Minden hatodik amerikai fizet streaming zenei szolgáltatásért

2019. március 16. - Pléh Dániel

 Az elmúlt években   a világ legnagyobb zenei piacán, az Egyesült Államokban olyan mértékben növekedtek a streaming szolgáltatások, hogy csak az volt a kérdés, mikor kezd majd el az az eszement növekedés kifulladni.

united_states_music_industry.png

A napokban megjelent adatok  alapján  kijelenthető, ez az év nem a 2018-as volt, ugyanis folytatódott a streaming száguldás és ezáltal a tengerentúli zeneipari bevételek növekedése..

usa_music_rev-2016-18.jpg

 

A 2018-as évben a zeneipari bevételek az Egyesült Államokban megközelítették a 10 milliárd dollárt, ami az előző évhez képest ugyan kisebb növekedés, de még mindig kétszámjegyű,11%-os.

A növekedés motorját- természetesen- továbbra is a streaming szolgáltatások adják.

 

 

2018-ban a streaming szolgáltatásokból származó bevételek  7,4 milliárd dollárt tettek ki.  Ennek legnagyobb usa_streaming_revenues_2018.jpgrésze ( 4.6 milliárd) a klasszikus streaming szolgáltatásokból- mint a Spotify vagy az Apple Music- származott.   Ugyanakkor a streaming  szolgáltatások piacain végbemenő innovációt  mi sem érzékelteti jobban, hogy a limitált  hozzáférést kínáló streaming szolgáltatások*- mint például az Amazon Prime Music- 26%-ot növekedve, immáron közel 750 millió dollár árvbevételt termeltek,  vagy  az on-demand rádiószolgáltatások- mint például a Pandora- amelyek bevételei először haladták meg az 1 milliárd dollárt.

 

A streaming szolgáltatások népszerűsége tehát töretlenül növekszik, ami nem csak a bevétele növekedésében, hanem az ilyen jellegű szolgáltatásért fizetők számában is jelentkezik, szerencsére. 2018-ban gyakorlatilag havonta 1 millió új előfizetőt jelent meg a tengerentúli zenei piacokon. Ennek köszönhetően pedig immáron több,mint 50 milliónyian fizetnek a streaming szolgáltatások valamilyen formájáért, azaz minden hatodik amerikai állampolgár streaming zenei előfizetőnek számít!

usa_streamuser_2011-18_1.jpg

Az a kettősség, ami az elmúlt években jellemezte az USA zenei piacait, persze megmaradt továbbra is. A streaming szolgáltatások különböző típusai messze két számjegyű mértékben növekszenek, miközben a 2000-es évek közepének digitális szolgáltatása, az a lá carte letöltés ( ki emlékszik már az iTunes Music Store-ra? ) minden típusa 30%-ot megközelítő mértékben esett, míg a hosszú éveken át csökkenő CD eladások csökkenése ismét felgyorsult és meghaladta a 30%-ot.

usa_riaa_2018.jpg

A zeneipar átalakulását talán a legjobban az az adat szemlélteti, hogy a CD eladásokból származó bevételek  2018-ban kisebbek voltak, mint bármelyik streaming szegmens…

Az egyre inkább végeláthatatlannak tűnő növekedés immáron negyedik éve folyamatosan növekszik a tengerentúli zeneipar- ellenére  a sötétebb felhők azért már gyülekeznek a tengerentúli zenei piacok felett.  A növekedés motorját adó streaming szolgáltatások növekedési üteme ugyanis masszívan lassul, évről évre. Akkor ,amikor pedig  ez az üteme nulla közelébe ( vagy akár csak 5% alá) lassul, komoly bajba kerülhet a tengerentúli zeneipar ismét!

Podcast nagyhatalom lenne a Spotify

A streaming szolgáltatások számára a növekedés létkérdés , több okból is. Egyrészt  annak érdekében, hogy minél több ügyfelük és az ebből adódó méretgazdaságosság révén pénzügyi eredményük javuljon. Másodsorban pedig azért, hogy olyan tartalomtípusokat- videó, saját gyártású tartalmak- vezessen be, amelyeknek a tartalomköltségeik érdemben és jelentősen alacsonyabbak, mint  az audio tartalmaké.

spotify-podcasts-video-2.jpg

A Spotify érdeklődése a podcasting iránt sem mondható éppen újkeletűnek. A svéd cég tavaly év elején, azaz  közel egy éve elindította podcasting platformját, amellyel a hagyományos talk rádióktól szeretett minél több ügyfelet elcsenni.

Nem tudjuk,  mennyire ,ment jól, mennyire volt népszerű a platform, (  maga a Spotify is elismerte azt, hogy népszerűnek népszerű voltak a podcast tartalmak, azonban a felhasználói élmény meglehetősen gyenge volt ezen a téren)   de az biztos, hogy a  Spotify nagy lépést tett annak érdekében, hogy a világ vezető podcast szolgáltatója legyen.  Maga Daniel  Ek CEO jelentette be ugyanis, hogy a megvásárolják a podcast platform  Gimlet media-t illetve a Podcastok létrehozásához hasznos segítséget nyújtó Anchor nevű céget.

A lépés akár hogyan is  nézzük egyfajta all in a Spotify részéről, azaz a svéd cég minden kétséget  kizáróan szeretne meghatározó szereplő lenni a podcastok piacán. Sőt. nem is egyszerűen meghatározó szereplő szeretne lenni, hanem a Spotify szeretne lenni  A LELŐHELYE a podcast tartalmaknak.  A zenei tartalmak esetében ez tulajdonképpen megtörtént, miért ne történhetne meg a podcast esetében is?

Nem nagynevű mégis fontos szereplők-- a Gimlet és Anchor

gimlet_logo.jpgA két megvásárolt  cég közül a  Gimlet története a kevésbé izgalmas és kacskaringós. A 2014-ben New Yorkban alapított cég fő profilja  már az induláskor is podcastok készítése volt. Induláskor  kettő, azóta híressé vált  podcast, a StartUp és Reply All  tartozott hozzájuk

A Podcastok száma azóta folyamatosan növekedett, sőt a Gimlet olyan cégek, mint a Gatorade vagy a Wall Street Journal számára is elkezdett műsorokat készíteni.  A céget 70 millió dollárra értékelték legutóbbi 2017-es  befektetői köre során, így a 200 millió dollár amit a Spotify fizetett jelentős prémiumot hordoz magában.

Sokkal kacskaringósabb utat járt be a másik megvásárolt cég az Anchor. A 20015-ben alapított cég ugyanis magát a zenei audio tartalmak Snapchatje-ként definiálta. Azaz  rövid 15 másodperces audio klipeket rögzíthettünk  melyek 24 óra elteltével eltűntek.

anchor-app.png

Innen nem rövid út kellett ahhoz, hogy az Anchor lejusson oda, ahol ma van, azaz, hogy a platform azt szeretné, hogy a mobil telefonunkat ugyanolyan természetességgel használjuk audio tartalmak rögzítésére, mint fotók készítésére.

Ehhez persze kell  tartalom és kell az is, hogy maga a felhasználói élmény a Podcastok esetében is olyan legyen, mint a zenei tartalmak esetében. Ebben segíthet a Gimlet, ami tulajdonképpen az lehet majd a Spotify számára, ami a Marvel volt a Disney számára. A Spotify ha ügyes kísérletezhet majd  azzal, hogy a Gimlet húzó podcastjai exkluzív csak nála lesznek egy ideig elérthetőek.

A felhasználói felület kialakítása kapcsán – ex Netflixesként nem véletlenül- Barry McCarthy a Spotify  pénzügyi vezérigazgató helyettese  a Netflixet említette követendő példaként. Azaz a Spotify személyre szabottan, vélhetően a zenei és a Podcast tartalmak hallgatottsági adatait kombinálva szeretne szuper pontos,  szuper érdekes tartalmakat ajánlani a Gimlet platformjának Spotify-os verziójában.  

Ellentétben a klasszikus audio tartalmakkal a podcasting sokkal demokratikusabb  műfaj, így itt a podcastolni vágyók  igényeinek kielégítése is fontos lehet.  Itt és ezen a ponton lép be a mestertervbe az Anchor, amely alkalmazása révén a telefonunk segítségével készíthetünk podcastokat, amelyeket aztán publikálhatunk és, sőt  potenciális hirdetőket is segít találni az alkalmazás.

 

A Spotify a podcastingot is uralná

Amint arról már több alkalommal írtunk mi is a muzzak oldalain, posztjaiban a streaming cégek számára a túlélés feltétele a folyamatos növekedés, fejlődés, terjeszkedés. Ennek részeként lépnek be a videó, sőt a saját gyártású videótartalmak piacára, a koncertjegyek piacára és a sort akár még folytathatnánk is.

Mindezen felül a Spotify-nak még egy területet kell rendbe tenni a podcastok kapcsán: az analitikai adatokat. Azaz, hogy a podcast  kreátorok elemezni tudják, kik, hányszor  mikor hallgatták meg  podcastjukat. nem kis és nem könnyű feladat, de pontosan ez az a terület, amit a Spotify az audio tartalmak esetében már megoldott.

Amennyiben pedig sikerül megoldania, és a Gimlet- Anchor duó segítségével meghatározó szerepet tud majd betölteni a podcasting piacon, azzal  több mindent is nyerhet a Spotify. Egyrészt egy komoly növekedési potenciállal kecsegtető területen lehet vezető, ahol most abszolút az Apple dominál.    A svéd cég régi álma, hogy a hatalmas rádiós hirdetési piacból  minél több  és nagyobb részt hasítson ki magának. Az zenei tartalmak esetében ez egyelőre nem sikerült, de a podcast segítségével a talk rádiók piacából  komoly szeletet hasíthat ki magának a svéd cég. A tét nem pedig nem kicsi, 18 milliárd dollár.  Másodsorban pedig ezen a területen saját maga lesz majd kapcsolatban a kreátorokkal, a Podcast készítőkkel, építheti fel saját hirdetési  modelljét és ökoszisztémáját. Akár- bár ez egy  felettébb kis valószínűségű verzió- oda is eljuthat a svéd streaming szolgáltató, hogy a Podcast tartalmakra helyez majd nagyobb hangsúlyt, mint a zeneiekre…

Abszolút új utakat nyithat a zeneiparban a Soundcloud kistestvére

A MixcCloud-ot sokszor és sokan nevezték már a Soundcloud kistestvérének, sok tekintetben jogosan, bár a londoni székhelyű cég markánsan más utat járt be  mint  Berlini testvére. A Mixcloudot Cambridge-i egyetemei diákok alapították 2008-ban, tulajdonképpen mint egyetemi rádiót, ahol a mixtape rajongók oszthatták meg egymással kedven válogatásaikat.

mixcloud-header_background_dark.jpg

Működési modelljét tekintve a  szolgáltatás kísértetiesen hasonlít  a Soundcloudra. Magukat a  tartalmak a felhasználók töltik el, akik az esetek jelentős részében DJ-k, a feltöltött zenék pedig hosszabb  mixek. Üzleti modelljét tekintve  pedig alapvetően hirdetésekből próbál megélni, de a közelmúltban különböző prémium funkciókat is bevezetett.

 

A Mixcloud is megpróbálja a lehetetlent

A Soundcloud példája annyira friss, hogy itt lebeghet mindannyiunk szeme előtt, rossz példaként. Az alapvetően sikeres berlini cég a streaming szolgáltatóvá válás álmát kergetve majdnem csődbe ment, hogy aztán csak egy tulajdonos váltás mentse meg attól, hogy ez be is következzen. Úgy tűnik mégis,...

Az útkeresés részeként mintegy 2 évvel ezelőtt a Mixcloud is megkötötte első major kiadói szerződését, a Warner Music-kal, ami  bevallottan  csupán az első  lépés egy komplett(ebb) on-demand szolgáltatás kialakításához vezető úton.

A Mixcloud  nem lett Soundcoud á és az a berlini cég elmúlt 2 évét nézve talán szerencsésebb is- de arról  nem lett le, hogy komplettebb szolgáltatást nyújtson.

 

A MixCloud Select névre keresztelt szolgáltatás ugyanakkor jóval több is lehet annál, mint egy egyszerű új funkció! A MixCloud Select ugyanis lehetővé teszi, hogy a Mixcloud használók  feliratkozzanak egy-egy vagy akár több zenész csatornájára és ennek keretében  dotálják is kedvenceiket. Cserébe természetesen plusz funkciók is leérhetek lesznek számukra, úgy mint a mixel letölthetősége vagy offline ,meghallgathatósága.

A funkció árazása is szándékosan olyan  (2,99 dollár/font/euró/csatorna) , hogy egyrészt érdemben eltérjen a streaming szolgáltatások megszokott árazástól illetve, hogy lehetővé tegye, hogy ne csupán egy hanem több 3-5 csatornára is feliratkozzunk.  

Kifejezetten figyelemre méltó  47 előadó, DJ csatlakozott a programhoz már az induláskor, köztük  brit sztár DJ-k- Afrojack, Nicole Moudaber, John Digweed, független online rádiók- Brooklyn Radio, Soho Radio  vagy éppen a Red Light Radio – és független kiadók  Defected Records and Axtone Records.

mixcloud-select-performers.jpg

Elsőre mindez nem feltétlenül tűnik világmegváltó lépésnek, a gyakorlatban ugyanakkor  akár az is lehet. Egyrészt maximálisan összevég a Mixcloud azon céljával , hogy a brit szigetekről tovább terjeszkedjen és a Soundcloudhoz hasonlóan meghatározó globális szereplő legyen, elsősorban továbbra is az Underground területen.  Másodsorban pedig bevezethet egy olyan üzleti modellt ezen a területen, ami pontosan a fordítottja annak, amit a nagy testvér a berlini Soundcloud bevezetett és amely még akár sikeres is lehet!

 

Az Apple Music kezében az Apple jövője?

2019 jó eséllyel évek óta nem látott kritikus év lesz majd az Apple életében.  2018-ban ugyanis minden jel szerint  alapjaiban kezdett el megrendülni  az Apple bevételeinek  magját adó iPhone értékesítések száma. Az Apple-nek tehát éppen itt az ideje (lehet már késő is) felkészülnie egy olyan jövőre, ahol nem az iPhone adja majd bevételeinek legnagyobb hányadát.

apple-music-genres.jpg

Mindez a befektetők számára valljuk meg roppant aggasztóan ( is) hangozhat, a pesszimistábbak fejében felvetheti annak lehetőségét , hogy az Apple is a Nokia útjára léphet majd és szabad esésbe kezdenek az eladások és ezáltal a bevételek is.

Az Apple a Nokia-nál jóval professzionálisabb ,kreatívabb  cég, így ettől nem kell tartani, de az bizonyos, hogy Tim Cook-nak és az Apple menedzsmentnek drasztikus lépéseket kell tennie, hogy mindezt megelőzze.

apple_servicerev_2013-2018.jpgA folyamatot amúgy nem is nulláról kell kezdeni, hiszen az Apple ha csendben, lassan, de már az elmúlt években is  egyre inkább vélt szolgáltatás bevétel vezérelt céggé. Az Apple bevételinek továbbra is meghatározója a hardver, egész pontosan az iPhone különböző verziói, azonban meredeken emelkednek a szolgáltatásokból származó bevételek is!   Amelybe persze beletartozik az Apple Music-on felül az iTunes zeneáruház, a videó letöltések, és persze maga az App Store is, egyelőre ezek jelentik a fő bevételi forrást, azonban ez bizonyosan változni fog.

Egyrészt  az Apple App Store-t  az Apple  előfizetési díjakból és tranzakciókból részesedése miatt egyre inkább elhagyó agy médiavállalatok és szolgáltatások csökkenteni fogják az App Store bevételeket. Másrészt pedig maga az Apple is sokak nagyobb hangsúlyt fektet, kell, hogy fektessen saját előfizetési  szolgáltatásainak piacre és sikerre vitelével.    

2023- ra 100 milliárd dollár

A Morgan Stanley  vezető elemzője, Katy Huberty részletes elemzést készített arról, mit is jelenthet a számom nyelvén az, hogy az Apple az iPhone eladások ellensúlyozására a szolgáltatásainak erősítésére törekszik majd.

Huberty jóslata szerint  a valamilyen Apple szolgáltatásért fizető Apple ügyfelek aránya a jelenlegi 40%-ról 50%-ra nő, és ezzel párhuzamosan az éves 120 dolláros öltés  jelentősen, közel a duplájára 220 dollárra nő majd.

apple-services-versus-iphone-growth-through-2022-l.jpg

Ennek együttes hatása okozza majd azt, hogy a jelenlegi 37 milliárd körüli szolgáltatási bevételek 2023-ra az elemző szerint meghaladhatják majd a 100 milliárd dollárt.

apple_music_2018_2023.jpg

Ami a zenei szolgáltatásokat illeti, az elemző messze nem olyan optimista, mint sokan mások , így „csak” arra számít, hogy 2023-ra 14 milliárd dollár közelébe növekszik majd az Apple Music-ból származó bevételek nagysága és a teljes Apple előfizetői állomány 14%-a lesz majd a szolgáltatás előfizetője.

 

itunes_2018_2023.jpg

Teljes az egyetértés ugyanakkor azt illetően, hogy az iTunes lejtmenete folytatódni fog és egy alig 1 milliárd dollár éves forgalmat lebonyolító, mini szolgáltatássá zsugorodik majd. Márha persze megvárja mindezt az Apple…

 

2019 ( de lehet , csak 2020) lesz majd az az év, amikor az Apple hosszú-hosszú idő után végre megjelenhet az iPhone-hoz kötött  zenei ( illetve esetleg más) előfizetési szolgáltatásokkal.

Befektetői oldalról nézve ugyanakkor ennek  is meglesz a maga ára. Sem a zene, sem a videó ugyanis nem magas  haszonkulcsú szolgáltatás, sőt a független vetélytársak ( Spotify, Pandora) pénzügyi adatai alapján önmagában inkább veszteséges szolgáltatásokról beszélhetünk.

A Nokia modell

A Nokia nagyon sok tekintetben elrettentő példa nem csak az okostelefonpiacon, hanem a zeneiparban is. A finn cég még a digitális zenei boom kezdetén szeretett volna egyszerre meghatározó szereplő lenni/maradni az mobiltelefonok illetve a digitális zene területén is. 

Lehet-e fontos zenepiaci szereplő a Nokia?

A Nokia számára az iTunes, majd pedig az iPhone és az alkalmazás alapú ökoszisztéma megjelenése és felépülése- ma már kijelenthetjük - megoldhatatlannak tűnő problémát okozott. A válaszként elindított Comes with Music platform szolgáltatás, amilyen nagy várakozások közepette indult 2009-ben, olyan megdöbbentő sebességgel bizonyosodott be róla, hogy gyakorlatilag piacképtelen, hogy aztán 2011-ben szűk másfél évvel indulása után kivezessék a piacról.

 

Ez a kísérlete (is) kudarcot vallott a finn cégnek, azonban az Apple számára  lehet, ez a követendő út. Azaz, hogy  az iPhone értékesítéseket annak segítségével növeljék, hogy  az készülékvásárlók ingyenes hozzáférést kapnak az Apple Music-hoz.

Maga a streaming szolgáltatás veszteséges, ugyanakkor pontosan az előbbiek révén segíthet abban ,hogy az Apple értékesíteni tudja és annyiért új generációs telefonjait,amennyiért jelenleg nem nagyon tudja.

Hirdetésmentesség iPhone vásárlásért

Amennyiben az Apple valóban meg fogja tudni vásárolni a legjelentősebb tengerentúli rádióhálózatot, úgy egy újabb lehetséges iránya rajzolódik ki a  zene és az iPhone összekapcsolásának.

iheartradio-allaccess-napster.png

Ez pedig a hirdetésmentesség. Az iHeart Radio akvizíció révén ( nem győzzük hangsúlyozni, amennyiben teljesül)  az Apple kezében ott lesz ( végre egy valódi, működő) 10 milliók által használt rádiószolgáltatás. Amely esetében aztán az Apple megtehetné azt, hogy az iPhone tulajdonosok számára hirdetésmentessé teszi a rádiószolgáltatást.

A nagy Apple szolgáltatási  csomag

Az sem kizárt azonban, hogy az Apple még ennél is tovább megy majd, és a zene, az Apple Music csak egy része lesz annak, amivel  telefonvásárlásra próbálja majd csábítani az Apple rajongókat. A hírek szerint a csomagban helyet kaphat majd az Apple tervezett előfizetés alapú hír szolgáltatása,  TV-s tartalmaira való előfizetés és természetesen Apple Music elérés is. Az előfizetési csomag leginkább és direkt módon majd az Amazon hasonló ajánlatával, az Amazon Prime-al  vetélkedik majd, természetesen a házhozszállítási és egyéb, alapvetően e-commerce jellegű, az Amazon által kínált előnyök nélkül.

Bármelyik verzió is valósul majd meg, az szinte biztosan kijelenthető, hogy 2019 minden bizonnyal meghatározó év lehet majd az Apple életében, némi túlzással azt is írhatnánk, hogy jó eséllyel jövő ilyenkor, azaz 2020 első negyedévében már majd egy olyan Apple-ről beszélhetünk, amely nagyon sok mindent elhagy abból, amit anno Steve Jobs létrehozott.   

Megduplázta bevételeit a Soundcloud

2017 tavaszán abszolút reális lehetőség volt, hogy  közel 150 millió felhasználóval a zsebeiben csődöt kelljen jelentsen. Ettől a berlini cég végül megmenekült, köszönhetően a korábbi VIMEO CEO és tapasztalt szórakoztatóipari szakembernek számító Kerry Trainor és az általa összekovácsolt  befektetői csoportnak.

soundcloud_stations.jpg

2018 közepén a cég menedzsmentje optimista kilátásokat fogalmazott meg  a 2027-es év pénzügyi eredményeivel kapcsolatban (2017-es évet a Soundcloud 100 millió dollárt meghaladó árbevételt elérve zárta, ) így mindenki nagy érdeklődéssel várta a hivatalos  pénzügyi adatokat!

Amely pénzügyi adatok alapvetően a Kerry Trainor vezérigazgató által elmondottakat támasztják alá.  

A berlini cég árbevétele valóban  - ha éppen csak- de meghaladta a 100 millió dollárt, ami 80%-ot meghaladó növekedést jelent és egyben azt jelzi, hogy ha nehezen is de beindulóban van a Soundcloud monetizációs modellje.

soundcloud_2010_2017.jpg

 Most először tett közzé a Soundcloud adatokat arról, hogy a bevételeinek milyen a  megoszlása, azaz a brutális 80%-os növekedés végül is miből tevődött össze.

Ami első ránézésére feltűnhet, hogy  ugyan európai cégről beszélünk, a  Soundcloud bevételeinek túlnyomó része még is a tengerentúlon termelődik.  Az előfizetési bevételek 62-65, míg a hirdetési bevételek több, mint 90%-a származott, származik a tengerentúlról.

soundcloud_revenue_elements.jpg

Az is látható, hogy a  Soundcloud  bevételei elsősorban  előfizetési bevételekből származnak , így az, hogy az előadók számára a Soundcloud valóban az legyen és azt jelentse, amit 5-6 évvel ezelőtt, az most már pénzügyi eredményekben is kimutatható elvérés és cél.

A bevételek növekedésénél is fontosabb talán azonban, hogy az új vezetésnek egyértelműen sikerült megálljt parancsolnia a költségek folyamatos növekedésének.  Ennek persze ára is volt, a költségcsökkentés legfontosabb részét ugyanis a Soundcloud  dolgozói állományának 40%-os csökkentése adta.

Ez az ár ugyanakkor kifizetődni látszik.  Ha és amennyiben a 2017-ben elindult trendek ugyanis 2018-ban is folytatódtak – amit a menedzsment a 2017-es adatok publikálásával egy időben sejtetni engedett- úgy a sok viharos év után nyugodtabb évek várhatnak a Berlini cégre. És talán ez a legtöbb és legjobb, ami a tulajdonosváltással történhetett…

Újabb történelmi Spotify mérföldkő

Szinte pontosan 3 évvel ezelőtt számoltunk be arról, hogy a Spotify elérte a mérföldkőnek számító 100 milliós előfizetőszámot.

spotify_nokia.jpg

Idén januárban a Las Vegas-I CES kiállításon  újabb mérföldkő elérésről számolt  be a svéd cég: immáron ugyanis havi 200 millió aktív,  (azaz a fizetős plusz az szolgáltatást ingyenesen használó  ) felhasználójuk van!  Ez annak( is) köszönhető, hogy 2018 utolsó negyedévében közel 10, utolsó félévében pedig mintegy 20 millió felhasználóval tudta növelni fizető bázisát.

Mindezzel párhuzamosan a prémium- azaz a szolgáltatásért fizető- felhasználók száma is közelít egy fontos lélektani határhoz, a 100 millióshoz. A svéd cég legutóbbi nagy vihart kavart negyedéves beszámolójakor 93-96 millió közé jósolta a 2018-as év végéig elérhető előfizetőszámot.

A két adat- azaz a teljes felhasználószám és az előfizetőszám- aránya illetve az utóbbi nagysága lesz az, amire a befektetők igazán kíváncsiak.    

spotify_userbase_2018q4.jpg

Ami az arányt illeti. a 2018 évi záró adatok- 200 millió felhasználó, 95 millió  prémium felhasználó-   alapján 47,5%-os a prémium felhasználók aránya a teljes felhasználói adatbázisban. A 2017-es év hasonló adatai alapján ez az arány akkor 45,2% volt, míg egy évvel korábban, 2016 végén  még csak 39% volt ez a arány.  Az arány tehát növekszik, ugyanakkor a növekedés üteme lassulni látszik…

spotify_regs_region_2018.jpg

Ez pedig olyasvalami amire számított tulajdonképpen minden szakember és maga a Spotify is, hiszen nem csak a svéd céget érintő jelenségről beszélünk. A fejlett piacok  egyre közelebb kerülnek a szaturációhoz, azaz aki valóban hajlandó  a streaming szolgáltatásokért fizetni, az valamilyen formában, valamilyen üzleti modellben megteszi ezt. Ahhoz, hogy a streaming szolgáltatásokkal kapcsolatos növekedés megvalósuljon arra lesz tehát szükség, hogy a fejletlenebb piacokon beinduljon a növekedés, azaz a Spotify-nak is sokkal jobban kel koncentrálnia a nem tradicionális és nem amerikai piacokra is. 

A növekedés lassulása elsősorban a befektetők problémája, ezen hogy fentebb is írtuk alapvetően a kevésbé fejlettebb piacok felé való nyitás és az azokon való terjeszkedés javíthat. Ez ugyanakkor egy újabb problémasort erősít meg, ez pedig a felhasználónkénti árbevétel,(ARPU) egyre erősödő problémája.  

spotify_arpu_2016-2018.jpgA Spotify felhasználónkénti árbevétele az elmúlt években, ha lassan is de folyamatosan csökkent. A csökkenés igazán az elmúlt 12-15 hónapban gyorsult fel, amikor is a svéd cég egyre gyakrabban és egyre erőteljesebben alkalmazta marketing eszközként a havi egy dolláros áron való előfizetést 3 hónapig, a családi kedvezményes csomagokat illetve az egyetemistáknak szóló árengedményes előfizetéseket.  

A kevésbé fejlett piacokon- mint például a dél- amerikaiak vagy a távol- keletiek, pedig a nagy nyugati piacokon megszokott  árazás nem alkalmazható, ez mindenki számára egyértelmű. A nyomás az ARPU-n 2019-ben pedig jó eséllyel fokozódik majd, hiszen a Spotify pont olyan piacokon tervez terjeszkedni, amelyeken mindenképpen alacsonyabb előfizeti díj és így alacsonyabb ARPU lesz csak reális.  

…………………………………………………………………………………………………………………………………………………

A 200 millió felhasználó elérése tehát PR szempontból valóban fontos mérföldkő, ugyanakkor  a befektetők számára érdemi jelentőséggel nem ír. Most, hogy a Spotify tőzsdei cég, hasonlóan a Pandora-hoz sokkal keményebb befektetői elvárásokkal szembesül.

Spotify-osodik a TIDAL

Az elmúlt években amikor a TIDAL-ról írtunk, híreket lényegében két csoportra lehetett osztani. Egyik csoportjuk a cég megszűnéséről, kifizetetlen számlákról, vagy esetleges akvizícióról szólt. Másik- alapvetően amúgy kisebb- része pedig arról, hogy az exkluzív tartalom segítségével milyen sikereket ért el a szolgáltatás.

Talán pontosan ez, azaz a TIDAl és tulajdonosának  lényegében kizárólag az exkluzív tartalmakra fókuszáló stratégiája és a termék, azaz a TIDAL fejlesztésének a tulajdonképpeni teljes hiánya volt az, ami a TIDAL legtöbb gondot okozta.

tidal_discovery.jpg

Ha lassan és csendben de mindez talán  a TIDAl vezetőségében is felmerülhetetett, ugyanis  végre komolyabb és érdemei fejlesztésekkel jelentezett a HD streaming cég.

1. My Mix playlist

A felhasználó korábbi hallgatottsági  története illetve a TIDAl kurátorai által összeállított, személyre szabott lejátszási listák nem mondhatóak újdonságnak a streaming piacon. A Spotify, az Apple évek óta  kínálja ezt a szolgáltatást, így éppen ideje volt, hogy ez a TIDAL esetében is elérhető legyen.   

tidal_mymix.jpg

A listák napi rendszerességgel frissülnek majd, lesz bennük előadó központú, stílus központú egyaránt és minél aktívabban használják a szolgáltatást, annál fontosabb találatokat adnak majd.

 2. Előadói rádiók

A streaming szolgáltatások  nagyon régóta szeretnének a rádiók helyére lépni, eleddig sikertelenül. A TIDAL ebben a tekintetben is valamivel a streaming piac vezetőitől lemaradva követte azokat.

Ebben is változás állhat be, ugyanis a TIDAL ahogyan ők nevezték „repriorizálta” az előadói illetve az album alapon létrehozható rádiók megjelenését, így azok mostantól hangsúlyosabb módon jelennek meg az a desktop illetve a mobil verziókban is. Ugyancsak finomodott, fejlődött maga az algoritmus, amely az előadói rádiókat vezérli, így a TIDAL reményei szerint nem csak  jobb helyen lesz majd látható a rádió szolgáltatásuk , hanem jobb is lesz

3. Stúdió minőségű zene mobilon

tidal-masters.pngPersze nem a TIDAl-ról lenne szó, hogyha  nem tett volna a  megújulás keretében egy újabb lépést a HD streaming élmény javítása érdekében is.  Ezúttal valóban jelentős lépést tett  Jay- z cége, olyan lépést, amellyel az egyre többek által kínált HD streaming  piacon valóban előnyre tehet szert.

Mostantól ugyanis a TIDAL, Android platformon, az angol MQA cég technológiájának köszönhetően valódi, stúdió minőségű zenehallgatási élményt nyújthat. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az MQA  segítségével, a megszokott erősen tömörített, 44.1 kHz /16 bit -en működő, az eredeti stúdió minőségű felvétel 10%-át megtartó formátumok helyett, a stúdió felvételeket teljes tartalmukban megőrző, 96 kHz / 24 bit- es minta vételt használó technológiát használnak majd.

A stúdió minőségű tartalmak  elérését persze nem adja ingyen a TIDAL, amely külön nevet is adott ennek  a szolgáltatásának, TIDAL Masters néven.  A TIDAL Masters a már eddig is HD streaming előfizetők számára ingyenesen, extra költségek nélkül lesz elérhető. A  többi TIDAL előfizető pedig a havi 20 dollárba kerülő HD csomagra előfizetve érheti majd el.

Több korlát is lesz azonban. Egyrészt a tartalmaknak csak egy része érhető ( egyelőre) el stúdió minőségben, ezeket amúgy a TIDAL külön ki is emeli mint az alkalmazásaiban, mind a desktop verziójában a szolgáltatásnak.  Másodsorban pedig az MQA technológiája csak Android alapú telefonokon és azoknak is csak egy bizonyos részén  érhető el.

Összességében  azonban azt kell mondjuk, jó és fontos lépéseket tett a TIDAL, még akkor is, hogyha jó eséllyel mindezt már nagyon későn tette. Az exkluzív tartalom önmagban ugyanis nem elegendő a sikerhez, erre  talán pont Jay-z szolgáltatásának a története a legjobb példa…

 

10 sokkoló zeneipari jóslat 2019-re

A 2018-as év digitális zenei fejleményeit beharangozó írásunkban, azt írtuk, hogy 2018 kapcsán 20 éve nem látott optimizmus honolt a világ zeneipari szerepéiben. 2018 alapvetően nem is hozott szégyent az elvárásokra, és minden  reális számítás és előrejelzés szerint 2019-ben sem fog megállni a streaming szolgáltatások és ennek köszönhetően a zeneipari bevételek növekedése, maximum az ütem lassul majd. Mégis, 2019 -ben sokkal kevésbé erről, azaz a növekedésről, hanem inkább konfliktusokról kell majd beszélnünk.

music_industry_2019wars.jpg

Tovább közelít az Apple Music a Spotify-hoz

2019 amúgy sem lesz könnyű év a svéd cég számára ( erről majd később)  az egyik jelentős problémája pedig minden bizonnyal a piac vezető pozíciójának megőrzése lesz.  Az Apple Music már  2018-ban is egyre  közelebb került hozzá és ez a trend 2019-ben is folytatódik, sőt erősödik majd. Egyrészt azért, mert azokon a piacokon, ahol a Spotify növelhetné az előnyét egyre erősebb lokális szereplőkkel és egyre speciálisabb, bonyolultabb piacokkal szembesül  majd a svéd cég. Másodsorban pedig azért, mert az Apple számára az iPhone  eladások egyértelmű és immár hosszú távú hanyatlása miatt a szolgáltatások és benne az Apple Music kiemelt fontosságúvá válhatnak 2019-ben!

A Tencent végérvényesen meghatározó piaci szereplő lesz

2018 egyértelműen az az év lesz, amire sok más mellett persze, de úgy emlékszünk majd, mint az év, amikor  a nyugati zeneipari szakértők számára is egyértelművé vált, hogy a kínai zenei piac és a kínai piacokon fejlődött és fejlődő szereplők alapjaiban fogják befolyásolni a világ zeneiparát. 

kina_1.jpg

Az ezen a hatalmas piacon   létrejött zenei szolgáltatások azonban immáron a  globális zenei piacokon is meghatározó szereplőkké váltak és közűlük is kiemelkedik a Tencent, amely már messze nem csupán lokális, hanem globális szereplőnek számít!  És az a Tencent,amely  a Tencent Entertainment néven  kivált az anyacégből és tőzsdére lépett.

Ez a Tencent pedig 2019-ben is tovább növekszik majd, elsősorban pont azokon, a hatalmas növekedési potenciállal bíró piacokon fog terjeszkedni, ahová  nyugati vetélytársai is tartanának. 

Tovább küszködik a befektetőkkel a Spotify

Amikor 2018 tavaszán Daniel Ek cége megjelent a tőzsdén azt írtuk, hogy a svéd cég igen  jó tőzsdei hangulat mellett, lépett ki a tőzsdére. Azok a befektetők ugyanis, akik szeretnék kivenni a részüket a streaming piac várható brutális és még hosszú éveken át tartó növekedéséből, nem sok mindenből választhattak és így  a Spotify marad, ahová befektethettek.

spotify-danilelek.jpg

2019 várhatóan egy  az elmúlt éveknél sokkal volatiliesebb ,hektikusabb év lesz a világ tőzsdéin, egy ilyen helyzetben pedig egy veszteséges, minden valószínűség szerint lassuló növekedésről  beszámolni tudó cég, mint a Spotify nem sok jóra számíthat. 

Elkel a Universal Music, de ennek ellenére a major adók szerepe egyre csökken

2019 első negyedévének a slágere lesz majd a legjelentősebb zenei kiadó a Universal  ( egy részének)  az értékesítése. A legnagyobb zenei kiadó a streaming szolgáltatások növekedésének ( is) köszönhetően szép nyereséget termel, így előláthatólag elég jelentős sorban állás és küzdelem lesz érte, amivel a tulajdonos Vivendi bizonyosan jól jár majd!

Ennek ellenére ugyanakkor 2019 lesz talán az első olyan év, amikor a hagyományos kiadói modell  igazán komoly publicitást kapó ütéseket szenved majd el. A piac illetve az, amit az előadók elvárnak ugyanakkor fundamentálisan más, mint évekkel ezelőtt. Akkor ugyanis, amikor a streaming szolgáltatók- mondjuk a Spotify- 1 millió lejátszás után 5000 dollárt garantálnak az előadóknak – ez nem kevesebbet jelent, minthogy egy ügyes, saját marketing gépezetét és a streaming szolgáltatásokban jelenlevő közönség menedzselését elvégző előadó számára tulajdonképpen a havi megélhetés garantált lehet a streaming szolgáltatásokból is! A saját tartalmak jogainak  birtoklása tehát egyre fontosabb, ez pedig szembe megy a nagy kiadók fundamentális érdekeivel.

Párhuzamosan tehát a streaming szolgáltatások száguldásának köszönhetően  amúgy ugyancsak  prosperáló ( elég ha a kiadói bevételeket nézzük) tradícionális kiadói modellel, kezd kiépülni egy az átlagos zenészek számára új lehetőséget biztosító ökoszisztéma is.  Persze ahhoz, hogy ez az ökoszisztéma és párhuzamos valóság működjön, befektetőkre is szükség lesz, de úgy tűnik ezzel sem feltétlenül lesz probléma 2019-ben pedig megjelenhetnek az első komolyabb vadhajtások is!

A UPC tulajdonosából meghatározó zeneipari szereplő lesz

Tavaly, amikor a vezető online rádió, a Pandora a  UPC tulajdonosa Liberty Media tulajdonába került, már akkor egyre többen kezdték el emlegetni, hogy hosszabb távon a Liberty célja egy  egy 360 fokos  portfoliót nyújtó zenei vállalat létrehozása lehet.

Ezek a pletykák és feltételezések aztán tovább erősödtek az vége felé közeledve, amikor  a Liberty is bejelentkezett a Universal iránt érdeklődő cégek sorába, valamint amikor az Apple vetélytársaként A Liberty is  bejelentkezett  legnagyobb tengerentúli rádióhálózat,  a csőd terhe alatt küzdő Iheart media-ért. 

liberty-full-stack_1.png

Hogy a Liberty lesz-e a universal tulajdonosa, az kérdéses, az már azonban sokkal kevésbé, hogy az iHeart Media igen, ez pedig azt jelentheti, hogy megvalósulhat és felállhat majd a legjelentősebb tengerentúli  multiplatform rádiószolgáltatás, benne a Pandora-val, a Sirius Xm-el és az Iheart rRadio-val.    

Továbbra is veszteségek maradnak a streaming szolgáltatások

A téma, azaz, hogy a streaming szolgáltatások mikor lesznek és lehetnek-e egyáltalán nyereségesek nem új keletű, közel 10 éve  mozgatja a zeneipar szereplők és befektetők fantáziáját.

A helyzet azonban nem vagy nem sokat változott, azaz hiába növekednek éves szinten 50% feletti mértékben a streaming szolgáltatások , hiába nő legalább ekkora mértékben felhasználószámuk, a nyereségesség a mai napig roppant messze van.

Ezt akár a streaming szolgáltatások belső, saját gondjának is lehetne nevezni, ezzel párhuzamosan ugyanakkor az előadók  maguk is egyre határozottabban kezdték el követelni jussukat a streaming szolgálttaóktól.

Harmadik metatrendként pedig bonyolítja a fenti amúgy sem egyszerű helyzetet, hogy a streaming szolgáltatásokért a jelenleginél is kevesebbet szeretnénk fizetni, különösen a kevésbé fejlett, de nagyobb növekedési potenciállal bíró zeni piacokon.

Hogy lehet-e  és ha igen hogyan  kijönni ennek a három ellentétes trendek a mókuskerekéből? üzleti alapon könnyen elképzelhető, hogy sehogyan sem. Valamilyen módon a veszteséges streaming szolgáltatások keresztfinanszírozására lesz szükség. Aztán hogy ez a kínai  chat szolgáltatások esetében jól működő modell lesz-e vagy az, hogy a független streaming szolgáltatások, élen a Spotify-al ellelehetetlenülnek nem 2019-ben fog eldőlni, de  indikációt kaphatunk majd arról idén, milyen irány is lehet a nyerő…

Az otthoni asszisztensek révén tovább nő az Amazon Music

Az Amazon Music immáron évek óta amolyan lopakodó üzemmódban közelít a streaming piaci vezetőkhöz, több  szintű zenei portfóliójával. Azzal a portfólióval, aminek a  kialakításakor  kifejezetten céljuk volt, hogy a többi szabványos streaming szolgáltatáshoz képest mást, eltérőt nyújtsanak.

Más jellegű szolgáltatásokat akartak nyújtani már a kezdetektől fogva, és pontosan emiatt építették fel úgy és abban a sorrenden az Amazon  streaming zenei univerzumot ahogy. Ezért jelent meg elsőként az Amazon Prime kiegészitéseként a sok tekintetben korlátozott szolgáltatást nyújtó , azonban ingyens Amazon Prime Music, majd pedig később az Amazon Music Unlimited és annak intelligenes asszisztensekre optimalizált, olcsóbb verziója.

A többi vetélytárssal ellentétben az Amazon a smart speaker és asszisztensek piacát a streaming piacon nem egy majdani lehetőségként, hanem egy jelenbeli értékelhető keresletként közelítette meg.Mindez pedig kifizetődött, ez teljesen egyértelmű és 2019-ben pontosan ez fogja  még tovább repíteni  Jeff Bezos zenei streaming zenei portfólióját.

 

Folytatódik a harc és kálvária a Youtube körül

2019 valószínűleg a Youtube és a Google zenei stratégiáját, helyzeté illetően rég nem látott fontosságú év lesz. Egyrészt ez lesz az az év amikor érdemben kiderül, kiderülhet, hogy az a fajta digitális zenei all-in, amit a Google szolgáltatásainak egyesítésével és a Youtube egyértelmű fókuszba helyezésével vállalt(..?) az működik és lehet-e reális esélye arra a Youtube-nak, hogy a piacvezető Spotify-Apple duó közelébe érjen reális időn belül?

youtube-music-app1.png

Minderre- azaz arra, hogy a Youtube prémium része is számottevő szerepe legyen- azért is lenne szükség, mert 2019 is bizonyára arról szól majd, hogy a kiadók és jogvédő szervezetek a Youtube ingyenesen igénybevető részét okolják majd azért, hogy a hatalmas nézettség és látogatottság ellenére, szinte alig látható bevételt termel a szolgáltatás az előadók számára.

2019-bwen pedig ennek a harcnak már adminisztratív lépései is lesznek, ami nyilván rossz lesz a Youtube-nak, de talán rosszabb lesz maguknak az előadóknak, zenészeknek. A Youtube helye és szerepe ugyanis megkérdőjelezhetetlen, a digitális zenei ökoszisztémábam, még akkor is, hogyha ezt sokan nagyon nem szeretnék

Jó dolog lesz előadónak lenni… egy ideig biztosan

Pontosan ezeknek az adminisztratív intézkedéseknek köszönhetően 2019-ben lesznek előadók akik jobban fognak keresni, mint az előző években az intézkedéseknek köszönhetően. Mindez azonban  jó eséllyel csak Pirruszi győzelem lesz, pontosan a fenti pontokban említett pénzügyi problémák miatt ugyanis a streaming szolgáltatások számára a tartalom költségeik csökkentése lesz a cél, egyrészt, hogy eredményességük javuljon, másrészt hogy olyan piacokon is meg tudjanak jelenni, ahol a fizetőképes kereslet jelentősen alacsonyabb. S hogy mindez mit jelenthet majd a kiadó-előadó-szolgáltató hármas viszonyrendszerében? Fonák módon azt, hogy egyre gyorsuló módon a streaming szolgáltatók kerülnek majd nyeregbe és diktálhatják majd a feltételeket az előadók és a kiadók számára. Abban pedig biztosak lehetünk, hogy ezek nem azok a feltételek lesznek, melyekről utóbbiak álmodnak…

30000 rádióllomással indít rádiószolgáltatást a Deezer

Nem tudom, van-e digitális zenei cég, amelynek az útja kalandosabb volt az elmúlt években, mint a francia Deezer. 2014- ben még arról írtunk,  hogy a francia cég akár  meg is előzheti a már akkor is piacvezető Spotify-t. A lelkesedés aztán odáig fokozódott, hogy 2015-ben a francia cég bejelentette tőzsdére lépési szándékát…, hogy aztán innen hatalmasat zuhanjon és majdnem hogy elsüllyedjen a streaming szolgáltatások  szürkeségében. Innen, erről a mélypontról próbált és próbál vissza térni a Deezer. A francia cég 2017-től kezdve, sok tekintetben új alapokra helyezve működését és stratégiáját próbál visszatérni a streaming szolgáltatások élmezőnyébe.

Ennek a hosszú útnak egy újabb fontos lépéséhez érkezett el francia cég azzal, hogy a múlt héten bejelentette, hogy Radio by Deezer néven- egyelőre csak  Nagy Britanniában- egy hatalmas 30 ezer rádió hallgatását lehetővé tevő rádiószolgáltatást indít.

deezer_radio2.jpg

Ez a modell különbözik attól a megközelítéstől, amit akár az on-demand rádió piac vezetője a Pandora vagy a Spotify alkalmaz, és   leginkább talán a Tune In radio modelljéhez hasonlítható, azaz, egy helyen, egy nagyobb, de nem saját forrásból származó, nem saját készítésű rádió tömeg érhető el. A Tune In modellben alapvetően lineáris rádiókról beszélünk, azaz a rádiókban elhangzó tartalmat nem tudjuk értékelni, nem tudjuk személyre szabni.

A Deezer megoldása egy területen azonban azonban markánsan több a fent ismertetett Tune In modellnél. Ez  a terület pedig pontosan az interaktivitás. A radio by Deezer ugyanis lehetővé teszi azt is, hogy a tengernyi rádióállomásban elhangzó tartalmakat  egy kattintással saját zenei gyűjteményünkbe helyezzük.

Ez pedig tulajdonképpen nem kevesebbet jelent, minthogy a Deezer rádió szolgáltatásának segítségével a hatalmas lineáris rádiós tartalom valóban felhasználható lesz  arra, hogy saját zenei adatbázisunkat bővítsük a szolgáltatásban.

Ez pedig kiváló eszköz lehet a francia cég számára ahhoz, hogy újabb és újabb előfizetőket szerezzen. Hiszen ugyan maga a rádiószolgáltatás ingyenes lesz, és csak a magukban a rádiókban lehangzó hirdetések szakítják majd félbe a zenei élményt, de persze ahhoz, hogy a meghallott és megkedvelt dalokat már magában A Deezeren belül tudjuk meghallgatni, korlátok nélkül, ahhoz már majd előfizetésre lesz szükségünk.

Mégis, ez, a sok tekintetben más és egyedi megközelítés, azokon a piacokon, amelyeken a Deezer a közeljövőben növekedni szeretne könnyen lehet, hogy jobb és kifizetődőbb módszer lesz, mint az, amit az Apple Music vagy éppen a Spotify képvisel.

A legnagyobb online rádió a podcastingot is forradalmasítaná

Lassan 2 éves lesz az a bejegyzésünk, amelyben arról irtunk, 2017 lehet a Podcasting áttörésének az éve. 2017 még nem az az év volt, de 2019 minden valószinűséggel már valóban az lesz, lehet majd.

 Egyrészt mert maga a Podcast hallgatottság is egyre inkább emelkedik.  Az elmúlt 5  évben  lényegében megötszöröződött, és most már imntegy 73-75 millió  amerikai, azaz a teljes lakosság harmada hallgat havi rendszereséggel podcast tartalmakat.A havi gyakoriságú  hallgatás persze messze nem számít gyakorinak- Hetente ezzel szemben a tengerentúliak 83%-a nem hallgat Podcast tartalmakat és ennek legfontosabb okaként azt határozták meg, hogy nem tudják, hol keressék őket…  

podcast_apple_1.jpg

2 évvel ezelőtt azt írtuk, hogy az igazi robbanást azonban az hozhatja majd el, hogyha az igazán meghatározó streaming piaci szereplők is meglépik a podcast tartalmak streaming szolgáltátásba való  mély integrációját.

Ennél is jelentősebb lépés lehet ugyanakkor az, amin a világ vezető on-demand rádiószolgáltatója, a Pandora dolgozik. A kaliforniai cég ugyanis nem kevesebbet tett és tesz, mint hogy azt a megoldást és módszertant, amelyet a zenei tartalmakra több közel 20 évvel ezelőtt kitaláltak és amely miatt alapvetően a konszenzus az, hogy a Pandora tartalomajánlása még ma is eljettebb és pontosabb ,mint az Apple vagy a Spotify  ajánlásai, a podcast tartalmkra is  alkalmazni fogja.

pandora_podcast.jpg

Arról, hogy maga a Music Genome Project mi is volt keretes részben olvashattok, most fókuszáljunk a Podcast verziójára mindennek. A Podcast Genome projekt célja ugyanis nem kevesebb, mint hogy ahogyan a zenei tartalmak esetében is, a Podcats tartalmakra is létrehozzon egy olyan könyvtárat, amelyben az egyes tartalmak különböző kritériumok alapján vannak felruházva metaadatok széles tárházával.

Minden idők legjelenetősebb zenei metadata projektje-  A Music Genome Project

A Music Genome projekt, bár neve kissé fellengzősen hangzik, valóban nincsne hozzá foghat méretű zenei metadat projekt.   Hiszen immáron lassan 20 éve zajlik az adatok gyűjtése, értékelése és ad hozzá a projekt ezek alapján finom  jellemzőket- mintegy 400 kritérium alján-  minden egyes dalhoz a Pandora zenei adatbázisában. A Music Genome Project az tehát, ami a különböző zenei tartalmak metadatokkal való felruházása révén egy másodlagos zenei hálót alakított ki a Pandora zenei adatbázisában.

music_genome.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Mindez pedig tulajdonképpen a sikeré és annak a kulcsa, hogy ezen a téren  mai napig a kaliforniai cég számit az etalonnak. A social rádió szolgáltatások esetében ugyanis a legfontosabb az, hogy mennyire sikerül a zenefolyamban levő elemeknek az egymáshoz viszonyított kapcsolatát meghatározni. A jó social rádiókban ugyanis a legélvezetesebb az, ahogy az ember saját képére tudja formálni az adókat, miközben újabb és újabb zenéket ismer meg.

 

A Podcast Genome Project 1500 jellemző alapján tud tartalmakat  jellemezni, kezdve a tartalom tipusától,  besorolásán , a podcast tulajdonosán át a különböző hallgatottság – likeok, indítások száma-  alapú adatokig. Ezeket aztán  mesterséges intelligencia algoritmusok,neurális hálózatok illetve humán ellenőrzés révén pontositják, harmonizálják, csak úgy, mint anno a Music Genome Project esetében. A végeredmény pedig már el is érhető a Pandora alkalmazásában a Recommended Podcasts For You szekcióban, de természetesen már a keresésben illetve a különböző ajánlókban is megjelennek a Podcast ajánlatok.

És nem kevés podcastról beszélünk! Már az induláskor  mintegy 100 ezer  hír, zenei, vicces, technológiai, szórakozató gyerekeknek szóló vagy éppen  tudományos témájú podcast közül lehet választani.  

És a Podcast Genome Projectnek köszönhetően ez a hatalmas menyiségú podcast a Pandora alap tevékenységével, a zenei tartalmakkal integrálva jelenik majd meg.  A határok elmosódnak, a különböző zenei tartalmak. függetlenül attól, hogy pontosan mis is a formátumuk, hosszuk egy helyen, a saját izlésünknek megfelelően jelennek majd meg.  Ennél nagyobb segítséget pedig nehezen kaphatna a Podcast tartalom.