Nyugodtan nevezethetjük hagyományosnak a MAHASZ minden év első felében megjelentetett ,a magyar zeneipar előző évi adatait összefoglaló jelentését. Hosszú évek agonizálását követően az elmúlt években a világ zeneiparában végbemenő trendeket követve, a honi zeneipar is az éledezés jeleit kezdte mutatni.

2016-re ugyanis (végre) a magyar zeneipar is beért baba a fázisba, amelyben a fejlettebb piacok vannak, megspékelve mindezt némi hungarikummal..

Ami feltétlenül jó hí, hogy a magyar zeneipari bevételek, immáron második éve növekednek! Így a 2010-es évek elejéig tartó mélyrepülés után ha lassan is, de növekszik a magyar zeneipar. A növekedés motorja, mint a világ több részén, itthon is a digitális szegmens.

Az a digitális szegmens, amely ellentétben ugyanakkor a fejlettebb zenei piacokkal továbbra is elmarad méretében a fizikai  eladások által generált kiskereskedelmi árbevételtől, így a magyar zeneipari bevételek továbbra is legalább olyan mértékben mozgatják a CD eladások, mint a digitális bevételek. 

A digitális szegmens persze szépen nőtt és immáron forgalomban értéke meghaladja az egy milliárd forintot  és amelyet a nemzetközi trendeknek megfelelően a streaming szolgáltatások uralnak, amelyek jelentősen 30%-al növekedtek az előző évhez képest. ( ami persze messze-messze elmarad attól, ami a fejlettebb piacokon vagy akár globálisan megfigyelhető..)

Ami ellenben abszolút összhangban van a nemzetközi trendekkel az az a lá carte letöltések meredek csökkenése. 2016-ban mintegy 40%-al csökkentek az egyedi zenevásárlásokból származó bevételek.

Sajnos ez egyben azt is jelenti, hogy a zenéért érdemben nem fizetnek okkal többen ma hazánkban mint 2-3 évvel ezelőtt.  ( alig 40 ezer ember fizet a streaming szolgáltatásokért..)Annyi történt csupán, hogy a zenéért fizetni hajlandó honfitársaink immáron  streaming szolgáltatásokért fizetnek. 

Érdekes módon amúgy maguk a fizikai értékesítések nem hogy nem csökkentek, hanem kis mértékben növekedtek 2016-ban. Még érdekesebb, hogy a fizikai szegmens egyetlen al-szemgn4ese sem csökkent az előző évhez képest. Az album eladások száma  nőtt, a vinyl eladásoké megduplázódott, de még a CD eladások is tulajdonképpen stagnáltak az előző, 2015-ös évhez képest.

A magyar zeneipar esetében is egyre hangsúlyosabban jelenik meg a nemzetközi  statisztikák és jogvédő szervezetek által egyre hangosabban  emlegetett value gap probléma. 2016 volt az első olyan év, amikor a MAHASZ külön is közzétette, a Youtube-on elérhető videókból származó reklám bevételt.  2016-ban összesen 1.2 milliárd (!!) olyan videót néztek meg a magyar internetezők, amely reklámbevételéből az előadók is részesültek. Ez az 1.2 milliárd videó  238 millió forint reklámbevételt „termelt”, azaz megtekintésenként alig 20 fillért, és akkor azokról a videókról- amelyek az 1.2 milliárdnak a sokszorosát teszik  ki- melyek esetében nincsen reklámbevétel megosztás  még nem is  beszéltünk. 

És hogy mindezek alapján akkor örülhetünk-e a 2016-os adatoknak? Egyfelől természetesen igen, hiszen az egyfontos és nem figyelmen kívül hagyható tény, hogy növekedtek a hazai zeneipari bevételek. Azonban ettől még tény, hogy a magyar zeneipar szerkezeti problémái nem oldódtak meg és amennyiben a fizikai eladások ismét csökkenésnek indulnak