Becsődölt a legnagyobb amerikai rádióhálózat

2018. március 30. - Pléh Dániel

A földi sugárzású rádióadók  a 20.században a zenemegismerés és a zenei marketing legfontosabb eszközei voltak. Nem véletlenül: emberek millió hallgattak otthonaikban illetve az autókban rádiót, munkába ,menet, otthon vagy akár munkában. A rádiókat ezért szerették az emberek, szerették a kiadók, szerették a zenészek, szerette mindenki.

radio.jpg

A rádiók megingathatatlannak tűnő szerepén az első  lyukat az MTV ( Music Television) ütötte a 80-as évek elején , de mindez elenyésző mértékű ahhoz képest, amekkora változást az internet, általa pedig a megváltozott zenefogyasztási szokások és szolgáltatások okoztak és okoznak a rádiós iparág számára.

Az internet adta lehetőségekkel élve ugyanakkor előbb a shoutcast technológia által  előbb a lineáris webes sugárzás, majd később a Pandora által a teljesen interaktív, on-demand rádiózás is megjelent a weben. Az újfajta, a hagyományos földi sugárzású rádióadóknál lényegesen bővebb funkcionalitást kínáló, azoknál interaktívabb on-demand rádiók, élen a Pandora-val elképesztő tempóban növelték népszerűségüket, alapvetően a földi sugárzású rádiók rovására.

Mindennek „köszönhetően” a rádió, mint médium  fontos szerepe ugyan általánosan megmaradt, zenei stílusonként ugyanakkor már sok tekintetben más a helyzet. Az olyan underground  zenék ,mint a hip-hop vagy az elektronikus zene esetében a rádió  hátul kullog a fontos források között.

De nem csupán a zene az a terület, ahol komoly kihívásokkal áll szemben a rádiózás. A hírek, a közlekedési információk, a talk radio tartalmak esetben mind-mind  megtalálható egy olyan digitális szereplő, akik az adott területen sokkal interaktívabb, hely specifikusabb tartalmat kínál.

iheartradio-bi.jpg

Mindennek a fentebb elméletben felvázolt iránynak a gyakorlati megtestesülését és igazolását láthattuk a napokban a szemünk előtt realizálódni, sajnos. Az Egyesült Államok legnagyobb rádióhálózata, a Clear Channel ugyanis kénytelen volt végül csődöt jelenteni!

A csőd  okát az összesen 20 milliárd dollárt(!!) kitevő hitelállomány jelenti, amelyet a cég lényegében 10 éve 2008 óta görget maga előtt.

Szövevényes kivásárlás

Napjainkban lehet, hogy hihetetlenül hangzik, de igaz, a 2000-es évek közepéig a Clear Channel tőzsdei cég volt. A hosszú éveken át a Mays  család formális majd informális kontrollja alatt álló, a 2000-es évek közepén hatalmasra hízó médiavállalkozás megvásárlását 2006-ban kezdeményezte két magán tőke alap, a Thomas H. Lee Partners és a Bain Capital.

Feltételezhetően a tranzakció trendben le is bonyolódott volna, ha 2007-2008 fordulóján nem rázza meg a világot a tőzsdei válság és  a Lehmann Brothers csődje.     Nem így történt,  és a  tranzakciót hitelező hat  bank ( a Citigroup , a Morgan Stanley, a Credit Suisse Group,  a Royal Bank of Scotland Group, a Deutsche Bank AG valamint a  Wachovia Corp WB.N)  visszavonta  támogatását a tranzakció mögül.

Hosszas huzavona után végül 2008 júliusában sikerült a feleknek megállapodniuk és végül az eredetinél magasabb részvényenkénti áron  valósult meg a tranzakció.

Az a tranzakció, amelyet a vásárlók hitelből fedeztek ( ún Leverage buyout- LBO jellegű tranzakció  keretében) a hitel fedezete pedig lényegében maga a megvásárolandó cég, a Clear Channel volt.

 

Meglehetősen hamar, valamikor 2010-ben  nyilvánvalóvá vált, hogy amennyiben a  közben a nevét Clear Channel-eől iHeart Media-vá változtató cég  nem tud valamit kezdeni  a rá nehezedő adóssággal, úgy nem várhat más rá ,mint a csőd…

Mégis a Texasi cég  közel 8 éven át  húzta és volt képes törleszteni, a hol magasabb, hol alacsonyabb éppen aktuális törlesztő részleteket. Tavaly aztán már a cég pénzügyi jelentésébe is bekerült, hogy az elkövetkezendő ( 2017 áprilisában kezdődő) 12 hónap pénzügyi értelemben történő befejezése kockázatokat rejthet magában.

És minden jel arra utal, hogy ez esetben egy önmagát beteljesítő jóslattal álltunk, állunk szemben, ugyanis ez év februárjában a cég  nem volt képes törleszteni az aktuális részleteket, így kénytelen volt csődvédelembe menekülni. 

Az iHeart Media csődje egyrészt az üzleti fundamentumok alapján sem mondható meglepetésnek ( erről majd kicsit később)  másodsorban pedig egy olyan időszakban következik be, amikor amúgy is rájár a rúd az amerikai rádió piaci szereplőkre. Az iHeart Media mögötti második legnagyobb rádiós hálózat,  a Cumulus Media még tavaly év végé előtt jelentett csődöt, a CBS  pedig lényegében kilépett a rádiós piacról azáltal, hogy csatornáit egyesítette az Entercom Communications csatornáival.

A gigantikus iHeart Media birodalom

Az iHeart Media a legjelentősebb tengerentúli rádióhálózatnak számít. A cég őrületes építkezését az 1996-os törvényi szabályozás megváltozása( amely lehetővé tette korlátlan méretű rádióhálózatok létrehozását) után kezdte meg és mostanra  Egyesült Államok-szerte összesen mintegy  800  rádióállomást tulajdonol, köztük olyan jelentőseket is, mint a New York-i Z100 in vagy a Real 103.5 KISS FM Chicagoban.

iheart_radios.jpg

A céget 2011- óta egy igazi iparági marketing zseni Bob Pittmann, korábban MTV, valamint AOL vezető vezeti.  Pittmann fő célja a kényszerű válságmenedzsment mellett az volt ( lett volna), hogy az iHeart Radio-t digitális szolgáltatásként kezelje és próbálja értékesíteni.

Ennek a célnak  alárendelve, az iHeartMedia  digitális területen is erős hídfőállásokat alakított ki. Az iHeart radio révén a teljes 800 rádióból álló giga rádió hálózat valamennyi tagja hallgatható az interneten és mobil telefonon egyaránt,  később pedig ez a funkcionalitás kibővült egy a Pandorahoz hasonló, a felhasználók által létrehozható és személyre szabható rádióadók létrehozási lehetőségével és egy igazán minőségi  iPad alkalmazással. Mindez aztán 2016-ban tovább bővült, az  iHeart Radio Plus és az iHeart Radio All Access névre hallgató szolgáltatásokkal. Az iHeartRadio Plus segítségével az egyes számok közötti reklámokat ugorhatjuk majd át, illetve korlátlan számú zeneszámot lájkolhatunk egy adott időszak alatt. iHeart Radio all acces pedig lényegében egy streaming szolgáltatás, igen közel a szabványosnak mondható 10 dollár=/hónap előfizetői áron. 

Pittmann digitális központú stratégiája azonban csak részben járt sikerrel.  Az iHeart Media streaming alkalmazásai a Spotify és a Pandora mögött a harmadik leghasználtabbak voltak tavaly év végén ( igaz messze lemaradva az előbbi kettőtől) azonban mindez  hirdetésértékesítésben csak minimális mértékben jelent meg.

 

Ahhoz, hogy jobban megértsük, mekkora bajban is van az iHeart Media, érdemes egy pillantást vetni a cég bevételeire illetve arra, mekkora hiteleket is kell, kellene törleszteni.

iheart_revenues_2012_2016.jpg

Amint ábránkon látható, az elmúlt években a cégcsoport bevétele egy meglehetősen szűk sávban mozgott  alapvetően 6.2-6.3 milliárd dollár körül. A nyereség pedig ennek is csupán a töredéke,  szinte minden évben  1.5 milliárd dollár alatt volt és csupán 2016-ban kezdett el igazán érzékelhetően emelkedni.

iheart_hitel_2012_2016.jpg

Mindeközben a 20 milliárd dollár gigahitel költségei éves szinten  1,5-1.8 milliárd dollár között voltak és folyamatosan nőttek, mind nominálisan, mind a bevételek százalékában.  Ezeket a múltbéli terheket ha nem is könnyen, de  teljesítette a rádió, ami viszont előtte állt, az lényegében egyenértékű volt a lehetetlennel.

iheart_hitel_2017_2021.jpgHiszen amíg az elmúlt években a felvett hitel kamatait törlesztette elsősorban a cégcsoport, addig 2017-től kezdődően 6 éve alatt  szinte az egész 20 milliárd dolláros hitelállományát vissza kellene fizetnie, közel felét- 8 milliárd dollárt-  pedig egy évben 2019-ben.

Nem véletlen, hogy a cég vezetése éveken át, több alkalommal, több körben és jogi lejárásban próbálta kijárni, hogy érvénytelenítsék az őket terhelő hitelt. Sikertelenül.

Tisztán   pénzügyi megfontolásokból megközelítve tehát, tulajdonképpen akár az is állítható, hogy  jó pillanatban  jelentett csődöt a cégcsoport. A csőd legfontosabb jellemzője, hogy az egyben a cég adósságának átrendezésére is esélyt ad. Adósságból pedig bőven van. Az iHeart Media adósainak listája meglehetősen hosszú és népes lista, sokféle szereplővel, melyek között megtalálhatóak jogvédő szervezetek, kiadók, sőt   vetélytárs szolgáltatók is.  

A lista, a teljesség igénye nélkül:

SoundExchange 6.4 millió dollár

ASCAP 1.4 millió dollár

BMI 1.4 millió dollár

Warner Music Group 3.9 millió dollár

Universal Music Group 1.3 millió dollár

Nielsen 20 millió dollár

Önzetlen megmentőjelölt?

Miután az iHeart Media elmaradt az aktuális törlesztő részlet megfizetésével a tengerentúli törvények szerint 30 napja volt, hogy egyezségre jusson hitelezőivel. Ezen folyamat közben jelentkezett be a Liberty Global, az iHeart Media egyik legjelentősebb vetélytársának, a SiriusXM-nek a tulajdonosa.

sirius_svg_1.png

A sok más cég mellett a magyar UPC-t, a Forma 1-t és részben a vezető amerikai on-demand szolgáltatót, a Pandora-t is  tulajdonában tudó cég az iHeart Media 40%ért kínált 1 .16 milliárd dollárt(..) Az ajánlat részét képezte volna az is, hogy a Liberty finanszírozza a rádió működési költségeit az után, hogy az a csődvédelembe menekült.

Minden jel szerint az ajánlatot végül visszautasította az iHeart Media menedzsmentje, de persze ettől még jól mutatja mindazt, hogy  John Malone Liberty tulajdonos csapata valóban menyire is komolyan gondolja azt, hogy nem streaming szolgáltatásokkal, hanem egy  komplett rádiós portfolió segítségével is meghatározó szerepet játszhat majd a következő évek tengerentúli zenei piacán…

 

A hírek szerint a formálódó csődegyezség értelmében a meglevő hitelállomány jelentős része eltűnhet majd, miközben a rádió alapvetően ugyanúgy folytathatná működését, mint eddig, persze bizonyos keretek között.

Ha pedig jobban belegondolunk, nem is biztos, hogy véletlen, hogy olyan sokan sündörögnek az iHeart Media körül. Amennyiben ugyanis sikerülne megszabadulnia az őt terhelő hatalmas adósság  jelentősebb részétől, akkor a cég piaci részesedése ( 270 milliónál is több hallgatót érnek el)  illetve digitális jelenléte révén komoly akvizíciós célpontja is lehet olyan cégeknek, amelyek a világ legnagyobb zenei piacának számító Egyesült Államokban akarnak versenyezni, a Spotify-jal vagy éppen az Apple Music-kal.

A csőd persze komoly kérdéseket vet fel azt  illetően, hogy meddig és milyen formában maradhat életképes a hagyományos rádiózás, jelen formájában, az olyan fejlett piacon, mit az amerikai ?  A tengerentúli rádiós piac jelenleg mintegy 16 milliárd dolláros.  Előrejelzések szerint mindez 2021-re  is csak minimálisan változik majd és alig éri el a 17 milliárd dollárt. Ebben a környezetben kellene a hagyományos  földi sugárzású rádióknak alkalmazkodniuk  az egyre erősődö versenyhez és átalakítaniuk üzleti modelljüket egy  sokkal inkább digitális és interaktívabb modellé. Nehéz lesz…

A bejegyzés trackback címe:

https://muzzak.blog.hu/api/trackback/id/tr1213708718

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.