Visszanyerte a befektetők bizalmát a Spotify?

2019. november 08. - Pléh Dániel

Alig telt el 2 hónap azóta, hogy a Spotify második negyedéves tőzsdei jelentése kapcsán azt írtuk, hogy a befektetőket, akiket leginkább  az keserítette el, hogy egyre több jel utal arra, hogy   a Spotify csak egyre olcsóbban, egyre nagyobb kedvezményekkel tudja fenntartani piacvezető szerepét.

spotify_nokia.jpg

Már a svéd cég második negyedéves jelentése is bizalomgerjesztő volt ugyanakkor abból a szempontból, hogy a svéd cég  végre valahára  nyereségesen működjön. ( Ami az utóbbi időben kevesebb hangsúlyt kapott, pedig Daniel Ek és csapta hosszú idő óta azon dolgozik, hogy megmutassa, a zenei streaming is ,működhet jövedelmezően, az extrém magas jogdíjak ellenére is)

A harmadik negyedévi jelentés aztán teljesen más reakciókat váltott ki a befektetőkből, hiszen hirtelen csak jó hírekkel találták szembe magukat. Az ügyfélbázis- nem meglepő módon- meredeken emelkedik.

spotify_userbase_2019q3.jpg

A 248 milliós teljes bázis 30%-al ,magasabb, mint az egy évvel ezelőtti 232 millió. A prémium bázis picit még ennél is jobban 31%-al növekedett és volt 113 millió fő világszerte. A szép felhasználó szám növekedés motorja- nem meglepő módon- immáron nem a nagy nyugati piacok jelentik, hanem a fejletlenebbe, de felettébb népes piacok. A svéd cég ki is emelte  befektetői prezentációjában, hogy Latin-Amerika immáron második  egymást követő negyedévben  teljesítette túl a cég elvárásait, a nagyon fontos piacnak számító  India pedig 30%-al a terv  felett teljesített.

spotify_results_2019q3.jpgA negyedéves bevételek is szépen alakultak. Az árbevétel meghaladta az 1.7 milliárd dollárt, ami 28%-al magasabb az előző év hasonló időszakának 1.3 milliárd dolláros  értékéhez képest.  De ami ennél sokkal fontosabb, hogy története során először a svéd cég operációs szinten is  nyereséges volt. Az 54 millió eurós nyereség persze nem mondható jelentősnek az 1.7 milliárd dolláros árbevétel mellett, sokkal fontosabb inkább maga a tény, hogy végre, globálisan volt egy olyan negyedév, amikor a svéd cég nyereségesen működött.

No és mi a helyzet az előző negyedévben, negyedévekben a befektetők által árgús szemekkel figyelt egy felhasználóra jutó árbevétellel? Csökkent az előző negyedévhez képest, de csak minimális 1%-os mértékben.  Az egy évvel ezelőtti értékhez képest pedig, ha nem is jelentős, de  3%-os emelkedés! Párosítva ez a pénzügyi adatokkal illetve a masszív felhasználó szám, növekedéssel, alapjaiban változtatta meg az ARPU csökkenés optikáját és tette azt elfogadhatóvá a befektetők számára.

Nem képes meggyőzni a befektetőket a Spotify

Több, mint egy éve van jelen a Wall Street parkettjén a svéd piacvezető streaming szolgáltató, a Spotify, és a kezdeti lelkesedés és befektetői bizalom után, egyre inkább úgy tűnik, hogy csak úgy,mint anno a Pandora esetében, a Spotify esetében is egyetlen területre szűkül be a befektetők figyelme...

 

S hogy akkor mindez jelenti -e azt, hogy a befektetők számára a Spotify akkor ismét a befektetésre ajánlott kategóriába került volna? Inkább azt, hogy a részvény árfolyam kicsit fellélegezhetett a durva nyomás alól.  Hosszabb távon továbbra is megmaradtak fontos és fájdalmas kérdések a svéd cég jövőjét illetően:

  • A prémium felhasználói növekedés motorja a fejletlenebb piacokról tud már csak táplálkozni
  • Ezeken a piacokon a Spotify előfizetők által fizetett előfizetési díj markánsan alacsonyabb
  • A meghatározó zenei kiadók meghatározó befolyással bírnak a Spotify költség szintje és sok tekintetben a jövője szempontjából

Szintet lép az Apple az előadók kiszolgálásában

A Spotify és az Apple nagyon sok területen   küzd egymás ellen és a streaming zenét kedvelők, illetve az előadók kegyeiért. Utóbbiak egyre fontosabb szerepet töltenek be, hiszen  a zenére is egyre inkább igaz az, ami a Netflix és az egyéb videó streaming szolgáltatók esetében, azaz, hogy az exkluzív tartalmak határozhatják meg az egyes szolgáltatások sikerét.

apple_music_amfa.png

Ebben a küzdelemben az Apple teljesen egyértelműen a sztárelőadókra helyezte a hangsúlyt, míg a Spotify- nem utolsó sorban az előadók felől érkező kritikák hatására. magára az előadók kiszolgálásra.  Elsősorban ennek tudható be, hogy a piacon utolsóként, 2018 tavaszán az Apple jelent meg saját előadói platformjával. Az Apple Music for Artists névre hallgató platformja semmi igazi újdonságot nem fog nyújtani az Apple Music-ot használó előadóknak, az egyik legjelentősebb platformként azonban ez is bőven elég lehet.

Végre elérhető az Apple előadói platformja

A digitális zenefogyasztás és a digitális zeneterjesztés térnyerésével az előadók és a kiadók viszonya szerepe sok területen és sok tekintetben ,megváltozott. Mást, nagyon mást várnak el napjainkban az előadók a zenei kiadóktól és sokkal többet a streaming szolgáltatóktól.Igen, a streaming...

 

Azt talán az Apple is érezhette, hogy  ez a béta verzióban kiadott, csak desktopon elérhető megoldás  hosszú távon kevés lesz, így  a béta megjelenést levéve, egy újabb, immáron érdemben versenyképesebb verzióval jelentkezett a Cupertinoi cég.

Ami talán a leglényegesebb a funkciók immáron mobilon is elérhetőek, azaz nem csupán desktopon, hanem  immáron külön mobil alkalmazásban is elérhető, egyelőre csak iOS alatt. ( mi lesz az Androidos előadókkal kedves Apple?)

Maga a funkcionalitás is bővült: az analitikai funkciók mélysége tovább bővült- most már a dalok életciklusának különböző időszakai  is összehasonlíthatóak, illetve megnézhető, hol, melyik tartalmi részben- albumból, playlistekből, kurált playlistekből vagy rádió jellegű listákban-  játsszák a legtöbbet az adott dalt.

Nagyon hasznos és  új funkció, hogy az előadók automatikusan figyelmeztetéseket kaphatnak, amennyiben egy adott tartalmuk életciklusának fontosabb eseményeiről. ( ha elért egy meghatározott lejátszási számot, hirtelen megugrott a hallgatottsága vagy ha egy  nagy Apple Music lejátszási listába bekerült)

Érdemben megerősödött a  földrajzi támogatás, azaz most már az előadók azt is láthatják, hogy a világ mely részein népszerűbbek a tartalmaik, hol van a legjelentősebb rajongó táboruk, egy adott daluk mennyire népszerű a különböző régiókban.

amfa_geography.jpg

Amivel azonban igazán odavág az Apple vetélytársainak az Shazam integráció! Azt, hogy az Apple kezdjen valamit érdemben a tavaly megvásárolt szolgáltatással, már régóta várta a piac, úgy tűnik egy kevésbé  központi szolgáltatás lett az első alany.

Az Apple a Shazam adta lehetőségeket is a földrajzi alapú elemzésbe illesztette bele, azaz a földrajzi elemzéseken belül láthatóak a Shazam statisztikái is. különösen hasznosak lehetnek azok a Shazam alapú statisztikák, amelyek azt is mutatják, hogy a Shazam által megtalált dalok mekkora hányada kerül be Apple Music lejátszási listákba.

Az Apple legendás arról, hogy már erősen fejlődő piacokra lép be és nyújt ott, azokon olyat, amivel magához tud  láncolni újabb és újabb vásárlókat. Az Apple Music előadói platform is jó példa erre! Addig, amíg  a Spotify egyik alapvető niche funkciója volt csupán, addig az Apple érdemben nem foglalkozott vele. (annak ellenére, hogy nagyon is beleillene mindez a modern kiadói koncepcióba, amit anno Steve Jobs dédelgetett..)

Az Apple számára az előadói analitika szerepe csak azután emelkedett meg, miután olyan szereplők jelentek meg a piacon, mint a Kobalt, amely egyértelműen a 21.századi kiadói modellt képviseli vagy miután ,maga a Spotify is nagyon erőteljesen elmozdult a kiadói irányba.  Ezen a piacon, ebben a piaci környezetben már nem engedeti meg magának  Cupertinoi cég, hogy másodlagos szintű szolgáltatást nyújtson az előadók számára.

 

A hip-hop Soundcloudja New Yorkból indul hódításra

Napjaink, meredeken emelkedő streaming piaci bevételeit túlnyomó részt hasonló üzleti modellel működő, sok tekintetben egyforma szolgáltatások bevételeiből állnak össze. Az a streaming piac, ahol olyan független szereplők próbáltak meg talpon maradni, mint az Rdio, a Songza vagy éppen a Turntable.fm már a múlté.  Sőt napjainkban már a Soundcloud, sőt a Soundcloud hasonmás Mixcloud is hasonló forgatókönyvből játszik. Nagy kérdés, erre mennyire lesz majd vevő a felhasználótáboruk..

Ezen a most már szinte csak a nagy globális játékosok- Apple, Amazon, Spotify, Tencent- által dominált piacon üdítő kivételt jelentenek az olyan szolgáltatások mint a New York-i Audiomack.

audiomack-feat-1.jpg

 

A közvetítő- az Audiomack története

Az Audiomack nem egy friss startup, hiszen immáron 6 éve, hogy David Ponte és Dave Macli alapítók elkezdték  abszolút úttörőnek számító munkájukat  New Yorkban. Az Audiomack- akkor amúgy még nm is annyira úttörőnek számító célja. az volt, hogy ismeretlen hip-hop előadók számára biztosítson megjelenési lehetőséget.  Az Audiomack tulajdonképpen tehát az akart lenni a hip-hop világban, ami a Soundcloud az elektronikus zenében(volt…)

Az Audiomack arra szeretett volna lehetőséget biztosítani hogy a valóban ismeretlen előadók, ismeretlen dalai számára publikációs lehetőséget nyújtson, egy olyan helyen, ami valóban a zenéról szól.

2019-ben, amikor az elmúlt években mi magunk is sokszor leírtuk, hogy a digitális zenei szolgáltatások egyik nagy előnye, hogy demokratizálták a zenét, azaz aki tehetséges, az ma már, tulajdonképpen önerőből is lehet sztár.  Lehet, de ez nem egyszerű és nagyon keveseknek sikerül.

audiomack_banner.jpg

A kiadói szerződéshez is ma már elengedhetetlen, hogy az előadó vagy együttes egy érdemi rajongó tábort tudjon prezentálni. Ebben segíteni tud elképzelései szerint az Audiomack, de természetesen garantálni nem tudja. Azt ellenben igen, hogy egyfajta piactérként működjön, ezzel segítve az előadókat és amúgy magukat a kiadókat is,  tehetségek megtalálásában, hiszen  tehetséges hip-hop előadók után kutató kiadói szakembernek nem kell mást tennie mint felmenni az Audiomack oldalára és megnézni, kik mennek a népszerű listákban.  ( Ehhez persze kell az- ami a cég és a szolgáltatás egyik titka is-  hogy folyamatosan pörögjenek az új és érdekes  tartalmak az oldalon)

Egy területen ugyanakkor nagyon máshogy működik az Audiomack, mint ahogyan azt a Soundcloud tette és teszi, ez pedig az üzleti modell.   Az alkotók ars poeticájával ugyanis nem (lett volna) összeegyeztethető az, amit a Soundcloud tett, azaz, hogy a feltöltőktől kérjen pénzt.  

 

Ahhoz, hogy a David Ponte és Dave Macli alapítók által elképzelt modell működjön,  elengedhetetlen a növekedés. Ami akkor, hogyha a szolgáltatás alapvetően ismeretlen tartalmakra épít, mint ahogyan azt az Audiomack tette és teszi, nem egyszerű feladat. De minden jel szerint jó úton halad a New Yorki cég. A cég által a Billboard-al megosztott adatok alapján havonta immáron 1 millió látogatójuk van a különbözö platformokon, akik havi mintegy 1 milliárd dal meghallgatást generálnak!

 Ebben nyilván nem keveset segített az is hogy ugyan az Audiomack elsősorban ismeretlen előadók platformja, de ismert, nagyon is ismert előadók is használják marketing eszközként!  Jennifer Lopez menedzsmentje  által létrehozott hivatalos Jlo Audimack account „felel” a platform második legnépszerűbb, legtöbbet hallgatott daláért. Az első helyen pedig  maga Eminem áll, aki Killshot című számát a meghatározó platformokon való megjelenés előtt(!!) elérhetővé tette az Audiomack-en.

És persze megkerülhetetlen kérdés a tartalmak jogosítása.  Mivel az Audiomack oldalaira bárki feltölthet tartalmat, ezért bármilyen, akár jogosítatlan tartalom is felkerülhet.  A legtöbb ilyan szolgáltató,a DMCA a Digital Millienum Copyright Act adta lehetőségek által működik, működhet. A Youtube – illetve ma már a Soundcloud- esetében megszokott tartalom azonosító rendszerek hiányában a nem licenszelt tartalmak esetén természetesen ez a kiadóknak is megadja a lehetőséget a tartalmak levételére, és napjainkban már gyorsan és profin élnek is ezzel a lehetőséggel.  Az Audiomack esetében is igaz ez, mégsem lehetetlenült el a cég.

Ehhez persze két fél kell, de eddig olajozottan működik az együttműködés ezen a téren a kiadókkal. A kiadók türelmesebbek az Audiomack-kel, ugyanis azt érzékelték a korábbiakban, hogy amennyiben jelezték, úgy a kifogásolt tartalmak igen gyorsan, akár percek alatt lekerültek az oldalról. Ez a gyors és korrekt reagélás eddig kiváltotta a  kiadói partnerekből a pozitív hozzáállást és azt , hogy a többi tartalom státusza, forrása felett szemet hunynak.

Hosszú távon ez nyilván nem fenntartható és járható. Ennek érdekében, mind az üzleti modell terén, mind a tartalom legalizálás terén érdemi lépéseket tettek. Az egyik ilyen megoldás, az AMP (Audiomack Monetization Platform) névre hallgat és lényege, hogy a platformon megjelenő előadók dal lejátszás szám  alapján részesedhetnek a platformon keletkező hirdetési bevételekből. A másik egy a kiadók számára jóval kecsegtetőbben hangzó megoldás, amely havi 5 euró ellenében plusz funkciókat- hirdetésmentesség, tartalom letölthetősége- ad az Audiomack userek kezébe.

A tartalom legalizálás terén a legjelentősebb lépést a Warner Music-kal kötött megállapodás jelenti, amely megállapodás utat nyithat ahhoz, hogy a többi nagy(obb) major kiadó is hivatalosan is az Audiomack partnere legyen.  Az Audiomack egyik  legjelentősebb értéke, az az  irdatlan mennyiségű adat, amely keletkezik a különböző platformjain a szolgáltatásnak.   Ez az adatmennyiség ugyanakkor abban is segíthet, hogy akár az eladók, akár a kiadók felmérjék, hol, melyik tartalmuk, mennyire  népszerű.

A cél ennek ellenére sem az hogy az Audiomack a Spotify vagy az Apple Music útját próbálják követni, ezt hangsúlyozzák az alapítók! Az viszont igenis és kifejezetten az, hogy hosszú távon is egyfajta közvetítő szerepet  töltsön be.  A kiadók számára biztosítsa egyrészt azt, hogy könnyebben és gyorsabban  találhassanak tehetséges, de már bizonyított  és meglevő rajongó bázissal rendelkező előadókat. Ez valóban nagyon hasonlóan hangzik, mint aminek a Soundcloud indult. A kérdés sokkal inkább az, hogy az Audiomack tud-e tanulni a berlini cég által elkövetett hibákból? Amennyiben igen, akkor ennek a zenei stílusnak a kihagyhatatlan szereplője lehet majd mind a kiadók, mind a feltörekvő előadók számára.  Ez persze lehet, hogy kevésbé hangzik izgalmasan, minthogy világuralomra törne, ellenben sokkal reálisabb cél.

Fantasztikus áron jöhet a nagy Apple szolgáltatási bundle- benne zenével

Az egyik legrégebbi Apple-el kapcsolatos feltételezés, a saját TV ( készülék) mellett az Apple zenei szolgáltatások hardverekhez kapcsolása volt. Előbbi még várat magára, utóbbi meg persze,valamilyen szinten eleve megvalósult azzal, hogy az iTunes minden Apple készüléken megtalálható volt , ha akartuk, ha nem.

De az igazi zenei szolgáltatás-hardver bundle azt jelentette volna, hogy  bárki, aki Apple terméket vásárol lényegében ingyen kapta volna hozzá  az iTunes zeneletöltés lehetőségét.

apple_bundle.jpeg

Az Apple mint cég már persze az elmúlt években is sokat változott. Bevételinek továbbra is meghatározója a hardver, egész pontosan az iPhone különböző verziói, azonban meredeken emelkednek a szolgáltatásokból származó bevételek is!

És persze iTunes nincsen már, a helyét az Apple Music vette át, és ugyan TV készülék nincsen, de van helyette egy TV streaming piaci szereplő, az Apple TV+ .  Innen pedig már csupán egy lépés- és ez a lépés most meg is valósul- az, hogy egy csomagban kaphat helyet  majd az Apple előfizetés alapú hír szolgáltatása,  TV-s tartalmaira való előfizetés és természetesen Apple Music elérés is.

Apple készülék tulajdonosként ez talán a legjobb hír amit kaphat az ember. Az Apple már saját TV szolgáltatását is mélyen a piaci ár alá árazta, havi 5 dolláros  áron viszi (majd) piacra, sőt az új Apple hardvaret vásárlók  egy évig ingyen kapják a szolgáltatást.

Mindez azt tisztán előrejelzi, hogy az Apple Tv szolgáltatása kapcsán sokkal inkább törekszik  az új felhasználók bevonzására és a felhasználói bázis növelésére  mint a nyereséges működésre. Mindez pedig komoly aggódalommal tölti el a zenei kiadókat. Azokat a zenei kiadókat, amelyek 20 éve nem tapasztalt sikereket és bevételeket érnek el,  egyértelműen a streaming zenei szolgáltatások terjedésének köszönhetően.  És  zokat a zenei kiadókat, amelyek emlékezetében élénken élnek még azok a viták és küzdelmek, amelyeket Steve Jobs-zal folytattak az iTunes zeneáruház kapcsán.

A fenti gondolatmenetet és megközelítést továbbvive, a kombinált zene és tv streaming szolgáltatás kombinált ára is valahol 10-15 dollár között lehet majd. Amennyiben 12-13 dollárnál drágább, akkor a kiadók fellélegezhetnek, hiszen a zenére és a zenei tartalmakra jutó felhasználónkénti összeg nem csökkenne. 10 dollárnál vagy esetleg alatta ugyanakkor már minden egyes előfizető esetében vesztenek a kiadók a jelenlegi összeghez képest.   

Amennyiben az Apple valóban az olcsóbb és disztruptívabb megoldás mellett kötelezi el magát- amire minden oka meglenne- akkor a kiadók számára ez a rossz emlék korszak köszönhet újból be, egy kicsit bonyolultabb verzióban.

 

Hidegháborús állapotok a kiadók és a Spotify között

A streaming szolgáltatások, élükön a svéd Spotify-a speciális helyzetben vannak. A befektetők ugyanis a Spotifyban egy a nagy lemez kiadók kiváltó, a rajongókat és a zenekarokat közvetlenül összekötő platformot látnak.Daniel Ek cége pedig a közelmúltban több olyan lépést is tett, amelyek akár...

Bonyolultabb lap leosztással, hiszen az elmúlt években pont az Apple volt az a partner amellyel nem hogy nem volt nehéz megállapodni, de amely hajlandó volt többet fizetni, mint a piacvezető Spotify, amellyel ellenben igen feszült a major zenei kiadók helyzete.  Az Apple- el való viszony megromlása tehát nem csak anyagilag, hanem stratégiailag is rosszul érintené a kiadókat, hiszen ebben az esetben a meghatározó partnerekkel -  Apple, Spotify, Youtube- is egy vagy több témában érdemi ellentét mutatkozna.   

 

A Tik-Tok lehet a zenei kiadók következő áldozata

Napjaink zenei szolgáltatásait és zenefogyasztását a streaming szolgáltatások dominálják, efelől nagyon nem lehet kétség. Ugyanakkor egyre erősebben jelenik meg  a zenei tartalom a közösségi szolgáltatásokban, elsősorban a chat szolgáltatásokban is.  

tick-tok-illo-topline-opener-bb12-2019-billboard-1548.jpg

Ennek a piacnak a szinte egyeduralkodója a kínai Tik-Tok, a néhai Musical.ly  hamvain felépült  alkalmazás vállalkozás.  És ugyan szorosan véve nem számít zenei szolgáltatásnak ( ahogyan Youtube-ot is ritkán emlegetik annak, minden ellenkező adat ellenére ) mégis mivel zenei tartalmak jelennek meg rajta, ezért  szükséges, hogy a nagy nemzetközi kiadókkal is rendelkezzen megállapodással azok  felhasználására.

A Youtube és az abszurd találkozása

bytedance-empire_1.pngA Musical.ly-ről mint a világ legnagyobb zenei játszóteréről írtunk először 2016-ban. Az alkalmazás segítségével saját magunk hozhatunk létre rövid videóklipeket –maximum 15 másodperc hosszúságban-   ( hasonlóan mint vetélytársa a Dubmash esetében)  illetve követhetjük a számunkra szimpatikus felhasználói profilokat.  

A Shanghaiból indult cég  meredeken növekedett, olyannyira, hogy tavaly ősszel már   naponta több, mint 10 millió, tini  használóval büszkélkedhetett, teljes felhasználói tábora pedig meghaladja a 100 millió főt.  

Egészen biztosan ezek a számok voltak azok, amelyek felkeltették a Pekingi székhelyű,  kínai léptékkel és óriáscégnek számító, és több média érdekeltséggel bíró ByteDance Technology Co. érdeklődését. Hogy aztán azt tegye a vetélytárs szolgáltatással, amit legtöbbször tenni szoktak: bezárja azt és felhasználóit saját- amúgy jóval nagyobb- szolgáltatásába terelje.

A Bytedance amúgy  itt Európában kevéssé ismert cég, pedig valódi óriás vállalatnak mondható!  Értékét jelebleg nagyjából 20 milliárd dollárra taksálják és messze nem a Musical. ly akvizíciója volt az első lépése  ezen a területen l

 

Ez az, amit eddig a Tik-Tok meglehetősen lazán vett ,és lehet erre ráfázik. A Bytedance ugyanis a Musical.ly akvizíciója során természetesen annak kiadókkal levő megállapodásait is megörökölte.  Azok ugyanakkor -szemben az iparágban egyre többször alkalmazott megoldással-   egy időben járnak – illetve jó eséllyel jártak- le. Ezen felül a Musial.ly egy is, feltörekvő start-up volt a megállapodások megkötésekor, ami azt jelentette, hogy a kiadók kedvezményes áron és feltételekkel  adták oda tartalmaikat. Na mindez a Tik-Tok esetében, melynek több, mint egy milliárd felhasználója van biztosan nem igaz.

A kiadók  követelése roppant egyszerűen megfogalmazható: több pénzt, sokkal több pénzt szeretnének látni a világ jelenleg talán legnépszerűbb  közösségi szolgáltatásából. Amennyiben nem jutnak megállapodásra hosszabb távon sem, úgy papíron megtehetik, hogy visszavonják tartalmaikat és ezzel illegalitásba taszítják a világ legnépszerűbb tini  alkalmazását.  Eddig ez egyetlen igazán népszerű alkalmazás esetében sem történt meg, és döbbenetes fordulat lenne, hogyha pont a Tik-T-ok-al statuálna példát a kiadói oldal.

Márcsak azért is kicsi erre az esély, mert az, amit anno a Youtube-ra elmondtunk, az legalább annyira igaz a Tik-Tok-ra is, azaz a tinik körében a zenei marketing  kihagyhatatlan eszköze ma már a kínai szolgáltatás.

S hogy akkor mire számíthatunk a felek egyezkedésében? Leginkább hosszú, elhúzódó csatára.  A Tik-Tok is sokkal komolyabban veszi immár a problémát, jelzi ezt egyrészt az,  hogy sorra veszi fel a témában igen jártas szakembereket.

Mesteri intelligencia-a Jukedeck

A mesterséges intelligencia alkalmazásának és lehetőségeinek egyik legizgalmasabb és sok tekintetben legszubjektívebb területét a zene jelenti.

jukedeck_platform.png

Arról, hogy egy  a mesterséges intelligencia által írt vagy humán előadó által írt szám -e a jobb végtelen vitát lehetne folytatni. Arról ellenben nem, hogy   melyik az olcsóbb .És ez pedig a mesterséges intelligencia, hiszen az  általa generált zenei tartalmak jogdíjmentesnek minősülnek.

Az ilyen jellegű tartalom előállításra specializálódott a londoni, 2012-ben alapított Jukedeck!  A zenei tartalmat kereső felhasználónak csak meg kell adniuk milyen zenei stílusban milyen hosszúságú aláfestő zenét szeretnének, az alkalmazás pedig hipp-hopp elő is állítja azt.

 

 

De a készülődés jelének fogható fel az is, hogy a kínai cég, szinte a fű alatt akvirálta Jukedeck névre hallgató mesterséges intelligencia alapú zenei kreáló alkalmazást és persze az csak a véletlen műve lehet, hogy a Jukedeck egyik profilja, hogy jogdíjmentes de mégis legális zenei tartalmakat generáljon mesterséges intelligencia alkalmazásával.

Saját sírját áshatta meg a Soundcloud vetélytárs

A streaming szolgáltatások monetizációja annak ellenére rendkívül összetett és bonyolult, igaz ez még annak ellenére is, hogy száz milliók használják ezeket a szolgáltatásokat. És különösen igaz ez az olyan speciális(abb) jellegű  szolgáltatásokra, mint a Soundcloud és társai.

mixcloud-select-share.jpg

A sokak által a Soundcloud kistestvérének nevezett Mixcloud sokáig szándékosan kerülte a berlini “testvérének” hibáit. Ennek (is) tudható be, hogy a Mixcloud jelenleg a interaktív rádiókra vonatkozó licenszek alapján működik, ami azonban  sok olyan korlátozást tartalmaz, amely hátráltatja a szolgáltatás működését. A kiadókkal való közvetlen szerződés tehát nem elsősorban azért szükséges, mert a Mixcloud klasszikus streaming szolgáltatás indítana, hanem sokkal inkább ahhoz, hogy fontos funkciókat implementálhasson a szolgáltatásba.

Mindennek azonban ára van- ahogyan azt a Soundcloud példája illusztrálta is – és minden jel szerint ez az ár a Mixcloud ingyenes részét  fogja alapvetően érinteni.

Nikhil Shah, Nico Perez és Mat Clayton  alapítók ugyanis hosszas nyílt levélben szabadkozva jelentették be, hogy a Mixcloud „kénytelen” korlátozni az ingyenesen elérhető szolgáltatását. Azt, hogy ki mennyire veszi majd ezt észre a használattól függ majd elsősorban, azaz leginkább a Mixcloud legaktívabb használóit érinti majd legfájdalmasabban.  De nézzük sorban, mi is fog a jövőben változni:

  • nem lesz lehetőség visszafelé tekerni a mixekben/számokban
  • egy felhasználó maximum 3 alkalommal hallgathatja meg ugyanazt a mixet vagy dalt 2 héten belül
  • nem érik el azokat a tartalmakat, amelyek egy előadótól vagy albumról 4 vagy több zeneszámot tartalmaznak

S hogy mit kínál ezzel szemben a Mixcloud , különböző  előfizetéses csomagjain belül?

Alapvetően két, sok tekintetben különböző előfizetési lehetőséget kínál  a brit cég azoknak, akik erre hajlandóak pénzt áldozni.

Az egyik a Mixcloud Premium névre hallgató, havi ( jelenleg akciósan 3.99 euróba kerülő)  előfizetés, ami tulajdonképpen a klasszikus streaming szolgáltatások modelljét követve  elérést biztosít olyan tartalmakhoz és funkciókhoz,  amelyeket az ingyenes elérés nem biztosít.

Sokkal izgalmasabb a Mixcloud másik prémium csomagja, a Mixcloud Select. A MixCloud Select ugyanis lehetővé teszi, hogy a Mixcloud használók  feliratkozzanak egy-egy vagy akár több zenész csatornájára és ennek keretében  dotálják is kedvenceiket. Cserébe természetesen plusz funkciók is elérhetek lesznek számukra, úgy mint a mixel letölthetősége vagy offline ,meghallgathatósága.

mixcloud-select-model.jpg

Az új idők szelét megérezve a Mixcloud elsősorban ez utóbbit igyekszik propazsálni, azzal a mottóval, hogy az előfizetési díjakat teljesen transzparens módon osztja el, és a funkció árazása is szándékosan olyan  (2,99 dollár/font/euró/csatorna) , hogy egyrészt érdemben eltérjen a streaming szolgáltatások megszokott árazástól illetve, hogy lehetővé tegye, hogy ne csupán egy hanem több 3-5 csatornára is feliratkozzunk.  

 

Abszolút új utakat nyithat a zeneiparban a Soundcloud kistestvére

A MixcCloud-ot sokszor és sokan nevezték már a Soundcloud kistestvérének, sok tekintetben jogosan, bár a londoni székhelyű cég markánsan más utat járt be mint Berlini testvére. A Mixcloudot Cambridge-i egyetemei diákok alapították 2008-ban, tulajdonképpen mint egyetemi rádiót, ahol a mixtape rajongók oszthatták meg egymással kedven válogatásaikat.

Valóban a Mixcloud Select egy teljesen új és egyedi üzleti modell. Nagyon nagy kérdés ugyanakkor az, hogy egyedisége miatt, bárki hajlandó lenne fizetni érte.  A  sokkal nagyobb, sokkal népszerűbb Soundcloud példája alapján  inkább azt mondanánk, hogy nem. Ez pedig nem kevesebbet jelenthet, minthogy a Mixcloud, egy rossz lépéssel 15 év szisztematikus munkáját dobhatja hónapok alatt a sutba és tűnhet el a nagy streaming zenei süllyesztőben.  Kár lesz érte…

Nincs mese:minden Android telefonon Youtube Music lesz

Lassan másfél éve, hogy elindult a Youtube Spotify vetélytársnak tervezett szolgáltatása, a Youtube Music. Az indulást megelőzőn illetve a kiadókkal az ingyenes tartalmak kapcsán folytatott háború kapcsán is felmerült, hogy vajon a Google mennyire gondolja komolyan, hogy a prémium zenei szolgáltatások körében is mérvadó szereplő szeretne lenni.

youtube-music-app.jpg

Ez év januárjában kezdtek el arról pletykálni, hogy a Youtube tulajdonos Alphabet, újabb, valóban döntő fontosságú lépés megtételén gondolkodik. A  Youtube Music  2.65-ös verziója ugyanakkor  árulkodó információkat  fedett fel arról, hogy  a Youtube Music következő verziója egyben az Android operációs rendszer alapértelmezett zene lejátszója is lehet majd!

A év eleji pletykák mostanra aztán hivatalossá váltak! A Youtube ugyanis hivatalos blogján jelentette be, hogy mostantól minden Android 9-es vagy afeletti operációs rendszert tartalmaz mobiltelefonon  valóban a Youtube Music  lesz az Android operációs rendszer alapértelmezett zenelejátszója! Ez eleddig a Google Play Music volt, amely nyilván amennyiben valóban megszűnik elveszti majd ezt a szerepét.

A Youtube és a Google lépése persze maximálisan érthető, több okból is:

  1. Döcögő Youtube Music felhasználó szám

A Youtube Music felhasználó száma sehogy sem akar úgy nőni, növekedni, ahogy ahhoz kellene, hogy a piacot vezető Apple -Spotify duót veszélyeztetni tudja. Sőt a helyzet az, hogy a Youtube az időközben a dobogó harmadik fokára fellépett Amazontól is messze van. Sőt ami talán még aggasztóbb, hogy Mind a Spotify, mind az Apple Music, mind az Amazon Music lényegesen több előfizetővel növelte táborát ugyanezen idő alatt, azaz a zenekedvelők, ha választaniuk kell, a hatalmas ellenére sem a Youtube  prémium szolgáltatását választják.

  1. A vetélytársak már korábban meglépték mindezt

Ha mindez nem lenne elég, a Youtube Music összes vetélytársa már rendelkezik ilyen jellegű megállapodással. Az Apple Music mögött ott van az összes iOS alapú készülék milliárdos nagyságrendű bázisa. Ezt persze tudott tény, immáron  több, mint egy évtizede, hogy az Apple saját szolgáltatásait és hardvereit egyetlen nagy ökoszisztémaként képzeli  és kezeli. Az, hogy a Spotify egy nagyon sok tekintetben hasonló megállapodást között a Samsunggal, már messze nem volt ennyire ismert,ellenben igen fontos lépés volt a svéd cég részéréről annak érdekében, hogy maga is megteremtse azt a hardveres támogatást, ami az Apple-nek megvolt.  

Kéz a kézben próbálja legyőzni az Apple-t a Spotify és a Samsung

Amikor a Spotify és az Apple egyre elmélyülő küzdelméről beszélünk, alapvetően két olyan tényező van, amelyben a svéd cég egyértelműen hátrányban van. Az egyik az Apple feneketlen pénztárcája, amely lehetővé teszi, hogy akár fék nélküli költekezésbe kezdjen, ha éppen érdekei azt kívánják. A másik...

 

A Google  lépése teljességgel érthető tehát, és végeredményben nem másról van csupán szó, mint egy cseréről. Egy cseréről, amely még több potenciális felhasználót hivatott a Youtube Music felé terelni azáltal, hogy a Youtube music lényegében, Androidon megkerülhetetlen zenehallgatási platformmá válhat. A tét ugyanakkor nem kicsi: A Youtube Music sikere a Youtube jövőjét meghatározó  kulcs kérdéssé erősödött a Google számára.

Felforgatja-e a zenei piacokat a Universal kínai tulajdonba kerülése?

2019 minden kétséget kizáróan leginkább árt és tudott zeneipari akvizíciója a Universal Music ( egy részének) értékesítése. A cég kilátásai több, mint jónak mondhatóak, ami a 2000-es évek elejének történései, a kiadók által vízionált Armageddon, majd pedig a CD eladások valóban bekövetkező drasztikus csökkenése után ha nem is hihetetlen, de megsüvegelendő.

tencent_1.jpg

A tulajdonos Vivendi pedig érthető módon a jól termelő bizniszből a lehető legtöbb pénzt szeren eltenni, így végül úgy döntött, hogy a  cég 50%-át egy,esetleg több,  stratégiai partner számára értékesítenék.

A világ legnagyobb kiadójáért illetve annak egy részéért természetesen potenciális jelöltek és önjelöltek sora jelentkezett be. A folyamat  a tervezetthez képest lassabban haladt és már az is felmerült, hogy esetleg mégsem tud idén befejeződni.

Aztán kissé hirtelen befejeződött, nem is akármilyen eredménnyel! A Vivendi ugyanis bejelentette, hogy érdemi tárgyalásokat folytat a kínai Tencenttel a Universal Music 10%-nak(!!) eladásáról.  A Tencent 3 milliárd dollárt fizet majd a tervek szerint, ami 30 milliárd dollárra értékeli a Universal kiadót. A megállapodás értelmében a kínai cég további 10%-ot egy éven belül rögzített áron vásárolhatna meg.

Csakúgy, mint anno a Spotify-Tencent ,megállapodás kapcsán, most is egy legtöbb tekintetben  win-win megállapodásról beszélhetünk! A Vivendi számára azért, mert többsége tulajdona megmarad, miközben az eladásból befolyó összeg révén beindíthatja azt a részvény visszavásárlási programját, amely segítségével növelheti a részvényei árfolyamát és értékét.

A Tencent számára  az előnyök egyértelműek és jól kézzel foghatóak.

  1. A világ legjelentősebb kiadójában való tulajdonszerzés révén  könnyebb lehet majd menedzselni a Tencent Music hálozatába tartozó streaming szolgáltatások zenei tartalmait és kiadói megállapodásait. ( ami a különleges kínai zenei piacon nem egyszerű..)  
  2. Másrészt segíthet a Tencent azon -egyelőre azért még inkább titkos, mint nyíltan vállalt tervében is, hogy ne csupán a kínai diaszpóra meghatározó streaming szolgáltatása legyen.
  3. Segíthet a Tencentnek abban a küzdelemben is, ami egyre inkább a jogok és a disztribúció küzdelmeként is felfogható, és ahol a fő kérdés az, hogy a disztribúciós cégek ( Spotify, Apple Music stb.) vagy a jogtulajdonok, azaz a kiadók diktálhatják majd a streaming ipari feltételeket?

 

A megállapodás tehát mindkét félnek jó, de felvet nagyon érdekes kérdéseket. Leginkább azt, hogy mi lesz  a, lehet a Tencent következő lépése illetve mit jelenthet  a Universal   tulajdoni változása maga a kiadói ipar számára?

Élet a kínai nagyfalon túl

A nyugati streming szolgáltatók  megnyugodhatnak, a Tencent fő  célja minden valószínűség szerint nem  további független nemzetközi szolgáltatókban való részesedés szerzése, hanem sokkal inkább a kínai piacon való domináns szerep megtartása.  

Jelenleg ugyanis a Tencent nélkül nem létezhetne kínai legális zeneipar. Mindennek az oka nem új keletű, hanem egy 2014-es megállapodás, a Warner Music Group-al, amely következtében a Tencent  privilégiumokat élvezhet a nagy kiadók kínai terjesztésével kapcsolatban, nem is kicsiket!

A megállapodások) értelmében ugyanis a Tencent nem csak arra jogosult, hogy a major kiadók tartalmait saját platformjaira jogosítsa, hanem, hogy arra is, hogy  azokat vetélytársainak továbbértékesítse

tencent_network2.jpg

A megállapodás komoly nyomás alatt van és feltehetőleg a helyi bíróságok érvénytelenítik, így a Tencentnek, illetve tulajdonosának a Tencent Holdingsnak újfajta megoldás után kellhet néznie. Ennek az első lépése a Universal Music-ban való részesedés vásárlás.

A további lépések pedig ennek megfelelően elsősorban további major kiadókban való tulajdonszerzésről szólhatnak majd. A tulajdonosi szerkezet egyszerűsége okán a következő  falat a Warner Music lehet, majd pedig a zeneműkiadó BMG illetve a 21.századi kiadói modell megtestesítő Kobalt következhet.

 

A Tencent lépése bár ahogy fentebb írtuk direkt veszélyt nem jelent a nyugati streaming és média szolgáltatókra, de azért azt nem ért  tudni, hogy a kínai cég jó eséllyel olyan nagy nyugati cégeket előzött meg a licitben, mint a Google vagy éppen a Liberty Media. Az tehát, hogy a Tencent immáron a nemzetközi streaming ipar meghatározó szereplője, elvitathatatlan. S mivel a kínai piacra ezek a nyugati szereplők nem lépnek be  mert megállapodtak ebben a Tencenttel ( mint a Spotify) vagy mert nem engedik őket belépni, a kínai piac uralása önmagában a nemzetközii streaming piac élésre repítheti a Tencent zenei szolgáltatásait!

Tíz éve nem látott szinteken a tengerentúli zeneipar

Ha azt a nagyon egyszerű- és egyre kevésbé igaz- tételt vesszük, hogy amennyiben egy globális piac legnagyobb szereplője jó állapotban van ,akkor a piaccal nem lehet nagy baj, akkor a világ zenei piacai fellélegezhetnek, lélegezhetnének.   

us-map-states-2018_1.jpg

Arra ugyanis amit a világ legnagyobb zenei piaca, az Egyesült Államok zenei piac „művel” lassan elfogynak a jelzők! Az elmúlt években   a világ legnagyobb zenei piacán, az Egyesült Államokban olyan mértékben növekedtek a streaming szolgáltatások, hogy csak az volt a kérdés, mikor kezd majd el az az eszement növekedés kifulladni. Egyelőre erre még mindig várni kell!

Az  RIAA adatai szerit az első félévben 5.39 milliárd dollárt tettek ki a tengerentúli zeneipari bevételek, ami 18%-al magasabb, mint 2018 hasonló időszakában!

usa_riaa_streaming_2019h1.jpg

A növekedés motorja könnyen és gyorsan megtalálható: továbbra is a streaming szolgáltatások azok, amelyek a növekedés motorját jelentik.  Az első félévben az Apple Music, Spotify jellegű szolgáltatásokból közel három milliárd dollárnyi bevétel folyt be, ami 30%-al magasabb, mint a tavalyi első félév során.

Azok után, hogy nem rég arról írtunk, hogy az Amazon zenei szolgáltatásai immáron a piacvezető duót veszélyeztetik,  nem  okozhat túl nagy meglepetést senkinek, hogy a tengerentúli zeneipar legjobban növekvő szegmensét, ezek az ún. korlátozott streaming szolgáltatások jelentették, 39%-os növekedést produkálva!

Az összes  streaming szolgáltatás bevételei  elérték a 4.3 milliárd dollárt, azaz a teljes zeneipari bevételek közel 70%-át a streaming szegmens adja egyedül. A streaming szolgáltatások növekedése természetesen együtt jár azzal, hogy 2019 első félé évében immár 61 millió amerikai fizetett értük.

usa_riaa_2019h1.jpg

A többi zeneipari szegmensben  ahogy mondani szokás, minden változatlan. Az a lá carte letöltések tovább csökkennek és 15 évvel az iTunes zeneáruház indulása után, még leírni is szörnyű, hogy  a letöltések a streaming piac alig több, mint egy tizedét teszik ki napjaikban!

usa_streamuser_2011-19h1.jpg

Az előző negyedévben pesszimistán,  azt írtuk, a növekedés motorját adó streaming szolgáltatások növekedési üteme ugyanis masszívan lassul, évről évre. Akkor ,amikor pedig  ez az üteme nulla közelébe ( vagy akár csak 5% alá) lassul, komoly bajba kerülhet a tengerentúli zeneipar ismét! Ezt most nem látni, hogy belátható időn-2-3 negyedéven belül- megtörténne. Sőt,  a növekedés üteme brutálisan felgyorsult, a harmadik illetve  a negyedik negyedév a legerősebb negyedév a zeneiparban ( is) így szinte biztosan kijelenthető, hogy 2019-ben a tengerentúli zeneipari bevételek meghaladják majd a 10 milliárd(!!) dollárt. Utoljára erre 2007-ben, az iTunes sikereinek csúcsán volt példa. Ami talán még ennél is kellemesebben hangzik a tengerentúli zeneipari és kiadói szakemberek számára  az az, hogy ha és amennyiben fenn tud maradni a jelenlegi egészen brutális növekedési ütem, úgy 2020-ban havonta 1 milliárd dollár lehet majd a tengerentúli zeneipart bevétele! Pesszimizmus félretéve: halkan kérdezzük: vajon meddig?

Vetélytársat kaphatnak a nagy lemezkiadók

 A streaming gőzerővel formálja át a világ zeneiparát, ez ma, 2019 közepén nyugodt szívvel és magabiztosan kijelenthető immár, nem csak a nagy vezető  nyugati piacokra, hanem globálisan is.  Ez a változás pedig alapjaiban formálja át az előadók és a kiadók viszonyát is. A digitális szolgáltatások és marketing eszközök terjedésével az előadók számára egyre fontosabb lett, hogy   tartalmaikhoz kapcsolódó jogokat vagy azok egy része ők kezelhessék, miközben a marketing tevékenység ellátásához sok esetben már nincs is szükség a kiadókra.

kobalt--dribbble.jpg

Ehhez az újfajta világrendszerhez alkalmazkodott csendben a 2001-ben, New Yorkban alapított Kobalt Music, amely azóta, mióta 5 évvel ezelőtt írtunk róla sokkal jelentősebb szereplővé nőtte ki magát.

Napjainkban pedig a cég történetének eddigi legjelentősebb befektetési körére készül. A  meg nem erősített, ámde meglehetősen megbízhatónak tűnő források szerint a cég 100 millió dollár értékben vonhat be új befektetői tőkét.

A ( majdani) befektetői tőke elsősorban a cég AWAL (Artists Without a Label ) névre hallgató,   kiadással foglalkozó részlegének fejlesztésére fordítódik majd, de nem marad ki a fejlesztésekből a cég többi divíziója sem.

kobalt_divisions.jpg

Az, hogy ez a divízió tart a legnagyobb érdeklődésre számot, nem meglepő, az AWAL  megközelítésének lényege ugyanis az, hogy  az előadók megtarthatják saját tartalmaik jogait, miközben  marketing és promóciós támogatást kapnak a Kobalt-tól.  Ez az a terület, amely miatt a Kobalt-ot  21. századi zenei kiadónak tartják és ami miatt azt  a mennyiségű befektetést kapta és kapja, amit.

Mi is is ,amiben a Kobalt és az AWAL  fundamentálisan más,mint a nagy major kiadók?

Teljesen újraértelmeztet kiadó-előadó viszonyrendszer: A tradicionális kiadói modellben a kiadókkal szerződő előadók a szerződés megkötésével egy időben 35 évre lemondanak a zenei tartalmaikhoz kapcsolódó jogokról, melyeket onnantól kezdve kizárólagosan a kiadó képvisel és hasznosít. Minél nagyobb sztár valaki, annál nagyobb összeg üti ilyen esetekben a megállapodás megkötésekor a markát. A Kobalt Music ezzel szemben rövid távú, nagyon jól körülhatárolható feladatokra és jogokra szerződik az előadókkal.

Fókuszált működés: A kiadói szolgáltaókánt való működés egyik legnagyobb különbsége a kiadói modellel szemben, hogy ezen szolgáltatók nem rendelkeznek hatalmas, hosszú évek során felhalmozott, jól jövedelmező zenei katalógussal. Ez egyrészt azt jelenti, hogy minden erejükkel a friss előadók sikerén tudnak dolgozni.  Másrészt viszont azt is, hogy  sokkal kisebb tőke áll a rendelkezésükre a marketingre.

Tűpontos targetálás: A hagyományos kiadók, a hatalmas, már-már feneketlen büdzséknek köszönhetően tv-ben ,rádióban, újságokban és persze digitálisan egyaránt népszerűsítették előadóikat. Az újfajta kiadói modellben pontosan az előző pontban említettek miatt, nem áll rendelkezésre ekkora elköltendő össze marketingre. Így annak hatékonyabbnak, és sokkal jobban célzottnak kell lennie. És mindez azt is jelenti, hogy a Kobalt által gondozott és sikeres előadók nem feltétlenül  (lesznek) olyan globális világsztárok, mint Beyoncé vagy Taylor Swift. Sokkal  inkább az olyan előadók, mint a Kobalt egyik sztárja, Lauv, aki  több, mint 2 milliárd audio  streamnél,  500 millió Youtube videómegtekintésnél  és 26 millió Spotify hallgatónál jár.

Szoros kapcsolat a tech cégekkel: A hagyományos zenei kiadók  viszonya a tech cégekkel   mindennek mondható éppen csak felhőtlennek nem. Így volt ez már anno a digitális zene alapjait megteremtő iTunes kapcsán az Apple-el, és így van ez most a streaming piac vezetőjének számító Spotify-al is. A Kobalt ellenben szorosan együttműködik a tech cégekkel, sőt valószínűleg, ha megkérdeznénk, saját magát is inkább tech cégnek, mint kiadónak titulálná!

Azt, hogy ez a modell mennyire működik jól mutatja az a kimutatás, melyet a Billboard készített és készít minden negyedévben és amely azt mutatja, hogy az egyes kiadók hányat tudhatnak maguknak  a Billboard 100 listáiból az adott időszak alatt.  

bb19-2019-topline-chart-02.jpg

A Kobalt ezen a listán az előkelő harmadik helyet szerezte meg, megelőzve olyan zeneműkiadókat, mint a Warner vagy éppen a BMG. Azaz hiába nincsenek igazán nagy és jelentős globális sztárok a Kobalt birtokában, slágergyártásban igen előkelő helyen áll!

 

Zenei kiadó 2.0- a Kobalt Music

A tradicionális modell alapján a zeneiparban az egyes előadók zenei kiadókkal szerződnek le, annak érdekében, hogy azok elvégezzék a zenei tartalmaikhoz kacsoló marketing, terjesztési illetve jogi feladatokat, ők pedig csak a zenére koncentrálhassanak. Természetesen a folyamat ennél bonyolultabb, hiszen a kiadók számára mindig is a legnépszerűbb, legjobban eladható előadók megtalálása volt a fő cél, így a zenészek, zenekarok jelentős hányada kiadó nélkül volt kénytelen egyengetni saját pályáját.

5 éve amikor a Kobalt-ról írtunk, azt mondtuk, hogy a Kobalt lehet  a majdani 21.századi kiadó prototípus és megtestesítője. Ma, 2019 végén, ennél jóval messzebb merészkedhetünk! A Kobalt mostanra ugyanis egyértelműen a nagy major zenei kiadók kihívójának tekinthető!

Ahhoz, hogy ez ne csak egy  dicsőséges pecsét legyen, hanem valóban a Kobalt lehessen az ötödik major, ahhoz az kell, hogy megtanulja, hogyan használhatja algoritmusait, technikai tudását és  demokratikusabb üzleti modelljét arra, hogy a rajongókból elköteleződést váltson ki!