A Pandora jövőjével kapcsolatban a szakemberek legtöbbször három területet sorolnak fel, melyek meghatározhatják a kaliforniai on-demand rádió sorsát: Az egyik a tartalomköltségek kezelése, kordában tartása és ennek köszönhetően az üzleti modell stabilizálása. A másik, ehhez sok tekintetben kapcsolódó terület a tartalom díjakhoz kapcsolódó lobbitevékenység és perek kimenetele. A harmadik pedig a vetélytársak esetleges megerősödése.

Ez utóbbi egyelőre nem nagyon okoz problémát a Pandora számára, továbbra is magabiztosan mondható a legnagyobb streaming ( jellegű) szolgáltatásnak az Egyesült Államokban. A kaliforniai cég pereiről illetve lobbitevékenységéről mi magunk is többször írtunk és a jelek szerint a cég egyre inkább készül a számára esetlegesen kedvezőtlenebb verzió bekövetkezésre is, legalábbis a közelmúltban legalább három ebe az irányba mutató lépést is tettek.

Az első még egy tavaly elkezdődött folyamat, amely az alapító vezér Tim Westergreen távozás után kezdődött. Az új vezérigazgató Brian McAndrews ugyanis az első perctől kezdve azt az álláspontot képviselte, hogy a cégnek párbeszédet kell folytatnia a zeneipar minden szereplőjével, hiszen a tartalmak nélkül a Pandora semmit sem ér…Ennek az elvnek a mentén érkezett a céghez Tommy Page, a Billboard-tól, head of music partnerships pozícióba, vagy éppen Lars Murray, a Columbia Records-tól marketing vezérigazgató helyettesi pozícióba. S ezeknek a vezetői szinten bekövetkező lépéseknek ( is) köszönhetően jellemezte a Pandora hozzáállását drasztikusan megváltozottnak például Mitch Glazier, az RIAA ( az amerikai lemezipari szövetség ) egyik vezetője.

A folyamat második fontos lépése az előadókkal való viszony javítása, normalizálása volt. Ennek elérése érdekében hozta létre a cég Pandora AMP (Artist marketing Platform) néven azt a megoldást ,amelynek segítségével az előadók sokkal többet megtudhatnak majd arról, mely számaik népszerűek, egy-egy számuk egy adott időszakban hányszor hangzott el, kik hallgatják őket stb. Ugyancsak az előadók kegyeiért zajló folyamat része, hogy a Pandora komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy olyan sztárelőadók, mint Iggy Azalea vagy éppen Celine Dion ingyenes live session-jei elérhetőek legyenek a szolgáltatás berkein belül.

A folyamat harmadik eleme talán a legfontosabb és leginkább változást mutató. Ugyan a kaliforniai cég első fokon tulajdonképpen nyert az általa indított perekben, egyre inkább úgy tűnik, hogy az új vezetés alatt a jogvédő szervezetekkel való megállapodás lehet az elsődleges cél. A SONY/ATV párossal már 2013-ban egyedi megállapodást kötött a Pandora, ezt pedig most ősszel újabb megállapodás követte, ezúttal a BMG-vel, a közös jogkezelésében levő, az ASCAP és a BMI által képviselt BMG tartalmakhoz kapcsolódó, az azok szerzői és előadói jogokról. A megállapodás pontos részleteit egyik fél sem hozta nyilvánosságra, így nem tudjuk, hogy az mennyiben hasonlít a SONY-val megkötött megállapodásra, struktúrájában, illetve a fizetendő díjak mértékében.

A Pandora ezen három lépése egyértelműen egy újfajta, a tartalomtulajdonosokkal való párbeszéden alapuló viszonyt jelez. A konkrét lépések ugyanakkor pontosan abba az irányba mutatnak, mint amilyen irányba a Spotify, vagy éppen a Deezer próbál haladni, azaz az előadók meggyőzése arról, hogy a streaming szolgáltatások az előadók számára is lényegesek, fontosak, annak ellenére, hogy sok esetben kevesebb bevételt garantálnak, mint az a lá carte letöltő szolgáltatások vagy egy CD.