A nemzetközi lemezipari szövetség, az IFPI éves rendszerességek közzé teszi a világ lemeziparának előző évéről szóló értékelését. Az elmúlt évek általában pozitívumokkal megspékelt, de reálisan értékelve meglehetősen borús jelentések voltak.
A tavalyi jelentéssel kapcsolatban írtuk azt, hogy „2015 volt ugyanis az az év globálisan, amikor a zeneipari bevételek növekedtek, ( kis mértékben 3.2 %-al 15 milliárd dollárra) és mindezzel párhuzamosan a világ zeneipari bevételeit elkezdte uralni a streaming digitális szolgáltatásokból származó bevétel.”Ha a 2015-ös évről ezt írtuk, akkor mindez 2016-ra fokozottan igaz!
A világ zeneipari bevételei régen nem látott mértékben, közel 6%-al növekedtek! A növekedés motorját teljesen egyértelműen és letagadhatatlanul a digitális bevételek okozzák , azon belül is a streaming szolgáltatások.
Immáron 100 millió ,ember fizet a streaming szolgáltatásokért, amelyek brutális 60%-os mértékben növekedtek az előző ( amúgy ugyancsak brutális növekedést hozó évhez képest) és ennek köszönhetően a streaming szolgáltatások, amelyek immáron a digitális bevételek legnagyobb hányadát adják és annak ellenére növekszenek, hogy az a lá carte letöltések meredeken, közel 20%-al csökkentek.
A streaming bevételek olyannyira brutálisan növekszenek, hogy a digitális bevételek segítségükkel a világ 25 zenei piacán a teljes zeneipari bevételek többségét teszik ki, világ szinten pedig közel 8 milliárd dollárral járultak hozzá a zeneipari bevételekhez.
Hogy mi hajtja ilyen magasságokba a streaminget? Elsősorban és mindenekelőtt a verseny!A streaming piacon 2013 és 20215 között nagyon ritkán látott koncentráció ment végbe. Ennek eredményeképpen a piacon 3-5 feneketlen zsebű, óriás médiacég ( Apple, Amazon, Google, ) és 1-2 független cég harcol, soha nem látott keménységgel, és ritkán látott mértékű innovációval. A Spotify, az Apple- de a sort folytathatnánk- minden pénzt megmozgat annak érdekében, hogy növekedjen, és ez sikerül is!
|
A fejlődés igazi motorjai Egyre inkább érvényesül a digitális zenében is az a tétel, hogy a igazán erős növekedési területek Ázsiában vagy éppen Latin-Amerikában, esetleg Afrikában találhatóak. Napjainkban az anno lenézett területek azok, amelyek a digitális zene növekedésének a motorját jelentik. i Ázsia és Óceánia esetében is érvényesült a világ-trend,. Azaz a streaming masszívan, 45%-al növekedett, miközben z a lá carte bevételek közel 10%-al zsugorodtak. Az ázsiai piacok érdekessége, hogy egyszerre van jelen a világ legnagyobb zenei piacának számító, ugyanakkor rengeteg gonddal küszködő és éppen ezért éppen, hogy csak növekvő Japán, valamint az első 15-be éppen, csak bekerülő, ellenben irdatlan tempóban növekvő Kína. Európa is sok tekintetben elaprózodott és különböző piacokól áll, melyek esetében a streaming szolgáltatások adaptációja jelentősen eltér. Ennek ellenére a streaming láthatóan alapjaiban kezdte el formálni a konzervatívabb európai piacokat is. Immáron negyedik éve Latin-Amerika mutatja fel a legnagyobb növekedési ütemet a digitális zene terén. 2016-ban olyannyira, hogy a digitális szegmens önmagában 32%-al olt képes növekedni. De talán a legérdekesebb és a globális növekedés erősödését leginkább mayarázó növekedést a világ második legnagyobb piacának számító Észak-Amerikai produkálta. A közel megduplázódó (!!) streaming bevételek, bőven ellensúlyozni tudták a fizikai eladások ismét meredek esését illetve az á la carte vásárlások csökkenését is. |
Ez a meredek növekedés persze nem jelenti azt, hogy visszatértek volna az internet előtti aranyidők., és ezt feltétlenül érdemes szem előtt tartani!A 2000, azaz a Napster évek kezdete óta a világ zeneipari bevételei közel 40%-ot zuhantak., hogy aztán a jelek szerint 2014-ben elérjék a mélypontot. A visszapattanás és szép növekedés innen indult el és remélhetőleg folytatódik is.
Az, hogy a világ zeneipara egy új kezdet közelébe ért, egyre magabiztosabban jelenthető ki. A kérdés persze az, hogy ez valóban egy új kezdet lesz-e. A kiadók bevételeiben ma már a digitális bevételek meghatározóak melynek következtében egyre többet és egyre merészebben mernek befektetni ezen a területen ( is).
Ahhoz azonban, hogy az elmúlt 12 növekedése valóban hosszú távú legyen és ne forduljon a növekedés üteme csökkenőbe majd pedig tűnjön el maga a növekedés is, a zeneipari szereplőknek rengeteget kell még dolgozniuk. Egyrészt azon, hogy a jelenlegi szabványosnak mondható 10 dollár/hó árú előfizetési modell kifulladása után hogyan , mivel közelítik majd meg a mainstream zenekedvelőket. Másrészt pedig egyre nagyobb és egyre inkább növekvő, magát felfújó probléma a zeneiparban csak érték –ollóként nevezett jelenség.
