Az Amazon is kiadóként kezd viselkedni (de csak kicsit)

2018. október 30. - Pléh Dániel

Napjaink streaming szolgáltatásai és nagy nemzetközi kiadók, tulajdonképpen pontosan ugyanolyan,  sok tektintetben se veled, se nélküled viszonyban vannak egymással,mint anno az Apple és a kiadók voltak, az iTunes kapcsán. Azzal az aprónak éppen nem mondható különbséggel, hogy akkor az Apple maximálisan domináns szerepben volt a legális zeneipari bevételeket  tekintve.

amazon_digital_music_banner_image.jpg

Ma ez sok tekintetben más azonban minden fontosabb szereplővel meg van a maga vitája a nagy lemezkiadóknak! Azt, hogy a Spotify és a nagy lemezkiadók viszonya felhőtlen lett volna valaha nem igazán állíthatjuk. Az elmúlt időszakban a fő konfliktusforrást egyrészt a Spotify ingyenesen elérhető része, illetve  a kiadók részére fizetendő jogdíj mértéke jelentette.

Alapvetően mindét esetben – ha kompromisszumok árán is- de végül megbékéltek a felek, nem utolsósorba azért, mert egy hajban eveznek, hiszen végül is, mindegyikük érdeke az, hogy a Spotify sikeres legyen, és ezt ők is tudják.

És persze ez a sok tekintetben se veled- se nélküled viszony  a kiadók számára is egyre kifizetődőbb.  Annak lehetőségét, hogy a Vivendi tőzsdére vigye   a Universal Musicot, nem más teremtette ugyanis meg, mint az előbb említett se veled- se nélküled viszony másik oldalának a meredek növekedése.

A Youtube és a tulajdonos Alphabet és  kiadók viszonya teljesen más jellegű, hiszen a Youtube a legmeghatározóbb digitális zeneipari szereplők egyike, amelynek bevételei sokszorosan meghaladják az összes vetélytárs streaming szolgáltatásét, és amelynek csak a zenei videóit többen nézik meg naponta, mint bármely más zenei szolgáltatás használóinak a száma.

A jelentősebb streaming szolgáltatások bizonyos esetekben költségeik csökkentése, de alapvetően az exkluzivitás érdekében, azonban egyre gyakrabban  saját maguk próbálnak leszerződni a fontosabb tehetséges, népszerű, erre nyitott  előadókkal.

Nem véletlen, hogy a Spotify is saját zenei tehetségkutató indított, sőt  az exkluzív tartalmakért folytatott egyre  hangosabb és markánsabb harc jegyében közvetlenül maga kezd el leszerződni az előadókkal és hasonló lépéseket tett és tesz az Apple is.

Az Amazon  nem volt beilleszthető eddig, tulajdonképpen semmilyen  szabványosnak mondható streaming szolgáltatási modellbe, így különösen meglepetésként érhet sokakat, hogy Jezz Bezos cége (is) elkezd  zenei kiadóként viselkedni.

amazon_producedby_full.jpg

Nehezen lehet ugyanis máshogyan értelmezni az Amazon produced by sorozatát, melyet szeptemberben kezdett el, és amelynek keretében  Grammy győztes előadók - Al Green, John Prine  vagy  éppen Margo Price- jelentetnek meg exkluzívan új ,friss tartalmakat az Amazon streaming szolgáltatásában. A kiadói jogok azonban- hasonlóan a Spotify-hoz- ez esetben is az előadóknál, illetve a kiadványokat megjelentető független kiadóknál maradnak.

Egyelőre megijedniük és félniük nem kell a major kiadóknak attól, hogy az Amazon hasonlóan a Spotify-hoz vagy éppen az Apple-höz  igazán hevesen belevetné magát az exkluzív tartalmak kiadásába. nem is lesősorban azért mert nem tehetné meg (   ne feledjük, a cég másik entertainment szolgáltatása, az Amazon Prime video igen erőteljesen épít az exkluzív, saját gyártású tartalmakra)  sokkal inkább azért, mert az Amazon zenei tréen elsősorban az árazásával különbözeti meg magát. Egyelőre…

 

Nagyon szeretne rádió lenni a Spotify

Még fél év sem telt el azóta, hogy arról írtunk, hogy a Spotify ingyenes felületének markáns átalakítását jelentette be. A célt Daniel Ek deklarálta is: az ingyenes szolgáltatási részt használók a prémium részhez leginkább hasonló élményt kapják, persze korlátozásokkal.

Alig 5 hónappal később, a svéd cég ismételten  hozzányúlt felhasználói felületeihez, most azonban pontosan a másik csoportot, azaz  előfizetőket célozzák a változtatásokkal!

spotify_premium_update.jpg

A legfontosabb és legszembetűnőbb változás, hogy az eddig 5 navigációs pont - Home, Böngészés, Keresés, Rádió és Gyűjteményem- helyett a jövőben csak 3- Home, Keresés, Gyűjteményem-  segíti majd a mobil app-ban a navigációt.

 

Ahhoz persze, hogy minden ne kevesebb, hanem ugyanannyi, vagy akár nagyobb funkcionalitást is jelentsen, át kellett alaktani az egyes menüpontok működését is! Ennek megfelelően a személyre szabott ajánlatok már az alkalmazás nyitó képernyőjén megjelennek majd, míg az új tartalmak felfedezését, megkeresését teljesen a keresés alá integrálták. Ez egyben azt is jelenti, hogy a jövőben, amikor a keresőt használjuk  a kereső mező alatt mindig megjelennek majd az általunk legjobban kedvelt és hallgatott zenei stílusok, és mindez időről időre, belépésről, belépésre változhat majd. A böngészés rész- ahol korábban a személyre szabott újdonságokat, ajánlatokat találhattuk meg, ugyancsak a kereső  alatt lesz megtalálható.   

A mesterterv

A Spotify rádiós tervei már ez év januárjában kiszivárogtak, amikor Ausztráliában kezdte el tesztelni a svéd cég lényegében pontosan ugyanazt a megoldást, amivel most globálisan megjelent.   Amennyiben ezt az útvonalat vesszük alapul, akkor kijelenthető, a rádiós területen való  fejlesztéseknek messze nincs még vége.

spotify_radio_start.png

Szűk fél évvel ugyanis az újfajta rádió szolgáltatás megközelítés tesztelése után, a nyár végén  ugyancsak Ausztráliában a svéd cég azt tesztelte, milyen hatással van  a hirdetésekre, amennyiben azokat a Spotify használók megállíthatják, átnyomhatják.

Az Active Media  névre hallgató megoldás ugyan első hallásra nem éppen hirdető párti, de ha jobban belegondolunk, az a hirdetőknek sem érdeke, hogy az audio vagy videó hirdetéseik érdektelen legyenek. Arra pedig kiváló eszköz és tesztlehetőség a Spotify által tesztelt megoldás, hogy megmutassa, mely hirdetések,  hirdetés variációk azok, amelyek igazán felkeltik az érdeklődést, illetve, hogy hosszabb távon az egyes Spotify felhasználók számára a lehető leginkább személyre szabottabb hirdetési élményt nyújthassa.

Márpedig az  ingyenes Spotify , bevallottan a svéd cég egyik kulcs fókusz területe lesz az elkövetkezendő időszakban, a Spotify egyik fő célja ugyanis az, hogy  jelentősen növelje  hirdetési bevételeit és ezáltal az ingyenes használható szolgáltatási láb  pénzügyi mutatóit is javítsa

 

Talán az egész megújulás legfontosabb eleme, hogy alapjaiban változik meg a Spotify által kínált rádió funkcionalitás! A rádió létrehozás pofonegyszerű és gyors lesz: egy adott előadó nevét beírva, a találati oldalon egyből lehetőségünk lesz az adott előadó tartalmain alapuló rádiót indítani!  Ami tulajdonképpen nem is rádió lesz, hanem egy végtelenített lejátszási lista, amely viszont klasszikus rádió hallgatási élményt nyújt majd, azaz szemben az ezen a területen mérvadónak számító Pandora-val , nem lesz arra sem szükség, hogy az egyes dalokat értékeljük, a rádió tartalmainak finomítása érdekében. (persze jogosan merülhet fel ezek után az a kérdés, hogy a kevésbé tetsző dalokat akkor hogyan fogja kiszűrni számunkra a Spotify?)

Ugyan a bejelentésében erre nem tért ki a svéd cég, de nem lehet nem észrevenni az összefüggést a piaci fejlemények és a Spotify lépése között, elsősorban a világ legnagyobb zenei piacán Egyesült Államok streaming szolgáltatói piacán történteket! A Piacvezető Pandora  akvizíciója, az Apple Music előretörése tetszik- nem tetszik lépéskényszerbe hozta a Spotify-t. Annak érdekében, hogy piacvezető maradjon, válaszolnia kellett, az alapvetően a rádió funkcionalitás és exkluzív tartalmak felől érkező kihívásra. Hogy sikerült-e arra majd valamikor jövő év elején kaphatunk majd választ…

A megújuló Winamp lehet a jővő sláger zenei szolgáltatása

A Winamp nevet nem nagyon kell senkinek bemutatni, a 2000-es évek elejének, közepének, azaz az MP3 korszaknak az ikonikus és kihagyhatatlan szereplője volt, ugyanúgy, mint a mai vezető streaming szolgáltatások. 2000-es évek második felében aztán  az iTunes illetve a mobiltelefonok előretörésével fokozatosan háttérbe szorult, melyből többször próbált kitörni, sajnos alapvetően sikertelenül.

winamp_llllama2.jpg

A Winmap jelenleg a Universal Music tulajdonosa, a Vivendi  által 64%-ban tulajdonolt belga Radionomy. Az akvizíció pillanatába a hivatalos megfogalmazás szerint a Vivendi felől érkező befektetést a belga cég innovációra illetve a várhatóan növekvő audio piacon való térnyerése használja majd. Minden jel szerint ennek ha idén már nem is 2019-ben az első eredményét láthatjuk is majd!

Közös tulajdonban a Universal Music és a Winamp

A winamp a kilencvenes évek ikonikus zenelejátszó szoftvere a 2000-es élvekben az iTunes illetve a mobiltelefonok előretörésével fokozatosan háttérbe szorult, melyből többször próbált kitörni, sajnos alapvetően sikertelenül. A szolgáltatás anno még a dotkom lufi idején megvásárló AOL egy ideig fejleszteni próbálta, felmerült, hogy streaming szolgáltatás lesz belőle, hogy aztán 2013 végén már a bezárását lebegtesse meg.

 

A Radinomy ugyanis a héten bejelentette, hogy a Winamp dekstop verziójának idei megújulása után, jövőre mobil Winamp érkezik majd! Egyelőre túlzottan sok információt nem árult el a projektről a  tulajdonos Radionomy, de annyit igen, hogy a fókusz kifejezetten a mobilon lenne, azaz az új Winamp egy elsősorban mobil termék lenne.

Egy olyan mobiltermék, melynek bevallott célja az lenne, hogy megteremtse a kapcsolatot a legfontosabb streaming szolgáltatások között.

Hogy mindent utópisztikusan hangzik? Abszolút mértékben! Hogy népszerű lenne-e a streaming szolgáltatások használó körében? Abszolút mértékben! Hogy a nagy zenei kiadók érdeke lenne -e mindez? Talán? Hogy a vezető streaming szolgáltatások örülnének-e egy  ilyen jellegű aggregátornak? Szinte biztosan nem!

Mindezek ismeretében aztán abszolút jogosan merül fel a kérdés, hogy mégis mit is szeretne a Winamp és tulajdonosa? A válasz lényege és ereje pedig pontosan a tulajdonosban rejlik! A világ legnagyobb zenei kiadójának(közvetett) résztulajdonaként a Winamp lehet az a szolgáltatás, amely megteremti  azt a  fajta forgalomterep szerepet, amiről mind a kiadók, mind a streaming szolgáltatók álmodoznak.

A lehetetlennek tűnő küldetés kulcsa pedig pontosan a fent említett tulajdonos lehet! Az extravagáns Lucian Grange vezette Universal Music ugyanis már régebb óta gondolkozik egy saját streaming szolgáltatáson, … ehhez pedig a közelmúltban csatlakozott a Sony Music is.  A Radionomy által megszellőztetett információk alapján a jogi megoldással nem  lesz gond, ami azt sugallja, hogy a Universal erősen támogatja őket a projekt megvalósulásában

Bármely, saját márka alatt futó szolgáltatás, amely csupán saját tartalmakra alapozna, a legkisebb eséllyel sem bírna a vezető streaming paci szereplőkkel szemben! Aki azonban a forgalomterelő szerepet betölti, az mind a streaming szolgáltatók, mind a kiadók érdekeit szolgálja majd.

Azzal pedig, hogy a Winamp- az elképzelések szerint- integrálja majd az offline és online zenehallgatási élményt egy régi-régi, még a felhő alapú zenei szolgáltatások  idejében megfogalmazódott fogyasztói igényre adhat választ. A zenekedvelők számára a lényeg ugyanis az lenne, hogy a nagy nehézségek árán összegyűjtött zenei gyűjteményük egy helyen, minden platformról elérhető legyen.  Itt ebben az esetben zenei gyűjtemény alatt értük playlisteket,  megvásárolt zenéket, saját zenéket, CD mindent, amit valaha hallgatunk. Ha ez valóban sikerül a Winampnek, akkor a 2020-as években is ugyanolyan meghatározó szereplő lehet, mint 15 éve volt!

Újabb zenei kiadó indítana Spotify vetélytársat

 A nagy nemzetközi lemezkiadók és a streaming szolgáltatások viszonya legjobban talán a se veled-se nélküled  hasonlattal  írható le. Persze ez a sok tekintetben se veled- se nélküled viszony  a kiadók számára is egyre kifizetődőbb.  Annak lehetőségét, hogy a Vivendi tőzsdére vigye   a Universal Musicot, nem más teremtette ugyanis meg, mint az előbb említett se veled- se nélküled viszony másik oldalának a meredek növekedését.

Ennek ellenére rendre felmerül az az ötlet a kiadók részéről, hogy saját zenei szolgáltatás indítanak, abban a hiszemben, hogy jobban tudnák, tudják  marketingelni, üzemeltetni, mint az olyan  szolgáltatók és médiavállalkozások, mint az Apple vagy éppen a Spotify.

sony_stringer.jpg

Nagyjából 3 évvel ezelőtt a piacvezető Universal Music a Barcelonai Mobile World Congress (MWC) keretein belül különösebb hírverés nélkül bemutatott, Mondia Mix névre hallgató szolgáltatás a teljes, Universal zenei portfoliót tartalmazta, white label, azaz a megrendelő igényei szerint márkázható streaming szolgáltatásként.

Most éppen a Sony Music a „soros” bár az ő terveik messze nem mondhatóak ennyire konkrétnak ( még) Ettől még tény, hogy Rob Stringer , a kiadó vezetője a BBC Radio 4-nek nyilatkozva  nem vetette el a lehetőségét annak, hogy a Sony Spotify vetélytársat indítson!

Stringer kiemelte, hogy a Sony közel 100 évre visszamenő zenei archívummal rendelkezik zenei tartalmakból, és az ebben rejlő előnyöket(?) szeretné kihasználni! Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az fel sem merült és nem is opció, hogy a Sony bármely jelentős streaming szolgáltatásból visszavonja teljes katalógusát! A katalógus bizonyos részeinek visszatartását vagy késleltetését ugyanakkor abszolút nem zárta ki! Nem meglepő módon pontosan a Spotify illetve és streaming szolgáltatók gyakorlatában egyre gyakrabban jelentkező közvetlen előadói szerződéseket hozta fel példaként! Stringer egyszerre próbált diplomatikus maradni és határozott lenni akkor, amikor kijelentette  a Spotify direkt előadói szerződéseire reflektálva, hogy „Megtehetik? Igen,minden valószínűség szerint! Hogy kell-e választ adnunk mint kiadó erre? Igen!”

Baljós árnyak a múltból

A Sony esetében nem ez lenne az első világmegváltó kísérlet… 2010-ben, SONY Music Unlimited  alapvetően a  Sony-Ericsson telefonok tartalom oldali  támogatását volt hivatott elérni.

A SONY Music Unlimited elődje, egy az iTunes riválisát megteremteni kívánó zenei doktrína részeként, Qriocity néven 2011 nyarán indult el, az Angliában, e majd pedig nem sokkal az után a tengerentúlon is

Qriocity.jpg

 

 

A

sok tekintetben borítékolható kudarcot aztán, 5 évvel később, egy újabb megoldás követte. Ez esetben a Sony egy sokkal  reálisabb megközelítést alkalmazott: leállította a SONY Music Unlimited -et  és 2015 márciusában PlayStation Music néven, a Spotify szolgáltatásán alapulva indította újra  zenei ajánlatát

Az együttműködés minden tekintetben win-win megoldásnak tűnt, hiszen a Sony egy nem működő szolgáltatást cserélt le, egy sok platformon már bizonyítottra, a Spotify újabb, fontos platformon jelenik meg,és nyert elérést a közel 64 millió Playtation felhasználóhoz.

És hogy mi lehet ez a válasz? Egyrészt a saját, azaz kiadói oldalon való egyre erősebb, erőteljesebb innováció, másodsorban pedig a kiadói / disztribúciós modellbe való beavatkozás, azaz kimondva-kimondatlanul az új tartalmak megjelentésének  időzítése, exkluzivitása.

Hogy mindet működhet-e?  A legpozitívabb példa a Tidal  lehet, az a Tidal ,amely  alapvetően a lét és nem lét határán mozog, de ami talán ennél is fontosabb, érdemben nem tud beleszólni  a meghatározó streaming szolgáltatások versenyébe.  Hogy mindeze alapján a Sony esetleges streaming szolgáltatása képes lenne-e erre? Lehet, de nem valószínű…

Erősődő Spotify-Apple-Amazon harc a zenekedvelők kegyeiért

Idén februárban írtunk arról, hogy  a világ vezető zenei piacának számító tengerentúli piacokon  a hírek szerint az Apple Music növekedési üteme  bőven meghaladja a svéd vetélytársáét. Arról nincsen információ, hogy ez azóta, meg is történt-e ( ahogyan azt várták az előrejelzésekben) azonban a Midia Research éves felmérése a nemzetközi trendeket illetően is érdekes információkkal szolgált.

spotify-vs-apple-music.png

A többi piackutató/elemző céghez hasonlóan a Midia adatai is egyértelműen azt jelzik, hogy globálisan a streaming szolgáltatások növekedése messze van még az enyhüléstől. Nehéz ugyanis másnak nevezni azt, hogy a tavaly év végi éppen hogy csak nem 200 millió globálisan streaming szolgáltatásokért fizető, idén ,az év első felére megközelítette a 230  milliót, ami 16%-os növekedést csak fél év alatt, éves szinten, a 2017-es év hasonló időszakához viszonyítva pedig 38%-os!

Pusztán számszakilag nézve  az előző évhez képest 67 millióval megnőtt streaming előfizető közel felét, 25 milliót a Spotify adta, közel 90%-át, közel 60 mililó főt pedig a Spotify-Apple- Amazon-Google négyes adta, azaz valóban a streaming piac ( is) végletekig a nagy amerikai cégek által dominálttá vált.  

ww_streaming_top6_2018.jpgEnnél talán érdekesebb, hogy hogyan alakul a verseny a nagy, domináns amerikai szolgáltatások között. Az eddig többször hangoztatott alapvető megfigyelés az volt, hogy az USA-ban már az Apple Music lehet az erőseb, globálisan azonban  még feltétlenül a svéd cég.

A legjelentősebb mértékben az Apple piaci részesedése nőtt, az előző évhez képest 2%-al, miközben a Spotify a nagyobb piacon is megőrizte vezető helyét.   Az Apple Music növekedés és közeledés a Spotiy-hoz egyben azt is jelenti, hogy a jelenlegi piaci tendenciák  mellett a tengerentúli piacokon való növekedés elég ahhoz, hogy globálisan is csökkenjen a különbség a két szolgáltató között.

Spotify-Apple Music háború a tengerentúlon

Alig telt el 10 nap azóta, hogy a Spotify legújabb előfizető szám adatáról írtunk, megérkezett az Apple Music hasonló adata is. A svéd cég a tavalyi év tavaszán érte el a mérföldkőnek számító 50 millió fizető ügyfelet, hogy aztán alig 10 hónap alatt újabb 20 millióval növelve azt elérje a 70...

Nem lehet nem szót ejteni a dobogó harmadik helyezettjéről, az Amazonról, amely ugyancsak 2%-al növelt a piaci részesedését, azonban mindezt 10%-ról tette! Egészen elképesztő az Amazon növekedése,  az előfizetői száma pedig megközelíti a 30 milliót, így az Apple-nek  miközben a Spotify-t üldözi, egyre többször kellhet ad arra is gondolnia, miképpen őrzi meg  előnyét a Seattle-i céggel szemben.

 

Megállíthatatlan az Amazon növekedése

A streaming piaci versenyről rengeteget írtunk, írunk mi is itt a blogban, de alapvetően az első két helyezett egyre ádázabb küzdelméről. A piac azonban ennél jóval komplexebb, egyrészt a sokak által lesajnált, mégis óriási táborral rendelkező ázsiai szolgáltatók, másrészt pedig a sok tekintetben...

Végül, de nem utolsó sorban érdemes egy pillantást vetni a zeneipar fekete bárányára, a Google-ra. A Midia adatai alapján úgy tűnik ugyanis, hogy  megtalálhatta végre azt az üzleti és operációs modellt, melynek segítségével meghatározó zenei szereplő lehet. Ezt jelzi, hogy egy év alatt, lényegében a semmiből több,mint 7 millió előfizetője lett a Youtube Musicnak.

A közeljövőben, azaz az lekövetkezendő 8-12 hónapban  ebben az alapvető fellálásban nem nagyon várható változás, azonban valamikor 2019-ben előreláthatólag érdemben csökken majd a nagy, fejlett nyugati piacokon a növekedés amely áttolódik a jelenleg még fejletlenebb, de potenciálisan hatalmas Latin-Amerikai és  Távol- Keleti piacokra.  Könnyen lehet, hogy akkor fog lapajaiban megváltozni a fenti sorrend…

Mindenki streaminget hallgat az USA-ban

Az elmúlt 2-3 évben az világ legnagyobb zenei piacáról, az amerikairól szinte csak jó híreket olvashattunk a különböző sajtóorgánumokban! Az Egyesült Államok zenei piaca ugyanis  sorrendben harmadik éve folyamatos növekedésben voltak, vannak amire pedig az elmúlt 25 éve nem volt példa a zeneiparban.

music_tastes_2.jpg

Így napjainkban a kérdés már nem az, hogy nő-e a tengerentúli zeneipar, hanem sokkal inkább az, hogy a növekedés üteme mekkora. Kezdjük is akkor ezzel a legfontosabbnak tűnő információval: a növekedési ütem egyértelműen csökkenni látszik, a mögötte meghúzódó ok, ugyanakkor nem az, amire a legtöbb szakértő gondolna.

usa_music_revenues_2016-18.jpg2018 első félévében a tengerentúli zeneipari bevételek- beleértve a fizikai és a digitális eladásokat is- 10%-al növekedtek az előző év hasonló időszakához mérten, ami bizony jelentősen alacsonyabb az előző évben mért 20%-os növekedéshez képest. Dollárokban mérve talán még plasztikusabb a különbség. 2017-ben az előző évhez képest 700 millió dollár volt a növekedés, most azonban csak 400 millió, azaz mintegy 300 millió dollárnyi „növekedés” eltűnt!

Mindez elsősorban annak volt köszönhető, hogy rég nem látott mértékben beszakadtak a CD eladásokból származó bevételek. Amíg a tavalyi év első félévében  kis mértékben alig 3%-al csökkentek az ebből befolyt bevételek , azaz lényegében aszt mondhattuk, hogy a CD eladások elérhették  minimumukat. Tévedtünk, hiszen ehhez képest egy évvel később, 2018 első félévében 42%-al zuhantak a bevételek ezen a téren!

usa_nielsen_2018h1.jpg

Az elmúlt évek   brutális menetelése után alapvetően az sem meglepő, hogy a prémium streaming szolgáltatások növekedése is lassult,igaz 37%-os növekedésre  azt mondani, hogy lassú, azért igen szigorú lenne.

Annak következtében, hogy tulajdonképpen kettészakadt a világ legnagyobb zenei piaca,  egy jól növekvő szegmensre ( streaming) és két küszködő, meredeken csökkenő szegmensre ( CD eladások és a lá carte letöltés) és ez a jól növekvő szegmens 3 év alatt lényegében totális dominanciára tett szert, hisz a zeneipari bevételek háromnegyede(!!) streaming szolgáltatásokból származik!

usa_revshare_2017-18.jpg

A  különböző streaming  illetve  streaming jellegű szolgáltatások közül mind bevételekben, mind növekedésen a prémium streaming szolgáltatások dominálnak.  Mindez az ezekért a szolgáltatásokért fizetők számából is szépen látszik.

Amely folyamatosan, meredeken növekszik, az elmúlt egy évben a 10 milliót is meghaladta az új streaming előfizetők száma az Egyesült Államokban, azaz a streaming növekedése egyelőre még messze van attól, hogy kifulladjon.

usa_streamuser_2011-18.jpg

Ami még talán ennél is  nagyobb bizakodásra ad, adhat okot az az, hogy maguknak a streaming szolgáltatásoknak a használata is meredeken növekszik.

 

20 éve nem látott csoda a tengerentúli zeneiparban

Az elmúlt években nagy utat jártak be az amerikai zenei bevételek. 2012-ben még minden idők legerősebb karácsonyát produkálták az online zeneáruházak, hogy aztán az ezt követő években az alá carte letöltések a CD-hez hasonló mélyrepülésbe kezdjenek, ezzel újból csökkenésbe taszítva a zeneipari...

A 2018-as év első felében összesen mintegy 400 milliárd audio és video  zeneszám megtekintés, meghallgatás zajlott le a tengerentúlon.  Ami talán a növekedés ütemét legjobban érzékelteti az az, hogy a növekedés, ami nagyjából 120 milliárd stream volt nagyobb, mint  2014 első félévében az összes stream!

A tavaly érzékelt hurráoptimizmus tehát lehet, cseppet eltúlzott volt. Mert hiába növekszik továbbra is meredeken a streaming , a zeneipar struktúrájának átalakulása nyomán, a vesztes területek visszaesése miatt a növekedés már most sem tud olyan dinamikus lenni.

Unikornis lett A Deezerből

 Ha lenne és  létezne időgép és azt vissza tudnák forgatni azt valahol 2014- környékére, akkor arról írnánk,  hogy a francia cég akár  meg is előzheti a már akkor is piacvezető Spotify-t. A lelkesedés aztán odáig fokozódott, hogy 2015-ben a francia cég bejelentette tőzsdére lépési szándékát…, hogy aztán innen hatalmasat zuhanjon és majdnem hogy elsüllyedjen a streaming szolgáltatások  szürkeségében. Innen, erről a mélypontról próbált és próbál vissza térni a francia cég, sokkal kevesebb  PR aktivitással és sokkal több munkával! 

Amikor a Deezer esetleges kudarcáról  beszélünk, nem szabad elfelejteni egy pillanatra sem, hogy az egyik legjelentősebb befektetője  az orosz milliárdos Lev Blavatnik portfolió cége, az Acces Industries, azaz fundamentális finanszírozási gondokról még akkor sem beszélhetünk, beszélhetnénk, ha a Deezer növekedése hosszú távon sem állna helyre.

deezer_usa.jpg

Új befektető, befektetők bevonása ennek ellenére is fontos lehet, hiszen a Deezer  (is) mint minden startup szeretne elkerülni az egyetlen befektetőtől való függőséget, amitől valljuk meg jelenleg meglehetősen messze van a Párizsi székhelyű cég. ( lévén az Acces Industries önmagában 50% feletti részesedéssel rendelkezik)

A francia cég által megerősített információk alapján az újabb befektetői körben a már korábban is cégbe fektető vállalkozások ( az Acces vagy éppen az indulásban fontos szerepet játszó Orange) mellett  szaúdi The Kingdom Holding Company valamint a Dubai Rotana vett részt.    A befektetés össze kb. 160-170 miliió dollár volt. A tőkeemelés révén a Deezer (is) végre unikornissá vált, azaz piaci értékelése meghaladja az 1 milliárd dollárt. Ami a Spotify 30, de akár a csak a tengerentúlon elérhető Pandora 3.5 milliárdos piac értékeléséhez képest még mindig mininek mondható.

 

Irányt váltva próbál a felszínen maradni a Deezer

2014-ben, azaz alig három évvel ezelőtt még arról elmélkedtünk, hogy a Deezer megelőzheti-e a Spotify-t. Akkor ez valóban reális lehetőség volt, hiszen a publikus adatok alapján ,a francia cég 130 országra kiterjedő offenzívája kifizetődőnek tűnt. Az ezt követő szűk másfél aztán egyértelművé...

Az újabb befektetésben  azonban talán nem is ez a legfontosabb elem, hanem két másik tényező. Az egyik, hogy a jelentős arab befektetők révén szinte biztosan kijelenthető, hogy a Deezer által korábban felfedett és meghirdetett tengerentúli, azaz alapvetően Egyesült Államokbeli terjeszkedés és fókusz a feledés homályába merülhet… Másodsorban viszont az által, hogy a Deezer legfrissebb befektetői között megtalálható a legjelentősebb arab tartalamakat forgalmazó és megjelentető kiadó, amely a befektetés értelmében exkluzívan licenszeli tartalmait a francia streaming szolgáltatás számára, a Deezer, lényegében a semmiből előtörve komoly és meghatározó szereplő lehet majd  az közel-keleti zenei piacokon.

Mindez azért kulcskérdés, mert a fejlett piacok  egyre közelebb kerülnek a szaturációhoz, azaz aki valóban hajlandó  a streaming szolgáltatásokért fizetni, az valamilyen formában, valamilyen üzleti modellben megteszi ezt.

 

Sosem látott változások jöhetnek a világ zeneiparában

Azt, hogy a streaming mennyire és milyen mértékben formálja napjaink zeneiparát talán legjobban az az adat fejezi ki, hogy a 2012-ben még a tengerentúli piacokon vezetőnek számító egyedi letöltések, mára a CD eladásoknál is kisebb részét teszi ki a zenei bevételeknek, miközben a streaming vált a...

Ahhoz, hogy a streaming szolgáltatásokkal kapcsolatos növekedés megvalósuljon arra lesz tehát szükség, hogy a fejletlenebbe piacokon beinduljon a növekedés. A növekedés valószínűleg be is indul majd, azonban szemben  a fejlett piacokkal, ezeken a piacokon ( leszámítva Dél-Amerikát) nem a globális szereplők, a Spotify  vagy az Apple Music, hanem helyi szereplők uralják a piacot.

A közel-keleten ez a szereplő az Anhgmahi, amelynek mintegy 50 millió regisztrált felhasználója van.  Erős lokális repertoár nélkül ezen a piacon a nagy nemzetközi szereplőknek sincsen sok esélyük, A Deezernek viszont így, a Rotana támogatásával lehet esélye. És ez talán  az 1 milliárd dolláros értékelésénél is fontosabb lehet a francia vég számára.

Sosem látott változások jöhetnek a világ zeneiparában

 Azt, hogy a streaming mennyire és milyen mértékben formálja napjaink zeneiparát talán legjobban az az adat fejezi ki, hogy a 2012-ben még a tengerentúli piacokon  vezetőnek számító egyedi letöltések, mára a CD eladásoknál is kisebb részét teszi ki a  zenei bevételeknek, miközben a streaming vált a legjelentősebb bevételi forrásnak.

music_industry_2018_1.jpg

Gyakran felmerülő kérdés azonban, hogy mi várható hosszú távon? Mit és mennyire fog a streaming  átformálni, átalakítani? Az szinte biztosan kijelenthető ugyanis, hogy a streaming zenei szolgáltatások népszerűsége, használata és növekedése nem hogy nem áll meg, hanem még csak most indul be majd igazán! Több piackutató, elemző cég  előrejelzései is azt indikálják, hogy az elkövetkezendő 5-10 évben a streaming szolgáltatások továbbra is meredeken emelkednek majd, melynek következtében 2030-ra megközelíthetik a 30 milliárd dollárt majd a világ zeneipari bevételei.

Nézzük meg tehát, hogy ez az egyre inkább valószínű trend miként is hat majd a világ zeneiparára?

Újfajta kiadói modell

Az a tény, hogy  minden eddiginél könnyebb napjainkban előállítani és most már piacra vinni is új zenei tartalmakat , természetesen alapjaiban  érzékelteti, érzékeltetheti hatását a zenei kiadók  szerepében is. A digitális szolgáltatások és marketing eszközök terjedésével az előadók számára egyre fontosabb lett, hogy   tartalmaikhoz kapcsolódó jogokat vagy azok egy része ők kezelhessék, miközben a marketing tevékenység ellátásához sok esetben már nincs is szükség a kiadókra, ha van, akkor viszont sokkal inkább szolgáltatást keresnek az előadók, mint tisztén zenei tartalom kiadást!

Gyakran elhangzó, általunk is ismételt tézis, hogy a hagyományos kiadók akár el is tűnhetnek ebben a megváltozott struktúrában.  A látszat ebben az értelemben kicsit csalóka, ugyanis a nagy major kiadók az elmúlt években ugyanis komoly energiát fektettek abba, hogy ők maguk is képesek legyenek szolgáltatást nyújtani az előadók számára. 

 

Zenei kiadó 2.0- a Kobalt Music

A tradicionális modell alapján a zeneiparban az egyes előadók zenei kiadókkal szerződnek le, annak érdekében, hogy azok elvégezzék a zenei tartalmaikhoz kacsoló marketing, terjesztési illetve jogi feladatokat, ők pedig csak a zenére koncentrálhassanak. Természetesen a folyamat ennél bonyolultabb, hiszen a kiadók számára mindig is a legnépszerűbb, legjobban eladható előadók megtalálása volt a fő cél, így a zenészek, zenekarok jelentős hányada kiadó nélkül volt kénytelen egyengetni saját pályáját.

A piac illetve az, amit az előadók elvárnak ugyanakkor  valóban fundamentálisan más, mint évekkel ezelőtt. Akkor ugyanis, amikor a streaming szolgáltatók- mondjuk a Spotify- 1 millió lejátszás után 5000 dollárt garantálnak az előadóknak – ez nem kevesebbet jelent, minthogy egy ügyes, saját marketing gépezetét és a streaming szolgáltatásokban jelenlevő közönség menedzselését elvégző előadó számára tulajdonképpen a havi megélhetés garantált lehet a streaming szolgáltatásokból is! A saját tartalmak jogainak  birtoklása tehát egyre fontosabb, ez pedig szembe megy a nagy kiadók fundamentális érdekeivel.

Párhuzamosan tehát a streaming szolgáltatások száguldásának köszönhetően  amúgy ugyancsak  prosperáló ( elég ha a kiadói bevételeket nézzük) tradícionális kiadói modellel, kezd kiépülni egy az átlagos zenészek számára új lehetőséget biztosító ökoszisztéma is.  Persze ahhoz, hogy ez az ökoszisztéma és párhuzamos valóság működjön, befektetőkre is szükség lesz, de úgy tűnik ezzel sem feltétlenül lesz probléma.

Befektetői bizalom

A streaming szolgáltatások folyamatos és prognosztizált  növekedése egyben azt is jelenti, hogy a streaming piacon jelenlevő és sikeres cégek üzleti modellje egyre biztosabb lábakon áll, állhat. Mindez pedig azt jelenti, hogy a maguk piacán vezető, biztos lábakon álló cégek egyre inkább és egyre biztosabban számíthatnak a befektetők érdeklődésére, bizalmára.   

Ez a befekteti bizalom pedig egyre inkább nem csupán a streaming szolgáltatásokban, hanem az előadói tartalmak menedzselésben illetve a zenei katalógusok vásárlásában is megjelenik.

Csak az idei fontosabb tranzakciókat idecitálva:

Concord-Imagem akvizíció: A laikusok számára szinte egészen biztosan ismeretlen, amerikai gyökerű Concord Bicycle Music, az Imagem katalógusának és  publikációs jogainak felvásárlásával  minden idők egyik legjelentősebb kiadói akvizícióját hajtotta végre és  az Imagem 250 ezer tétle meghaladó zenei adatbázisával immár közel 400 ezer dalból álló katalógussal rendelkezik,, többek között olyan előadóktól, mint Phil Collins, Mark Ronson vagy a Daft Punk

Round Hill Music terjeszkedés: Az Imagemhez hasonlóan izgalmas préda  volt a zenei jogok piacán a tradícionálisnak mondható Carlin, amely többek között olyan előadók publikációs jogaival rendelkezik, mint Elvis, AC/DC, James Brown, vagy éppen  Meatloaf. A vásárló kiléte ugyanakkor felettébb érdekes, ugyanis a nagy zeneműkiadók és kiadók elől szerezte meg az értékes portékát, igaz a legtöbb szakértő szerint mesze túlárazva. Ettől függetlenül tény, hogy a tranzakció révén a Rouind Hill roppant értékes portfólióval rendelkezik majd, amelyet az elmúlt években épített fel, alapvetően befektetői tőkéből ( több mint 200 millió dollárnyi befektetői tőke van  jelenleg is a vállalatban) és amely olyan előadókat tartalmaz, mint a The Beatles,a  The Rolling Stones,  Frank Sinatra vagy Bruno Mars.

De a befektetői bizalom nem csupán  nagyobb megállapodások finanszírozásában mutatkozik meg, hanem egészen mikro szintekre is elért. Olyan, alapvetően pénzügyi befektetőnek számító cégek, mint a Sound Royalties vagy a Lyric Financial a várható  jogdíjbevételek  pontos előrejelzése alapján hajlandóak  befektetni akár egyedi előadókba, zenekarokba is, anélkül, hogy a hangfelvételek tulajdonjogát  kérnék, azaz a gyakorlatban eleget adnak a felvételek elkészítésére , hogy aztán a jogdíj bevételek egy bizonyos százalékából törlesszék azt a finanszírozott előadók.A Royalty Exchange  nevű platform pedig tulajdonképpen ehhez, azaz az előadók és a potenciális befektetők egymásra találáshoz biztosít platformot.  

Lokális tartalom a nemzetközi piacokon

A streaming szolgáltatásokból származó bevétele prognosztizált növekedése egyetlen esetben  válhat valóban realitássá: amennyiben a streaming illetve streaming jellegű szolgáltatások globális térhódításnak indulnak.

A globális térhódítás  átütő sikeréhez ugyanakkor a jelenlegi tartalomkínálat nem lesz elegendő.  Hiába erősek a globális előadók lokálisan is, az igaz húzónevek sok esetben helyi előadók, különösen az olyan speciális kultúrájú piacokon, mint Kína vagy India.

Ezek a helyi előadók legtöbb esetben  nem kötöttek még egyetlen nagy nemzetközi kiadóhoz sem, így őket tulajdonképpen integrálni kell a globálisan meglevő folyamatokba, minden szinten, ( jogi, pénzügyi, metaadat stb.) ami elsőre feladat, hosszabb távon azonban pontosan az ilyen kisebb, nyugati mértékkel mérve ismeretlen előadók integrálása hozza majd magával a globális növekedést.

Újfajta üzleti modellek

A lokális tartalom mellett a streaming szolgáltatások térhódításához  és a vízionált brutális bevételemelkedéshez feltétlenül szükség lesz az üzleti modellek finomodására, finomítására. Ahogy mi, itt a muzzak hasábjain is már többször leírtuk: a jelenleg szabványosnak mondható, havi 10 dollár körüli előfizetési díjjal azokat, akik ennyit hajlandóak fizetni a zenéért már elérték a szolgáltatók. A további terjedéshez mindenképpen szükséges lesz olcsóbb, de korlátolt funkcionalitású üzleti modelleket is elérhetővé tenni.

Az USA-n kívüli világ

A multinacionális cégek világában létezik egy rendkívűl csúnya, mégis  a látásmódot jól megfogalmazó  definíció, amely az Egyesült Államokon kívül piacok ROW,  rest of the World-ként, azaz mintegy  apróságként kezel. Mindez jelenleg a zeneiparra abszolút és hangsúlyozottan igaz, hiszen a globális zeneipari bevételek 73%-a jelenleg a tengerentúlon keletkezik.

Mindez persze csak egy pillanatot rögzítő fénykép, a jövő, és az, amiről ebben a posztunkban értekezünk ugyanis alapvetően nem az Egyesült Államokban várható változásoknak lesz köszönhető, hasnem, sokkal inkább a jelenleg lenézett piacoknak!

row_streamingmarkets_1.jpg

A jelenlegi 27%-ról azonban a jövőben a nem tengerentúli a zenéért valamilyen formában fizetők száma drámai mértékben nő majd meg.  Mindez pedig  a 2019 végére érdemben lelassuló amerikai és egyéb nagyon fejlett piacok helyettesítesként igen fontos lesz!

Mert persze százalékosan Brazíliában vagy Mexikóban, országosan lehet, alacsony penetráció lesz érzékelhető, még évekig, azonban ezeknek a hatalmas 50-80 milliós lakosságú országoknak  egy-egy nagyvárosában összegyűjthető annyi előfizető, mint egy kisebb európai piacon (..)

Az olyan gigantikus piacokon, mint Kína vagy India, ahol már most is 100 milliók használnak ingyenes streaming zenei szolgáltatásokat , ott a fő feladat a használók ingyenes szolgáltatások felől a prémium rész felé való terelése lesz.

A másik növekedési terület- bár ehhez szorosan kapcsolódó terület- a rádió hallgatók meghódítása lehet. A potenciális piac pedig óriási! Az IFPI adatai alapján 2017 év végén mintegy 178 millióan fizettek a streaming szolgáltatásokért, miközben globálisan közel 5 milliárd(!!) ember hallgatott rádiót valamilyen formában, valamilyen platformon!

A streaming szolgáltatások növekedési lehetősége- a globalizáción felül- tehát  ennek az 5 milliárd embernek a valamilyen formában történő meghódítása, és egy a rádióházhoz és a háttérzene hallgatáshoz hasonló, de a jelenleginél jobb, interaktívabb élmény nyújtása.

Okos otthoni eszközök 

A háttérzene hallgatás pedig elvisz minket egy újabb roppant izgalmas területre, a különböző intelligens otthoni asszisztensek irányába. Az összes komoly technológiai cég, élen az Amazon-al, hosszú távon az otthoni zenehallgatást  intelligens asszisztenseik segítségével képzeli el. Ez egyrészt teljesen új, az eddigiekről eltérő navigációt és interakciókat igényel és jelent majd, ahogyan azt az Amazon példája is mutatja,  lehetőséget nyújthat majd, az eddigiektől radikálisan különböző üzleti modellek és árazás  bevezetésére is.

……………………………………………………………………………………………………………………………………………………

2030-ra, ahogyan  a Goldman Sachs jósolja,  ( és persze amennyiben igaza is lesz az elemző cégnek) meghétszereződnek majd a zeneipari bevételek. Ez azonban azzal is jár majd, hogy gyakorlatilag rá sem ismerünk majd arra a zeneiparra, ami 10 év múlva ekkora bevételeket termel. Teljesen új piaci szereplők, új területek és új piacok dominálják majd azt a zeneiopart, amely 30 milliárd dollár bevételt termel majd.

Komoly globális zenei birodalom építésbe fogott a UPC tulajdonosa

Nagyon hektikus, hullámhegyekkel és sok-sok hullámvölggyel tarkított éven van túl a tengerentúli streaming és rádiós piac vezetője, a Pandora. Az aktív használók csökkenése miatti befektetői nyomás tavaly év végén egyre erősödött, olyannyira, hogy tavaly év végén a Pandora részvényárfolyama komoly nyomás alá került ás reális lehetőségként merült fel az is, hogy a cégnek csődvédelmbe kell vonulnia.

pandora_2015_1.jpg

Ez nem következett be, elsősorban annak köszönhetően, hogy a sok tekintetben vetélytárs Sirius XM és tulajdonosa a Liberty Global 480 millió dollár értékben  fektetett be a Pandora-ba. A Sirius XM 172.5 millió dollár értékben vásárolt A sorozatú Pandora részvényeket , a fennmaradó részt pedig a piacon vásárolta majd meg, 2018 februárjáig. A tranzakció révén a Sirius XM mintegy 16-18%-os tulajdonosává vált a kaliforniai on-demand rádiónak. A Liberty Media azt vállalta, hogy 18 hónapig nem fog további részesedést vásárolni a Pandora-ban illetve, hogy a jövőben  nem növeli részesedését 31% fölé az igazgatótanács tudta nélkül.

Mindez azonban nem volt elég, a Pandora részvényei  tovább zuhantak – annak ellenére, hogy a Sirius is vásárolt belőlük bőséggel a fentiek értelmében-  és ez pedig, fonák módon az új résztulajdonos  hosszútávú érdekeivel sem ütközött. Amennyiben ugyanis a Pandora részvények ára tovább esett volna – nagyjából a tavaly végi 5 dolláros ár felére felére- akkor megérhette volna a Siriusnak a teljes hatalomátvétel….

pandora_stockprice_2014-2018.jpg

A valóságban ugyanakkor mindennek lényegében az ellenkezője történt! A Pandora hossza vergődés után ismét a Wall Street kedvencévé vált, elsősorban azért,mert érezhetően képes volt az amúgy hatalmas ügyfél  és aktív felhasználó bázist  prémium, azaz fizetős ajánlatai felé terelni.

 

A Pandora zenei ökoszisztémája

Pandora Radio: természetesen a szolgáltatás csomag magja a jövőben is a rádió lesz ,amely azonban prémium szolgáltatás  indulásával egy időben  a hirdetésekkel tarkított  ingyenes verzió is érdemi változáson ment keresztül. Egyrészt maguk a felhasználók több kontrollt kapnak afelett, hogy  milyen hirdetéseket lássanak

Pandora Plus: Pandora Plus névre hallgat majd a rádió prémium verziója. ehetővé teszi a  Pandora hallgatói számára, hogy 5 dolláros havidíj ellenében, a hirdetésmentességen felül  korlátlan alkalommal léptethetnek át dalokat, offline is hallgathassák a rádiószolgáltatást  illetve az egyes számokat ismételten meghallgathassák. 

Pandora Premium névre hallgat majd a klasszikus streaming funkcionlaitás( is)   nyújtó szolgáltatás, amely 10 dolláros havi díjért lesz elérhető, és természetesen tartalmaz majd mindent, amit a másik két szolgáltatás.

Mindez pedig sok tekintetben kényszerhelyzetbe hozta a Liberty Mediat, amelynek komoly tervei voltak a Pandora-val! Alapvetően az, hogy a Sirius XM és a Pandora közötti szinergiákat kiaknázzák. Azon a játéktéren ugyanis, ahol a Pandora igazán erős, ott a Sirius jelentéktelen szereplőnek számít.  Ez pedig  hirdetések és a digitális interaktív rádiók piaca. A két cégben rejlő szinergiák  persze nem csupán a ebben merülnének ki.  Míg a Sirius alapvetően előfizetéses modellben működik, addig a Pandora pont a hirdetésekkel szponzorált modellben erős.

Amennyiben  pedig komolyan gondolta ezeket a terveket a Liberty tulajdonában álló rádió, akkor  sürgősen lépnie kellett, még úgy is, hogy papíron az előző részesedés vásárlása során vállalta azt, hogy nem teszi ezt.  A két cég felügyelőbiztottságainak jóváhagyásával természetesen nem volt akadálya annak, hogy ezt semmisnek tekintsék, így a hét elején bejelenthették, hogy a Siruus Xm 3.5 milliárd dolláros áron megvásárolja a Pandora fennmaradó részét.

A bejelentés értelmében a Sirius XM részvényenként 10.14 dolláros árat fizet majd, a kaliforniai on-demand rádió szolgáltató pedig megőrzi függetlenségét , mint szolgáltatás. 

Mindez persze nem jelenti azt, hogy a Sirius XM és a Pandora szolgáltatásai a jövőben ne lennének sokkal erősebben integrálva! A két cég közleménye alapján a jövőben a Sirius Xm  műsorainak promóciói megjennek majd a Pandora felületein, könnyen elképzelhető, hogy olyan előfizetési csomagok is elérhetőek lesznek, amelyekben egyszerre lesz elérhető a Pandora és a Sirius és persze, a Sirius Xm frigy a Pandora autókban való terjeszkedését is elősegítheti majd.

Az igaz kérdés azonban a megállapodás kapcsán nem is  elsősorban ez. A fent említett együttműködési lehetőségekért nem kellett volna és nem is adott volna ki 3.5 milliárd dollárt a Liberty Media.A Pandora akvizíció ugyanis egy sokkal jelentősebb , a Sirius XM-en is messze túlmutató terv része lehet! Ez pedig nem más, mint egy 360 fokos  portfoliót nyújtó zenei vállalat létrehozása.

 liberty-full-stack_1.png

A Liberty Media ugyanis már a Pandora megvásárlása előtt is részesedéssel bírt egy indiai streaming szolgáltatóban, a világ legjelentősebb jegy szolgáltatójában, a Live Nationben, a Liberty Global révén több, mint 10 telco cégben van részesedése. és többek között kisebbségi tulajdonos a Viacom médiacégben is.

A Liberty Media, amennyiben megfelelően játssza ki a kártyáit, egy a tengerentúli piacon abszolút domináns szereplőt építhet ki. Egy olyan szereplőt, amely a zenemegismeréstől kezdve, az on-demand illetve autóban történő zenefogyasztáson át egészen a koncertjegyértékesítésig minden területet lefed majd.

Egy ilyen több  területet ( jegyértékesítési, rádió szolgáltatást, streaming szolgáltatást) magában foglaló behemót pedig komoly vetélytársa lehet a globális tech cégek által  életre hívott streaming szolgáltatásoknak ( Amazon Music, Apple Music, Youtube) illetve a Spotify-nak is, hiszen azon a pályán játszik majd és lehet könnyen domináns szereplő, ahová ezek a szolgáltatók zenei szolgáltatásaikkal még csak tartani szeretnének!

Mit jelenthet a Musical.ly bezárása a zeneipar számára?

Napjaink zenei szolgáltatásait és zenefogyasztását a streaming szolgáltatások dominálják, efelől nagyon nem lehet kétség. Ugyanakkor egyre erősebben jelenik meg  a zenei tartalom a közösségi szolgáltatásokban, elsősorban a chat szolgáltatásokban is.  

Azaz  a zene tovább demokratizálódik majd és egyre könnyebben készíthetnek majd  abszolút amatőrök is rövidebb, hosszabb zenés tartalmakat.  Ennek megteremtésében élen jár egy  Shanghaiból elindult szereplő, a Musical.ly.

musical_ly_sales.jpg

Az alkalmazás segítségével saját magunk hozhatunk létre rövid videóklipeket –maximum 15 másodperc hosszúságban-   ( hasonlóan mint vetélytársa a Dubmash esetében)  illetve követhetjük a számunkra szimpatikus felhasználói profilokat.  

A Shanghaiból indult cég napjainkra naponta több, mint 10 millió, tini  használóval büszkélkedhet, teljes felhasználói tábora pedig meghaladja a 100 millió főt.  

Egészen biztosan ezek a számok voltak azok, amelyek felkeltették a Pekingi székhelyű,  kínai léptékkel és óriáscégnek számító, és több média érdekeltséggel bíró ByteDance Technology Co. érdeklődését.

 

Kínai térhódítás a közösségi zenében

Napjaink zeneiparának sztárjai a streaming szolgáltatások, efelől túlzottan nagy kétsége senkinek nem lehet. Azon a piacon, ahol az Apple-nek, a Google-nak és az Amazon-nak egyszerre vannak komoly tervei, és az sem kizárt, hogy csatlakozik hozzájuk a Facebook ,nem szólhat másról az élet, mint a...

Az akvizíció és a tulajdonos  ByteDance tervei azonban jóval komolyak voltak annál, minthogy a saját szolgáltatásuk (Tik-Tok)  vetélytársát ,megtartsák…Mindez pedig nem jelenthetett mást a Musical.ly számára, mint a szomorú és fájdalmas végzetet…A tavaly novemberi akvizíciót követően ez év augusztusától a tulajdonos ugyanis bezárta a vetélytárs szolgáltatást, a meglevő felhasználók pedig automatikusan Tik-Tok felhasználók lettek!

Ezek a szikár tények, de ettől cseppet eltávolodva érdemes megnézni, mit is jelent a Musical.ly- tulajdonképpeni-  megszűnése. 

A Musical.ly ugyanis- akár tetszik, akár nem- ugyanolyan fontos és meghatározó platformmá vált, mint a Soundcloud. és tetszik nem tetszik, ugyanazokkal a problémákkal küzdött, mint a Soundcloud sok tekintetben.

Mindezt sokáig eltakarta ugyanakkor a Musical.ly-ben rejlő erő, ami különösen érdekes és értékes volt, ugyanis egy olyan korosztály- a z generáció- számára vált az egyik legfontosabb alkalmazássá a Musical.ly, amely korosztályt eddig a zenei kiadók és a hirdetők is csak maximum szerették volna magukhoz láncolni.

A közösség, a tömeg meg is volt a Musical.ly-nek, azonban ezt nem volt képes pénzzé konvertálni, így tulajdonképpen azt is lehet mondani, tulajdonosai  még jókor adtak túl rajta. Az, hogy a hatalmas  és aktív tábort miért nem tudta hirdetési bevételekké konvertálni a cég, egyértelműen az árazásnak tudható be. A hirdetői érdeklődés ugyanis megvolt, azonban a kínai cég árai nem találkoztak a  hirdetői igényekkel. A 300 ezer és 2.5 millió dollár közötti napi hirdetési árak ugyanis, egy alapvetően még nem bejáratott, hirdeti szempontból nézve kísérleti platform esetében kifejezetten drágának voltak mondhatóak. A szolgáltatás a mind zenei, mind hirdetési értelemben hatalmas amerikai piacon is jelen volt, azonban hirdetéseket ott se nagyon tudott értékesíteni, pedig üzleti szempontból ez lett volna a fontosabb.

Mindez azért is volt probléma, mert a nagy nemzetközi lemezkiadókkal ugyanakkor az Egyesült Államokra (is) szóló megállapodásokat kötött a kínai cég, amelyek még egy akkor, 200 milliós felhasználói bázissal rendelkező monstrum számára is okmoly terhet jelentettek.

Előbb azt írtuk, hogy a Musical.ly nagy előnye pont a fiatal felhasználói (és egyben alkotótáborából) adódott. Ez ugyanakkor a megváltozott piaci környezetben elég hamar a cég hátránya is lett.  A népszerűvé vált fiatal Musical.ly művészeket ugyanis hamar megkörnyékezték a piacra belépő  giga szereplők- Facebook,  Instagram, Snapchat-   az így kialakuló a liciteket pedig a Musical.ly az esetek túlnyomó többségében elvesztette.

 

Zenei videókkal tör be a zeneiparba a Facebook

A Facebook esetleges zeneiparba való belépésről lassan összeszámolni nem tudjuk annyi alkalommal, annyi lehetséges opciót felvonultatva írtunk. Mindennek ellenére a Facebook eleddig maximum, mint forgalomterelő jelent meg a zeneiparban.

A Facebook pedig  jelentős zenei megállapodásokat kötött,melyek magára a Facebookra vonatkoznak, annak videós terveit támogatva,de csak és kizárólag az Egyesólt Államokban! A Facebook másik ékköve, az Instagram is zenei megoldással jelentkezett, ennek a kiadói háttere ugyanakkor messze nem annyira bebetonozott, mint a Facebook esetében.

Azaz ha csak ezt a piaci helyzetet vennénk alapul, akkor a Bytedance lépésére azt mondhatnánk, hogy üzletileg nehezen értelmezhető. Ismerve azonban  a fentieket, azaz, hogy a Facebook zenei stratégiája (egyelőre) egyesült Államok központú, a Bytedance számára adott a lehetőség, hogy a különböző videó szolgáltatásaiban meglevő, közel 600 millió ügyfelére alapozva, azokon a területeken  legyen vezető szereplő, ahol a Facebook nincsen jelen zenei szolgáltatással.