Amennyiben nem csak a mainstream zenei tartalmakról, hanem a különböző, kisebb, szegmens specifikus zenei tartalom szolgáltatókról beszélünk, úgy hirtelen bővül a kör. És már messze nem csupán a megszokott nevek- Spotify, Apple Music, Google, Deezer- nevei hangzanak el.
Ezek közül, speciális ámde nagyon érdekes terület az elektronikus zene, amelynek saját éves jelentése van, és amely alapján ezen zenei stilus mintegy 7 milliárd dollárt képvisel a világ globális zenei bevételeiből.
Az elektronikus zene digitális terjesztésében alapvetően két, klasszikusnak semmi estre sem nevezhető szolgáltatás játszotta illetve játssza a fő szerepet. Az egyik a lét és nem lét szélén egyensúlyozó Soundcloud, a másik pedig az ebben a küzdelemben már egyszer tulajdonképpen vesztő Beatport.
Az a Beatport, amely immáron új tulajdonos mellett és kontrollja alatt úgy tűnik a streaming piacra való visszatérését fontolgatja. Legalábbis ennek a jele lehet, hogy a Beatport meg/fel-vásárolta a szebb napokat látott, de 2017 óta lényegében csődben levő Pulslocker nevű DJ-ket megcélzó szolgáltatást.
|
A Spotify és a Dropbox keresztezése Kaliforniából A 2011-ben a Szilícium völgy kellős közepén, San Franciscoban alakult Pulselocker röviden a DJ-k tökéletes CD helyettesítőjének is nevezhető lenne. A Puleslocker segítségével ugyanis a DJ-k elkészíthetik mixeiket offline, majd pedig egy felhő alapú tárolóba feltöltve elérjék azokat bárhonnan.
Indulásakor a szaksajtó a Spotify és Dropbox keresztezéseként aposztrofálta a szolgáltatást, nem véletlenül! A Pulselocker ugyanis tulajdonképpen 3 szolgáltatás együttese volt: egy a Spotify-hoz hasonló on-demand streaming szolgáltatás, egy felhő alapú szolgáltatás a DJ-k zenéinek tárolásához harmadik elemkánt pedig egy pont a Beatporthoz hasonló online zeneáruházból. Mivel a szolgáltatást olyanok építették, akik maguk is DJ-ként dolgoztak korábban, így az alapfeltétel volt, hogy a szolgáltatásban megjelenő és leérhető tartalmak után a zeneszerzők, kiadók megkapják rendben a jussukat. A Pulselocker abban is különleges volt, hogy az online áruházban vásárolt zenéket egy folderba menthettük le, amely folder aztán a fontosabb keverő szoftverek ( traktor, Serato, Virtual DJ) által elérhető volt. Így maguk a dalok külön nem, de a szoftverek segítségével beilleszthetőek voltak bármilyen mixbe.
Árazását tekintve a Pulselocker árazása alapvetően az igényelt tárhelytől, azaz a tárolni kívánt dalok számától függött. 25 dal 10 dollárér 100 dal pedig havi 60 dollárért volt tárolható a szolgáltatásban. A szolgáltatás sikere nyilván attól függött, hogy mennyien fogják használni, és az alapkoncepció- azaz, hogy mindent egy helyen megtalálhatnak és elérhetnek a DJ-ék mennyire lesz vonzó. Utólag persze könnyebb okosnak lenni, de azt kell mondjuk, a potenciális célcsoport számára az ismertebb márkák- a Spotify, a Soundcloud, a Dropbox és fonák módon maga Beatport- többet jelentettek, mint az egy helyre integrált szolgáltatási ajánlat. |
Pontosan ezért jelentős lépés az, hogy a Beatport maga vásárolta meg a küszködő start-up-ot. Hiszen a Beatport már most is kulcsfontosságú szerepet tölt be az elektronikus zenében és lényegében a DJ-k számára az elsőszámú zenebeszerzési forrás. A Pulselocker architektúrájával és tudásával ezt tovább bővítve pedig valóban az elektronikus zenei szereplők fő kedvence lehet. Ami ahhoz képest, hogy alig 2 éve a csőd utáni tetszhalott állapotban volt a cég, hatalmas szó!
