Ugyan az elmúlt időszak elsősorban arról szólt a streaming szolgáltatásokkal kapcsolatban, hogy van-e létjogosultsága egyáltalán az ingyenesen igénybevehető szolgáltatás résznek és az ezen alapuló úgynevezett freemium modellnek.

Van ugyanakkor a streaming szolgáltatásokkal kapcsolatban egy sokkal előremutatóbb vita is, azok árazásáról. Egyre több adat utal ugyanis arra, hogy egyrészt jelenlegi árazásuk mellett a streaming szolgáltatások közel vannak maximális felhasználószámukhoz, másrészt pedig az éves szinten zenére fordított költséghez képest kifejezetten drágának mondhatóak.

A különböző kisebb fogyasztói csoportok számára 1, 3, 5 dolláros eléréseket tehát abszolút valós piaci igényen alapulnak, nem véletlen, hogy az Amazon is ebbe az irányba indult el, a szabvány streaming szolgáltatás helyett. Most pedig újabb szolgáltató próbál meg kilépni a szabványos streaming szolgáltatások rettenetes harcából és nyitni az árérzékenyebb csoportok felé.

Az Rdio ugyanis Rdio Select néven 4 dolláros havidíjért elérhető szolgáltatást indított. A szolgáltatás lányege, hogy az előfizetők naponta 25 dalt tölthetnek le és hallgathatnak meg aztán korlátlan számmal, illetve élvezhetik az Rdio rádiószolgáltatását, hirdetések nélkül. A nap végén a 25-ös listából aztán törölhetnek dalokat és helyette újakat tölthetnek le. Ha minden nap megteszik ezt, akkor évi közel 10 ezer dalt ismerhetnek majd meg ilyen módon, 48 dollár ellenében. Sőt még ennél is tovább merészkedtek, és a hatalmas, ámde szuper árérzékeny indiai piacon az Rdio select speciális lokális áron, kevesebb mint egy dollárért elérhető.

Elsőre lehet, felelőtlennek tűnik az Rdio lépése, a gyakorlatban azonban messze nem így van! Ha megnézzük, hogy ,mennyien veszik igénybe az ingyenes, mennyien ,mennyien veszik igénybe az 5 dollárod vagy olcsóbb, és mennyien az átlagos, azaz 10 dollár közötti árazású streaming illetve streaming jellegű szolgáltatásokat, látható, hogy nagyságrendi különbség van.

Amíg az ingyenes szolgáltatásokat közel 600 milliónyian használják, addig a prémium eléréseket összesen alig 40 milliónyian, s ennek is túlnyomó többsége a standard 5-10 dolláros áron kínált streaming szolgáltatásokat használja.

A piaci rés tehát teljesen egyértelműen jelen van. Az átlag fogyasztó számára egy 30 millió dalból álló zenei adatbázis majdnem hogy felesleges. Számukra a mainstream tartalom megismerése –amire a rádió funkcionalitás tökéletes- és egy bizonyos korlátozott számú dal letöltési és korlátlan számmal való meghallgatási lehetősége feltételezhetően elég. Azok számára aztán akiknek ez mégsem elég, ott van az upgrade lehetősége a teljes funkcionalitású streaming szolgáltatásra, havi 10 dollárért.