Amikor az év elején a 2025-ös év várható zeneipari eseményeit,trendjeit próbáltuk megjósolni, azt írtuk, hogy 2025 szinte biztosan rázósabb, hektikusabb és izgalmasabb lesz, mint 2024 volt.

 Most így közel 12 hónap távlatából talán, röviden szeretnénk  szummázni az évet, azt írnánk, hogy nyugodtabb, kevésbé eseménydús volt, mint ahogyan azt vártuk. De nézzük meg akkor kicsit részletesebben, mik is voltak az idei év legfontosabb zeneipar eseményei!

AI mint probléma és mint ,lehetőség

A mesterséges intelligencia életünk lényegében minden területét elkezdte átszabni, nem maradhat ki ez alól a zenei tartalom sem.  Érdek módon- egyelőre- nem a fogyasztást- azaz azt, hogy hogyan és milyen zenei tartalmakat fogyasztunk- változtatta meg, hanem a zene létrehozási folyamatát.

A különböző AI megoldások segítségével pillanatok alatt hozhat bárki létre zenei tartalmakat, melyeket aztán fel is tölthet a nagyobb streaming zenei szolgáltatók oldalaira.  ( és kapja meg a jutalékét onnan)  Ennek következtében 2025-ben a feltöltött új tartalmak több,mint 30%-a immáron AI által generált tartalom és a streaming audio szolgáltatásoknak lassan ugyanakkora energiát kell beleölniük az AI tartalmak detektálásába, mint a Youtube-nak a kalóz, illetve nem jogosított tartalmak azonosításába.

A helyzet sok tekintetben hasonlít a 25 évvel ezelőttihez, amikor a Napster megjelenésével, hirtelen kihívója akadt az akkor hagyományosnak tekinthető zenei disztribúciós modelleknek, azzal a különbséggel, hogy most nem a disztribúciós modell maga, hanem az abban szereplő tartalmak előállítása az, amin változtatnak az új piaci szereplők.   

Ami ellenben jelentős különbség a negyed századdal ezelőttiekhez képest  az az, hogy a  tradícionális zeneipari szereplők ( akik közé most már fonák módom a streaming zenei szolgáltatások is beletartoznak) most időben ébredtek, kezdtek el foglalkozni a problémával illetve az Ai nyújtott lehetőségekkel is. Nem kell nagy jóstehetség ugyanakkor ahhoz, hogy kijelentsük  2026-nan még ennél is nagyobb izgalmak várhatók ezen a területen!

Megfagyott zeneipari modellek

A streaming zenei szolgáltatások alapjaiban alakították  át azt ahogyan zenei tartalmakat fogyasztunk.  Az elmúlt években az is egyre egyértelműbbé vált ugyanakkor, hogy a fejlett piacokon már tulajdonképpen megélt a növekedés ezeknek a szolgáltatásoknak, így globálisan tartalék már csak a kevésbé fizetőképes országokban van, lehet.

Természetesen rövid távon megoldást jelenthet az áremelés vagy éppen a szuper- app koncepció, amit a Spotify követ.  Hosszabb távon gondolkozva azonban  kijelenthető, hogy a streaming zenei szolgáltatásoknak változniuk kell. Az alap ajánlatuk- havidíj ellenében hozzáférés egy hatalmas zenei adatbázishoz-  2025-ben is kevésnek tűnt már, hosszabb távon előretekintve pedig biztosan az lesz.

A hardcore zenekedvelők illetve az zenéhez kapcsolódó, zenén alapuló közösségi elemek támogatása ma már markáns fogyasztói elvárás, és amennyiben ezek a szolgáltatások nem tudnak ebbe az irányba elmozdulni, ilyen jellegű elemeket integrálni, akkor hamarosan abban a helyzetben találhatják magukat, hogy a más irányból, azaz a közösségi oldalról érkező szolgáltatások fogják a zenek könyvtárakat integrálni!

Megoldódott a Tik-Tok amerikai jelenléte

Azon közösségi szolgáltatások közül, amelyeknek esélye, reális esélye lehet belépni a zenei szolgáltatók közé  a Tik-Tok áll talán ehhez a célhoz a legközelebb. A kínai cég globálisan már régebb óta építgeti zenei szolgáltatás  birodalmát, azonban  a legfontosabb (zenei) piacon a betiltás réme fenyegette.

Ez Donald Trump hatalomba való visszatérése után alig egy évvel teljesült, azaz a Tik-Tok ,maradhat az amerikai piacon. Az új tulajdonos kilétét illetően túlzottan nagy meglepetés nem történt, azaz az a befektetői konzorcium amely a 2024 telén is már szó esett, és amelynek zászlóshajója az Oracle, lesz majd az a holding, amely a Tik-Tok Egyesült Államokbeli működését vezeti. Maga a konzorcium felépítése révén 80%-ot amerikai cégek kontrollálnak majd, a Bytedance pedig mindösszesen 20%-os tulajdonrészt tarthat meg magának további korlátozások mellett.

A megállapodás tehát megszületett, a tengerentúli felhasználók a jövőben is használhatják a Tik-Tokot és láthatják a más földrészeken létrehozott tartalmakat! Az újonnan létrejött vállalatnak ugyanakkor igen meredek, buktatókkal teli utat kell majd bejárnia.   Kezdve azzal, hogy pontosan milyen szervezeti struktúrában is működik majd a cég, odáig, hogy tud-e majd és ha igen hogyan együttműködni a Bytedance-el, magával.

A Netflix valóban belép a zeneiparba

2025 nyarának egyik legnagyobb re volt az, amikor a Netflix és a Spotify bejelentette, hogy együttműködnek majd zenei tartalmak kapcsán. Az cél közös- a Youtube elleni harc- az eszközök azonban sok tekintetben mások.  

A Spotify ezt úgy szeretné elérni, hogy a Spotify-ból valódi ökoszisztémát épít, ami már nem csupán zenei adatbázisok havi díj alapú elérésről szól, hanem minden zenéhez köthető tartalomról, legyen az podcast, hangoskönyv vagy videó.    

A Netflix a statikus videó tartalmakon felül az élő -elsősorban sport közvetítések, a gaming, valamint a zenei tartalmak felé való nyitás segítségével szeretne többé vélni, min egy egyszerű videó platform.

A Youtube lett a podcasting ura

A Youtube  ugyan nem számít piacvezetőnek a klasszikus értelemben vett streaming zenei szolgáltatások körében,  ( bár a Youtube Music szépen növekszik..)azonban nehéz lenne nem meghatározó szereplőnek nevezni a zenei ökoszisztémában, hiszen  a digitális videók kérdés nélküli uralkodója és ahogy sokszor neveztük, a digitális zene egyfajta pénzgyára is.

Minden jel szerint a Youtube újabb zenéhez szorosan kapcsolódó piacot uralhat le, ez pedig a podcasting. Pedig a Youtube eredetileg nem is feltétlenül tervezte, de valós életben a podcastok döntő többségét, akár csak, hanganyagként, de egyre gyakrabban  videóként is, a  Youtube-ra is feltöltötték létrehozóik,így a cégnek első körben túl sokat  nem is kellett tennie annak érdekében hogy hirtelen podcast nagyhatalommá ( is) váljon.  

A dominancia olyan mértékű, hogy  a Yotube által közölt adatok alapján  havi szinten több, mint 1 milliárd ember hallgat podcast tartalmakat, ez a szám pedig fényévekkel több,mint bármely más meghatározó podcast szolgáltatást felhasználóinak a száma.

( A fentebb már említett, a podcastokba dollár százmilliókat fektető Spotify esetében az utolsó ismert adat 2023-as, akkor havi szinten 100 millió ember hallgatott podcastokat a svéd cég szolgáltatásában)