A Spotify által meghonositott üzleti modell lényege, hogy egy adott havidíj ellenében a teljes zenei adatbázist és a szolgáltatás összes funkcióját elérik, elérhetik azok, akik előfizetnek  szolgáltatásra. A modell- kicsit megbolondítva egy korlátozott funkcionalitást ingyenesen elérhetővé tevő szolgáltatási lábbal-akkora siker lett, hogy mára már nem csak a zeneiparban, hanem más iparágakban is mindennapi lett  használata.   

Ehhez képest most a svéd cég teljesen más irányba mozdult el. A felhasználói által régóta kért változtatás- nevezetesen, hogy  a sorrendben való és  a véletlen lejátszás ( play és shuffle) elkülönüljön végre megjelent a platormon, de nem mindenki számára!

 A svéd cég ugyanis a funkció frissítésével  egy időben azt is bejelentette, hogy az csupán a premium előfizetők számára lesz elérhető, azaz nem a teljes Spotify felhasználói kör  számára oldják meg ezt az égető problémát. 

Mindez több szempontból is furcsa, már-már visszás. Egyrészt szokatlan gyakorlat egy funkcióért pénzt kérni. Ilyen őrültség talán csak Elon Musknak jutott eszébe a Twitter esetében…Másrészt egy olyan problémáról beszélünk, amely a Spotify vetélytársainál nem is probléma.  Mind az Apple Music ,mind Amazon Music esetében külön gombok kezelik ezeket a funkciókat.

Azért is  furcsa a Spotify eljárása,mert  egy a felhasználók által régóta kért és jelzett változtatásról van szó.  Az integrált gomb ugyanis minden platformon megjelent,de nem konzekvensen. Amíg mobilon együtt jelent meg a két funkció, addig a  desktop verzióban  csak a lejátszás gomb volt elérhető.

Maga a végül alkalmazott megoldás – azaz, hogy szétválasztják a két funkciót és ezáltal két gombot jelenítenek meg- ugyancsak magától a felhasználói közösségtől érkezett.  Ezek után pénzt kérni a funkcióért, barátságtalan lépés, bárhonnan is nézzük. És erre az sem magyarázat, amit a Spotify sajtósai válaszukban kifejtettek, nevezetesen, hogy a gomb adta előnyök még inkább erősítik a prémium előfizet adta élményt.

A Napster név  ma már sokak számára talán nem is mond semmit, pedig ez az a márkanév, amely az ezredfordulón a legádázabb vitákat váltotta ki a zeneiparban dolgozók között. Azon a mai napig folyik a vita ( néha), hogy a Napster egy egyszerű kalóz zenei szolgáltatás volt, vagy a zeneipar nagy elszalasztott lehetősége arra, hogy milliókat vonzzon be a legális zeneletöltésbe.

Az ezredfordulón aztán a kiadók és a jogvédők végül győzedelmeskedtek és a Napster, abban a formájában ahogy ismert volt megszűnt. Ez azonban nem jelentette azt, hogy maga a márka eltűnt volna!

A Napster márka ugyanis a 2000-es években legális szolgáltatóként éledt újjá, és lett a streaming audio piac egyik szereplője. Először a Roxio, majd 2008-tól a Best Buy tulajdonban volt a Napster név használati joga, mígnem 2011-ben került  a Rhapsody tulajdonába. A legális piacon a mindenkori Napster sokkal kevésbé volt sikeres elődjénél. A 2007-2008-as évek kezdetleges zenei szolgáltatásai között sem tudott meghatározó szerepet betölteni az új-Napster, annak ellenére sem, hogy többször felmerült például, hogy a Google akkor még csak formálódó zenei elképzeléseinek alapja lehetne..

Mindez nem sikerült, így a cég a koronavírus alatt ismételten tulajdonost váltott és a  Melody VR virtuális koncert élményt nyújtó angol startup tulajdonába került. Az új tulajdonos azonban nem hozott sikert, így  a Napster ismét tulajdonost váltott, ezúttal azonban inkább saját maga próbál ismét meghatározó szereplő lenni.   

A web3-ban rejlő lehetőségek kiaknázására illusztris befektető csapat állt be a cég mögé: Hivemind, Algorand, SkyBridge Capital, Alumni Ventures, Borderless Capital, és a  G20 Ventures  alkotja azt a befektetői kört, akik a támogatást biztosítják.

A bejelentések sora ezzel még nem állt meg  hajdani kalózoldal ugyanis megalapította a Napster Ventures alapot, amely célja, hogy ígéretes web3-as zenei startupokba fektessen.   A befektetői alappal  párhuzamosan a cég létrehozott egy előadói alapot is, amely célja pedig az, hogy az előadókat segítse a web3 adta lehetőégek kiaknázásában.

A változások sora ezzel azonban még nem ért véget! Az új tulajdonosi struktúra- érthető okokból- új menedzsmentet is kívánt. A Napster vezetését a korábbi Roblox CEO-ra, ( és amúgy a Napsterrel már  a 2000-es évek elején együtt dolgozó) Jon Vlassopulos-ra bízták.

Vlassopulos nem titkolt célja, hogy a Napster a web3 kapcsán ugyanolyan forradalmat idézzen elő, mint anno a 2000-es évek elején.  A web 3 decentralizáltságával, olyan lehetőséget biztosít az előadók számára, mint még talán soha! A Napster ebben az új világban szeretne meghatározó szereplő lenni.

Azáltal, hogy maga a márka még mindig roppant erős, azáltal,  pedig,hogy a Napster jelenleg is mintegy 16 milió embert ér el és 170 millió dalból álló zenei adatbázissal bír, érdemi előnnyel indul, indulhat  ebben az újfajta zeneiparban.

A persze más kérdés, hogy a Napster akkor mire less képes, amikor az olyan streaming ipari nagyágyúk, mint az Apple, az Amazon , a Spotify vagy éppen a Youtube is megérkezik majd a web3 területére. A Napster igazi esélye éppen ezért az, hogy addigra olyan erőssé váljon a web3nak köszönhetően, hogy  akvizíciós célponttá válhasson, azaz valamelyik nagy szereplő majd azt hihesse, általa betörhet majd  a web3-as digitális zenébe.   

Az elmúlt években a Soundcloud nagyon mélyről egészen magasra jutott fel. Hiszen  2017 tavaszán abszolút reális lehetőség volt, hogy  közel 150 millió felhasználóval a zsebeiben csődöt kell jelentsen, most pedig már ott tartunk, hogy a berlini cég évek óta kétszámjegyű növekedést mutat, miközben ha nem is nyereségesen, de menedzselhető veszteségekkel működik. A 2022 tavaszán lezárult pénzügyi év a berlini cég hosszú évek óta legjelentősebb eredményeit hozta, de erről majd később.     

A cég pénzügyi jelentése alapján éves alapon a bevételei 19%-al növekedtek , és a Soundcloud története során először meghaladták a 200 millió dollárt! A szép bevétel növekedés ellenére ha kicsit is, de továbbra is veszteséges maradt a

Az elmúlt évekkel ellentétben (  nagy mértékben a cég új stratégiai céljait követve, érdemben elmozdulva a hirdetési-előfizetési bevétel felosztástól ) a Soundcloud  immáron két,  megváltozott területen tartja számon bevételeit:

Rajongók: tartalmazza az összes olyan bevételt, amely a zenekedvelőktől származik, legyen az hirdetési bevétel, vagy az ügyfelek által prémium szolgáltatásokért fizetett díj.

Előadók: Minden olyan bevétel, amely az előadóktól származik, a Soundcloud által nyújtott extra szolgáltatásokért.

Ebben a bontásban az rajongói üzletág közel 17, míg az előadóknak szóló szolgáltatási üzletág 23%-ot meghaladómértékben volt képes növekedni.   

2022-t nem feltétlenül erről fogják majd a berlini cégnél emlegetni, sokkal inkább arról, ahogyan el tudott mozdulni egy az előadók számára kedvezőbb és korrektebb  jogdíjfizetési modell felé.   A nagy streaming szolgáltatók által inkább csak marketing eszközként használt megoldás az olyan underground szolgáltatók, mint a berlini cég számára kulcsfontosságúak. Olyannyira, hogy egyes adatok szerint  a platformon jelen levő előadók  több, mint fele már ezt a modellt választja. Azaz és ugyan mi – egyelőre- a Soundcloud -ot egy független, underground streaming szolgáltatónak tarjuk, a cég maga sokkal inkább és egyre erőteljesebben előadó szolgáltató platformként képzeli el.  És ha ebben kitudja hasítani magának azt a szeletet, amit szeretne és amire a hatalmas előadó és zenei adatbázisa akár fel is jogosíthatja,akkor nagyon-nagyon fényes évek várhatnak rá!

Sokak számára ez felfoghatatlanul hangzik, de volt időszak, amikor a Sony dominálta a hordozható zenei tartalomfogyasztást. Tény, nem ma, hanem több, mint 40 éve volt mindez. És ha ma azt mondjuk, hogy a SONY valami hasonlót szeretne kicsiben, sokan nevetnének.

Ettől még tény, hogy a japán cég  a Las Vegas-i CES elektronikai konferencián, a semmiből bejelentette az NW-A306 és NW-ZX707 nevű lejátszókat 44 évvel azután, hogy piacra dobta az eredeti Walkman TPS-L2-t, ami valódi forradalmat hozott a zenehallgatásban.

Nézzük, mit tud a két típus:

Az olcsóbb, NW-A306 funkciójában hű marad az eredeti ötlethez, tehát zenét lehet vele hallgatni, de  persze 2023-ban a zenehallgatás teljesen mást jelent, mint 1980-ban! Így a SONY Walkman is modernizáláson ment keresztül, hiszen a felhasználók a zenefájlokon túl olyan előfizetéses streamingszolgáltatásokat is letölthetnek rá app formájában, mint a YouTube és a Spotify.

A jóval drágább ( japánban kb. 800 dolláros áron kínált)  másik lejátszó, a Walkman NW-ZX707 már 5 hüvelykes HD képernyővel, 64 GB tárhellyel (+ microSD slot), 5 GHz-es Wi-Fi-vel és Bluetooth 5.2-vel rendelkezik.

Technológiai oldalról nézve  az új SONY Walkman-ek egyrészt a SONY saját  audio technológia megoldásait Artificial Intelligence-powered Edge-AI, és DSEE Ultimate (Digital Sound Enhancement Engine) használja annak érdekében, hogy a hangzás a lehető legközelebb, legyen a HD hangzáshoz, a nem HD tartalmak esetében is, azaz a kulcs az eszköz hangzásvilágában keresendő majd a cég ígérete szerint.

Az operációs rendszert tekintve a SONY, nem meglepő módon az Androidra szavazott, azaz a Android 12-es operációs rendszert használ a lejátszó. Ha már a lejátszónál tartunk: a japán cég megállíthatatlanul ráülne a retro vonalra, ugyanis maga a lejátszó a klasszikus magnókazetta megjelenését mimikálja  majd.   

Jogosan, sőt, több mint jogosan merül fel a kérdés, hogy 2023-ban lehet-e és ha igen mekkora igény egy ilyen készülékre, akkor, amikor a fontosabb mobiltelefonok ma már automatikusan tudják a SONY által kínálandó funkcionalitás jelentős részét.

A márka persze szupererős, jó eséllyel zenekedvelők milliói számára cseng majd ismerősen a Walkman név. Az azonban jogos és nagy kérdés, hogy mindez elég lesz-e akkor, amikor azt a funkcionalitást, amit kínál, ma már készülékek százai kínálják…

Lassan 5 éve lesz annak, hogy a 90-es évek végének, 2000-es évek elejének meghatározó digitális zeneipari szereplője, a Winamp bejelentette visszatérését. Magát a  Winamp nevet nem nagyon kell senkinek bemutatni, a 2000-es évek elejének, közepének, azaz az MP3 korszaknak az ikonikus és kihagyhatatlan szereplője volt, ugyanúgy, mint a mai vezető streaming szolgáltatások. 2000-es évek második felében aztán  az iTunes illetve a mobiltelefonok előretörésével fokozatosan háttérbe szorult, melyből többször próbált kitörni, sajnos alapvetően sikertelenül.

Ebből szeretne kitörni a cég, immáron egy olyan piaci környezetben, ahol  a digitális zenefogyasztás immáron abszolút mainstreamnek számít, és ahol olyan technológia és média behemótok vannak jelen a piacon, mint az Apple, az Alphabet vagy éppen az Amazon.  

Az (új) Winamp koncepciója egy teljesen új megközelítésű Winamp képét vázolta fel. Egy olyan termékét, melynek bevallott célja az lenne, hogy megteremtse a kapcsolatot a legfontosabb streaming szolgáltatások között. Legyen szó desktopról vagy mobiltelefonról.

A projekt első hallásra is komplex ,így az, hogy a megvalósítás éveket vett, vesz igénybe, valahol nem meglepő. A jelek és információ morzsák  szerint azonban 2023 a Winamp éve lehet. Ugyanis 2022 nyarán,  a Belgiumban tartott Wallifornia Music & Innovation Summit-ot .a Winamp vezetője, Alexandre Saboundjian fontos részleteket árult a tervezett szolgáltatásról, majd nem sokkal később, immáron a tesztelők toborzása is megkezdődött.

Nézzük tehát akkor, mit is tudunk jelenleg az új Winampről:

Lejátszó

A 90-es években a Winamp nem volt más és több, mint egy a számítgépünön megtalálható, bármilyen forrásból származó (…)  zene tartalmak illetve internetes streamek lejétszására képes asztali szoftver. 2022-ben 2023-ban   mindez már vajmi kevés lenne nem csak, hogy a sikerhez, hanem ahhoz is, hogy bárki felkapja a fejét a hajdan volt megbrand neve hallatán.

Az új winamp projekt egyik kulcs célja pontosan az, hogy egy a 21.századi zenei tartalomfogyasztási trendeknek megfelelő, azokat kiszolgáló lejátszó létrehozása. Azaz, egy olyan lejátszó, amely a különböző forrásokból- legyen az audio streaming szolgáltató, podcast, online rádió -  származó tartalmakat egy helyre összegyűjti és elérhetővé teszi.

Mindezen felül a lejátszó- ami sokkal inkább lesz már egy multiplatform player mint egy asztali kliens-  rendelkezik majd szinte az összes olyan elemmel-  equilazer, beépített rádiók- amikkel a winamp anno is rendelkezett. 

A modell nyilván csak úgy és csak akkor tud majd működni, hogyha az audio streaming szolgáltatók is partnerek lesznek mindebben. A feladat még akkor sem ígérkezik könnyűnek, ha tudjuk, hogy a Winamp és a legjelentősebb zenei kiadó, a Universal Music között  van kapcsolat….

Nem véletlen, hogy Alexandre Saboundjian Winamp CEO lépésről lépésre ígéri az újabb és újabb partnerek hozzáadását  majd a szolgáltatáshoz.    

Zeneszerzőknek

Nagyon nagy újdonsága lesz az új winampnek, az, hogy immáron nem csak egy az egyedi felhasználók számára nyújt majd megoldást, hanem az előadók számára is.

Az ígeretek szerint  az új Winamp  segít majd a előadóknak abban, hogy a disztribúciós bevételi forrásaikat együtt, egy helyen kezeljék, illetve a Winamp minden jel szerint meglépi azt, amit eddig még egyetlen streaming szolgáltató sem mert/tudott: előadó alapú előfizetéseket is kínál majd.

A Winamp modelljében az előadóknak maximális szabadsága lesz abban, hogy meghatározzák, mely tartalmaik lesznek szabadon és melyek csak előfizetéssel elérhetőek. Ara is lehetőségük lesz, hogy egy vagy több előfizetéses modellt hozzanak létre. A bevételek túlnyomó hányada pedig  az előadóknál marad majd ( szemben a mainstream streaming audio szolgáltatásokkal) A Winamp által kínált 85% ugyanakkor nem számít kiemelkedőnek, sőt a Patreon érdemben kedvezőbb feltételek mellett 5, 8 vagy 12%-ot tesz el.

Ha minden igaz és minden a terv szerint halad, akkor 2023-ban végre valóban megláthatjuk majd, hogy mit is gondol a Winamp a zenefogyasztásról a 20 évvel később, mint ahogy siker és kihagyhatatlan szereplő volt.  Mind az aggregátori szerep, mind az előadók számára nyújtandó újfajta, független disztribúciós megoldásnak lehet piaca, kérdés, hogy egyszerre, egy időben is megvalósíthatóak lesznek-e úgy, hogy mindkét területen komoly piaci szereplő legyen a Winamp, ismét.  

A Youtube a legmeghatározóbb zeneipari szereplők közé tartozott, már akkor is,amikor még nem volt  klasszikus értelemben vett streaming zenei szolgáltatása, mint most a Youtube Music “csak” ingyenes zenei videók milliót  elérhetővé tevő platformként volt jelen.  Érdekes módon,   utóbbi sikerét pontosan a Youtube  meghatározó szerepe akadályozta.

Pontosan ez az ingyenesség az, ami a legnagyobb kihívást jelentette az Alphabet prémium zenei szolgáltatása, a Youtube Music számára. Azaz, hogy fizessenek a felhasználók valami olyanért, ami alapvetően az ingyenességgel kapcsolódott össze márkaszinten az elmúlt bő 15 évben.

Ha őszinték akarunk, vagy szembenézőek akarnának lenni a Youtube-on belül, akkor azt mondanák, hogy az indulása után eltelt 2-3 évben mindez nem sikerült. Sőt, a Youtube Music hatalmas bukás volt, hosszú-hosszú éveken át!

Valamikor 2019-ben lehetett ebből elege az Alphabet s a Youtube vezetőinek és ez hozta el azt a pillanatot, hogy  az Alphabet egyfajta utolsó szalmaszálként meglépte azt, amit sokan javasoltak neki és amely révén valóban ki tudja aknázni azt a tényt, hogy a világ legnépszerűbb mobil operációs rendszerét a cég fejlesztette ki. Az 2019  ősze  óta ugyanis minden Android 9-es vagy afeletti operációs rendszert tartalmazó mobiltelefonon  valóban a Youtube Music  az Android operációs rendszer alapértelmezett zenelejátszója!

Egészen biztosan nem lehet kijelenteni, hogy ez hozta meg a fordulatot,de ettől még tény, hogy 2019 vége óta látványosan nőtt a Youtube Music növekedési üteme. Akkor alig 20 millióan fizettek a zenéért a videómegosztón, ma ez a szám már 80 millió!

A legutóbb,nagyjából  bő egy évvel ezelőtt közölt 50 milliós adathoz képest 30 mililó előfizetővel tudta gyarapítani táborát a Youtube Music, ami azt jelenti, hogy havi 2.3 millió új elfizetővel tudta folyamatosan növelni táborát szolgáltatás. 

Az, hogy a Youtube-nak immáron 80 millió előfizetője van azt jeleni, jelentheti, hogy a globális audio steaming piaci verseny második helye most már teljesen nyílt, az Apple,az Amazon és a Youtube között. Ami ha azt  is figyelembe vesszük, hogy alig 3 évvel ezelőtt a Youtube-ról, még  mint az audio streaming szolgáltatói piac outsideréről beszéltünk…

A Youtube 80 milliós előfizetőszáma egy másik hírrel együtt nyeri talán el igazi súlyát: Szeptemberben jelentette be a Youtube ,hogy 2021 és 22 között, 1 év alatt 6 milliárd dollárt fizetett ki jogdíjként a zenei kiadóknak,ami ráadásul 50%-os növekedést jelentett az előző évhez képest!

Ez pedig azt jelenti, hogy minden jel szerint elkezdett működni a Youtube saját értelmezésében vett kétoldalú üzleti modellje. A Youtube, mint videómegosztó,a maga milliárdos elérésével most már a zeneipar számára is hatalmas bevételeket generál. És persze, a value gap ( azaz az ingyenes hallgatott streaming tízmilliárdjaiból származó  előadói bevételek) még fennáll és létezik, de évi 6 milliárd dollár megfizetése után már a kiadókat is sokkal kevésbé zavarja…És ott van mindemellett az anno szinte mellékprojektként indult Youtube Music, amely mostanra a második legfontosabb streaming piaci szolgáltatássá válhatott.  

Az egyre erősödő és intenzívebbé váló streaming piaci versenynek van  egy fekete lova, egy amolyan a radarok alatt közlekedő,közeledő szereplője. No nem egy ismeretlen új start-upról vagy megtáltosodó piaci szereplőről van szó, hanem ez globális óriásról, az Amazonról.  

Arról, az Amazonról, amely azon kevés piaci szereplő egyik napjaink nyugati streaming szolgáltatói között, aki nem a szabályos streaming piaci mintát követi, azaz nem egy hatalmas dal adatbázishoz való hozzáférést kínálnak havi előfizetési díjért cserébe.

Jeff Bezos  cégének zenei szolgáltatása azon felül, hogy mást és más formában kínál az zenekedvelők számára  érezhetően másokat is tud megszólítani ezáltal. Amíg a vetélytárs streaming szolgáltatások az Apple, a Spotify vagy éppen a Youtube zenei videónak- néző illetve hallgató közönségének közel 60% -a 35 év alatti, addig az Amazon Prime zenei szolgáltatások esetén ez alig 40%.  

Az építkezés most egy újabb és talán minden eddiginél fontosabb lépéshez érkezett: a Prime előfizetők számára shuffle módban ( azaz véletlen lejátszás módban) a Seattle-i cég elérhetővé tette ingyen és reklámmentesen teljes, immáron 100 millió dalból álló zenei adatbázisát.  ( zárójelben jegyezzük meg, hogy a Prime előfizetők ezen felül, ezen túl a poscast tartalmakhoz is ingyenesen férhetnek hozzá)

A valaha volt fekete ló most már minden kétséget kizáróan kijött a napfényre., hiszen az Amazon Music a harmadik legjelentősebb, legnagyobb előfizetőszámmal rendelkező nyugati streaming zenei szolgáltatás. A jelentőségét azonban nem ez adja meg, hanem az a különleges megközelítés, amelyet  Jezz Bazos és Steve Bloom követtek.  

Az a megközelítés, amelyet a kiadók eleinte nem nagyon kedveltek és támogattak. 2022 végére ugyanakkor fundamentálisan változott meg.. maga a piac, és vált hirtelen mindenki számára elismert taktikává az, amit az  Amazon lassan 10 éve követ zenei téren és aminek a lényege, hogy a többi streaming zenei szolgáltatással szemben  sokkal szegmentáltabb ajánlatokkal jelent meg a piacokon, melyek azok számára is vonzóak lehetnek, akik számára a standard streaming ajánlatok nem azok.

Ez 5-7 évvel ezelőtt, amikor a Spotify és a többi szolgáltatás is meredeken tudta növelni előfizetői számát, nem számított fontosnak. Most, amikor azonban a fejlett nyugati zene piacokon a növekedés lelassult, hirtelen az Amazon módszere vált a nyerő módszerré.      

Az Amazon megközelítése még egy területen bizonyul a jó megoldásnak: A feltörekvő piacokon. Ezek azok a piacok, melyekről mindenki tudja, hogy  a streaming zenei szolgáltatások növekedésének kulcsa lesznek, de az igazán sikeres modelt ezekre a piacokra eddig még egyetlen nyugati streaming szolgáltatónak sem sikerült megtalálnia.  

A Seattle-i cég szegmentált megközelítése pont ezeken a piacokon működhet igazán jól. A kínai vagy az indiai piacokon 100 milliókban mérhető a helyi streaming zenei szolgáltatások ingyenes részének felhasználói tábora, miközben a prémium részét ezeknek a szolgáltatásoknak alig használják a helyiek.  A hirdetési piac fejletlensége miatt ugyanakkor a  streaming zenei szolgáltatások ingyenes része által generált hirdetési bevételek is felettébb alacsonyak Ebben a környezetben lehet nagyon jó, köztes megoldás az Amazon Prime Music, szegmentált szolgáltatási ajánlataival.  

Abban a globális helyzetbe, ami felé tartunk, amikor várhatóan a szórakóztatóipari költéseket ( is) visszafogják majd az emberek , a Prime már nem csupán egy ingyenes kiszállítást nyúlt kedvezmény platform lesz. Az Amazon pedig egészen biztosan nem a streaming piac sötét lova, hanem az egyik legmeghatározóbb szereplője lesz.  

A TikTok a 2020-as évek slágerszolgáltatása, folyamatosan, meredeken növekvő felhasználószámmal, egyre jelentősebb hatással az online videó, a közösségi média valamint az online reklám piacokra.

A kínai közösségi szolgáltató volt az első olyan szolgáltatás, amelyről azt mondhattuk, hogy a világ zenei fogyasztását jelenleg uraló streaming szolgáltatások kihívója lehet.  Ma már ez szinte tényként kijelenthető, még akkor is, hogyha globálisan jelenleg ( még) nincsen egy az egyben versenyben a TikTok a streaming zenei szolgáltatásokkal. Ez ugyanakkor nem jelenti azt hogy a TikTok ne formálná át markánsan a világ zeneiparát, már most is!

Mindez alapjaiban változhat meg és a nyugati streaming szolgáltatások eddigi ( viszonylagos ) nyugalma pánikba fordulhat át! A kínai cég kevésbé fejlett piacokon ugyan már évek óta jelen van Resso néven egy audio streaming szolgáltatással, most azonban minden jel szerint megjelenhet a szolgáltatással a tengerentúlon is, azaz direktben támaszt versenyt a piacvezető Spotify-nak és a többi nyugati streaming szolgáltatásnak.

A nyár végén fedezték fel az első jeleit a lehetséges szolgáltatásnak, amikor is a TikTok Music védjegy iránti kérelmet megtalálták egyes amerikai lapok, sőt később a TikTok ( lehetséges?) zenei szolgáltatásának álláshirdetéseit is.

Hogy és hogyan?

A két legfontosabb kérdés- amire egyelőre nincsen válasz- a  Bytedance streaming zenei szolgáltatásával kapcsolatban az, hogy önálló lesz vagy sem, illetve az, hogy egy új szolgáltatásról beszélhetünk majd vagy magáról a Resso globális kiterjesztéséről?

Ugyan eleinte a hírek arról szóltak, hogy teljesen önálló szolgáltatást tervez a kínai cég, a friss hírek inkább azt sugallják, hogy a fő TikTok alkalmazáson belül jelenhetnek majd meg.

Az, hogy a Resso jelenik-e majd meg a nagy nemzetközi zenei piacokon vagy egy teljesen új alkalmazás, talán még ennél is homályosabb kérdés.    

A TikTok Music iránt beterjesztett védjegyoltalmi kérvényen felül ugyanis- sokkal kacskaringósabb úton- de a Bytendance rendelkezik egy másik streaming zenei  védjegyoltalommal is, ami a technológiai részt érinti.  A Music Station névre hallgató megoldás, amely zenei tartalmak mobil eszközökre való letöltését teszi lehetővé, és amely egy régi 2016-on oltalom, az angol Omnifone cég által végül minden jel szerint a Bytedance- hez került.

(Zárójelben jegyezzük meg, hogy a Bytedance esetében abszolút nem lenne ritka és meglepő ez a megoldás. Elég ha csak arra gondolunk ,hogy  maga a TikTok is a Musical.ly szolgáltatás alapjain jött létre.

Mivel?

Nyilván egy streaming zenei szolgáltatás mit sem ér tartalmak nélkül, tehát a Bytedancenek meg kell állapodnia a nagy nemzetközi kiadókkal.  Azokkal a nagy nemzetközi kiadókkal, melyekkel a TikTok viszonya sok mindennek elmondható,csak felhőtlennek nem!

A tervezett szolgáltatás- valósuljon meg az akár önállóan, akár a TikTok szerves részeként- üzleti modellje hasonló lesz, lenne ahhoz, mint amit a Spotify megismertetett a világgal, és mai a mai napig sikereinek egyik kulcsa. Ezt tehát nem kell(ene) sokáig magyarázni és ecsetelni a kiadók számára. A Bytedance gondja ellenben az, hogy a Resso adatai, szemben a svéd vetélytársával kiábrándítóak ezen a téren!  A tárgyalásokhoz közel álló források szerint a kínai cég 10% alatti konverziós adatokat ( azaz az ingyenes szolgáltatásból a prémiumba migrálók arányát) tud felmutatni, szemben a Spotify közel 50%.os arányával! A Resso kapcsán olyannyira hűvös a viszony a kiadókkal, hogy a Sony Music, nem is  hosszabbította meg lejáró szerződését, így a tartalmai jelenleg nem is érhetőek el .

A Resso tehát inkább hátrány a tárgyalásokban jelenleg  Bytedance számára akkor, amikor azt szeretné bebizonyítani, hogy a közel 1 milliárd TikTok felhasználó mekkora promóciós érték is a kiadók számára.

Miért

Talán a legérdekesebb kérdés a tervvel kapcsolatban a miért? Miért van szüksége ( ha van egyáltalán) a kínai cégnek arra, hogy belépjen egy olyan piacra, ahol a piacvezető személyre hosszú idő óta nem kétséges, annak ellenére sem, hogy  olyan cégek üldözik, mint az Apple, a Youtube vagy éppen az Amazon.

A TikTok  1 milliárd zenére fogékony felhasználója ugyanakkor ma, kénytelen valamelyik fent említett streaming szolgáltatóhoz ellátogatni akkor, ha zenét szeretne hallgatni. És ez hosszú távon majd akár gond is lehet a TikTok számára, majd akkor, amikor monetizálni is szeretné ezt a hatalmas felhasználói bázist.

A Podcastingról,mint jelenségről először 2017-ben írtunk. Akkor is azt írtuk, hogy az igazi robbanást azonban az hozhatja  el, hogyha az igazán meghatározó streaming piaci szereplők is meglépik a mély integrációt, azaz, hogy a podcast tartalmakat zenei platformjaik részévé teszik.

Történetileg nézve egy csendesen induló technológiai evolúcióról  beszélhetünk.  A Podcasting, technológia értelemben  hasonló a rádióadáshoz,  azaz audio tartalom  megosztását teszi lehetővé, azzal a különbséggel, hogy  a podcastok jellegükből fakadóan erősebb on-demand jelleggel bírtak. A 2000-es évek közepén aztán egyre több Podcast jelent meg, egyre több témában, a fő problémát, a podcastok felfedezését ugyanakkor csak 2005-ben az Apple oldotta meg, amikortól is az iTunes 4.9-es verziója már támogatta a podcastok feltöltését is

Az azóta eltelt 15 évben aztán a podcasting valódi mainstream és meghatározó audio formátummá nőtte ki magát. Aki pedig erről a vonatról lemarad, az kimarad, kimaradhat az elkövetkezendő évek legmeghatározóbb növekedési területéről.  

Így indított podcast szolgáltatást a Spotify,  az Amazon, majd a Facebook is. A közösségi szolgáltatások esetében a podcasting természetes kiterjesztése lehet a ma már meglevő kép, videó és egyéb tartalom típusoknak.    

Az, hogy posztunk alanya, a Twitter miért késlekedett mindezzel ilyen sokáig, több mindennel ,magyarázható. Egyrészt azzal, hogy a cég sosem volt igazán elkötelezett a  prémium tartalmak iránt, és talán még a Facebooknál is bizonytalanabbul mozgott ezen a területen. Másodsorban pedig Elon Musk és a Twitter  megvásárlása körüli szappanopera nyilván nem segített az olyan stratégia kérdések eldöntésében és megvalósításában, mint egy podcast platform indítása.

Megkésve bár, de ,megjelent tehát a Twitter  podcast platformja , nézzük hát mit is érdemes tudni róla? A podcast tartalmak az újragondolt Spaces fülön jelennek majd meg,a Twitter iOS valamint Android alkalmazás verzióiban.  Ez az a területe a twitternek, ahol már most is megjelentek audio tartalmak, elsősorban a közös csevegést lehetővé tevő audio room-ok.   Ez egészül tehát mostantól ki podcast tartalmakkal.

Tartalmilag a Spaces fülön sport, politika, zene témában válogatott audio tartalmak jelennek majd meg.  Strukturálisan  az oldalon három szekció lesz megtalálható. A legfelsőben egy vegyes témaajánló  kap majd helyet, amelyben különböző érdekes témák lesznek megjelenítve ez alatt kap majd helyet  a Spaces Spotlight szekció, amelyben a Twitter által kiemelt, legérdekesebbnek tartott audio tartalmak jelennek majd meg, legalul pedig a következő lejátszásra váró podcastot láthatjuk majd.  

A Podcastok esetében a tartalmakat a Twitter a podastok RSS feedjeiből veszi majd ki és jeleníti meg azokat,amelyeket aztán a felhasználók személyes preferenciái, likejai és dislikejai valamint korábban hallgatott podcastek alapján jelenít majd meg, személyre szabottan.    

A Twitter tehát egy a Pandoráé-hoz hasonló megközelítést alkalmaz akkor, amikor a felhasználóknak biztosít lehetőséget arra, hogy aktivitásaik révén egy teljesen személyre szabott  élményt kaphassanak. Ez markánsan más megközelítés, mint az Apple vagy a Spotify által alkalmazott, a szerkesztőkre alapozó podcast ajánlás.  Amennyiben kifizetődik ez a fajta megközelítés (és Musk is hagyja )  , úgy a Twitter sokadik nekifutásra má úgy is meghatározó szereplő lehet a podcast piacon, hogy sokkal később ugrik bele, mint a vetélytársak.

Kisebb fellendülés után ismételten lefelé fordultak a tőzsdék. Az olyan cégeket, melyek üzleti modelljében fontos szerepet töltenek be a hirdetések, a hitelek. Maguk a streaming szolgáltatások- legyenek azok  video vagy audio- esetében másodlagos hatásként az infláció miatti fogyasztói kosár átalakulása is fájóan érinti ezeket a cégeket, hiszen az emberek egyre kevesebb tudnak költeni  szórakozásra és azon belül is streaming szolgáltatásokra.

Nem tudja ez alól kivonni magát a streaming piacvezető, Spotify sem. A svéd cég nagyon nehéz  9 hónapon van túl.  Amint a svéd cég  tőzsdei árfolyamgörbéjén is látható,az elmúlt 9 hónapban lényegében megfeleződött a Spotify árfolyama és ezáltal a cég értéke is.

Nem tudja ez alól kivonni magát a streaming piacvezető, Spotify sem. Amint a cég tőzsdei árfolyamgörbéjén is látható,az elmúlt 9 hónapban lényegében megfeleződött a Spotify árfolyama és ezáltal a cég értéke is.

Persze nem csak és kizárólag ez. Nyilván kisebb ütést kapott volna a részvényárfolyam, ha  mondjuk már nyereséges lenne a Spotify…

A jövő, feltétlenül bíztató, elég ha csak arra gondolunk, hogy a Morgan Stanley továbbra is 140, a Keycrop 146 dolláros részvényárat vár, a Marketbeat összesítése alapján pedig az elemzői konszenzus 183 dollár felett van.

Most,persze egy piaci pozíciójában megerősödött, tőzsdei cégről beszélünk,ami fundamentumaiban más helyzetet teremt. Nézzük azért kik lehetnek, lehetnének a potenciális vásárlók:

Valamelyik vetélytárs

A Google közel 10 évvel ezelőtt komolyan fontolgatta, hogy megvásárolja a svéd céget. Egy, másfél évvel ezelőtt, amikor az immáron Alphabet  látványosan küszködött zenei ajánlatával, nem is feltétlenül lett volna meglepő egy ilyen lépés.  Azonban ma, amikor a Youtube Music a legmeredekebben növekvő streaming zenei szolgáltatás ez egy felesleges lépés lenne.

Jóval nagyobb szüksége lehetne minderre az egyre inkább lemaradó Apple Music-nak. Ugyanakkor egy esetleges megállapodást eleve hátráltatja az a tény, hogy maga az Apple Music is már egy akvizíció eredményeképpen jöhetett létre. Ha ezt még félre is tennénk ,akkor is megmaradna a kétség, hogy van-e olyan versenyjogi hatóság, amely engedélyezné a piac első és második számú szereplőjének egyesülést… aligha.

Persze ne feledkezzünk meg a streaming audio piac fekete lováról, a Tencent Music-ról. Arról a Tencent Musicról, amely egy bonyolult megállapodás értelmében és most is résztulajdonosa a svéd cégnek! A jelenlegi roppant feszült amerikaiak napi viszonyrendszer mellett ugyanakkor szinte kizárható ez a lehetséges megoldás.

A Universal Music

A zenei kiadók a streaming zenei szolgáltatások előretörésének legnagyobb nyertesei, miközben sok tekintetben se veled, se nélküled viszonyban vannak ezekkel a szolgáltatásokkal. A kiadók maguk korábban is gondolták már azt, hogy jobb  streaming szolgáltatást tudnak csinálni, mint  maguk a szolgáltatók, de legtöbbször csúnyán felsültek. Ezzel párhuzamosan a kiadói szerepkör is  drasztikus átalakuláson megy keresztül, és egyre inkább eltolódik a szolgáltói szerep felé.

Sok minden indokolná tehát, hogy mondjuk a piacvezető Universal Musicnak is legyen „saját” streaming audio szolgáltatása ( A Warner Music tulajdonosa Lev Blavatnyik egyben a francia Deezer tulajdonosa is) ,de a tranzakció pénzügyi részletei nehezen állnának össze…

A Microsoft

Ha favoritot kellene mondanunk, mi a magunk részéről a Redmondi céget említenénk, bár az Activison Blizzard akvizíció után nem biztos, hogy belevágnának egy újabb tartalmi akvizícióba. Az is tény gyanakkor, hogy a Microsoft annyiszor felsült már zenei projektjeivel, hogy éppen it lenne az ideje, hogy rendbe tegye dolgait ezen a téren is. És azt se feledjük egy pillanatig sem, hogy lényegében most már a nagy tech cégek közül, egyedül a Microsoftnak nincsenek zeneipari érdekeltségei

A Netflix?

A Netflix maga a is lehet akár akvizíciós célpont, de az sem elképzelhetetlen, hogy az egyre lassuló videó streaming piaci növekedés a játék mellett egy újabb tartalomtípus.   Más kérdés, hogy hogyan, milyen módon lennének megteremtetőek a szinergiák a két cég között…

A Spotify a jelen részvényérték mellett tehát drágának éppen nem mondható. Az, ugyanakkor, ami a svéd céget ebbe a helyzetbe sodorta, egyben a potenciális vevők dolgát is megnehezíti, hiszen a hitelek nagyon drágák lettek, így nehezen jön ki az a matek, ami igazolni tudná.

Hiába tehát a lehetőség, egyelőre a Spotify minden bizonnyal marad a tőzsdén, és marad a streaming audio piac élén is.