Free Music!

Egyre inkább a Facebook útját járja a Spotify

2022. június 19. - Pléh Dániel

Nem hiszem, hogy gondolta volna, Daniel Ek, amikor belevágott podcast birodalmának építésébe, hogy egyszer pont emiatt kerül a támadások kereszttüzébe. Amikor 100 millió dollárt fizetett a legnépszerűbb ( de jó eséllyel egyben legmegosztóbb tengerentúli podcaster,  Joe Rogan exkluzív jogaiért) akkor már talán.

spotify_joe_reagan.jpg

Mindezzel pedig- akarata ellenére- úgy tűnik, a Spotify kinyitotta Pandora szelencéjét! A svéd cég ugyanis azzal, hogy beengedte a podcastokat egyszerre technológiaiból  médiacéggé vált, ezzel nagyon sok problémát magára rántva. Hirtelen Mark Zuckerberg összes gondja, ellenvetése és félelme attól ,hogy as Facebook belépjen a tartalomiparba   Daniel Ek számára is valósággá vált.

Saját bőrén tapasztalhatja meg azt most a svéd cég ( és vezetősége), hogy míg a zenében nincsen ellenségeskedés az egyes stílusok rajongói között, a véleményvilágban- különösen abban az egyre polarizálódó véleményvilágban amiben élünk- a vélemény csoportok közötti viták, megvetés szinte mindennaposak.   

Most, 2022-ben már biztosan jobban, sokkal jobban érti, hogy a Facebook miért is szenved annyit, és lehet, mai fejjel  meggondolná a podcast piacra való belépést…A Spotify ugyanis sok tekintetben hasonló védekezésre kényszerül, mint amire Facebook kényszerült a politikai posztokban megjelenő  hamis információk miatt, csak az ő esetükben a Joe Rogan podcast volt a katalizátor.

A svéd cég ugyanis egy eddig a platformon belül nem ismert funkció,  tartalom moderáció bevezetéséről volt kénytelen dönteni! Jobb megoldás híján a svéd cég is létrehozott egy tanácsadó testületet ( hivatalos nevén  Safety Advisory Council) annak érdekében, hogy megfeleő, sőt a lehető legideálisabb moderációs döntéseket hozhassa meg. A testület 18 tagból áll, akik háttere roppant különböző, ezáltal is  garantálva, a küönbpz ltásmdok bekerülését a javaslataokba. A testület ugyanakkor- szemben  Facebook esetével- ugyanakkor konkrét döntéseket nem hoz majd, csak irányelveket fogalmaz meg!    

A lépés sok tekintetben fájdalmas Daniel Ek számára, de több okból is elkerülhetetlen vagy legalábbis nehezen elkerülhető volt.  Ugyanakkor van egy pozitív, jövőbe mutató szála is, nevezetesen az, hogy a svéd cég inden jel szerint minden eddiginél erőteljesebben szeretne majd elmozdulni a felhasználók által generált ( nem teljesen) professzionális tartalmak felé, a podcastokon túl is.

Mindezt- azaz ezeknek az újfajta tartalomtípusoknak a platformba illesztését-  ugyanakkor úgy, hogy jelenlegi a bevételeit a lehető legkevésbé veszélyeztesse. Nem lesz egyszerű feladat, sőt megkockáztatom, sokkal nehezebb lesz, mint hogyan azt jelenleg a Spotify-on belül bárki gondolja…

Száguld a globális zeneipar

A koronavírus alapjaiban sokkolta és változtatta meg azt, ahogyan mindennapjainkat töltjük, és ez alól persze a zenefogyasztás, a koncertrejárás sem volt kivétel. A 2021-es év már sokkal inkább szólt a koronavírussal való együttélésről, mint a járvány miatti leállásokról, és komplett iparágak hibernálásról. 

global_music.jpg

Az IFPI, a nemzetközi lemezipari szövetség minden évben kiadja jelentését a globális zeneiparról. A 2021-es év adatait tartalmazó jelentés természetesen nem hagyhatta figyelmen kívül  azt, hogy mi is történt a világban 2021-ban, ugyanakkor 2021 azért is fontos év volt, mert lakmuszpapírként mutatta, hogyan is épül vissza a világ zeneipara a normalitás felé. Ha innen közelítjük meg az IFPI által közölt adatokat, akkor azt mondhatjuk, 2021 szenzációs év volt!

ifpi_2022_shares.jpg

Mindebben persze van- nem is kicsi- csalás, ugyanis az IFPI az előző évhez viszonyít, mégis a 2021-e   esztendő arany betűkkel kerül majd bele a könyvekbe, hiszen 18.5%-ot növekedtek a globális zeneipari bevételek.

Ennél sokkal pontosabb képet adhat az, hogyha magukat a bevételeket   nézzük!

Amennyiben ezt vesszük alapul, akkor  elmondható, hogy 2021 a globális zeneipar legsikeresebb éve volt a 21.században!A zeneipari bevételek 2021-ben meghaladták a 25 milliárd dollárt, amire évtizedek óta- utoljára a Napster megjelenése előtti időkben- nem volt példa.

 

global_music_2000_2021.jpg

  A növekedés motorját ( még mindig) a streaming szolgáltatások jelentik, bár  járvány által dominált 2021-es évhez képest szinte valamennyi zeneipari szegmens emelkedni,növekedni tudott. 2022-re tulajdonképpen kijelenthető, hogy a zeneipari paradigmaváltás végbement, a fizikai adathordozók dominanciájától, az egyedi letöltéseken át, mostanra egyértelműen az audio streaming a vezető bevételi forrás. A globális zeneipari bevételek nagyjából kétharmada származik napjainkban ebből a zenei fogyasztási formából.

Sokakat- köztünk minket- is meglepő  módon, a fizikai adathordozók  teljesen megkerülhetetlenné nem  (tudnak) válni. 2021-ben a globális bevételek ötöde még mindig a CD eladások által realizálódott.     

Azon CD eladások által, amelyek közel 20 év szünet után ismételten növekedni tudtak 2021-ben, nem is kevéssel, 16%-al! Mindez fundamentálisan két tényezőnek volt köszönhető: egyrészt annak, hogy Ázsiában – ahol a CD vásárlás még ma is igen jelentős méreteket ölt- a 2020-as visszaesés után meredeken tudtak emelkedni az eladások, illetve annak, hogy a Vinyl eladások a 2021-es növekedést meg tudták duplázni(!!) és 51%-al tudtak növekedni.

ifpi_2022_segments.jpg

Ha a többi zenepari szegmenst nézzük, ( természetesen) a streaming növekedése tovább folytatódott. A prémium, azaz fizetős streaming zenei szolgáltatások 24%-al tudtak nőni az előző 2021-es évhez képest. Ahhoz a 2021-es évhez képest, amikor már eleve 20%-ot ,megközelítő mértékben nőttek a streaming bevételek.  

És ha már átalakulást említettünk: az egyedi letöltés volt az egyetlen zeneipari szegmens, amely csökkent 2022-ben, méghozzá 2 számjegyű mértékben.  A maga nemében perverz és döbbenetes belegondolni abba hogy alig 15 évvel az iTunes indulása után az egyedi letöltések mindössze 3%-át teszi ki a globális zeneipari bevételeknek! Azaz az, ami anno a zeneipar megmentőjének számított mára lényegében eltűnt…

A globális piaci adatok mellett fontos, azokat árnyaló és finomító információkat adnak a regionális adatok. Ezekből az adatokból rajzolódhat ki, hogyha a fejlettebb piacokon már a növekedés lassulása kezd kibontakozni. 

ifpi_2022_regions.jpg

2021-ben, illetve a  2021-es adatok alapján erre nem nagyon lesz mód. Az egyes földrészek ugyanis egytől egyig növekedni tudtak 2020-hoz képest, legtöbbjük kétszámjegyű százalékkal! A növekedés – természetesen- a kevésbé fejlett piacokon meredekebb volt. Ezekben- mint például Latin-Amerika vagy Észak- Afrika 30%-os is meghaladó növekedés volt tapasztalható.De még az olyan a korábbi években  bőven 10% alatti növekedést mutató régiók, mint Európa is 15%-ot  meghaladó mértékben tudtak növekedni 2021-ben- Mindez azért is fontos, mert maradva európánál, az öreg kontinens a globális zeneipar bevételeinek közel harmadért felelős…Azt is mondhatjuk tehát, hogy a meredek 2021-es globális zeneipar bevétel növekedés egyik oka, az elmúlt éveket messze felülmúló európai bevételnövekedés volt.   

2021 összességében tehát az elmúlt évtized, évtizedek legjobban sikerült éve volt a globális zeneiparban, még úgy is, hogy bizonyos adatokat a koronavírus utáni felpattanás torzíthatott.  A zeneipari bevételek lényegében visszatértek a digitális korszak előtti szintekre. Jó dolog tehát most kiadónak lenni. A streaming növekedése- mint minden termék növekedése- ugyanakkor nem maradhat meg örökké. Az elkövetkezendő év,évek legnagyobb kérdése, hogy a zeneipar megtalálja-e azelőtt a következő nagy bevételi forrást, mielőtt a streaming bevételek csökkenése a globális zeneipari bevételek csökkenését is elhozza?

(a posztunkban megjelenő valamennyi kép  az IFPI 20122-es zeneipari jelentésből való. Aki szeretné itt letöltheti vagy meg is vásárolhatja:https://globalmusicreport.ifpi.org/ )

Tőzsdén a Shazam klón!

Amikor a zenefelismerő szolgáltatások piacáról beszélünk, akkor hasonlóan a streaminghez szinte mindig egy és ugyanaz a szereplő jut  a legtöbbünk eszébe: a Shazam. Pedig ez a piac  sem egyszereplős, sőt! Ugyan a  Shazam  a legismertebb és ennek okán (is)számít a piacvezetőnek, de messze nem az egyetlen szereplőnek.

soundhound-copy-1-e1637605644840-648x364.jpg

A Soundhound-ról meglehetősen régen,2018-ban írtunk utoljára. Akkor  amikor a kaliforniai cég értéke elérte az 1 milliárd dollárt. A stanfordi diákok által alapított cég az elmúlt években nagyon messze jutott a zenefelismeréstől. Alapvetően ennek köszönhető az is, hogy immáron arról beszélhetünk, hogy milyen módon,formában jelenik majd meg a tőzsdén a Soundhound.  

A módszer egy napjainkban már-már unalomig használt megoldás, a SPAC. A Soundhound a beszédes nevű,  Archimedes Tech SPAC Partners Co. vállalattal lépett kötelező érvényű partnerségre ez ügyben.

A SPAC mint megoldás

A SPAC lényege, hogy az erre a célra létrejött cégek IPO, azaz klasszikus értelemben vett tőzsdére menetel keretében gyűjtenek arra pénzt, hogy aztán nem publikusan kereskedhető cégekkel összeolvadva azokat a tőzsdére segítsék.

A SPAC esetében a befektetők- azaz akik a tökét adják a tőzsdére menetelhez- sem ismerik a befektetés tényleges célpontját, így akkor, amikor befektetnek, elsősorban a SPAC létrehozóját tekintik mérvadóak.

A digitális zeneiparban a SPAC különösen  népszerű megoldássá vált az elmúlt időszakban. A UPC tulajdonosa,a Liberty media ilyen módon lépne tőzsdére( valamivel), a Deezer így jelent meg a francia tőzsdén, és a sor folytatódik majd még...

 

A megállapodás értelmében a Soundhound 2.1 milliárd dolláros értéken “kerül bele” a közös cégbe. Ez azért érdekes, mert mindez nem kevesebbet jelent, minthogy a Soundhound értéke az elmúlt 3 évben megduplázódott, valamint azt is, hogy ez az értéke több,mint ötszöröse annak, minta amennyiért az Apple anno megvásárolta a Shazamot.

Mindezt magyarázhatja- sőt jó eséllyel magyarázza is- az a tény, hogy a Soundhound ma már sokkal több, mint ami anno a Shazam volt. Az irányváltás 2015-ben kezdődött el.  Azóta pedig alapvetően immáron ez a vonal a fő termékfejlesztési vonal a Santa Clara-i  cég számára. És ez az irányvonal roppant fontosnak és sikeresnek bizonyult.)  A  hangalapú, mesterséges intelligenciát használó asszisztensek az egyik legforróbb témát jelentették és jelentik jelenleg is.

A Soundhound pedig ebben a robbanásszerűen növekvő iparágban talált magának egy olyan szegmnest, ahol sikeresen tud növekedni.  Függetlenség és közel 15 évnyi fejlesztési tapasztalat, talán ez az, ami elhozhatta ezt a sikert a cég számára. Mert az, hogy olyan cégek használják a Soundhooud technológiáját, mint a Hyundai, a Mercedes-Benz, a Mastercard, a Deutsche Telekom, a Snap vagy éppen a  KIA feltétlenül annak nevezhető.

soundhound_adoption.jpg

A Soundhound esetében az optimizmust talán a potenciális piac mérete és ama bizonyos függetlenség együttese jelenti,jelentheti. A cég amerikai tőzsdefelügyelet részére leadott prezentációja alapján a piac- azaz a hang alapú eszközök piaca-  2024-re elérheti a 8.4 milliárd darabot!

A Soudhound jelene rózsás, jövője is igen izgalmasan hangzik. Más,nagyon más kérdés, hogy mindez hogyan csapódik le a befektetők  fejében.   

soundhound_stock.jpg

Ami a tőzsdei pályafutását illeti az immáron összeolvadt cégnek, arra talán a vegyes szó a legjobb. A jelenlegi tőzsdei környezetben mindez nem feltétlenül mondható rossznak, az azonban egyértelmű, hogy a befektetők- egyelőre- nem osztják a cég optimizmusát  a jövőbeni növekedési potenciáljáról…

A tökéletes tőzsdei vihar közepén menne tőzsdére a Deezer

Most, 2022 idusán talán furcsán hangozhat, de volt időszak, amikor a Spotify streaming zenei piaci első helye igencsak kérdéses volt. 2022 idusén az is nehezen érthető, hogy a kihívó, nem az Apple Music, vagy nem a Google vagy akár az Amazon, hanem egy francia  cég, a Deezer volt.

deezer_earphones.jpg

A francia cég történetében nagyon jól  és markánsan kimutatható az a pont, amikor az addig a Spotify kihívójaként tarott szolgáltatás hirtelen egy lett a sok streaming szolgáltatás közül. Ez az időpont pedig 2015 őszére tehető, amikor a francia cég bejelentette, hogy tőzsdére menne.

Egy nagyon nehéz 2014-es év után a tőzsdére lépési folyamat részeként hatalmas csontvázak dőltek ki a francia cég „szekrényeiből” és kiderült, hogy  a 2015-ös év  közepén jelentett adatok alapján a 6.3 millió előfizető több, mint fele 3.3 millió előfizető telco megállapodások inaktív felhasználója! 2015 ráadásul nem is a legrosszabb év volt ebből a szempontból! 2013 –ban illetve 2014-ben 6, illetve 6.8 millió előfizetőből több, mint 4 millió inaktív, nem fizető telco ügyfél volt!  

Mindezek ismeretében meglepően hangozhat, hogy a francia cég a tőzsdére készül, méghozzá igen rövid időn belül. A tőzsdére lépés gondolata nem teljesen új keletű, már 2020-an felmerült, hogy a Deezer is kihasználja a részvénypiaci konjunktúrát .

Mindez, most 2022-re érett tettekké, ami a tőzsdei konjuktúra szempontjából messze nem tökéletes…De  folyamat mostanra ért célt, így a Deezer egy párizsi céggel, az I2PO-val egyesülve jelenhet majd meg a párizsi tőzsdén!

A egyesülés ez estben egy már  viszonylag régóta ismert módszer segítségével valősul majd meg. Ez pedig a SPAC( merging with a special purpose acquisition company ). A SPAC lényege, hogy az erre a célra létrejött cégek IPO, azaz klasszikus értelemben vett tőzsdére menetel keretében gyűjtenek arra pénzt, hogy aztán nem publikusan kereskedhető cégekkel összeolvadva azokat a tőzsdére segítsék.

A Deezer esetében a cég a francia  I2PO, melyet a francia Pinault család, a Gucci márkát is birtokló Kering, valamint a befektetési bankár Matthieu Pigasse hozt létre, vezetni pedig egy korábbi Warnermedia vezető Iris Knobloch vezeti.

Maga a megállapodás érdekes és fontos tényekre is rávilágított a francia streaming zenei szolgáltatóval kapcsolatban. Egyrészt hosszú idő után végre nem csupán becsléseket, hanem hivatalos adatokon is látjuk, mennyi előfizetője is van a francia szolgáltatásnak. A tőzsdei felügyeletnek beadott adatok alapján a szám megközelíti a 10 milliót ( 9.6 millió pontosan)  Bevételi adatokat is közölt a cég, ezek alapján 2021-ben 400 millió euró árbevételt ért el. A francia cég célja ambiciózus, 2025-re egy milliárd dolláros árbevételt szeretne elérni. ( a különbségek érzékeltetése végett annyit azért tegyünk hozzá, hogy a svéd cég 2021-es egész évre vonatkozó bevétele megközelített a 10 milliárd dollárt! Azaz a 2013-ban még közel egy szinten levő két cég között szűk 10 év alatt 25-szörös lett a különbség..)

Ami a tranzakció technikai részleteit illeti,a Deezer kicsit magasabb, mint 1 milliárd dolláros áron kerül beszámításra.  Az összeolvadás után az új cég az I2PO által úgynevezett PIPE (Private Investment in Public Equity) azaz magántőzsdei befektetésre utal, ahol egy már állami vállalat közvetlenül eladja az akkreditált befektetőknek a részvényeket. Jelen esetben a Deezerbe már eddig is befektető cégek, úgy mint a Universal Music Group,  a Warner Music Group,  az Orange vagy éppen Lev Blavatnyik Deezer és Warner Music tulajdonos  tették ezt meg,összesen 145 millió dollár értékben,amely az új közös cég készpénzállományát növeli majd.

2015-ben- amikor a francia cég végül meg sem próbálta a tőzsdére menetelt. 6.3 milliós előfizetői táborának több,mint 40%-a telco cégekkel való megállapodásokból származott, amelyek, mind a hasznossága, mind a bevételi oldala erősen kérdéses volt. Ma a Deezer 9 milliós előfizetői bázisa sokkal piaci alapú, jobb bevétel termelő képességgel.

A cég helyzete tehát sokkal jobb, mint 2015-ben. Maga a streaming zenei piac is sokkal feljettebb,mint 2015-ben volt. A nagy zenei kiadók tőzsdei megjelenése is sikeres volt az elmúlt 18 hónapban. 2022 ugyanakkor elhozta a tökéletes vihart a nemzetközi tőkepiacokon, és látható, hogy minden apró hibát kegyetlenül megbüntetnek a befektetők. Könnyű dolga tehát semmi esetre sem lesz a francia cégnek a tőzsdén!

 

A Spotify "Netflix pillanata" is eljött

Mióta idestova 4 éve, a Spotify megjelent a tőzsdén  negyedéves jelentéseit különös figyelem kísérte. Most, 2022 áprilisban ez 2 okból még hatványozottabban igaz volt. Egyrészt a ukrán-orosz háború miatt  a svéd cég sok más vállalat mellett- kivonult Oroszországból- ami egyben azt is jelentette, hogy 1.5 millió előfizetőt vesztett. Önmagában ez is elég lett volna ahhoz, hogy kiemelt figyelem kísérje a negyedéves jelentését. Miután azonban a Netflix közel egy évtized után  előfizetőszám csökkenésről számolt be, melyet a részvényárfolyam zuhanása követett,  a Spotify esetében is hatalmas kérdőjel ágaskodott a jelentés tartalma és az arra adott befektetői válasz között.  

spotify-free-experience-overall_1.jpg

A Spotify ha szigorúan az előfizetői adatokat nézzük megúszta ezt hiszen képes volt, mind a nem előfizető, mind az előfizető számát növelni.  Tette ezt úgy, hogy maga Daniel Ek, jósolt 2 millió fős bővülést, jósolt, akkor még orosz előfizetőkre is alapozva. A 3,5 milliós növekmény tulajdonképpen tehát 5 milliósnak is felfogható.

spotify_subs_2022q1.jpg

A sokszor ismételt streaming matematika alapján, amennyiben a felhasználók ott vannak a szolgáltatásban, akkor a bevételekkel sem lehet túlzottan nagy gond. És ez így is volt! 2022 első 3 hónapjában 2,8 milliárd dollár bevételt generált ami, éves szinten 24%-os növekedést jelent ugyanakkor ha hajszállal is, de elmaradt  2021 utolsó negyedévétől.  Az előfizetői bevételek nagyon szépen muzsikáltak, 2,5 milliárd dollár feletti  összeggel gazdagítva a svéd cég mérlegét ( ami 2021 hasonló időszakához mérten is 4%-os növekedést jelent) . A hirdetési bevételek ugyanakkor meredek 28%-os visszaesést  mutattak az előző negyedévhez képest. Tulajdonképpen tehát a legutóbbi negyedévtál való elmaradása szinte teljesen ennek „köszönhető”.

Költségoldalon már érdemben nagyobb gondokat mutatott a jelentés. A működési veszteség ugyan a tavalyi év hasonló időszakéhoz  utolsó negyedévhez képest tudott csökkenni 6,3 vs 7,4 millió dollár, ugyanakkor a működési kiadások brutális, 27%-os mértékben növekedtek.

A felhasználók tehát mennyiségre megvoltak, így a bevélek is alapvetően a terveknek megfelelően alakultak ugyanakkor  a költségek nem, így összességében a Spotify profitabilitása masszívan elmaradt a befektetői elvárásoktól. Amíg ugyanis a befektetők 30% körüli profitabilitást vártak, addig a cég jelentése csak 25% körüli adatokat említett. Az ok is ismert: a Spotify podcast stratégiája és a rengeteg podcast területen megvalósított befektetései.

Megoldás lehetne a jövedelmezőség  növelésére – a költségcsökkentésen felül- az áremelés. A Netflix sokáig sikeres példáján felbuzdulva a Spotify esetében  felmerült, hogy árat emeljen, legalább is a fejlett piacokon.

Mindez most, a Netflix-el történtek után abszolút más megvilágításba helyeződött. De ezen felül is érdekes kérdések merülnek fel, akkor, amikor egy esetleges Spotify áremelésről beszélünk. Hiszen van-e egyedi, unikális tartalom a svéd cég streaming szolgáltatásában? Van-e olyan tartalom, ami ott tartaná az előfizetőket egy áremelés esetében, mintahogyan az a video streaming szolgáltatásoknál jellemző? Zenei nem nagyon! A podcast lehet ilyen tartalom, de az az előny amivel a Spotify rendelkezett 12-18 hónapja, ma már nem biztos, hogy akkora és olyan jelentős ezen a területen…

A következmény? Rég nem látott mértékű büntetés a befektetők részéről, melynek keretében a Spotify részvények értéke a 100 dollár alá  is benézett.

spotify_stock_202205.jpg

A befektetőket több minden is aggasztja a Spotify kapcsán.  A lista első helyén talán a podcastokba való invesztálás áll.  Amikor Daniel Ek elhatározta, hogy a podcast tartalmak uralása révén csökkenti majd függőségét a nagy nemzetközi kiadóktól és állít fel egy újabb bevételi lábat a cégének, a befektetők bólogattak, helyeseltek, örültek. Amit eddig ebből látnak, az ugyanakkor nem több, mint brutális mértékű extra tartalomköltés, újabb és újabb podcasterekre, podcast szolgáltatókra. A podcast hallgatottság ezzel párhuzamosan valóban növekszik, de a bevételi modell valahogy sehogy nem akar összeállni. Mindez pedig akkor, - amikor a streaming piac lassulására egyre több jel utal, és a magas inflációs környezetben ezek a szolgáltatások lehetnek a fogyasztói kosár változásának áldozatai- valljuk meg érthető, hogy aggasztja a befektetőket.

A Spotify megkérdőjelezhetetlenül a zenei streaming piac vezetője

Afelől egyre kevesebb kétség van zeneipari körökben, hogy  a piacvezető a svéd Spotify,és rövid     távon nem is nagyon van arra esély, hogy bárki befogja vagy akár megközelítse őket. Egészen más ugyanakkor a helyzet akkor, hogyha a streaming piac  képzeletbeli dobogó többi fokáról beszélünk!

midia_streaming_2021q2.jpgÉs ugyan  ezt a pozíciót tényleg senki nem veszélyezteti- hiszen a Spotify  több új előfizetőt tudott magához csábítani, mint bármelyik más streaming zenei szolgáltatás, ugyanakkor a piaci részesedése folyamatosan, immár harmadik éve csökken, azaz egy egyre nagyobb méretű tortából tudhatja magának a legnagyobb szelete, amely azonban egyre kisebb arányaiban.

Ami a növekedést illeti az Amazon is folytatta a 2020-as pozitív szériáját és  immáron második éve meredekebb ütemben növekszik,minta Spotify és az Apple Music. Ennek ellenére  a tavalyi év egyértelmű nyertese nem az Amazon, hanem  a Youtube, illetve a Youtube Music! Úgy pontosabb, ha úgy fogalmazzuk, hogy immár  második évben zsinórban a Youtube a legsikeresebb streaming zenei szolgáltatás.   2021-ben brutális, közel 50%-os mértékben tudta növelni előfizetői számát.  

financial_times_streaming_2021.jpgA legnagyobb nominális növekedés ugyanakkor nem nyugatról,hanem keletről érkezett! A Tencent és a Netease,két kínai szolgáltató összesen közel 36 millió új előfizetővel gyarapodott. A két cég együttes piaci részesedése közel 20%-os,annak ellenére,hogy csak Kínában érhetőek el!

Mit jelent mindez, kicsit felülemelkedve a konkrét számokon? Elsősorban azt,hogy amíg 2-3 évvel ezelőtt nem igazán látszott reális alternatívája  annak, hogy bármi is felválthatja majd a klasszikus  streaming audio szolgáltatásokat. Erről most, jelen pillanatban sincsen szó,arról azonban igen,hogy közép és hosszú távon a valódi növekedés már ezekből a szolgáltatásokból származhat majd.

A trendforduló jelei bizonyos tekintetben már látszanak is. A Spotify havi látogatószámán belül a podcast hallgatók számának növekedése  egyre lassul, sőt inkább stagnál, azaz a Spotify abba a helyzetbe került, hogy a különböző tartalomtípusok   egyre inkább egymással versenyeznek kedvelőik kegyeiért.

S hogy mit tehetne akkor a svéd cég, hogy ezt elkerülje? Az egyre inkább látszik, hogy hiába szeretne a Spotify minden ami audio lenni- a podcasttól, a videón át a zenéig-  ezt egyre nehezebben tudja megtenni a jelenlegi keretin belül. A megoldást bármennyire is nem szeretné ezt kimondani- a Spotify számára a Facebook mutathatja meg.

A megoldást bármennyire is nem szeretné ezt kimondani- a Spotify számára a Facebook mutathatja meg. A közösségi óriáscég ugyanis a különböző funkcióit külön alkalmazásokba szervezte, ( whatspap, Messenger, Instagram) a Facebook pedig sok tekintetben “csak” forgalomterelő szerepet tölt be. Ezt az elvet követve  a svéd ég előtt sem nagyon áll más lehetőség, mint önálló Podcast, videó, rádió alkalmazással jelenjen meg a piacon.

Mi történt a Spotify HD streaming terveivel?

A HD streaming nagyon sokáig a digitális zenei szolgáltatások legfelső, top prémium szegmense volt. Az a szegmens, amely igazából kevesek számára jelentett komoly értéket.  A különösen jó minőségű audio csak a zenekedvelők roppant kis százalékát érdekli. Azokon az eszközökön, ahol napjainkban a zenehallgatás legnagyobb százalékban zajlik a HD minőség nem is biztos, hogy érzékelhető lenne. Emiatt  a HD audio streaming eddig, alapvetően  a kisebb szereplők differenciáló eszköze volt.

hd_services.jpg

Idén aztán hirtelen minden megváltozott. Ennek egyik oka, hogy a legjelentősebb zenei piacokon a növekedés üteme kifulladóban van, így újabb és újabb növekedési szegmenseket kellett keresni. Ez lett a HD streaming, amely pillanatok alatt mainstream lett.

A dominót az Apple indította el, amikor  is bejelentette, hogy a jövő hónaptól kezdve az Apple Music szolgáltatásában ingyenesen választható opció lesz a tartalmak HD minőségben való hallgatása, a teljes 75 millió dalból álló Apple Music katalógus esetében. Sokáig nem váratott magára egy újabb szereplő, az Amazon bejelentése sem. A Seattle-i központú  ma már e-commerce óriásnak (csupán) nehezen nevezhető cég ugyanis bejelentette, hogy  Amazon Music Unlimited audio streaming szolgáltatásának előfizetői mostantól ingyenesen érhetik el a tartalmakat HD minőségben.  

Feltűnhet, hogy a listából hiányzik egy szereplő- talán a legfontosabb. a piacvezető Spotify! Mindez több okból is érdekes! Egyrészt, mivel a svéd cég már 2021-re igérte saját HD streaming ajánlatának piacra vitelét. A mostani állapot szerint ugyanakkor nem hogy az indulásra vonatkozóan nincsen időpont igéret, hanem az egész projekt elakadhatott. Erre utal legalább is a svéd cég kacifántos megfogalmazása, leöntve jókora PR optimizmussal:  Tisztában vagyunk azzal, hogy a HD minőségű streaming mennyire fontos a zenekedvelők számára. Számunka is az, ezért eltökéltek vagyunk abban ,hogy prémium előfizetőink számára elérhetővé tegyük a HD zenehallgatás élményét, azonban arról egyelőre nem áll módunkban pontos információt adni, hogy ez mikor valósulhat majd meg.    

Azon felül, hogy a Spotify-t használó audiofilek számára mindez kellemetlen hir, magának a svéd cégnek sem éppen örömteli, hiszen egyértelműen hátrányba kerül legnagyobb vetélytársával szemben, egy olyan területen amit felhasználó nem nagy, de ugyanakkor annál hangosabb rétege használ.

Az Apple-nek nagyon bejött

 Az Apple számára a termékeinek tökélete minősége indig is az egyik legfontosabb cél és elvárás volt a cég minden szintjén. Mindezek alapján az abszolút nem volt meglepő, hogy az első adandó alkalmomal az Apple elérhetővé tett a HD illetve spatial audio formátumú tartalmakat az Apple Musicba.

apple_music_hd2.jpg

Az már sokkal inkább figyelemre tarthat számot, hogy 50%-al növekedtek tavaly ősz óta az Apple HD streaming szolgáltatására feliratkozók, a Spatial audio formátumú dalok  lejátszása pedig megnégyszereződött!

Az Apple tartalmi vezető, Eddie Cue által emlegetett meghatározó szerep kialakuljon, elsőként az  szükséges, hogy legyen HD tartalom. A legnépszerűbb dalokat tartalmazó TOP100 lista, első tíz helyezettjéből 37%, az új megjelenésekből pedig 40% már HD illetve Spatial audio formátumban is elérhető.

 

De vajon tényleg ennyire bonyolult lenne a Spotify számára bevezetni a HD opciót? Ha 2021-ben a svéd cég  már aktivan tervezte  a bevezetését mi történhetett, hogy most, hogy  a piaci viszonyok szükségessé tennék nem tud lépni?

Spekuláció,de a nemzetközi sajtóban több helyen   elhangzó spekuláció arra enged következtetni, hogy a Spotify saját magát csalta csapdába.  2021-ben a cég tervinek ismertetéskor ugyanis azt a kifejezést használta kommunikációjában, hogy  a HD csomagra válthatnak a prémium előfizetők ezzel mintegy indikatívan egy magasabb csomag létrehozását belengetve. Ezt alapjaiban írta felül az Apple és az Amazon lépése, hiszen mindkét vetélytárs cég jelenlegi előfizetéses csomagjain belül ajánlja a HD minőséget!

További gond a Spotify számára maga a minőség. Ők- legalábbis kommunikáció szintjén- ugyanis 16-bit/44.1 kHz-es minőségű HD streaming szolgáltatásról kommunikált, miközben az Apple és az Amazon  24-bit/192 kHz minőségű zenékkel lépett piacra HD szolgáltatásában.Ez lesz, kell, hogy legyen tehát az alap majd a svéd cég számára is!

Daniel Ek és cége fókuszában most elsősorban a podcast áll, így kérdés mikor fordulnak majd ( újra)a HD audio felé. Elképzelhető, hogy rövid időn belül nem…

Három egyértelmű jel arra, hogy a TikTok törheti meg a nyugati streaming szolgáltatások uralmát

Ha van szolgáltatás, amely a szemünk előtt bizonyítja és mutatja be, mit is jelent az exponenciális növekedés, akkor az a TikTok.   A 2020-as év végén már úgy írtunk a TikTokról, mint a szolgáltatás, amely brutálisan növekszik, de a bezárás fenyegeti. A  2021 elején leköszönő amerikai elnök még 2020 tavaszán  a TikTok-ot magát is nemzetbiztonsági kockázatnak bélyegezte, majd pedig szeptemberben arra hivatkozva, hogy a TikTok kémtevékenységet végez, és kiszolgáltatja az amerikai felhasználók adatait a kínai hatóságoknak)a Fehér Ház jelezte, hogy betiltaná az Egyesült Államokban a TikTok alkalmazást.

tiktok_mobile2_1.jpeg

A hektikus 2020-as év ellenére  2021  elején azt mondhattuk, hogy  a TikTok nyugodtabban és erősebben várhatta az évet, mint ahogyan az előzőt zárta, hogy aztán 2021 egyértelműen a tinik kedvenc ultra rövid videó szolgáltatásáról szóljon!

2022 mindennek a learatásáról szólhat majd, de nézzük, hol, miben is állítja kihívások elé a TikTok a hagyományos zeneipari szereplőket:

Népszerűség és  app store bevételek

Pusztán a népszerűséget tekintve a TikTok-nak jelenleg nem nagyon van vetélytársa, globálisan sem. De azt az alkalmazás közgazdaságtanban már megtanultuk, hogy ez nem minden.  A népszerűséget dollárokká ,centekké is tudni kell váltani!

Valószínűleg nem könnyű olyan  területet találni, ahol a TikTok rosszabbul teljesített, mint 2020-ban, de az alkalmazás letöltések pont ilyen terület volt. A 2020 első két negyedévében tapasztalt csúcsról visszaesett a letöltések száma és egy alacsonyabb szinten stabilizálódott.

tiktok_monthlydownloads_2020_2022.jpg

Mindez persze sokkal inkább betudható a koronavírus járványnak, mint annak, hogy 2021-ben rosszul ment volna a közösségi oldalnak! Olyannyira nem, hogy a TikTok lett az első olyan közösségi oldal, amely elérte a 3 milliárd letöltést, azaz a Földön közel minden második  ember telefonján ott virít a cég logója!

A bevételek ehhez  képest brutális ütemben növekedtek és most már negyedéves szinten inkább közelebb vannak az 1 milliárd dollárhoz, mint az 500 millióhoz, és éves szinten 77%-al növekednek!

Eltöltött idő

A TikTok-al kapcsolatban az egyik legjelentősebb hirdetői kritika az volt, hogy jellegénél fogva az oldalon eltöltött idő kevesebb, mint a Youtube esetében. Az App Annie adatai alapján ugyanakkor a legfontosabb piacokon a TikTok-on eltöltött idő heti szinten  immáron magasabb, mint amennyit a Youtube-on töltenek!

tiktok_vs_youtube_2022_appannie.jpg

 

A különbség az Egyesült Államokban nem volt igazán jelentős, a TikTok-on 24, a Youtube-on pedig 22 óra 40 percet töltöttek hetente a felmérésben résztvevők. Markánsabb a különbség az Egyesült Királyságban, ahol 10 óra a különbség, a TikTok javára.  

Természetesen mindez még messze nem jelenti azt, hogy a TikTok teljes nézettsége vetekedne  Youtube-éval, de ennek az alapvető oka abban keresendő, hogy az aktív Youtube használók száma közel 2 milliárd, míg a TikTok esetében ez valahol 700-800 millió körül lehet.  

Szerep az előadói – rajongói kapcsolatokban

Az olyan, közvetlenül nem bevételt termelő platformok esetében, mint a TikTok, a zeneipari szereplők- kiadók, előadók- számára az egyik legfontosabb szempont, hogy mennyiben segíti az előadókat digitális marketingjükben?

Az MRC és a TikTok közös, tehát valamennyire fenntartásokkal kezelendő  kutatása alapján minden jek arra utal, hogy a TikTok kiváló marketing eszköz, mind a zenekarok, mind a márkák számára.

tiktok_mrc_discovery.jpg

A felmérés szerint ugyanis a TikTok használók több, mint fele ismert meg már új zenét a platformnak köszönhetően, és amennyiben a márkák egy a felhasználók által már ismert zenét használnak, úgy a kötődés is erősebb lesz.

A TikTok-t eddig, a legtöbb zeneipar szereplő, érdekes, izgalmas, de közvetlen veszélyt nem jelentő közösségi szolgáltatásnak gondolta. Ez egyre inkább megdőlőben van, annak ellenére, hogy a Bytedance- a TikTok tulajdonosa- eddig még nem  kezdte el a cég Spotify vetélytárs szolgáltatását igazán  erősen terjeszteni globálisan.   A fent bemutatott három pont ugyanakkor azt jelzi, hogy enélkül, önmagában a TikTok is alapvető veszélyt jelentet a nagy nyugati  streaming zenei szolgáltatásokra.

Mexikóból érkezhet a torrentezők számára kitalált streaming zenei szolgáltatás

 A streaming zenei szolgáltatások alapjaiban változtatták meg azt, ahogyan zenét fogyasztunk és tettek lehetővé olyan mértékű zeneipari bevételeket, melyeket  utoljára a CD korszakban, azaz még az 1990-es években láthattunk. Az IFPI adatai alapján közel 600 millió ember fizet a streaming zenei szolgáltatásokért. Ami egyrészt hatalmas szám, ugyanakkor a világ népességének kevesebb, mint 10%-a, azaz kevesebb, mint minden tizedik ember fizet a világon a legális zenei szolgáltatásokért. ( Miközben a Youtube-on mintegy 2 milliárdan néznek zenei videókat.. ingyen!) 

Globálisan pedig mintegy 3 milliárd ember van, akik fogyasztanak zenei tartalmakat, azonban azért nem fizetnek vagy esetleg szürke zónás forrásból teszik azt. Ezt a hatalmas tömeget tekinti célpontjának  a kolumbiai és mexikói zeneipari szakemberek által alapított TREBEL.

trebel.jpg

S hogy mit tud a TREBEL, mint esetleg más, piacon levő alkalmazások nem? Ha csak és szigorúan a funkciókat nézzük, akkor szinte semmit.  Mégis a TREBEL koncepciójában, üzleti modelljében  valami egészen újat és szokatlant próbál meghonosítani!

Ha nagyon egyszerűen szeretnénk megfogalmazni, mit is kínál a TREBEL, azt mondhatjuk, hogy ingyenes,akár offline zene streamelési lehetőséget. Ez a fejlett vagy közepesen fejlett piacokon, ahol a bankrendszer, az internet ellátottság  megfelelő úgy hangozhat, mint a mainstream vezető  audio streaming szolgáltatások fapados verziója.

A gyakorlatban azonban nem erről van szó, nem is véletlen, hogy a TREBEL szabadalmaztatta is saját ingyenes , hirdetés alapú megoldását, ami sok tekintetben több  és  felhasználóbarátabb  mint a fent említett nagy nemzetközi streaming szolgáltatások általa ajánlott ingyenes elérés. ( a hirdetéseket például nem zenehallgatás közben, hanem  a számok letöltésekor  jeleníti meg.)

A fejletlen piacokon, ahol  az illegális letöltések még mindig igen komoly problémát jelentenek, és ahol  nagy globális streaming szolgáltatók igazán nem tudták még meghódítani a piacokat, ott  igenis van létjogosultsága egy ilyen  sok tekintetben valóban fapados streaming szolgáltatásnak.

Digitális zenei forradalom Mexikóból?

A TREBEL koncepciója egyszerre hat álomszerűnek  és hihetetlennek, megvalósíthatatlannak. Ha mindehhez hozzávesszük az alkalmazás megszületésének körülményeit, az tovább fokozza majd mindezt!

A TREBEL ötlete ugyanis mexikói középiskolai diákok  illegális tartalom csökkentésének igényből fogalmazódott meg! Gary Mekikian,az egyik alapító hallotta ugyanis, hogy a másik alapító gyerekei (kénytelen-kelletlen) illegális formából szerzik be a nekik tetsző zenei tartalmakat.

 trebel-features.png

A kalózkodás tehát abszolút létező probléma, még a Spotify, az Apple Music és a Deezer által megváltoztatott zenefogyasztási szokások éveiben is. Mi sem mutatja ezt jobban,minthogy TREBEL hazájában, Mexikóban a Top 10  zenei mobilalkalmazásból 8 kalóz alkalmazás…Az ingyenes zenei tartalmak hallgatására létezett megoldás Mexikóban, azonban az is egy tisztén streaming alapú megoldás volt amihez internet kapcsolat szükséges. Ez adta a második pillérét a az ötletnek, a offline zenehallgatás lehetőségét.

Az üzleti modell pedig sokak érdeklődését felkeltette, az Egyesült Államoktól kezdve  Mexikón át  Dél-Amerika más részeiig. Ahogy az alapítók fogalmaznak:  A TREBEL a mexikói ötlet találkozása az amerikai tőkével. Az eddigi befektetések értéke 5-10 millió dollár körül lehet.


A TREBEL hosszabb távú terveiben ugyanakkor globális terjeszkedés szerepel. A közép illetve hosszú távú célja a cégnek, hogy az összes olyan piacon, ahol a mobilzenehallgatás és kalóz zenei tartalmak fogyasztása jelentős . 2022-en a cél, hogy partnerek segítségével megjelenjen az alkalmazás Brazíliában, Kolumbiában és Indonéziában is.

Ehhez pedig plusz tőke kell, ez nem kétséges. Ezt egy roppant bátor húzással a tőzsdéről szeretné megszerezni a cég.  Nagy kérdés persze, hogy a kibocsátás után majd hogyan szerepel a részvény a piacokon?

 

Ez mind szépen hangzik, de hogyan lehet működőképes egy olyan szolgáltatás, amely bevallottan nem is akar előfizetéses modellben működni? A megoldás, mint sok esetben most is a hirdetés! A cég képviselői nem kevesebbet állítanak, minthogy a hirdetőknek köszönhetően ingyen és offline élvezhetik ugyanazt az élményt a TREBEL használók, mint amit a nagy prémium streaming szolgáltatások nyújtanak.

A valóság azt mutatja, hogy igenis lehet piaca a szolgáltatásnak. A TREBEL adatai alapján ugyanis a szolgáltatásnak már jelenleg is mintegy 3-3.5 millió használója van, ami közel 60%-al magasabb, mint egy évvel ezelőtt.

Ami talán még nagyobb érdeklődésre tarthat számot, azok a bevételek:  A cég közlése szerint a már lezárt 2020-as évben 2,3 millió dollár árbevételt generáltak, ami 23%-al magasabb, mint az azt megelőző évben.

Ezek a bevételek nyilván össze sem hasonlíthatóak bármely nagy nemzetközi szereplő hirdetési bevételeivel. Persze az összehasonlítás sántít , hiszen a TREBEL mindezt egy fejletlen piacon, a mexikóin érte el.    

Nehéz tehát helyzetünk akkor, mikor azt kell megjósolnunk, mire viheti majd a dél-amerikai alkalmazás?

A piaci és, ahová szeretnének benyomulni, nagyon jó ,és nagyon fontos is. ( nem véletlen, hogy az összes nagy nemzetközi kiadó csatlakozott és elérhetőek tartalmaik  szolgáltatásban)  A monetizációs modell- ami sok más mellett ahhoz is kell majd, hogy a kiadókat kifizessék- felettébb törékenynek tűnik. Nem maga a hirdetés alapú modell, hanem az, amilyen hirdetési megoldásokkal próbálkozik a TREBEL.  Ahhoz, hogy hosszú távon  ki tudjon teljesedni az üzleti modell a TREBEL-nek rengeteg energiát kell abba ölnie, hogy  a TREBEL márka sokkal ismertebb legyen, és a célcsoport tagjai számára valóban egyet jelentsen az ingyenes zenei tartalom percepciójával.   

A Spotify többet fizet egy stadionért, mint az előadóknak valaha

A Spotify és az előadók kapcsolata hosszú-hosszú idő óta vegyesnek mondható. ( és a „vegyes” szó használatával itt még alapvetően jó indulatúak is voltunk..)  Ennek az oka egyrészt a svéd cég magatartásban kereshető- a vezető streaming szolgáltatások közül a Spotify fizeti a legkisebb összeget lejátszásonként az előadóknak- másrészt viszont egy globális probléma része.

spotify_hardware_altalanos_1.jpg

A probléma lényege az, hogy maguk a szolgáltatók jelen körülmények, a jelenlegi tartalomdíjak mellett nem képesek nyereségesen működni, mindamellett, hogy a  bevételeik mintegy 70%-át tartalomért fizetik ki,  ebből azonban az előadók  vajmi keveset látnak!

spotify_royalty_2022.png

Érthető módon ebben a helyzetben bármi olyan, ami nem az eladói kifizetésekhez kapcsolódik, visszatetszést kelt. Márpedig a Spotify hosszú évek óta jelentős hirdetőnek számít, globálisan is.   

A cég tőzsdei jelentéseit böngészve azt mondhatjuk,hogy Daniel Ek csapata az elmúlt évben már 1 milliárd eurót meghaladó összegben költött sales és marketing aktivitásokra. Ez nem is meglepő, hiszen a Spotify több látványos kampányt futtatott az elmúlt években, akár új funkciók bevezetése kapcsán, akár  a 3 hónapos Spotify hozzáféréshez kapcsolódó kampányok során.

Az összes eddigi marketing együttműködést felülmúlja azonban, mind jelentőségében, mind nagyságában és összegében- az, amit a Spotify ls az FC. Barcelona kötött. A svéd  cég a Rakutent váltja főszponzorként. A megállapodás 3 évre szól, és a következőket kpaja majd a Spotify, a brutális 320 millió eurós(!!9  díj ellenében

  • Spotify logója lesz a csapat mezének elején, a kiemelt helyen, a japán Rakuten helyét veszik át
  • A Spotify lesz a női csapat mezszponzora is 
  • Az edzőmez hátulján a Beko logóját váltják majd le 
  • Stadion névhasználati joga: Camp Nou Spotify vagy Spotify Camp Nou megnevezéssel 

Három szezonra állapodtak meg, de a megállapodás meghosszabbítható

Az üzlet tehát hatalmas, mondhatni ezzel a Spotify az olyan gigacégekkel helyezi magát egy szintre, mint az Emirates Airlines, a Nike, a Puma, az Adidas, a Vodafone, a Fiat vagy éppen  Deustche Telekom.

fcb_hero_withlogos_3200x2000-4.jpg

A megállapodás ugyanakkor nem emiatt okozott hatalmas viharokat előadó körökben! Sokkal inkább azért, mert ugyan a megállapodás pillanatában A Spotify boldogan kürtölte világgá, hogy   az együtttműködés révén az előadók számára egy új platformot tud létrehozni, ahol az FC Barcelona hatalmas közösségével kapcsoltot létesíthetnek majd  a gyakorlatban azonban valami egészen mást érzékeltek az előadók!

Számoljunk egy kicsit utána, hogy miért is! A svéd cég átlagosan egy lejátszásért 0.00348 dollárt fizet az előadóknak. Ahhoz, hogy egy előadó 320 millió dollárt kereshessen, ezzel a díjjal, közel 90 milliárd(!!) lejátszásra lenne szüksége…Ilyen előadó pedig még nem volt a svéd cég történetében!Az ehhez a hihetlen  értékhez legközelebb álló előadó Drake, a maga kb. 62 milliárd lejátszásával..

Az időzítés sem jöhetett volna sokkal rosszabbul, a Joe Rogan botrány, az ukrán válság  egy olyan helyzetet teremtettek, amelyben egy ekkora, sokak szemében fennhéjazó  tranzakció bejelentése PR katasztrófának tekinthető. Akkor is, hogyha a Spotify és személy szerint Daniel Ek ezt lehet nem érzékeli

 

süti beállítások módosítása