Erősődő Spotify-Apple-Amazon harc a zenekedvelők kegyeiért

2018. október 21. - Pléh Dániel

Idén februárban írtunk arról, hogy  a világ vezető zenei piacának számító tengerentúli piacokon  a hírek szerint az Apple Music növekedési üteme  bőven meghaladja a svéd vetélytársáét. Arról nincsen információ, hogy ez azóta, meg is történt-e ( ahogyan azt várták az előrejelzésekben) azonban a Midia Research éves felmérése a nemzetközi trendeket illetően is érdekes információkkal szolgált.

spotify-vs-apple-music.png

A többi piackutató/elemző céghez hasonlóan a Midia adatai is egyértelműen azt jelzik, hogy globálisan a streaming szolgáltatások növekedése messze van még az enyhüléstől. Nehéz ugyanis másnak nevezni azt, hogy a tavaly év végi éppen hogy csak nem 200 millió globálisan streaming szolgáltatásokért fizető, idén ,az év első felére megközelítette a 230  milliót, ami 16%-os növekedést csak fél év alatt, éves szinten, a 2017-es év hasonló időszakához viszonyítva pedig 38%-os!

Pusztán számszakilag nézve  az előző évhez képest 67 millióval megnőtt streaming előfizető közel felét, 25 milliót a Spotify adta, közel 90%-át, közel 60 mililó főt pedig a Spotify-Apple- Amazon-Google négyes adta, azaz valóban a streaming piac ( is) végletekig a nagy amerikai cégek által dominálttá vált.  

ww_streaming_top6_2018.jpgEnnél talán érdekesebb, hogy hogyan alakul a verseny a nagy, domináns amerikai szolgáltatások között. Az eddig többször hangoztatott alapvető megfigyelés az volt, hogy az USA-ban már az Apple Music lehet az erőseb, globálisan azonban  még feltétlenül a svéd cég.

A legjelentősebb mértékben az Apple piaci részesedése nőtt, az előző évhez képest 2%-al, miközben a Spotify a nagyobb piacon is megőrizte vezető helyét.   Az Apple Music növekedés és közeledés a Spotiy-hoz egyben azt is jelenti, hogy a jelenlegi piaci tendenciák  mellett a tengerentúli piacokon való növekedés elég ahhoz, hogy globálisan is csökkenjen a különbség a két szolgáltató között.

Spotify-Apple Music háború a tengerentúlon

Alig telt el 10 nap azóta, hogy a Spotify legújabb előfizető szám adatáról írtunk, megérkezett az Apple Music hasonló adata is. A svéd cég a tavalyi év tavaszán érte el a mérföldkőnek számító 50 millió fizető ügyfelet, hogy aztán alig 10 hónap alatt újabb 20 millióval növelve azt elérje a 70...

Nem lehet nem szót ejteni a dobogó harmadik helyezettjéről, az Amazonról, amely ugyancsak 2%-al növelt a piaci részesedését, azonban mindezt 10%-ról tette! Egészen elképesztő az Amazon növekedése,  az előfizetői száma pedig megközelíti a 30 milliót, így az Apple-nek  miközben a Spotify-t üldözi, egyre többször kellhet ad arra is gondolnia, miképpen őrzi meg  előnyét a Seattle-i céggel szemben.

 

Megállíthatatlan az Amazon növekedése

A streaming piaci versenyről rengeteget írtunk, írunk mi is itt a blogban, de alapvetően az első két helyezett egyre ádázabb küzdelméről. A piac azonban ennél jóval komplexebb, egyrészt a sokak által lesajnált, mégis óriási táborral rendelkező ázsiai szolgáltatók, másrészt pedig a sok tekintetben...

Végül, de nem utolsó sorban érdemes egy pillantást vetni a zeneipar fekete bárányára, a Google-ra. A Midia adatai alapján úgy tűnik ugyanis, hogy  megtalálhatta végre azt az üzleti és operációs modellt, melynek segítségével meghatározó zenei szereplő lehet. Ezt jelzi, hogy egy év alatt, lényegében a semmiből több,mint 7 millió előfizetője lett a Youtube Musicnak.

A közeljövőben, azaz az lekövetkezendő 8-12 hónapban  ebben az alapvető fellálásban nem nagyon várható változás, azonban valamikor 2019-ben előreláthatólag érdemben csökken majd a nagy, fejlett nyugati piacokon a növekedés amely áttolódik a jelenleg még fejletlenebb, de potenciálisan hatalmas Latin-Amerikai és  Távol- Keleti piacokra.  Könnyen lehet, hogy akkor fog lapajaiban megváltozni a fenti sorrend…

Mindenki streaminget hallgat az USA-ban

Az elmúlt 2-3 évben az világ legnagyobb zenei piacáról, az amerikairól szinte csak jó híreket olvashattunk a különböző sajtóorgánumokban! Az Egyesült Államok zenei piaca ugyanis  sorrendben harmadik éve folyamatos növekedésben voltak, vannak amire pedig az elmúlt 25 éve nem volt példa a zeneiparban.

music_tastes_2.jpg

Így napjainkban a kérdés már nem az, hogy nő-e a tengerentúli zeneipar, hanem sokkal inkább az, hogy a növekedés üteme mekkora. Kezdjük is akkor ezzel a legfontosabbnak tűnő információval: a növekedési ütem egyértelműen csökkenni látszik, a mögötte meghúzódó ok, ugyanakkor nem az, amire a legtöbb szakértő gondolna.

usa_music_revenues_2016-18.jpg2018 első félévében a tengerentúli zeneipari bevételek- beleértve a fizikai és a digitális eladásokat is- 10%-al növekedtek az előző év hasonló időszakához mérten, ami bizony jelentősen alacsonyabb az előző évben mért 20%-os növekedéshez képest. Dollárokban mérve talán még plasztikusabb a különbség. 2017-ben az előző évhez képest 700 millió dollár volt a növekedés, most azonban csak 400 millió, azaz mintegy 300 millió dollárnyi „növekedés” eltűnt!

Mindez elsősorban annak volt köszönhető, hogy rég nem látott mértékben beszakadtak a CD eladásokból származó bevételek. Amíg a tavalyi év első félévében  kis mértékben alig 3%-al csökkentek az ebből befolyt bevételek , azaz lényegében aszt mondhattuk, hogy a CD eladások elérhették  minimumukat. Tévedtünk, hiszen ehhez képest egy évvel később, 2018 első félévében 42%-al zuhantak a bevételek ezen a téren!

usa_nielsen_2018h1.jpg

Az elmúlt évek   brutális menetelése után alapvetően az sem meglepő, hogy a prémium streaming szolgáltatások növekedése is lassult,igaz 37%-os növekedésre  azt mondani, hogy lassú, azért igen szigorú lenne.

Annak következtében, hogy tulajdonképpen kettészakadt a világ legnagyobb zenei piaca,  egy jól növekvő szegmensre ( streaming) és két küszködő, meredeken csökkenő szegmensre ( CD eladások és a lá carte letöltés) és ez a jól növekvő szegmens 3 év alatt lényegében totális dominanciára tett szert, hisz a zeneipari bevételek háromnegyede(!!) streaming szolgáltatásokból származik!

usa_revshare_2017-18.jpg

A  különböző streaming  illetve  streaming jellegű szolgáltatások közül mind bevételekben, mind növekedésen a prémium streaming szolgáltatások dominálnak.  Mindez az ezekért a szolgáltatásokért fizetők számából is szépen látszik.

Amely folyamatosan, meredeken növekszik, az elmúlt egy évben a 10 milliót is meghaladta az új streaming előfizetők száma az Egyesült Államokban, azaz a streaming növekedése egyelőre még messze van attól, hogy kifulladjon.

usa_streamuser_2011-18.jpg

Ami még talán ennél is  nagyobb bizakodásra ad, adhat okot az az, hogy maguknak a streaming szolgáltatásoknak a használata is meredeken növekszik.

 

20 éve nem látott csoda a tengerentúli zeneiparban

Az elmúlt években nagy utat jártak be az amerikai zenei bevételek. 2012-ben még minden idők legerősebb karácsonyát produkálták az online zeneáruházak, hogy aztán az ezt követő években az alá carte letöltések a CD-hez hasonló mélyrepülésbe kezdjenek, ezzel újból csökkenésbe taszítva a zeneipari...

A 2018-as év első felében összesen mintegy 400 milliárd audio és video  zeneszám megtekintés, meghallgatás zajlott le a tengerentúlon.  Ami talán a növekedés ütemét legjobban érzékelteti az az, hogy a növekedés, ami nagyjából 120 milliárd stream volt nagyobb, mint  2014 első félévében az összes stream!

A tavaly érzékelt hurráoptimizmus tehát lehet, cseppet eltúlzott volt. Mert hiába növekszik továbbra is meredeken a streaming , a zeneipar struktúrájának átalakulása nyomán, a vesztes területek visszaesése miatt a növekedés már most sem tud olyan dinamikus lenni.

Unikornis lett A Deezerből

 Ha lenne és  létezne időgép és azt vissza tudnák forgatni azt valahol 2014- környékére, akkor arról írnánk,  hogy a francia cég akár  meg is előzheti a már akkor is piacvezető Spotify-t. A lelkesedés aztán odáig fokozódott, hogy 2015-ben a francia cég bejelentette tőzsdére lépési szándékát…, hogy aztán innen hatalmasat zuhanjon és majdnem hogy elsüllyedjen a streaming szolgáltatások  szürkeségében. Innen, erről a mélypontról próbált és próbál vissza térni a francia cég, sokkal kevesebb  PR aktivitással és sokkal több munkával! 

Amikor a Deezer esetleges kudarcáról  beszélünk, nem szabad elfelejteni egy pillanatra sem, hogy az egyik legjelentősebb befektetője  az orosz milliárdos Lev Blavatnik portfolió cége, az Acces Industries, azaz fundamentális finanszírozási gondokról még akkor sem beszélhetünk, beszélhetnénk, ha a Deezer növekedése hosszú távon sem állna helyre.

deezer_usa.jpg

Új befektető, befektetők bevonása ennek ellenére is fontos lehet, hiszen a Deezer  (is) mint minden startup szeretne elkerülni az egyetlen befektetőtől való függőséget, amitől valljuk meg jelenleg meglehetősen messze van a Párizsi székhelyű cég. ( lévén az Acces Industries önmagában 50% feletti részesedéssel rendelkezik)

A francia cég által megerősített információk alapján az újabb befektetői körben a már korábban is cégbe fektető vállalkozások ( az Acces vagy éppen az indulásban fontos szerepet játszó Orange) mellett  szaúdi The Kingdom Holding Company valamint a Dubai Rotana vett részt.    A befektetés össze kb. 160-170 miliió dollár volt. A tőkeemelés révén a Deezer (is) végre unikornissá vált, azaz piaci értékelése meghaladja az 1 milliárd dollárt. Ami a Spotify 30, de akár a csak a tengerentúlon elérhető Pandora 3.5 milliárdos piac értékeléséhez képest még mindig mininek mondható.

 

Irányt váltva próbál a felszínen maradni a Deezer

2014-ben, azaz alig három évvel ezelőtt még arról elmélkedtünk, hogy a Deezer megelőzheti-e a Spotify-t. Akkor ez valóban reális lehetőség volt, hiszen a publikus adatok alapján ,a francia cég 130 országra kiterjedő offenzívája kifizetődőnek tűnt. Az ezt követő szűk másfél aztán egyértelművé...

Az újabb befektetésben  azonban talán nem is ez a legfontosabb elem, hanem két másik tényező. Az egyik, hogy a jelentős arab befektetők révén szinte biztosan kijelenthető, hogy a Deezer által korábban felfedett és meghirdetett tengerentúli, azaz alapvetően Egyesült Államokbeli terjeszkedés és fókusz a feledés homályába merülhet… Másodsorban viszont az által, hogy a Deezer legfrissebb befektetői között megtalálható a legjelentősebb arab tartalamakat forgalmazó és megjelentető kiadó, amely a befektetés értelmében exkluzívan licenszeli tartalmait a francia streaming szolgáltatás számára, a Deezer, lényegében a semmiből előtörve komoly és meghatározó szereplő lehet majd  az közel-keleti zenei piacokon.

Mindez azért kulcskérdés, mert a fejlett piacok  egyre közelebb kerülnek a szaturációhoz, azaz aki valóban hajlandó  a streaming szolgáltatásokért fizetni, az valamilyen formában, valamilyen üzleti modellben megteszi ezt.

 

Sosem látott változások jöhetnek a világ zeneiparában

Azt, hogy a streaming mennyire és milyen mértékben formálja napjaink zeneiparát talán legjobban az az adat fejezi ki, hogy a 2012-ben még a tengerentúli piacokon vezetőnek számító egyedi letöltések, mára a CD eladásoknál is kisebb részét teszi ki a zenei bevételeknek, miközben a streaming vált a...

Ahhoz, hogy a streaming szolgáltatásokkal kapcsolatos növekedés megvalósuljon arra lesz tehát szükség, hogy a fejletlenebbe piacokon beinduljon a növekedés. A növekedés valószínűleg be is indul majd, azonban szemben  a fejlett piacokkal, ezeken a piacokon ( leszámítva Dél-Amerikát) nem a globális szereplők, a Spotify  vagy az Apple Music, hanem helyi szereplők uralják a piacot.

A közel-keleten ez a szereplő az Anhgmahi, amelynek mintegy 50 millió regisztrált felhasználója van.  Erős lokális repertoár nélkül ezen a piacon a nagy nemzetközi szereplőknek sincsen sok esélyük, A Deezernek viszont így, a Rotana támogatásával lehet esélye. És ez talán  az 1 milliárd dolláros értékelésénél is fontosabb lehet a francia vég számára.

Sosem látott változások jöhetnek a világ zeneiparában

 Azt, hogy a streaming mennyire és milyen mértékben formálja napjaink zeneiparát talán legjobban az az adat fejezi ki, hogy a 2012-ben még a tengerentúli piacokon  vezetőnek számító egyedi letöltések, mára a CD eladásoknál is kisebb részét teszi ki a  zenei bevételeknek, miközben a streaming vált a legjelentősebb bevételi forrásnak.

music_industry_2018_1.jpg

Gyakran felmerülő kérdés azonban, hogy mi várható hosszú távon? Mit és mennyire fog a streaming  átformálni, átalakítani? Az szinte biztosan kijelenthető ugyanis, hogy a streaming zenei szolgáltatások népszerűsége, használata és növekedése nem hogy nem áll meg, hanem még csak most indul be majd igazán! Több piackutató, elemző cég  előrejelzései is azt indikálják, hogy az elkövetkezendő 5-10 évben a streaming szolgáltatások továbbra is meredeken emelkednek majd, melynek következtében 2030-ra megközelíthetik a 30 milliárd dollárt majd a világ zeneipari bevételei.

Nézzük meg tehát, hogy ez az egyre inkább valószínű trend miként is hat majd a világ zeneiparára?

Újfajta kiadói modell

Az a tény, hogy  minden eddiginél könnyebb napjainkban előállítani és most már piacra vinni is új zenei tartalmakat , természetesen alapjaiban  érzékelteti, érzékeltetheti hatását a zenei kiadók  szerepében is. A digitális szolgáltatások és marketing eszközök terjedésével az előadók számára egyre fontosabb lett, hogy   tartalmaikhoz kapcsolódó jogokat vagy azok egy része ők kezelhessék, miközben a marketing tevékenység ellátásához sok esetben már nincs is szükség a kiadókra, ha van, akkor viszont sokkal inkább szolgáltatást keresnek az előadók, mint tisztén zenei tartalom kiadást!

Gyakran elhangzó, általunk is ismételt tézis, hogy a hagyományos kiadók akár el is tűnhetnek ebben a megváltozott struktúrában.  A látszat ebben az értelemben kicsit csalóka, ugyanis a nagy major kiadók az elmúlt években ugyanis komoly energiát fektettek abba, hogy ők maguk is képesek legyenek szolgáltatást nyújtani az előadók számára. 

 

Zenei kiadó 2.0- a Kobalt Music

A tradicionális modell alapján a zeneiparban az egyes előadók zenei kiadókkal szerződnek le, annak érdekében, hogy azok elvégezzék a zenei tartalmaikhoz kacsoló marketing, terjesztési illetve jogi feladatokat, ők pedig csak a zenére koncentrálhassanak. Természetesen a folyamat ennél bonyolultabb, hiszen a kiadók számára mindig is a legnépszerűbb, legjobban eladható előadók megtalálása volt a fő cél, így a zenészek, zenekarok jelentős hányada kiadó nélkül volt kénytelen egyengetni saját pályáját.

A piac illetve az, amit az előadók elvárnak ugyanakkor  valóban fundamentálisan más, mint évekkel ezelőtt. Akkor ugyanis, amikor a streaming szolgáltatók- mondjuk a Spotify- 1 millió lejátszás után 5000 dollárt garantálnak az előadóknak – ez nem kevesebbet jelent, minthogy egy ügyes, saját marketing gépezetét és a streaming szolgáltatásokban jelenlevő közönség menedzselését elvégző előadó számára tulajdonképpen a havi megélhetés garantált lehet a streaming szolgáltatásokból is! A saját tartalmak jogainak  birtoklása tehát egyre fontosabb, ez pedig szembe megy a nagy kiadók fundamentális érdekeivel.

Párhuzamosan tehát a streaming szolgáltatások száguldásának köszönhetően  amúgy ugyancsak  prosperáló ( elég ha a kiadói bevételeket nézzük) tradícionális kiadói modellel, kezd kiépülni egy az átlagos zenészek számára új lehetőséget biztosító ökoszisztéma is.  Persze ahhoz, hogy ez az ökoszisztéma és párhuzamos valóság működjön, befektetőkre is szükség lesz, de úgy tűnik ezzel sem feltétlenül lesz probléma.

Befektetői bizalom

A streaming szolgáltatások folyamatos és prognosztizált  növekedése egyben azt is jelenti, hogy a streaming piacon jelenlevő és sikeres cégek üzleti modellje egyre biztosabb lábakon áll, állhat. Mindez pedig azt jelenti, hogy a maguk piacán vezető, biztos lábakon álló cégek egyre inkább és egyre biztosabban számíthatnak a befektetők érdeklődésére, bizalmára.   

Ez a befekteti bizalom pedig egyre inkább nem csupán a streaming szolgáltatásokban, hanem az előadói tartalmak menedzselésben illetve a zenei katalógusok vásárlásában is megjelenik.

Csak az idei fontosabb tranzakciókat idecitálva:

Concord-Imagem akvizíció: A laikusok számára szinte egészen biztosan ismeretlen, amerikai gyökerű Concord Bicycle Music, az Imagem katalógusának és  publikációs jogainak felvásárlásával  minden idők egyik legjelentősebb kiadói akvizícióját hajtotta végre és  az Imagem 250 ezer tétle meghaladó zenei adatbázisával immár közel 400 ezer dalból álló katalógussal rendelkezik,, többek között olyan előadóktól, mint Phil Collins, Mark Ronson vagy a Daft Punk

Round Hill Music terjeszkedés: Az Imagemhez hasonlóan izgalmas préda  volt a zenei jogok piacán a tradícionálisnak mondható Carlin, amely többek között olyan előadók publikációs jogaival rendelkezik, mint Elvis, AC/DC, James Brown, vagy éppen  Meatloaf. A vásárló kiléte ugyanakkor felettébb érdekes, ugyanis a nagy zeneműkiadók és kiadók elől szerezte meg az értékes portékát, igaz a legtöbb szakértő szerint mesze túlárazva. Ettől függetlenül tény, hogy a tranzakció révén a Rouind Hill roppant értékes portfólióval rendelkezik majd, amelyet az elmúlt években épített fel, alapvetően befektetői tőkéből ( több mint 200 millió dollárnyi befektetői tőke van  jelenleg is a vállalatban) és amely olyan előadókat tartalmaz, mint a The Beatles,a  The Rolling Stones,  Frank Sinatra vagy Bruno Mars.

De a befektetői bizalom nem csupán  nagyobb megállapodások finanszírozásában mutatkozik meg, hanem egészen mikro szintekre is elért. Olyan, alapvetően pénzügyi befektetőnek számító cégek, mint a Sound Royalties vagy a Lyric Financial a várható  jogdíjbevételek  pontos előrejelzése alapján hajlandóak  befektetni akár egyedi előadókba, zenekarokba is, anélkül, hogy a hangfelvételek tulajdonjogát  kérnék, azaz a gyakorlatban eleget adnak a felvételek elkészítésére , hogy aztán a jogdíj bevételek egy bizonyos százalékából törlesszék azt a finanszírozott előadók.A Royalty Exchange  nevű platform pedig tulajdonképpen ehhez, azaz az előadók és a potenciális befektetők egymásra találáshoz biztosít platformot.  

Lokális tartalom a nemzetközi piacokon

A streaming szolgáltatásokból származó bevétele prognosztizált növekedése egyetlen esetben  válhat valóban realitássá: amennyiben a streaming illetve streaming jellegű szolgáltatások globális térhódításnak indulnak.

A globális térhódítás  átütő sikeréhez ugyanakkor a jelenlegi tartalomkínálat nem lesz elegendő.  Hiába erősek a globális előadók lokálisan is, az igaz húzónevek sok esetben helyi előadók, különösen az olyan speciális kultúrájú piacokon, mint Kína vagy India.

Ezek a helyi előadók legtöbb esetben  nem kötöttek még egyetlen nagy nemzetközi kiadóhoz sem, így őket tulajdonképpen integrálni kell a globálisan meglevő folyamatokba, minden szinten, ( jogi, pénzügyi, metaadat stb.) ami elsőre feladat, hosszabb távon azonban pontosan az ilyen kisebb, nyugati mértékkel mérve ismeretlen előadók integrálása hozza majd magával a globális növekedést.

Újfajta üzleti modellek

A lokális tartalom mellett a streaming szolgáltatások térhódításához  és a vízionált brutális bevételemelkedéshez feltétlenül szükség lesz az üzleti modellek finomodására, finomítására. Ahogy mi, itt a muzzak hasábjain is már többször leírtuk: a jelenleg szabványosnak mondható, havi 10 dollár körüli előfizetési díjjal azokat, akik ennyit hajlandóak fizetni a zenéért már elérték a szolgáltatók. A további terjedéshez mindenképpen szükséges lesz olcsóbb, de korlátolt funkcionalitású üzleti modelleket is elérhetővé tenni.

Az USA-n kívüli világ

A multinacionális cégek világában létezik egy rendkívűl csúnya, mégis  a látásmódot jól megfogalmazó  definíció, amely az Egyesült Államokon kívül piacok ROW,  rest of the World-ként, azaz mintegy  apróságként kezel. Mindez jelenleg a zeneiparra abszolút és hangsúlyozottan igaz, hiszen a globális zeneipari bevételek 73%-a jelenleg a tengerentúlon keletkezik.

Mindez persze csak egy pillanatot rögzítő fénykép, a jövő, és az, amiről ebben a posztunkban értekezünk ugyanis alapvetően nem az Egyesült Államokban várható változásoknak lesz köszönhető, hasnem, sokkal inkább a jelenleg lenézett piacoknak!

row_streamingmarkets_1.jpg

A jelenlegi 27%-ról azonban a jövőben a nem tengerentúli a zenéért valamilyen formában fizetők száma drámai mértékben nő majd meg.  Mindez pedig  a 2019 végére érdemben lelassuló amerikai és egyéb nagyon fejlett piacok helyettesítesként igen fontos lesz!

Mert persze százalékosan Brazíliában vagy Mexikóban, országosan lehet, alacsony penetráció lesz érzékelhető, még évekig, azonban ezeknek a hatalmas 50-80 milliós lakosságú országoknak  egy-egy nagyvárosában összegyűjthető annyi előfizető, mint egy kisebb európai piacon (..)

Az olyan gigantikus piacokon, mint Kína vagy India, ahol már most is 100 milliók használnak ingyenes streaming zenei szolgáltatásokat , ott a fő feladat a használók ingyenes szolgáltatások felől a prémium rész felé való terelése lesz.

A másik növekedési terület- bár ehhez szorosan kapcsolódó terület- a rádió hallgatók meghódítása lehet. A potenciális piac pedig óriási! Az IFPI adatai alapján 2017 év végén mintegy 178 millióan fizettek a streaming szolgáltatásokért, miközben globálisan közel 5 milliárd(!!) ember hallgatott rádiót valamilyen formában, valamilyen platformon!

A streaming szolgáltatások növekedési lehetősége- a globalizáción felül- tehát  ennek az 5 milliárd embernek a valamilyen formában történő meghódítása, és egy a rádióházhoz és a háttérzene hallgatáshoz hasonló, de a jelenleginél jobb, interaktívabb élmény nyújtása.

Okos otthoni eszközök 

A háttérzene hallgatás pedig elvisz minket egy újabb roppant izgalmas területre, a különböző intelligens otthoni asszisztensek irányába. Az összes komoly technológiai cég, élen az Amazon-al, hosszú távon az otthoni zenehallgatást  intelligens asszisztenseik segítségével képzeli el. Ez egyrészt teljesen új, az eddigiekről eltérő navigációt és interakciókat igényel és jelent majd, ahogyan azt az Amazon példája is mutatja,  lehetőséget nyújthat majd, az eddigiektől radikálisan különböző üzleti modellek és árazás  bevezetésére is.

……………………………………………………………………………………………………………………………………………………

2030-ra, ahogyan  a Goldman Sachs jósolja,  ( és persze amennyiben igaza is lesz az elemző cégnek) meghétszereződnek majd a zeneipari bevételek. Ez azonban azzal is jár majd, hogy gyakorlatilag rá sem ismerünk majd arra a zeneiparra, ami 10 év múlva ekkora bevételeket termel. Teljesen új piaci szereplők, új területek és új piacok dominálják majd azt a zeneiopart, amely 30 milliárd dollár bevételt termel majd.

Komoly globális zenei birodalom építésbe fogott a UPC tulajdonosa

Nagyon hektikus, hullámhegyekkel és sok-sok hullámvölggyel tarkított éven van túl a tengerentúli streaming és rádiós piac vezetője, a Pandora. Az aktív használók csökkenése miatti befektetői nyomás tavaly év végén egyre erősödött, olyannyira, hogy tavaly év végén a Pandora részvényárfolyama komoly nyomás alá került ás reális lehetőségként merült fel az is, hogy a cégnek csődvédelmbe kell vonulnia.

pandora_2015_1.jpg

Ez nem következett be, elsősorban annak köszönhetően, hogy a sok tekintetben vetélytárs Sirius XM és tulajdonosa a Liberty Global 480 millió dollár értékben  fektetett be a Pandora-ba. A Sirius XM 172.5 millió dollár értékben vásárolt A sorozatú Pandora részvényeket , a fennmaradó részt pedig a piacon vásárolta majd meg, 2018 februárjáig. A tranzakció révén a Sirius XM mintegy 16-18%-os tulajdonosává vált a kaliforniai on-demand rádiónak. A Liberty Media azt vállalta, hogy 18 hónapig nem fog további részesedést vásárolni a Pandora-ban illetve, hogy a jövőben  nem növeli részesedését 31% fölé az igazgatótanács tudta nélkül.

Mindez azonban nem volt elég, a Pandora részvényei  tovább zuhantak – annak ellenére, hogy a Sirius is vásárolt belőlük bőséggel a fentiek értelmében-  és ez pedig, fonák módon az új résztulajdonos  hosszútávú érdekeivel sem ütközött. Amennyiben ugyanis a Pandora részvények ára tovább esett volna – nagyjából a tavaly végi 5 dolláros ár felére felére- akkor megérhette volna a Siriusnak a teljes hatalomátvétel….

pandora_stockprice_2014-2018.jpg

A valóságban ugyanakkor mindennek lényegében az ellenkezője történt! A Pandora hossza vergődés után ismét a Wall Street kedvencévé vált, elsősorban azért,mert érezhetően képes volt az amúgy hatalmas ügyfél  és aktív felhasználó bázist  prémium, azaz fizetős ajánlatai felé terelni.

 

A Pandora zenei ökoszisztémája

Pandora Radio: természetesen a szolgáltatás csomag magja a jövőben is a rádió lesz ,amely azonban prémium szolgáltatás  indulásával egy időben  a hirdetésekkel tarkított  ingyenes verzió is érdemi változáson ment keresztül. Egyrészt maguk a felhasználók több kontrollt kapnak afelett, hogy  milyen hirdetéseket lássanak

Pandora Plus: Pandora Plus névre hallgat majd a rádió prémium verziója. ehetővé teszi a  Pandora hallgatói számára, hogy 5 dolláros havidíj ellenében, a hirdetésmentességen felül  korlátlan alkalommal léptethetnek át dalokat, offline is hallgathassák a rádiószolgáltatást  illetve az egyes számokat ismételten meghallgathassák. 

Pandora Premium névre hallgat majd a klasszikus streaming funkcionlaitás( is)   nyújtó szolgáltatás, amely 10 dolláros havi díjért lesz elérhető, és természetesen tartalmaz majd mindent, amit a másik két szolgáltatás.

Mindez pedig sok tekintetben kényszerhelyzetbe hozta a Liberty Mediat, amelynek komoly tervei voltak a Pandora-val! Alapvetően az, hogy a Sirius XM és a Pandora közötti szinergiákat kiaknázzák. Azon a játéktéren ugyanis, ahol a Pandora igazán erős, ott a Sirius jelentéktelen szereplőnek számít.  Ez pedig  hirdetések és a digitális interaktív rádiók piaca. A két cégben rejlő szinergiák  persze nem csupán a ebben merülnének ki.  Míg a Sirius alapvetően előfizetéses modellben működik, addig a Pandora pont a hirdetésekkel szponzorált modellben erős.

Amennyiben  pedig komolyan gondolta ezeket a terveket a Liberty tulajdonában álló rádió, akkor  sürgősen lépnie kellett, még úgy is, hogy papíron az előző részesedés vásárlása során vállalta azt, hogy nem teszi ezt.  A két cég felügyelőbiztottságainak jóváhagyásával természetesen nem volt akadálya annak, hogy ezt semmisnek tekintsék, így a hét elején bejelenthették, hogy a Siruus Xm 3.5 milliárd dolláros áron megvásárolja a Pandora fennmaradó részét.

A bejelentés értelmében a Sirius XM részvényenként 10.14 dolláros árat fizet majd, a kaliforniai on-demand rádió szolgáltató pedig megőrzi függetlenségét , mint szolgáltatás. 

Mindez persze nem jelenti azt, hogy a Sirius XM és a Pandora szolgáltatásai a jövőben ne lennének sokkal erősebben integrálva! A két cég közleménye alapján a jövőben a Sirius Xm  műsorainak promóciói megjennek majd a Pandora felületein, könnyen elképzelhető, hogy olyan előfizetési csomagok is elérhetőek lesznek, amelyekben egyszerre lesz elérhető a Pandora és a Sirius és persze, a Sirius Xm frigy a Pandora autókban való terjeszkedését is elősegítheti majd.

Az igaz kérdés azonban a megállapodás kapcsán nem is  elsősorban ez. A fent említett együttműködési lehetőségekért nem kellett volna és nem is adott volna ki 3.5 milliárd dollárt a Liberty Media.A Pandora akvizíció ugyanis egy sokkal jelentősebb , a Sirius XM-en is messze túlmutató terv része lehet! Ez pedig nem más, mint egy 360 fokos  portfoliót nyújtó zenei vállalat létrehozása.

 liberty-full-stack_1.png

A Liberty Media ugyanis már a Pandora megvásárlása előtt is részesedéssel bírt egy indiai streaming szolgáltatóban, a világ legjelentősebb jegy szolgáltatójában, a Live Nationben, a Liberty Global révén több, mint 10 telco cégben van részesedése. és többek között kisebbségi tulajdonos a Viacom médiacégben is.

A Liberty Media, amennyiben megfelelően játssza ki a kártyáit, egy a tengerentúli piacon abszolút domináns szereplőt építhet ki. Egy olyan szereplőt, amely a zenemegismeréstől kezdve, az on-demand illetve autóban történő zenefogyasztáson át egészen a koncertjegyértékesítésig minden területet lefed majd.

Egy ilyen több  területet ( jegyértékesítési, rádió szolgáltatást, streaming szolgáltatást) magában foglaló behemót pedig komoly vetélytársa lehet a globális tech cégek által  életre hívott streaming szolgáltatásoknak ( Amazon Music, Apple Music, Youtube) illetve a Spotify-nak is, hiszen azon a pályán játszik majd és lehet könnyen domináns szereplő, ahová ezek a szolgáltatók zenei szolgáltatásaikkal még csak tartani szeretnének!

Mit jelenthet a Musical.ly bezárása a zeneipar számára?

Napjaink zenei szolgáltatásait és zenefogyasztását a streaming szolgáltatások dominálják, efelől nagyon nem lehet kétség. Ugyanakkor egyre erősebben jelenik meg  a zenei tartalom a közösségi szolgáltatásokban, elsősorban a chat szolgáltatásokban is.  

Azaz  a zene tovább demokratizálódik majd és egyre könnyebben készíthetnek majd  abszolút amatőrök is rövidebb, hosszabb zenés tartalmakat.  Ennek megteremtésében élen jár egy  Shanghaiból elindult szereplő, a Musical.ly.

musical_ly_sales.jpg

Az alkalmazás segítségével saját magunk hozhatunk létre rövid videóklipeket –maximum 15 másodperc hosszúságban-   ( hasonlóan mint vetélytársa a Dubmash esetében)  illetve követhetjük a számunkra szimpatikus felhasználói profilokat.  

A Shanghaiból indult cég napjainkra naponta több, mint 10 millió, tini  használóval büszkélkedhet, teljes felhasználói tábora pedig meghaladja a 100 millió főt.  

Egészen biztosan ezek a számok voltak azok, amelyek felkeltették a Pekingi székhelyű,  kínai léptékkel és óriáscégnek számító, és több média érdekeltséggel bíró ByteDance Technology Co. érdeklődését.

 

Kínai térhódítás a közösségi zenében

Napjaink zeneiparának sztárjai a streaming szolgáltatások, efelől túlzottan nagy kétsége senkinek nem lehet. Azon a piacon, ahol az Apple-nek, a Google-nak és az Amazon-nak egyszerre vannak komoly tervei, és az sem kizárt, hogy csatlakozik hozzájuk a Facebook ,nem szólhat másról az élet, mint a...

Az akvizíció és a tulajdonos  ByteDance tervei azonban jóval komolyak voltak annál, minthogy a saját szolgáltatásuk (Tik-Tok)  vetélytársát ,megtartsák…Mindez pedig nem jelenthetett mást a Musical.ly számára, mint a szomorú és fájdalmas végzetet…A tavaly novemberi akvizíciót követően ez év augusztusától a tulajdonos ugyanis bezárta a vetélytárs szolgáltatást, a meglevő felhasználók pedig automatikusan Tik-Tok felhasználók lettek!

Ezek a szikár tények, de ettől cseppet eltávolodva érdemes megnézni, mit is jelent a Musical.ly- tulajdonképpeni-  megszűnése. 

A Musical.ly ugyanis- akár tetszik, akár nem- ugyanolyan fontos és meghatározó platformmá vált, mint a Soundcloud. és tetszik nem tetszik, ugyanazokkal a problémákkal küzdött, mint a Soundcloud sok tekintetben.

Mindezt sokáig eltakarta ugyanakkor a Musical.ly-ben rejlő erő, ami különösen érdekes és értékes volt, ugyanis egy olyan korosztály- a z generáció- számára vált az egyik legfontosabb alkalmazássá a Musical.ly, amely korosztályt eddig a zenei kiadók és a hirdetők is csak maximum szerették volna magukhoz láncolni.

A közösség, a tömeg meg is volt a Musical.ly-nek, azonban ezt nem volt képes pénzzé konvertálni, így tulajdonképpen azt is lehet mondani, tulajdonosai  még jókor adtak túl rajta. Az, hogy a hatalmas  és aktív tábort miért nem tudta hirdetési bevételekké konvertálni a cég, egyértelműen az árazásnak tudható be. A hirdetői érdeklődés ugyanis megvolt, azonban a kínai cég árai nem találkoztak a  hirdetői igényekkel. A 300 ezer és 2.5 millió dollár közötti napi hirdetési árak ugyanis, egy alapvetően még nem bejáratott, hirdeti szempontból nézve kísérleti platform esetében kifejezetten drágának voltak mondhatóak. A szolgáltatás a mind zenei, mind hirdetési értelemben hatalmas amerikai piacon is jelen volt, azonban hirdetéseket ott se nagyon tudott értékesíteni, pedig üzleti szempontból ez lett volna a fontosabb.

Mindez azért is volt probléma, mert a nagy nemzetközi lemezkiadókkal ugyanakkor az Egyesült Államokra (is) szóló megállapodásokat kötött a kínai cég, amelyek még egy akkor, 200 milliós felhasználói bázissal rendelkező monstrum számára is okmoly terhet jelentettek.

Előbb azt írtuk, hogy a Musical.ly nagy előnye pont a fiatal felhasználói (és egyben alkotótáborából) adódott. Ez ugyanakkor a megváltozott piaci környezetben elég hamar a cég hátránya is lett.  A népszerűvé vált fiatal Musical.ly művészeket ugyanis hamar megkörnyékezték a piacra belépő  giga szereplők- Facebook,  Instagram, Snapchat-   az így kialakuló a liciteket pedig a Musical.ly az esetek túlnyomó többségében elvesztette.

 

Zenei videókkal tör be a zeneiparba a Facebook

A Facebook esetleges zeneiparba való belépésről lassan összeszámolni nem tudjuk annyi alkalommal, annyi lehetséges opciót felvonultatva írtunk. Mindennek ellenére a Facebook eleddig maximum, mint forgalomterelő jelent meg a zeneiparban.

A Facebook pedig  jelentős zenei megállapodásokat kötött,melyek magára a Facebookra vonatkoznak, annak videós terveit támogatva,de csak és kizárólag az Egyesólt Államokban! A Facebook másik ékköve, az Instagram is zenei megoldással jelentkezett, ennek a kiadói háttere ugyanakkor messze nem annyira bebetonozott, mint a Facebook esetében.

Azaz ha csak ezt a piaci helyzetet vennénk alapul, akkor a Bytedance lépésére azt mondhatnánk, hogy üzletileg nehezen értelmezhető. Ismerve azonban  a fentieket, azaz, hogy a Facebook zenei stratégiája (egyelőre) egyesült Államok központú, a Bytedance számára adott a lehetőség, hogy a különböző videó szolgáltatásaiban meglevő, közel 600 millió ügyfelére alapozva, azokon a területeken  legyen vezető szereplő, ahol a Facebook nincsen jelen zenei szolgáltatással.

Szuper Spotify előfizetési ajánlat egyetemistáknak

Arról, hogy a Spotify  nem csak és kizárólag audio streaming szolgáltatás szeretne lenni, többször is tanúbizonyságot tett már a svéd cég. Daniel Ek és csapata folyamatosan keresi  az olyan területeket, ahol akár saját tartalmak előállítása, akár együttműködések segítségével, amelyek esetében a tartalomköltségek alacsonyabbak, így a jövedelmezőség jobb, mint a  az alap zenei tartalmak esetében.

spotify-hulu-showtime.png

A jövedelmezőségen felül persze mindennek a célja, hogy a szélesebb  kínálati paletta lévén növeljék az előfizetőszámot. A svéd cég persze  különböző akciókkal is igyekszik növelni előfizetőszámát,  ezek közül talán a leginkább ismert és elterjedt a havi egy dollárért 3 hónapos előfizetést kínáló akciójuk.

A svéd cég ugyanakkor tavaly óta érdekes kezdeményezésbe kezdett:  tengerentúli egyetemisták számára egyszerre kínált Spotify és Hulu előfizetést.  A konkrét ár az első 3 hónapban 4.99 dollár, utána pedig 9.99 dollár lesz, ami  a Spotify 9.99 és a Hulu 7.99 dolláros havi előfizetési díját tekintve bizony egy igen erős ajánlatnak tekinthető, hiszen lényegében azt jelenti, hogy a Hulu-t ingyen kapják meg az előfizetők.

 

Gigantikus Spotify megállapodás

A Spotify a streaming piac vezető szereplője és minden számítás szerint még meglehetősen hosszú ideig az is marad majd. A svéd cég ugyanakkor alapvetően audio streaming szolgáltatókánt ismert- méghogyha ezen változtatni is szeretne- és mind méretben, mind üzleti modelljét tekintve egyelőre nem hasonlítható még nála is sikeresebb videóstreaming cégekhez.

A Spotify aztán  most szintet lépett és tovább erősített az ajánlatot:a Spotify és a Hulu mellett immáron a Showtime ( HBO csatorna)  is része a csomagnak, miközben az ár nem nőtt! Azaz az első 3 hónapban 4.99 dollárért Spotify, Hulu és Showitime előfizetést is kapunk! Már az eredeti ajánlat is igen kecsegető volt, a Shwowtime-al kiegészített verzió ugyanakkor már szinte az ”ingyen van ” kategória.

Mindez persze nem véletlen! Az extra kedvező árazás célja a lehető legtöbb tengerentúli egyetemista bevonzása az akcióba és  az, hogy elkezdjék használni  Spotify-t. Ahogy ugyanis az ember elkezdi  gyűjteni és összeállítani saját lejátszási listáit, szokik hozzá a szolgáltatás használatához, annál nehezebben hagyja majd ott azt. 

spotify_hulu_showtime_banner.png

Maga a bundling hosszú éveken át a streaming szolgáltatók egyik kedvenc  területe volt, elsősorban telco cégekkel. A modell pofonegyszerű, és a klasszikus a kecske is jóllakik s a káposzta is megmarad elvet követte. Az előfizetők, előfizetői státuszukért cserébe ingyen juthatnak zenéhez, a tartalomtulajdonosok pedig magától a telekommunikációs szolgáltatótól kapják meg a tartalmaikért járó ellenszolgáltatást.

A mindkét fél által kedvelt modellt  lényegében a Deezer  járatta csúcsra, hogy aztán a francia cég kapcsán derüljön ki a modell legjelentősebb hátulütője is! A francia cég által erőltetett  telco partnerségek következtében a 2015-ös adatok alapján a 6.3 millió előfizető több, mint fele 3.3 millió előfizető telco megállapodások inaktív felhasználója volt! Az aktív előfizetők  száma pedig 2015 nyarán alig  meghaladta meg az 1.5 milliót…Ezek után hosszú éveken át tartó csend következett,  ez pont  azonban a közelmúltban megváltozott.   Az Apple a közelmúltban a Verizonnal, a TIDAL a Sprinttel állt össze, a T-Mobile pedig Pandora hozzáférést biztost ügyfelei számára.

Ez a fajta hármas csomagolás   pedig kulcsfontosságú lehet a Spotify számára. Egyrészt a posztunk elején  említett okból, de más stratégiai okokból is. Mind a Spotify, mind a Hulu számára ugyanis egyre nagyobb veszélyt jelent az a tény, hogy  minden információ szerint az Apple előbb vagy utóbb, ( de inkább előbb) elindíthatja saját Netflix vetélytárs szolgáltatását, így pedig az Apple Music-kal együtt már igen erős ajánlatot tudna a streaming fogyasztóknak kínálni.

Azon pedig senki ne lepődjön meg, hogyha az ilyen jellegű megállapodások száma a jövőben gombamód kezd majd elszaporodni. Egyrészt mivel a streaming szolgáltatások 10-12-15 dolláros ára egyre kevésbé mondható olcsónak ( nem véletlen, hogy a Netflix is a hirdetések bevezetését fontolhatja) másrészt viszont a számuk egyre nő, így egyre nehezebb ki és eligazodni, hogy mit hol lehet és érdemes hallgatni vagy nézni.

Bármennyire szeretnék egyesek,nem hagyható ki a Youtube a digitális zenéből

A Youtube kapcsán az elmúlt években sok minden elhangzott. A  szikár pénzügyi adatok alapján a mai napig kijelenthető, hogy a Youtube a digitalis zenei szolgáltatások legjelentősebb pénzgyára, ami alapvetően az üzleti modelljéből, és tulajdonképpeni, a felhasználók által érzékelt  ingyenességéből is adódik.  Pontosan ez utóbbi miatt feszült a viszony a kiadók és a Youtube között. A prémium szolgáltatása, szolgáltatásai  a Youtubenak pedig sok mindennek mondhatóak csak sikeresnek nem, egyes elemzések szerint pedig egyértelműen vele szemben nyernek teret a Spotify-hoz hasonló streaming szolgáltatások. ( elsősorban a tengerentúlon..)  

youtube_generation.jpg

A kép és a helyzet azonban ennél jóval összetettebb!  A 2016 óta a kiadók és a Youtube között fennálló viszonyra ugyanis a videómegosztó messze nem csak és csupán jogi illetve PR eszközökkel reagált.

Ezeknél  lépéseknél is jelentősebb volt az ugyanis, amit a háttérben tett a kaliforniai cég. A  Youtube ugyanis szépen, csendben, átalakította azt az algoritmust, amely  videókat ajánl a Youtube használóknak. Egyrészt azért, hogy a hagyományos rádió  szolgáltatásoktól egyre inkább az on-demand  szolgáltatásokat használnak az Y és persze a Z generáció tagjai. Részben pedig annak érdekében, hogy ezt  az igényt ( is ) kielégítve a zenei videókat lőtérbe helyezzék a nagy Youtube ökoszisztémán belül!

youtube_sales_contenttype_1.jpgEnnek a titkos és egyáltalán nem publikált változtatásnak pedig meg is lett az eredménye!  Egyrészt abban, hogy a zenei videók minden kétséget kizáróan a Youtube legnépszerűbb zenei kategóriájává váltak! Az összes videómegtekintés közel harmada ( 32%-a( zenei videó) , az összes Youtube használó több mint fele, (58%-a) néz meg zenei videókat és ami talán a legfontosabb, a hirdetési bevételek tekintetében is a zenei videók az egyik legjelentősebb szegmenst képviselik.  

A  zenei videók népszerűsége a Youtube, mint marketingeszköz erejét is jelentősen megnövelték. Ma már  giga népszerűséget jelentő, 1 milliárd vagy annál nagyobb megtekintésszámot generáló videók abszolút nem  mondhatóak ritkának. Márcsak azért sem ,mert egyre hamarabb érhető el ez a mágikusnak mondható megtekintésszám. Amíg 2010-11-gben majdnem 5 év kellett ahhoz, hogy egy videó elérje ezt, addig 2017-ben már alig fél év alatt elérhető volt az 1  milliárd videómegtekintés.

A Youtube tényleg rárúgja az ajtót a streaming piacra

Lassan egy hónap telt el azóta, mióta a Youtube bejelentette, hogy újragondolja prémium és nem prémium zenei szolgáltatásait és klasszikus Spotify/ Apple Music vetélytárs streaming szolgáltatást indít.

 

A Youtube helye és szerepe tehát megkérdőjelezhetetlen, pusztán a számok alapján a digitális zenei ökoszisztémában. Ennek ellenére 2018 meghatározó év lehet majd abból a szempontból, mi is lesz hosszabb távon a Youtube sorsa, szerepe. A kiadók sokkal inkább szeretnék egyfajta  prémium zenei szolgáltatásként látni, nagy kérdés azonban, hogy ezt a szerepet a Youtube be tudja, be akartja-e tölteni, illetve ha igen, akkor  ki vesz, veheti át a helyét az ingyenes zenei videók terén.

Eldőlt:eladja a világ legnagyobb zenei kiadóját a tulajdonosa

Mi magunk, itt a Muzzak hasábjain is sok-sok alkalommal írtuk és elemeztük, hogy a streaming milyen fundamentálisan is változtatja meg a zenefogyasztási szokásainkat és ezen keresztül a zeneipart is.  

Az elmúlt 10 évben, szolgáltatások jöttek-mentek, de az igazán  brutális az, ahogyan a kiadói terült átalakult.  Alig 10 évvel ezelőtt még 4 major kiadóról beszélhettünk, az EMI-ról, a Sony- BMG-ről, a Universal-ról valamint a Warner  Music-ról. Mára ez a kép alapjaiban változott meg. a zeneipar digitalizálódása alapjaiban változtatta meg a kiadók szerepét, tulajdonosi struktúráját . A kilátások pedig a streamingnek köszönhetően derűsebbek, mint valaha!

vivendiumgfb.jpg

Pláne a piacvezetőnek számító kiadó, a Universal Music esetében. A tulajdonos Vivendi pedig- abszolút érthető okokból- szeretné ezt a helyzetet kihasználni.  Egyrészt azt, hogy magának a zeneiparnak a kilátásai egyre pozitívabbak és annak is, hogy ebben a piacvezető Universal szerepe mindinkább megkérdőjelezhetetlennek tűnik!

A tulajdonos Vivendi két lehetőséget mérlegelt. Az egyik a kiadó értékesítése , a másik pedig a tőzsdére vitel volt.  Mindkettő mellett szóltak bőséggel pro és kontra érvek is, azonban minden jel szerint az augusztusi hőségben  a francia telko  menedzsmentje meghozta döntést!

 

Tőzsdére megy a világ legnagyobb zenei kiadója

Összeszámolni is nehéz, annyi alkalommal írtunk már mi maguk is itt a blog hasábjain arról, hogy a streaming szolgáltatások mennyire fundamentálisan alakítják át azt, ahogyan zenei tartalmakat fogyasztunk. Rengeteget változott a világ zeneipara az elmúlt 10 évben, szolgáltatások jöttek-mentek, de az igazán brutális az, ahogyan a kiadói terült átalakult.

Amely döntés értelmében a Universal Music nem megy tőzsdére, ellenben a cég 50%-át egy,esetleg több,  stratégiai partner számára értékesítenék. A potenciális  vásárlókról majd még ejtünk szót később, előbb azonban érdemes elidőzni az elvárt árnál, illetve a cég értékelésénél.   Arnaud de Puyfontaine a tulajdonos Vivendi vezérigazgatója ugyanis kiemelte, hogy a kiadói értékelésénél a Spotify értékelését vennék alapul, és saját értéküket jelentősen magasabbra  helyezik a streaming piac svéd vezetőjénél…

A potenciális vásárlók sora nem rövid ( lásd lejjebb) , ezen azonban  de Puyfontaine megjegyzései érdemben szűkítettek!

A potenciális vásárlók

alibaba.jpgAmikor a világ zeneiparáról beszélünk, akkor az esetek túlnyomó többségében a világ legfontosabb, maximum 10 országot magában foglaló zenei piacairól szoktunk beszélni . A streaming szolgáltatások sok tekintetben kétségbeesett terjeszkedése illetve a mobil penetráció világszinten egyenetlen növekedése ugyanakkor megmutatta, hogy a világ jövőbeni zenei térképe sok tekintetben más lehet majd. Ezen az új zenei térképen pedig az olyan nagy népességű országok, mint Kína kiemelt pontok lesznek majd! A kínai szórakoztató és elektronikus kereskedelmi cégek erejét jelzi, hogy nemrég az is felmerült, hogy a Spotify-t megvásárolják.

Magának, az Alibaba-nak pedig köztudottan komoly zenei tervezi vannak, hiszen nemrég zenei üzletág indítását jelentette be! A zenei termék már eleve integráltan jelenik majd meg az Alibababa Taboa névre keresztelt szolgáltatásában. A pénz nem jelentene problémát a kínai óriáscég számára, amely a Universal- akár kis részének birtoklásával- jelentősen javíthatná tárgyalási pozícióit akkor, amikor zenei szolgáltatásaihoz keres tartalmat.

Az Alibaba mellett rendszeresen felmerül a Tencent neve is. A kínai telco óriás könnye lehet, hogy megelőzi majd a Spotify-t a tőzsdére menetelben, de ettől elvonatkoztatva is vezető szolgáltatása a QQ Music a világ vezető streaming szolgáltatásai közé tartozik, már most is! A kínai cég minden lépéséből érződik, hogy szeretné elérni, hogy hasonló elbánásban és figyelemben részesüljön, mint a nála sokszor kisebb nyugati streaming szolgáltatók. Ehhez kiváló megoldás lenne, ha maga is tulajdonolna egy kiadót. Persze mindez hátrányokkal is jár, ahogyan azt Andy Ng, zenei tartalmakért felelős vezérigazgató helyettes ki is fejtette: „egy kiadó megvásárlása esetén onnantól a többi kiadó versenytárnak tekintete minket, ami stratégiailag nem célunk ” Az ellenben igenis elképzelhető a Tencent vezetők szerint, hogy kisebb mértékben, pontosan a stratégiai jelleggel befektessenek egy kiadóba, kisebb mértékben.

Digitális Megabizniszek

A zeneiparon keresztülvonuló változások egyik fontos elem, a kiadók szerepének megváltozása. Napjainkban mér messze nem csupán a tradícionális kiadók töltenek, tölthetnek be kiadói szerepet, illetve messze nem a kiadói feladatoki messze túl mutatnak a hanghordozók és a digitális megjelenések kezelésén.

 

apple-amazon-google-group-800x266.jpg

És az sem véletlen, hogy például az Apple már évekkel ezelőtt akvirált egy kiadót, bár az akvizíció ellenére az kevéssé valószínű, hogy az Apple klasszikus kiadóvá váljon, sok kezelt előadóval, zenekarral. Sokkal valószínűbb, hogy korlátozott számú, de annál híresebb ,meghatározó előadó esetében kezeli majd azok jogait és képviseli érdekeit, miközben elképesztően innovatív, egyedi termékeket hoznak együtt létre. Pontosan, mint a U2 esetében

A Universal, mint a világ vezetői kiadója, tehát érdekes, értékes lehet, az olyan média és szórakoztatóipari behemótok, min az Apple, az Amazon vagy a Google számára is, bár a többi kiadó magukra haragítása az akvizícióval az ő esetükben is igaz lehet.

Befektetők, telekommunikációs cégek

Az, hogy pénzügyi befektetők számára miért érhetné meg akár a kisebb tulajdonrész vásárlás, a Goldman értékbecslése alapján nem szorul magyarázatra. Más kérdés, hogy az értéknövekedés csak egy dolog. A Universal bevétel termelő képessége (EBIDTA) jelenleg 12 % körül mozog, azaz közel 10 év, mire a cégbe való befektetés megtérülhet…Opportunisták és gyors megtérülést kedvelők tehát kizárva!

Természetesen annak se zárjuk ki a lehetőségét, hogy egy nagy telco cég dönt úgy, hogy szüksége van a világ legnagyobb lemezkiadójára. Az, hogy telco cégek média befektetéseket eszközölnek nem ritka,elég ha csak az AT&T Time Warner akvizícót felidézzük. Más kérdés, hogy   a cégek figyelme inkább a videó felé fordult, mint a zene felé…

 

A tulajdonos vezetője, befektetői kérdésekre reagálva ugyanis kifejtette, hogy egy másik( mi jegyezzük meg ,kisebb) major kiadó tulajdonszerzésére minimális esély van, az azonnal felmerülő EU-s versenyjogi korlátok miatt.

Ez értelemszeren növelné a esélyeit, az amúgy is potenciális vásárlók között számon tartott  digitális szolgáltatók- Spotify, Amazon, Apple Tencent- tulajdonszerzésének esélyeit alapjaiban rengeti meg  de Puyfontaine azon kijelentése, mely szerint egy olyan előadó számára, ki valóban és érdemben globális jelenlétet szeretne. továbbra is valamelyik major kiadó az egyetlen lehetséges megoldás. Azt  azonban nehéz elképzelni, hogy mondjuk egy Spotify által tulajdonolt sztárelőadói katalógust az Apple beengedne saját szolgáltatásaiba.  Mit  jelent  mindez?  Lényegében azt, hogy streaming szolgáltató tulajdonszerzése szinte kizárható…

Szakmai befektető mindezek után nem sok maradt, marad, ami azt jelentheti hogy a Vivendi által felkínált 50%-os részesedést egy vagy esetleg több, tisztán pénzügyi befektető  ( mint a Mubadala vagy a Softbank )vásárolná meg.

Számukra ugyanakkor a kisebbségi tulajdon nem feltétlenül lehet vonzó és lényegében egyelten céljuk lenne: befektetésük minél hamarabbi megtérülése, ez pedig -v amennyíiben a Vivendi nem vásárolná vissza a már értékesített tulajdoni hányadát- ismételten a tőzsde felé tolná a Universal jövőjét.

A döntés tehát nem annyira egyszerű és logikus, mint ahogyan az elsőre tűnik. A Vivendinek uyganis a fenti feltételenek megfelelő, 1 vagy maximu két  befektetőt kellene találni, úgy, hogy a befektetés azok számára is kecsgtető lyxgen.

Az idő pedig akár még sürgetheti is a kiad tulajdonosát ( nem véletlenül említik azt, hogy 18 hónapon belül szeretnék  lefolytarni a tranzakciót). A Universal  most valóban remek helyzetben van és a kilátások is alapvetően pozitívak, de nem biztos, hogy ez mindig így lesz. Az átalakuló zenei ökoszisztéma ugyanis akár még a jelenlegi kiadói modellt is maga alá temetheti, ez pedig nyilván a Universal szerepét, bevételeit és értékét is alapjaiban rombolná.

 

A Netflix és a Spotify együtt megy neki az Apple-nek

Napjaink streaming szolgáltatásai, legyenek azok audio vagy  video streaming szolgáltatások egy furcsa hármas ökoszisztémában  élnek, amelynek egyik pillért természetesen maga a szolgáltatás jelenti, a másik két pillér pedig a Google illetve az Apple alkalmazás ökoszisztémája.

netflix_spotfy_wsj.jpg

Mivel, mind az Apple, mind a Google jelen van a streaming piacon, ez már önmagában is egy szenzitív helyzet stratégiailag, ( bár tegyük hozzá, ezzel a fajta erőfölényével eddig sem az Apple sem a Google nem élt vissza)   pénzügyileg viszont egyértelműen az, hiszen az iTunes-on keresztül végzett fizetések 30%-át az Apple zsebre teszi!

Pénzből élő,  tőzsdei cégek révén, ez érthető módon igencsak a húsba vágó probléma minden  app store szereplő számára, még az olyan óriások számára, mint a Spotify vagy a Netflix is.   Ne feledjük, az Apple szolgáltatási bevételeinek masszív növekedése mögött, az iTunes bevétel megosztása miatt lényegében ezek a cégek ( is) állnak!

Meglepőnek tehát abszolút nem nevezhető, hogy  mind a Netflix, mind a Spotify gőzerővel dolgozik azon, hogy megkerülje az Apple-t.

A svéd cég esetében az új  előfizetők már nem is tudnak az iTunes-on belül előfizetni a szolgáltatásra, hanem a Spotify direkt erre kialakított felületén iratkozhatnak fel.  Ugyanezt megtehetik a már jelenleg is előfizetők, akik az automatikus megújulás lemondása után  változtathatják meg azt, hogyan , kin keresztül fizetnek a Spotify havidíját.

Önmagában a Spotify lépése sem  valószínű, hogy örömet okozna Cupretinoban, az azonban, hogy a hírek szerint a Netflix is valami hasonlón dolgozik már kifejezetten kellemetlen lehet az Apple számára.

Márpedig  egyre egyértelműbb jelek utalnak arra, hogy  a Netlfix valóban ezen dolgozik. Persze nagyobb hírverés és kommunikáció nélkül, de ettől még tény.  A jövő hónap végéig 33 országban, közte amúgy Magyarországon is, a Netflix előfizetőknek – a jelenlegieknek és az újaknak sem- lesz lehetőségük  az iTunes áruházon keresztül előfizetni vagy megújítani létező előfizetésüket.

 

Minden idők második legjövedelmezőbb appja a Spotify

Az okos telefonok alapjaiban változtatták meg mindennapjainkat, az élet, tulajdonképpen minden területén, benne természetesen azt is, ahogyan audio tartalmakat fogyasztunk. Az okos telefonokon futó alkalmazásokat pedig a Google illetve az Apple alkalmazás áruházból tölthettük és tölthetjük le.

Mind a Netflix, mind a Spotify lépése abszolút érthető, pénzügyi szempontból. Stratégiai értelemben persze már sokkal érdekesebb hiszen, az Apple a részesedéséért cserébe egy működő, népszerű platformot és fizetési megoldást kínál a partnereknek. Így az sem véletlen, hogy a Cupertinoi cég – eddig-  drákói szigorral sújtott le minden olyan alkalmazás tulajdonosra, aki  iOS alkalmazásán belül az iTuneson kívüli  fizetési lehetőségeket promótálta és tette elérhetővé.

Ebben a tekintetben a Spotify és a Netflix markánsan eltérő stratégiát folytat. Míg a svéd cég az Apple által felállított szabályoknak megfelelően jár el  és iOS alkalmazásban nem teszi lehetővé ezt a lehetőséget , addig a Netflix tesztje a jelenlegi információk alapján amennyiben esetleg be is vezeti ezt a fajta feliratkozási és fizetési lehetőséget, akkor könnyen totális háborúba keveredhet az Apple-el.

És persze az Apple számára is fontos , eldöntendő kérdés, hogy a legnépszerűbb alkalmazásai közül kettő esetleges mégha csak részleges is- távozása az app storeból mit is jelenthet majd az Apple szolgáltatási bevételinek alakulására vonatkozólag a jövőben?