Kínai kézbe kerülhet a világ legnagyobb lemezkiadója?

2017. november 17. - Pléh Dániel

Rengeteget változott a világ zeneipara az elmúlt 10 évben, szolgáltatások jöttek-mentek, de az igazán  brutális az, ahogyan a kiadói terült átalakult.  Alig 10 évvel ezelőtt még 4 major kiadóról beszélhettünk, az EMI-ról, a Sony- BMG-ről, a Universal-ról valamint a Warner  Music-ról. Mára ez a kép alapjaiban változott meg.

Az EMI a Universal tulajdonába került, a Warner Music egy orosz milliárdosé, aki a Deezert is magának tudhatja, a SONY BMG külön vált és új tulajdonosai vannak.  Kimondható tehát, hogy  a zeneipar digitalizálódása alapjaiban változtatta meg a kiadók szerepét, tulajdonosi struktúráját .

universal-music.jpg

Ami nem változott az az, hogy a piacvezető kiadó továbbra is a Universal Music. Az a Universal Music, amely Lucian Grange vezetése alatt aktív formálója annak, hogyan is alakul a streaming piac és az a Universal Music, amely  ádáz ellensége az ingyenes zenei tartalmaknak  és a freemium modellnek .

A cég kilátásai több, mint jónak mondhatóak, ami a 2000-es évek elejének történései, a kiadók által vízionált Armageddon, majd pedig a CD eladások valóban bekövetkező drasztikus csökkenése után ha nem is hihetetlen, de megsüvegelendő.

A GoldMan Sachs, általunk is idézett elemzése alapján 2030-ra  a világ zeneiparának értéke elérheti majd a 41  milliárd dollárt, aminek közel ¾-e 31 milliárd dollár  a streaming szolgáltatásokból  folyhat majd be.

A befektetési bank szerint a streaming bevételek esetében  minden lejátszott oldalon monetizált bevétel 50-60% a kiadókhoz kerül majd, melynek következtében  jelentősen megemelték a Universal Musicra  vonatkozó értékbecslésüket ( is)  23-25 milliárd dollárra.

Egy ennyire optimista környezetben pedig adja magát a kérdés, hogy mihez kezd a tulajdonos ( jelen esetben a francia telekommunikációs óriás a Vivendi) a kezében levő gyémánttal?  Fontos kérdés mindez, hiszen 2015-ben egyértelműen az  olt a cég álláspontja, hogy a Vivendi  jövőbeni stratégiáját alapvetően két média érdekeltsége, a Canal + valamint Universal Music jelenti majd, így azok értékesítés fel sem merülhet.

Az egyik, teljesen logikus opció a tőzsdére lépés lehet. ( és alapvetően a Goldman elemzése is ezt a célt szolgálta) Zárójelben jegyezzük meg, azzal a gyémánttal, amelynek tőzsdére vitelétől 2 évvel ezelőtt még kategórikusan elzárkózott a cég menedzsmentje. Olyannyira kategorikusan, hogy képesek voltak az egyik tőzsdére lépést  sürgető befektetőt kivásárolni inkább… Akkor 9 milliárd dollár volt a lemezkiadó becsült értéke…

 Nem mindenki ért ugyanakkor ezzel a megközelítéssel egyet . Bizonyos befektetési bankok ugyanis arra szeretnék rávenni a tulajdonos Vivendit és vezetőjét, Vincent Bollore-t hogy legalább egy kis, nem döntő  hányadát értékesítse a kiadónak.  Csak az összehasonlítás végett: a Universal 10-15%-nak értékesítése révén 3-3.5 milliárd dollárhoz juthatna a tulajdonos, ez pedig nagyjából az az összeg, amennyiért anno a Warner Music gazdát cserélt. Érdeklődőben pedig nincs és nem lenne hiány:

Alibaba és a többi kínai óriás

alibaba.jpgAmikor a világ zeneiparáról beszélünk, akkor az esetek túlnyomó többségében a világ legfontosabb, maximum 10 országot magában foglaló zenei piacairól szoktunk beszélni . A streaming szolgáltatások sok tekintetben kétségbeesett terjeszkedése illetve a mobil penetráció világszinten egyenetlen növekedése ugyanakkor megmutatta, hogy a világ jövőbeni zenei térképe sok tekintetben más lehet majd. Ezen az új zenei térképen pedig az olyan nagy népességű országok, mint Kína kiemelt pontok lesznek majd! A kínai szórakoztató és elektronikus kereskedelmi cégek erejét jelzi, hogy nemrég az is felmerült, hogy a Spotify-t  megvásárolják.

Magának, az Alibaba-nak pedig köztudottan komoly zenei tervezi vannak, hiszen  nemrég zenei üzletág indítását jelentette be! A zenei termék már eleve integráltan jelenik majd meg az Alibababa Taboa névre keresztelt szolgáltatásában. A pénz nem jelentene problémát a  kínai óriáscég számára, amely a Universal- akár kis részének birtoklásával- jelentősen javíthatná  tárgyalási pozícióit akkor, amikor zenei szolgáltatásaihoz keres tartalmat.

Az Alibaba mellett rendszeresen felmerül  a Tencent neve is. A kínai telco óriás könnye lehet, hogy megelőzi majd a Spotify-t a tőzsdére menetelben, de ettől elvonatkoztatva is vezető szolgáltatása a QQ Music a világ vezető streaming szolgáltatásai közé tartozik, már most is! A kínai cég minden lépéséből érződik, hogy szeretné elérni, hogy  hasonló elbánásban és figyelemben részesüljön, mint a nála sokszor kisebb nyugati streaming szolgáltatók. Ehhez kiváló megoldás lenne, ha maga is tulajdonolna egy kiadót.  Persze mindez hátrányokkal is jár, ahogyan azt   Andy Ng, zenei tartalmakért felelős vezérigazgató helyettes ki is fejtette: „egy kiadó megvásárlása esetén  onnantól a többi kiadó  versenytárnak tekintete minket, ami stratégiailag nem célunk ” Az ellenben igenis elképzelhető a Tencent  vezetők szerint, hogy kisebb mértékben, pontosan a stratégiai jelleggel befektessenek egy kiadóba, kisebb mértékben.

Digitális Megabizniszek

A zeneiparon keresztülvonuló változások egyik fontos elem, a kiadók szerepének megváltozása. Napjainkban mér messze nem csupán  a tradícionális kiadók  töltenek, tölthetnek be kiadói szerepet, illetve messze nem a kiadói feladatoki messze túl mutatnak a hanghordozók és a digitális megjelenések kezelésén.

apple-amazon-google-group-800x266.jpg

És az sem véletlen, hogy például az Apple már évekkel ezelőtt  akvirált egy kiadót, bár az akvizíció ellenére az kevéssé valószínű, hogy az Apple klasszikus kiadóvá váljon, sok kezelt előadóval, zenekarral. Sokkal valószínűbb, hogy korlátozott számú, de annál híresebb ,meghatározó előadó esetében kezeli majd azok jogait és képviseli érdekeit, miközben elképesztően innovatív, egyedi termékeket hoznak együtt létre. Pontosan, mint a U2 esetében

A Universal, mint a világ vezetői kiadója, tehát érdekes, értékes lehet, az olyan média és szórakoztatóipari behemótok, min az Apple, az Amazon vagy a Google számára is, bár a többi kiadó magukra haragítása az akvizícióval az ő esetükben is igaz lehet.

Befektetők, telekommunikációs cégek

Az, hogy  pénzügyi befektetők számára miért érhetné meg akár a kisebb tulajdonrész vásárlás, a Goldman értékbecslése alapján nem szorul magyarázatra. Más kérdés, hogy az értéknövekedés csak egy dolog. A Universal bevétel termelő képessége (EBIDTA) jelenleg 12 % körül mozog, azaz közel 10 év, mire a cégbe való befektetés megtérülhet…Opportunisták és gyors megtérülést kedvelők tehát kizárva!

Természetesen annak se zárjuk ki a lehetőségét, hogy egy nagy telco cég dönt úgy, hogy szüksége van a világ legnagyobb lemezkiadójára. Az, hogy telco cégek média befektetéseket eszközölnek  nem ritka, elég ha csak az AT&T Time Warner akvizícót felidézzük. Más kérdés, hogy   a cégek figyelme inkább a videó felé fordult, mint a zene felé…

Bármelyik opció is valósul meg, az alapvető változásokat hozhat majd a Universal Music életében. Tőzsdei cégként  a piac rezdüléseire sokkal inkább figyelve, sok tekintetben óvatosabb üzletpolitikát folytatva kellen  tevékenykedniük. Egy új tulajdonos pedig ki tudja mit változtatna meg a kiadón…

A bejegyzés trackback címe:

https://muzzak.blog.hu/api/trackback/id/tr3412479575

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.