A Magyar zenei piac, még európai szinten is a kisebbek és tradicionálisbbak közé tartozik. Ráadásul ha volt zenei piac, amelyet fájdalmasan érintett a digitális transzformáció, akkor az a magyar volt. A CD eladások csökkenése mellett ugyanis nem vagy csak nagyon lassan jelentek meg az illegális letöltések alternatívájaként szolgáló digitális szolgáltatások. A sokkot pedig felerősítette a pont ebben az időszakban tomboló világgazdasági válság is.
Ennek tudatában nem is feltétlenül meglepő, hogy a 2000-es évek elejének 8 milliárd forintos értékéről, 2010-re alig a felére 4 milliárd forintra zsugorodott össze az, amit magyar zeneiparnak nevezhetünk.
Ebből, a nagyon mély gödörből kezdett el végtelenül lassan kikászálódni a magyar zeneipar, ahogy fokozatosan jelentek meg a nemzetközi szereplők a kis piacon. Az 2015 óta tartó növekedés tehát tulajdonképpen leképezhető azáltal is, hogy mikor, milyen nemzetközi szereplők lépnek be a magyar piacra. A folyamatot a francia Deezer indította el, hogy aztán kövesse őket a Spotify, majd az Apple Music, végül pedig idén a Youtube Music.
Ennek volt „köszönhető ” az, hogy 2017-ben az éppen csak beindult növekedés egyből meg is torpant, ugyanis a minimálisan növekvő digitális bevételek nem tudták ellensúlyozni , a még midig meghatározó fizikai értékesítés terén keletkezett csökkenést.
2018 azonban sokkal, sokkal pozitívabb év volt a magyar zeneiparban, és mindez—sok, a magyarnál fejlettebb piachoz hasonlóan a streaming zenei szolgáltatásoknak volt köszönhető! A magyar streaming szolgáltatási bevételek ( és ennek köszönhetően a digitális zenei bevételek) ugyanis 2018-ban valósággal felrobbantak! Az előző, 2017-es évi 1.4 milliárd Forinthoz képest közel 50%-ot növekedve a 2 milliárd Forintot is meghaladta!
A digitális bevételeken belül a nagy nemzetközi piacokhoz hasonló trendek figyelhetőek meg. Az a lá carte letöltések 10%-ot megközelítő értékben csökkentek és a digitális bevételek alig 5%-át teszik, tették ki. A két meredeken emelkedő szegmens a 60%-ot megközelítő mértékben növekvő audio streaming szolgáltatások- amelyekből önmagában 1.3 milliárd Forint, vagy a teljes magyar zeneipari bevételek közel 30%-a folyt be.
A másik valósággal felrobbanó szegmens pedig a zenei videók hirdetési piaca volt. Ez a lényegében a Youtube-ot takaró piac közel 60%-ot növekedett a 2018-as évben. ( persze ha ehhez hozzá vesszük, hogy 1.7 milliárd megtekintett videó termelte ki ezt az összeget, mindjárt jobban érthető a value gap problémája..)
A digitális bevételek előretörése megállíthatatlannak tűnik immár a magyar piacon is, a változás pedig a piac konzervatív jellege ellenére is meglepően gyorsan és drasztikusan ment végbe. 2013-ban a teljes magyar zeneipari bevételek 16%-a származott digitális szolgáltatásokból, 5 évvel később ez az érték 47%-volt!
Mindezek alapján ( akár) extrém optimisták is lehetnénk a magyar zeneipar jövőjét illetően, mégsem vagyunk azok. Ennek két fundamentális oka van. Az első, hogy a digitális bevételek meredek növekedése ellenére, összességében a magyar zeneipari bevételek még mindig nem érték el a 2011-es szinteket sem, azaz a növekvő digitális bevételek csak a fizikai eladások csökkenését képesek ellensúlyozni. A második aggasztó adatot maguk az audio streamingre előfizetők száma jelenti. Az 1.3 milliárd Forint éves árbevételt és havi átlagos 4 eurós költést feltételezve alig 100 000 ember fizet ma Magyarországon streaming zenei szolgáltatásokért.
