A különböző ingyenes, streaming zenei szolgáltatásokról a közelmúltan többször is említést tettünk. A már működőek éppen üzleti modelljük fenntartásán, új befektetők keresésén dolgoznak, gőzerővel.
Talán az egyetlen kivételt ez alól , a Svédországban működő, de angliai központtal és luxemburgi cégbejegyztéssel rendelkező Spotify jelenti. A szolgáltatás egyelőre csak a skandináv országokban illetve februártól az Egyesült Királyságban elérhető, az eddig megjelent kritikák azonban egytől egyik pozitívak voltak.
Mi vajon titka Spotify-nak, amivel ki tudott emelkedni a többi streaming szolgáltatás közül? Az egyik feltétlenül a felhasználói felület egyszerűsége, könnyű használhatósága, ugyanakkor a fontos funkciókat egytől egyik tartalmazó felépítése. A playlistek létrehozása, továbbítása, megosztása, az előadói információk elérése rendkívül gyors és egyszerű.
A tökéletes interfész azonban még nem elég a sikerhez, ezt több, azóta már megszűnt szolgáltatás az élő példa. Az üzleti modellt tekintve a spotify egyszerre kínál ingyenes, de hirdetésekkel (audio hirdetésekkel is!) tarkított szolgáltatást valamint előfizetési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatást. Úgy tűnik egyelőre(???) a kiadók is partnerek mindebben, s így napjaink legígéretesebb streaming szolgáltatásának előretörése gyakorlatilag csak technológiai kérdés. Technológiai kérdés, hiszen a Spotify kulcsa az a fajta P2P streaming megoldás,melynek segítségével a dalok hallgatásában nincsen fennakadás. A technológiával szemben támasztott követelmény pedig egyre nagyobb, hiszen júniustól, a szolgáltatás legnépszerűbb tartalmai, az előfizetéses modellt választók számára gyakorlatilag CD minőségen elérhetőek.
Mit rejt a jövő a stratup számára? Kétféle kimenetel képzelhető el. Az egyikben a cég képes terjeszkedni, s az üzleti modell kitart addig, hogy a felhasználók száma elérje azt a kritikus méretet, melynek köszönhetően legalább a fontosabb zenei piacokon fenn tud maradni a Spotify. Erre amúgy reális esély mutatkozik, hiszen a cég fokozatosan jelenik meg újabb ás újabb piacokon, láthatóan törekedve arra, hogy ne egyből a legnagyobb és egyben legnehezebben finanszírozható piacokon (pl. egyesült Államok) jelenjenek meg.
A másik eshetőség, hogy az eddig pontosan a kisebb piacokon való megjelenés miatt a kiadói figyelemből többé-kevésbé kieső szolgáltatás fokozatosan egyre inkább a kiadók érdeklődésének középpontjába kerül, s az üzleti modell az egyre emelkedő tartalomköltségek miatt megrendül.
