Sokszor említettük már, hogy a nagy nemzetközi kiadók is egyre inkább tisztában vannak az olyan masszív közösségi oldalak erejével, mint a myspace a last fm. vagy a youtube, s ebből következően egyre inkább kezdik kihasználni az ezekben rejlő erőt ahelyett, hogy ellenük harcolnának.
Mindehhez persze kellett egy „apró" feltétel: hogy kialakuljanak azok az üzleti modellek, amelyek az ilyen hatalmas közösségekben rejlő vásárlóerőt ki tudják használni, monetalizálni tudják, és ezáltal a kiadók számára is vonzó tereppé teszik.
A legfrissebb fejlemény az újabban
igen-igen aktív digitális politikát folytató EMI-hoz kötődik.Az angol lemezóriás, és a Snocap a napokan jelentették be,
hogy a Warner musicot követve, az EMI előadók esetében is lehetőség lesz a
dalok közvetlen, előadói profiloldalról való értékesítésére, a cég mystores
alkalmazásán keresztül A megállapodás külön érdekessége, és jelentőségét emelő
tény, hogy DRM védelem nélküli tartalmakról szól, az ár pedig az iTunes
esetében már ismert 1,30 dollár/dal.
Miért óriás szó mindez? Azért, mert úgy tűnik elindult a digitális zene ipar abba az irányba, hogy nem nagy, jól marketingelt boltokból lehet csak megvásárolni a zenéket, hanem közvetlenül az előadóktól.Egybecseng mindez az EMI nemzetközi digtális igazgatójának szavaival:" Mindig is azt mondtuk, hogy a cél az, hogy az emberek számára a lehető legkönnyebbé, legegyszerűbbé tegyük a zenevásárlást. Nem egy,vagy két nagy boltra van szükség, hanem sok kicsire, amelyek mindenfelé megtalálhatóak "
Mindez gyönyörűen hangzik, feltétlenül érdekes is, de azt azért egy pillanatra se felejtsük el, hogy a digitális zeneértékesítésben a legnehezebb feladat a kritikus méret elérése. Úgyhogy ne leghyünk meglepődve, hogy egy-két év múlva a nagy boltok, és máginkább a nagy nemzetközi lemeztársaságok melletti legfőbb érv az lesz, hogy lám-lám az előadók saját maguk nem tudják olyan hatékonysággal értékesíteni saját tartalmaikat, mintahogy azt hitték
