A illegális fájlcsere és zeneletöltés a zeneipar legnagyobb problémája, hallhattuk az elmúlt 10 évben számtalan alkalommal. A probléma, majd’ minden szakértő szerint ennél összetettebb  és megoldást elsősorban az jelenthetne, ha a jól megfogalmazódott fogyasztói igényeknek megfelelő szolgáltatásokkal rukkolna elő a zeneipar. Bíztató kísérletek voltak, vannak, de az átütő megoldás még nem jelent meg a piacon. S az is igaz, hogy mindezzel párhuzamosan az előadók bevételei nem csökkenek, sőt az egyre inkább kiteljesedő koncert biznisznek köszönhetően tulajdonképpen nőnek.

 

Ennek ellenére a nagy nemzetközi lemezkiadók nem tágítanak azon tervük mellől, hogy rávegyék az internetszolgáltatókat, zárják ki a szolgáltatásból a nagy adatforgalmat bonyolító fájlcserélőket.  

 

Az Egyesült királyságban, a kormány támogatásával a direktíva alapjait elfogadták, ezt kihasználva a 4 nagy lemezkiadó, a Warner, a Sony, a Universal valamint az EMI a közelmúltban, a legnagyobb ír internetszolgáltatóval  kötött  peren kívül egyezséget követően, melynek értelmében az Eircom vállalta, hogy magára nézve kötelező érvénnyel alkalmazza a három csapás törvényt, s zárja ki a szolgáltatásból az illegális fáljcserélőket használó előfizetőit.   Ezt követve idén az IRMS másik két szolgáltatót, a UPC-t és a Vodafone-t is felszólította, hogy alkalmazza a direktívát, a két cég azonban ellenállt, s így bíróság elé került az ügy.   

 

A múlt hét végén megszületett ítélet ellenben kimondja,hogy a szolgáltató nem kötelezhető az előfizetők kizárására, ugyanis az Európai Unióban meghozott ilyen jellegű jogszabály nem alkalmazható Írországban. Az indoklásban ugyanakkor a bíróság leszögezte, hogy a UPC felhasználóinak valóban egy jelentős hányada illegális fájlcserére használja internethozzáférését (Az ír zenei jogvédő szervezet, az IRMA adatai szerint egy 48 órás minta alapján a 150 000 előfizetőből mintegy 37 500 ) amellyel a zene iparnak valóban komoly károkat okoz.

 

Az ítélet után a UPC sietett leszögezni, hogy természetesen a jövőben is segíteni fogja a jogvédők munkáját, az illegális tartalmak áramlását megakadályozandó, azonban az ítélet alapján hangsúlyozták azt is, hogy az internetszolgáltatók és a telekommunikációs cégek nem tehetőek felelősség a hálózataikon forgalmazott adatok jogtisztaságáért.

 

Az ítélet ugyanakkor a jogvédők számára is jelentős kapaszkodót nyújt, hiszen leszögezi, az előfizetők jelentős hányada valóban illegális tartalmak beszerzésére (is)használja hozzáférést, s ezzel valóban károkat okoz az iparág és az előadók számára.

 

Azt gondolom ennek a meccsnek még messze nincsen vége, ami alapvetően egyetlen egy ok miatt gond: Ezt az energiát, amit a kiadók a felhasználók üldözésére fordítanak életképes szolgáltatások létrehozására is felhasználhatnák…