A streaming a magyar zeneipart is elkezdte átformálni

2019. augusztus 01. - Pléh Dániel

A Magyar zenei piac, még európai szinten is a kisebbek és tradicionálisbbak közé tartozik. Ráadásul ha volt zenei piac, amelyet fájdalmasan érintett a digitális transzformáció, akkor az a magyar volt.  A CD eladások csökkenése mellett ugyanis nem vagy csak nagyon lassan jelentek meg az illegális letöltések alternatívájaként szolgáló digitális szolgáltatások. A sokkot pedig felerősítette a pont ebben az időszakban tomboló világgazdasági válság is.

music-industry3.jpg

Ennek tudatában nem is feltétlenül meglepő, hogy  a 2000-es évek elejének 8 milliárd forintos értékéről, 2010-re alig a felére 4 milliárd forintra zsugorodott össze az, amit magyar zeneiparnak nevezhetünk.

Ebből, a nagyon mély gödörből kezdett el végtelenül lassan kikászálódni a magyar zeneipar, ahogy fokozatosan jelentek meg a nemzetközi szereplők a kis piacon. Az 2015 óta tartó növekedés tehát tulajdonképpen  leképezhető azáltal is, hogy mikor, milyen nemzetközi szereplők lépnek be a magyar piacra. A folyamatot  a francia Deezer indította el, hogy aztán kövesse őket a Spotify, majd az Apple Music, végül pedig idén a Youtube Music.

Ennek volt „köszönhető ” az, hogy 2017-ben az éppen csak beindult növekedés egyből meg is torpant, ugyanis a minimálisan növekvő digitális bevételek nem tudták ellensúlyozni , a még midig meghatározó fizikai értékesítés terén keletkezett csökkenést.

magyar_digitalis_2011_2018.jpg

2018 azonban sokkal, sokkal pozitívabb év volt a magyar zeneiparban, és mindez—sok, a magyarnál fejlettebb piachoz hasonlóan a streaming zenei szolgáltatásoknak volt köszönhető! A  magyar streaming szolgáltatási bevételek  ( és ennek köszönhetően a digitális zenei bevételek) ugyanis 2018-ban valósággal felrobbantak! Az előző, 2017-es évi 1.4 milliárd Forinthoz képest közel 50%-ot növekedve a 2 milliárd Forintot is meghaladta!

magyar_szegmensek_2018.jpgA digitális  bevételeken belül a nagy nemzetközi piacokhoz hasonló trendek figyelhetőek meg.  Az a lá carte letöltések 10%-ot megközelítő értékben csökkentek és a digitális bevételek alig  5%-át teszik, tették ki. A két meredeken emelkedő szegmens a 60%-ot megközelítő mértékben növekvő audio streaming szolgáltatások- amelyekből önmagában 1.3 milliárd Forint, vagy a teljes magyar zeneipari bevételek közel 30%-a folyt be.  

A másik valósággal felrobbanó szegmens pedig a zenei videók hirdetési piaca volt. Ez a lényegében a Youtube-ot takaró piac közel 60%-ot növekedett a 2018-as évben. ( persze ha ehhez hozzá vesszük, hogy 1.7 milliárd megtekintett videó termelte ki ezt az összeget, mindjárt jobban érthető a value gap problémája..)

A digitális bevételek előretörése megállíthatatlannak tűnik immár a magyar piacon is, a változás pedig a piac konzervatív jellege ellenére is meglepően gyorsan és drasztikusan ment végbe. 2013-ban a teljes magyar zeneipari bevételek 16%-a származott digitális szolgáltatásokból, 5 évvel később ez az érték 47%-volt!

magyar_zeneipar_2011_2018.jpg

Mindezek alapján ( akár)  extrém optimisták is lehetnénk a magyar zeneipar jövőjét illetően, mégsem vagyunk azok. Ennek két fundamentális oka van. Az első, hogy a digitális bevételek meredek növekedése ellenére, összességében a magyar zeneipari bevételek még mindig nem érték el a 2011-es szinteket sem, azaz a növekvő digitális bevételek csak a fizikai eladások csökkenését képesek ellensúlyozni. A második  aggasztó adatot maguk az audio streamingre előfizetők száma jelenti. Az 1.3 milliárd Forint éves árbevételt és havi átlagos 4 eurós költést feltételezve alig 100 000 ember fizet ma Magyarországon streaming zenei szolgáltatásokért.  

A bejegyzés trackback címe:

https://muzzak.blog.hu/api/trackback/id/tr2514979310

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.