Free Music!

Fördős Zé-vel szól a Tuc-Tuc a Spotify-on

2023. szeptember 03. - Pléh Dániel

A Spotify minden kétséget kizáróan az audio streaming zenei piac és szolgáltatások piacvezetője! Üzleti modellje alapvetően előfizetésekre épül, ebből származik bevételeinek túlnyomó része.  A svéd cég üzleti modelljének ugyanakkor van egy másik oldala is, a zenekedvelők, felhasználók felé szóló oldal.

tuctuc_regei_playlist.png

Ez az az oldal az, ami a Spotify-t azzá tette, ami. A svéd cég indulásakor, a 2000-es évek közepén ugyanis a freemium modell – azaz, hogy bizonyos korlátozásokkal a teljes zenei adatbázis elérhető. teljesen újdonság volt. Mára pedig kiderült, ez volt az az összetevő, ami a 2000-e évek, még iTunes és egyedi letöltések dominálta  világában kulcsfontosságúnak bizonyult.

Mindezt a Spotify az elmúlt években is használta, miközben egészen kiemelkedően magas   konverziót ért el a szolgálatást ingyen használó ügyfeleknek a prémium rész felé való terelésében.  Ennek ugyanakkor van egy, ámde annál komolyabb hátulütője:az egy ügyfélen realizált bevétel (ARPU) növekedését gátolja ez a modell, különösen, akkor, hogyha mellett az előfizetési díjat is csökkenti a szolgáltató, illetve, ha az ingyenes láb monetizálásában nem túl hatékony.

A monetizálás különösen nehézkesen ment a kisebb piacokon, ( mint a magyar is) ahol a svéd cég jelen van, de csak a szolgáltatásával. Lokális marketing, promócói, sales nincsen.  

Ezért ( volt) érdekes és figyelemreméltó a a Mondelez és a Republic group kampánya mellyel idén nyáron találkozhattunk több felületen online és offline egyaránt. ( például akár bevásárlókocsik oldalán is)

spotify_tuctuc.png

A nyári lejátszási listák köré épített koncepció  célja az volt, hogy egy maradandó üzenetet hagy a fogyasztóban azáltal, hogy bármikor visszahallgatható. A koncepcióhoz 3 hírességet- Regán Lilit, Hajós Andrást és Fördős Zét kérte fel a cég. Mindnyájan  egy-egy különböző témában hoztak létre lejátszási listákat a Spotify-on belül, melyekre az ügynökség a hirdetésekkel és az azokon elhelyezett QR kódokkal  terelte a forgalmat.

Nyilván a kampányt értékeli majd a Mondelez ( is), meg  jó eséllyel a Spotify illetve ügynöksége a HTTpool is. A tét nem kicsi, hiszen ügynökégi oldalon nagyon sok energiát raktak a kampányba! Az ilyen és ekkora kampányok sikeressége pedig elengedhetlenül fontos lenne ahhoz, hogy a hirdetők valóban nagy számban gondolkozzanak és számoljanak a Spotify-jal, mint hirdetési platformmal is!

Itt a Tik-Tok Spotify vetélytársa

 A Tik-Tok-ra sokáig, hosszú éveken át úgy tekintettek a zeneipar szereplői, mint egy közösségi platformra, amely akár a Facebook-hoz hasonlóan használható a zenei tartalmak népszerűsítésére.

A kínai közösségi szolgáltató volt az első olyan szolgáltatás, amelyről azt mondhattuk, hogy a világ zenei fogyasztását jelenleg uraló streaming szolgáltatások kihívója lehet.  2023-ra ez szinte tényként kijelenthető, még akkor is, hogyha globálisan jelenleg ( még) nincsen egy az egyben versenyben a TikTok a streaming zenei szolgáltatásokkal.

tiktok_music.png

A Bytedance, még 2020 elején, még a koronavírus pánik előtt elindította klasszikus streaming zenei szolgáltatását, a Resso-t. De a szolgáltatás csak néhány fontos és érdekes feltörekvő zenei piacon volt elérhető 

2023 ugyanakkor markáns változást, hoz, hozhat majd ebben ugyanis a Resso eltűnik, a helyét pedig a TikTok Music foglalja le. Hatalmas különbség ugyanakkor, hogy utóbbival bevallottan globális tervei vannak a kínai cégnek! ( annak ellenére, hogy egyelőre csak Indonéziában és Brazíliában érhető el)

A Tik-Tok Music alapjait a Resso adja, azonban fontos különbségek is vannak a két szolgáltatás között.  A legfontosabb, hogy a Tik-Tok Music előfizetéses szolgáltatás, azaz ebben az értelemben teljesen nyíltan verseng a nagy nemzetközi audio streaming szolgáltatókkal.

Ars poeticáját tekintve a Tik-Tok Music ötvözni szeretné azt, amit a Spotify nyújt- hatalmas zenei adatbázis- azzal, amit a Tik-Tok nyújt- szuper erős közösségi élmény.

Pontosan ez utóbbi az, ami  komoly aggódalommal töltheti el a nagy nyugati streaming zenei szolgáltatókat, ugyanis ők pont ebben- azaz a zenemegismerés támogatásában és a közösségi elemekben és élményben-  a leggyengébbek.  

Nyilván ha valaki zenei szolgáltatást tervezne, miközben a Tik-Tok és a tulajdona, számára a legfontosabb feladat a két szolgálatás közötti átjárás biztosítása, annak érdekében, hogy a Tik-Tok népszerűségét kihasználva tudjon forgalmat terelni tisztán zenei szolgáltatása felé.

Már anno a Resso is nyitott ebben az irányban, de  a Tik-Tok Music egyértelműen próbál minden létező integrációs lehetőséget kihasználni. Az alkalmazásban a Tik-Tok-on népszerű dalokat teljes hosszukban kehet majd meghallgatni,le lehet majd őket tölteni, és meg is lehet majd őket osztani.   

Ugyan a Bytedance egy teljesen prémium, azaz előfizetés alapú szolgáltatást indított, árazásban- nem véletlenül- a nagy globális szolgáltatóknál lényegesen olcsóbb lesz.  

ez pedig, ezeken a roppant árérzékeny piacokon önmagában is komoly előny lehet majd. A szolgáltatás megjelenése egyben jelzés is arról, hogy merre is tart, tarthat a kínai cég és a nagy lemezkiadók viszonya, a korábbi mélypontról.

Addig persze, amíg csak két ( mégha feltörekvő és nagy lehetőséggel bíró) piacon van jelen a Bytedance a Tik-Tok Music-kal, addig persze igazán nincsen félnivalója vetélytársainak. ( persze az ezen a piacokon való növekedésüket bedöntheti a kínai vetélytárs megjelenése)  És ez a teszt ( mégha felettébb drága is) a kínai cég számára is jó alkalmat kínál arra, hogy felmérje,  mennyire képes elvonni előfizetőket a már piacon levő  vetélytársaitól. Az ugyanis bizonyosan nem lesz elég hogyha csak az új előfizetőkre alapoznék a sikerét.    

 

Kedvenc streaming szolgáltatód sem ússza meg az áremelést

Lassan több, mint 2 éve írtuk azt, a piacvezető cég pozícióját vizsgálva, hogy hosszabb távon abszolút nem lenne meglepő, ha a svéd cég a növekvő tartalom kínálatra- zene, podcast, video- hivatkozva árat emelne, miközben akár, további, olcsó, de korlátozott elérést biztosító csomagokat is bevezetne.

Azóta eltelt 2 év, a felerősődő infláció hatására egyre több és több szórakoztatóipari szolgáltató emelt árat ( többek között a Netflix is) , de a Spotify nem.  Annak ellenére nem, hogy közben igen komoly tartalmi befektetéséket hajtott végre, tehát ha innen nézzük, minden oka meglett, lehetett volna, hogy árat emeljen.

spotify992.png

Megtették ezt a vetélytársak is, így 2023 nyarára az a furcsa helyzet állt elő, hogy a piacvezető szoláltató egyben a legolcsóbb audio streaming szolgáltató is. Ez nyilván nem csak hosszú, de már rövid távon is nehezen magyarázható és fenntartható állapotot eredményezett.

A svéd cégnek lépnie kellett és lépett is: összesen 49 országban és az Egyesült Államokban emelték meg a havidíj mértékét. Ez a cikk a Net Média Zrt. tulajdona. Minden jog fenntartva. A reklámmentes szolgáltatás egyéni csomaggal rendelkező előfizetői számára 9,99 dollárról 10,99 dollárra emelkedik. A családi csomag havi ára 15,99 dollárról 16,99 dollárra, a diákelőfizetés 4,99 dollárról 5,99 dollárra nő.  

Azaz, a Spotify sokkal tovább várt az éremeléssel, viszont az sokkal drasztikusabb lett, mint ahogyan azt bárki gondolta volna. Eleve az áremeléshez semmilyen extra tartalom nem párosul, szimplán, minden árat megemeltek.  

Maga az áremelés mértéke sem mondható éppen alacsonynak, csomagtól függetlenül, nagyjából 10%-ot emeltek Daniel Ek-ék. A kérdés, ami szinte azonnal megfogalmazódik az az, hogy mindez jelentheti-e azt, hogy a svéd cég egy felhasználóra jutó bevétele ( ARPU) is 10%-al emelkedik majd?

Nézzük meg először a globálisan legjelentősebb piacot, az Egyesült Államokat! A piaci adatok alapján 44.4 Spotify előfizető van az Egyesült Államokban, az ő esetükben havi 1 dolláros áremelés 533 millió dolláros éves bevétel növekedést okozna a Spotify-nak. Némileg szofisztikáltabban és szigorúbban számolva a Spotify amerikai előfizetés átlagosan, eddig havi 4.64 dollárt fizettek, ezt 10%al növelve 5,57 dollár adódik, 44.4 előfizető esetében ez pedig 227 millió dolláros pluszt jelentene a svéd cégnek, évente.  A valóság valahol a kettő, azaz 533 és a 227 millió dollár között lehet, és ez csak, egyetlen, igaz hatalmas piac hatása.

A Spotify legjelentősebb piacát, az európait megnézve és hasonló analízist lefolytatva az európai 89 millió előfizetővel számolva 457 millió dollár plusz keletkezhet, éves szinten.

Ha ezeket a kalkulációkat összeadjuk, az azt jelenti,jelentheti, hogy éves szinten jó eséllyel 1 milliárd dollár extra bevétellel számolhat majd a Spotify. Tavaly a cég éves árbevétele 13 milliárd dollár körül volt, tehát igen, megérheti a kellemetlenséget a lépés. Az optimizmusra minden oka megvan a Daniel Ek-nek és csapatának, hiszen azok szolgáltatók, akik ezt már korábban meglépték nem tapasztaltak előfizetőszám csökkenést.    

Más kérdés, hogy mindez elég lesz-e a svéd cég növekvő gondjainak megoldására? Az áremelés a bevételek növeli ugyan, de a Spotify-nak igazából sosem a bevételeivel voltak gondjai, hanem a költségekkel. Daniel Ek-nek tehát inkább költség oldalon kellene meghúznia a nadrágszíjat, és erre lehet a mostani piaci helyzet, a befektetők és a Spotify magabiztos piacvezető pozíciója lehetőséget is ad majd.    

Az Amazon lesz a rádiózás megreformálója?

 A rádiózás- mármint, amit megismertek szüleink 40-50-60 évvel ezelőtt- a koronavírus járvány előtt az egyik legnagyobb gondban levő média típus volt.   A fejlett zenei piacokon háromból két ember online hallgat zenét. Nagyon erősen törtek fel a prémium streaming szolgáltatások és a podcasting is, nem meglepő módon mindkettő a hagyományos rádió hallgatás rovására.

amazon_amp.png

A legjelentősebb technológiai és médiacégek,  nem véletlenül tettek fel az elmúlt 2-3 évben szinte mindent arra, hogy minél nagyobb szeletet hasítsanak ki  a podcast piacból.

Ebben az alapjaiban már eleve változóban és mozgásban levő piacra robbant aztán be 2021-ben a Clubhouse nevű alkalmazás. A Clubhouse alkalmazás ugyanis nagyon sok mindent ötvözött, csak úgy, mint maga a rádiózás. A Clubhouse-t használók egyszerre kaphatták meg a rádiózás élményét, vehettek részt konferenciahívásokban és indíthattak audiochateket, azaz a Clubhouse hasonlót ajánlott, mint a rádiózás élménye, de sokkal interaktívabb formában. Nem véletlenül ugrott rá az ilyen jellegű rádiózási élményre a Spotify de még a Facebook is.

A Clubhouse amilyen sikeresen indult, annyira csendben működik napjainkban, igaz immáron 28 millió felhasználóval és havi 2 millió látogatóval, azaz meghatározó közösségi média szereplőként.   Az áttörés ugyanakkor nem történt meg. Ezt egy másik, sokkal nagyobb szereplő lépése hozhatja meg.

Ez a szereplő pedig nem más, mint az Amazon. A Seattle-i cég hosszú évek munkája révén vált a digitális zeneipar meghatározó szereplőjévé. Sikerének egyik kulcsa biztosan az hogy különböző zenei szolgáltatásokat nyújt, a zenekedvelők messze nem homogén millióinak.  

Az Amazon AMP névre hallgató alkalmazás segítségével az alkalmazás letöltői önmaguk válhatnak rádió tulajdonosokká.  Magában az alkalmazásban a zenéket játszhatunk le, beszélgethetünk, sőt telefonhívásokat is fogadhatunk, pontosan ugyanúgy, mint a hagyományos rádióadások műsorvezetői.  

 

Nem biztos ugyanakkor, hogy elég lenne a sikerhez az, hogy amatőr rádiósok ezreinek adását hallgassuk. Ennek érdekében olyan sztárok indítottak műsorokat az Amazon AMP-ben, mint  Nicki Minaj, Travis Barker agy éppen Lil Yachty.

Az Amazon lépése két szempontból is telesen más jelentőségű, mint a formálódó live audio piacon eddig bármi. Egyrészt, mert a podcastokkal illetve a csak szövegből álló tartalmakkal ellentétben az Amazon szolgáltatásában hatalmas, több, mint 10 millió dalból álló zenei adatbázisból is választhatunk.   

Másodsoran pedig az Amazon AMP ,nem csak a tartalom előállítást, hanem a tartalom hallgatást is új szintre emelheti azzal, hogy tartalmai megjelennek majd  lényegében az összes Amazon audio szolgáltatásban -Audible, Amazon Music, Twitch,. és valamennyi and Alexa kompatibilis eszközön.

Ahhoz, hogy az ökszisztéma működjön még egy fontos elem kell: ez pedig a fizetés. teoretikusan gondolkodva elképzelhető lenne, hogy a hallgatóknak kelljen valamilyen üzleti modell mentén fizetni, azonban ez pont a  fő célt, a hallgatók  hagyományos rádióktól való elcsábítását gyengítené.

A      tartalomkészítőket valahogy mégis támogatni kell, erre hozta létre az Amazon a szolgáltatáson belül azt a pénzügyi alapot, amely a feltételeknek megfelelő rádió tulajdonosokat dotálja.

Hogy mik ezek a feltételek? Az olyan alapvető feltételeken felül, ami a kifizetéshez kellenek, fontos, hogy minden hónapban kerüljenek fel új tartalmak. Ezen felül az Amazon maga havonta kiszámolja és elemzi, hogy  mennyien hallgatták egy adott hónapban az egyes rádiókat, mennyi volt az új feliratkozó, mennyire népszerű az adott adó és ezek alapján számolja majd ki,mennyi pénz is ütheti  markát a rádió tulajdonosának.    

.....................................................................................................................................................................................

Hogy ez lenne-e az a sikerrecept, ami aztán ténylegesen és véglegesen a múltba löki a hagyományos rádiózást? Ameddig az autókban a hagyományos rádiók tartani tudják a helyüket, addig nem valószínű. De a technológiai cégek, digitális tartalomszolgáltatók, mint a Spotify  az ez utáni a pillanatra készülnek. Márpedig ez, azaz, amikor az autó már nem csak egy gépjármű. hanem egy technológia eszköz, hardver lesz, nincs már olyan messze…

Vége a Spotify autós álmainak

 Sokan elmondták, leírták már, hogy az, hogy a hagyományos értelemben vett rádiózás, valamilyen formában még fennmaradt és nem tűnt el teljesen az elsősorban annak köszöntő hogy az autókban lassan, lassabban megy végbe a  digitalizáció.

spotify-car-thing_1.jpg

Az autókban az audio tartalom fogyasztást továbbra is az AM/FM rádió dominálja, ami többek között azzal is magyarázható, hogy a autók átlagéletkora 10 év körül van , azaz a legtöbb autó messze-mesze nem nevezhető connected car-nak. Érezhetően csökkent viszont a CD lejátszók használata és növekedett – duplájára- az online rádiók hallgatása.

Érthető módon mindebből a Spotify sem szeretett volna kimaradni. Céljuk egyértelmű volt: a mindig, mindenhol való zenehallgatás lehetőségét (ami a streaming szolgáltatások lényege) az autókban is meg kell teremteni.

Ennek keretében jelent meg a svéd cég kísérleti termékével a car thing-el, amely tulajdonképpen egy Spotify-ra optimalizált autós hardver volt.

Minden jel szerint azonban a svéd cég- egyelőre biztosan- feladta autós álmait. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a már legyártott eszközöket jelentős árkedvezménnyel kiárúsította újakat pedig nem gyárt.    

Hogy mi volt a sikertelenség oka? Egyrészt a svéd cég olyan területen mérette meg magát, ahol korábban nem. Nagyon más tudást, tapasztalatot, kompetenciákat igényel egy hardver kifejlesztése és piacra vitele, mint egy webes vagy  mobil alkalmazásé.

Ez még úgy is igaz, hogy nem maga a Spotify fejlesztette a hardvert, a rajta futó szoftvert viszont igen.  Daniel E ezen a téren is nagyot szeretett volna alkotni, és egyből, egy hangvezérelt bonyolult megoldással lépett piacra. Ami aztán nagyon furcsán, lassan, hibákkal teli módon működött.

Ez,  ez alatt a rövid idő alatt is kiderült, hogy túl bátor vállalkozás volt, és még több idő és energia kellett volna, hogy valóban kiforrott termékkel tudjon a piacra lépni a Spotify.  

Hogy ez a kudarc örökre a Spotify autós álmainak végét jelenti-e azt jelenleg nem lehet tudni. Ha azt nézzük, hogy merre tart a globális autóipar, hogy az autók egyre inkább technológiai megoldások és szoftverközpontok lesznek, akkor azt hiszem ha fogadnunk kellene, akkor arra fogadnánk, hogy nem ez volt az utolsó kísérlete a svéd cégnek az autók meghódítására.

Az Apple fogja megoldani a komolyzenei streaming gondjait is?

Az audio streaming zenei szolgáltatások alapjaiban alakították át azt,ahogyan zenei tartalmakat hallgatunk. Emberke milliói, mit milliói, tízmilliói kezdték el használni ezeket a szolgáltatásokat az elmúlt szűk 10 évben.   

Ahogy egyre több és több felhasználójuk lett, ugyanakkor az is kiderült, hogy a niche szegmensek, nagyon speciális igényeinek kihasználásában nem bizonyultak igazán hatékonynak.

apple-music-classical-3-up.jpg

Így tudott a Spotify és az Apple Music  dominanciája mellett megkerülhetetlen szereplővé válni az elektronikus zenében a Beatport vagy a Soundcloud. A komoly zenei tartalmak esetében ugyanakkor nem tudtak ilyen határozott szereplők helyet szorítani maguknak, ennek következtében ez a zenei tartalom ugyan jelen volt a legtöbb globális streaming szolgáltató kínálatában, de amolyan megtűrt tartalomként.     

Kisebb szolgáltatók, mint az Idagio, Naxos Music LibrarySTAGE+,  vagy a Tempso ugyancsak kínáltak digitális megoldást a komoly zenei tartalmak hallgatására, de a nem megfelelő metaadatok, a keresési és böngészési problémák illetve maguknak a szolgáltatásoknak a alacsonyabb ismertsége miatt ezek sem oldották, oldhatták meg a problémát.  

Ez változhat meg fundamentálisan azáltal, hogy az Apple, dedikált komoly zenei alkalmazást és platformot indított! Az Apple Music Classical  névre hallgató alkalmazás persze nem teljesen független az Apple Music-tól, hiszen csak azokon a piacokon érhető el, ahol az, és aki a klasszikus zenei verziót szeretné használni, annak érvényes Apple Music előfizetéssel kell rendelkeznie.  A jó hír, hogy aki viszont rendelkezik Apple Music előfizetéssel, az ő számukra ingyenes a klasszikus zenei alkalmazás.

  

Primephonic- a komoly zenei Beats Music

Az Apple szük 2 évvel ezelőtt,  a koronavírus járvány közepén vásárolta meg a holland komoly zenei streaming szolgáltatót. ha jobban beelgondolunk, Tim Cook, Eddie Cue és társiak a jól bevált módszerre hagyatkoztak: a piacon, ahová szeretnének belépni ,kinéznek egy kellően erős, de messze nem piacvezető szereplőt és annak a megoldására alapozva lépnek be a piacra.

A Primepohinc és a komolyzene pontosan erre tökéletes példa.  Az Apple,a koronavírus járvány adta alkalmat kihasználva megvásárolta a holland szolgáltatót, hogy aztán hozzáfogjon  az integrálásához.

A technikai alapjait a szolgáltatásnak a cupertinoi cég által 2021-ben  akvirált Primephonic szolgáltatása adja. A cél pedig nem kevesebb, minthogy a nem feltétlenül komoly zene rajongók és ismerők számára is, miközben jelentősen továbbfejlesztett keresési és böngészési élményt nyújt, a közel 5 millió komoly zenei tartalmat kínáló alkalmazásban.

Az Apple által újra gondolt keresőben a komolyzene kedvelők keresőszavak kombinációival is kereshetnek majd, amelyben egyszerre szerepel az előadó, a karmester,  a mű, a közreműködő zenész, zenészek neve vagy akár magának az előadásnak a címe.    A találati listában pedig a keresési feltételeknek megfelelő találatokon felül  hasonló tartalmak illetve a szerkesztők által az adott kereséshez illeszkedő ajánlatok is megtalálhatóak lesznek.

 

Két kérdés merül fel az emberben olvasva mindezt: Az első, hogy miért most döntött úgy az Apple, hogy belép a komoly zenei digitális zenei szolgáltató közé? Másrészt  pedig, hogy miért hozott létre fizikailag különálló alkalmazást minderre?

Nézzük az elsőt: Miért is lett az Apple számára ennyire fontos terület a komolyzene? A kérdést azért is jogos, hiszen ha a globális zeneipar adatokat nézzük, a komolyzene, mit tartalom nem számít a különösebben sikeres zenei tartalomtípusok közé. Maga az Apple Music sem nyereséges és nagy bizonyossággal kizárható az is, hogy a komoly zenei tartalmak tudnék azzá tenni. A komoly zenei tartalom és maga az Apple Music Classical sokkal inkább azért érheti meg az Apple-nek, mert a komolyzene, mint tartalom nagyon jól harmonizál a cég márkaértékeivel és annak is igen erős üzenete lehet, hogy csak az Apple kínál valóban jól használható komolyzenei szolgáltatást a fontosabb piaci szereplők közül.

A külön alkalmazás- mégha sok kellemetlenséget is okoz- technológiai értelemben maximálisan érthető. A komoly zenei tartalmak fogyasztása, keresése, böngészése annyira más elven és logika szerint működik, mint a main stream zenei tartalmaké, hogy az Apple ezzel a lépésével határozottan vágott át egy bonyolult gordiuszi csomót. Persze a különálló alkalmazás mellett szólt az i, hogy így sokkal könnyebb volt a primephonic architektúrájára és megoldásaira építeni.  

És akkor a végső kérdés: meg oldja-e valóban meg  fogja-e oldani a klasszikus zene digitális terjesztésének gondjait az Apple? Egy részét. elsősorban a technikai jellegűeket- szinte bizonyosan. Az alkalmazás szofisztikált keresője, a stílus alapján való rendelés, a szerkesztett playlistek mind- mind javítanak majd  a komolyzene digitális élményén. maga a jogdíj modell- ahogyan az Apple és a többi streaming szolgáltató fizet az előadóknak- azonban nem fog változni, így az is kizárható, hogy  a komolyzenei előadók érdemben többet tudnának keresni az Apple Music-ban elérhető tartalmaik után.    

És az is nyitott kérdés marad, hogy  követi-e esetleg a többi meghatározó streaming zenei szolgáltató az Apple lépését? Ha igen, az mennyiben fogja megváltoztatni a komoly zenei digitális szereplők és szolgáltatók helyzetét?

  

Minden nyolcadik dalt a Beatporton vettek tavaly

Ami a digitális zeneiparnak a Spotify, az a  Beatport  2023-ban az elektronikus zenének.  Mindez önmagában nagy eredménye azok után, hogy mintegy 5 évvel ezelőtt a cég lényegében tönkrement. Innen aztán egy tulajdonos váltás után rohamléptekben kezdte meg az újjáépítést a cég.

beatport-dj.png

Azt az építkezést, amely aztán mostanra látványos eredményeket hozott! Miközben ugyanis globálisan a digitális letöltések kétszámjegyű százalékos mértékben  csökkennek,  ( az elmúlt 5 évben közel 50%-al ) ahogy az audio streaming vesz át a helyüket, addig a Beatport esetében azonos időszakban  35%- os növekedés volt kimutatható!    

A tavalyi évben a szolgáltató több,mint 25 millió dalt adott el, ami nem kevesebbet jelent, minthogy minden 8-dik globálisan eladott dalt a Beatporton adtak el!   

Vissszatérés nagyon mélyről

 Mintegy 4-5 évvel ezelőtt abszolút reális esély volt arra, hogy létrejöjjön egy tisztán elektronikus zenékre koncentráló Spotify jellegű szolgáltatás. Ami a hab volt a virtuális zenei tortán az az, hogy a Beatport vezetői nem is titkolták, hogy sem a szolgáltatás fizetőssé tétele, sem a reklámok bevezetése, nem szerepelt terveikben azaz egy reklámok nélküli streaming szolgáltatás volt a Beatport- és legalább ennyire az elektronikus zene kedvelőnek- álma.

Az elő és második látásra is fenntarthatatlannak tűnő üzleti modell megoldása egyrészt maga az eredeti Beatport áruház lett volna, ami alapvetően egy prémium digitális zeneáruház, azaz a szabványos al lá carte áruházaknál (mint például az iTunes ) jelentősen akár 50%-al is drágábban értékesíti tartalmait. Sok más mellett ebből ( is) tervezte volna fedezni a Beatport tulajdonos az SFX a streaming szolgáltatás veszteségeit.

A csőd után, az új tulajdonos vezénylésével aztán a Beatport gőzerővel dolgozott a „visszatérésen”, melynek első lépése volt, hogy a Beatport meg/fel-vásárolta a szebb napokat látott, de 2017 óta lényegében csődben levő Pulslocker nevű DJ-ket megcélzó szolgáltatást.

Hogy milyen gyorsan ment volna végbe a sikeres visszatérés a koronavírus járvány nélkül azt talán sosem tudjuk meg. A járvány adta “lehetőséget” azonban az összes digitális zenei szolgáltató közül a Beatport használta a legjobban ki. Online streameket, stream maratonokat indított és ezáltal az amúgy is erős márkája még jobban még erősebben belívodott a köztudatba.   

Ami érdekessé teszi a Beatport növekedését, az az, hogy ezt egy nagyon-nagyon pici szegmensre- a pofi és amatőr DJ-kre-  alapozva volt képes véghezvinni.   

S hogy mindez hogyan működött és működhet  egy olyan piacon, amelyet olyan cégek dominálnak, mint a Spotify, az Apple Music vagy az Amazon.   

A Beatport elmélete az, hogy a nagy globális audio streaming szolgáltatók felhasználóinak kis százaléka ( 1-2%) lehet olyan, akiket ilyen vagy olyan okból nem elégít ki az a zenei élmény, amit ezek  szolgáltatók nyújtanak.  

Persze azt sem mondhatjuk, hogy a Beatport megmaradt volna 100%-ban letöltéseket biztosító szolgáltatónak. ( ha így tette volna szinte biztosan nem következik be ez a meredek emelkedés a letöltéseikben)

 

Ha nem is fő termékeként, de a Beatport is rendelkezik ugyanis streaming szolgáltatással. A Beatport Cloud szolgáltatást is magában foglaló Beatport Link Bartport DJ  ugyanis nem más, mint egy  online streaming szolgáltatás, a Beatport, piacvezető elektronikus zenei kínálatából, 128kbps és 256 kbps minőségben. Ha jobban gondoljuk, a Beatport ezzel  egy HD streaming szolgáltatással  egyenértékű árazást vezetett be, ami a Dj-ék számára egészen kedvező, de akár  mezei elektronikus zene kedvelőknek is érdekes lehet!

A Beatport “saját” streaming szolgáltatása a nagy nemzetközi szolgáltatókhoz mérhető növekedést mutatott be az elmúlt években, hiszen közel 60%-al nőtt a használóinak száma, és most már a cégcsoport bevételeinek 20%-at adja.  Persze a Beatport streaming szolgáltatását használó számát jelenleg nem lehet összemérni a fent említett globális szolgáltatóékéval, markánsan más a helyzet azonban ha  jogdíjakat nézzük.  

A Beatport által lejátszásonként fizetett 0.17773333 dollár összeg közel harmincszorosa a nagy streaming szolgáltatók által fizetett  0. 0053 dolláros összegnek! Hogy minderre hogyan képes a Beatport?

Alapvetően annak köszönhetően, hogy az előfizetési díj, amit kér, magasabb, mint amit a nagy globális streaming szolgáltatók elérnek, elkérhetnek. De az ügyfelei sem egyszerű zenekedvelők, hanem, olyan DJ.k, kik számára a zenefogyasztás egy sokkal intenzíveb, interaktívabb folyamat, és ezért az élményért hajlandóak is többet fizetni.

Arról persze nincsen szó hogy hirtelen fogyasztók milliói lennének DJ-k.Az azonban biztos, hogy ahogyan  nem csak a zenefogyasztás, de az előállítás is egyre jobban demokratizálódik, úgy egyre több és több DJ lesz. Ha pedig a Beatport és  hasonló réteg szolgáltatók ügyesek, bizony a jelenleginél jóval nagyobb szerepet is kihasíhatnak majd a streaming zenei piacból is…

A streaming ( végre) a magyar zeneipart is átformálta

 A magyar zeneiparról legutóbb még pont a koronavírus járvány előtt írtunk utoljára. Akkor azt írtuk, hogy a streaming immáron a magyar zeneipart is elkezdte átformálni ( és talán ismét növekedési pályára állítani a zeneipari bevételeket.

music_streaming_apps.jpg

A koronavírus rengeteg területen formálta át átmenetileg vagy akár örökösen azt ahogyan szórakozunk, koncertre járunk, zenét hallgatunk. És úgy tűnik- Magyarország esetében-  a koronavírus járvány volt az a momentum amely véglegesen a streaming audio felé lökte el a zenefogyasztást.

mahasz_2000_2022.jpg

Amint az a lenti ábrán is látható, 2018 óta, az akor 2  milliárdos szinthez képest megháromszorozódtak a digitális bevételek a magyar piacon, amelyek 2022-ben immár  meghaladják a 6 milliárd forintot!

mahasz_digital_2022.jpgMagukon a digitális bevételeken belül a nagy nemzetközi piacokon megszokott  és látott tendenciák rajzolódnak ki a magyar piacon is. A digitális bevételek több, mint kétharmada a prémium, azaz előfizetés alap audio streaming szolgáltatásokból származik.  A különböző digitális letöltésekből szármaszó bevétele összesen sem érik el a száz millió forintot, azaz nyugodtan kijelenthető, hogy a hajdan az Apple által sikerre vitt modell, itthon lényegében eltűnt. Nem tűnt el, sőt igen meghatározó szerepet tölt ugyanakkor be a Youtube, amely a második legjelentősebb digitális bevételi forrás immáron

Mindeközben a fizikai értékesítés  ( CD, vinyl) alapvetően stagnált ( amit sok piac megirigyelhetne), azaz összességében a magyar zeneipari bevételek is emelkedésnek indultak. Olyannyira emelkedésnek indultak, hogy  2022-ben volumenében a magyar zeneipar bevételei immáron megközelítik a 2000-es évek előtti szinteket.

Ha az egyes szegmensek megoszlását nézzük, akkor egyre inkább a fejlett nemzetközi piacokhoz hasonló megoszlást láthatunk:

mahasz_share_2022.jpg

A bevételek túlnyomó részét- több, mint kétharmad-t a digitális  bevételek, azon belül is a streaming szolgáltatásokból származó bevételek adják.  A fizikai értékesítés volumene még mindig meghaladta az 1.5 milliárd forintot- ami viszont alig hatoda az évezred elején regisztrált, közel 10 milliárd forintos forgalomnak.    

2020-ez viszonyítva a fizikai adathordozók értékesítéséből származó bevételek  ugyan még nőni is tudtak kis mértékben, azonban teljesen más képet mutat, ha magukat a forgalmi adatokat is hozzávesszük a bevételi adatok mellé.  

mahasz_fizikai_2022.jpg

Látható, hogy a forgalom a CD-k esetében brutális mértékben, közel 50%-al csökkent, és immáron kevesebb, mint 500 ezer példányt értékesítettek az elmúlt évben.

És mi történt a Vinyl-el kérdezhetik sokan? A Vinly eladásokból származó bevételek  szépen növekedtek, 22%-al, ez elsősorban ugyanakkor az inflációs hatásdnak volt köszönhető,hiszen az eladott vynlek száma, ha kis mértékben is,de csökkent.

És hogy akkor összességében mit mondhatunk el , hogyan is állt a magyar zeneipar 2022 végén? Az biztosan, hogy jobban, mint a COVID előtt. A nagy, globális streaming szolgáltatások láthatóan átformálták azt, ahogyan zenei tartalmakat fogyasztunk, és ez a zeneipari bevételeken is érződik.  

A Spotify most már funkciókért kér pénzt

A Spotify által meghonositott üzleti modell lényege, hogy egy adott havidíj ellenében a teljes zenei adatbázist és a szolgáltatás összes funkcióját elérik, elérhetik azok, akik előfizetnek  szolgáltatásra. A modell- kicsit megbolondítva egy korlátozott funkcionalitást ingyenesen elérhetővé tevő szolgáltatási lábbal-akkora siker lett, hogy mára már nem csak a zeneiparban, hanem más iparágakban is mindennapi lett  használata.   

spotify-shuffle_header.jpg

Ehhez képest most a svéd cég teljesen más irányba mozdult el. A felhasználói által régóta kért változtatás- nevezetesen, hogy  a sorrendben való és  a véletlen lejátszás ( play és shuffle) elkülönüljön végre megjelent a platormon, de nem mindenki számára!

 A svéd cég ugyanis a funkció frissítésével  egy időben azt is bejelentette, hogy az csupán a premium előfizetők számára lesz elérhető, azaz nem a teljes Spotify felhasználói kör  számára oldják meg ezt az égető problémát. 

spotify-shuffle.jpgMindez több szempontból is furcsa, már-már visszás. Egyrészt szokatlan gyakorlat egy funkcióért pénzt kérni. Ilyen őrültség talán csak Elon Musknak jutott eszébe a Twitter esetében…Másrészt egy olyan problémáról beszélünk, amely a Spotify vetélytársainál nem is probléma.  Mind az Apple Music ,mind Amazon Music esetében külön gombok kezelik ezeket a funkciókat.

Azért is  furcsa a Spotify eljárása,mert  egy a felhasználók által régóta kért és jelzett változtatásról van szó.  Az integrált gomb ugyanis minden platformon megjelent,de nem konzekvensen. Amíg mobilon együtt jelent meg a két funkció, addig a  desktop verzióban  csak a lejátszás gomb volt elérhető.

Maga a végül alkalmazott megoldás – azaz, hogy szétválasztják a két funkciót és ezáltal két gombot jelenítenek meg- ugyancsak magától a felhasználói közösségtől érkezett.  Ezek után pénzt kérni a funkcióért, barátságtalan lépés, bárhonnan is nézzük. És erre az sem magyarázat, amit a Spotify sajtósai válaszukban kifejtettek, nevezetesen, hogy a gomb adta előnyök még inkább erősítik a prémium előfizet adta élményt.

A web3 üstököseként sokkolná ismét a zeneipart a Napster

A Napster név  ma már sokak számára talán nem is mond semmit, pedig ez az a márkanév, amely az ezredfordulón a legádázabb vitákat váltotta ki a zeneiparban dolgozók között. Azon a mai napig folyik a vita ( néha), hogy a Napster egy egyszerű kalóz zenei szolgáltatás volt, vagy a zeneipar nagy elszalasztott lehetősége arra, hogy milliókat vonzzon be a legális zeneletöltésbe.

napster.jpg

Az ezredfordulón aztán a kiadók és a jogvédők végül győzedelmeskedtek és a Napster, abban a formájában ahogy ismert volt megszűnt. Ez azonban nem jelentette azt, hogy maga a márka eltűnt volna!

A Napster márka ugyanis a 2000-es években legális szolgáltatóként éledt újjá, és lett a streaming audio piac egyik szereplője. Először a Roxio, majd 2008-tól a Best Buy tulajdonban volt a Napster név használati joga, mígnem 2011-ben került  a Rhapsody tulajdonába. A legális piacon a mindenkori Napster sokkal kevésbé volt sikeres elődjénél. A 2007-2008-as évek kezdetleges zenei szolgáltatásai között sem tudott meghatározó szerepet betölteni az új-Napster, annak ellenére sem, hogy többször felmerült például, hogy a Google akkor még csak formálódó zenei elképzeléseinek alapja lehetne..

Mindez nem sikerült, így a cég a koronavírus alatt ismételten tulajdonost váltott és a  Melody VR virtuális koncert élményt nyújtó angol startup tulajdonába került. Az új tulajdonos azonban nem hozott sikert, így  a Napster ismét tulajdonost váltott, ezúttal azonban inkább saját maga próbál ismét meghatározó szereplő lenni.   

napster_web3.png

A web3-ban rejlő lehetőségek kiaknázására illusztris befektető csapat állt be a cég mögé: Hivemind, Algorand, SkyBridge Capital, Alumni Ventures, Borderless Capital, és a  G20 Ventures  alkotja azt a befektetői kört, akik a támogatást biztosítják.

A bejelentések sora ezzel még nem állt meg  hajdani kalózoldal ugyanis megalapította a Napster Ventures alapot, amely célja, hogy ígéretes web3-as zenei startupokba fektessen.   A befektetői alappal  párhuzamosan a cég létrehozott egy előadói alapot is, amely célja pedig az, hogy az előadókat segítse a web3 adta lehetőégek kiaknázásában.

Az első fecske

Nem váratott sokáig a Napster Ventures első befektetése sem.  a cég ugyanis felvásárolta a Mint Song nevű céget. A Mint Songs fő profiljaként NFT piacteret jelölt meg és mintegy 4 millió dolláros befektést kapott ( a Napster tranzakció előtt)   A cég célja, hogy elősegítse a előadók web3-as jelenlétét illetve web3 alapú  előadói közösségek építését.

Ez a sok tekintetben ködös megfogalmazás a valóságban azt jelenti, hogy a Mint Songs lyn ezközök fejlesztésén dolgozott, amely segítségével az előadók  kreatív alkotásaikat NFz-vé alakíthassák és úgy értékesíthessék rajongóiknak.   

Abból nagyon a Napser sem csinált titkot, hogy a Mint Songg alapjain képzelik el megvalósítani ambiciózus web3-as terveiket.  Ebben pedig a Mint Dongs is abszolút partner lehet illetve lesz, hiszen ők pedig olyan partnert/befektetőt kerestek, akinek a segítségével valóban a milliók által használhatóvá teszik piacterüket. Win-win szokták erre mondani, most már csak az a kérdés, hogy együttesen is képesek lesznek-e a győzelemre ?

A változások sora ezzel azonban még nem ért véget! Az új tulajdonosi struktúra- érthető okokból- új menedzsmentet is kívánt. A Napster vezetését a korábbi Roblox CEO-ra, ( és amúgy a Napsterrel már  a 2000-es évek elején együtt dolgozó) Jon Vlassopulos-ra bízták.

Vlassopulos nem titkolt célja, hogy a Napster a web3 kapcsán ugyanolyan forradalmat idézzen elő, mint anno a 2000-es évek elején.  A web 3 decentralizáltságával, olyan lehetőséget biztosít az előadók számára, mint még talán soha! A Napster ebben az új világban szeretne meghatározó szereplő lenni.

Azáltal, hogy maga a márka még mindig roppant erős, azáltal,  pedig,hogy a Napster jelenleg is mintegy 16 milió embert ér el és 170 millió dalból álló zenei adatbázissal bír, érdemi előnnyel indul, indulhat  ebben az újfajta zeneiparban.

napster_web3_2.png

A persze más kérdés, hogy a Napster akkor mire less képes, amikor az olyan streaming ipari nagyágyúk, mint az Apple, az Amazon , a Spotify vagy éppen a Youtube is megérkezik majd a web3 területére. A Napster igazi esélye éppen ezért az, hogy addigra olyan erőssé váljon a web3nak köszönhetően, hogy  akvizíciós célponttá válhasson, azaz valamelyik nagy szereplő majd azt hihesse, általa betörhet majd  a web3-as digitális zenébe.   

 

süti beállítások módosítása