Minden második magyar zenész bízik csak a koronvírus utáni folytatásban

2020. április 02. - Pléh Dániel

A koronavírus több iparágat  pillanatok alatt lefagyasztott és jó időre rombadöntött és ezalól a zeneipar sem jelent kivételt. Hogy hogyan, milyen ütemben kászálódik majd a ki a világ és a zeneipar is ebből, az a mai napig kérdés.

Nyilvánvalóan a érintettek. elsősorban a zenészek, előadók- neheze múlik meg ezt a helyzetet, De hogy pontosan hogyan is, arról ad nagyon jó összefoglalót tartolompartnerünk, a Koncertblog.hu!

ures_nezoter.jpg

 

 

Online koncertekbe menekülnek az előadók a koronavírus elől

A koronavírus több iparágat  pillanatok alatt lefagyasztott és jó időre romba döntött. A lista szomorúan előkelő helyén áll a koncertipar is. Rengeteg turné, fesztivál lett már ,most is lemondva, és mivel az északi féltekén a turnék időpontja alapvetően a május-szeptember időszak, így  a legtöbb turné az idei évre ment a kukába.. sajnos… Ez csak a már most lemondott tengerentúli turnék és fesztiválok esetében 32 millió látogató elvesztését jelenti! További gond, hogy  senki nem tudja, pontosan meddig is  kell majd az  eseményeket mellőzni.. De ha tippelnünk kéne, az igazán nagy stadion koncertek, fesztiválok esetében akár 12-18 hónapig is!

stagit_screen.jpg

Az élő zenei bevételek kiesése azért is fájdalmas, mert napjaink   streaming audio szolgáltatásai által dominált zeneiparában  az élő zenének egyre fontosabb és fontosabb szerep volt az előadók bevételeiben.

Az, hogy  jelenleg mindenki otthon ül, kényszerből ugyanakkor nem feltétlenül kell, hogy azt jelentse, teljesen megszakadnak az előadók és a rajongók közötti kapcsolatok.  Erre mutatunk most jó példákat, alapvetően a tengerentúlról:

Emma McGann-egy nem túl ismert brit zenész- például azt a megoldást választotta, hogy  élete első tengerentúli turnéja amely elmarad érthető okokból- helyett egy fajta hibrid turnét kínál rajongóinak. Azok, akik megvásárolják ( 23 dolláros áron) a virtuális turnéjegyüket, azok a legjobb ülőhelyeket kapják majd meg a következő turnén, hozzáférést kapnak mér most is elérhető on-demand koncerttartalmakhoz illetve merchandise cikkekhez.  Az énekeső menedzsmentje szerint az így befolyt összegek nagyjából már fedezik is az elmaradó turnét.

Mindehhez persze érdemes hozzátenni, hogy Mcann már eleve a leginnovatívabb  self-made előadók közé tartozott. A YouNow-on illetve Twitch-en közzétett streamjeit összesen, több, mint 11.5 millió alkalommal nézték meg és ennek köszönhetően tudott felépíteni egy 200 ezer főt meghaladó online rajongói bázist. Ez a 200 ezer ember finanszírozta azt az albumát, amely az iTunes TOP20-ba is bekerült

Figyelemreméltó módon amúgy az előadóknak mindehhez egész sok eszköz áll ma már a rendelkezésükre!

A 2016-ban, a texasi Austinban alapított Wave XR például a kiterjesztett valóságot  keveri a live steaming élménnyel és hoz létre így  semmihez sem hasonlítható koncertélményt.

 

Egyszerűbb, ugyanakkor legalább ennyire hasznos megoldást kínál  a Stage it, ami tulajdonképpen egy fizetős online stream megoldás, azzal a különbséggel, hogy a live stream időpontja, hossza illetve a megtekintéséért fizetendő összeg- mind- mind az előadó által megszabott, és maga a felvétel nem kerül rögzítésre!

 

És persze ott vannak a már-már hagyományosnak mondható eszközök , mint a Facebook vagy az Instragam Live. Ezeket az eszközöket – monetizációs megoldás- híján azonban elsősorban az igazi megasztárok   veszik igénybe, sokkal inkább promóciós célokkal, mint  turnéik valódi helyettesítéseként…

Az elkövetkezendő hónapok kérdése az lesz, hogy az előadók nagy számban inkább az ingyenes ,de nagy eléréssel bíró megoldásokat részesítik majd előnyben vagy a testreszabható, de  népszerűsítő igénylő start-upokat.  

Robbanásszerű növekedés előtt a Soundcloud bevételei

Az elmúlt bő 2 évben nagyon mélyről egészen magasra jutott fel a berlini underground streaming szolgáltatás, a Soundcloud. 2017 tavaszán abszolút reális lehetőség volt, hogy  közel 150 millió felhasználóval a zsebeiben csődöt kelljen jelentsen. Ettől a berlini cég végül megmenekült, köszönhetően a korábbi VIMEO CEO és tapasztalt szórakoztatóipari szakembernek számító Kerry Trainor és az általa összekovácsolt  befektetői csoportnak.

soundcloud-mobileapp.jpg

Az elindult pozitív folyamatok kapcsán mindenki azt várta, hogy azok hosszú távon képesek-e megmaradni. A berlini cég most már megismerhető 2018-as érlege alapján azt mondhatjuk, hogy igen!

Az előrejelzéseknek megfelelően 2018-ban a berlini cég árbevétele meghaladta a 100 millió dollárt, mai közel 20%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Mindezt úgy tudta végrehajtani a Soundcloud, hogy közben a vesztesége nem, hogy nőtt, hanem csökkent,  nem is kevéssel, 36%-al csökkent a veszteség mértéke!

soundcloud_2010_2018.jpg

De úgy is fogalmazhatunk, hogy ennél kevesebb veszteséget utoljára 7 évvel ezelőtt „termelt ”a berlini cég. Ez azért is fontos, mert ez egyben azt is jelenti, hogy mióta Soundcloud lekezdett hagyományos streaming szolgáltatásként viselkedni, azóta egyszer sem volt ilyen alacsony a veszteség. Ennek persze éra volt. Melyek közül az egyik csupán, hogy az adminisztrációs költségeket 20%-ot meghaladó mértékben csökkentette az új menedzsment, ami a burkolt megfogalmazása a durva leépítésnek. A berlini cég létszáma 2017-2018 között 307-ről 240-re csökkent ami önmagában igen jelentős karcsúsítás.

A Soundcloud alapvetően nemzetközi cég, irodákkal több országban és városban, az azonban meglepően hat- úgy is, hogy nem először látjuk—hogy mennyire a világ legjelentősebb piacán múlik a berlini cég sikere…

soundcloud_revenue_elements-2018.jpg

soundcloud_regional_growth.jpgAz előfizetéses- azaz a Soundcloud  prémium termékeiből származó bevételeinek- 64, míg a hirdetési bevételek 89%-a a tengerentúlról származik.

 A növekedés ugyanakkor már nem volt ennyire monoton, ugyanis mind az előfizetési, mind a hirdetési bevételek Európában nőttek jobban, ami azt jelenti, hogy az előfizetési bevételek terén  1-2 éven belül akár egyenlő is lehet a részedése a két földrajzi régiónak.

Más a helyzet a hirdetési bevételekkel , amely esetében  megkérdőjelezhetetlen a tengerentúli túlsúly. Mindez meg is magyarázza azt is, hogy a Soundcloud miért is kötött együttműködési megállapodás a Pandora-val.

Függetlenül a bevételek  földrajzi és szolgáltatások szerinti megoszlásától  2018 olyan év volt a berlini cég életében, mint amilyenben reménykedtek. A hatalmas 2017-es ugrás után  2018 is növekedést hozott, de kisebbet. A cég által megszellőztetett információk alapján 2019  ismét sokkal gyorsabb növekedésről szólhat majd, és egy év múlva könnyen lehet arról írunk majd, hogy a Soundcloud 4 év alatt megnégyszerezte a bevételeit.

Egy új Spotify képét rajzolja ki a svéd cég tőzsdei jelentése

A Spotify idén áprilisban lesz 2 éve, hogy megjelent a New York-i tőzsdén. Azóta- mintahogy amúgy a legtöbb zeneipari cég esetében- az árfolyam igazi hullámvasúton volt , és megjárt hegyet völgyet egyaránt. 

spotify_earpods_1.jpg

Tavaly nyáron a befektetők itt ütötték a svéd cég részvényeit ahol érték, hogy aztán novemberben valamelyest helyreálljon a bizalom Daniel Ek cége iránt. Akkor mindennek az oka az volt, hogy az ARPU oldali nyomás enyhülni látszott, legalábbis a befektetők szemében…

2019 utolsó negyedévében- ami mint kiderült a zeneipar utolsó  békés negyedéve volt- a Spotify sok tekintetben a már megszokott ütem szerint haladt és építkezett. A szolgáltatás teljes felhasználói bázisa 273 millió fő volt, ami az előző negyedévhez képest éppen hogy csak nem 10%-ot elérő éves szinten viszont a 30%-ot is meghaladó növekedés volt.    

spotify_userbase_2019q4_1.jpg

Kifejezetten rossz hír ugyanakkor a befektetőknek, hogy a prémium ügyfél növekedés volt a  leggyengébb, azaz mind a teljes bázis, mind az elő nem fizető  felhasználói bázis  ha csak  kicsit is, de meredekebben nőtt, mint az előfizetik száma.

spotify_results_2019q4.jpgAz előfizető szám, természetesen fundamentálisan meghatározza a svéd cég bevételit is, hiszen egy  elsősorban előfizetéses szolgáltatást üzemeltető cégről beszélünk.Éves szinten a bevételek 25%-al növekedtek , azaz az árbevétel növekedés lemarad a felhasználószám növekedéstől, ami azt jelzi, hogy a svéd cég egyre olcsóbban  kínálja szolgáltatását.A korábbi negyedévek jó híreivel ellentétben  a legutolsó negyedévben ismét veszteséges volt a svéd cég, igaz nem jelentős mértékben. 

Maradva a bevételeknél továbbra is egyértelműen az elfizetési bevételek dominálnak, azaz eddig nem sikerült a svéd cégnek érdemben diverzifikálnia bevételeit.  

2019 volt az első olyan év, amikor igazán komoly erőfeszítéseket tett a Spotify ennek érdekében, illetve annak érdekében, hogy ne csak egy zenei streaming platform legyen. ( erről majd később) A lépések ugyanakkor a negyedik negyedévben már úgy tűnik meg jelentek a számok szintjén is. A harmadik negyedévhez képest az előfizetési bevételek mindössze 5%-al növekedtek, miközben a hirdetési bevételek brutális 23%-al!

És ez bizony már annak a az új Spotify-an az előszele, amelyet  Daniel Ek 2019-ben kezdett el építeni. A spotify_revshare_2017_2019.jpgpodcasting láthatóan és a számok alapján egyre inkább bejön a Spotify-nak! A svéd cég által közölt adatok alapján, közel 45 millió Spotify felhasználó hallgatott legalább havi egy alkalommal Podcast tartalmat a svéd szolgáltató oldalain. A közel 45 millió podcast használó ugyanakkor mindössze 15 millió dollár bevételt generált, ugyanakkor ez nagyjából pont az a különbség, amennyivel az utolsó negyedévben a hirdetési bevételek növekedtek.

Persze a változás mértéke minimális csupán , azonban az szinte biztosan kijelenthető, hogy a svéd cég maximálisan eltökélt immáron abban, hogy  amennyire lehet valóban megfeleljen azoknak a befektetői elvárásoknak, amelyek a Spotify-t egy a rajongók és a zenészeket összekötő platformként szeretnék látni.

Így védekeznének a nagy zenei kiadók a streaming piac lassulása ellen

A streaming zenei szolgáltatások növekedésének köszönhetően a világ zeneipara olyan hosszan tartó növekedést élhetett át az elmúlt években, mint amilyet utoljára a kilencvenes évek közepén. 

tiktok_youtube.jpg

Mint minden növekedés azonban várhatóan a streaming szolgáltatásokból származó bevételek növekedése is előbb elkezd csökkenni, majd pedig meg is áll. jelenleg tudásunk és ismereteink alapján a fontosabb piaci szereplők- például a zenei kiadók- nem igazán rendelkeznek B tervvel arra az estre, hogyha ez be is következne.

Ezt a B tervet pedig  egyre szaporodó jelek szerint a feltörekvő közösségi zenei szolgáltatások jelenthetik majd.  Név szerint a Tik-Tok.

A Tik-Tok és a zenei kiadók viszonya amúgy is meglehetősen feszült pontosan a kínai cég tervezett új szolgáltatásai miatt. A kiadók- élen a piacvezető Universal Music-kal- ugyanis több pénzt, sokkal több pénzt szeretnének látni a világ jelenleg talán legnépszerűbb  közösségi szolgáltatásából. S ha mindez nem lenne elég, a kínai cégnek  új, Spotify gyilkos és abszolút  újszerű streaming szolgáltatás kapcsán is előbb vagy utóbb meg kell állapodnia a Universal-al és a többi meghatározó kiadóval is.

A 2020-as év másik nagy kérdése, hogy hogyan alakul majd a kiadók és a Spotify viszonya. Az elmúlt időszakban a fő konfliktusforrást egyrészt a Spotify ingyenesen elérhető része, illetve  a kiadók részére fizetendő jogdíj mértéke jelentette.

Alapvetően mindkét esetben – ha kompromisszumok árán is- de végül megbékéltek a felek, nem utolsósorba azért, mert egy hajban eveznek, hiszen végül is, mindegyikük érdeke az, hogy a Spotify sikeres legyen, és ezt ők is tudják.

Az azonban, hogy a svéd cég hosszabb távon egy az előadók és a rajongók közötti  piactérré szeretne válni már könnyen lehet, hogy kibékíthetetlen ellenétet szül majd közte és  a kiadók között.

Amely kiadók közül a Universal és a svéd cég idén kellene ,hogy megállapodjanak  a hosszú távú együttműködés feltételeiről. Úgy, hogy a tárgyalásokba markánsan ellentétes  célokkal vágnak bele.  A Universal a streaming piac lassulása végett, feltételezhetően próbálna magasabb  tartalmi díjakat, miközben a svéd cég  a kevésbé fejlettebb piacok felé való nyitás és az azokon való terjeszkedést szem előtt tartva- ami amúgy a kiadók célja is- alacsonyabb előfizeti díjakat és így alacsonyabb ARPU- azaz felhasználónkénti árbevételi-  értékeket célozna meg. Ami visotzn6t a kiadók, így a Universal is nem tudnak elfogadni…

Persze az, amit korábban már leírtunk most is igaz: a feleknek nagyon más lehetőségük nincsen, mint megállapodni! A szolgáltatók a kiadói tartalmak nélkül nem tudnak működni, a kiadók pedig a streaming szolgáltatások bevételei nélkül ma már ugyancsak életképtelenek lennének.

Arról se feledkezzünk meg, hogy a streaming zenei szolgáltatások- hosszú távú- növekedési – és ebben  elég nagy az egyetértés- potenciálja pont azokban a piacokban van, ahol a Tik-Tok saját streaming szolgáltatásbal meg szeretne jelenni.

Hogy mindez megállapodásba tereli-e majd őket?  ha jósolnunk kellen, azt mondanánk, hogy igen. De az is biztos, hogy nem mindenáron, és a kiadóknak nem lesz könnyű megérteniük, a telejen más üzletim modellt, még a nagy nehezen megszokott streaminghez képest is.

A zeneipart is elérte a koronavírus... mi lesz most?

 A koronavírus járvány komplett iparágakat  fagyasztott le, és ezek között  több, a szórakoztatóiparba illetve a zeneiparba tartozó is van. Érdekes módon azonban a zeneipar esetében a kép egy fokkal vegyesebb ennél:  

empty_stadium.jpg

 1. Az élő zene teljes eltűnése

Minden ahol érdemi mennyiségű ember gyűlik, gyűlhet össze, tiltólistán van, érthető okból, nem tudni meddig.  A lemondott koncertek és fesztiválok sora immár június végéig ér, és beleesett a jubileumi, ötvenedik Glastonbury fesztivál is.  ( és szerintünk belefog a Balaton Sound és a Volt is..) Mindennek természetesen azon cégek esetében, amelyek a tőzsdén, tőzsdéken is jelen vannak, azonnal brutális hatása volt.

livenation_stock_corona.jpg

A legmeghatározóbb  koncertszervező cég, a Livenation árfolyama egy hónap alatt nagyjából a harmadára zsugorodott…és ez még nem is biztos, hogy a vég, hiszen senki nem tudja,. pontosan meddig is  kell majd az  eseményeket mellőzni.. De ha tippelnünk kéne, az igazán nagy stadion koncertek, fesztiválok esetében akár 12-18 hónapig is!

 2. Streaming szolgáltatások

A videó streaming szolgáltatások használata  brutálisan megnőtt, ( a Nielsem előrejelzése szerint 60%-al több mozgóképes tartalmat fogunk fogyasztani ,amíg otthonainkba vagyunk zárva)  olyannyira, hogy az Európai Unióban , már adatforgalmi korlátok bevezetésén gondolkoznak ezen szolgáltatások esetében.

Az audio streaming esetében a helyzet komplexebb, hiszen a zenei tartalomfogyasztás jelentősége  napjainkban már on the go , ami a jelenlegi  helyzetben egyre alacsonyabb, ez pedig a streaming audio szolgáltások hallgató és felhasználó számát is érinteni kellene…

spotify_top200_global.jpg

Az első becslések alapján ez szerencsére nem, vagy csak minimális mértékben igaz. A piacvezető Spotify globális zenehallgatási adatai alapján csökken, de nem brutális mértékben a meghallgatott zenék száma, globálisan.

Ésszerű feltételezés lehet ,hogy a csökkenés motorja pontosan a járvány által legjobban sújtott ország, Olaszország lehet., és ez így is van:

Itáliában február közepe óta közel 35%-al csökkent a meghallatott dalok száma- azaz a karanténban nem a zenébe menekülnek szegény olaszok… A csökkenést mindez jól magyarázza, ugyanakkor  további, markáns csökkenést is jósol, ahogy egyre több és több országban lehet majd az olaszhoz hasonló a helyzet.  

 spotify_top200_italy.jpg

Fontos azonban megjegyezni, hogy a fenti adatok csupán a top 200 legnépszerűbb dal adatait mutatják. Mivel a járvány miatt ugyanakkor  a zeneipar alkotói része is leállt, lényegében teljesen eltűnt az új megjelenésű tartalmak. Ez ugyanakkor nem feltétlenül jelenti azt, hogy kevesebb zenét is hallgatnak az emberek, azt viszont láthatóan igen, hogy jobb híján régebbi zenéket.

 3. Hosszabb távú kilátások

A 2008-as gazdasági válság idején  streaming zenei szolgáltatások még alig léteztek, így  abból  nem lehet egyértelmű párhuzamot állítani és következtetéseket levonni. Koncertek és maga a szórakoztatóipar már akkor is létezett.  és a szórakoztatóipari költségek voltak az elsők, melyeket a válság kapcsán csökkentettek az emberek.

Most annyival súlyosabb a helyzet, hogy a koncertekre járás most nem csupán gazdasági okokból lehet áldozat, hanem azért is, mert a tömeget még lehet, hogy hossz hónapokig kerülnünk kell majd világszerte.

A streaming zenei szolgáltatásokat a tömeg nem, a munkanélküliség azonban érdemben sújthatja majd. Statisztikai tény, hogy a streaming szolgáltatások használó tábora a fiatalabbak közül kerül ki elsősorban és ők azok, akik könnyebben és gyorsabban elveszítik munkájukat.

A videó tartalmak esetében a megkérdezettek negyede jelezte, hogy  lemondaná egyik (!!) előfizetését. Ez a becslés a streaming zenei szolgáltatásokra is igaz lehet, azzal a fontos és nem elhanyagolható különbséggel, hogy  a streaming zenei szolgáltatások esetében nem  mondható általánosnak, hogy több szolgáltatásra fizetnénk elő. Így a lemondás az itt egyben előfizető vesztést is jelent majd, az egész iparág számára.

Esetleg megoldást jelenthet majd- és ezzel jó eséllyel sokan is élnek majd- hogyha a szolgáltatások ingyenes, de korlátozott funkcionalitást biztosító részét használják a továbbiakban.  Így tehát az ingyenesen, hirdetési bevételekből élő szolgáltatások- globálisan a Youtube, az Egyesült Államokban a Pandora- profitálhatnak ebből a kellemetlen helyzetből.

1000 billiárd dalt streameltek az amerikaiak tavaly

A tengerentúli zenei piac- amely egyben a világ legjelentősebb zenei piacát is jelenti- hosszú idő óta rácáfol az elmezők várakozásaira és  sok tekintetben a közgazdasági racionalitásokra is. A tengerentúli zenei piac ugyanis immáron harmadik éve növekszik olyan ütemben, amelyre csak a CD korszak csúcsén volt példa.  

music_american_flag.jpg

És ez a növekedés. ahogyan azt az első féléves adatok jelezték is továbbra se nagyon akar lanyhulni. összességében ugyanis az előző év -már eleve kétszámjegyű növekedését, meghaladva 13%.-al nőttek  a tengerentúli zeneipari bevételek és meghaladták a 10 milliárd dollárt, azaz a lassulásnak még mindig semmi jele…( persze ezek bőven a koronavírus előtti adatok..)

usa_riaa_revenues_2016_2019.jpg

A növekedés motorja könnyen és gyorsan megtalálható: továbbra is a streaming szolgáltatások azok, amelyek a növekedés motorját jelentik.

Nagyon érdekes, hogy magán  a streamingen, mint piaci szegmensen belül ugyanakkor márt érezhetőek átalakulások, már ami a növekedést illeti.  A streaming szolgáltatási szegmensen belül 2019-ben az Apple Music-hoz, Spotify-hoz hasonló előfizetés alapú streaming szolgáltatásokból  közel hat milliárd dollárnyi bevétel folyt be, ami 27%-al magasabb, mint 2018-ban.

Az interaktív rádió szolgáltatásokból számító bevételek például kis mértékben csökkenve, 908 millió dollárt termeltek 2019-ben.

usa_riaa_split_2019.jpgUgyancsak  csökkent a növekedése az ún. korlátozott streaming szolgáltatások növekedésének, amelyek  a 2018-as 747-millió dollárról, mindösssze 11%-ot növekedve ( az előző évi 26-hoz képest!) 829 millió dollárra növekedtek.

Magán a streaming szolgáltatási szegmensen beül is tehát elég jelentős  az előfizetés alapú streaming szolgáltatások szerepe. Az összesen közel 9  milliárdos streaming szolgáltatásokból befolyó bevételek közel 70%-a a Spotify jellegű előfizetéses szolgáltatásokból folyik be.

Mindez az előfizetőszámon is nagyon plasztikusan látszik. 2019-ben  immár a 60 milliót is meghaladta a streaming szolgáltatásokért fizető amerikaiak száma, ami ne kevesebbet jelent, minthogy lényegében 3 év alatt majdnem megduplázódott a tengerentúli fizetős streaming audio piac!

usa_streamuser_2011-19.jpg

Mindez a hallgatott/nézett, azaz valamilyen formában streamelt  dalok számában is nagyon szépen tetten érhető:usa_stream_number_2019.jpg Az előző évhez képest is brutális mértékben 30%-al növekedett a meghallgatott / megnézett tartalmak száma, amely immár elérte a 1 trillió ( 1000 billiárd) streamelt tartalmat.

Ahogy mondani szokták, máshol minden változatlan lényegében, azaz a tengerentúli zeneipar többi szegmense lényegében változatlan trendeket követ, immáron évek óta. Azaz a különböző streaming zenei szegmenseket leszámítva az összes többi terület folyamatosan csökken.

 

usa_riaa_2019.jpg

A digitális album és dal letöltések tovább csökkentek meredeken és 15 évvel az iTunes zeneáruház indulása után, még leírni is szörnyű, hogy  a letöltések a streaming piac alig több, mint egy tizedét teszik ki napjaikban!

................................................................................................................................................................

A növekedés tehát – még mindig- nem fulladt ki a világ legjelentősebb zenei piacán. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a streaming által  táplált zeneipari növekedés ne lenne hatalmas veszélyben. ( és ez még a koronavírustól függelenül is igaz) Ahogyan azt egyes piacok adatai mutatják is már, attól, hogy az amerikai piacon láthatóan működik és jól működik a streaming, mint üzleti modell, az nem biztos, hogy más, sokkal kisebb, de meghatározó potenciális piaci mérettel rendelkező  piacokon  is működni fog…

Élő koncertekkel és DJ mixekkel erősít a Deezer

A legtöbb technológiai startup élete hullámhegyekkel és hullámvölgyekkel tarkított fejlődés történet.   A Deezer esetében ez a mélypont a 2014-es év lehetett,  amikor a tőzsdére lépési folyamat részeként hatalmas csontvázak dőltek ki a francia cég „szekrényeiből” és kiderült, hogy  a 2015-ös év  közepén jelentett adatok alapján a 6.3 millió előfizető több, mint fele 3.3 millió előfizető telco megállapodások inaktív felhasználója!

deezer_mixes.png

Az azóta eltelt 4 évben a francia cég sok tekintetben stratégiát váltott és az új stratégia  minden jel szerint működőképesnek is bizonyult és a Deezer nagyon nagy növekedési potenciállal rendelkező  streaming zenei piacokon tudott kiépíteni erős pozíciókat magának! A Közel-Keleti nyitás és piacépítés olyannyira jól működik, hogy  2019 végére  4 millió előfizetővel kalkuláltak a régióban, ami  közel egynegyede a teljes Deezer előfizetői bázisnak.És a francia cég láthatóan és nagyon ügyesen ezt a lassan, fokozatosan építkező irányt folytatja 2020-ba is!

 

Unikornis lett A Deezerből

Ha lenne és létezne időgép és azt vissza tudnák forgatni azt valahol 2014- környékére, akkor arról írnánk, hogy a francia cég akár meg is előzheti a már akkor is piacvezető Spotify-t. A lelkesedés aztán odáig fokozódott, hogy 2015-ben a francia cég bejelentette...

2020  első lépése a  Deezer részéről egy a zenkedvelők által a streaming szolgáltatásokba  régóta kívánt és ilyen-olyan okokból jelenleg a Youtube által dominált területre való belépés volt. A párizsi cég  ugyanis a már meglevő 3 népszerű lejátszási listáját-  Rocket, Popstar  és Certified- exkluzív koncert tartalmakkal egészíti majd ki.

A Deezer a 90-es években klasszikusnak számító MTV Unplugged mintájára,saját maga által szervezett eseményeken rögzíti az előadók koncertjeit, amelyeket aztán elhelyez a fenti listában. Az első fecske a Circa Waves and Twin Atlantic lesz, akik a  szerencsés kiválasztottaknak koncertet adnak majd a Deezer felhasználóknak pedig exkluzív tartalmat!

A  Deezer egy teljesen más területen is ráerősít az exkluzív tartalmakra!  Ez pedig a streaming szolgáltatások életében is egyre jelentősebbé váló elektronikus zenei tartalmak! A francia cég olyan sztár Dj-kel indított exkluzív mix sorozatot, mint   Oliver Heldens, Danny Howard,az Above & Beyond vagy éppen Fred V. A koncertekkel ellentétben itt nem live eventektől van szó, „csupán”  exkluzívan a Deezeren elérhető tartalmakról. A mixekben szereplő dalok , külön playlistekben önállóan is elérhetőek.

Mindkét lépés egy a streaming szolgáltatások körében egyre inkább leterjedő folyamat része. Ugyanis a Netflix  példája egyre inkább ragadós és jellemző a zeneiparban is: aki tehát nem rendelkezik saját, exkluzív tartalommal az lemarad. A Deezer a maga eszközeivel most végül is nem tesz mást, minthogy a piacvezető, Spotify és az Apple Music után ered.

Egy igazi amerikai mese-csődből a tőzsdére

A Clear channel az egyik legtradícionálisabb amerikai független rádióhálózatnak számít, hiszen 1972, azaz közel 50 éve  a rádiós piacon meghatározónak mondható szereplő.  1972, azaz közel 50 éve  a rádiós piacon meghatározónak mondható cég azonban az innováció terén is élen járt.

iheart_radio-illo-topline-opener.jpg

Az innováció ugyanakkor nem  mindig elégséges az üzleti sikerhez, sajnos erre is pont a Clear Channel szolgáltatott példát. A csőd  okát az összesen 20 milliárd dollárt(!!) kitevő hitelállomány jelentette, amelyet a cég lényegében 10 éve 2008 óta görgetett maga előtt.

Mindez 2018-an történt , alig egy évre rá pedig már a tőzsdére menetelt fontolgatta a cég, hogy aztán 2019 nyarán meg is tegye mindezt.  Hogy hogyan lehetséges mindez és mi történt  a szűk egy évben a csőd és a tőzsde között? Mindjárt megmondjuk!

 

Megvenné az Apple a legjelentősebb amerikai rádióhálózatot?

Az Apple számára az Apple Music messze nem csupán egy kísérlet. A néha Steve Jobs vezette cég az iTunes révén hosszú-hosszú éveken át dominálta a világ zeneipari bevételeit. A streaming szolgáltatások növekedés és tárhódítása azonban fokozatosan, lépéskényszerbe hozta, sodorta az Apple-t is, hiszen a piacok legtöbbjében, az a lá carte szolgáltatások ( mint például az iTunes) terhére növekedtek.

A fundamentális alapját az egész folyamatnak az a tény tette lehetővé, hogy a rádió hálózat csődjének oka, nem  magában a gazdálkodásban rejlik, hanem egy 2008-as utólag tragikusnak minősül akvizicióból eredeztethető.

Ez adhatta az alapot ahhoz, hogy a hitelezők ,2018 végén- 2019 elején elfogadták a menedzsment reorganizációs elképzeléseit. Ennek értelmében a cégnek igen jelentős átalakításokat kellett végrehajtania és tartozásait 26.5-ről, 5,75mliliárd dollárra kellett csökkentenie és ami talán a legfontosabb. a minden baj okozójának tekinthető Clear Channel Outdoor Holdings és a az iHeartMedia, Inc. útjai különválnak.

A csődegyezség birtokában merült fel, először a cég oldaláról, hogy a fennmaradó tartozást részvénykibocsátás által finanszíroznák. Az 1.5 milliárd értékben tervezett részvénykibocsátás végül meghiúsult,ugyanis szakértők, befektetők egyöntetűen azt javasolták, hogy jobb a cég számára, hogy nem részvénykibocsátással jelenik meg a tőzsdén.   

 

Érvek és ellenérvek

Ha első zeneiparral kapcsolatos olvasmányunk az iHeart Media IPO dokumentációja lett volna, akkor egészen biztosan rohanunk sorban állni a részvényekért. a cég ugyanis valóban impozáns adatokat közölt. Néhány közülük, a teljesség igénye nélkül:

  • havi szinten 275 millió hallgtót vonz a hálózat, ami elérésben meghaladja a Google(251 millió) és a Facebook (215 millió) tengerentúli elérését a Comscore adatai alapján
  • Az iHeart media közösségi oldalai 145 millió rajongót vonzanak, miközben a Spotify hasonló felületei az USA-ban csupán 28 milliót
  • A cég a digitális audio tartalomfogyasztást sokkal inkább kiegészítőnek gondolja, mint a hagyományos forrásokat (pl. a rádiót) helyettesítő trendnek.2008 és 2018 között— 33 millióról 160 millióra nőtt az online zenehallgatók száma, azonban közben — a hagyományos rádiózás is növelni tudta bázisát 236 millióról 249 millióra.

 iheart_radios.jpg

A független piaci elemzések ugyanakkor egyértelműen a rádió és a többi hagyományos forrás visszaesését, háttérbe szorulását mutatják, még az olyan, a rádió számára hazai pályának számító  helyeken, mint az autó is! Amíg 2013-ban a második legtöbbet használt forrás a CD lejátszó volt,  2019-re  közel harmadával visszaesett, és az általa hagyott űr helyére tör be a saját zenei tartalmak digitális fogyasztása, az online rádiók és a podcasting.  Tehát a rádió számára az autó még valóban hazai pálya, de egyre több mindenkivel és egyre erősebben kell osztoznia!

 

 Mindez aztán 2019 júliusában meg is történt, azaz bő másfél évvel  csőd után az Iheart Media részvényeivel elkezdődőtt a kereskedés a New Yorki tőzsdén. A kereskedés a nyitáskor és azóta is meglehetően volatilis volt. A   kereskedés megkezdése után  meredeken csökkent az árfolyam egészen a 12-13 dolláros szintekig, hogy aztán onnan törétnrlim csúcsra jusson idén év elején, hogy aztán most, a koronavírus pánik miatt ( is) ismét  mélybe zuhanjon.

iheart_stock.png

És ugyan a csődöt csodaszerűen maga mögött hagyta a cég mindez nem jelenti azt, hogy innentől sétagalopp lesz az élete. Erről a már a parketten magát megmérettető Pandora vagy az amúgy a streaming  zenei piacot uraló Spotify vezetői tudnának sokat mesélni..

Az iHeart media kapcsán ellenkező előjellel merülnek ugyanis fel azok a kérdések, amelyek a streaming zenei szolgáltatókkal kapcsolatban felmerülnek. Az iHeart Media-nak a tőzsdei sikerhez arról kellene meggyőznie a befektetőket, hogy az, amit hagyományos rádiózásnak gondolunk, még hosszú ideig velünk lesz.  És ez finoman fogalmazva sem lesz könnyű, még akkor sem, hogyha a tőzsdére lépés kapcsán összeállított anyagban valóban impozáns számokat  prezentáltak!

Youtube vetélytárs a Facebooktól

A Facebook esetleges zeneiparba való belépésről lassan összeszámolni nem tudjuk annyi alkalommal, annyi lehetséges opciót felvonultatva írtunk. Mindennek ellenére a Facebook eleddig maximum, mint forgalomterelő jelent meg a zeneiparban. Nem vásárolta meg a Pandora-t, se a Spotify-t, de még csak a prémium videómegosztót, a Vevo-t sem  , pedig a világ zeneipara, az élükön a kiadókkal hosszú évek óta vár arra a pillanatra, hogy a Facebook, mint  eleinte a social media, ma már talán az egész internet legmeghatározóbb szereplője  igazán komolyan és érdemben belép a  zeneipari szereplők közé

facebook-music-taylor-swift_1.jpg

Az biztosra volt vehető, hogy Mark Zuckerberg nem fog belemenni, egy a  Spotifyhoz hasonló klasszikus teaming szolgáltatás indításába.  És, hogyha nem is verte nagy dobra, de az elmúlt években a Facebook lassan de biztosan közeledett a zeneipar és a kiadók felé.

A közeledés oka és célja pedig az, hogy  a Facebook a különböző platformokon a felhasználói számára elérhetővé tegyen zenei tartalmakat videókhoz illetve videók formájában.

Előbbiekre már több példát is láttunk az elmúlt bő 2 évben:

  • A Facebook Sync Live névre keresztelt megoldás szinte ponton úgy működik ,mint az azóta kínai tulajdonba került  Musical.ly , azaz  egy élő videó alá kiválaszthatjuk, hogy milyen zenei aláfestést is szeretnénk, ahol aztán a kiválasztott zenei és  az általunk  eljátszott mozdulatok alkotnak egységet.( márha..)
  • A Facebook lehetővé tette felhasználói számára, hogy az általuk feltöltött videók alá zenéket töltsenek fel. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy amikor a Facebookra feltöltünk egy videót, akkor értesítést kapunk majd arról, hogy az alatta hallható zenei tartalom ( már amennyiben van persze) a Facebook érvényben levő megállapodásai alapján felhasználható-e. Amennyiben igen, úgy a videó a zenével együtt jelenik majd meg, amennyiben nem, akkor pedig hang nélkül.
  • Az Instagram TV elindításával illetve azzal a lehetőséggel,  hogy az Instagramozók által feltöltött videók zenei alapot is kapjanak – az Instagram egy olyan területen lehet meghatározó szereplő, amelyet igazából egyetlen szereplő sem feltétlenül szeretne a jövőben magáénak tudni.

Az Instagramon fogunk új zenéket megismerni?

Napjaink zeneiparának sztárjai a streaming szolgáltatások, efelől túlzottan nagy kétsége senkinek nem lehet. Azon a piacon, ahol az Apple-nek, a Google-nak és az Amazon-nak egyszerre vannak komoly tervei, így nem szólhat másról az élet, mint a nagyon kemény már-már kegyetlen küzdelemről.Ez a...

 

A következő és talán leglátványosabb lépés a fenti listából ugyanakkor eddig még nem valósult meg: a klasszikus értelemben vett zenei videóklipek  otthona a mai napig nem a Facebook, hanem a Youtube..

Ez pedig roppant zavaró a Facebook számára, hiszen a Facebook Watch és  Mark Zuckerberg cégének összes videós tervének az esszenciája, hogy a videó területen (egyelőre) hegemóniával bíró Youtube piacára  betörjön, és az sem titok, hogy ez eddig nem sikerült.

A zene, mint tartalom  pedig a Youtube  mesze legnépszerűbb kategóriája, így zenei videók nélkül a Facebook videó platformja valóban nehezen lehet versenyképes. Efelé lehet meghatározó lépés, hogy a hírek szerint a Facebook valamennyi meghatározó zenei kiadóval- Universal Music, Warner Music Sony- tárgyalásokat folytat arról, hogy zenei  videóklipek is megjelenjenek a Facebook oldalain.

A Facebook és a kiadók közötti tárgyalások  jó eséllyel sokkal simábban zajlanak, mint a Youtube-al vagy a Spotify-al zajló hasonló jellegű megbeszélések, melynek két oka is van. Egyrészt a kiadók nagyon régóta szeretnék, hogyha a Facebook megjelenne aktívan mint szerelő a digitális zenei szolgáltatások között. Másrészt pedig- kicsit hasonlóan ahhoz, mint amilyen helyzetben az Apple-el voltak az iTunes csúcsán- a kiadók szeretnének egy erős versenytársat a Youtube-nak annak érdekében, hogy megerősődjenek a pozícióik a videómegosztó óriással szemben.

Ez a pillanat persze még messze van, de tény, hogy a Facebook tényleges belépése a zeneiparba  és a zenipari szolgáltatók közé  2020 egyik legnagyobb zeneipari sztorija lehet, tovább élezve ezzel a küzdelmet a streaming szolgáltatók  és giga tech cégek között.