Egy évvel ezelőtt, amikor 2017-re vonatkozó jóslatainkat megtettük, azt állítottuk, hogy 2017 földrengésszerű változásokat hozhat majd a világ zeneiparában, és az év végére egy olyan digitális zeneipari ökoszisztémát ismerhetünk majd meg, mind amit még sosem.
Ha ez utóbbi nem is feltétlenül igaz 100%-ban, az tény, 2017 alapjaiban rendezte át a világ digitális zeneiparát, elsősorban akvizíciók, felvásárlások révén. És így az év vége felé egyre egyértelműbben ki lehet jelenteni, hogy csak a legnagyobbak, legügyesebbek, legeltökéltebbek maradhatnak életben ezen a piacon. Bár újabb és újabb szereplők lépnek be, jelennek meg, de 3rről majd a 2018-as jóslatokra fókuszáló posztunkban…
Elkelt a TIDAL
2017 első komolyabb fejleményét Jay-z egyéni vállalkozása a TIDAL okozta azzal, hogy januárban 30%--os tulajdonosa lett a T-Mobile-al többször szóba hozott tengerentúli telco óriás, a Sprint. Az egyharmadnyi részesedés ára a hírek szerint 200 millió dollár volt ( ezzel 600 millió dollárra értékelve Jay-Z szerelem-szolgáltatását) ás a megállapodás részeként a TIDAL elérhetővé válik a távközlési cég 45 millió előfizetője számára ( feltételezhetően bizonyos csomagokban ingyenesen) sőt, a Sprint előfizetők bizonyos exkluzív tartalmakhoz akár előbb is hozzáférhetnek majd, mint a többi TIDAL előfizető.
A megállapodás ugyan a TIDAL alap gondjaira nem kínált, kínál megoldást, arra azonban jó( ígéretnek tűnt) hogy a szuper-prémium audio streaming terméket az addiginál jóval több ügyfélhez juttassa el.
Csendes Apple év—decemberig
Zenei téren nehéz lenne igazán sikeresnek nevezni az Apple és az Apple Music 2017-es évét. A fő cél, megelőzni a piacvezető Spotify-t idén sem sikerült, és valljuk meg, olyan nagyon sokat nem is tett érte az Apple.
2017 ugyanis az Apple életében inkább szólt a saját gyártású tartalmakról ( kezdve a saját X-faktor klónnal, James Corden vetélkedőjén át) és az ebbe a versenybe ( is) való bekapcsolódásról, mint az Apple Music szerepének ( további) erősítéséről .
Ezen a sok tekintetben langyos víznek számító éven aztán csak december változtatott, az viszont sok tekintetben! Az Apple ugyanis a Shazam felvásárlásával jelezte,komolyan gondolja, a totális streaming piaci hatalomátvételt . Amikor majd ugyanis Shazam alkalmazást integrálják az Apple Musicba/ Apple Musickal, az utóbbi ezáltal valóban teljes közeli zenei élményt nyújthat majd. Zenefelismeréssel, exkluzív tartalmakkal, hatalmas zenei adatbázissal, Beats Radio-val és videós tartalmakkal.
Csendben piacvezetővé vált az Amazon streaming szolgáltatása
Éveken keresztül, amikor a streaming szolgáltatók versenyéről beszéltünk akkor eleinte a Spotify-Deezer páros, majd pedig a Spotify-Apple-Google hármas került szóba. Mindeközben (a surranó pályán ) egyigazi óriás zeneipari óriássá is vált! Ez pedig az Amazon.
Az Seeattle-i cég fokozatos és egyre határozottabb építkezése egyértelműen arra utalt, hogy Jeff Bezos cégének komoly tervei vannak zenei területen is. Minden jel szerint ezen tervek eredményei meg is mutatkoznak, hiszen korábban több kutató cég streaming népszerűségi listáján ért el előkelő helyet az Amazon, amely azután többször is megerősítést nyert, sőt!
Egyes kutatások szerint a megkérdőjelezhetetlen első Spotify és második Apple Music mögött a harmadik helyre az Amazon streaming szolgáltatása, szolgáltatásai kerültek. Amiben az igazán sokkoló az, hogy 3 év azaz 2014 óta, amikor is a tizenegyedik helyen voltak, sikerült felzárkózniuk és minden jel szerint sokkal inkább az első két helyezettet veszélyeztetik, mint őket veszélyeztetné bárki…
Kockáztat a Spotify, de bejön neki
2017 elején a Spotify esélyeit, évét latolgatva azt írtuk, hogy „ a valamikor jövő őszre prognosztizált tőzsdére lépés több szempontból is kulcsfontosságú lesz és természetesen alapjaiban határozhatja meg a svéd cég jövőjét, de nem csupán a svéd cégre lehet majd kihatással "
Magának a svéd cégnek a szempontjából a tőzsdére lépés egyfajta tőkebevonásnak (is) tekinthető, azaz előbb vagy utóbb valamilyen formában szükségessé válik, ez biztos. Daniel Ek a kockázatosabb utat választotta, minden jel szerint. Előbb még 2016-ban nagyon kemény feltételekkel giga hitelt vett fel, hogy aztán 2017-ben végül a tőzsdére lépés egy speciális verziója mellett döntsön.
A Spotify 2017-ben is rengeteg területen, temérdek innovációval jelent meg, többek között ennek is köszönhetően továbbra is magabiztosan vezeti a streaming szolgáltatói piacot, az Apple minden erőfeszítése ellenére.
Ennek ellenére Daniel Ek és a Spotify jövője továbbra is bizonytalan, és 2018-ban is bizonytalan marad, alapvetően üzleti okokból. Addig ugyanis, amíg a az üzleti modell ,amit a svéd cég kínál féloldalú,- azaz az ügyfelek kedvelik, de veszteséges - addig mindig veszélyben lesz, és mindig kell ,hogy rendelkezzen B tervvel.
A streaming átveszi a hatalmat és növekedésbe rántja a nagy zenei piacokat
2017 egy fundementális és nagyon fontos változást is hozott a világ zeneiparában. Mondhatni eldöntött egy hosszú évek óta a levegőben levő kérdést. Azt a kérdést, amely tulajdonképpen 1999, a Napster indulása a levegőben lógott. A válasz pedig az, hogy igen, méghogyha anno az iTunes nem is volt elegendő hozzá, a streaming szolgáltatások ( és itt a többes szám fontos ás indokolt!) minden jel szerint elegendőek lehetnek ahhoz, hogy mintegy 20 éves álom után ismét növekedésbe fordítsák a világ zeneiparát.
Immáron 100 millió ember fizet a streaming szolgáltatásokért, amelyek brutális 60%-os mértékben növekedtek az előző ( amúgy ugyancsak brutális növekedést hozó évhez képest) és ennek köszönhetően a streaming szolgáltatások, amelyek immáron a digitális bevételek legnagyobb hányadát adják és annak ellenére növekszenek, hogy az a lá carte letöltések meredeken, közel 20%-al csökkentek.
Ettől még a jövőt illetően egy nagyon fontos kérdés persze megmaradt: Hogyan fogják a streaming szolgáltatások elérni és fizetésre bírni az átlag zenefogyasztókat? Ahhoz ugyanis, hogy a világ zeneiparával kapcsolatos olyan optimista becslések, minthogy azok 2030-ra megközelíthetik a 30 milliárd dollárt beteljesüljenek feltétlenül szükség lesz arra, hogy a streaming szolgáltatásokat ne csupán 100 millióan, hanem közel egy milliárd ember használja majd és fizessen értük.
A világ legnagyobb online rádiója is bajba és eladósorba kerül
2017 arról egészen biztosan emlékezetes marad majd, hogy jól ismert, bejáratott, 100 milliók által használt és digitális zenei szolgáltatások jövője kérdőjeleződött komolyan meg amiatt, hogy a streaming ipart is a nagy négyes ( Apple, Google, Amazon, Facebook) kezdte el uralni.
Ennek ellenére az azért a meglepetés erejével hatott, hogy a világ vezető on-demand rádióját, a Pandora-t, az erősödő verseny és a jövőkép gyengülése okán, a befektetők lényegében 1év alatt az érdekesből a bóvli kategóriába taszították.
Az értékvesztés pedig azzal is járt, hogy a kaliforniai cégnek tőkeinjekcióra és új tulajdonosra volt szüksége. A megmentő pedig az a cég lett, aki 2015-ben is szerette volna már akvirálni a céget, most 2017-ben kisebbségi tulajdont szerzett, sokkal olcsóbban.
Önmagában azonban az új tulajdonos ritkán jelent megoldást a fundamentális üzleti problémákra és ezt a Pandora példája is ékesen mutatja. Különösen, mivel az új (kisebbségi) tulajdonos számára abszolút nem lenne gond, ha a Pandora mélyrepülése tovább folytatódna. Ez ugyanis megteremthetné a lehetőséget ara, hogy az új tulajdonos valahogy egyesíteni tudja a Sirius és a Pandora egymást jól kiegészítő, komplementer hallgatói bázisát. 2016-ban ez több, mint 300 milliárd dollárba került volna. 2017-ben a Sirius 480 millió dollár értékben kisebbségi jogokat szerzett magénak. Amennyiben a Pandora részvények ára tovább esik – nagyjából a mostani felére- akkor megérheti a Siriusnak a teljes hatalomátvétel….
Egyre intenzívebb harc a Youtube és a kiadók között
Lehet, hihetetlenül hangzik,de ha 2017 vesztesét kéne megjelölnünk, az minden valószínűség szerint a Youtube lenne! A videómegosztó ugyanis egyszerre került nyomás alá politikai és üzleti téren is, az ilyen kétfrontos háború pedig ritkán vezet jóra.
A kiadók számára továbbra is a Youtube ellenség, aki támogatja az ingyenes zenei hozzáférést és ezáltal elősegíti azt, hogy a zenei tartalmak monetizálása egyre inkább féloldalas és egyenlőtlen. Több zeneipari szereplő ugyanis elsősorban a Youtube-ot hibáztatja azért, amiért hiába nő drasztikusan a streaming szolgáltatásokat használók száma, a bevételek ezt elmaradó mértékben növekednek, azaz nyílik az a bizonyos olló és a streaming piac így tulajdonképpen egyre inkább kettészakadóban van: a fizetős streaming szolgáltatásokért fizető mintegy 100 milió ember több, mint 2 milliárd dollár árbevételt generált, miközben a nem fizető 900 millió alig 634 millió dollár, elsősorban hirdetési bevételhez segítette az előadókat.
A Youtube persze megkerülhetetlen szereplő és az is marad ( még egy ideig bizonyosan) így ez a vita alapvetően a pénzről szól. Az ugyanakkor abszolút elképzelhető, hogy a kiadók az eddiginél szervezettebb módon a Youtube esetében is akadályozni fogják a friss tartalmak bekerülését az ingyenesen elérhető szolgáltatásokba vagy szolgáltatás részekbe, azaz lényegében egy a filmiparhoz hasonló rendszer jönne létre, ahol meg lenne határozva hogy melyik szolgáltatás típusba mikor kerületnek bele az egyes friss tartalmak.
Sokkal nagyobb gond ellenben a Youtube számára, hogy eleddig egyeduralkodó szerepe a videó piacon akár veszélyben is lehet. Több óriás szereplő, benne az Apple-el és a Facebook-al ugyanis a Youtube-hoz hasonló videmegosztó szolgáltatás indítását tervezi. Az Apple a professzionális tartalmakra fókuszálva, a facebook ellenben a közösségi tartalmakat is megengedően törne a Youtube babérjaira. A különböző hosszúságú videótartalmakért és az azokban való hirdetések elhelyezéséért folyó harc azonban újból a zenei videó tartalmak felé mozdíthatja el a világ legnagyobb social szolgáltatását és ez bizony a Youtube számára is sok nagyon komoly kérdést vet fel, miközben a tengerentúlon úgy tűnik a streaming szolgáltatások már népszerűbbek, mint a Youtube és a trend az idei évben is folytatódott.
A Youtube szerencséje, hogy a világ zeneipara egyre inkább nem csak az Egyesült Államokról szól és ennek köszönhetően a Youtube továbbra is kihagyhatatlan szereplő a zenei marketingben. A mechanizmus leegyszerűsítve a következő: az egyre nagyobb súlyú Latin-Amerikai zenekedvelők azok, akik slágert csinálnak egy-egy dalból a Youtube-on, melyekért aztán a streaming szolgáltatásokban az Észak-Amerikai és európai társaik fizetnek. De amennyiben az amerikai trendek több, nagyobb piacon is megjelennek, úgy akár komoly bajba is kerület a világ ( jelenleg még) piacvezető videószolgáltatása….
A szakadék széléről táncolt vissza a Soundcloud
2017 nagy vesztese, a Pandora mellett egyértelműen a Soundcloud. A hosszú évek óta gyűlő probléma töegc2017- nyarára elérte azt a szintet, hogy a berlini cég megszűnése valóban kézzelfogható közelségbe került.
2017 elején lényegében nyilvánvalóvá vált, hogy a Soundcloud számára a Google - vagy bármilyen befektető- tűnik az egyetlen lehetőségnek a csőd elől való megmeneküléshez. A Berlini cég számára ugyanis a 2017-es év befejezése újabb befektetések vagy éppen akvizíció nélkül már a menedzsment által elismerten sem volt biztosított.
A Soundcloud iránt korábban is érdeklődtek, igen komoly befektetők. A Twitter dealt az akkor még tisztázatlan jogi helyzet akadályozta meg, a többi befektetést azonban alapvetően az, hogy a berlini cég jóval magasabbra értékelte magát, mintahogyan azt az esetleges befektetők tették. Ez alapjaiban változhatott meg 2017 elején és nyithatta meg az utat a befektetők bevonása előtt.
A nyertes(?) végül a Raine Group, amely egy ún. butik bank, amely többek között a Vice media-ban is részesedéssel bír, illete a szingapúri Temasek Holdings lettek. Az új befektetésnek ugyanakkor ára volt! A Soundcloud az új befektetés legfontosabb részeként lényegében teljesen új vezetést kapott. Vezérigazgatónak a korábbi VIMEO CEO és tapasztalt szórakoztatóipari szakembernek számító Kerry Trainor lépett, míg operatív vezérigazgató helyettesi pozícióba közeli kollégája, Michael Weissman került. Alex Jung az igazgatótanácsban kap majd szerepet, a másik alapító Eric Wahlforss pedig a termékfejlesztésért lesz felelős.
A befektetés megmentette az azonnali ellehetetlenüléstől a berlini céget, de a fő kérdés továbbra is megmaradt: Mi lesz ezek után a Soundcloud-al? A problémák ugyanakkor nem mennek el, azokat az új menedzsmentnek is valahogyan kezelnie kell majd. A Soundcloud jelenlegi formájában ugyanis alapvető üzleti gondokkal küzd, amelyeket valamilyen formában meg kell oldani.
A Facebook még mindig nem lépett be a zeneiparba
A Facebook esetleges zeneiparba való belépése évek óta téma, lényegében az lemúlt 2-3 évben minden évben felmerült, hogy esetleg az lesz az az év, amikor ez megtörténik. De nem történt. Nem vásárolta meg a Pandora-t, se a Spotify-t, de még csak a prémium videómegosztót, a Vevo-t sem , pedig a világ zeneipara, az élükön a kiadókkal hosszú évek óta vár arra a pillanatra, hogy a Facebook, mint eleinte a social media, ma már talán az egész internet legmeghatározóbb szereplője igazán komolyan és érdemben belép a zeneipari szereplők közé.
2017-ben sem történt meg, de talán kijelenthetjük ( némi óvatossággal persze) hogy még sose volt olyan közel a zeneiparhoz Mark Zuckerberg és cége, mint a tegnap lezárult év végeztével. A Facebook nagyon régóta lebegtetett belépése a zeneiparba ha megvalósul,akkor a zenei videók piacán valósulhat majd meg,.
A különböző hosszúságú videótartalmakért és az azokban való hirdetések elhelyezéséért folyó harc azonban újból a zenei videó tartalmak felé mozdíthatja el a világ legnagyobb social szolgáltatását! A Facebook vetélytársa ugyanis már messze nem csupán a Youtube, hanem a professzionális videótartalmak piacára berobbanó Snapchat is. Ez a helyzet pedig még egy olyan óriást, mint a Facebook is lépéskényszerbe hozhatott….
A Facebook már a nyáron elindította Facebook Watch néven saját Youtube vetélytársnak szánt szolgáltatását, amely azonban elsősorban jogi problémák miatt eddig inkább csak felkért, profi használókat tudhatott felhasználói között. Az év legesleg végén bejekentett első kiadói megállapodás ugyanakkor eltakaríthatja az útból a legjelentősebb akadályt, ez pedig sokat jelenthet majd a zeneipar számára és nagyon sokat a Youtube számára. Érdekesebb és talán kevésbé egyértelmű ugyanakkor, hogy a Universal megállapodással a Facebook a közösségi zenei térben mozgó sok, egyre inkább a helyét kereső szolgáltatás számára is komoly veszélyt jelenthet, hiszen könnyen elképzelhető, hogy a Facebook a Snapchat esetében megismert módszert alkalmazva indít támadást ellenük..
2016 végén a az évet értékelve azt írtuk, „abban a piaci helyzetben és azon a piacon, ahol az Apple, a Facebook, a Google és az Amazon szeretne egymással vetekedni sok babér a független szereplők számára nem teremhet.” 2017 fényesen be is bizonyította mindezt és a digitális zene egyértelműen az Apple és a többi óráscég játszóterévé vált. Fogyasztói, zenekedvelői szempontból ez nem biztos hogy rossz, de komoly kérdés, hogy ezek az gigacégek be tudják-e váltani az olcsó és könnyen elérhető zene ígéretét emberek 100 millió számára?
