A multinacionális cégek világában létezik egy rendkívűl csúnya, mégis a látásmódot jól megfogalmazó definíció, amely az Egyesült Államokon kívül piacok ROW, rest of the World-ként, azaz mintegy apróságként kezel. Mindez jelenleg a zeneiparra abszolút és hangsúlyozottan igaz, hiszen a globális zeneipari bevételek 73%-a jelenleg a tengerentúlon keletkezik.
Teljesen más a helyzet ugyanakkor, hogyha hosszabb távon gondolkozunk. A világ zeneiparának hosszú távú növekedése ugyanis az olyan, ma még fejletlen, de hatalmas potenciállal bíró piacok által áll majd elő, mint a kínai vagy éppen az indiai.
Véletlennek semmi estre sem mondható tehát, hogy a nagy globális streaming szolgáltatók pontosan az ezekre a piacokra való belépést fontolgatják, tervezik, próbálják megvalósítani. A svéd cég piacra lépése ugyanakkor- messze nem a piacra lépésének ténye miatt- valószínűleg a zeneipart hosszú évekre meghatározó hullámokat vet.
A Spotify ugyanis a nemzetközi streaming történelemben először, globális szereplőként ajánl lényegében a mobil telefonos feltöltőkártyákhoz hasonló, nem havidíjas streaming elérést. Fontos leszögezni, hogy ez jóval több, mint a Spotify nagy , fejlett, globális piacokon elérhető ingyenes elértése!
Daniel Ek cége ugyanis Indiában nem kevesebbet ajánl, minthogy napi szintű elérést ad az ügyfeleknek, és a havi, negyedéves, éves elérést lényegében ennek alapján építette fel a cég.
A napi elérés mintegy 50 forintba kerül majd, a heti 150 forintba, a havi pedig alig több, mint 500 forintba.
Azaz a Spotify nem csak, hogy egy teljesen új elérési modellt, módot vetett be egy, egy milliárd főt számláló piacon, hanem a hagyományosnak mondható árazását is drasztikusan csökkentette. tetet ,teszi, mindezt egy nagyon kettős karakterisztikával rendelkező piacon.
Bollywood él, virul, de nem fizet
Daniel Ek, a Spotify vezetője a közelmúltban, az egyik befektetők számára szóló megbeszélésen kijelentette , hogy a svéd cég célcsoportját és növekedésének alapját a következő 1 milliárd internet felhasználó jelenti, jelentheti majd.
Ebből a potenciális táborból a legtöbben Kínából érkeznek majd,ami több okból is elérhetetlen a Spotify számára. A Latin- Amerikai és néhány európai piac ( pl. Németország) az idei év növekedését még( talán) biztosítja majd, de a 2020-21 utáni időszakra, egyelőre nem nagyon létszik, hol tud majd növekedni a Spotify. Növekedni a Közel-Kelet lehetne lehetőség, de az Deezer megerősödése és helyi kapcsolatai miatt kiesett, így nagyon nem marad más a Spotify számára, mint minden egy lapra tenni fel India kapcsán.
India ugyanakkor egy nem egyszerű piac. Talán nincs is más olyan zenei piac, ahol a helyi zenei tartalmak ennyire meghatározóak és jelentősek lennének. De ami talán ennél is fontosabb, hogy a jövedelemnagyság extrém alacsony, azaz a streaming zenei szolgáltatásokért elérthető összeg és sokkal-sokkal alacsonyabb , mint mondjuk az Egyesült Államokban.
Egyedül nem megy
Hosszú távon tehát a Spotify számára a jelenlegi árszintek mellett az indiai piacra való belépés nem hogy veszteséges, de nehezen fenntartható lesz, lenne így a Spotify számára igen fontosak ( lehetnek) a helyi partnerek a szolgáltatás penetrációjában.
Reálisan a svéd cég ugyanis,. még az alacsony előfizetési díjak mellett is, csak mintegy 10 millió előfizetőre számíthat az amúgy óriási Indiai piacon, ez pedig bárhogyan és bárhonnan is nézzük, 2 nagyságrend távolságra van az 1 milliárd új ügyféltől.
A segítséget,mind az ügyfélszám, mind az ARPU tekintetében egy komoly partnet jelenti, jelenthetné. Ez partner pedig nem is akárki lehet, hanem a mintegy 2 évvel ezelőtt a helyi piacokon egyesült végrehajtó Vodafone!
A brit cég korábban, éveken át meghatározó zenei piaci szereplő volt ( velük hozta tető alá a Spotify első európai telco megállapodásait ) de az elmúlt években a tartalomipar és tartalomszolgáltatás mostohagyerekké vált Vittorio Colaó ( azóta elzavart) vezérigazgató keze alatt.
A Vodafone Idea néven futó közös vállalat ugyanakkor az indiai piacon sok tekintetben lépéskényszerben van, hiszen mindkét vetélytársa, Bharti Airtel és Reliance Jio is erős, zenei jelenléttel bír. Ahhoz, hogy a Vodafone felvehesse velük a versenyt erős partnerre lesz, lenne szüksége…
Mindkét félnek szükség lenne egymásra, most már csak meg kell, kellene állapodniuk…
Támadás? Háború?
Az, hogy a Spotify számára mennyire kulcs kérdés (volt) az indiai piacra való belépés mutatja, hogy ennek érdekében a svéd cég bevállalta történetének legnagyobb, legjelentősebb és akár hosszú távú következményekkel is járó konfliktusát.
A konfliktus tárgyát a svéd cég indai piacra tervezett előfizetési csomagjai jelentik, amelyeket a Warner Music nem fogadott el, illetve keveselte az így neki járó jogdíjat, így nem engedélyezte tartalmainak felhasználását Indiában a svéd cég számára.
A Spotify azonban nem riadt meg és rádiószolgáltatásként, kiadói engedély nélkül elindította a Spotify indiai verzióját. Erre a Warner beperelte a svéd céget a Mumbai bíróságon és azt kérelmezte, hogy a döntés megszületéséig ne indulhasson el a szolgáltatás.
A szolgáltatás aztán elindult, a bíróság pedig elutasította a Warner kérését, azonban a svéd céget arra kötelezte, hogy pontosan rögzítse, hogy a Warner kötelékébe tartozó előadók tartalmait hányszor, mennyien hallgatják.
Hogy mennyire fontos is a streaming piaci szereplők számára, mi sem bizonyítja jobban, minthogy a Spotify indiai indulása után alig pár appal a Youtube Music is megjelent a hatalmas piacon. Mindeközben a Spotify alig egy hét alatt 1 millió felhasználóra tett szert. Ezeknek nyilván csak egy töredéke- 1%- maximum- az aki fizető felhasználó – de így is ígéretes indulásnak mondható. Márcsak azért is, mert tavaly év évégén a svéd cég mintegy 25 millió felhasználóval rendelkezett az Egyesült Államokon kívül. Az 1 millió új Spotify regisztrált segítéségével ezt egy hét alatt 4%-al növelhette Daniel ek cége!
India tehát pillanatok alatt a nagy nemzetközi streaming szolgáltatók harcterévé vált, és ez a harc már nem 2019-ről, de nem is 2020-ról, hanem arról a streaming piacról szól már, ahol majd nem a nagy nyugati piacok lesznek a növekedés motorjai.