Hősies lépésre szánja el magát a Pandora?

2008. augusztus 20. - Pléh Dániel

Az On demand internetes rádiók, mint a Pandora vagy a Last.fm több apropó okán is a digitális zeneterjesztés központi szereplőinek számítanak. Egyrészt a közösségi web, a web 2.0.zeneterjesztésre való kiváló alkalmazási lehetőségeit prezentálják. Másik oldalról pedig tükröt mutatnak az iparág, és elsősorban a kiadók felé atekintetben, hogy az ingyenesen elérhető tartalmak esetében a per stream díj milyen brutális, negatív hatást gyakorol az üzleti modellekre.

A vita ez utóbbi kérdésben hónapok óta zajlik az Egyesült Államokban, s úgy tűnik a politika nem a közösségi rádiók oldalán áll, állt. A tavasz folyamán sok-sok segélykiáltás hallatszott, elsősorban kisebb rádióktól, a napokban azonban a helyzet súlyosságát jelzendő, a közösségi rádiózás origoja, a Pandora vezetője, Tim Westergren egy interjújában kijelentette, a Pandora igen közel áll annak bejelentéséhez, hogy a kedvezőtlen jogdíjviszonyok és jogtulajdonosi hozzáállás miatt beszüntetesse működését.

A magas, internetes rádiókra vonatkozó jogdíjak, és hátrányos megkülönböztetésük ellen hosszú hónapok óta küzdenek, nem csak maguk a rádiók, hanem kongresszusi képviselők, az élükön Howard L. Berman kaliforniai képviselővel próbálnak egy átmeneti megállapodást tető alá hozni a szerzőket képviselő Soundexchange és a rádiók között. A megállapodásra jelenleg vajmi kevés az esély, az álláspontok távolsága miatt, s maga Berman is azt fontolgatja, hogy felhagy a közvetítéssel.

De mi is a probléma?A kongresszus év eleji döntése értelmébe, az ingyenes, internetes on demand rádiók esetében a jelenlegi 0,08 centről 2010-ben 0,19 centre, azaz gyakorlatilag a két és fél szeresére emelkedne a lejátszásonként fizetendő díj. Az összeg első hallásra bagatellnek tánil azonban a nagy, intebretes rádiók, mint a Pandora esetében naponta több tízezer dalt hallgatznak mweg az internetezők, az előbb már idézett Tim Westergren elmondása szerint a Pandora teljes bevételének, évi 25 millió dollárnak mintegy 70%-t már most is az ilyen jellegű per stream jogdíjak megfizetésére költi. S nyilván a kisebb és alacsonyabb bevételű rádiók esetében ez a számadat még rosszabb.

A legfájóbb az egész ügyben az a tény, hogy a kiadók illetve a szerzői jogait képviselő(?) szervezetek az internetes rádiókat nem hajlandóak egy kalap alá venni a hagyományos rádiókkal. Miért kulcskérdés mindez? Azért, mert a hagyományos rádiók esetében gyakorlatilag a tartalomtulajdonosok, azaz a kiadók fizetnek azért, hogy dalaikat lejátsszák. Miért teszik ezt? Mert tisztában vannak vele, hogy a rádió nem más, mint egy marketing eszköz,melynek segítségével az egyes előadók éppen aktuális, promotálni kívánt dalaira felhívhatják s figyelmet. Az internetes rádiók sem különböznek ettől, maximum annyiban, hogy az Internet jellegéből adódóan sokkal közvetlenebb és gyorsabb visszacsatolás érhető el a segítségükkel.

Ezt előbb utóbb nyilván mind a kiadók, mind a szerzői jogvédők felismerik majd. A fájdalmas kérdés csupán az, hogy amikor ez megtörténik majd akkor az addig sanyargatott internetes rádiók létezni fognak-e még..

A bejegyzés trackback címe:

https://muzzak.blog.hu/api/trackback/id/tr90635104

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.