A 2002-es per végül peren kívüli egyezséggel zárult, a tulajdonos Michael Merhej azonban nem adta fel. A Microsoft berkein belül, aktívan dolgozott a felhő alapú adatszinkronizáció megvalósításán, és márt 2010-ben megjelent az átdolgozott Audiogalaxy első verziójával. Akkor még a kiadói környezet abszolút nem kedvezett egy ilyen jellegű megoldás elfogadtatásához, így ő maga is csak egy lehetséges technológia megoldásnak tekintette. Az elmúlt két év során azonban olyan mértékben eltolódott a felhő alapú szolgáltatások felé a hangsúly és a figyelem, hogy hirtelen az Audiogalaxy is ismételten értelmet nyert.  

 

  

Az „megújult” Audiogalaxy az immáron egy éve tomboló divatnak megfelelőn felhő alapú szolgáltatást szolgáltatást kínál, igaz minden eddigi vetélytársánál, elődjénél érdekesebb. A felhasználók számára vonzóbb feltételekkel. A cég ugyanis nem kevesebbet állít, minthogy az oldalon regisztráló felhasználók , egy kis alkalmazás ,az Audiogalaxy helper segítségével teljes a PC-jükön megtalálható zenei repertoárt átfutja és elérhetővé teszi online illetve mobileszközök számára is. Sok más, a piacon elérhető szolgáltatással ellentétben azonban itt az iTunes Match-hez hasonlóan nem lesz szükség a teljes zenei repertoár feltöltésére.

 

Az Audiogalaxy másik figyelemreméltó újdonsága (?)  egy a pandora-hoz hasonló streaming funkció, melynek segítségével a más felhasználók által feltöltött zenei tartalmakból, előadó alapján egyedi streamek (gyakorlatilag rádióadók) állíthatóak össze. A Seattle-i cég megoldását a tengerentúlon már el is nevezték P2P rádió-nak.

 

Az első kérdés, ami azonnal felvetődik bennünk (és sokakban ), hogy mit szólnak mindehhez a kiadók? Azok a kiadók, akik a tisztán felhő alapú megoldást- azaz amikor fizikai fájlfeltöltésre nincsen szükség-  csak hatalmas előlegek kifizetése után tették lehetővé. Az Audiogalaxy mindezt egy roppant ügyes, ámbár nem biztos, hogy a szolgáltatás szempontjából hasznos húzással kerüli meg, ez pedig az, hogy a saját tartalmakat valóban a saját gépről (bekapcsolt állapotban!)streameli a szolgáltatás, azaz valóban nincsen szó felhő alapú szolgáltatásról, sokkal inkább a p2p technológia  okos alkalmazásáról.  Más kérdés, hogy ki fogja bekapcsolva hagyni a számítógépét annak érdekében, hogy aztán az azon levő tartalmakat más eszközön is meghallgathassa.

 

A regisztráltak merevlemezén levő tartalmak scannelése ugyanakkor a Pandora-szerű rádiónak egészen szenzációs alapot ad, mind tartalmi, mind a zenék közötti másodlagos, harmadlagos kapcsolatok szempontjából. Tartalmi szempontból azért, mert olyan előadók is megjelennek, megjelenhetnek  a rádióadókban, mint például a Beatles, amely digitálisan, hivatalosan nem érhető el, csak pay per track alapon, az iTunes-ban! A felhasználók által  megadott zenei adatok ezen felül is hatalmas mennyiségű információt tartalmaznak, melyeket a szolgáltatás ügyesen fel és ki is használ.

 

Összességében tehát az Audiogalaxy, híven 10 évvel ezelőtti elődjéhez ismételten valami újat, úttörőt nyújt a zenekedvelők számára.  Azt is mondhatjuk, hogy elmegy addig a határig, ameddig jelenleg a kiadók engedik a szolgáltatókat.  A felhő alapú szolgáltatás kapcsán ez rengeteg kompromisszumot jelent, olyan kompromisszumokat, melyek miatt kijelenthető, az Audiogalaxy sem emiatt lesz majd híres.  A P2P rádióalkalmazás azonban több, mint érdekes, sőt sok tekintetben erősebb mint az egyre inkább a mainstream felé sodródó Pandora.

 

A legnagyobb kérdés a megújult Audiogalaxy kapcsán ugyanakkor az üzleti modell. Jelenleg a szolgáltatás mindenki számára ingyenes, mind a weben, mind a különböző mobilalkalmazások. Merhej ezen a közeljövőben sem nagyon kíván változtatni, csupán annyit, hogy a mobilalkalmazások négy dollárba kerülnek majd. Azt, hogy mennyi felhasználóval számolnak, mennyit remélnek ebből, hogy majd fizet is, ki áll mögöttük, menyi időre elegendő a tőke, egyelőre homály fedi. Kár érte…