol ugyanazt a műsorkínálatot nyújtja majd, ez a valóságban nem feltétlenül igaz. Az immáron nálunk, Magyországon is leérhető verzió kínálata például (sajnos) érezhetően szűkösebb., mint a tavaly nyáron elindult tengerentúli verzióé-.

beats_radio_hun.jpg

 

A Beats Radio fontossága két dologban lelhető fel. Az egyik, amit már az előbbiekben említettünk:  ez a rádió hivatott azt bemutatni, hogy az Apple hogyan is képzeli el a zenemegismerést. A gépekkel szemben emberek által működtetve, vezérelve. Másodsorban pedig a Beats Radio nemzetközi terjeszkedésével az Apple próbál az első, világ szinten is elérhető  digitális rádiószolgáltatássá válni, amely nem mellesleg szorosan kapcsolódik a streaming szolgáltatáshoz is.

A Vevo lehet a mérleg nyelve a Facebook-Youtube háborúban

Ha online videónézésről beszélünk., mindenkinek egyből a Youtube jut az eszébe, alapvetően joggal. A Youtube árnyékában, a tengerentúlin ugyanakkor évek óta gyarapodik, növekszik a Vevo, amelynek pontosan a Youtube árnyéka jelentette a legnagyobb problémát.

vevo_musiceyes-710x434.png

Pedig a Vevo szerepe egyre kevésbé megkérdőjelezhető. A Nielsen felmérése   ComScore adatai alapján októberben   az összes  Youtube videómegtekintés 43%-a Vevo videó volt  és mintegy 97 millió amerikai nézett meg legalább egy Vevo videóklipet, ami a 320 milliós amerikai népességet alapul véve nem kevesebbet kent, minthogy minden negyedik tengerentúli a hónapban legalább egyszer találkozott a Vevo-val.

Amit fentebb az Egyesült Államokra vonatkozóan megállapítottunk fokozottan igaz  világ szinten! A Vevo-hoz köthető videómegtekintések száma  az elmúlt években dinamikusan emelkedett  és tavaly ősszel már elérte a 19 milliárd videómegtekintést, világszerte mintegy 400 millió felhasználó által.

A mihez tartás véget, ez mintegy négyszerese a piacvezető Spotify felhasználószámának. Azaz a Vevo bázisa igen erős. Egy problémája van a kiadók által alapított  prémium videószolgáltatónak: mindezt a zenekedvelők ingyen tehetik meg!

vevo_views_2010-2016.jpg

 

Ingyen, de hirdetések által  megszakítva, és pontosan ez a fő problémája a Vevo-nak jelenleg, a túlzott Youtube-hoz kötődés mellett. A hirdetés alapú szolgáltatások pedig egyre kevésbé támogatottak, mit támogatottak, megtűrtek a kiadók által.

Az. hogy miért azt pedig pont a Vevo esete illusztrálja talán a legjobban. A 19 milliárd videómegtekintést alapul véve  a Vevo-nak havi közel 500, éves szinten pedig 5 milliárd dollár hirdetési bevételt kellene generálnia. A valóság ezzel szemben valahol 5-600 millió dollár között van, azaz a Vevo a videómegtekintéseinek igen alacsony számát képes csak monetizálni.

A helyzettel  a Vevo vezetősége is tisztában van, nem véletlen, hogy az elmúlt 8-10 hónapban – nem kis mértékben tulajdonosi nyomásra – komoly erőkkel dolgozott egy előfizetéses verziójának kidolgozásán.

A tervezett előfizetéses modell több lépcsős lenne, akár, mint a Youtube Red, vagy a Spotify esetében, azaz az ingyenes Vevo nem tűnik majd el, sokkal valószínűbb, hogy a prémium verzióban több funkciót kínál majd a szolgáltatás.

A funkciók mellett pedig megjelenhetnek majd akár a saját gyártású tartalmak, annak érdekében, hogy a Vevo, mint önálló oldal is felvehesse a versenyt az egyre több saját gyártású tartalmakat kínáló vetélytársaival.

Az előfizetéses szolgáltatás mellett a Vevo számára egy másik fontos lehetőség és mérlegelendő. Ez pedig a Youtube-tó való totális szétválás. A Vevo- amennyiben valóban sikerül újabb tökét bevonnia- 1 éven belül képes lehet  elválni, jelenleg is vele szimbiózisban élő, sok tekintetben vetélytársától, a Youtube-tól.

Hogy ki lehetne az ideális partner? Valószínűleg a videó ajánlatába pénzt ész nélkül invesztálni Facebook. Az a Facebook,amely 5 évvel  ezelőtt, kis híján a Vevo tulajdonosa lett  és amely számára  egy olyan látogatott oldal, mint a Vevo sokkal értékesebb ma, mint volt 3 éve. Pénze ugyanakkor bőven van a Facebook-nak és amennyiben zenei téren is igazából szeretne szembe menni a Youtube-al, ahhoz bizony szüksége lesz a Vevo-ra. Az integráció és a forgalomterelés meg szinte már rutinszerűen működhetne.

Akár melyik megoldás is valósul meg, az egyértelmű, hogy a Vevo számára csak a függetlenedés az egyetlen megoldás.  Ezek után az igazi kérdés az lesz, hogy a Vevo mit tud majd felmutatni, ami egyedivé teszi és ami arra ösztönzi majd a zenekedvelőket, hogy ne a Spotify-t, ne az Apple Music-ot  vagy éppen ne az Amazon  Prime Music-ot válasszák.

 

Mindent egy lapra tesz fel a Spotify

A streaming piac az egyik legköltségesebb  start-up formának számít, erről talán az a közel tucatnyi független cég tudna őszintén mesélni, amelyek az elmúlt évek során csődbementek a magas költségek miatt.

A célja minden start-upnak, így a zeneieknek is az exit, azaz vagy az értékesítés vagy  a tőzsdére lépés. Erre ugyanakkor az elmúlt években nem nagyon került sor, egyrészt a Facebook tőzsdére lépésnek (akkori) kudarca miatt, aztán a Pandora miatti befektetői aggodalmak, míg végül a Deezer tavalyi sikertelen tőzsdére lépési kísérlete jelezte: a zenei start-upok számára a tőzsdére lépés nem biztos, hogy a megfelelő megoldás.

spotify-wall.jpg

Más helyzetben van a piacvezető cég, a svéd Spotify. Daniel Ek-re és cégére már lassan 4 éve felettébb nagy nyomás nehezedik a befektetői részéről annak érdekében, hogy tőzsdére lépjen és ennek köszönhetően a befektetők elkezdjék a befektetett tőke fokozatos kivonását. 

Tőkére azonban továbbra is szüksége volt a Spotify-nak, nem utolsó sorban az Apple streaming piacra lépése és az Apple Music növekedése valamint  a Youtube Red megjelenése miatt.

A megoldás ugyanakkor felettébb költséges és kockázatos lett: A tavalyi hitelkonstrukció különbözik a korábbiaktól, ugyanis  a két befektető, a TPG kockázati tőke társaság és a Dragoneer Investment Group hedge fund átváltható hitelt biztosít a megegyezés részeként pedig komoly engedményeket kapnak majd a Spotify tervezett elsődleges részvénykibocsátásakor. 

Évente 5 százalékos kamat terheli a hitelt, majd félévente 1 százalékponttal emelkedik a kamat, amíg tőzsdére nem megy a cég, maximum 10 százalékig. Ezt a kamatot nem készpénzben fizeti ki a társaság a tőzsdére lépésig, hanem a hiteltartozást növeli majd az összege.

Ez a kockázatos megoldás tulajdonképpen a minél hamarabbi tőzsdére menetelben tette  érdekelté a svéd céget, amely most azonban több forrás szerint is újabb egy évvel  eltolni tervezi a cég tőzsdére vitelét, fonák módon pont annak érdekében, hogy majd a tőzsdén  minél eredményesebben szerepelhessen.

Az eredményesebb szerepéshez pedig alapvetően  két dologra van szükség: jó termékre ( ez megvan és a Spotify aktívan fejleszti is a szolgáltatást) illetve működőképes üzleti modellre. Működőképes üzleti modellhez pedig a Spotify-nak elsősorhan a kiadói szerződésein kellene változtatnia. Jelen formájukban uyganis a kiadók a Spotify bevételeinek 70-72%-át kapják meg, így nem meglepő, hogy a svéd cég 2 milliárd dolláros árbevétel mellet sem tud nyereségessé válni ( ami a tőzsde szempontjából nem éppen elhanyagolható kérdés és feltétel)

Nem véletlen tehát, hogy a Spotify gőzerővel dolgozik azon, hogy újratárgyalja ezeket a szerződéseket ,sőt a hírek szerint pontosan ez áll a tőzsdére menetel esetleges újabb eltolása mögött is. A cél ugyancsak egyértelmű: leérni azt a kifizetési szintet, amelyet például az Apple ki alkudott magnak, és ami 12-15%-al alacsonyabb lenne, mint a most érvényben levő.

Ennek- azaz a késlekedésnek-  azonban  brutális ára lehet a másik, a hitelezői oldalon. Becslések szerint különböző feltételek lapaján  1 évnyi késlekedés ( azaz egy 2018 őszi tőzsdére menetel) mintegy 400 millió dollárjába kerül majd a svéd cégnek.  Mi az mai ezt ellensúlyozhatja? Egyértelműen a cégérték növekedése! A Spotify értékét jelenleg valahol 8 milliárd dollár körül taksálják az elemzők. Daniel Ek ellenben azt reméli, hogy az elkövetkezőend 15 hónap fejlesztései valamint az újratárgyalt kiadói megállapodásokból adódó kedvezőbb üzleti modell révén ez felkúszhat majd 11-13 milliárd dollárra.

Ha mindez valóban sikerül, akkor Daniel Ek minden célja teljesül és jó eséllyel a Spotify sikeres tőzsdei kibocsátást tudhat majd maga mögött,kielégítve ezzel befektetői igényeit és elérve ezzel egyik fő célját. Ha ellenben valhol megbicsaklik a projekt, akkor jövő ilyenkorra a svéd cég, tőzsdei kibocsátás hiányában igen nehéz anyagi helyzetben találhatja majd magát…