2020 izgalmas évnek ígérkezett a zeneipar számára,sok tekintetben. Mi , itt a Muzzak hasábjain páldául azt írtuk, hogy “az előttünk álló év sokkal inkább szól majd az immáron bő 5 éve tartó streaming piaci növekedés lassulásáról, és az audio streaminget felváltani hivatott szolgáltatások egyre határozottabb térnyeréséről”
Mindez amúgy még akár be is következhet(ne), de az bizonyos, hogy 2020 teljesen másról szól majd a zeneipari visszaemlékezésekben is! Ugyanis a koronavírus a zeneiparra gyakorolt hatása lesz majd a legfontosabb téma. nem minden zeneipari szegmens részesült az „áldásból „ egyforma mértékben.
Az egyik legjobban sújtott szegmens a koncertek, fesztiválok voltak (?), hiszen minden ahol érdemi mennyiségű ember gyűlik, gyűlhet össze, tiltólistán van, érthető okból, nem tudni meddig. Mindez azért -is- kulcsfontosságú kérdés az előadók, zenekarok számára, hiszen az élé fellépések jelentették a CD eladások csökkenése(…) miatt kieső és a digitális előfizetéses szolgáltatások által garantált árbevétel kompenzációját. Ez tűnt el 2020-an, lényegében teljesen!
Durva ütést kap a globális zeneipar a koronavírus miatt
2020 izgalmas évnek ígérkezett a zeneipar számára,. Év elején, az éves várakozásainkat megfogalmazva, azt írtuk: Az előttünk álló év sokkal inkább szól majd az immáron bő 5 éve tartó streaming piaci növekedés lassulásáról, és az audio streaminget felváltani hivatott szolgáltatások egyre...
Ha optimistán tekintünk ugyanakkor az életre, akkor bizonyosan kell mondjuk, minden eltűnő lehetőség egyben egy újat teremt. Az élő koncertek betiltása pedig egy régóta létező, területnek, az online koncertezésnek adhat teret, akár hosszú időre is! A baj csak az, hogy ez a lehetőség mintha túl korán jött volna!
Amikor élő eseményekről beszélünk, sokkal többről van szó, mint egyszerű élő videófolyamról. Talán ez volt nyugati zeneipar legnagyobb hibája akkor amikor az élő koncertekről gondolkozott, hogy formátumként tekintett rá, nem paradigmaként.
A legnehezebb kérdés ebben- azaz a paradigmában gondolkozásban- a monetizáció. Milyen üzleti modellek mellett, mentén működhet(ne) a virtuális koncertek világa?
A modell kiindulása egy ingyenes rész kell, hogy legyen, hiszen ez az, ami a zenekedvelők tömegeit lenne képest bevonzani a szolgáltatásokba. Az egyszeri, alkalmi fizetéses megoldás vezethetne át az előfizetés alapú élő koncert szolgáltatásokba. Végül a piramis csúcsán lesznek majd VIP élményt – limitált nézőszám, exkluzív élmény - nyújtó szolgáltatások.
Kereslet pedig lehet, gondoljunk csak abba bele, hogy az élő koncertekért, fesztiválokért mekkora összeget vagyunk hajlandóak fizetni! A feladat tehát “csupán” annyi, hogy olyan színvonalú élményt nyújtsunk a fenti értéklánc három részén, amely megéri ezt az összeget.
Mit kell ehhez tenni majd az iparágnak, a fejlesztőknek? Sok mindent:
- Erőseb, hatékonyabb szegmentációra lesz szükség a nagy platformok ( akik a stadion koncertek helyettesítői lehetnek és a klubkoncertek helyébe lépő kisebb platformok között
- A különböző típusú koncertek elkülönítése a virtuális térben is
- Földrajzi szeparáció- persze nagy a csábítás a digitális rétben a globális koncertek tartására, de ha jobban belegondolunk, ezzel lábon lövik magukat az előadók, zenekarok
- Magas színvonalú keresés, személyre szabott ajánlási algoritmusok
Az tehát, hogy mit kellene tenni, hogy a élő koncert élményt biztosítani lehessen a koncertre járók számára, megvan. Az, hogy ezt ki, mely piaci szereplők teszik majd meg kérdés. Természetesen ráhajthatnak majd a lehetőségre a live streaming szolgáltatók. Jó eséllyel az audio streaming szolgáltatók sem szeretnének majd kimaradni, mint ahogy a már jelenleg is hatalmas közösséget épített gaming szolgáltatók számára is egy logikus szolgáltatás bővítési lehetőség lenne mindez.
A potenciális piac akár el is bírhat ennyi szereplőt, de akkor és csak akkor, hogyha nem ugyanazon a piacon, szegmensben, ugyanazokért a kevés koncertre járókért szeretnének küzdeni.
