2015 a magyar zeneipar fekete éve lehet...

2015. január 23. - Pléh Dániel

A magyar digitális zenepiacról méretés jelentősége okán sajnos viszonylag kevés alkalommal volt alkalmunk írni, alapvetően akkor, amikor örömteli módon egy-egy nagyobb piaci szereplő, mint a Spotify, a Deezer vagy éppen az Rdio megjelent a kicsi magyar piacon is.

Alapvetően ezen világcégeknek és stratégai partnereiknek köszönhetően sikerült a 2009-es tetszhalott állapotból 2013-ra eljutni odáig, hogy a meredeken- évi 1 milliárd forinttal- csökkenő CD eladások mellett a digitális szegmens 65%-al képes növekedni. Az idén tavasszal közzé teendő 2014-es adatok jó eséllyel ezt a trendet erősítik majd, mégis 2015 lehet majd a zeneipar fekete éve.

recorder_2014.jpg

 

Az alábbiakban négy olyan területet sorolunk fel, amelyek alapjaiban határozzák meg a magyar zeneipar és elsősorban a digitális zeneipar  20015 utáni helyzetét, és amely területek mindegyikében komoly megoldandó kérdések állnak az év kezdetekor az iparág előtt...

1. Tovább csökkennek zeneipari bevételek

Ahhoz, hogy a CD eladások terén keletkező, most már évek óta jelentkező, éves szinten közel 1 milliárd forintos – csak 2010 óta- összesen mintegy 1.6-1.8 milliárd forintnyi bevétel kiesét ellensúlyozni lehessen, ahhoz a digitális szolgáltatások sokkal erőteljesebb felfutására lenne szükség. A továbbiakban részletezendő okok miatt erre nem nagyon számíthatunk, így a magyar zeneipar bevételei 2015-ben, sőt 2016-ban is várhatóan érdemben csökkennek majd.

2. A Deezer elhagyja az országot

Amint azt az Index meglepően pontos és jó cikkben elemezte, a tisztázatlan jogi helyzet  ( lásd magyarázatunkat a post alján) miatt, az EJI, vagyis az Előadóművészi Jogvédő Iroda beperelte a Deezer-t és egy azt állítja, hogy a francia cég és a mögötte álló kiadók egy forintot nem fizettek még a zenészeknek. ( ez így ebben a formában persze nyilván nem lehet igaz, hiszen a háromféle díj- szerzői jodíj, előadói jogdíj, kiadói jogdíj-  közül a szerzői és a kiadói helyzete teljesen rendezett.

Ennek ellenére a magyar törvények betűjéhez ragaszkodva, az EJI-nek igaza van. Így amennyiben valóban beperli a Deezer-t a francia cég vagy maga is beperelheti a kiadókat akikkel kapcsolatban áll, vagy az egyszerűbb megoldást választva, elhagyhatja a magyar piacot.

3. Továbbra sincsen komoly kommunikáció a steaming szolgáltatások körül

A Deezer illetve a Spotify magyar piacra lépése illetve az a tény, hogy mindkét cég nagyon komoly telekommunikációs támogatással lépett a magyar piacra. Mind a Telenor, mind a Magyar Telekom intenzíven kommunikálta saját szolgáltatását, egy ideig.

A Telenor tavaly aztán már szinte semmilyen felületen nem kommunikálta érdemben a francia céggel közös szolgáltatását, csak a saját honlapján. A Telekom a nyáron, az általa (is) támogatott fesztiválokhoz időzítve jelentette be a Spotify-al való együttműködést, amelyet erőteljes kommunikáció is követett. Ahogy azonban a nyár elmúlt, úgy tűntek el a magenta színű Spotify hirdetések, hogy aztán cikkünk írásakor a tarifacsomagokat ajánló oldal alján találjuk meg a Telekom zenei csomagját.

A két telekommunikációs cég inaktivitás egyrészt érthető (a különadók pontosan az innováció és a beruházás elől veszik el a pénzt..) ugyanakkor az olyan fejletlen(ebb) piacokon, mint a magyar lényegében a telco cégek és az általuk kínált zenei csomagok jelentik az első szintet az önálló , fizetős zenei piac megteremtéséhez.  

 4. Fontos nemzetközi szolgáltatások maradnak távol Magyarországtól

A magyar piac roppant kicsi, így a nagy nemzetközi szolgáltatók közül alapvetően csak azok és azokkal a szolgáltatásaikkal léptek be a ,magyar piacra, amelyek valóban világméretű lefedettségre törekszenek.

Ennek „köszönhető”, hogy például az Amazon a lá carte szolgáltatása az Amazon MP3 , vagy a 21.századi MTV, a Vevo vagy az on demand rádiózás kitalálója és piacvezetője, a Pandora a magyar zenekedvelők számára csupán hírből ismert.

A fentebb említett bizonytalan és egyre feszültebb jogi helyzet pedig semmi esetre sem kedvez új szolgáltatók belépésének, sőt inkább a most is jelenlevő szolgáltatók távozását segítheti elő. Sajnos 2015-re sok tekintetben ugyanolyan aggasztó helyzetbe került a magyar zeneipar, amely,  a legnegatívabb szkenárió megvalósulása esetén azt eredményezheti, hogy valamennyi nagy nemzetközi szolgáltató kivonul a magyar piacról, amely így visszaesne arra a szintre, mint amilyenben  2011-ben volt, a Track.hu és a Songo bezárása után.

Gyors magyar szerzői jogi kisokos

Az interneten publikált zenei tartalmakkal kapcsolatban háromféle jogdíj fizetés kötelező.

szerzői jogdíj: Erről a jogról a dalszerző semmi esetben sem mondhat le, mindenképpen jár neki a pénz. A díjak beszedését minden országban egy közös jogképviseleti szerv szedi be, ez itthon az ARTISJUS

előadóművészi jogdíj: a dal felhasználása után jár, ( ami lehet videómegtekintés, leö9tltés, vagy akár rádiós játszás is. Erről már le lehet mondani, kaphatja a kiadó, az előadó, osztozkodhatnak is. 

kiadói jogdíj: a kiadói jogdíj a hangfelvétel-előállításért jár, akik létrehozták vagy kereskedelmi forgalomba hozták az adott zenét, legyen az kiadó, magánszemély vagy disztribútor

A szerzői jogdíjat a szerzői jogvédő hivataloknak- hazánkban az ARTISJUS- fizetik közvetlenül a szolgáltatók, a kiadói jogdíjakat pedig közvetlenül a kiadóknak.

Az egyetlen terület, ahol a nemzetközi kiadók és lényegében maguk a szolgáltatók is harcban állnak, a magyar szervekkel- ez esetben az előadói jogok hazai képviseletét ellátó szervvel, az EJI-vel- azok az előadói jogdíjak.A magyar szerzői jogi törvény szerint az EJI-nek kell minden jogdíjat befizetni, amit ők számolnak el a zenészek felé. A kiadók ellenben azt állítják, hogy saját szerződéseik szerint ők maguk kifizetik az előadói díjakat is. A szolgáltatók pedig tehát a nemzetközi példákat alapul véve az előadói jogdíjakat is a kiadóknak vagy a disztribútoroknak fizeti ki, és azok számolnak el aztán az előadók felé.

A magyar szabályozáshoz foggal-körömmel ragaszkodó EJI így aztán egy évvel ezelőtt próbaképpen beperelte a Deezert, amiért szerintük nem fizették ki az előadói jogdíjakat, és a többi EJI-engedély nélkül üzemelő szolgáltatót (Spotity, iTunes, Youtube, Rdio, Google Music) is felszólították a jogsértés megszüntetésére. 

A bejegyzés trackback címe:

https://muzzak.blog.hu/api/trackback/id/tr567098177

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.