A nemzetközi lemezipari szervezet az IFPI jelentése kapcsán került először igazán élesen napvilágra az érték olló-nak ( value gap) nevezhető probléma, amely egyre súlyosabban érinti majd a zeneipart.
Lényege talán legrövidebben úgy fogalmazható meg, hogy a streaming szolgáltatások népszerűsége egyre növekszik, egyre többen használják őket, azonban mindez messze nem jár a zeneipari bevételek növekedésével azzal meg pláne nem, hogy újabb tömegek kezdenék el használni a digitális zenei szolgáltatásokat.
A Nielsen Music alapvetően az Egyesült Államokra fókuszáló kutatása aztán közelebb is visz minket a probléma gyökereinek megértéséhez
Amint az a fenti ábrákon látható is a zenei költések túlnyomó részét ( több, mint a felét) különböző élő zenei eseményekre való jegyvásárlásra fordítjuk. Streaming szolgáltatásokra átlagosan csak a teljes költés 7-9%-át fordították az amerikaiak, és az összeg még mindig kisebb ,mint amit digitális album vagy dal vásárlásokra költenek.
A streaming szolgáltatások kiválasztásánál a legfontosabb indok továbbra is az áruk, és csupán ezt követi könnyű használhatóság vagy éppen a zenei könyvtár mérete.
Tovább rontja a képet, ha az arra a kérdésre adott válaszokat is megnézzük, hogy mennyire valószínű, hogy az elkövetkezendő 6 hónapban előfizet streaming szolgáltatásra? A válaszadók mindössze 9 százaléka mondta az, hogy valószínű, 78%-uk pedig azt, hogy kevéssé vagy egyáltalán nem, valószínű.
Ez az amerikai népességre vetítve 250 millió ember, akik közel 115 millió azért nem vesz majd igénybe streaming szolgáltatást., mert drágállja azokat, közel 100 millióan pedig az ingyenes szolgáltatásokban találnak megoldást zenehallgatási igényeikre.
Ha a zeneipari bevételeket megnézzük – ez esetben értelemszerűen az Egyesült Államokra fókuszálva- akkor a fenti fogyasztói attitűd minták könnye észre is vehetőek makro szinten
Amint látható is, a tengerentúli streaming bevételek több, mint fele ( 56%-a) ingyenes streaming jellegű szolgáltatásokból származik, ami valóban kevesebb, mint 2012-ben ( amikor ez 66% volt) de alapvetően évek óta egy 50-55% körüli szűk sávban mozog.
A piac tehát egyértelmű véleményt alkotott a streaming szolgáltatásokról. A zenei költést nem ezek dominálják és feltételezhetően ez nem is fog változni. Ahhoz tehát, hogy újabb milliók kezdjenek el legális zenei szolgáltatásokat használni és azokért fizetni, egyértelmű, hogy olcsóbb szolgáltatásokkal kell a piacra lépni.
