2015:A racionalizáció és a harc éve a zeneiparban

2015. december 29. - Pléh Dániel

2015 elején, amikor a zeneipar kilátásait latolgattuk, azt írtuk, hogy alapvetően jól megjósolhatónak tűnnek az előttünk álló év legfontosabb digitális zenei eseményei. Tudtuk, hogy az Apple streaming szolgáltatással lép majd a piacra, régóta vártuk a Youtube streaming szolgáltatásának megjelenését, nehéz Spotify évre számított mindenki és arra, hogy a streaming szolgáltatások jogdíjai körül sok-sok vita várható. Mégis ha utólag vissza tekintünk, 2015-re mint a digitális zeneipart alapjaiban felforgató évre emlékszünk majd.

music-equipment-1920x1200_1.jpg

Hatalmas zenei akvizíciós offenzívába kezdett az Apple

Az 2013 végén, 2014 elején érezhető, tudható volt, hogy az Apple-nek zenei stratégiát kell váltania. A digitális zenefogyasztási szokásokban drasztikus fordulat állt be ( legalább is a világ fejlett zenei piacain..) melynek következtében az iTunes és önmagában az a lá carte zene letöltésekből származó bevételek zuhanásnak indultak. Az Apple rövid hezitálás után egy gyors akvizícióval reagált, de 2015-ben világossá vált, hogy az iTunes átalakítása és a zenei irányváltás ennél jóval mélyebb lesz Cupertinoban.

Az Apple 2015-ben további akvizíciókat hajtott végre, amelyek egyértelműen jelezték, hogy nem egy egyszeri, gyors átalakításról, hanem egy folyamatról van szó. Az év elején a Semetric nevű zenei adatszolgáltatóval bővült az Apple portfolió. A Semetric segítségével a az Apple előadók számára szolháló adatszolgáltatással, a másik oldal igényeit igyekszik majd kielégíteni, azaz máshogy próbálja kezelni az előadókat, mint a hagyományos kiadók vagy éppen a többi streaming szolgáltató.

Ugyancsak az év első felében az Apple Steve Jobs egyik nagy álmának megvalósításának irányába tett nagy lépést. Ez pedig a saját zenei kiadó létrehozása. A cupertinoi cég 250 millió dollárért megvásárolta Taylor Swift kiadóját, a Big Machine-t. Annak a Taylor Swiftnek, aki az ősszel letiltatta tartalmait a Spotify-ról új lemezének megjelenése kapcsán… A tranzakció révén az Apple-nek lehetősége lesz exkluzív tartalmakat biztosítania maga számára, ezzel mégjobban kihangsúlyozva a többi streaming szolgáltatás egyik legjelentősebb problémáját: fontos előadók hiányát az amúgy hatalmas méretű katalógusukból!

 

Mindenki várta de Microsoft mégsem lett az év digitális zene meglepetése

A Microsofftól régóta várja lényegében minden digitális zenével foglalkozó szakember, blogger, hogy egyszer, valamikor majd végre megjelenik azon a piacon is egy a fogyasztói igényeket valóban megfelelően kiszolgáló zenei szolgáltatással.. A Nokia zenei szolgáltatását eladta a Microsoft, így csak egyetlen zenei szolgáltatása maradt, az XBOX Music. Az az XBOX Music elbukott, ezt ma már Redmondban is elismerik, méghogyha nem is hangoztatják A Windows 10 megjelenése kapcsán azonban újból nekilendültek a találgatások, hogy talán a Microsoft valami újjal, egyedivel jelenik meg zenei téren is.

A tavasszal kiszivárgott képernyőtervek alapján a Windows 10 zenelejátszója sokkal inkább hasonlít a Spotify-hoz, mint a korábban Windows 8-ban is elérhető zenelejátszóra, és az elnevezése is Music-ra változott, azaz Microsoft ejtette a sok tekintetben félrevezető XBOX márkázást. Ezen felül ugyanakkor nem nagyon történt semmi, azaz a hatalmas kérdője továbbra is ott ágaskodik: A Microsoftnak ki kellene találnia, hol akar magának helyet hasítani ebben a sokszereplős rendszerben, ez pedig nem elég ez redesign és a Windows 10 integráció…

 tidal.jpg

Újabb rapper vág bele a streaming bizniszbe

A 2014-es év Dr.Dre zenei szolgáltatásáról a Beats Musicról szólt, sok tekintetben. A Dr.Dre által a MOG alapjain fejleszteni kezdett szolgáltatást rengeteg pletyka, ötletelés vette körül, mígnem tavaly januárban a piacra lépett, hogy aztán a nyáron az Apple 3 milliárd dollárért megvásárolja. 2015 egy másik Rapper Jay-Z zeneipari lépésitől volt hangos. A másodállásban Beyoncé férjeként dolgozó rapper ugyanis megvásárolta a svéd streaming cég, a Wimp illetve a TIDAL és az azt üzemeltető cég, az Aspiro mintegy 60%-os részesedését 56 millió dollár értékben, hogy aztán az alapjain teljen új, prémium streaming szolgáltatást hozzon létre.

A TIDAL aztán olyan sztárok támogatásával indult el, mint Beyoncé, Kanye West, Rihanna, Madonna, Coldplay, Usher vagy éppen Nicki Minaj, mégsem ezért fogunk rá emlékezni, hanem feltételezhetően azért, mert a legrövidebb életű mégis legnagyobb hasznot hozó zenei befektetése lehet.

A zajos indulást ugyanis meredek visszaesés, már-már zuhanás követte. A tényleges indulás után alig 3 héttel ugyanis az iránta megnyilvánuló érdeklődés, a legfontosabb helyen, az App Store-ban egészen drámai mértékben csökkent. Ennek pedig nem lehetett más a vége, minthogy a TIUDAL, alig fél évvel az indulása után eladó sorba került. A sztárokkal teletűzdelt sokszor nem is működő szolgáltatása ugyanakkor sokkal többet ér ma már, mint 56 millió dollár, és ebben érdekes módon, pont a TIDAL-t lényegében kivégző Apple segíthet a legtöbbet, saját streaming szolgáltatásának indításával és annak árfelhajtó erejével. Dr.Dre anno 200 ezer előfizetőért és tudásáért kapott 3 milliárd dollárt az Apple-től. A TIDAL-nak ma 900 ezer előfizetője van, így Jay-z-t egészen biztosan nem izgatja ezek alapján, hogyan is áll a TIDAL a streaming versenyben…

 

Háború az ingyenzene körül

A háború előszele már 2014-ben érezhető volt. Akkor, amikor Taylor Swift nem engedélyezte, hogy új albuma elérhető legyen a Spotify-on, annak ingyenes lába miatt, hirtelen egy fenekelten mély szakadék keletkezett.

Ez a szakadék pedig továbbnőtt és mélyült,amikor a nagy lemezkiadók, élükön a Universallal nyílt támadást intéztek az ingyenesen elérhető streaming szolgáltatások ellen. Mindehhez csatlakozott Doug Morris, most éppen a SONY elnöke, azzal , hogy kijelentette, „a zenék ingyenes elérhetősége megöli a zeneipart”, majd hozzátette, a zeneipar bevételeinek csökkenésért lényegében kizárólag a freemium modellt okolja!A vitába aztán beszállt az Apple is, persze nem önzetlenségből, hanem annak érdekében, hogy legerősebb vetélytársának legfontosabb egyedi pontját gyengítse.

Megoldás nem született, a freemium modell továbbra is él, igaz egyre több jel utal arra, hogy a friss tartalmak megjelenése érdekében a Spotify például kompromisszumokra kényszerülhet.

apple-music_thumb1.jpg

Piacra lép az Apple saját streaming szolgáltatásával

Június elején, fejlesztői konferenciájának záróakkordjaként bejelentette Apple Music névre hallgató zenei szolgáltatáscsomagját, amelynek segítségével a 2000-es évek közepének iTunes-nak köszönhető digitális zenei dominanciáját szeretné visszaállítani.

A szolgáltatás három elég jó elkülöníthető részből áll: A Beats Radio-ból, magából az Apple Music streaming szolgáltatásból valamint az előadók és a rajongóik kapcsolattartását új szintre helyezni tervező @Connect-ből.

A szolgáltatás az utóbbi időben sajnos az Apple termékekre egyre jobban jellemző döcögős módon indult, de még így is a média érdeklődésének középpontjában állt. A tavasszal még az ingyenes hozzáférés ellen kampányoló Apple az első három hónapban az Apple Music-ot ingyenessé tett, melynek köszönhetően mintegy 37 millió amerikai próbálta ki a szolgáltatást rövidebb-hosszabb ideig, hogy aztán az igazság pillanata, azaz az ingyenesség lejárta után 6.5 millióan maradjanak, aki kevesebb, mint mire a legtöbb szakértő számított, ugyanakkor így is azonnal a második legnagyobb streaming szolgáltatássá tette az Apple Music-ot.  

 

Nem megy tőzsdére a Deezer

A 2014-es évet mint a világ második legjelentősebb streaming szolgáltatása zárta a francia cég, úgy, hogy az év közben még az is felmerült, hogy esetleg meg is előzheti a Spotify-t. 2015 aztán sokkal szürkébb és sikertelenebb év volt a Deezer számára.

Az amerikai piacon való pozíciója megerősítésén fáradozó és emiatt magát sok tekintetben újrapozícionáló francia cég a folyamathoz szükséges újabb tőke bevonását a pénzpiacokról remélte. Ami aztán nem, hogy nem valósult meg, de felfedte, mennyire ingatag is a francia cég helyzete.

A tőzsdére menetel kapcsán beadott pénzügyi adatok alapján ugyanis az idei év közepén jelentett adatok alapján a 6.3 millió előfizető több, mint fele 3.3 millió előfizető telco megállapodások inaktív felhasználója! A befektetők számára fontos adatok terén sem túl biztító a helyzet: A bevételt generáló felhasználók száma ugyanis 2013-ban a teljes bázis 40%-át sem érte el, ezt sikerült idén 60%-ra tornázni, de a kép ettől még elkeserítő! A frnacia cég feladata egyértelmű, de nem könnyű 2016-ra: a standalone igénybevevők számát növeli, a telco megállapodásait pedig leépíti. Amennyiben ezek után is rendelkezik majd 4-6 millió előfizetővel, úgy viszont teljes joggal birtokolja majd az Apple és a Youtube belépése miatt várhatóan már csak harmadik- negyedik helyet a világ streaming szolgáltatásainak sorában.

 

Elindult a harc az előadók kegyeiért

Már 2014-ben is érződött, hogy az előadók nem szeretnék hagyni, hogy a streaming szolgáltatások népszerűségének növekedésével rosszul vagy rosszabbul járjanak. Taylor Swift lépése volt mindennek az első jele, ezt követte Irving Azoff cégének a perlekedése a Youtube-al. Az előadók kérése persze teljesen jogos, a probléma sokkal inkább az, hogy tudni lehet, hogy hol is van az a pénz, amit az előadók hiányolnak

Rövid, de valószínűleg még középtávon sem lesz minden felet kielégítő megoldás a problémára, így a vezető streaming cégek nem elhanyagolható mértékben a TIDAl megjelenése miatt is bőszen elkezdték maguk köré gyűjteni az előadókat, extra díjazás ellenében, majdani exkluzív tartalmak reményében, amelyben az élen az, az Apple áll, amely számára az előadók egyben jövőbeni potenciális kiadójának a klienseit is jelentik…

 

Csúcsra jár a szelekció és a racionalizáció

Régóta várta minden digitális zenével foglalkozó befektető, szakember, blogger, hogy a rendkívül telített piacon, a nehéz üzleti modellel küszködő szolgáltatások sorsa eldőljön. A streaming piac ugyanis messze nem csupán a legtöbbet emlegetett 4-5 szolgáltatóból ( Spotify, Deezer, Rhapsody, TIDAL,) állt és áll.   Ha őszinték akarunk lenni a folyamat már 2014-ben elindult, amikor a Google felvásárolta az egyik vezető független streaming start-up-ot, a Songzat.

De igazából 2015-ben gyorsult fel. A láncreakciót pedig az Apple Music illetve a Youtube Music piacra lépése jelentette. Ez a két lépés hirtelen elszippantotta a levegőt, lényegében minden kisebb független piaci szereplőtől. Így vár eladóra a TIDAL, vette meg pillanatok alatt az Rdiot a Pandora és van folyamatosan veszélyben a Soundcloud.

 youtube-music-app1.png

Végre elindul a Youtube streaming szolgáltatása

2 évnyi várakozás, egy évnyi tesztelés után idén novemberben vált valósággá: Ugyan a Youtube Music Pass és a Youtube Music key nem indult és soha nem is fog elindulni , helyette azonban a videómegosztó egyből két szolgáltatással lépett piacra!

A Youtube Music a zenekedvelők érdeklődésére tarthat majd számot, hiszen segítségével lehetőség lesz a hirdetések nélküli zene hallgatásra, akár videók nélkül is audio only üzemmódban, a videók lementésére, offline használatra illetve arra is, hogy a zenéket, más alkalmazás használata mellett, amolyan background üzemmódban hallgassuk. A Youtube Music szorosan integrálva lesz a Youtube másik bejelentetett szolgáltatásával, a Youtube Red-el. A Youtube Red maga a prémium szolgáltatás, ami ellentétben a Youtube Music-kal, nem csupán zenei tartalmakra fókuszál, hanem minden a Youtube-in megtalálható tartalomra. a Youtube Red előfizetők elérhetnek majd olyan exkluzív tartalmakat, melyeket a hirdetésekkel szponzorált verziót használók nem. A 2016 elejétől elérhető, Red Original Series névre hallgató válogatás alapvetően ismert, komoly közösséggel rendelkező Youtube tartalmakból áll majd, és egyértelműen a Netflix-et veszi vele célba.

Mindehhez hozzáadódik, hogy az új Youtube Music alkalmazás valóban egyedi megközelítést alkalmaz és sokkal inkább rádió akar lenni, mint streaming szolgáltatás, ugyanakkor a streaming szolgáltatások tartalmi kínálatát meghaladó ajánlattal. Az első adatok és visszajelzések alapján jó úton indult el a Google és a Youtube. Ha pedig sikerül, akkor Youtube valóban a legdominánsabb erő lehet a digitális zenei piacon!

 

Lét és nemlét határán a Soundcloud

A Soundcloud sokáig egy érdekes, alapvetően underground, de az ingyenes zenefogyasztást illetve az elektronikus zene terjesztését, az előadók és a rajongók közvetlen kapcsolattartását elősegítő vállalkozás volt.

2014-ben aztán y Berlini cég elhatározta, hogy saját előnyeit megtartva maga is beszáll a streaming szolgáltatások már akkor is öldöklő versenyébe. A vállalkozás persze messze nem kockázatmentes, és egyszerre óriási lehetőség és roppant nagy kockázat számukra. Hatalmas lehetőség, ugyanis a Soundcloud kiterjedt független kiadói kapcsolatrendszerével, jól beágyazott előadói kapcsolataival, elég nagy és aktív felhasználói táborával olyan feltételekkel rendelkezik, melyekkel más streaming szolgáltatások nem nagyon. Mindehhez a major kiadói repertoárt hozzáadva a berlini cég szolgáltatása katalógusméretét tekintve, felveheti majd a versenyt az iTunes sokak által megközelíthetetlen méretűnek tartott katalógusával, s így akár a streaming szolgáltatások vezető szereplőjévé válhatna.

Az elmúlt inkább a kockázatokat villantotta fel, mai egyben azt is jelenti, hogy az a jóslatunk, hogy a Soundcloud streaming szolgáltatása elindul 2015-ben tévesnek bizonyult. A még tavaly megkötött Warner Music megállapodás mellé nem sikerült újabb maior kiadói megállapodásokat rakni, így a 2015-ös év sokkal inkább szólt a túlélésről a Berlini cég számára, olyannyira, hogy a nyáron komolyan felmerült, hogy már az év végéig sem képes finanszírozni saját működését.

Végül, egyelőre a Soundcloud megmenekült, ugyanakkor ha a 2016-os év meglepetését keresnénk, bizonyosan nem a Soundcloud jutna először az eszünkbe és nagyon úgy tűnik, hogy a 2015-ös sok tekintetben levesztegetett év sokba kerül majd…

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://muzzak.blog.hu/api/trackback/id/tr68209530

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.