A Spotify-t, a mi cikkeinkben is legtöbbször, mint az audio streaming zenei piac vezetőjéről szoktunk írni.   A svéd cég zen kehet alaposan megsértődne, hiszen Daniel Ek és emberei évek óta azon dolgoznak, hogy a Spotify egyfajta zenei központ legyen, ahol minden zenével kapcsolatos tartalom megtalálható, legyen szó zenéről, hangoskönyvről, podcastról vagy éppen videóról.

A svéd cég régóta szemez a videó tartalmakkal. Már 2016-ban létrehozott valamilyen fajta videós megoldás, melynek keretében olyan komoly tévétársaságokat  és médiacégeket győzött meg ,mint az NBC, a Universal, a Fox a Viacom illetve a Vice annak érdekében, hogy adják tartalmaikat az induló szolgáltatáshoz.A szolgáltatás akkor nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, talán pont amiatt nem, hogy ( akkor még) a Spotify az emberek szemében nem volt más és több, mint egy streaming zenei szolgáltatás.

2024-ben aztán a Spotify újabb kísérletbe fogott, ezúttal azonban markánsan más irányból megközelítve a videó tartalmakat azzal, hogy immáron több mint egy éve zenei videókat is kínál már a zenekedvelőknek. A megoldás különlegessége, hogy az alkalmazás nem Youtube linkeket jelenít meg, de még csak nem is egy harmadik feles megoldást használ, hanem saját videókiszolgáló és megjelenítő logikát illetve lejátszót épített!  

Ugyanakkor talán pont ez a mély integráció lehet az oka annak, hogy  ez a kísérlete már sokkal jobban sikerült a Spotifynak, így azt a kezdeti 11 ország után következő lépésben 85 országban tette elérhetővé a zenei videóklipeket a cég.

A videóklipek kétféle szempontból is fontos szerepet töltenek be a platform életében.

Egyrészt a felhasználói aktivitást nagyon jól növelő eszközről beszélünk. A svéd cég adatai szerint azok a felhasználók, akik meghallgatnak egy dalt, majd meg is nézik a hozzá tartozó videóklipet, 34%-al valószínűbb, hogy újból meghallgatják a dalt. A másik odalát, végletét nézve azok aki megnézték egy zeneszám videóklipjét 24%-al nagyobb valószínűséggel fogják azt meg is hallgani, audio -only for-formátuman.

A videó tartalmak megjelenítése azért is fontos a svéd cég számára, mert ezzel növelni tudja azt az érétket, melyet a felhasználóinak ad, ez pedig akkor, amikor a zeneiparban is elindult a streaming szolgáltatások előfizetési díjainak emelése, fontos szempont lehet az ügyfelek megtartásában.   

Önmagában a videóklipek nem feltétlenül helyezték volna a Spotify – direktben konkurens pályára. Érdekes módon, ezt a podcast tartalmak tették,teszik meg minden jel szerint.  

Daniel Ek és cége nem ma kezdte  podcast tartalmak integrálását, hanem tulajdonképpen, üttörőként invesztált dollár százmilliókat. Mégis, könnyen elképzelhető, hogy a babérokat a Youtube fogja majd learatni…

Ez próbálja megakadályozni a Spotify most azzal, hogy mind az előfizetők, mind a podast tulajdonosok számára plusz funkciókat vezet be.  Az előfizetők számára azt, hogy egyre több és több podcast lesz elérhető videó formátumban is, azaz a podcastok már nem csak audio, hanem audio vizuális élményt nyújtanak majd. Hirdetések, megszakítások nélkül. A podcast tulajdonosok számára nyújtott ajánlat üzleti jellegű.A svéd cég ugyanis a hirdetési bevételek nagyobb részét tervezi odaadni a kreátoroknak, mintahogyan azt a Google teszi.

A tét nem kicsi. A svéd cég friss adatai alapján mintegy 240 millió előfizetője hallgat podcast tartalmakat, a Youtube által közölt adatok alapján viszont  havi szinten több, mint 1 milliárd ember hallgat  és néz podcast tartalmakat az ő platformjukon.

A Podcastokért folyó háborút tehát jó eséllyel elveszítette vagy el fogja veszíteni a svéd cég. A mostani fejlesztéseknek inkább tehát az lehet a célja, hogy azt megakadályozza, hogy azt, hogy a podcast területen elszenvedett esetleges veszteségek az alap működést, azaz a streaming zenei piacvezető szerepet veszélyeztessék.   

A COVID járvány alapjaiban forgatta fel világunkat, ez most már 5 év távlatából, egyre több területem, egyre nagyobb magabiztossággal jelenthetjük ki. És ugyan a zeneipart elsődlegesen a lezárások miatti koncert elmaradások éritették, az akkor szűk 4-6 hónap alatt végbement fejlődés örökre velünk marad.

Mindennek talán a legjobb példája a Twitch lehet.  Az Amazon (rész) tulajdonában levő szolgáltatás alapvetően gaming platformként volt ismert, ezt változtatta meg alapjaiban  a koronavírus járvány.

Az élő események jobb híján live streaming platformokra költöztek. A költözésnél fontos szempont volt, hogy a platformok ne állítsák le, ne töröljék  a tartalmakat szerzői jogokból kifolyólag, illetve, hogy a keletkezett bevételekből a streamelők maguk is részesülhessenek. Ez utóbbi az, ami a gaming platform Twitch esetében már működött és  ennek köszönhetően vált, válhatott a DJ-k számára az egyik legnépszerűbb platformmá, immáron sokkal inkább zenei téren, mint az eredeti koncepcióját követve.  

Mindez rengeteg gondot is magával hozott, ugyanis a pontos  zenei jogokkal az amúgy az Amazon tulajdonában levő cég nem rendelkezett. Első megoldásként  egy Soundtrack névre hallgató megoldással léptek piacra. Ez a gyakorlatban annyit jelentett, hogy a cég igyekezett a lehető legtöbb, de alapvetően független kiadóval megállapodni ,azok zenei tartalmainak licenszeléséről a platformra. Mindemellett stílus alapú rádiókat és lejátszási listákat is tartalmazott. Az ezekben szereplő zenék  külön audio csatornában lesznek elérhetőek, így azok játék közben is hallgathatóak maradnak.

A Soundtrack ügyes és gyors lépés volt a Twitch részéről, de messze nem kínált teljeskörű megoldást a problémára. A nagy major kiadók továbbra is jogi lépésekkel fenyegették, a felhasználók pedig továbbra is kapták az idegesítő üzeneteket arról, hogy a zenét amit szeretnének nem használhatják.

Ezt az áldatlan állapotot sikerül több évnyi tárgyalás után feloldani, amikor is az Amazon megállapodott valamennyi major kiadóval a Twitch kapcsán.  A megállapodás lehetővé teszi, hogy immár  DJ-k is teljes mértékben ki tudják használni a Twitch adta lehetőségeket.

A Twitch illetve a tulajdonos Amazon azonban ennél tovább lépett, és a Twitch-et valódi DJ központtá szeretné tenni. Ezt a célt szolgálja a kiadói megállapodások után meghirdetett DJ programjuk, amely segítségével a DJ-k számára valódi megoldásokat szeretnének nyújtani, ennek  segítségével pedig egy Dj közösség építése is cél a Twitch-en.   

Az Amazon által tulajdonolt platform, ezzel olyanokkal került egy piacra,mint a Soundcloud,  vagy  éppen a Beatport. Hogy mekkora sikere lehet majd, mekkora szeletet hasíthat majd a digitálisan is ege meghatározóbb elektronikus zenei szolgáltatási piacból, az persze még kérdés-

Az Egyesült Államok a világ legnagyobb zenei piaca, így az, hogy ezen a piacon mi történik, mik a tendenciák, nagyon fontos adatokkal szolgálhatnak a globális trendeket illetően is. Ez  piac hosszú idő óta rácáfol az elemzők várakozásaira és  sok tekintetben a közgazdasági racionalitásokra is, azzal, hogy folyamatosan növekszik!

A növekedés mozgatórugóját, természetesen maguk az előfizetés alapú  audio streaming szolgáltatások jelentik. Azok a szolgáltatások, melyek lassan 20 évvel ezelőtt képesek voltak megállítani a zeneipari bevételek csökkenését.  

És persze azok az audio streaming szolgálatások, melyek teljesen másfajta kihívásokkal szembesülnek egy olyan fejlett piacokon, mint az USA, és a kevésbé fejlett piacokon.

A jó hír, az, hogy a tengerentúli zenei piac 2024-en is növekedni tudott. A tengerentúli lemezipari szövetsége, az RIAA által közétett adatok alapján ugyanis éves alapon 3.65%-ot növekedve megközelítette a 18 milliárd dollárt a tengerentúli zeneipari bevételek nagysága.

Az adat önmagában nézve nem mutat rosszul, kicsit mélyebbre ásva ugyanakkor már nem biztos, hogy akkor örömre ad okot.    Az Egyesült Államokban ugyanis az előző évben 3% körüli infláció volt, mindemellett pedig a Spotify is jelentős áremelést hajtott végre. Ha ezeket is számba vesszük, akkor pedig már inkább egy már-már stagnáló piacól beszélhetünk. A képet tovább rontja, hogyha a wholesale alapon ( azaz az előadókhoz ténylegesen eljutó kifizetéseket alapul véve) nézzük az adatokat. A növekedés ebben az esetben ugyanis csak 2.7%-os volt, azaz az inflációnál alacsonyabb mértékű!

A korábbi években megszokott, a kimutatásban résztvevő szegmensek tulajdonképpen folytatták azt az utat, amit évekkel ezelőtt megkezdtek. A digitális letöltések folytatták mélyrepülésüket, ismételten 20%-ot megközelítő mértékben csökkentek, de még így is éves szinten 170 millió dollár körüli bevételt generáltak. A fizikai formátum lényegében megszűnt a tengerentúlon, ami maradt belőle, az az éves szinten 40 millió dollárnyi értéket kitevő, amúgy szépen növekvő vynil forgalom.  

A 90-es és a 2000-es évek elejének a formátumai tehát eltűntek, így  a piac legjelentősebb formáló erejévé a streaming zenei szolgáltatások váltak. Nézzük tehát, itt, ezen a területen milyen trendek jellemezték 2024-et!

Az előfizetéses streaming zenei szolgáltatások előfizetőszámában érzékelhető volt  már egyfajta  lassulás. Hiszen az előző évekhez képest markánsan alacsonyabb ez az érték.Ezeket a negatív információkat persze el homályosíthatja az a tény, hogy 100 millió ember fizet immáron  előfizetéses zenei szolgáltatásért az Egyesült Államokban!

Ez önmagában azt jelenti, hogy minden ötödik-hatodik audio streaming zenei szolgáltatásért fizető ember az Egyesült Államokban él! Ha pedig azt nézzük, mennyire lehet eltett a piac, akkor azt kell mondjuk jó eséllyel nagyon. A 100 millió előfizető azt jelenti, hogy a teljes tengerentúli populáció   40%-a rendelkezik és fizet audio streaming szolgáltatások valamelyikéért. Még plasztikusabban mutatja a telítettséget, hogyha a háztartások számához viszonyítjuk a 100 millió elfizetőt: A 138 millió tengerentúli háztartás 80%ban megtalálható már a streaming audio előfizetés!

Ezen adatok illetve a streaming szolgáltatások növekedési adatai alapján jó eséllyel 2025-ben már csak egészen minimális mértékben tud majd növekedni a streaming zenei szolgáltatásokért fizetők száma-azaz bekövetkezik az, amire már sokan évek óta figyelmeztetnek- kifulladhat a tengerentúli zenei piacok növekedésének a motorja.   

Innentől inkább már csak az tehát a kérdés, hogy a piacok, a szolgáltatók előbb lesznek-e képesek  megtalálni azt az újfajta szolgáltatástípust, üzleti modellt, amely a stremaing zenei szolgálttások helyébe léphet majd, minthogy a piaci dinamikákból adódóan lassan, de biztosan elkezdjen csökkenni ezeknek a szolgáltatásoknak a népszerűsége.

2024- meglehetősen izgalmas év volt a világ média és szórakoztatóiparában, mind technológia, mind üzleti értelemben. Az AI, a technológiai cégek előtörése, a globális inflációs trendek miatt  egyre szűkülő fogyasztói szabadon elkölthető jövedelmek  nagysága persze nem is nagyon indokolhatott volna mást.

Hogy ezek után 2025 milyen lesz? Nem tudjuk, de szinte biztosan rázósabb, hektikusabb és izgalmasabb. 

Kezdeni kell valamit az AI-al

Az AI már 2024-en is markáns tényezőként jelent meg a globális zeneiparban. Egyre több szolgáltatás kezdte el használni az AI-t ( ez a lehetőség vonalat mutatja és erősíti az zeneipar számára) azonban  egyre több Ai által generált tartalom  is megjelent. Ez utóbbi az, amivel a zeneipar minden szereplőjének kezdeni kell valamit 2025-ben. Az AI tartalmi oldalról ugyanis ugyanakkora, ha nem nagyobb kihívást jelenthet a kiadók, jogi szereplők számára, mint amilyen anno a 2000-évek elején  az internet magával hozott. Azt, anno a kiadók nem megfelelően kezelték, és ebből több, mint 10 év és az Apple valamint a Spotify kellett, hogy bevételek szintjén is felépüljön az iparág   

Újabb konszolidáció következik  streaming zenei piacon

Az audio streaming zenei piac hosszabb idő óta tulajdonképpen befagyott, már ami az egyes piaci szereplők egymáshoz viszonyított méretét illeti. A Spotify magabiztosan vezeti a piacot, ami egyre inkább nyugati streaming audio szolgáltatásokat jelent, míg a sok tekintetben más funkcionalitást és üzleti modellt alkalmazó keleti streaming szolgáltatók piacát a Tencent vezeti.  

Ezek a streaming szolgáltatások ugyanakkor lassan 10 éve roppant hasonló ajánlatot közvetítenek a zenekedvelők felé, miközben a Tik-Tok és az egyre erősödő kreátor megoldások ( lásd előző mint) egy fundamentálisan más ajánlatot tesz egyre népszerűbbé.

Várhatóan egyre többen és többen  próbálják majd ki, esetleg térnek át az ilyen jellegű szolgáltatásokra. Ez pedig a független streaming zenei szolgáltatók, amúgy is törékeny üzleti modelljét, további kihívások elé teheti.

Hogy mindez mit okozhat? Valószínűleg valami nagyon hasonlót, mint ami 2015-ben történt, amikor is több,fontos független streaming zenei szolgáltató talált új, nagyobb tulajdonosra, alapozva meg ezzel azt a streaming zene piaci felállást, mait az elmúlt években érzékelhettünk.

A streaming szolgáltatások második generációja érkezik

Azok a streaming zenei szolgáltatások, melyeket ismerünk alapvetően nagyon-nagyon hasonló üzleti modell alapján, sok tekintetben szintet teljesen megegyező funkcionalitással működnek.  Mégis az egyikből a másikba a sok munkával létrehozott lejátszási listáinkat nem, vagy csak nagyon nehezen lehet.

 Ezek a szolgáltatások tulajdonképpen nem sokkal többek ma, mint hatalmas zenei könyvtárak. Ami 2025-ben egyre többször, egyre gyakrabban tűnhet kevésnek, kevesebbnek, mint az, amit a zenekedvelők millió szeretnének.

A Netflix belép a zeneiparba

A Netflix sok tekintetben hasonló helyzetben van, mint a Spotify. Annak ellenére számít a streaming videó piac vezetőjének, hogy a legnagyobb globális technológiai cégek és filmstúdiók próbálták, próbálják ebben megakadályozni.

A majdan videókölcsönzőként működő cég mindezt sikerrel verte vissza, olyannyira, hogy 2024-ben soha nem látott növekedést produkált a Netflix részvény. Komolyat előrelépett a sport jogok megszerzése terén is a cég, mégis, ha nem csupán a pénzügyi adatokat nézzük, nagyon sok szakértőnek hiánya van a Netflix kapcsán.

2024-ben ez nem okozott gondot a cég stratégia helyzetében,  2025-ben viszont a Netflixnek lépnie kell majd annak érdekében, hogy továbbra is az a meghatározó szereplő maradjon, aki volt az elmúlt években, és ne süllyedjen vissza egy modern broadcast TV státuszba.

Ennek a stratégiailag leglogikusabb iránya az ( lehet) hogyha újabb, jól megfogható tartalmi területekre lép majd be a cég. A gaming esetében ez már elkezdődött ( bár nem nagyon sikeresen) és a következő terület bizony könnyen elképzelhetően valamilyen  zenével kapcsolatos lesz majd, azaz megtörténhet, az, amire pár évvel ezelőtt senki sem gondolt: A Netflix és a Spotify akár egymás vetélytársává is válhat 2025ben!  

Facebook- Spotify frigy

A Spotify történetének legsikeresebb évét zárta 2024-ben, és a Facebook sem panaszkodhatott. Ebből a szempontból tehát nem sok minden indokolná, akár csak az ötletét is annak, hogy a két cég egyesüljön.

Markánsan más kép rajzolódik ki azonban akkor, hogyha kicsit mélyebbre ásunk a közösségi média trendekben, folyamatokban.  A Facebook népszerűségét egyre inkább és egyre erősebben kezdte el megtépázni a Tik-Tok, ( különösen a fiatalok körében) méghozzá a zene és a közösségi tartalmak és funkció okos integrálásával. Ha már a közösségi funkciókról beszélünk, abban a Spotify sem éppen túlzottan erős, a svéd cég sokkal inkább egy klasszikus előfizetés alapú modellt menedzsel több,mint zseniálisan! A Facebook ezzel szemben a hirdetés alapú modell menedzselésének mestere.

Hogy mindezek alapján mekkora a realitása  az akvizíciónak? Mark Zuckerberg és Daniel Ek régóta jó barátok, a két cég rengeteg masszív együttműködést hozott már tető alá, maga a megállapodás tehát jó eséllyel nem lenne nehéz. A két cég szinte tökéletesen ki is egészíti egymást, nem vagy nem nagyon találni egymás jobban kiegészítő párokat napjainkban a médiaparban. S hogy mi a lehetséges akadály, leginkább talán az ár. A sikerességének köszönhetően a svéd cég most meglehetősen sokba kerülne a Facebook számára.

Egyre fontosabb szerepet kapnak a kiadói funkciókat ellátó nem kiadók

Az  elmúlt években markánsan átalakult az, amit az a szerep és feladat, amit az előadóművészek a kiadóktól várnak, várnának. A tradícionális kiadói modellel szemben. ahol a kiadó a tartalmak megjelentetését és marketingjét végzi és ennek ellentételezésként megkapja a tartalmak kiadási jogát- a Spotify és egyéb digitális szolgáltatók által dominált világban ezzel szemben a kiadáshoz kapcsolódó jogokkal szemben egyre inkább csak terjesztési jogot kapnak, felelősségük pedig a marketingen felül a tartalmakhoz kapcsolódó jogdíjak befolyásának menedzselése felé eltolódott.

Az egyre inkább digitalizálódó ökoszisztéma és üzleti modellek miatt pedig egyre könnyebbé válik kiadót ( vagy annak látszó szervezetet ) indítani.   

Mindeközben maguk a kiadók sem tétlenkednek, és folyamatosan bővítve próbálják szélesíteni azt a kört, ami a szolgáltatásaik közé tartozik, így maguk a kiadó vállalatok is egyre inkább digitális technológiai cégekké válnak.     

…………………………………………………………………………………………………………………………………

2025 végére tehát nagyon jó eséllyel egy sok tekintetben más zeneipart láthatunk majd. Az audio streaming 10 éves dominanciája, és ezáltal a piac relatív nyugalmassága véget ér.  A jelenlegi szereplők és az AI-ban erős szereplők pedig gőzerővel kezdik majd meg a lapok újraosztását.

A Youtube  a digitális videók kérdés nélküli uralkodója és ahogy sokszor neveztük, a digitális zene egyfajta pénzgyára is. Az elmúlt években aztán a tulajdonos Alphabet és a Youtube rengeteg munkával feltette a streaming zenei piaci térképre is a szolgáltatást.

Az előfizetés alapú zenei szolgáltatások közben maguk is elkezdtek tovább terjeszkedni újabb és újabb típusú zenei tartalmak felé. Igy lett a Spotify egy egyszerű,de nagyszerű  zenei adatbázisból egy komplett zenei szolgáltatóközpont, podcastokkal hangoskönyvekkel ,videókkal.

A Youtube eredetileg ugyan nem feltétlenül tervezte, de valós életben a podcastok döntő többségét, akár csak, hanganyagként, de egyre gyakrabban  videóként is, a  Youtube-ra is feltöltötték létrehozóik,így a cégnek túlzottn nath- első körben túl sokat  nem is kellett tennie annak érdekében hogy hirtelen podcast nagyhatalommá  is) váljon.  Mndösszesen annyi, hogy A megszellőztetett(?) információk alapján a youtube.com/podcasts oldalon jelennek majd meg az összegyűjtött podcastok, méghozzá azok RSS feedjeit közvetlenül linkelve. Az ezek lapján létrehozott ajánlók aztán a már megszokott  kártya designban jelennek majd meg.

A Youtube tulajdonképen tehát úgy vált a podcast piac meghatározó szereplőjévé, hogy közben a tartalom oldalon egy fillér kiadása nem volt ( szemben mondjuk a spotify-jal)

Arról azonban- eddig- nem nagyon voltak pontos és megbízható adataink, hogy mekkora is a Youtube, mint podcast szolgáltatás.  A cég által közölt adatok  sokkolóak lehetnek, ugyanis azok alapján havi szinten több, mint 1 milliárd ember hallgat podcast tartalmakat, ez a szám pedig fényévekkel több,mint bármely más meghatározó podcast szolgáltatást felhasználóinak a száma.

( A fentebb már említett, a podcastokba dollár százmilliókat fektető Spotify esetében az utolsó ismert adat 2023-as, akkor havi szinten 100 millió ember hallgatott podcastokat a svéd cég szolgáltatásában)  

Az persze, hogyha valaki ezt a hatalmas podcastok iránt fogékony közönséget szeretné elérni, nem megy magától és könnyen. Nem elég csak hanganyagot készíteni, hanem videót, jó minőségű videót is kell, azaz lényegében minden podcast egy Youtube videó!

Ezen felül pedig be kell tartani a Youtube sok tekintetben szigorú szabályait.  A cég más RSS formátumot használ ,mint a többi podcast platform, így a Youtube esetében alkalmazott nem lesz kompatibilis azokkal. A hirdetések megjelentését és kiszolgálását tekintve is alkalmazkodniuk kell a videómegosztó megoldásaival és szabályaival.

Az alkalmazkodásból azonban  jó eséllyel a versenytársak sem vonhatják majd ki magukat. Az a szolgáltató, aki hosszú távon szeretné megnyerni és dominálni a podcast piacokat, az Hozzá képest ,vele szembe kell tudnia elhelyezni valahol az értékskálán.  És valljuk meg, ez nem hangzik egy egyszerű feladatnak!

Arról nem nagyon van vita a zeneipar különböző szereplői között hogy az audio streaming piac  egyértelmű és megkérdőjelezhetetlen vezetője a svéd Spotify. Regionálisan ugyanakkor markáns, egyre markánsabb különbségek kezdenek kibontakozni.A Keleti piacokon, mint Kína, vagy India  sok tekintetben más  üzleti modellel operáló leleti, elsősorban kínai streaming zenei szolgáltatók dominálnak.

A jövőbeni növekedés ( túlnyomó része) ezekről illetve a latin amerikai piacokról származik majd, presztízs szempontból ugyanakkor a legfontosabb hogy a világ legnagyobb zenei piacán, az Egyesült Államokban mi a helyzet, ki a piacvezető.

Mindez azért is kulcskérdés, mert a Spotify üldözőinek legnagyobb  része ( Apple Music, Amazon Music, Youtube Music)  tengerentúli technológiai vállalat projektje. Maga az Apple Music indulásakor kimondva- kimondatlanul azt kommunikálta, hogy a globális elsőség mellett a tengerentúli piacvezető pozíció, amit reálisnak gondol.

Ezek ismeretében talán még sokkolóbb az adat, amit az Emarketer közölt és ami alapján svéd cég tengerentúlon több, mint 100 millió előfizetőt hallgatót tudhat a magáénak. Ez pedig több, mint a listán második és ötödik helyet  Amazon Music és Apple Music hallgatóink száma, összesen!

A piackutató cég adataiból az -az Apple számára fájdalmas- adat is megerősítésre került, hogy ahogy globálisan is, úgy a tengerentúlon is a Spotify igazi üldözője már nem is az Apple, hanem az Amazon.

Az,ami tengerentúli piacokon történt, a presztízsen felül még egy nagyon érdekes kérdésre választ ad, ez pedig a három markánsan eltérő üzleti stratégia sikeressége. A Spotify által képviselt freemium modell az adatok alapján egyértelműen kifizetődőbb, még az olyan érett piacokon is, mint az amerikai, mint az Apple. De ha azt vetjük össze, hogy az Amazon által képviselt,  hiperszegmentált és hardver integráción alapuló  vagy az Apple által felvállalt és képviselt prémium hardvert prémium szolgáltatással ötvöző   az, ami a nyertes koncepció.( Ha hihetünk a fenti adatkban, akkor az Amazon választott megfelelő taktikát, stratégiát.

És persze a harmadik kérdés ezek után az, hogy mit fog tenni az Apple? Az az Apple, amely anno az iTunes Music-kal tulajdonképpen létrehozta a digitális zenefogyasztást, azonban azóta, immár a második digitális zenei kísérlete tűnik úgy, mint ami kudarcba fulladt.

Az ember kicsit úgy érezheti magát, minthogyha egy kísérleti időgépben lenne legalábbis ha a Tik-Tok Egyesült Államokbeli betiltásáról beszélünk. a Déja-vu érzés persze nem véletlen, hiszen 2020 végén az akkor regnáló elnök, Donald Trump szerette volna nemzetbiztonsági kockázatok miatt arra kényszeríteni a kínai céget, hogy váltson tulajdonost, ellenkező esetben betiltják az Egyesült Államokban.    

Ez alól aztán alapvetően az mentette meg a Tik-Tokot, hogy új elnöke lett az Egyesült Államoknak Joe Biden személyében. Aki aztán  elnöki ciklusának végére hogy-hogy, hogynem oda jutott, hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelent a kínai közösségi szolgáltató, ezért  vagy új tulajdonost kell találnia, vagy betiltják az Egyesült Államokban..

A dolog pikantériája, hogy a végső dátum 2025 január 19-e volt, azaz eddig kellett volna a tulajdonos váltásnak lezajlania annak érdekében, hogy  ne tiltsák be az Egyesült Államokban. Január 20-tól ugyanakkor az Egyesült Államok elnőke ismét Donald Trump, aki már előre jelezte és kérte a Biden kormányzatot, hogy éljen a jogával és adjon további 90 napot a cégnek arra, hogy rendezze a helyzetet.   

Ez a már önmagában sem egyszerű helyzet bonyolódott azzal, hogy a kínai cég maga is lavírozni próbált a nagyon bonyolult helyzetben, és jobb tárgyalási pozíciót kialakítani magának. Ennek a vége az lett, hogy január 19-én a Tik-Tok eltűnt a tengerentúli alkalmazásboltokból és amerikaiak tízmilliói találták magukat Tik-Tok nélkül.

A jelöltek Bármilyen módon és formában is valóaul majd ,meg az akvizíció, annak bizonosan nagyon komoly pénzügyi, jogi elvárásai és majd később persze következményei lesznek. Enek ismeretében vanak meglepő nevek is a listán,hogy kik lehetnek a lehetséges vásárlók. Perpexlity A Perpexlity a Chat GPT után/ mellett talán az egyik legjelentősebb AI start-up. Egy AI motor és a Tik-Tok keresztezésének üzleti relevanciáját túlzottan talán nem is kell magyarázni. Videók millióin tréningezhetnék  és taníthatnák az algoritmust, amit aztán a Tik-Tok felhasználók tízmilliói tesztelhetnének.    A Perpexlity külön céget hozna létre , melyben a már meglevő befektetők is megtarthatnák részesedésüket. Oracle Larry Ellison és az Oracle már 4 évvel ezelőtt is potenciális vevőjelöltek között volt emlegetve. Maga Trump elnöknek is ő a favoritja. A hírek szerint az Oracle bőven többségi tulajdont szerezne, miközben a Bytedance csak egy jelképes részt tartana meg magának. Microsoft Az, hogy a Microsoft előbb vagy utóbb ismét közelebb ( kell) kerüljön a tartalomiparhoz, befektetői körökben mos már hónapok óta evidenciaként van kezelve.  A Tik-Tok akvizíciója a redmondi cég számára is rengeteg-rengeteg előnnyel járna, efelől kétségünk sem lehet. Elon Musk A Tesla és az X tulajdonosa egyszer már megmutatta, hogy mit is jelent,hogyha megvásárol egy közösségi szolgáltatást. A Tik-Tok megvásárlása esetében hó eséllyel valami hasonlóra számíthatnánk, mint anno a Twitter esetében. Nyilván amennyiben Musk lesz a vevő, az sokkal inkább politikai lépésként lesz értékelhető, mint tisztán üzletiként.

A Tik-Tok ennek megfelelően a hét elején már elérhetővé is vált. Ugyanakkor új leöltésekre továbbra sem volt napokig lehetőség, sem az App Storeból, sem a Google Play Storeból, azaz a helyzet és a forgalom messze (volt) a normalizálódástól.

Természetesen arra a helyzetre, hogyha hosszabb távon sem lenne  elérhető a Tik-Tok a tengerentúlon, elkezdtek készülni azok  szereplők is, akik számára  fontos eszköz volt kommunikációjukban.  A meghatározó lemezkiadók elkezdték tartalmaikat feltölteni a Tik-Tok vetélytárs szolgáltatásokba ( is)  annak érdekében, hogy ne maradjanak tartalmaik nélkül a tengerentúli zenekedvelők sem.

Játszunk egy pillanatra el a gondolattal, hogy mi történik akkor, hogyha megmarad a betiltás, azaz a Tik-Tok valóban eltűnik a Egyesült Államokból? Fonák módon, lehet nem is rázná meg annyira a kínai véget, mint amennyire azt elsőre gondolnánk. 2024 legnépszerűbb, legtöbbet megtekintett tartalma egy latin amerikai volt, a legjobban  a Tik-Tok használat pedig a déli, sub-szaharai régiókban  illetve Latin Amerikában növekszik a legjobban.

Egy ( teoretikus?) végleges bezárás a Tik-Tok-on megjelenő népszerű tartalmakat is befolyásolná. Az algoritmus ugyanis a népszerű tartalmakat teszi egyre népszerűbbé. az Észak- Amerikai felhasználók nélkül  pedig más tartalmak még jobban előtérbe kerülhetnek majd, azaz végeredményben a latin- amerikai tartalmak előrtörését hozhatja majd a platformon, de ennek következtében globálisan, minden zenei szolgáltatásban is.  

Ha és amennyiben ez helyre is áll,  és a végfelhasználók számára vissza is tér a Tik-Tok, a jövője körüli kérdések megmaradnak, és talán jelentősebbek lesznek, mint bármikor!

 

Mark Zuckerberg neve  zeneiparban ( eddig) mint a facebook tulajdonosa merült fel, rendszerint úgy, hogy a cége, miért is nem vág bele mélyebb komolyabb zeneipari kalandokba.  Mark Zuckerberg és felesége, Priscilla Chan egy közös befektetési alapot is magának tudhat Chan Zuckerberg Initiative néven. 

Ez a befektetési alap szállt most be nem kevesebb, mint 22 millió dollárral szállt bele a gyerekek számára szóló zenei lejátszót és platformot  üzemeltető startup-ba, a Yoto-ba!

Yoto  A Yoto-t Ben Drury és Filip Denker alapították, 2017-ben, annak érdekében, hogy a gyermekek számára az audio tartalmak elérését minél biztonságosabbá tegyék.  Mindezt kétféleképpen képzelte el a páros. Egyrészt egy direkt erre a célra kialakított hardrver segítségével, másrészt pedig  úgynevezett kártyák segítségével. Ezek- egy adott témára vagy történetre fókuszáló-  fizikai kártyák melyeket aztán a lejátszóba illesztve azok meghallgathatóak.     Az audio lejátszó finanszírozására Kickstarter projektet indítottak, amelynek akkora volt a sikere, hogy  2019-ben az összes elkészített lejátszó elfogyott, 2021-ban pedig ugyanez történt a második sorozattal. 2021-től kezdve a páros realizálta, hogy sokkal több van az ötletükben, mint amire a Kickstarter elég, így befektetők után néztek, és első körben 5 befektetőtől  mintegy 17 millió dollárt vontak be, ezt követte tavaly, 2024-ben a Zuckergbergék által vezetett 23 millió dolláros újabb kör.   Ezzel párhuzamosan a csapat gőzerővel dolgozott azon, hogy a tartalmaikhoz elengedhetetlenül szükséges megállapodásokat a tartalomtulajdonokkal megkössék. Sorban a Warner Music-kal, a Universal Music-kal illetve a Disneyvel hoztak az elmúlt években tető alá megállapodásokat.

 

A befektetés örömteli tényén felül azt is érdemes megjegyezni, hogy az alapítvány elnöke, Vivian Wu csatlakozott a Yoto igazgatóságához, ami nyilván sokat segít majd a cég irányvonalának tartásához, illetve újabb befektetési körök tető alá hozásához.   

Mert afelől nagyon nem lehet kétségünk, hogy egy ilyen érdekes és egyre népszerűbb megoldás, ami ráadásul egyszerre hardver és szoftvertermék is, azon a piacon, amit  olyan technológiai óriások dominálnak,mint az Apple vagy az Amazon vagy éppen a hardveres terveket többször szövögető Spotify, nem sok eséllyel  indul ellenük. A reális cél  a Yoto számára így az lehet, hogy valamelyik óriásnak megtetszik a megoldás és felvásárolja. Ebben segíthet majd nagyon sokat a Zuckerberg alapítvány háttere!

Ami a digitális zeneiparnak a Spotify, az sok tekintetben a  Beatport  2023-ban az elektronikus zenének.  Mindez önmagában nagy eredménye azok után, hogy mintegy 5 évvel ezelőtt a cég lényegében tönkrement. Innen aztán egy tulajdonos váltás után rohamléptekben kezdte meg az újjáépítést a cég, és a streaming zenei szolgáltatások növekedésével párhuzamosan globálisan a digitális letöltések kétszámjegyű százalékos mértékben  csökkennek,  ( az elmúlt 5 évben közel 50%-al ) addig a Beatport esetében azonos időszakban  35%- os növekedés volt kimutatható!   

 

A zenei szolgáltatók- legyenek azok tisztán B2C alapon ügyfeleket kiszolgálóak, vagy B2B2C módon ügyfeleket ( mint pl. DJ-k)  vagy zenekedvelőket egyszerre kiszolgálóak is. Függetlenül attól, melyikről beszélünk, az elmúlt bő másfél évben markánsan megváltozott ezeknek  szolgáltatásoknak a jellege. Az elmúlt szűk 2 évben a digitális szolgáltatások egyre inkább egyfajta piactérré változtak, amelyek összekötik az előadókat, a fogyasztókkal.  

Ez a változás ( amelyről részletesebben lent írunk) érinti magát  az értékláncot (ahogy a tartalom eljut a zenekedvelőkhöz) és magukat a platformokat is. Ennek megfelelően alakult át nagyon sok tekintetben a Spotify az Apple Music és az összes többi streaming zenei platform, melyek ma már messze- messze nem csak zenét, hanem, tulajdonképpen mindent, ami audio próbálnak kínálni.

Új fejezet a digitális zenében- A platform éra Ahogy fentebb irtuk, a digitális zeneipar, lassan 30 éve tartó átalakulása újabb fázisához érkezett, és ennek fonák módon pontosan a streaming audio szolgáltatások az okozói. A streaming audio szolgáltatások azzal, hogy mindenkit egyformának, homogén egységként kezelnek, a zenehallgatást  háttéraktivitássá alakították. Ez nem feltétlenül ideális a zenekedvelők, és persze a zenészek, előadók számára sem, akik erre azzal válaszolnak ( nem nagyon tudnak nem ezzel válaszolni), hogy olyan platformok felé fordulnak, ahol az előadók és a rajongók közötti távolság kisebb, az interakciós lehetőségek száma jelentősen nagyobb. Ez pedig oda vezet,vezethet, hogy ezek a platformok egyre inkább maguk is kiadóként kezdenek el viselkedni, egyre több kiadói funkciót felvállalva. Ennek persze az értéklánc többi szereplője nem feltétlenül örül (…), az azonban az elmúlt évtizedekben  nagyjából minden szereplő megtanulta, hogy a fogyasztói igények figyelmen kívül hagyása a legsúlyosabb bűn, amit elkövethetnek…

  A Beatport szerepe és stratégiája sok szempontból más, mint a fent említett szolgáltatóké, azonban  a változások szele őket sem hagyta, hagyhatta érintetlenül, azaz a Beatport is el kellett hogy mozduljon egy „egyszerű” zenei adatbázis és tartalom szolgáltató felől.

A megoldás alapját  minderre egy akvizíció jelentette, melyet, még 2022-ben hajtott végre a Beatport, és melynek keretében a Labelradar nevű szolgáltatást akvirálták.

Az Artist Network  tulajdonképpen egy közösségi háló és egy apróhirdetés oldal keveréke.A feliratkozott előadók a platformon jelezhetik, hogyha nyitottak együttműködésre, közös produkciókra  és azt is, hogy milyen jellegűre.

Nyilván ahhoz, hogy ennek majd komoly hatása legyen arra, hogy mi is a Beatport még idő, és leginkább rengeteg érdeklődő és a funkciót használó előadó kell. Ennek ellenére a lépés fontos lépés. Az előadók maguk ugyanis egyre kevésbé csupán tartalmaik elhelyezésére és értékesítésére keresnek partnereket, hanem olyan szolgáltatókat, akik  minden a zenei tartalmakhoz kapcsolódó feladatban segítséget tudnak nyújtani.   A nagy globális szolgáltatók mind-mind belefogtak ebbe- igaz inkább az ügyfél, azaz a zenekedvelők oldaláról. Az elektronikus zenében a Soundcloud ugyanakkor egyre markánsabban mozdult el a szolgáltat szerep felé, erre pedig a Beatportak is válaszolnia kellett.  

Szeptemberben még arról írtunk, hogy  a kínai közösségi óriás, a Tik-Tok milyen lépések sorozatával tervezi egy teljesen újfajta, a megváltozott fogyasztói és előadói igényekre rezonáló  zeneipar kialakítását.

Ezekben a tervekben bizonyosan szerepelt ( volna) valamilyen formában, valamekkora hangsúllyal  a Tik-Tok saját audio streaming szolgáltatása.  Szerepelt volna kifejezést használtunk, ugyanis a tulajdonos Bytedance , nem kis meglepetésre november végével bezárta a szolgáltatást.

Azok a felhasználók, akik szerették volna, hogy a szolgáltatásban létrehozott lejátszási listáikat más streaming szolgáltatásba szerették volna áthelyezni, előre kellett, hogy jelezzék mindezt.

A jövőben a jelenlegi Tik-Tok Music felhasználóknak meg kell majd elégedniük a Tik-Tok által nyújtott zenei élménnyel.  A cég azt javasolja, hogy a Tik-Tok  Add To Music App” funkcióját használják a jövőben a Tik-Tok használók arra, hogy más streaming audio szolgáltatónál  már meglevő lejátszási listájukhoz adják az adott zenét.

Egyszer volt hol nem volt   A Bytedance, még 2020 elején, még a koronavírus pánik előtt elindította klasszikus streaming zenei szolgáltatását, a Resso-t. De a szolgáltatás csak néhány fontos és érdekes feltörekvő zenei piacon volt elérhető 2023 ugyanakkor markáns változást hozott,  ugyanis a Resso, mint márka eltűnt a helyét pedig a TikTok Music foglalta el. Ars poeticáját tekintve a Tik-Tok Music ötvözni szeretné azt, amit a Spotify nyújt- hatalmas zenei adatbázis- azzal, amit a Tik-Tok nyújt- szuper erős közösségi élmény.   Nyilván ha valaki zenei szolgáltatást tervezne, miközben a Tik-Tok és a tulajdona, számára a legfontosabb feladat a két szolgálatás közötti átjárás biztosítása, annak érdekében, hogy a Tik-Tok népszerűségét kihasználva tudjon forgalmat terelni tisztán zenei szolgáltatása felé. Már anno a Resso is nyitott ebben az irányban, de  a Tik-Tok Music egyértelműen próbál minden létező integrációs lehetőséget kihasználni. Az alkalmazásban a Tik-Tok-on népszerű dalokat teljes hosszukban lehet meghallgatni,le lehet őket tölteni, és meg is lehet őket osztani.

 

S hogy mi állhat a csúnya fiaskó mögött? A legtöbb szakember egyetért abban, hogy a fő ok az, hogy a Tik-Tok valami olyasmi szeretett volna lenni, ami nem ő. Ahogy a terveket elkezdte megvalósultak, úgy váltak azok a valóságban egyre inkább „csak” egy streaming audio szolgáltatássá.   

 A Tik-Tok Music-na ( gyerekkori nevén Resso-nak) tehát gyorsan és elég csúnya vége lett, a közvetlen vetélytársak pedig örülhenek, úgy tűnik ( egyelőre) nem jelenik meg a piacon egy a nyugati  szolgáltatásokhoz képest markánsan más megközelítést alkalmazó üzleti modell.

A Bytedance lépése ugyanis egyben ezen a területen a mesterterv módosulását is jelentheti, jelezheti. A saját streaming szolgáltatás megszüntetésével ugyanis a Bytedance hosszabb távon sokkal inkább a jelenlegi streaming szolgáltatásokkal való együttműködésre,mint a velük való versenyre törekedhet.