Zenei all-in a Telekomtól- 2.rész

2011. december 28. - Pléh Dániel

Kétrészes összeállításunk előző részében a telekommunikációs cégek tartalomiparban elfoglalt helyéből kiindulva levezettük, miért is van a Magyar Telekomnak égető szüksége egy sikeres zenei szolgáltatásra. A sorozta második, befejező részében magát a szolgáltatást vesszük górcső alá és megvizsgáljuk, milyenek az esélyei a sikerre...

 

A Zenecenter, a Magyar Telekom és a 3G Multimédia közös projektje a legkorszerűbb nyugati megoldások esetében megismert módszerekkel él, illetve próbál élni.  Ez pedig nem jelent mást, mint egy minimális havidíj ellenében igénybevehető, korlátlan zenehallgatást biztosító multiplatform (web+mobil) szolgáltatást. A létrehozók social radio-ként aposztrofálják és valóban, inkább a Pandora és a last.Fm vonal látszik kirajzolódni, mint a Spotify által képviselt.  A koncepció tehát elsőosztályú, nézzük, maga a megvalósítás milyenre sikerült. 

 
Megjelenés
 
A corporate image természetesen nagyon sok tekintetben megkötötte a designerek kezét, ennek ellenére az oldalra alapvető web- ergonómiai panaszunk nem lehet.
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Struktúrája roppant egyszerű, könnyen felismerhető szerkezeti egységekből áll, szám szerint hét darabból. Az oldal felső részén kapott helye maga a zenelejátszó (erről később részletesen írunk) illetve a lejátszási sorban következő dalok listája.

Az oldal középső részén ajánlók sokasága fogad minket. Itt találhatók meg az oldal szerkesztői által létrehozott beépített listák ajánlói, az oldalt használó felhasználók profiljainak ajánlói valamint a legnépszerűbb létrehozott stílusok – itt direkt kerülnénk az oldal szerkesztői által olyannyira kedvelt mood kifejezés használatát - listája látható.

Maga az élmény

Az internetes szórakoztató szolgáltatások esetében a legfontosabb sikertényező, hogy magát a szolgáltatást milyen könnyen és gyorsan érhetjük el. A Zenecenter esetében tehát a kulcs, hogy milyen gyorsan kezdhetünk el zenét hallgatni.  

 

Első lépésként regisztrálnunk kell a szolgáltatásra. Meg kell dicsérnünk a Magyar Telekom szakembereit és a fejlesztőket, a cég hagyományosan nehézkes és bonyolult regisztrációs folyamatait sutba dobva, pillanatok alatt sikerült regisztrálnunk, valóban csak a legfontosabb adatokat megadva.

 

Regisztráció (vagy belépés) után foghatunk neki a saját rádióadónk létrehozásának vagy kezdhetjük el hallgatni a mások által már létrehozott adók valamelyikét.

 

 

Saját adó létrehozása papíron roppant egyszerű, csak meg kell adnunk annak az előadónak, illetve előadóknak a nevét, akiknek a zenéjét hallgatni szeretnénk. Az előadók megtalálásában egy intelligens kereső segít minket.

 

 Apró zavaró körülmény, hogy egy eladóval nem lehet létrehozni rádióadót. Ennek nyilvánvalóan technikai és jogi okai vannak, hiszen a social rádió nem playlist szolgáltatás, azaz egy adott előadó kiválasztás esetében az adott előadó és a hozzá hasonló előadók zenéit halljuk, hallgathatjuk.

 
Amennyiben az egy hónapos próbaidőszakon túl vagyunk, úgy a szolgáltatásért fizetnünk kell, nem többet, mint 300 Forintot. Az a vád tehát nem érheti sem a Magyar Telekomot, sem a 3GMultimédiát, hogy megfizethetetlen áron kínálnák a szolgáltatást. Pár évvel ezelőtt egy komoly kutatás eredménye az volt, hogy 100 Forint az a lélektani határ, ami alatt a magyar zenekedvelők dalokat vásárolnának, legálisan.

 

300 Forint több, mint 100, azonban ezért az összegért korlátlan zenei élményt kapunk egy hónapig, nem csupán egy dalt. A fizetés és nem fizetés határát ettől független nehéz lesz áttörni, még úgy is, hogy maga a fizetés a magyar viszonyokhoz képest gyors és egyszerű.

 

Zenehallgatás- azaz maga a lejátszó
 
A jó social rádiókban a legélvezetesebb az, ahogy az ember saját képére tudja formálni az adókat, miközben újabb és újabb zenéket ismer meg. Sajnos, talán ez az a terület, ahol a Zenecenter a legkevesebbet nyújtja.
 
 
Alapvető hiba, hogy egy dal negatív értékelése után is tovább kell hallgatni, annak ellenére, hogy egyszer már jeleztük, nem kívánjuk többet hallgatni. Kicsit terjengős a következő és a elmúlt dalokat mutató butikcsík is a lejátszó alatt és funkciótlan is, hiszen kiválasztani a social rádió jelleg miatt nincs mód egy konkrét dalt. Az egyes daloknál hol van borító, hol nincsen, picit hányavetinek tűnik a szolgáltatásnak ez a része, első látásra.
 
A legnagyobb probléma mégsem ez, hanem pontosan az, ami a Pandora-t a fellegekbe, vagy talán némiképpen azok fölé is emelte. Ez pedig nem más, mint a szolgáltatás- a Pandora- magja, szülőatyja, a Music Genome Project. A Music Genome Project az, ami a különböző zenei tartalmak metadatokkal való felruházása révén egy másodlagos zenei hálót alakított ki a Pandora zenei adatbázisában. Ez a másodlagos háló az, ami leginkább hiányzik a Zenecenterből, és ez az a másodlagos metaadat struktúra,melynek hiányában jelenleg az embernek folyton olyan érzése támad, mintha egy házi Youtube disco-t hallgatna, s újabb és újabb előadók felvételével tudja csak a megfelelő szint közelébe tornázni a hallgatnivalót.
 
Mindezen persze rövid távon nagyon nehéz segíteni, a korábban emlegetett Music Genome Projectben több ember több évnyi munkájának eredménye az, ami végül elkészült és ami a mai napig fejlődik, finomodik a Pandora-át használók által.  Rövid rávon is javulást tudnának hozni olyan apró megkötések, minthogy egy előadótól egymás után két dal nem játszható le, vagy hogy a minden zenei tartalomhoz biztosított metaadatokat a rádióadók tartalmainak előállítása során felhasználják, de persze a lista folytatható lenne….

 

Közösségi funkciók
 
Triviálisan hangzik, hogy a közösségi funkciók igazi életre keléséhez közösség is kell, de a közösséghez meg kellenek a közösségi funkciók. Ördögi kör. Mindennek ellenére merem kijelenteni, hogy a player funkcionalitás mellett a közösségi funkciók az a terület, ahol a legtöbb pótolni valója van a 3GM és a Telekom közös gyermekének.

 

A legérdekesebb,hogy a közösségi jelleget nem nagyon látjuk a szolgáltatásban, annak ellenére, hogy rengeteg közösségi funkció, elem található benne. Valahogy ezek a funkciók mégsem működnek, mégsem töltik be azt a funkciót amit be tölthetnének. A linkek túlnyomórészt nem kattinthatóak, így a profil oldalak inkább hasonlítanak kórházi kórlapra, mint közösségi szerepet betölteni kívánó profiloldalakra.

 

Tartalom
 
Napjainkban 5-6 millió dal alatti tartalommennyiséggel gyakorlatilag nem is érdemes zenei szolgáltatást indítani. A nagy nemzetközi piacokon ez valóban így is van/lehet, a magyar , mint kicsi és lokális piac ugyanakkor nem feltétlenül így viselkedik.
 
Egy ennyire lokális piacon ugyanis a nemzetközi előadók tömegeinek ismeretlen tartalmai sokkal kevésbé fontosak, mint a lokális tartalmak minél teljesebb megléte. Az elmúlt egy hónapban, tesztelésünk során nagyon sokféle előadót kerestünk, s nagyon ritkán vallottunk kudarcot, úgyhogy a tartalmi oldalon jár a piros pont a csapatnak. De: hosszú távon azért ez kevés lesz. Az igazán vájt fülűek, az igazán értékes, a szolgáltatás valóban sokszor, fixen használó zenekedvelők számára a széles repertoár alapelvárás lesz. A mainstream ugyanis a földi sugárzású rádióadókon is hallgatható…
 
A jövő, azaz lehet-e sikeres a Zenecenter
 
Az alcím azt sugallhatja, hogy nem, de mindez abszolút nem biztos. A Zenecenter-t,mint szolgáltatást végig a piacvezető, nemzetközi, itthon el nem érhető szolgáltatókkal mértük össze, ami egyrészt jogos-hiszen a 3GMultimédia nemzetközi piacokon szeretné megmérettetni magát a termékkel- másrészt persze kicsit szigorú is. Ha tisztán és kizárólag a használhatóságot nézzük, akkor a szolgáltatás gond nélkül az ajánlható kategóriába való, de ettől persze még a siker nem garantált, sőt.
 
A sikerhez ugyanis nem csak, sőt beszéljünk egy kicsit a minőség ellen nem elsősorban minőségre van szükség, hanem tökéletes marketingre. Ahhoz, hogy a kifejezetten olcsó (300 Ft/hó, korlátlan zenehallgatásért, gyakorlatilag az ingyenességgel egyenlő) szolgáltatás ténylegesen sikeres legyen felhasználók tízezreinek kell elkezdenie használni. Ez az a kritikus tömeg, amikor a kicsit pofásabbra szabott közösségi funkciók segítségével beindul hat az, az öngerjesztő mechanizmus, amely aztán rakétaként indítja el a szolgáltatást a népszerűség felé. Felhasználók tízezreiről beszélünk, ami azt jelenti, hogy a beruházó, a Magyar Telekom ügyfélkörének mérhető részének, no meg persze a (még nem) Telekom ügyfelek közül is sokaknak rá kellene kapnia a szolgáltatásra. 
 

Ehhez pedig két dologra egészen biztos szükség lenne. Egyrészt arra, hogy a Magyar Telekom saját gyermeke mögé álljon, és valóban minden csatornáján keresztül hirdesse, promotálja az új szolgáltatást. Ennek keretében- ezen felül- pedig felhasználók, zenekedvelők ezreit kell arról meggyőznie, hogy a zenék birtoklása és ennek érdekében való illegális(??) letöltés nem olyan fontos, mit azt gondolják, s az elérhető repertoár valóban képes garantálnia a folyamatos zenei élményt. Egész biztosan nehéz dolguk lesz. A fő kérdés azonban számunkra most ugyanakkor inkább az, hogy egyáltalán bele vágnak-e majd…Ha nem, akkor a Zenecenter is felkerül- mégha legígéretesebbként is- az elhalt zenei szolgáltatások egyre hosszabbodó listájára…

A bejegyzés trackback címe:

https://muzzak.blog.hu/api/trackback/id/tr633497744

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.