A Myspace 2010-es visszavonulása a zeneiparból megnyitotta lehetőséget a zenészek számára szolgáltatást nyújtó vagy nyújtani kívánó szolgáltatások előtt. A megüresedő területre betörő start-upok közül az egyik legsikeresebb a Stockkholmi alapítású, de alapvetően Berlini, Soundcloud.
|
A Soundcloud sikersztori A ma már Berlini központú vállalkozás 2007-ben (azaz a Myspace sikereinek csúcsán) Stockholmban alakult. Célja és funkcionalitása végtelenül egyszerű volt: Lehetőséget adott a zenészeknek arra, hogy zenéiket feltöltsék majd pedig megosszák rajongóikkal. Hatalmas előnye ugyanakkor a MySpace-el szemben, hogy a feltöltött zenék a Soundcloud API-nak köszönhetően más oldalakra is beintegrálhatók, be-embedelhetőek, így a zenemegosztás nem korlátozódik egyetlen oldalra. A Soundcloud-ot legtöbben valószínűleg mégsem erről a funkcióról ismerik, hanem arról, ahogyan a feltöltött zenéket hullámszerűen megjeleníti, illetve ahogyan az egyes zeneszámok egyes részletei is kommentelhetőek. A cég megalakulása óta csendben, nagyon látványos sikerek nélkül érte el a 15 milliós felhasználószámot, miközben újabb és újabb kockázati tőke befektetések révén pénzügyi helyzete is rendezett volt és ma is az. |
A szolgáltatás az elmúlt években viszonylag csendesen de folyamatosan növelte népszerűségét. Ennek ellenére felhasználói felület, funkciói, szép lassan egyre idejét múltabbá, korszerűtlenebbé váltak. Ezt Berlinben is érzékelték, érzékelhették, s ennek eredményeképpen jelent meg tavaly év végén a Soundcloud új arculata, első körben még csak 10000 szerencsés bétatesztelő számára, de azóta már mindenki számára elérhető módon.
A redesign legfontosabb célja érezhetően az volt, hogy a szolgáltatás a közösségi funkcióit tovább erősítve- az új verzióban a profil oldal szerepe lényegesen nagyobb lesz az eddigieknél- elmozduljon a gapless playback, azaz a Pandora által diktált, folyamatos, megszakítás nélküli zenei hallgatási élmény irányába.
Az élmény, a felhasználói felület javítása persze nem feltétlenül elég ahhoz, hogy az amúgy 15 millió felhasználóval rendelkező szolgáltatás is olyan hypeolt legyen, mint sok vetélytársa. És a népszerűség mellett egy pillanatra se feledkezzünk meg arról, hogy a befektetők türelme sem véges, azaz a Soundcloud előbb vagy utóbb nem ártana, ha bevételt termelne.
Ez utóbbi felé tett nagy és fontos lépés, amit a cég mintegy 10 napja az SXSW rendezvényen jelentett be. Ha pontosak akarunk lenni, akkor lépésekről illene beszélnünk, hiszen a berlini központú cég egyrészt drasztikusan leegyszerűsítette már létező freemium modelljét, másrészt pedig Pro partner néven egy új programot is bejelentett.
Ami a freemium modellt illeti az eddigi 4 csomagot (melyek közül a legolcsóbb 29, a legdrágább 500 dollárba került, évente) két csomagba sűríti. Az alapcsomag ára megmarad 29 dollár, azonban az audio tároláson felül plusz kezelő funkciókat is magában foglal majd. A másik csomag a full extrás csomag lesz, amely lényegesen olcsóbb lesz, 99 dollárért kínál majd kortálan audio tárhelyet és persze ugyanazokat az analitikai eszközöket, melyeket a 29 dolláros csomagban is leérhetnek a zenészek.
Talán ennél is fontosabb azonban a brandek számárai indított program, amelyhez sok más márka mellett már a Redbull és a The Guardian is csatlakozott. A program lényege, hogy a megújított, közösségorientáltabb profiloldalak segítségével a zene pontosan arra használható, amire a marketingben a legjobban alkalmazható: márkaépítésre. A Soundcloud ehhez pedig annyit tesz hozzá, hogy a who to follow funkcióban a brandek oldalait kiemelten ajánlja.
Ez a jelen, a jövő azonban ennél jóval messzebbre mutató megoldásokat is tartogathat. Az egyedi megjelenésű , márkázott profiloldalak, a feltöltött zenékben elhelyezett audio üzenetek mind-mind a következő lépést jelenthetik a Soundcloud és a nagy márkák kapcsolatában.
Persze a berlini cég nem véletlenül fogalmaz nagyon óvatosan akkor, amikor ezeket a lehetőségeket latolgatja. A Soundcloud ugyanis a hirdetésmentes zenehallgatás szinonimájává vált az elmúlt években. Ezt megváltoztatni, gyors lépésekben nem lehet. De nem is biztos, hogy kell, hiszen ugyan a hype messze nem akkor a cég körül, mint a Spotify, a Deezer vagy éppen a Pandora körül, helyzete biztos a digitális zenefogyasztásban ma is és az lesz előreláthatólag 3 vagy 5 év múlva is!
