Tavaly amikor a világ zeneiparának 2015-ös évét összefoglaló jelentést elemeztük kiemeltük, hogy a sok pozitív jel ellenére a fő trend(sajnos) az, hogy ugyan a digitális bevételek immáron ellensúlyozni tudják a fizikai eladások csökkenéséből származó bevételkiesést, azonban a zenéért egyre kevesebben hajlandóak valójában fizetni is.
Pontosan ezért nagyon fontos mérföldkő az, amit valamikor a 2016-2017 évforduló környékén érhetett el a világ zeneipara: Nevezetesen, hogy immáron 100 millió ember hajlandó fizetni a streaming szolgáltatásokért!
Maga a streaming piac az elmúlt években komoly racionalizálódáson, centralizáción ment keresztül. Így ha rápillantunk, hogy a 100 millió streaming szolgáltatásért fizető felhasználó, milyen szolgáltatásokat is használ, akkor azt látjuk, hogy van egy a piacit domináló szereplő, a Spotify, amely a piac 42-43%-át birtokolja. Van egy kihívó, az Apple Music, amely a piacvezető-höz képest kb 50%-al van lemaradva ( de így is magabiztosan második), hogy aztán a harmadik és a negyedik helyezett tőle messze lemaradva küzdjön a dobogó harmadik helyéért.
S hogy mit is jelent ez a 100 millió, mennyire lehet neki örülni? Abból a szempontból feltétlenül, hogy érezhetően és egyértelműen megélénkült az érdeklődés a digitális zenei szolgáltatások iránt befektetői szempontból. Abból a szempontból is bizalomkeltő, hogy a növekvő fizető ügyfélszám növekvő bevételeket jelent majd a kiadók és végül az előadók számára is. A másik oldalról megközelítve ugyanakkor a digitális zenei szolgáltatások nem nőttek meredekebben 2016-ban mint az előző években. A 100 millió ember pedig felettébb alacsony hányada a világ teljes zenét fogyasztó közösségének.
Hogy érzékeltessük ugyanakkor azt, hogy ez a 100 millió mennyire kevés, elég hogyha egy pillantást vetünk a legnépszerűbb tengerentúli zenei szolgáltatások listájára. A listát vezető szolgáltatás egy ingyenes on-demand rádió, melyet a megkérdezettek mintegy egy harmada használt az elmúlt hónapban legalább egy alkalommal.
Őt mesze lemaradva követi a Spotify, melyet a megkérdezettek alig egy ötöde használt az előző hónapban. Figyelemre méltó, hogy a harmadik helyezett ugyancsak egy online rádió, az iHeart radio , melyet egy még mindig alapvetően ingyenes szolgáltatás a Soundcloud követ.
És csak ezeket a szolgáltatásokat követően, az ötödik helytől következnek az olyan klasszikus fizetős streaming szolgáltatások, mint az Apple Music vagy a Google streaming szolgáltatása.
A 100 millió fizető zenekedvelő megléte tehát önmagában nem ad okot örömtüzek gyújtására, azt azonban jelzi, hogy amennyiben a kereslet és a kínálat találkozik akkor az emberek igenis hajlandóak fizetni. A feladat tehát adott: úgy kell alakítani, finomítani a streaming szolgáltatások üzleti modelljét, hogy azok valóban a zenekedvelők nagy tömegei számára is elfogadhatóak legyenek.
