Vajon a torrentezők tényleg több zenét vásárolnak?

2013. február 12. - Pléh Dániel

Komoly vállalkozásba fogunk itt a Muzzak oldalain. Egy kisebb sorozat keretében megpróbáljuk bemutatni és kielemezni a zeneipart és a digitális zenét jelenleg leginkább befolyásoló trendeket, irányokat és azok hatását arra, hogyan is fogyasztunk és fogunk fogyasztani zenei tartalmakat. Első részünkben a változó zenemegismerési szokásokról szóltunk, mostani, második részünkben ellenben egy sokkal szenzitívebb témát érintünk, a torrentezőket és az ő zenebeszerzési szokásaikat!

Az online zenefogyasztással kapcsolatban több, évek óta fennálló, nehezen eldönthető vita  van folyamatban. Ezek közül talán a leghevesebb az, amely a torrentezők zenéhez való viszonya kapcsán zajlik. A vita a nemrégiben a Columbia egyetem felmérése után újból felizzott, nézzük, miért is!

A felmérés amerikai és német zenekedvelők zenei gyűjteményeit, azok méretét valamint forrását vizsgálta összesen 3300 fős mintán. Az átlagos zenei gyűjtemény mérete a tengerentúlon 1400, Németországban pedig kb. 1100 elemből áll.

A források esetében négy csoportra osztották a zenék beszerzését: Ingyenes letöltésekre (ez gyakorlatilag a P2P letöltést jelenti), a barátoktól való másolásra, CD-k rippelésére és végül digitális zeneletöltésekre.

Az átlagos zenei gyűjtemények mérete a várttól jelentősen elmaradt, az Egyesült Államokban 1400, Németországban pedig 1100 dalból áll az átlagos zenei gyűjtemény. Mindez erős indikátora annak, amit tudunk, hogy a nagyméretű zenei gyűjteményekre optimalizált azokat megcélzó felhő alapú szolgáltatások egyelőre miért is olyan sikertelenek…

zenebeszerzes.jpg

Az, hogy a P2P felhasználók zenei adatbázisa jelentősen nagyobb, mint a nem P2P felhasználóké, az abszolút nem meglepő.  Az már inkább, hogy a német P2P felhasználók zenei adatbázisainak mérete közel kétszeres az amerikai P2P felhasználók zenei adatbázisának, és a két ország esetében drasztikusan eltér a P2P és a nem P2P felhasználók zenei adatbázisainak aránya.

Az igazi meglepetést ugyanakkor az okozta a kutatásból, ami az egyes zenebeszerzési módok súlyát vizsgálta a kétféle zenekedvelő típus között. Az egyik legfontosabb megállapítás, hogy országtól függetlenül a P2P felhasználók több zenét is vásárolnak, mint a nem P2P felhasználók, és ez a két hatás együtt vezet ahhoz, hogy zenei gyűjteményük is jóval nagyobb. Az Egyesült Államokban a P2P oldalakról letöltött zenék száma kisebb, mint a vásároltaké, Németországban ellenben több, mint a kétszerese. Ez az amúgy meghökkentő adat rávilágít egy nagyon fontos összefüggésre. A tengerentúlon ugyanis gyakorlatilag teljes a zenei szolgáltatási spektrum. Egyedi letöltéseket kínál az Apple és az Amazon is, streaming szolgáltatónak ott van a Spotify, az Rdio és még sorolhatnánk, aki pedig rádió jelleggel kíván zenét hallgatni annak ott a Pandora. A zenei szolgáltatási piac tehát egészséges, sokszereplős és elérthető áron kínálja a különböző zenefogyasztási formákat. Ezzel szemben a német piac sok tényező miatt eleve kevésbé fejlett mint a tengerentúli,  kevésbé fejlett, mit azt a német gazdaégi indokolná, lehetővé tenné. A kifejlett piacon pedig a P2P használat is észrevehetően alacsonyabb, mint a másik esetében.

Ugyanezt támasztja alá, ha összehasonlítjuk P2P és nem P2P felhasználók által vásárolt és nem vásárlás útján megszerzett zenék mennyiségét. Azt találjuk, hogy amíg a tengerentúlon a megvásárolt zenék mind a P2P mind a nem P2P használók esetében meghaladják a más módon megszerzett zenei tartalmak számát, addig Németországban ahol a P2P felhasználók láthatóan  erőteljesebben támaszkodnák az ingyenes forrásokra.

Ha országokon belül hasonlítjuk össze a P2P felhasználók és a nem P2P felhasználók zenegyűjtési szokásait, ezen felül még azt is megállapíthatjuk, hogy a P2P felhasználók sokkal gyakrabban osztják meg barátaikkal zenei tartalmaikat, mint a nem P2P felhasználók.  Ebből a megállapításból amúgy levezethető, hogy miért roppant fontos, hogy a zenei szolgáltatások segítsék a felhasználók közötti zenemegosztást, a más felhasználók általi zenemegismerést!

A kutatás eredményeit összegezve megállapíthatjuk, hogy a P2P felhasználók zenei gyűjteménye nagyobb, mint a nem P2P felhasználóké, a P2P felhasználók több zenét vásárolnak, mint a nem P2P felhasználók, illetve, hogy azokon a piacokon, ahol jelentős a zenei szolgáltatási piac, ott a P2P illetve a barátoktól való zenebeszerzés lényegesen alacsonyabb, mint a többi piacon. 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://muzzak.blog.hu/api/trackback/id/tr164932736

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.