Napjainkban a digitális zene szolgáltatások kapcsán az átlagos felhasználókban egyet jelentenek a Spotify-al, a Deezer-el, az iTunes-al vagy a tengerentúlon a Pandora-val. A mainstream zenei szolgáltatásokon felül ugyanakkor létezik egy sok tekintetben sokkal érdekesebb terület. Ez az a terület, ahol a kevésbé ismert, azonban sokkal egyedi szolgáltatások versengenek. Némelyik streaming szolgáltatás, némelyik klasszikus közösségi zenei szolgáltatás, van köztük fordított üzleti modellel működő streaming szolgáltatás és van köztük zenefelismerést segítő szolgáltatás. Közös bennük, hogy hosszú időn keresztül nem voltak rivaldafényben, most azonban, hogy a streaming szolgáltatások kapcsán egy kisebbfajta digitális zenei dotkom lufi van kialakulóban, sokan közülük igencsak az érdeklődés középpontjába kerültek…
Így van mindezzel a Shazam is, amely a zenefelismerési szolgáltatások piacvezetőjének számít. Működési elve roppant egyszerű volt: a telefon mikrofonjával rögzítünk egy általunk nem ismert zenét vagy tévé műsort vagy videót majd a szoftver megkísérli felismerni és beazonosítani azt.
|
A betelefonálós szolgáltatástól a világhírig A Shazam abszolút nem fiatal cég, 1999-ben alapította három kaliforniai és egy angol diák, Chris Barton, Philip Inghelbrecht, Avery Wang és Dhiraj Mukherjee. A 2002-ben, 2580-an néven csak az Egyesült Királyságban elérhető első verzió nem tudott többet, minthogy a 2580-as számot tárcsázva, 30 másodperc után a szolgáltatás felismerte a hallott dallamot és SMS-ben elküldte azt a telefonálónak. A későbbi verzió(k) már linkeket is tartalmaztak, majd havi díj ellenében korlátlan számú hívást lehetett kezdeményezni. Az igazi változást azonban 2008 és az iPhone megjelenése hozta! A Shazam 2.0 az App Store indulásával egy időben jelent meg, központi funkcionalitása megmaradt, annyi változott csupán, hogy az eredményt nem SMS-ben kapta meg a telefontulajdonos, hanem magában az alkalmazásban jelent meg. Az iOS verzió már a kezdetektől lehetővé tette a beazonosított dalok iTunes-ból való megvásárlását. A 2009-ben megjelent Android verzió az Amazon áruházával volt összekötve, hasonló módon. A Shazam sikere az eredeti ötlet mellett egyértelműen üzleti modelljében van. Maga az alkalmazás ingyenes, azonban az ingyenes verzió csak havi 5 dalfelismerést tesz lehetővé. A prémium verzió- melynek díja évi 6 dollár- korlátlan számú dalfelismerést tesz lehetővé. A Shazam 2011-ben bővített szolgáltatását, amely onnantól kezdve mér nem csupán zenéket, hanem a háttérben hallható reklámokat vagy éppen TV sorozatokat is képessé vált felismerni |
A Shazam a korábban a mérnök által preferált módszertől eltérő módon azonosítja a zenéket. A tudósok korábban ugyanis abban hittek, hogy a minél pontosabb beazonosításhoz a lehető legtöbb lehetséges mintát kell venni. Ezzel szemben a Shazam először egy audio ujjlenyomatot készít a hallott zenéről és csak ez után, zene ujjlenyomat alapján kezdi meg a keresést saját zenei adatbázisában a hasonló karakterszitkával rendelkező zenék után.
Az egyszerű üzleti modell, a piaci igényt kielégítő ötlet aztán hamar az egekbe lökte a szolgáltatás népszerűségét és használatát. 2010 márciusában érték el az indulás után az 1 milliárd dal felismerést, de a növekedés csak ez után vált igazán meredekké. Alig 27 hónap múlva, 2012 nyarán már 5 milliárd és újabb 12 hónap múlva pedig már elérte 10 milliárd dalfelismerést a szolgáltatás. A rohamosan emelkedő dalfelismerésszám mögött természetesen hasonló meredeken növekvő felhasználó és aktív felhasználó számok rejlenek. Tavaly őszre a összes felhasználó száma elérte a 420 milliót, az aktíva felhasználók száma pedig a 90 milliót. (Összehasonlításképpen a Spotify nemrég jelentette be,. hogy 40 mlilió aktív felhasználója van..)
A növekedés kiszolgálásához természetesen újabb és újabb befektetésekre volt szükség. A Shazam 1999-e
s indulása óta összesen mintegy 120 millió dollárnyi befektetést realizált, melyből közel 50 milliót az elmúlt 3 évben realizált.
2014-re tehát a Shazam sok tekintetben a zene ás az on-demand televízió piac egyik fontos szereplőjévé nőtte ki magát, így az amúgy is egyre intenzívebbé váló digitális zenei piacon, ahol akvizíciók sora zajlik vagy van éppen készülőben, a Shazam sem maradhatott sokáig parlagon…
A Warner Music és a Shazam együttműködése, melynek értelmében a kiadó és a Shazam szorosan együttműködnek és melynek értelmében a Warner Music hozzáfér majd a Shazam adataihoz, egyrészt jelzi, a digitális zenében az adat alapú szolgáltatások egyre fontosabb szerepét, másrészt pedig a kiadói hozzáállás megváltozásáról is tanúbizonyságot tesz.
A Warner Music ugyanis a Shazam adatira támaszkodva megtudja, hol, milyen előadók a népszerűek és ez alapján emelje be őket esetleg saját előadói programjaiba. A két fél odáig ment, az együttműködésben, hogy bejelentették közös kiadót hoznak létre, a Shazam segítségével felfedezett tehetségek számára.
A csúcsot mégsem ez jelenti- idáig- hanem az, amit az Apple jelentett be múlt héten, fejlesztői konferenciáján, nevezetesen, hogy az iOS 8-ba integrálva lesz a Shazam. A gyakorlatban mindez annyit jelent, majd, hogy a jövőben a Siri segítségével a Shazam is irányítható lesz, a felismert dal pedig azonnal megvásárolható lesz az iTunes Store-ból.
Önmagában ez a két megállapodás is jelzi, hogy a zenefelismerés, mint az új zenék megismerésének egyik módja- mennyire fontossá vált az átalakuló digitális zenei ökoszisztémában. A Shazam, azáltal, hogy a felismert dalokat megvásárolhatóvá tette, eleinte az iTunes Storte-ban és az Amazon áruházában, később a Spotify-al és az Rdio-val is összekötve éves szinten mintegy 300 millió dolláros bevételt generált ezen szolgáltatóknak és a zeneiparnak. Mindez az iOS8 integrációval tovább növekedhet majd, így ne legyen kétsége senkinek afelől, hogy a Shazam nagyon hamar a legmeghatározóbb digitális zeneipari szereplővé válhat majd…
