Egy adott szektor túlhevülésének több jele is van, ezek közül az egyik feltétlenül a befektetői magatartáshoz kapcsolható. Amennyiben egy adott szektorban nagyon könnyű befektetői tőkéhez jutni, illetve a befektetők epekednek újabb és újabb tőzsdei szereplők parkettra lépéséért, akkor ott bizony lehet, hogy egy túlhevült szektorról van szó.

 

Az internetes cégek és az internetes technológiai piac márpedig ilyen. A 2000-es évek elején tőzsdére ment cégek (Yahoo,AOL ) állapota erősen kétséges, befektetői szempontból mindennek nevezhetőek, csak nem vonzónak. A közösségi média sikercégei számára ellenben úgy tűnik eljött az idő, amikor megmérettethetik magukat a parketten.  Mindenki a Facebook-ot várja, de még idén, Zuckerbergéket megelőzően is lesznek igazi csemegék a tőzsdére lépők között.

 

Az egyik feltétlenül a Pandora lesz. Az a Pandora, amely 2 ével ezelőtt a megszűnés szélén táncolt, s amelyet saját bevallása szerint is az iPhone, de méginkább a mobilalkalmazások térnyerése mentett meg.

 

Ennek ellenére pénzügyi értelemben a Pandora továbbra is egy meglehetősen bonyolult és összetett, kockázatoktól sem mentes rendszert képvisel. A cég 2010 első kilenc hónapjában bevételeinek mintegy 50%-át ,azaz közel 45 millió dollárt fizetett a jogtulajdonosok részére. Igaz, hogy ez javulás 2009-hez képest, amikor 22.5 millió dollárt fizettek, amely a bevételeik több, mint 60%-át vitte el, de még így is rettentően magas szám.

 

A 2010-re ismert 50% túlnyomó része, 45%-a a Soundexchange (Az amerikai MAHASZ)  zsebébe vándorol, a maradék 5% pedig az ASCAP (az ottani ARTISJUS) zsebébe vándorolna, hogyha a két fél nem állna évek óta vitában a fizetendő jogdíjak nagyságát illetően.

 

Pénzügyi befektetőként (s nem zenerajongóként) szemlélve a Pandorát, egy nagyon izgalmas piacon, rettentően nehéz üzleti kondíciók mellett működő céget láthatunk. Egy olyan céget, amely számára újabb kitörési pontokra lesz szükség ahhoz, hogy igazán vonzó és biztos befektetési célpontot jelentsen majd a befektetők számára. A legcélszerűbb megoldás egyértelműen a nemzetközi terjeszkedés lehetne, hiszen az amerikai internetezők igen jelentős százaléka már most is regisztrált, s közel a telítettségi pont. A nemzetközi terjeszkedéssel  pontosan ugyanaz a probléma, mint amelyet a Spotify vagy maga az Apple is tapasztalt. Az országonként különböző szabályozás miatt csak egészen jelentős piacok és potenciális vásárló közönség esetén éri meg a terjeszkedés, hiszen gyakorlatilag minden újabb ország egy dedikált, csak az adott országra koncentráló tartalom csapatot igényel.

 

Mi mindenesetre szurkolunk. Szurkolunk annak, hogy a Pandora legyen az első a tőzsdén is helyét megállni tudó önálló zenei szolgáltatás.